További témák
Táppénz, baleseti táppénz meghatározása, összefüggései, és a táppénz mértéke
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tagsága részéről felháborodott hangvételű jelzéseket kaptunk olyan, köznevelésben foglalkoztatott kollégáktól, akikről a tanév megkezdését követően – azaz 2020. szeptember 1. után – derült ki, hogy igazoltan a Covid–19 vírussal fertőződtek meg, illetve fertőzés nélkül is karanténba kényszerültek. A PSZ tagjainak követelése arra irányul, hogy a vírusfertőzést „foglalkozási megbetegedésnek” tekintsék, és számukra 100%-os táppénzt állapítsanak meg. Előzetes tesztek hiányában – de még azok megléte esetén is – kérdéses, hogy a kolléga mikor betegedett meg pontosan, hiszen a lappangási idő is eltérő lehet, ezért a különböző fenntartóktól egységes eljárásról szóló rendelkezés kiadását látjuk indokoltnak.
Ismereteink szerint, aki Covid–19 vírusfertőzés miatt otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontja értelmében ugyanis az is keresőképtelen,
– akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap,
– vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,
– továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más
munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.
- §
A táppénz alapja
(6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat Korm. rendelet állapítja meg.
(7) A táppénz összege
- a) a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a 48/A. § (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 – a Tbj. 6. §-a szerinti – biztosításban töltött nappal;
- b) a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb – a Tbj. 6. §-a szerinti – biztosításban töltött nappal rendelkezik;
- c) a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,
azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
„7”-es kóddal jelzett keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor, továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására információink szerint csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantént” a hatályos jogszabályok alapján elrendelték.
Baleseti táppénz
- §
(1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
Akkor járna 100%-os táppénz (baleseti táppénz) ha
– a koronavírus-fertőzés foglalkozási megbetegedésnek minősülne,
– a foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálta és megállapította,
– és jogerős egészségbiztosítási határozatot hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről.
Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – „2”-es kóddal igazolja.
Akkor kerülhet sor tehát baleseti, 100%-os mértékű táppénz megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése során alakult ki.
A táppénzzel kapcsolatos tájékoztatóval összefüggő jogi szabályozás szerint a foglalkozási megbetegedés fogalmát a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. § a) pontja szabályozza:
- § E rendelet alkalmazásában
- a) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,
- aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,
- ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;
A szabályozás lényege, hogy a megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben történik.
A Pedagógusok Szakszervezete levélben kérte az egészségügyi ágazatért felelős minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Covid–19 vírusfertőzés „foglalkozási megbetegedésként” való elismerése és a 100%-os baleseti táppénz megállapítása érdekében.
Kásler Miklós akként nyilatkozott, hogy a karanténba kényszerült, illetve megbetegedett munkavállalók 100%-os táppénzre jogosultak, de annak jogszabályi alapját nem jelölte meg.
Véleményem szerint egyértelmű jogi szabályozás hiányában a háziorvosoktól nem várható el, hogy az „üdvözítő” „2” kódot jelöljék meg a keresőképtelenség okaként.
Budapest 2020. szeptember 24.
Összeállította:
Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
munkajogász, vezető jogtanácsos
ILO-közvetítő és döntőbíró
