Magyarország kormányának az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) keretében tett vállalásaiban valótlan állítások és olyan terv olvasható, amely nem a kitűzött cél megvalósítására, a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul, hanem arra, hogy immár uniós támogatás felhasználásával további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontása, a pedagógusok kiszolgáltatottságának növelése érdekében.
A tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására, a tanulói eredményesség növelésére, de ezzel a pedagógusbérek ígért felzárkóztatása sem valósul meg, kiszámítható életpályát, előmenetelt pedig végleg nem biztosít. Ezzel nemcsak a pályakezdők számára nem válik attraktívvá a pedagóguspálya, hanem a jelenleg évtizedek óta pályán lévő pedagógusok további tömeges elvándorlása is várható.
A kormány valótlant állít, amikor vállalásában kijelenti, hogy „a teljesítmény-értékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel széleskörű szakmai együttműködésben dolgozza ki”, hiszen a két szakszervezet csak a koncepciót látta, amelyről tudható, hogy nem végleges.
A két pedagógus szakszervezet kezdettől azt követelte, hogy a tömeges pályaelhagyás megállítása és a pedagóguspálya vonzóvá tétele érdekében érdemi, legalább 45%-os alapbéremelésre kerüljön sor, vezessék be újból a kötelező óraszámot, a többletmunkát a rendkívüli munkaidő díjazásának megfelelően fizessék ki.
A PDSZ és a PSZ a kormány teljesítményértékelésről szóló tervezetének elkészítésében nem vett részt, az egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet által másfél éve megfogalmazott követeléseit.
A pályázatban a kormány vállalásai között szerepel a szerzett jogok védelme. Ezzel szemben a kormány – a szakszervezetek tiltakozása ellenére – újból és újból felveti a pedagógusok új jogállási törvénybe történő kiszervezését. Az eddigi jogállásváltásokkal viszont minden esetben szerzett jogok sérültek, ezért joggal tartunk attól, hogy esetünkben is ez történik. És bizonyítja, hogy mennyire nem a szakszervezetek bevonásával történik a pedagógusok helyzetét érintő szabályok kialakítása, hogy erről az új jogállási törvény koncepciójáról a kormány képviselője a sztrájktárgyaláson semmiféle részletet nem árult el.
A magyar kormány csak saját magával, illetve az általa létrehozott, vele függelmi, baráti viszonyban lévő testületekkel tárgyal, nem pedig alulról építkező, ténylegesen létező, működő, szakmai csoportokat ténylegesen képviselő szervezetekkel.
A kormány teljesítményértékelési rendszerének tervezete nem felel meg az EFOP Plusz programban foglalt vállalásának. Ebben 20 százaléknál nagyobb mértékű, ráadásul kötelező béreltérítést tartalmaz olyan szempontok alapján, amelyek egy részére a pedagógusnak, illetve az intézményvezetőnek nincs közvetlen ráhatása, így pl. a tanulói hiányzások, a pedagógiai szakszolgálati ellátás alakulására. Objektív módon nem mérhető teljesítmények, tulajdonságok, szubjektív szempontok szerint történik a pedagógusok, vezetők osztályozása. Azt mérik, milyen mértékben lojális a feljebbvalóihoz, de a közösségi médiában történő megnyilatkozások nyomon követése és értékelése is bekerült a pontozásos rendszerbe. A pedagógusok értékelésének jóváhagyása a tankerületi igazgató joga lenne, tehát egyrészt nem felel meg a valóságnak az, hogy az értékelés intézményen belül történne, másrészt az, hogy a pedagógus béremeléséről és bércsökkentéséről egy külső, a pedagógus teljesítményét, sok esetben személyét sem ismerő vezető dönt, bizonyítja, hogy mi a valódi cél: nem a mérhető teljesítmény, a minőségi munka honorálása, hanem a külső hatalomnak történő alávetettség, kiszolgáltatottság növelése, emellett ez a rendszer a sztrájkjog gyakorlásának további korlátozására is irányul.
A belügyminiszter által bejelentett új bérrendszer tervezetét a szakszervezetek nem kapták meg, így nem ismert, hogy az milyen fokozatokat, kategóriákat, előmenetelt foglal magában.
A PDSZ és a PSZ ezért követeli, hogy a kormány hozza végre nyilvánosságra a pedagógusok illetményrendszerével és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak béremelésével és munkaterhelésével kapcsolatos terveit, és ezekről folytasson érdemi egyeztetést!
Első lépésként ez év januárjától kerüljön sor minden foglalkoztatott számára legalább 45%-os alapilletmény-emelésre, a szakmai ágazati pótlék pedig efölött kerüljön az alapilletménybe!
A többletmunka nem lehet bérdifferenciálási szempont, azt mindenkor a tárgyhavi illetménnyel együtt fizessék ki!
A későbbiekben helyi differenciálásra, további béremelésre legyen elkülönített keret.
Helyi döntésen alapuló, további illetményemelés bevezetése esetén teljesítményalapú differenciálás csak objektív, mérhető szempontok alapján, a szakszervezetek által ellenőrizhető módon történhessen!
Tiltakozunk az illetményeltérítés rendszere ellen! Ez nem szolgálta egyik foglalkozási csoportban sem a pálya vonzóvá tételét!
A kormány tartsa szem előtt, hogy a cél a pedagóguspálya vonzóvá tétele, valamint, hogy saját, Európai Uniónak tett vállalása szerint „A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor.”
Budapest, 2023. február 6.
Kép: https://nedolgozzingyen.hu