Díjazás rendkívüli intézkedések esetén

Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? Mikor járhat betegszabadság és táppénz?
A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket azzal kapcsolatban, hogy járvány idején mit kell tennie a munkáltatóknak.

Mit tehet a munkáltató?
• Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést, ha a munka jellege ezt megengedi és a technikai feltételek biztosítottak. (Home Office)
• Szabadságra is küldheti a munkavállalókat, azonban egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben az Mt. szabadság kiadására vonatkozó szabályait nem mindig lehet betartani.(Mt.122.§ – 125.§)
Jár-e díjazás?
A munkavállaló mentesülhet-e a munkavégzés alól – illetve a munkáltató köteles-e mentesíteni, és jár-e ilyen esetben munkabér -, ha nem tud munkát végezni például azért, mert az óvodát bezárják.
1.) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g. pontj szerint keresőképtelen az is,
„…akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”

Ez a helyzet előállhat, ha a munkavállaló maga nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, így elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el, vagy járványügyi zárlat alá kerül [a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 28. § (1) bekezdés, 29. §].

Ebben az esetben egyedül az otthonról való munkavégzés lehetősége merülhet fel.

Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig [Ebtv. 44. § g) pont, 48. § (7) bekezdés a)-b) pont].

2.) Fenti helyzettől világosan meg kell különböztetni azt az állapotot, amikor a munkáltató érdekkörében merül fel a kérdés. Megemlítendő a problémakör megítélésekor az a munkajogi logika is, mely szerint a foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés],

Így amennyiben a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni [Mt. 146. § (1) bekezdés].

Ez alól kivétel azonban az, amikor a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. A koronavírus terjedése, és az emiatt elrendelt fizikai, közegészségügyi korlátozások a munkáltatótól független tényezők, azokra neki ráhatása nincs, így az részéről nem elhárítható, tehát a zárlat idején az alapbér megfizetésére sem köteles.

Egyetértek azzal az állásponttal miszerint viszont ez az „elháríthatatlan külső ok” szűken értelmezendő, és alapvetően közegészségügyi kérdés. Addig a pontig tehát, amíg nincs ilyen irányú konkrét orvosi intézkedés, eljárás (pl. közegészségügyi, járványügyi helyzet) vagy konkrét, közvetlen kockázat az adott munkahelyen, azaz a helyzet nem elháríthatatlan objektíve, a szó szoros értelmében, addig a döntés a munkáltatói érdekkörben merül fel és nem hivatkozhat a fenti kivételre.

Ha tehát az adott munkáltató például nem szó szerint vett „elháríthatatlan külső” kényszerből (pl. állami, közegészségügyi intézkedés), hanem például preventív jelleggel, saját döntése alapján függeszti fel a munkavégzést, akkor az állásidő szabályai szerint a munkavállalóknak alapbért kell fizetnie.
A teljesség igénye nélkül, néhány példa arra, milyen gyakorlatot folytatnak az óvodák!

• elkezdték a felújításokat, amiket nyárra terveztek,
• néhány órában takarítást, kertrendezést rendelnek el,
• szabadságot adnak ki,
• leállás esetén alapbért folyósítanak,
• nevelés nélküli munkanapot rendelnek el,
• ügyelet van és fertőtlenítés.

Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.
Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.