További témák
Gyakran ismétlődő kérdések az új szakképzési törvény és végrehajtási kormányrendelete hatálybalépését követően
Irányadó jogszabályok
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.)
Hatályos
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2020. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 104–108. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
- § [A szakképzési hozzájárulás célja]
- § [A szakképzési hozzájárulásra kötelezett]
A törvény kodifikációs megoldásként a keretjellegű szabályozást követi, vagyis kizárólag a szabályozási tárgykörök alapvető, törvényben szabályozandó tartalmát határozza meg, a részletes szabályok megalkotását alacsonyabb jogforrási szintre utalja.
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm.-rendelet (Szkr.)
Hatályos:
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2020. február 15-én lép hatályba.
(2) A XLI. fejezet 2021. január 1-jén lép hatályba.
XLI. fejezet A szakképzési hozzájárulás
- §–334. §
A végrehajtási rendelet tartalmaz számos olyan szakmai információt, ami a szakképző intézmények napi működéséhez szükséges a következő tanévtől, pl. kimeneti követelmények és iskolai dokumentumok tartalmi elemei, iskolai kötelező dokumentáció, vizsgarendszer leírása, szakmajegyzék stb.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)
Kérdés
- Hogyan fog változni a technikai dolgozók bérezése és a szabadságuk?
Válasz
Szabadság:
Szkt. 40. § [A szakképző intézmény alkalmazottai és jogviszonyuk]
(1) A szakképző intézmény alkalmazottja
- e) a további, közvetlenül nem a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott személy.
(2) A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll.
Mt. 116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
Szkt. 43. § [Az alkalmazottat megillető kedvezmények]
A szakképző intézmény alkalmazottjának minden naptári évben évi húsz munkanap pótszabadság jár, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatói tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.
Mt. 117. § (1) A munkavállalónak
- a) huszonötödik életévétől egy,
- b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
- c) harmincegyedik életévétől három,
- d) harmincharmadik életévétől négy,
- e) harmincötödik életévétől öt,
- f) harminchetedik életévétől hat,
- g) harminckilencedik életévétől hét,
- h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
- i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
- j) negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár
Tehát:
20+20+max. 10 (életkortól függő) = 50 munkanap.
A régi szabályok szerint:
20+max. 17. (fizetési fokozattól függő) = 37 munkanap.
Munkabér:
Itt már baj van, mert
– nincs fizetési osztály (A, B, C, D), valószínű, hogy minimálbéren és nem garantált bérminimumon lesz a többség,
– itt van jelentősége a Kjt. 25/A. §–25/B. § átmeneti rendelkezésének.
Kjt. 25/B. §
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetők.
Kérdés
- Mennyi lesz a maximális szabadság? 30 vagy 36 nap?
Válasz
Miután nem tesz különbséget az alkalmazottak között, ugyanannyi, mint a technikaiaknak.
20+20+max. 10 (életkortól függő) = 50 munkanap.
Kérdés
- Utazási utalványok maradnak-e a technikai dolgozóknál, illetve az oktatóknál?
Válasz
Ha ez a kérdés az utazási kedvezményt jelenti, akkor IGEN!
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm.-rendelet 2020. II. 15. napjától hatályos alábbi rendelkezései szerint IGEN.
- §
(1) * Utazási utalvánnyal – évente 12 alkalommal – az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazásra jogosult:
- a) a költségvetési szerv
- aa) kormányzati szolgálati jogviszonyban,
- ab) közszolgálati jogviszonyban,
- ac) közalkalmazotti jogviszonyban,
- ad) bírói szolgálati jogviszonyban,
- ae) igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban,
- af) ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
- ag) hivatásos szolgálati jogviszonyban,
- ah) honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
- ai) rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy
- aj) – ha szakképzési centrumként vagy szakképző intézményként működik – munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja,
- b) az egyházi jogi személy és – a civil társaság kivételével – a civil szervezet olyan alkalmazottja, aki az a) pont szerinti alkalmazottal azonos munkakört tölt be egészségügyi intézményben, szociális intézményben vagy oktatási intézményben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságot a munkahely útján igényelhető, a 2. melléklet szerinti utalvány alapján lehet megszerezni, ha a jogosult legalább egyéves – bármely munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik.* Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni.
(3) A 2. melléklet szerinti „Utazási utalvány”-t a munkáltató minden év március 31. napjáig az (1)-(2) bekezdés szerint jogosultak rendelkezésére bocsátja. Az utazási utalvány a rajta feltüntetett érvényességi idő kezdete előtt is felhasználható.
(4) Az „Utazási utalvány”-ra az utazás megkezdésének helyét és idejét a jegyváltáskor a személyszállítási szolgáltató bejegyzi.
(5) Egy utazási alkalomnak tekintendő a kiindulási és a célállomás közötti egyirányú – közvetlen vagy átszállásos – utazás akkor is, ha az több közlekedési eszközzel történik. A kedvezmény kombinált (vasúton és autóbuszon történő) utazás esetén az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe.
Kérdés
- A felmentést a Kjt. alapján fogják a továbbiakban is elszámolni, vagy az Mt. alapján?
Az Mt. alapján, de a Kjt. 25/A. §–25/B. § szerint „átmenteknél” az átadáskor őket megillető felmentési időnél figyelembe vett idővel meghosszabbodik.
Mt. 69. § (1) A felmondási idő harminc nap.
(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
- a) három év után öt nappal,
- b) öt év után tizenöt nappal,
- c) nyolc év után húsz nappal,
- d) tíz év után huszonöt nappal,
- e) tizenöt év után harminc nappal,
- f) tizennyolc év után negyven nappal,
- g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.
(3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.
- § (1) A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.
(3) A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.
Kjt. 25/B. §
(5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
Kérdés
- A jubileumi jutalom megilleti-e a dolgozót?
Az Mt.-ben nincs jubileumi jutalom!
Válasz
Szkt. 127. § (6) bek.
– A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenöt éves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában.
- lehetőség, nem kötelezettség,
- a munkaviszony létesítésekor, a munkaszerződésben lehet megállapodni,
- az adott szakképző intézményben kell eltölteni a 15 évet.
– Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére.
Kérdés
Milyen feltételekkel lehet nyugdíjba menni?
Válasz
Amennyiben megfelel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18.§-ában írt feltételeknek, a NYUFI-nál kérheti a nyugdíj megállapítását. A munkaviszony megszüntetése már nem kötelező.
Ha megállapíttatja a nyugdíját, nincs akadálya annak, hogy a nyugdíjat és a munkabért együtt folyósítsák, mint ahogyan ez a közalkalmazotti jogviszony esetében fennáll.
Kérdés
- Az, hogy kit milyen bérezésbe sorolnak, milyen paraméterektől függ majd?
Válasz
Nincsenek „megfogható” paraméterek, nincs besorolás sem!
Szkt. 42. § [Az alkalmazott juttatásai]
(1) A szakképző intézmény alkalmazottja a munkaszerződésében meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamára.
(2) A szakképző intézmény alkalmazottja az általa időszakosan vagy nem rendszeresen ellátott feladatra tekintettel a többletfeladat ellátásának időtartamára havonként járó többletjuttatásra jogosult.
Mint azt az első munkabért érintő kérdésnél kifejtettem itt is a Kjt. 25/B. § szerinti „átváltásnál” vannak jobb garanciák.
Kérdés
- Az új szakképzési törvény 127. § (5): Az utolsó továbbképzés pontszáma számít-e? A „2021. december 31-ig 60 pontot kell szereznie” kire vonatkozik?
Válasz
Szkt. 127. § (5) bek.
Az alkalmazott továbbképzését az utolsó továbbképzésben való részvételétől kell számítani, ha ez az idő az e törvény hatálybalépésekor már eltelt, az alkalmazott 2021. december 31-éig köteles a továbbképzési kötelezettségét az e törvény szerint teljesíteni.
Szvr. 359. §
– Az oktató továbbképzési kötelezettsége a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonyának kezdő napjával kezdődik.
– Az Szkt. 127. § (5) bekezdése szerinti jogállásváltozással érintett oktató továbbképzési kötelezettsége kezdő napját az oktatónak a szakképző intézmény jogelődjével fennálló jogviszonyának kezdő napjától kell számítani és figyelembe kell venni az oktatónak a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm.-rendelet szerint a továbbképzésre vonatkozó alprogramban az e rendelet hatálybalépését megelőző hét éven belül teljesített olyan továbbképzését, amely szakmai tartalmában megfelel a 142. § (2) bekezdésének.
– A korábbi továbbképzésen való részvétel beszámításáról az igazgató, az igazgató tekintetében a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató dönt.
Szvr. 142. § (2) Az oktatónak olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul a szakképzettségéhez kapcsolódó ismeretek és jártasság megújításához, illetve kiegészítéséhez. Az intézményvezetőnek olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul az intézményvezetői ismeretek és jártasságok megújításához, illetve kiegészítéséhez.
Budapest 2020. február 24.
Válogatta:
Selmeciné dr. Csordás Mária
munkajogász,
vezető jogtanácsos,
ILO-közvetítő és döntőbíró
