Hetek óta járja a PSZ két alelnöke az országot, hogy a státusztörvény-tervezet csapdáiról tájékoztassa az oktatásban dolgozókat. Közben várjuk a híreket, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hitelesíti-e a népszavazási kezdeményezést. A két alelnök magánszemélyként márciusban nyújtotta be oktatással kapcsolatos kérdéseit.
április 28.
Engedmények helyett csak látszatintézkedéseket tesz a kormány
Hosszú idő után végre hozott némi eredményt a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalás. A PSZ és a PDSZ szerint ezek azonban sokkal inkább látszatintézkedések, válaszul az unió felől érkező nyomásgyakorlásra. „Ez a kormányzat tárgyalási taktikája. Ez a szokása, hogy nagyon vadakat bedob, aztán abból kihátrál, de a számára létfontosságú pontokat akkor is átnyomja” – nyilatkozta az Eduline portálnak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230428_PSZ_PDSZ_statusztorveny_enyhitesek
A bosszútörvény és következményei
A PSZ vezetői járják az országot, hogy részletesen tájékoztassák az oktatásban dolgozókat, a pedagógusokat arról, mi vár rájuk, ha jelenlegi formájában fogadnák el a státusztörvény tervezetét. Sokan lépnek be a PSZ-be a tájékoztatás hatására, másrészt sokan kilátásban helyezték, hogy felmondanak, ha életbe lép a „bosszútörvény” – erről Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke beszélt a Civil Rádió 117 perc című műsorának. Utalt arra is, hogy az egyeztetéseken a kormány alapvető kérdésekben nem hajlandó engedni. Ilyen pl. a szólásszabadság jelentős korlátozása: nem lehet majd negatívan nyilatkozni az oktatásról.
https://podcasters.spotify.com/pod/show/117-perc/episodes/Bossztrvny-s-kvetkezmnyei-e235rns
A NER-nek fáj, hogy egyeztetnie kell a szakszervezetekkel
A PSZ és a PDSZ szerint is egyértelmű, hogy a reprezentativitás megkérdőjelezése támadás a szakszervezetek ellen. Erről Gosztonyi Gáborral, a PSZ alelnökével és Nagy Erzsébettel, a PDSZ ügyvivőjével beszélgetett a Hírklikk munkatársa. Gosztonyi Gábor szerint Rétvári Bence államtitkár állításával szemben nem igaz, hogy a szakszervezet politikai tevékenysége miatt fordultak el a pedagógusok a szakszervezettől. A szakszervezeti létszám csökkenését az okozta, hogy a „Ratkó-korosztály” elérte a nyugdíjkorhatárt, sokan mentek nyugdíjba. Azzal nem vitatkoznak, hogy az új belépők jóval kevesebben vannak, de az is igaz, hogy a pályára lépő fiatal pedagógusok száma is egyre kevesebb, mert mitől is lenne vonzó ez a munka a fiatalok számára? – tette fel a kérdést az alelnök. Egyetlen foglalkoztatási törvényben sem követelmény a tíz százalékos szervezettség ahhoz, hogy tárgyaljanak a szakszervezetekkel. A kormánynak a szakszervezetekkel a dolgozó munkabérét és egyéb ügyeit érintő kérdésben mindenképp tárgyalnia kell. Ehhez a szakszervezetek reprezentativitásának semmi köze – szögezte le az alelnök.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-ner-nek-faj-hogy-egyeztetnie-kell-a-szakszervezetekkel/414809
Ha nem megyek be tanítani, mit tehetnek velem? – A PSZ fóruma Győrben
Csaknem két és fél órán át beszéltek az előadók a státusztörvény tervezetéről a PSZ győri fórumán. Az érintettek többsége vidéki tanárként most először halott konkrétumokat, és még mindig maradtak kérdőjelek – tudósított a Telex. A rendezvény teltházas volt, még a pótszékeken is ültek. Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke volt a szervező, nevét országosan másfél éve ismerhettük meg, amikor videós posztban üzente meg: három diplomával a zsebében nem fog portfóliót készíteni, az egész procedúra ugyanis „megalázó és humbug”. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke felszólalását is idézte a portál. A PSZ szerint tényleg sokan vannak, akik már letétbe helyezték a felmondásukat, „ami a legdrámaibb, hogy olyanok is, akiknek két-három évük van a nyugdíjig, és az egész életüket a tanításra tették fel”.
https://telex.hu/belfold/2023/04/28/statusztorveny-gyor-pedagogusok-szakszervezete-pedagogussztrajk
A bosszútörvény ellen tiltakoztak Debrecenben
Mécseseket gyújtottak Debrecenben, a Kossuth téren a státusztörvény-tervezet ellen tiltakozók. A rendezvény szónoka egyebek mellett arról beszélt, hogy a tanárok jogállásáról szóló módosítással állna bosszút a kormány a pedagógusokon, amiért kifejezik elégedetlenségüket az oktatáspolitika miatt – ezért nevezik bosszútörvénynek is a tervezetet.
https://hang.hu/belfold/a-bosszutorveny-ellen-tiltakoztak-debrecenben-154097
április 30.
Az iskolai erőszak nagy része rejtve maradhat
Az elmúlt hónapokban több hírt is olvashattunk az iskolában egymást megkéselő diákokról, diákra támadó pedagógusokról. Bár ezek alapján úgy tűnhet, eldurvult az iskola világa, a Hírklikknek nyilatkozó Vajda Zsuzsanna pszichológus és Kozma Tamás oktatáskutató szerint kutatások híján nehéz megítélni, hogy valóban megnőtt-e az agresszió az iskolában. Ugyanakkor az iskolai erőszak jelentős része rejtve maradhat, még a tanárokig sem jut el. Az is biztos, hogy a kormány jelenlegi oktatáspolitikája jelentősen befolyásolja azt a légkört, amely a gyerekközösségekben uralkodik. A megalázott, kirúgással megfegyelmezett tanár a gyerekek előtt nem képes olyan tekintélyként állni, akire tényleg hallgatnak.
https://hirklikk.hu/kozelet/az-iskolai-eroszak-jelentos-resze-rejtve-maradhat/414882/
május 1.
A tanári kar csaknem fele felmondott egy budaörsi alapítványi iskolában
Az RTL híradó úgy tudja, a pedagógusok azért álltak fel, mert az iskola igazgatója elküldte a tagintézmény vezetőjét. Az igazgató azt közölte, az intézményvezetőnek mulasztásai és iskolaellenes magatartása miatt kellett távoznia. Azt ígérte: pótolják a felmondott tanárokat.
Ha a szakszervezetek gyengék maradnak, a kormányváltás sem segít a dolgozókon
Május elsejére a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Szikra közös programot szervezett Budapesten. Az utolsó panelbeszélgetésben Csóti Csaba, a SZEF elnöke és Jámbor András országgyűlési képviselő beszélgetett a szakszervezetek és a politika viszonyáról, az együttműködés, a demokratikus elvek gyakorlati képviseletének lehetőségeiről. Túl azon, hogy demokrácia van-e hazánkban, és mennyire hatékony a Fidesz rendszere, jelentős kérdésekben nem derült fény nézetkülönbségre a két szereplő között. És hogy mitől lesznek erősek a szakszervezetek? Csóti Csaba a tanulás szerepét emelte ki, Jámbor András azt hangsúlyozta, sikerekre van szükség.
május 2.
Újra meghátrált az Orbán-kormány, már nem akarja röghöz kötni a pedagógusokat
Akik nem szeretnének majd az új jogállási törvény alatt dolgozni, még a jelenlegi közalkalmazotti törvény szabályai szerint távozhatnak a munkahelyükről – írta a Népszava az egyeztetés után. Újabb pontokon módosított a Belügyminisztérium a pedagógusok új jogállási törvényének tervezetében, ezek mindegyike visszalépésnek tekinthető a korábbi elképzelésekhez képest – közölték a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselői, miután ismét tárgyalóasztalhoz ültek Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a lapnak azt mondta: a kormány az Európai Bizottság (EB) nyomására is változtatott álláspontján, az EB ugyanis kikötötte, hogy a pedagógusok béremelésére szánt uniós források csak úgy használhatók fel, ha a bérrendezés nem jár újabb jogkorlátozásokkal. Szerinte e tekintetben még van mit tennie a kormánynak, a PSZ a szakszervezeti jogok visszaállítását is követeli.
https://nepszava.hu/3193041_pedagogus-statusztorveny-belugyminiszterium-targyalas
Változott a kormány hozzáállása a státusztörvény tervezetéhez
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta: a legfőbb elmozdulás, hogy a közalkalmazotti törvény szerint távozhatnak a rendszerből azok a tanárok, akik nemet mondanak a státusztörvényre. Nincs érdemi változás a pedagógusok áthelyezhetősége kérdésében, igaz, abban talán még reménykedhetünk, hogy a távolsági korlátot leszorítják járási szintre – emelte ki Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Hozzátette: egyértelműen látszik, hogy olyan jogalkotók készítették az eredeti tervezetet, akik budapesti fejjel gondolkodnak.
A miskolciak a túlmunkák kifizetését kérik
Május 2-án adott be három miskolci iskola, köztük a Hermann Ottó Gimnázium összesen 65 tanára adatigénylést a tankerülethez, amivel a ki nem fizetett túlmunkák összegyűjtésére és a járandóságok kiutalására kényszerítenék a munkáltatót. Az iskola tanára, Pilz Olivér elmondta, a négy napon belül elrendelt túlmunkákat annak ellenére nem hajlandó kifizetni a kormány, hogy az elmúlt időszakban több pert is nyertek ilyen ügyekben a szakszervezetek jogászai. A Miskolci Tankerülettel való levelezés után sem fizették ki a Hermann Ottó Gimnázium tanárainak járandóságát, ezért indítottak akciót, amihez a felületeiken biztosítanak majd segítséget azoknak, akik hasonló cipőben járnak. (A cikk első része az egyeztetéssel foglalkozik.)
A valódi párbeszédnek nincs alternatívája
A munka ünnepéről készült cikkében Millei Ilona a Hírklikkben felidézte: „a PSZ Zala Megyei Szervezete a közelmúltban fórumot tartott. A megye 40 kis és nagy iskolájában dolgozó 1230 pedagógus megkérdezése után kiderült, közülük 889 írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben elutasítják a státusztörvény-tervezetet, és felszólítják a kormányt, vonja azt vissza. Senki nem hivatkozhat arra, hogy a törvénytervezet előnyös a szakma, a tanulók, a pedagógusok számára. Ilyen ellenállás és elutasítás mellett bevezetni új jogállást rendkívül felelőtlen dolog a kormány részéről, hiszen tovább súlyosbítja az ágazat válságát.”
https://hirklikk.hu/kozelet/a-jobbito-szandeku-valodi-parbeszednek-nincs-alternativaja/414946/
„Annyira kevés a fizetés, hogy nem engedhetem már meg magamnak ezt a drága hobbit”
Nem munkát, hanem hivatást vállaltak azok, akik tanárnak mentek – derült ki azoknak a volt tanároknak a szavaiból, akik az RTL Fókusz című műsorának nyilatkoztak, miután a pályaelhagyás mellett döntöttek. A csatornának olyan pedagógusok szólaltak meg, akik a tanári pálya elhagyásával életük álmának elhagyása mellett döntöttek valójában. Ha ez életük álma, akkor miért szállnak ki? Mert hatalmas a terhelés és nagyon kevés a fizetés – ilyen körülmények között már nem éri meg iskolában dolgozni.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230502_palyaelhagyo_tanarok
Másfél éve nem tanít, mégis értékelték
„Történelemtanár vagyok egy budapesti technikumban. Jelenleg GYED-en vagyok itthon egyéves kislányommal” – így kezdődik egy tanár bejegyzése. Másfél éve ment el táppénzre, mégis értékelték a teljesítményét a belügy által előírt szempontok szerint. A budapesti tanár azt írta, hogy a legtöbb szempontra (így szakmai felkészültségére, pedagógia tervezésre, pedagógiai értékelésére, vagy együttműködési készségére és innovációs tevékenységére) mindössze két pontot kapott az adható maximális hatból – viszont, hogy ki és mi alapján pontozta őt, vele nem közölték.
Jó hír a nyugdíj mellett dolgozóknak
A Magyar Közlönyben megjelent jogszabályok szerint a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési, szakképzési területen nyugdíjasként dolgozók nyugdíját 2023. augusztus 31. után sem kell szüneteltetni. A 2022-es kormányrendeletekben meghatározott 2023. augusztus 31-ei időkorlát közeledtével és a közszférában egyre fájdalmasabb munkaerőhiány szorításában a kormány ismét enyhített a szabályokon, de még mindig nem törölte el általános jelleggel a közszférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó okafogyott korlátozásokat – hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.
DK: emeljék meg a pedagógusok bérét
Barkóczi Balázs, a DK képviselője arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány a közoktatást az elmúlt 12 évben szisztematikusan tönkretette, és ha így folytatódik, tíz éven belül nem marad tanár az iskolákban. Nem költöttek eleget a gyermekekre és az őket oktató-nevelő szakemberekre. Megjegyezte: az EU nem a pedagógusbér-emelés forrását függesztette fel. A tanárok nyomorban tartásával, teljes jogfosztásával akarják elejét venni a tiltakozásoknak, és abban bíznak: a megélhetési válság arra kényszeríti a pedagógusokat, hogy behódoljanak a rendszernek. Tisztességes bért kellene adni a pedagógusoknak, hogy ne kényszerüljenek elhagyni a tanári pályát – mondta. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, csökkentették a pedagógusok bérét, sőt, sokukat utcára tették. Gyurcsány Ferenc most pedig bevallotta: igenis tettek azért, hogy ne érkezzenek meg Magyarországra az uniós források – közölte az államtitkár.
Hoffmann Rózsának nincs jó véleménye a szakszervezetekről
„Szemmel látható, hogy a tüntetések szervezői – politikai megfontolásból – bármilyen apropót megragadnak és felhasználnak azért, hogy megbuktathassák a kormányt. A tüntetésről az a véleményem, hogy bár legitim eszköz, de idegen a pedagógus hivatástól” – mondta a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori köznevelésért felelős államtitkára.
május 3.
Enged a kormány, de ez nem elegendő
A Belügyminisztérium elvetette a röghöz kötés tervét és már arra sem kényszeríthetnék az év közben felmondó tanárokat, hogy a tanév végéig oktassanak. A pedagógus szakszervezetek szerint azonban hiába finomított a kabinet a státusztörvény tervezetén, az még így sem teszi vonzóvá a tanári pályát. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke azt mondta az ATV híradónak: az áthelyezéseknél gondolkodik a kormány kisebb távolságban. Látszik, hogy fővárosi fejjel készült a tervezet, hiszen vidéken, a 80-90 km-rel odébb lévő településre nehezen lehetne átvezényelni egy pedagógust.
https://www.atv.hu/belfold/20230503/szakszervezet-jelentos-a-kormany-visszalepese-de-nem-elegendo
Hirtelen felindulásból elkövetett törvényhozás: a státusztörvény adatvédelmi problémái
„Fontos látni, hogy a munkavállalói gépek ellenőrizhetőségéről szóló részben semmi új nincs, a törvényjavaslat csak a 2012-től hatályos új Munka törvénykönyvét (Mt.) érvényesíti a közoktatásban dolgozókra is. A munkavállalók számítógépét azóta ugyanis ellenőrizheti a munkaadó, sőt már az Mt. is lehetővé teszi a privát számítástechnikai eszközök ellenőrzését is. Vagyis azzal, hogy a jogalkotó visszavonja (már ha visszavonja, ahogy ezt az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásán ígérte a köznevelési államtitkár) a státusztörvény eredeti javaslatából a privát gépre vonatkozó részt, a köznevelési dolgozók pozitívan lennének diszkriminálva a többi munkavállalóhoz képest. Mindkét esetben csak „a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggő adatokba” tekinthet be a munkáltató (vélhetően a tankerületi központ munkatársa). Ez – bár erről sincs szó a javaslatban – vagy úgy lehetséges, hogy felszólításra a dolgozó bemutatja gépének idevágó tartalmait, vagy – és ez a valószínűbb – egy szoftver segítségével „lát rá” a gépre a munkáltató. Utóbbi esetben viszont lehetetlen az önmérséklet: a szoftver nem csak a 7.b feliratú mappát szkenneli, hanem bármit a gépen, ahol a kormány által egyébként kiemelten védettként (lásd a homofób/gyerekvédelmi törvény) kommunikált csoport, a gyerekek mindenféle adata, információja, levele megtalálható, köztük olyanok, amelyek a fokozottan bizalmon alapuló tanár-diák viszony során keletkezhetnek.” Részlet a szakmai cikkből.
A pedagógusok tervezett státusztörvénye ellen tüntettek Budapesten
A többi között az Egységes Diákfront által szervezett demonstráció résztvevői a Szent István-bazilikánál gyülekeztek, majd az Alkotmány utcába vonultak. Többen magyar és kockás zászlókat lengettek. Néhányan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) molinóját tartották. A tömeg egyebek mellett azt skandálta: „Nincs tanár, nincs jövő!”, „Szabad ország, szabad oktatás!”, továbbá „A sztrájk alapjog!” Az Országház közelében diákfelszólalók emlékeztettek arra, hogy a rendőrség legutóbb „gyermekvédelmi könnygázt” vetett be ellenük, 16-18 éves fiatalok ellen. Meghirdettek egy „hétigenes népszavazást”: egyebek mellett olyan kérdésekre vártak választ a résztvevőktől, hogy legyen-e demokrácia, valamint lemondjon-e a belügyminiszter. A felszólalások végén a szervezők közölték, hogy a rendezvény véget ért, azonban egy újat is meghirdettek: a demonstrálók a Clark Ádám térre vonultak, ahol kora este újabb felszólalások következtek, a kilakoltatások ügye is téma volt.
Öt tüntetőt állítottak elő
A Karmelita kolostor előtti tüntetésen letartóztatták Tompos Márton momentumos országgyűlési képviselőt és több diáktüntetőt. Pártja közlése szerint a képviselőt a hajnali órákban kiengedték. A Budapesti Rendőr-főkapitányság állásfoglalásában arról ír, hogy a Karmelita kolostor előtti tüntetés be nem jelentett demonstráció volt, a tüntetők jogsértést követtek el akkor, amikor a többszöri felszólítás ellenére sem távolodtak el a rendőrsorfaltól, agresszívvá váltak és rendőrökre támadtak. A Karmelita kolostor előtt újabb demonstrációt tartottak a pedagógusok és a diákok, a Momentum képviselői pedig ismét el akarták bontani a Miniszterelnökség előtti kordont. A demonstráció ismét dulakodásba torkollott, a rendőrség könnygázt is bevetett.
https://index.hu/belfold/2023/05/04/tuntetes-oktatas-rendorseg-momentum-kordon-karmelita-kolostor/
Oktatási kérdésekről országos népszavazási kezdeményezést nyújtottak be diákok és pedagógusok
Oktatási kérdésekről országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának (NVI) hét magánszemély, köztük Solymoss Miklós Marcell, az Eötvös József Gimnázium tanára, Szilágyi Kitty Barbara óvodapedagógus és az Egységes Diákfront öt tagja: Gajzágó József, Ádám Domonkos, Mihalics Lili, Bodor András Péter és Perlaki-Borsos Noel. A népszavazási kezdeményezést a diákok által szervezett tüntetésen jelentették be. A cikk felidézte: márciusban a PSZ két alelnöke magánszemélyként kezdeményezett népszavazást oktatási kérdésekről.
https://telex.hu/belfold/2023/05/03/diakok-nepszavazas-kezdemenyezes-kerdesek
Sokszor inkább leülik a szülők a gyermek igazolatlan hiányzását
Ha egy gyereknek összegyűlik a 30 órányi igazolatlan hiányzása, az Magyarországon szabálysértésnek minősül. A törvény szigorítása utáni hat évben több mint 100 millió forint büntetést szabott ki az állam lógás miatt a családokra. Tízből hat szülő azonban úgy dönt, inkább leüli a büntetést (egynapi börtönnel 5000 forint bírságot lehet kiváltani) – írta meg április elején több lap is a Szabad Európa borsodi riportja nyomán. Az oktatáshoz való jog minden gyereket megillet, de ennek érvényesülését nem lehet (és nem is lenne szabad) „korbáccsal” kikényszeríteni. Márpedig a törvény ezt teszi – állítja a gyermekjogi szakértő. Az látszik az adatokból, hogy a felszínen, pusztán a számok alapján, a szigor működik. De mi van a mélyben? Dr. Gyurkó Szilvia írása.
https://wmn.hu/ugy/59980-sokszor-inkabb-leulik-a-szulok-a-gyerek-igazolatlan-hianyzasat
május 4.
Mi lesz veled közoktatás? Zalaegerszegen is…
Zalaegerszegre érkezett a „Fórum a közoktatásért” országos roadshow május 3-án. A státusztörvény tervezetéről Totyik Tamás és Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökei tartottak tájékoztatást. Békési Tamás, a PSZ Zala Megyei Szervezetének elnöke elmondta: Zala megyében a közelmúltban egy nyilatkozatot fogalmazott meg a szakszervezet, mellyel a státusztörvény bevezetése ellen tiltakoznak. A megye tankerületi intézményeiben dolgozó pedagógusok 72 százaléka aláírta a nyilatkozatot, melyet a három országgyűlési képviselőhöz is eljuttattak. Békési Tamás személyes konzultációt is kért a képviselőktől, és azt, hogy vegyék figyelembe a nyilatkozatot: ne szavazzák meg a törvényjavaslatot, ha azt beterjesztik a parlamentnek. Gosztonyi Gábor alelnök elmondta: az eredeti törvénytervezethez képest több ponton már visszalépett a kormány, bár eddig csak szóbeli ígéreteket kaptak. Totyik Tamás alelnök ismét jelezte: a státusztörvény tervezetével akarják elfedni a most kis nagy pedagógushiányt, de a tiltakozások miatti bosszú is vezérelheti a kormányt. A PSZ fórumáról a helyi zalamedia.hu számolt be.
https://www.zalamedia.hu/vezeto-hirek/oktato/mi-lesz-veled-kozoktatas
Május 5-én kezdődik az érettségi
A nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik a 2022/2023-as tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka – közölte az Oktatási Hivatal. A következő hetekben 1163 helyszínen várhatóan több mint 111 100-an érettségiznek. A vizsgákat május 5. és június 30. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, azok megtartásában 3171 érettségi vizsgabizottság működik közre.
https://profitline.hu/penteken-megkezdodik-a-majus-juniusi-erettsegi-vizsgaidoszaka-448412
május 5.
Szűkszavú nem volt a válasz…
Mellár Tamás képviselő (Párbeszéd) az oktatásügyért is felelős belügyminisztert arról kérdezte, valóban az iskolai tantermek bekamerázását tervezi-e, mert az utóbbi időben több tanár fordult hozzá aggódó kérdésekkel. A kormányzat tervez-e kamerákat szerelni a tantermekbe? A kormányzat bármilyen informatikai eszközzel kívánja-e megfigyelni a tanárokat? Amennyiben bármelyik kérdésre igen a válasz, akkor mikor tervezik a megfigyelések megkezdését? A kérdésre Rétvári Bence egyszavas választ adott: „Nem”. Az államtitkár válasza vélhetően csak a tantermek bekamerázására vonatkozik, hiszen a Belügyminisztérium tervei szerint a jövőben lehetővé tennék a tanárok tevékenységének megfigyelését technikai eszközök segítségével, bár a magánéletüket tiszteletben tartanák. A sokat bírált státusztörvény tervezete szerint ugyanis „a technikai eszköz alkalmazásának megkezdése előtt írásban tájékoztatja a munkavállalót a fenntartó, aki a számítástechnikai eszközön tárolt, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be”.
https://24.hu/belfold/2023/05/05/retvari-allamtitkare-lehet-a-legrovidebb-valasz-dija/
A válogatás nem teljes körű!
