A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) bocsánatkérést vár a kormánytól a Kúria minapi döntése után, miszerint törvényes volt a január végére meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájk. A kormány képviselői akkor azzal vádolták a pedagógus szakszervezeteket, hogy törvénytelen sztrájkba vitték az oktatásban dolgozókat. A bocsánatkérés persze elmaradt, csakúgy, mint a béremelés…
július 1.
Újfajta képzéseket kínálnak pedagógusoknak
Ingyenes továbbképzéseket kínál a Makovecz Campus Alapítvány (MCA) Képzési Intézete – jelentette be a Belügyminisztérium államtitkára. Ősztől indulnak a pedagógia újfajta módszereit, az élményszerű tanulást bemutató, illetve a matematikatanulás legmodernebb módszereit ismertető, az új komplex természettudományi tárgyra (science) fókuszáló képzések. A 30 órás, 30 kreditet érő képzéseket három nap alatt tarják meg.
Bukás szélén a finn oktatási rendszer?
A finn iskolarendszert általában nem illik megkérdőjelezni, Magyarországon az ellenzék egyfajta mintaként emlegeti. A diákok szabadságára épülő rendszer eredményességét leginkább a PISA mérésekkel támasztják alá, csakhogy a legutóbbi adatok alapján Finnországban romló tendencia figyelhető meg. Ez a folyamat nem most kezdődött, 2006 óta folyamatosan nő az alulteljesítők száma.
július 2.
A kormány nem ismeri fel a veszélyt, a gyermekek jövőjét is feláldozza
A legutóbbi sztrájkbizottsági tárgyaláson egyértelművé vált (ezt írásban is rögzítette a kormány), hogy 3×10 százalékos béremelésre van ajánlat, ám ebbe a kormány beleszámítja az idei 10 százalékot is, ami egyébként csak ágazati szakmai bérpótlék volt. Ahhoz, hogy a pedagógusok bére elérje a diplomás átlagbért, a 10% egyáltalán nem elég. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a balmazújvárosi Daru TV-nek nyilatkozott, kiemelve, milyen feltételeket támaszt az Európai Bizottság a béremeléshez. A PSZ szerint a 10 százalékok az infláció miatt sem elegendőek, bérrendezésre, a fizetések értékállóságának megteremtésére lenne szükség. Ha nem lesz érdemi döntés, továbbra is lehet számítani arra, hogy az oktatásban dolgozók elhagyják a pályát. A kormány szerint a pedagógushiányt megoldja a közelgő gazdasági válság, a versenyszférából sokan visszamennek majd tanítani, ha onnan elbocsátják őket. A kormány nem ismeri fel a veszélyt, a gyermekek jövőjét is feláldozza – mondta az alelnök.
https://www.youtube.com/watch?v=8uuqLgT0PBE
Tollner József szerint többen csatlakoznának a szakszervezethez, ha csak egy nagy lenne
Bár a pedagógusok bérköveteléseit egyre szélesebb körben ismeri el a társadalom, a kormány eddig csak egyet lépett: hozott egy rendeletet, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sztrájkot (majd ezt törvénybe is iktatta). Egyetlen eszköz marad, a polgári engedetlenség. Vajon el tudnak-e indítani egy nyomásgyakorló megmozdulást? Erről is beszélgetett a Népszava Törley Katalinnal, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárával, a Tanítanék Mozgalom alapító tagjával és Tollner Józseffel, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium matematika tanárával. Részlet az interjúból:
- K.: (…) most éppen azt látom, hogy a két nagy szakszervezet, a PSZ és a PDSZ közösen kezd fellépni, közös sztrájkbizottságot alakítottak, és velünk is együttműködnek. A szakszervezetek és a civilek két külön pályán mozognak, és ez előnyös. Előbbieknek komolyabb a szervezeti infrastruktúrája, törvényes keretei vannak a működésüknek, míg a civilek szabadabbak különféle akciók indításában, olykor jobban tudnak mozgósítani.
- J.: Régóta mondom, hogy a két nagy pedagógus szakszervezetnek egyesülnie kellene. A PDSZ járvány előtti, utolsó élő kongresszusán volt is határozati javaslatom, hogy kezdjünk tárgyalásokat erről. Igaz, most békesség van és közös fellépés, de azóta is hallom, hogy a tanáremberek nem tudnak dönteni, melyikbe lépjenek be. El tudom képzelni, hogy hatalmas számban csatlakoznának, ha egy nagy szakszervezet lenne. Eltűntek már azok a különbségek, kontextusok, amelyek egykor a különválást indokolták.
Otthagyja a pilisborosjenői iskolát az igazgatóhelyettes, így tiltakozik
Lemondott a pilisborosjenői iskola igazgatóhelyettese. Jávor Csaba közzétette a tankerületi igazgatónak szánt felmondólevelet, amelyben jogviszonyának megszüntetését kéri. Azt írja, hogy „normális körülmények” között nem jutott volna el idáig, de most így szeretne tiltakozni. „Tiltakozom, mert az állami közoktatás jelenlegi rendszere indokolatlanul túlterheli a diákokat és a pedagógusokat, káros mentális és testi egészségükre! Tiltakozom, mert a közoktatás jelenlegi rendszere ellentmond a korszerű és hatékony pedagógiai elveknek és mindannak, amit 26 éves pedagógiai gyakorlatom alatt az oktatás-nevelésről megtanultam!” Az iskola pedagógusai a poszt végén jelezték, hogy egyetértenek Jávor Csaba álláspontjával. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Nagy Erzsébet egyre gyakoribb felmondásokról számolt be. Információi szerint az elmúlt néhány hétben 171-en helyezték letétbe felmondóleveleiket, többen vissza is jeleztek, nemcsak letétbe tették, hanem be is nyújtották azokat.
ÁSZ: milyen osztályzat adható az oktatás minőségére?
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében értékelte az ENSZ 4. Fenntartható Fejlődési Célját, amely a minőségi oktatás és az élethosszig tartó tanulás biztosításáról szól. Az elemzés két kiemelt területen vállalkozott az eredmények bemutatására is: az oktatás minőségének mérése, illetve az oktatásból kimaradó, lemorzsolódó diákok szempontjából. Az elemzők a nemzetközileg leggyakrabban használt PISA mutató és a Magyarországon alkalmazott Országos Kompetenciamérés eredményeit összevetve megállapították: a gyengén teljesítők aránya az Európai Unióban és hazánkban is magasabb, mint a kitűzött 15%-os cél. Ez gátja lehet a társadalmi mobilitásnak, hosszú távon rontja az EU és Magyarország versenyképességét. A korai iskolaelhagyók száma az intézkedések ellenére még mindig magas, egyre több fiatal kerül ki képzettség nélkül a munkaerőpiacra, ez pedig továbblépési lehetőségeiket is nehezíti.
https://profitline.hu/asz-hanyas-osztalyzat-adhato-az-oktatas-minosegere-438081
A nemek közötti esélyegyenlőség közös érdek
Magyarország Alaptörvénye értelmében a nők és a férfiak egyenjogúak, a tanulás szabadsága egyformán megilleti őket. Ugyanakkor tény, hogy a gimnáziumokban és a felsőoktatásban társadalmi arányuknál magasabb a nők részvétele, 54,5 százalék körüli, a pedagógusok körében pedig egyenesen 82 százalékos. Mindeközben, mint az ÁSZ kutatása rávilágít, a közvélekedés erősen megkülönbözteti a lányos és a fiús tulajdonságokat, készségeket. Az általános felfogás szerint nőies tulajdonság az érzelmi, szociális érettség és a kézügyesség, míg a leginkább férfias tulajdonságok között tartják számon a technikai-műszaki érzéket és a logikát. Az ÁSZ hazai és OECD statisztikai adatokat is vizsgáló elemzése ennek az ún. „Pink education” jelenségnek az okait, társadalmi, gazdasági következményeit kutatja.
https://profitline.hu/asz-a-nemek-kozotti-eselyegyenloseg-valamennyiunk-erdeke-438080
A pécsi szolidaritási modell országossá válhat
Putz Ádám, a pécsi szolidaritási akció kezdeményezője azon dolgozik, hogy ötlete országos szintű kezdeményezéssé váljon. A 444.hu helyben készítette videóját.
július 3.
Egykori diákja támadta meg a makói iskola bezárását
Kotroczó Béla ügyvéd, édesanyja és lánya is a makói Bartók iskolába járt, nem volt kérdés, hogy segít. Ő írta a döntést megtámadó levelet, eszerint a tankerület iskolabezárásról szóló határozata nem volt szabályos. A köznevelésről szóló törvény szerint ugyanis egy ilyen döntés meghozatalához előzetes vélemény, egyetértés vagy szakvélemény beszerzése szükséges, és ha ez elmarad, a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja a határozatot. Ezt három hónapon belül, írásban kell megtenni, és ha ez nem hoz eredményt, közigazgatási pert lehet indítani a bíróságon. Aláírást is gyűjtenek a szülők, ők így tiltakoznak az iskola bezárása ellen.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egykori-diakja-tamadta-meg-a-makoi-iskola-bezarasat-250173
A közoktatás racionalizálása a NER-ben
„Először is szögezzük le: a jelenlegi szisztémában nem lehet jól racionalizálni. Ehhez szükséges volna az iskolák és az igazgatók jogköreinek visszaszolgáltatása, a KK szolgálató, segítő szervezetté alakítására, hogy valóban a helyi érdekek mentén történjenek a változások. Nem csupán munkáltatói jogkörökről van itt szó” – írta Pukli István.
https://azonnali.hu/cikk/20220702_a-kozoktatas-racionalizalasa-a-ner-ben
július 4.
A Kúria a januári figyelmeztető sztrájkot szervező PSZ-nek és PDSZ-nek adott igazat
A PSZ és a PDSZ álláspontja teljes mértékig helyes volt a kétórás figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatban, a januári sztrájk nem volt jogellenes, a kormány hiába próbálta törvénysértéssel vádolni a két szakszervezetet. A Kúria döntése ellen nem lehet fellebbezni. A számunkra kedvező döntés elérhető a honlapunkon és a Facebookon.
Több portál ismertette a Kúria döntését:
https://24.hu/belfold/2022/07/04/tanarsztrajk-nem-jogellenes-kuria-itelet/#
https://nepszava.hu/3162266_kuria-tanarsztrajk-sztrajktorveny
https://telex.hu/belfold/2022/07/04/kuria-jogszeru-volt-a-figyelmezteto-tanarsztrajk
A kormány célja, hogy mindenhol az állami egyentankönyvet használják
Jelentősen csökkent a magánkiadású tankönyvek elérhetősége: míg 2020-ban a tankönyvrendelések 14 százalékát tették ki a magánkiadók kötetei, 2021-re 12 százalékra esett az arányuk – közölte a Népszava érdeklődésére a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének alelnöke. Romankovics András azt is elmondta, ezek legnagyobb részét nyelvkönyves (angol, német) magánkiadók teszik ki, illetve ebbe a körbe tartoznak a hit- és vallásoktatás tankönyveit előállító, a kormány által erősen támogatott egyházak kiadói is. A közismereti tankönyveknél még rosszabb helyzetbe kerültek a nem egyházi magánkiadók, köteteik megrendelési aránya alig néhány százalék. A helyzetet jól szemlélteti a nagy szakmai múltú Mozaik Kiadó esete: jelenleg 21 kötet szerepel a hivatalos tankönyvjegyzéken, míg néhány éve 192 volt, a kiadó “fénykorában” pedig mintegy 400. Az üzenet egyértelmű: az oktatásirányítás a nyelvkönyveken, valamint a hit- és vallásoktatás tankönyvein kívül száműzni akarja a pedagógusok körében elismert magánkiadók tankönyveit.
https://nepszava.hu/3162190_orban-kormany-egyentankonyv-allami-kiadok-oktatas
Gyerekegyetem a BME-n
Hetedik alakalommal nyitja meg kapuit az ország első gyerekegyeteme, ahol a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) elismert oktatói 330 általános iskolás diákot vezetnek be a természettudományok, a műszaki pálya érdekes és izgalmas világába. A Gyerekegyetemen elhangzó előadásaik és szemináriumaik a BME nyolc karának alap mérnöki szakjához kapcsolódnak, feldolgoznak olyan tudományos trendeket, innovációkat is, mint az űrkutatás, az önvezető autók vagy az okostelefonok világa.
július 5.
A PSZ elnöke Belgiumban ismertette a Kúria döntését a januári sztrájk jogszerűségéről
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a belgiumi Liege-ben vett részt az ETUCE 2022. július 4-6. között zajló konferenciáján, melynek témája, miként lehet javítani az oktatás minőségét. Magyarországról felkért előadóként a PSZ elnöke beszélt a szociális párbeszédről, kiemelve: jelenleg Magyarországon több szinten zajlik az egyeztetés, ám ezek csak látszategyeztetések, valódi hatásuk nincs a jogalkotás folyamatára, a munkavállalók helyzetének javítására. A szociális párbeszéd intézményét működtetik, de valódi tartalom és döntéshozatal nélkül. Másik hozzászólásában Szabó Zsuzsa elnök beszélt a Kúria minapi döntéséről, miszerint jogszerű volt a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk, amelyet a PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága szervezett. Ismertette a sztrájkköveteléseket: a béremelést, a munkaterhek csökkentését stb., továbbá beszámolt az új kormánnyal folytatott sztrájkbizottsági tárgyalásokról is.
https://pedagogusok.hu/hirek/a-psz-elnoke-belgiumban/
A Kúria döntése után sem túl bizakodó a PSZ
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint a Kúria legfontosabb megállapítása az, hogy a januári kétórás figyelmeztető sztrájk jogszerű volt, a PSZ és a PDSZ nem veszélyeztette a gyerekek egészségét. Annak ellenére sem, hogy járvány volt, hiszen a még elégséges szolgáltatásban vállalt kötelezettségnek a sztrájkolók eleget tettek. Az Inforádió reggeli műsorában azt is közölte, hogy a sztrájkbizottsági tárgyalás következő fordulója augusztus 10-én lesz, ezzel kapcsolatban a Kúria döntése ellenére sem túlzottan bizakodó. Totyik Tamás szerint nagy kérdés „a gazdasági helyzet, illetve az, hogy az Európai Bizottság hajthatatlansága hová fog vezetni”. A szakszervezetek ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány idén 10 százalékos béremeléssel (ami valójában ágazati szakmai bérpótlék volt) „szúrná ki a szemüket” a 15-16 százalék körüli infláció mellett. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kormány nem kíván engedni a tanárok munkaterheiből, bár elismerte, hogy európai összevetésben Magyarországon a legrosszabb a helyzet – jegyezte meg a PSZ alelnöke.
Bocsánatkérést vár a PSZ a kormánytól a Kúria döntése után
A Kúria kimondta: nem sértette meg a sztrájkbizottság a sztrájktörvényt, jogszerű volt a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk, ezért bocsánatkérést várunk a kormánytól, amely akkor azt hangoztatta: törvénysértő volt a sztrájk – mondta az ATV híradónak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Jelezte, ha a tárgyalások továbbra sem vezetnek eredményre, „polgári engedelmességet” szervezne a PSZ: vagyis az oktatásban dolgozók szigorúan betartanák a heti 40 órás munkaidőt, ha mégis túllépik azt, a munkaadónak ki kell fizetnie a túlórát.
https://www.atv.hu/videok/20220705/kuria-nem-volt-jogellenes-a-pedagogusok-figyelmezteto-sztrajkja
A Kúria döntése után a kormány bocsánatkéréssel tartozik
A Kúria jogszerűnek minősítette a pedagógus szakszervezetek januári kétórás figyelmeztető sztrájkját. Ezzel felülbírálta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi ítéletét. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Hírklikknek felidézte: „a kormány mindent megtett azért, hogy ránk süsse, törvénytelen sztrájkot tartottunk”. A Kúria döntése után a pedagógus szakszervezetek elvárják a kormánytól a bocsánatkérést.
A kormány tiszteletben tartja a döntést, a PSZ viszont bocsánatkérést vár
A Belügyminisztérium tiszteletben tartja a bíróság jogerős döntését – szűkszavúan ennyit írt a Népszava kérdésére a közoktatásért is felelős tárca, miután a Kúria kimondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett január 31-ei, kétórás figyelmeztető sztrájk nem volt törvénysértő, ahogy azt a kormány képviselői korábban állították. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta: a Kúria döntését követően a minimum az lenne, hogy a kormány bocsánatot kér a szakszervezetektől és a sztrájkban részt vevő oktatási dolgozóktól.
https://nepszava.hu/3162400_a-kormany-tiszteletben-tartja-a-birosag-donteset-a-tanarsztrajk-ugyeben
Maruzsa Zoltán: a tanárok meg fogják gondolni, hogy felmondanak-e
Erkölcsi győzelemként értékeli a PDSZ, hogy a Kúria jogszerűnek mondta ki a tanárok januári figyelmeztető sztrájkját. A jövőbeli munkabeszüntetésekre ez nem lesz hatással, mert azóta törvényben korlátozták a sztrájk feltételeit. A szakszervezetek további pályaelhagyástól tartanak, ám az oktatási államtitkár szerint a várhatóan romló gazdasági környezetben egyre kevesebben tudnak majd a versenyszférában elhelyezkedni. Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke az RTL híradónak idézte az államtitkárt a legutóbbi sztrájkbizottsági tárgyalásról. A híradó megkeresésére a kormányzat elismerte, a köznevelési államtitkár valóban ezt mondta a tárgyaláson, de szerintük a tanárok érveltek a munkaerőpiac elszívó hatásával, az államtitkár csak jelezte, hogy az a jövőben csökkenni fog.
https://rtl.hu/hirado/2022/07/05/oktatasi-allamtitkar-romlo-gazdasag-versenyszferaban-tanarsztrajk
A VDSZ elnöke támogatja a pedagógusok küzdelmét
„Számomra egészen elképesztő, hogy egy sztrájktörvényt, ami sarkalatos törvény, próbálnak salátatörvényben felülírni, vagy annak a szabályozását módosítani. Ez teljesen elfogadhatatlan, és meggyőződésem, hogy nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi joggal is ellenkezik. Én személy szerint mindkét pedagógus szervezet vezetőjével folyamatos kapcsolatot tartok, és mindent meg fogunk tenni közösen, támogatunk minden olyan kezdeményezést, ami ezzel az intézkedéssel szembemegy. Itt az a nagy kérdés, hogy a pedagógus társadalom hogyan fog erre reagálni” – mondta a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) elnöke, Székely Tamás a Mércének. Szó volt más szakszervezeti ügyekről is.
Nagy Márton miniszterrel üzent a kormány?
Megdöbbentek a szakszervezetek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentésén, miszerint inflációs időkben az ár-bér spirál kialakulását a bérek visszafogásával kell megakadályozni. Ez veszélyes üzenet a kormánytól, főként a minimálbér-tárgyalások előtt – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Méltatlan és kockázatos az üzenet a munkavállalóknak, különösen azok után, hogy a Fidesz-kormány a parlamenti választások előtt két kézzel szórta a pénzt, s egyébként éppen most szavaztatta meg a parlamenttel a miniszterelnök fizetésemelését – nyilatkozta a MASZSZ elnöke, Zlati Róbert.
https://szakszervezetek.hu/kozlemenyek/29587-maszsz-nagy-martonnal-uzent-a-kormany
július 6.
Tovább nőhet a pedagógushiány ősztől, újabb akciót terveznek a pedagógusok
Egyre több tanár hagyja el az oktatást – figyelmeztet a PDSZ, amely összehangolná a felmondásokat. Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket, szeptember előtt egyszerre tömegesen szüntetnék meg munkaviszonyukat a pedagógusok – mondta az InfoRádiónak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is arról számolt be az Inforádiónak: folyamatosan mondanak fel a tanárok a nyári szünet alatt. Totyik Tamás szerint őszre intézményenként 2-3 tanárral lehet kevesebb, a 15 500 fős pedagógushiány még magasabb lesz. Az oktatásban maradókat arra biztatják, hogy tiltakozásul munkájukat szigorúan a jogszabályok szerint végezzék, vagyis, ha nem fizetik ki nekik a 40 órán felüli munkát, a feladatot tagadják meg. Ez nem a tanításra, hanem a pluszmunkákra vonatkozik – tette hozzá.
A sztrájkjogot nem lehet megszüntetni az unióban
A Kúria jogszerűnek ítélte a tanárok januári figyelmeztető sztrájkját, erről a Szabad Európa is írt. A cikk kitért arra is: a tanárok sztrájkjogát biztosan nem lehet megszüntetni az EU-ban. Nagyon erős alapjog, hogy a munkavállalók felléphessenek érdekeikért a munkáltatójukkal szemben.
https://www.szabadeuropa.hu/a/pedagogus-maruzsa-ber/31931225.html
A megtévesztés nagymesterei nem a szakszervezeti vezetők, hanem a politikusok
„Majdnem fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a pedagógus szakszervezetek jogi úton is bebizonyíthassák: a kormány állításával ellentétben nem buzdították törvénytelen munkabeszüntetésre az oktatásban dolgozókat, amikor január végén kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek. Sőt minden tekintetben betartották a törvényeket. Egyeztettek az oktatásirányítással, de mivel megállapodni nem tudtak, bírósághoz fordultak, a sztrájkot pedig a bírósági ítéletben meghatározott feltételek szerint szervezték meg. (…) Végül a Kúria mondta ki: a sztrájk teljesen törvényes volt. Vagyis a kormány hónapokon át hazudozott és hergelt a pedagógusok ellen. (…) Az pedig eszükbe sem jut, hogy valamelyikük esetleg elnézést kérjen, amiért korábban teljesen alaptalanul vádolták törvényszegéssel a törvényeket náluk ezerszer jobban tisztelő tanári érdekképviseleteket.” Juhász Dániel cikke.
https://nepszava.hu/3162354_nincs-pardon
Alázzák az oktatásban dolgozókat, ahol csak tudják: a 10 százalék ma már nulla!
Kitört a közleményháború a pártok között. Az LMP frakcióvezető-helyettese, Csárdi Antal arról beszélt, hogy a kormány a dolgozókkal fizettetné meg a válság árát. A Fidesz-KDNP 2010 óta több ütemben emelte a pedagógusok bérét és elkötelezettek vagyunk a pedagógus béremelés folytatásában. A pedagógusok biztosan fognak kapni 3 egymást követő évben 10 százalékos emelést – harsogja a Fidesz. Az LMP erre azt válaszolta, hogy a Fidesz bullshit-generátorral alázza a pedagógusokat: jelenleg a közalkalmazottak bére a legalacsonyabb, a válság legnagyobb áldozata pedig az oktatás, az évente beígért 10 százalékos béremelés a jelenlegi infláció mellett nulla százalékos valódi emelést jelent a tanároknak.
https://24.hu/kozelet/2022/07/06/lmp-a-fidesz-bullshit-generatorral-alazza-a-pedagogusokat/
Kunhalmi Ágnes szerint Maruzsa Zoltán államtitkár cinikus
„Ez végtelenül cinikus mondat: a legutóbbi tárgyaláson az államtitkár úr, Maruzsa Zoltán azt mondta, hogy most, hogy ilyen rosszul megy a gazdaság, nehezebben fognak tudni elhelyezkedni azok a pedagógusok, akik fel akarnak mondani. Ezért aztán majd meggondolják, hogy felmondanak-e. Miért kell ilyet mondani, ha már a minimálbérhez kötött vetítési alapot elvették, a 10-10 százalékos emelések sem biztosak, úgy tönkrevágták a közoktatást, hogy maguk sem tudják, mit kezdjenek vele, és akkor még cinizmusban versenyeznek a kormányban egymással. Ezek bármit megengedhetnek maguknak a pedagógusokkal szemben” – írta közösségi oldalán a szocialista képviselő.
https://liner.hu/kunhalmi-cinikus-maruzsa-pedagogus/
Dobrev Klára is visszaszólt az államtitkárnak
„A nemzet jövőjének záloga, a pedagógustársadalom semmibe vétele megrendítő cinizmussal párosul” – jelezte a DK politikusa a Facebookon.
Itt a magyarországi pedagógusbér árfolyama
Július 6-án a legrosszabb pillanatokban az euró árfolyama meghaladta a 416 forintot is. Ha a kezdő tanárok euróban kapnák a havi nettó bérüket, egyetlen bankjeggyel ki lehetett volna őket fizetni. Az eddig legrosszabb árfolyam mellett 600 forintot, azaz 1,44 eurót még vissza is kellett volna adniuk egy ötszázasból. Jelenleg egy kezdő pedagógus havi bruttó bére 312 ezer forint az ágazati szakmai bérpótlékkal együtt. Ha nem fiatal házas és nincs gyereke, ez nettó 207 400 forintot jelent.
https://rtl.hu/gazdasag/2022/07/06/kezdo-pedagogus-euro-bankjegy
Azonnali 20 százalékos béremelést kérnek a közszféra dolgozói!
Diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak a közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet – azaz nem jutottak érdemi eredményre a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén. A legaktuálisabb az infláció ellentételezése, hogy ne csökkenjen tovább a közszféra béreinek reálértéke. Az MKKSZ kezdeményezésére ezért azt kérik a dolgozók képviselői, hogy július 1-től minden önkormányzati köztisztviselő, szociális, kulturális és közgyűjteményi területen dolgozó, kormánytisztviselő, pedagógus, egészségügyi dolgozó, védőnő, rendvédelmi és honvédelmi alkalmazott tűzoltó kapjon 20 százalékos keresetnövelést, ami független az egyes ágazatok bérköveteléseitől. Érdemi választ azonban nem adott a kormány. (A SZEF tagszervezeteként a PSZ-t ezúttal Totyik Tamás alelnök képviselte.)
https://nepszava.hu/3162562_kozszfere-beremeles-oket-inflacio-magyarorszag-mkksz
Az iskolabezárás kétségbeesett kísérlet a tanárhiány csökkentésére
Az új kormányban is felmerült a kisiskolák bezárásának ötlete, de Polónyi István oktatáskutató szerint ez kétségbeesett kísérlet arra, hogy a hosszabb távon is várható tanárhiányt próbálják meg csökkenteni. Úgy látja, ennek nincsenek meg a szervezési, infrastrukturális feltételei az országban, ezért szörnyű következményei lennének, ám ez a kormányt nem érdekli, mert az ő gyerekeik úgyse ezekbe az iskolákba járnak.
Annyiszor lesz érvénytelen az iskolaigazgatói pályázat, ahányszor csak akarják
A szombathelyi Oladi Általános Iskolában háromszor írtak ki pályázat, egy pályázó volt, mégsem nevezték ki. A tankerület válaszából most az is kiderül, hogy a pályázatot annyiszor minősíthetik érvénytelennek, ahányszor csak akarják. A példa nem egyedi, Szombathelyen máshol is előfordult már, hogy indoklás nélkül érvénytelenítettek intézményvezetői pályázatot.
https://www.nyugat.hu/cikk/tankerulet_intezmenyvezeto_kinevezes_oladi_altalanos_iskola
július 7.
Gulyás Gergely szerint nem kell bocsánatot kérnie a kormánynak
A Népszava kérdésére, miszerint a Kúria döntése után nem kíván-e bocsánatot kérni a kormány a pedagógusoktól, illetve a szakszervezetektől, Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón visszakérdezett: miért kellene bocsánatot kérni? Ha a másodfokú bíróság elnézést kér (ezen a szinten mondták ki, hogy a januári figyelmeztető sztrájk nem jogszerű), ők is (mármint a kormány) rögtön beállnak a sorba.
https://nepszava.hu/3162603_gulyas-miert-kellene-bocsanatot-kernie-kormanynak-a-pedagogusoktol
A kancelláriaminiszter szerint, ha őszre megérkeznek a helyreállítási alapból várt összegek, nincs akadálya a pedagógusok és az egészségügyiek további béremelésének. Megjegyezte: a kormánynak az a célja, hogy folytatódjon a béremelés, ám amíg háború van és az elszálló energiaárakkal kell küzdeni, addig tévedés lenne béremelésről beszélni az egészségügyben.
https://nepszava.hu/3162683_kormanyinfo-gulyas-gergely-egeszsegugy-beremeles
Őszre lehet megállapodás az EU-val?
A kormány most azzal számol, hogy őszre megszülethet a megállapodás az Európai Bizottsággal – jelezte a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter. A cikk felidézte: a miniszter korábban elmondta, mind a helyreállítási alapban, mind az uniós költségvetésben van béremelésre pénz, de szerinte az Európai Bizottság és a magyar ellenzék továbbra is hátráltatja azt a folyamatot, hogy megkapják az orvosok és a pedagógusok béremelésére a forrást. Korábban a kormány arról beszélt: ha megérkezik az EU-s pénz, háromszor 10 százalékos béremelést tudnak adni a pedagógusoknak 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben.
https://eduline.hu/kozoktatas/20220707_kormanyinfo
A megkérdezett magyarok több mint fele jogosnak tartja a követeléseket
A megkérdezettek több mint fele (51 százalék) szerint jogosak az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok követelései, mert a fizetésük alacsony, és a pedagógusok túlterheltek – derül ki az IDEA Intézet kutatásából. 28 százalék szerint a követelések részben jogosak, mert „a fizetésük tényleg alacsony, de délután korábban hazamehetnek, és egyébként az egész nyarat jelentősebb munkakötelezettség nélkül tölthetik” a tanárok. Míg a kormánypárti szavazók mindössze 19 százaléka, az ellenzék szimpatizánsainak 91 százaléka tartja jogosnak a pedagógusok követeléseit.
https://24.hu/belfold/2022/07/07/idea-intezet-pedagogusok-anyagi-helyzet-megbecsultseg/
A válogatás nem teljes körű!
