Kinek jár a csecsemőgondozási díj?

A gyermekvállalási kedv megnövekedése lehet az oka, hogy az utóbbi időben többen érdeklődnek a csecsemőgondozási díj (csed) szabályozása iránt. Fő kérdésük – az alapkérdéseken túl –, hogy lehet-e megbízási szerződéssel kereső tevékenységet folytatni a csed folyósítása alatt? Azt is szeretnék tudni, hogy egyáltalán mi az a „kereső tevékenység”?

Irányadó jogszabályi rendelkezések

– A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.).

– A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.).

– A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm.-rendelet.

A csed az Eb. tv.-ben szabályozott egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közé tartozik.

Ismerkedjünk meg néhány általános rendelkezéssel:

• Aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe. [39. § (1) ]
• Aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. [39. § (2) bek.]
• Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint – a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve – az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe. [39. § (3) bek.]
• A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és az (1) bekezdés szerinti ellátásokat egyidejűleg is igénybe veheti. [39. § (4) bek.]
• Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. [39. § (5) bek.]
• Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosultak, választásuk szerint – kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat – a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. [39. § (6) bek.]
• A közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. [39. § (7) bek.]
  

Csecsemőgondozási díj 

Ki jogosult csecsemőgondozási díjra?

• Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő

negyvenkét napon belül születik, vagy

1. a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti

táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. [40. § (1) bek.] 

• A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. [40. § (1a) bek.]
• A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási

díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét,

1. köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási

intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

40. c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. [40. § (2) bek.]

• A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. [40. § (3) bek.]
• Az (1) bekezdésben foglaltakon túl csecsemőgondozási díjra – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – jogosult

1. a) az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
2. b) az – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

        évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti –

        családba fogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján

        gondozza,

1. a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az

 egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,

1. a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő

 meghal,

1. az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,

 ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,

1. az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,

ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,

1. az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal

nevelésbe,

1. a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői

felügyeleti joga megszűnt. [40. § (4) bek.]

Mikortól és meddig jár a csed?

A csecsemőgondozási díj

1. a) a (4) bekezdés a) és g) pontja szerinti esetben a gyermek gondozásba vételének napjától,
2. b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyám kirendelésének napjától,
3. c) a (4) bekezdés c) és e) pontja szerinti esetben az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő – igazolás szerinti – egészségi állapotának fennállásáig,
4. d) a (4) bekezdés d) és f) pontja szerinti esetben az elhalálozás napjától
5. e) a (4) bekezdés h) pontja szerinti esetben attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti joga megszűnt

a gyermek születését követő 168. napig jár, ha a (4) bekezdés a)–h) pontja szerinti feltételek bármelyikének bekövetkezése napján az (1) bekezdésben meghatározottak a (4) bekezdés alapján jogosult személy tekintetében fennállnak. [40. § (5) bek.]

Kinek nem jár a csed?

• Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

1. a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
2. b) ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. [ § (1) bek.]

• Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

 [41. § (2) bek.]

• Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. [ § (3) bek.]

Közeledünk a kérdés megválaszolásához

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm.-rendelet értelmező rendelkezései között a kereső tevékenységet a következőképpen határozza meg:

1. § (2) * E rendelet alkalmazásában
2. p) * keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

A Tbj. 5. § (1)–(3) bekezdése sorolja fel ki minősül biztosítottnak, és a felsorolásban az 5. § (1) bekezdés g. pontja nevesíti a megbízási szerződést is.

5. § (1) E törvény alapján biztosított
6. g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, 

A (2) bekezdés pedig hosszan sorolja fel, hogy az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, ki minősül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek.

A felsorolást terjedelmi korlátok miatt nem tudom ismertetni.

Összegezve:

– a csed mellett tilos a keresőtevékenység,

– míg a gyed és a gyes folyósítása alatt a kismama már szabadon dönthet arról, hogy teljes idejét a gyermekének szenteli (tehát marad fizetés nélküli szabadságon), vagy esetleg már teljes vagy részmunkaidőben (akár további foglalkoztatónál) munkát végez.

Összeállította

Selmeciné dr. Csordás Mária
munkajogász, vezető jogtanácsos
ILO-közvetítő és döntőbíró