Az oktatásról folytatott parlamenti vitanap, ahogy várható volt, semmit sem oldott meg. November 7-én sztrájkbizottsági tárgyalás lesz a kormánnyal, várjuk, mire hajlandó. Hosszú lehet a küzdelem, de összefogunk, folytatjuk, nem félünk!
október 28.
Kreatív módszerekkel trükköznek a tankerületek, folytatjuk az akciókat
A gyermekekkel töltött időt, pl. az ebédeltetést nem számolják el – ezt példaként említette Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Klubrádió Reggeli gyors műsorának, amikor arról nyilatkozott, hogy a túlmunkát nem fizetik ki. A béremelésen kívül több sztrájkkövetelés is van, ezekről is tárgyalna a sztrájkbizottság a kormánnyal. Felvetette: Orbán Viktor kormányfő vajon miért hallgat a tüntetések után? Mintha kitörölték volna szótárából a pedagógus szót, pedig a vidék is lázad, nemcsak a főváros. A kormány is rájött, hogy az elbocsátások nem váltak be, csak olaj volt a tűzre. November 18-án újabb kiemelt sztrájknap lesz, november 22-én demokrácia órák lesznek, november 26-án országos tüntetést, vagyis valódi nemzeti konzultációt tartunk a Kossuth téren.
https://www.klubradio.hu/adasok/totyik-a-tanarok-elbocsatasa-csak-olaj-volt-a-tuzre-130264
November 7-ére hívta tárgyalni a kormány a sztrájkbizottságot
„Brüsszelezéssel meg amerikai pénzek emlegetésével nem tudunk mit kezdeni, ezek nem válaszok a követeléseinkre, szakmai vitát szeretnénk folytatni” – mondta a hvg.hu-nak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, miután megérkezett november 7-ére a meghívó az újabb sztrájkbizottsági tárgyalásra. Emlékeztetett: a bérrendezés csak az egyik követelés, ha ezt teljesítené is a kormány, a tiltakozások nem állnak le, hiszen a diákok és a pedagógusok munkaterheit is csökkenteni kell stb.
https://hvg.hu/itthon/20221028_Pedagogusok_szakszervezetek_tiltakozas_allamtitkar
Változást az oktatásban! – a CKP magyarázatot fűzött a 9 pontos követeléshez
A pedagógusok, szülők és diákok civil és érdekvédelmi szervezetei október 23-án, a budapesti tüntetésen 9 pontos közös követeléslistával álltak elő. A CKP egyértelművé tette: „követeléseink az oktatás egészére vonatkoznak – az óvodától és az általános iskolától a gimnáziumon és a szakképzésen át az egyetemig. A magasabb bért, a terheléscsökkentést, a szakmai szabadságot nemcsak a tanároknak követeljük, hanem minden pedagógusnak – tanárnak, tanítónak, szakképzésben oktatónak, óvodapedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, gyógypedagógusnak. A pedagógusok mellett fontosak számunkra a nem pedagógusként alkalmazott oktatási dolgozók – a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, könyvtárosok, dajkák, rendszergazdák, a technikai személyzet. Amikor az oktatási intézmények helyzetét kifogásoljuk, az iskolák mellett nem feledkezhetünk meg az óvodákról és a különféle, az oktatáshoz, neveléshez szükséges intézményekről – kollégiumokról, szakszolgálatokról, gyógypedagógiai központokról, tanműhelyekről stb. – sem. Külön hangsúlyozzuk, hogy követeléseink a szakképzésre is értendők!”
https://ckpinfo.hu/2022/10/28/valtozast-az-oktatasban-magyarazat-a-9-ponthoz/
„Nem szabad feladnotok” – tüntetés Szombathelyen
Mintegy háromszáz fő gyűlt össze a szombathelyi Városháza előtti téren, hogy szolidaritásukat fejezzék ki azokkal a tanárokkal, akik részt vesznek a polgári engedetlenségben. Az ADOM diákmozgalom és a szombathelyi diákönkormányzat által szervezett akció politikamentes volt, több önkormányzati képviselő magánemberként volt jelen. Kitűzték az önkormányzat erkélyére azt a molinót, amelyet több önkormányzati képviselő is aláírt.
https://www.nyugat.hu/cikk/tanar_diak_tuntetes_szombathely
A tankerület dolgozói átlagosan 30 százalékkal több bért kapnak Szegeden, mint az általuk adminisztrált tanárok
A Szegedi Tankerület az Átlátszó adatigénylésére közölte, 2021-ben mennyi bér és jutalom jutott a hivatali dolgozóknak, illetve a pedagógusoknak. A válasz egyszerű: az előbbieknek sokkal több.
október 29.
„A focializmust építjük, nem a jövőt?”
A Népszava értesülései szerint egy budapesti speciális szakiskolában arról tájékoztatták a szülőket, hogy az intézményben sem a tanárok, sem a diákok nem használhatnak telefontöltőket, mikrosütőt sem, az otthonról hozott étel melegítésére sincs lehetőség. Több más intézményhez hasonlóan 35 percesek lesznek a tanórák november 7-től, a tanszoba pedig délután négy óra helyett háromig tart – így rövidebb ideig kell fűteni. „A sportolók nem fázhatnak, de a gyerekek igen? A focializmust építjük, nem a jövőt? – háborodott fel Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Bár a fűtési korlátozásról szóló rendelet általános iskolákban legalább 20, középiskolákban legalább 18 fokot ír elő télen, Totyik Tamás szerint szinte valamennyi tankerületi központban és szakképzési centrumban fűtési maximumként értelmezik a megadott határértékeket, ezt bizonyítja több tájékoztató levél is, amelyet intézményvezetőknek, pedagógusoknak küldtek a fenntartók.
https://nepszava.hu/3174070_oktatas-magyarorszag-iskola-energiatakarekossag-homerseklet
Értse mindenki: fotó mutatja, milyen kevés a fiatal tanár
A Facebookra töltötte fel a miskolci Herman Ottó Gimnázium egyik tanára azt a képet, amely mutatja, milyen jövő vár a szakmára, ha a megmozdulásoknak nincs eredménye. A képen a gimnázium tanárai életkoruk szerint állnak sorba: az ötven év felettiek majdnem harmincan vannak, a harminc év felettiek száma a húszat sem éri el, a húszas és harmincas éveikben járó tanárokból pedig csak három-három van az iskolában. A T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ adatai szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 5 százalék alatti a 30 év alatti pedagógusok aránya Európában, a tanárok medián életkora pedig 53 év. Becslések szerint itthon idén majdnem tízszer annyi pedagógus megy nyugdíjba, mint ahány pályára lép.
https://telex.hu/belfold/2022/10/29/herman-otto-gimnazium-tanarok-pedagogusok-eletkora-tanarsztrajk
Székesfehérvár támogatja a pedagógusok bérének mielőbbi emelését
A közgyűlés elfogadott egy nyilatkozatot: Székesfehérvár önkormányzata támogatja a pedagógusok bérének mielőbbi emelését, ennek érdekében kéri a kormányzatot, hogy az államháztartás és a nemzetgazdaság lehetőségei szerint mielőbb korrigálja a béreket. Székesfehérváron is érzékelhető a feszültség a közoktatásban.
Visszakaphatják-e állásukat a kirúgott tanárok?
Sándor Zsuzsa elemzi, hogyan zárulhat az öt kirúgott pedagógus munkaügyi pere, miután pertársaságot alakítottak.
október 30.
Akcióra hív a PDSZ november 7-ére, a sztrájkbizottsági tárgyalások idejére
November 7-én a PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság Maruzsa Zoltán államtitkárral tárgyal, november 18-án ismét egységes sztrájknapot szerveznek, november 26-án a Kossuth téren rendez tüntetést a PSZ. „Én hetedikére azért mindenképpen javasolnám, hogy minél többen jöjjenek oda a Szalay utcába, három órától kezdődik az egyeztetés és úgy gondolom, hogy szembesíteni kellene a bent ülőket, a házban ülőket azzal, hogy itt bizony igen nagy társadalmi igény arra, hogy valamiféle életképes ajánlatot tegyenek a tárgyalóbizottságban” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja.
november 1.
A PSZ és a PDSZ nem vár túl sokat a parlamenti vitanaptól
„Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről” címmel november 2-án parlamenti vitanap lesz az oktatásról, amelyet a Momentum kezdeményezett, és a Jobbik, az LMP, a DK és az MSZP is támogatott. Az eseményre meghívták a PSZ-t és a PDSZ-t. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke azt mondta a Hírklikknek: „mi majd a karzatról figyelünk”. Mivel a pártok vannak abban a helyzetben, hogy alkotni és módosítani is tudnak törvényeket, ha az ellenzéki pártok benyújtják a szakszervezetek jogszabályba foglalt követeléseit, még segíthetnek is az érdekvédelmi szervezeteknek.
november 2.
A PSZ elnöke szerint a kormánynak muszáj lesz engednie
Az oktatás problémáiról beszélgettek a CEU-n szakszervezeti képviselők, egy diák, volt tanár, oktatáskutató. Szóba került a polgári engedetlenség és a sztrájk közötti különbség. Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára azt tudná komolyan venni, ha holnaptól tízezer tanár nem menne be dolgozni. A szakszervezetek csak a törvényes sztrájkot támogathatják. Az oktatáskutató szerint politikai szerepvállalás nélkül rendszerszintű változást nem fognak elérni. Abban mindenki egyetértett: a demonstrációkat még jobban ki kell terjeszteni a vidéki városokra, különben az elitiskolák buborékjában maradnak. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke szerint korábban a sztrájk az intézményeken belül valósult meg, így nem látszódott. A szülők szolidaritásával, a diákok akcióival vált láthatóbbá a tanárok tiltakozása. Radó Péter oktatáskutató szerint a szakszervezetek követeléseivel a pedagógusok jelentős része nem ért egyet, ennek két oka van: egyrészt „rendben vannak ezzel a rendszerrel”, mert brutálisan konzervatívak. Másrészt sokan elkötelezett Fidesz-szavazók, és „intellektuális bűvészmutatványokra” van szükségük ahhoz, hogy megmagyarázzák például az alacsony fizetésüket.
https://telex.hu/belfold/2022/11/02/pdsz-psz-vita-sztrajk-oktataskutato-diak-tanar-ceu
PSZ: 16 ezer pedagógus hiányzik
Az állam feladata, hogy a minőségi oktatást biztosítsa a gyermekeknek, csakhogy Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az állam legalább tíz éve nem teljesíti ezt a feladatát. A CEU rendezvényén elmondta, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból, ez a következő években csak növekedni fog: öt év múlva már 22 ezer üres álláshellyel számolnak. A munkakörülmények is folyamatosan romlanak, a PSZ elnöke ezek közül a legfeljebb 18 fokosra fűthető tantermeket emelte ki, amit a tanulókra nézve elfogadhatatlannak tart.
Itt lehet megnézni a teljes beszélgetést:
Csak elbeszéltek egymás mellett a képviselők a parlamentben
A pedagógusok és diákok egy-egy csoportja fél órát tölthetett a karzaton, az időkeret lejárta után pedig a teremőrök kísérték ki őket. A parlamenti vitát kezdeményező Momentum frakciója ezt úgy oldotta meg, hogy három 20-30 fős csoportra osztotta a meghívottakat, akik félóránként váltották egymást, igaz, a vita végéig így sem maradhatott mindenki. A meghívottak között volt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is, aki nevetségesnek nevezte a szabályozást, de magától a vitától sem várt sokat. – Nem is nevezném vitának, ami a parlamentben zajlott, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők elbeszéltek egymás mellett. Az is beszédes, hogy a közoktatásért felelős miniszter, Pintér Sándor bent sem volt az ülésteremben. Talán annyi értelme volt az ülésnek, hogy ismét napirendre kerülhettek az oktatás problémái – nyilatkozta a Népszavának Gosztonyi Gábor.
https://nepszava.hu/3174442_oktatas-magyarorszag-vita-parlament-tanar-diak
Belügyi államtitkár: nemcsak szavakban, tettekben is a pedagógusok mellett állunk
A kormány örül annak, hogy az oktatásról vitáznak a parlamentben, mert az „több okból is fontos és hasznos”, mondta Rétvári Bence belügyi államtitkár a vita első felszólalójaként. Nekik is vannak pedagógus ismerőseik, így „az oktatás számunkra személyes ügy, nem száraz politika. Mi nemcsak szavakban, de tettekben is a pedagógusok mellett állunk” – mondta. A vitát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének képviselői a helyszínen követték.
https://telex.hu/belfold/2022/11/02/parlament-oktatas-tanarok-vita-pdsz-psz
Orbán Viktor szerint a rezsicsökkentéssel a pedagógusok is jól járnak
A kormányfő a parlamentben, az azonnali kérdések órájában arról is beszélt: a pedagógusoknak egyelőre fizetésemelés helyett be kell érniük azzal, hogy nem estek ki a rezsicsökkentésből, feltéve, ha az átlag alatt fogyasztanak. Az MSZP-s Harangozó Tamás arról kérdezte Orbán Viktort, hogy miért az uniós pénzekre várnak, miért nem fizetik ki a béremelést abból a 2590 milliárd plusz adóbevételből, amely az államkincstárhoz idén beérkezett, szerinte ez az összeg akár 400 százalékos emelést is lehetővé tenne. A miniszterelnök azt felelte: minden pluszbevétel a rezsivédelmi alapba megy, szerinte ezzel a pedagógusok családjai is jól járnak, hiszen így ők is 181 ezer forinttal kevesebbet fizetnek havonta. Kitartott amellett, hogy az EU-s pénzek nélkül nem lehet jövőre 20, két év múlva 25, három év múlva 29 százalékkal emelni a pedagógusok bérét, hanem csak évi 10 százalékkal.
https://hvg.hu/itthon/20221102_parlament_orszaggyules_azonnali_kerdesek_Orban_Viktor
Csák János szerint megoldható lesz a béremelés
A kultúráért és innovációért felelős miniszter az Indexnek adott interjúban elismerte, hogy létezik strukturális pedagógushiány, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: sok az apró iskola, ahol kevés a gyerek. De ha megnézzük az egy tanárra jutó tanulók számát, ez a mutató nem romlott, mert a gyerekek száma is csökkent. Szerinte minden nyugat-európai országban probléma van a tanárok számával és minőségével. Ennek egyik oka az, hogy a tanári munka olyan stresszel jár, mint katonaként az első vonalban harcolni. Ezért is sok a pályaelhagyó, ezért jár minden tisztelet a pedagógusoknak, akik ezt az oktató-nevelő munkát vállalják. A másik ok, hogy óriási információ- és tudásrobbanás zajlik a világban, értelmezési vita folyik arról, mit is kellene megtanulniuk a gyerekeknek. A pedagógusbérekről azt mondta: „néhány hét van hátra ahhoz, hogy megegyezzünk az Európai Unióval, jól haladnak a tárgyalások. A kormányból mindenki többször elmondta, hogy a kormányzat érti a pedagógusok igényét, szeretnénk is a helyzeten javítani.
A szülők gyakran a presztízs miatt küldik a gyerekeket egyházi iskolába
Az egyházi iskolákat sok helyen nem azért választják a szülők, hogy vallásos nevelésben részesüljön a gyerek, ahogy az iskolák sem azért döntenek a fenntartóváltás mellett, mert a vallási iskola értékei mentén elkötelezettek lennének. Ezt a döntést „a szülők részéről a jobbnak, vagy az állami rendszeren kívül működő, és ezért másnak gondolt iskolának a presztízse, az iskolák részéről az egyházivá történő átállást pedig a nagyobb mozgástér, illetve esetleg új forrásbevonások lehetősége (is) motiválhatja” – olvasható Papp Z. Attila szociológus tanulmányában, amely az Educatio folyóirat különszámában jelent meg szeptemberben.
Óvoda- és iskolapszichológusok: aggasztóan romlik a gyerekek pszichés állapota
„Intézményi munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett” – olvasható abban a szakmai állásfoglalásban, amelyet csaknem 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá azért, hogy a közoktatás problémái miatt felhívják a figyelmet a gyermekek romló mentális egészségi állapotára. Szerintük az is probléma, hogy a tankötelezettség alsó határa hat év, az iskolaérettség megállapítását az óvodásokat ismerő szakemberek helyett kérdéses esetekben az Oktatási Hivatal munkatársai végzik.
november 3.
PSZ: a nemzet szégyene, hogy külföldtől várja a bérrendezést a magyar kormány
Az, hogy a kormány a pedagógusok fizetésének emelését uniós pénzből akarja fedezni, a nemzet szégyene, mondta a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorának Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Szerinte ma már a kormány is elismeri, hogy a pedagógusok életpályamodellje egy csőd. Csak Orbán Viktornak kellene rábólintania, hogy a helyzet rendeződjön, de a politikai akarat hiányzik, ez is kiderült a parlamenti vitanapon. Azt is jelezte: a bérrendezés szükséges, de nem elégséges feltétel, több problémát is orvosolni kellene az oktatásban.
Országos élőláncot szerveznek a diákok, november 18-án országos sztrájknap lesz
November 18-ra ismét országos egységes sztrájkot hirdetett a PSZ és a PDSZ, a diákok országos élőláncot szerveznek. A városok külön-külön Facebook eseményeit nemsokára közzéteszik – írják a szervezők, akik között a diákfront, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Tanárok a tanárokért és a Civil Közoktatási Platform (CKP) is ott van. A cikk felidézte: november 26-án országos tüntetés lesz a Kossuth téren (ezt a PSZ szervezi).
https://eduline.hu/kozoktatas/20221103_orszagos_elolanc_november_18
Ismert közgazdászok követelnek béremelést az oktatásban – „senki sem hallgathat tovább”
A nyílt levelet aláíró közgazdászok szerint az állami iskolarendszer állapota tarthatatlan. Az ország gazdasági hanyatlásának elkerülése érdekében a teljes oktatási rendszer mélyreható átalakítására és az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésére van szükség, „és ezt – mint felelősen gondolkodó közgazdászok – követeljük is”. „Hogyha idénre már nem, a következő évre vállalja fel a kormány – a 2023. évi költségvetés újratervezése során – az oktatási rendszerben dolgozók érdemi bérrendezését! Az ország, a gyermekeink és unokáink jövője a tét!”
https://24.hu/belfold/2022/11/03/ezt-kovetelik-ismert-kozgazdaszok-a-kozoktatasban-orbantol/
Az Alkotmánybíróság napirendre tűzte a pedagógussztrájk szabályozásának felülvizsgálatát
November 8-ára napirendre vette az AB a pedagógusok sztrájkjogát ellehetetlenítő törvénymódosítás normakontrollját. Az utólagos normakontrollt először két pedagógus szakszervezet, a PDSZ és a PSZ nyújtotta be ez év februárjában. Alkotmányjogi beadványukban – amelynek a képviseletére Schiffer Andrást kérték fel – a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelet alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kérik. Az indítványozók szerint a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépte a különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
BM: több tízezer pedagógus vett részt a tárca online kérdőíves kutatásában
Több tízezer pedagógus vett részt a Belügyminisztérium online kérdőíves kutatásában, válaszával segítve a közös munkát. A minisztérium közölte, hogy a kérdőív eredményei irányadók a kormánynak a további pedagógusbér-emelés tervezésében is. A kérdőív eredményei alapján a pedagógusok nagy többsége fontosnak tartja, hogy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha valaki a leghátrányosabb helyzetű településen dolgozik, illetve sok halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozik. Ugyancsak jelentős többség ért egyet azzal, hogy a tanárok díjazásánál a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményértékelést.
https://hvg.hu/itthon/20221103_bm_kerdoiv_tanarok_beremeles?s=hk
Nincs elég diplomásunk
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek adatait és teljesítményét Education at Glance címmel. Az októberben publikált jelentésből azokat az adatsorokat válogatta ki a portál, amelyek a magyar oktatás jelenlegi helyzetének szempontjából érdekesek. A megállapítások értelmezésére Lannert Judit oktatáskutatót kérték fel. „Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy habár Portugáliában 30 százalékkal több bért adnak a pedagógusnak, mint a diplomás átlagbér, mégis 1% körüli a 30 alatti pedagógusok aránya. Ez is mutatja, hogy nem elég bért emelni, de a szakma autonómiáját is meg kell teremteni. Portugáliában ugyanis a legnagyobb arányú a határozott idejű szerződéses tanár és ugyanolyan centralizált volt a tartalmi szabályozás, mint nálunk. Ezt a problémát felismerve, most azon dolgoznak, hogy nagyobb legyen a pedagógusok szakmai szabadsága” – ezt is mondta a kutató.
Lannert Judit: a kormány innovációról beszél, csak épp az oktatásba nem engedi be
Az oktatásban is egy sor unortodox megoldásra lesz szükség – véli Lannert Judit oktatáskutató. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy ki kell jönni a „45 perces órák, napi öt-hat óra, sok tantárgy” iskolából, össze kell tudni kapcsolni a tudásokat, hogy szinergiát, együttműködést teremtsünk. Pedagóguskörök kellenének, amelyek azon gondolkoznának, milyen megoldásokkal lehetne létrehozni a hatékonyabb oktatást, egyúttal a felgyorsult világgal való kompatibilitást. Szerinte erre lehetne adni az uniós pénzeket, és már rég neki kellett volna kezdeni az átalakításnak.
november 4.
Az életpályamodell csődje
A Belügyminisztérium online kérdőívét több mint 57 ezer pedagógus és nevelés-oktatást segítő munkatárs töltötte ki. A részeredmények szerint, az ösztönzést tekintve a pedagógusok a további béremelést jelölték meg a legfontosabbnak. A felmérés résztvevőit kérdezték a munkaterhelésről is, amelyről a szaktárca csak annyit írt, “egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot”. Örülnék, ha bemutatnának egy olyan pedagógusnak, akinek megfelel, hogy a heti kötelező óraszám 18-ról 26-ra emelkedett, ilyen kollégával én még nem találkoztam – nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás azt is furcsának tartja, hogy a minisztérium nem közölt pontos számokat arról, mennyien tartják soknak a heti munkaterhelést. Nem ismertették az ideális csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó eredményeket, nem érdeklődtek a pedagógusoknál például arról, mi a véleményük az új Nemzeti alaptantervről vagy a digitális oktatás kihívásairól. A bérezéssel kapcsolatos eredmények pedig azt mutatják, hogy a 2013-ban bevezetett életpályamodell és minősítési rendszer csődöt mondott.
https://nepszava.hu/3174564_oktatas-pedagogus-eletpalyamodell-terheles-kutatas
Szakszervezeti feladat a kormánybuktatás? A PSZ szerint nem
A kormánypárti Magyar Nemzet szerint a CEU Demokrácia Intézetének vallomással is felérő kerekasztal-tárgyalásán kiderült, „a tüntetések szervezői csak azért igyekeznek a politikamentesség látszatát kelteni, mert a sztrájktörvény nem engedi a politikai követeléseket. Erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt. Szerinte a kormánybuktatás az ellenzéki pártok feladata, ha például Orbán Viktor lemondását követelnék, akkor nem sztrájkolhatnának szabályosan. Radó Péter arról próbálta meggyőzni a szakszervezeti vezetőket, hogy a hónapok óta tartó tiltakozás nem maradhat politikamentes, és nem tehetnek úgy, mintha pusztán szakmai célokért küzdenének. Franciaországban elképzelhetetlen lenne olyan pedagógus-szakszervezeti sztrájkfelhívás, ami nem tartalmazza az oktatási miniszter lemondását. […] De nem fogjátok azt mondani, hogy Orbán Viktor mondjon le, ugye? Nem fogtok ilyet mondani. De azt is érzékelitek, hogy ez szerepzavar, ugye? – provokálta Radó a szakszervezeti vezetőket.”
Dedó
„Megdöbbentő, de igaz: a Momentum frakciója meghívta a pedagógus szakszervezetek, oktatási civil szervezetek, diákok képviselőit is az ülésre, három csoportra felosztva, akik csendben, a karzatról hallgathatták a politikusok szócsatáját; egy-egy csoport mindössze fél óráig. Amint letelt a harminc perc, a teremőrök kikísérték őket. Vagyis egy elvben nyilvános oktatási vitán a leginkább érintettek, a pedagógusok, diákok, mint egyszerű, halandó magyar állampolgárok fél órát tartózkodhattak az Ország Házában. Mert a nemzet házmestere, Kövér László így határozott. Itt kell lenned, hogy elhidd. Ugyanakkor be kell vallani, nem veszítettek sokat. A kormánypárti politikusok hozták jól megszokott formájukat, több mint tizenkét év kormányzás után még mindig azzal jönnek, hogy a Gyurcsány meg a Bajnai mit csinált vagy nem csinált 2010 előtt.” Juhász Dániel szerint az ilyen vitáknak semmi értelme.
https://nepszava.hu/3174490_dedo
A válogatás nem teljes körű!
