Gyakran ismétlődő kérdések - Új szakképzési törvény - Pedagógusok Szakszervezete

Gyakran ismétlődő kérdések – Új szakképzési törvény

Gyakran ismétlődő kérdések az új szakképzési törvény és végrehajtási kormányrendelete hatálybalépését követően

Irányadó jogszabályok

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.)

Hatályos

 (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 104–108. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

  1. § [A szakképzési hozzájárulás célja]
  2. § [A szakképzési hozzájárulásra kötelezett]

A törvény kodifikációs megoldásként a keretjellegű szabályozást követi, vagyis kizárólag a szabályozási tárgykörök alapvető, törvényben szabályozandó tartalmát határozza meg, a részletes szabályok megalkotását alacsonyabb jogforrási szintre utalja.

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm.-rendelet (Szkr.)

Hatályos:

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2020. február 15-én lép hatályba.

(2) A XLI. fejezet 2021. január 1-jén lép hatályba.

XLI. fejezet A szakképzési hozzájárulás

  1. §–334. §

A végrehajtási rendelet tartalmaz számos olyan szakmai információt, ami a szakképző intézmények napi működéséhez szükséges a következő tanévtől, pl. kimeneti követelmények és iskolai dokumentumok tartalmi elemei, iskolai kötelező dokumentáció, vizsgarendszer leírása, szakmajegyzék stb.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)

 

Kérdés

  • Hogyan fog változni a technikai dolgozók bérezése és a szabadságuk?

 

Válasz

Szabadság:

Szkt. 40. § [A szakképző intézmény alkalmazottai és jogviszonyuk]

(1) A szakképző intézmény alkalmazottja

  1. e) a további, közvetlenül nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott személy.

(2) A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll.

Mt. 116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

Szkt. 43. § [Az alkalmazottat megillető kedvezmények]

A szakképző intézmény alkalmazottjának minden naptári évben évi húsz munkanap pótszabadság jár, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatói tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

Mt. 117. § (1) A munkavállalónak

  1. a) huszonötödik életévétől egy,
  2. b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
  3. c) harmincegyedik életévétől három,
  4. d) harmincharmadik életévétől négy,
  5. e) harmincötödik életévétől öt,
  6. f) harminchetedik életévétől hat,
  7. g) harminckilencedik életévétől hét,
  8. h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
  9. i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
  10. j) negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár

Tehát:

20+20+max. 10 (életkortól függő) = 50 munkanap.

 

A régi szabályok szerint:

20+max. 17. (fizetési fokozattól függő) = 37 munkanap.

 

Munkabér:

Itt már baj van, mert

– nincs fizetési osztály (A, B, C, D), valószínű, hogy minimálbéren és nem garantált bérminimumon lesz a többség,

– itt van jelentősége a Kjt. 25/A. §–25/B. § átmeneti rendelkezésének.

 

Kjt. 25/B. §

(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetők.

   Kérdés

  • Mennyi lesz a maximális szabadság? 30 vagy 36 nap?

 

Válasz

Miután nem tesz különbséget az alkalmazottak között, ugyanannyi, mint a technikaiaknak.

20+20+max. 10 (életkortól függő) = 50 munkanap.

 

Kérdés

  • Utazási utalványok maradnak-e a technikai dolgozóknál, illetve az oktatóknál?

 

Válasz

Ha ez a kérdés az utazási kedvezményt jelenti, akkor IGEN!

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm.-rendelet 2020. II. 15. napjától hatályos alábbi rendelkezései szerint IGEN.

 

  1. §

(1) * Utazási utalvánnyal – évente 12 alkalommal – az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazásra jogosult:

  1. a) a költségvetési szerv
  2. aa) kormányzati szolgálati jogviszonyban,
  3. ab) közszolgálati jogviszonyban,
  4. ac) közalkalmazotti jogviszonyban,
  5. ad) bírói szolgálati jogviszonyban,
  6. ae) igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban,
  7. af) ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
  8. ag) hivatásos szolgálati jogviszonyban,
  9. ah) honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
  10. ai) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy
  11. aj) – ha szakképzési centrumként vagy szakképző intézményként működik – munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja,
  12. b) az egyházi jogi személy és – a civil társaság kivételével – a civil szervezet olyan alkalmazottja, aki az a) pont szerinti alkalmazottal azonos munkakört tölt be egészségügyi intézményben, szociális intézményben vagy oktatási intézményben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságot a munkahely útján igényelhető, a 2. melléklet szerinti utalvány alapján lehet megszerezni, ha a jogosult legalább egyéves – bármely munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik.* Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni.

(3) A 2. melléklet szerinti „Utazási utalvány”-t a munkáltató minden év március 31. napjáig az (1)-(2) bekezdés szerint jogosultak rendelkezésére bocsátja. Az utazási utalvány a rajta feltüntetett érvényességi idő kezdete előtt is felhasználható.

(4) Az „Utazási utalvány”-ra az utazás megkezdésének helyét és idejét a jegyváltáskor a személyszállítási szolgáltató bejegyzi.

(5) Egy utazási alkalomnak tekintendő a kiindulási és a célállomás közötti egyirányú – közvetlen vagy átszállásos – utazás akkor is, ha az több közlekedési eszközzel történik. A kedvezmény kombinált (vasúton és autóbuszon történő) utazás esetén az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe.

 

Kérdés

  • A felmentést a Kjt. alapján fogják a továbbiakban is elszámolni, vagy az Mt. alapján?
    Az Mt. alapján, de a Kjt. 25/A. §–25/B. § szerint „átmenteknél” az átadáskor őket megillető felmentési időnél figyelembe vett idővel meghosszabbodik.

Mt. 69. § (1) A felmondási idő harminc nap.

(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

  1. a) három év után öt nappal,
  2. b) öt év után tizenöt nappal,
  3. c) nyolc év után húsz nappal,
  4. d) tíz év után huszonöt nappal,
  5. e) tizenöt év után harminc nappal,
  6. f) tizennyolc év után negyven nappal,
  7. g) húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik.

(3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.

  1. § (1) A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.

(2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.

(3) A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.

 

Kjt. 25/B. §

(5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.

 

Kérdés

  • A jubileumi jutalom megilleti-e a dolgozót?

Az Mt.-ben nincs jubileumi jutalom!

 

Válasz

Szkt. 127. § (6) bek.

– A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenöt éves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában.

  • lehetőség, nem kötelezettség,
  • a munkaviszony létesítésekor, a munkaszerződésben lehet megállapodni,
  • az adott szakképző intézményben kell eltölteni a 15 évet.

 

– Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére.

 

Kérdés

Milyen feltételekkel lehet nyugdíjba menni?

 

Válasz

Amennyiben megfelel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18.§-ában írt feltételeknek, a NYUFI-nál kérheti a nyugdíj megállapítását. A munkaviszony megszüntetése már nem kötelező.

Ha megállapíttatja a nyugdíját, nincs akadálya annak, hogy a nyugdíjat és a munkabért együtt folyósítsák, mint ahogyan ez a közalkalmazotti jogviszony esetében fennáll.

Kérdés

  • Az, hogy kit milyen bérezésbe sorolnak, milyen paraméterektől függ majd?

 

Válasz

Nincsenek „megfogható” paraméterek, nincs besorolás sem!

Szkt. 42. § [Az alkalmazott juttatásai]

(1) A szakképző intézmény alkalmazottja a munkaszerződésében meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamára.

(2) A szakképző intézmény alkalmazottja az általa időszakosan vagy nem rendszeresen ellátott feladatra tekintettel a többletfeladat ellátásának időtartamára havonként járó többletjuttatásra jogosult.

 

Mint azt az első munkabért érintő kérdésnél kifejtettem itt is a Kjt. 25/B. § szerinti „átváltásnál” vannak jobb garanciák.

 

Kérdés

  • Az új szakképzési törvény 127. § (5): Az utolsó továbbképzés pontszáma számít-e? A „2021. december 31-ig 60 pontot kell szereznie” kire vonatkozik?

 

Válasz

Szkt. 127. §  (5) bek.

Az alkalmazott továbbképzését az utolsó továbbképzésben való részvételétől kell számítani, ha ez az idő az e törvény hatálybalépésekor már eltelt, az alkalmazott 2021. december 31-éig köteles a továbbképzési kötelezettségét az e törvény szerint teljesíteni.

 

Szvr. 359. §

– Az oktató továbbképzési kötelezettsége a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonyának kezdő napjával kezdődik.

– Az Szkt. 127. § (5) bekezdése szerinti jogállásváltozással érintett oktató továbbképzési kötelezettsége kezdő napját az oktatónak a szakképző intézmény jogelődjével fennálló jogviszonyának kezdő napjától kell számítani és figyelembe kell venni az oktatónak a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm.-rendelet szerint a továbbképzésre vonatkozó alprogramban az e rendelet hatálybalépését megelőző hét éven belül teljesített olyan továbbképzését, amely szakmai tartalmában megfelel a 142. § (2) bekezdésének.

– A korábbi továbbképzésen való részvétel beszámításáról az igazgató, az igazgató tekintetében a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató dönt.

Szvr. 142. §  (2) Az oktatónak olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul a szakképzettségéhez kapcsolódó ismeretek és jártasság megújításához, illetve kiegészítéséhez. Az intézményvezetőnek olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul az intézményvezetői ismeretek és jártasságok megújításához, illetve kiegészítéséhez.

 

Budapest 2020. február 24.

Válogatta:

Selmeciné dr. Csordás Mária
munkajogász,
vezető jogtanácsos,
ILO-közvetítő és döntőbíró

 

Nincsenek termékek a kosárban.

X