A koronavírus-járvány negyedik hulláma az oktatási intézményeket sem kíméli, a hivatalos adatoknál vélhetően sokkal több helyen jelenik meg a fertőzés. A PSZ továbbra is sürgeti a diákok, a pedagógusok rendszeres tesztelését, de ezt nem akarja meghallani a kormány. Az igazgatók szabad kezet kaptak abban, hogy elrendelik-e vagy sem a maszk használatát.
november 19.
Ha nő a tanárhiány az oltatlanok távozása miatt, a diákok nem kapják meg a minőségi oktatást
A kormány által közölt számok között van eltérés, eddig Maruzsa Zoltán államtitkár, illetve az Emmi azt mondta: a pedagógusok több mint 90 százaléka kapott oltást, Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón 86-87 százalékról beszélt, jelezte az ATV Start c. műsorában Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke. Szó volt arról is, hogy Mohácson a minap tüntettek a pedagógusok kötelező oltása ellen. Erről az elnök azt mondta: a demonstráción sok olyan tanár is részt vett, aki már megkapta az oltást, de ha a még oltatlanok nem akarják felvenni a vakcinát és elhagyják a pályát, a maradókra még nagyobb teher hárul, miközben így is nagy a tanárhiány.
http://www.atv.hu/belfold/20211119-psz-elnok-semmi-jora-nem-szamitanak-a-pedagogusok/hirkereso
november 20.
Megtámadták az Alkotmánybíróságon a közszférában dolgozók kötelező védőoltását
Az Alkotmánybírósághoz 32 alkotmányjogi panasz érkezett, amelyben az indítványozók az állami dolgozók kötelező védőoltását elrendelő kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezték meg. Az önkormányzatoknál dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a polgármester így dönt. Az indítványozó szerint a kormányrendelet az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogait.
A PDSZ szerint kivásárolná a kormány a sztrájkköveteléseket
A legutóbbi sztrájkbizottsági tárgyalásról Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmányának tagja nyilatkozott, jelezve: a pedagógus előmeneteli rendszer alá tartozóknak tíz százalékos emelést tart elfogadhatónak a kormány, pótlék vagy pótlékemelés formájában. A nem pedagógus kollégák bérét illetően az volt a válasz, hogy amúgy is meg kell emelni a garantált bérminimumot, szükségtelen a direkt emelés. Ígértek cafetériát is.
november 21.
„Ez szerelem, máshogy nem nagyon lehet csinálni” – Egy 58 éves gyógypedagógiai asszisztens havi bére nettó 159 812 forint
Lechner András, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Gyógypedagógiai Tagozatának vezetője felhívta a figyelmet, hogy a gyógypedagógiai és a pedagógiai asszisztensek, az oktatástechnikusok, valamint más segítők bére csak a minimálbér növekedése miatt emelkedett. Megosztotta a portállal bérjegyzékét is: a nettó 160 ezret sem éri el a fizetése. A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága a béremelésen kívül követeli: azok a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órát legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti öt órát regenerációval, felkészüléssel tölthessenek az intézményen kívül.
https://24.hu/belfold/2021/11/21/gyogypedagogiai-asszisztens-gyogypedagogus-beremeles-szakszervezet/
A kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat
Sajnos a legszegényebb kistelepülések problémáival a többségi társadalom nem foglalkozik, párthovatartozástól függetlenül nem is érdekli az embereket, és tele vannak előítéletekkel. Nemcsak az úgynevezett jobboldali szavazók, hanem a baloldali szavazók is. Amíg nem változik meg a többségi társadalom gondolkodása, és nem lesz elfogadóbb, nyitottabb, addig akármit csinálhat bármiféle kormányzat. Erőszakkal nem megy, mert amíg szabad iskolaválasztás van, általában az integrációs kérdések nem fognak megoldódni – mondta Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának elnöke a G7 oktatási podcastsorozatában.
Kedves unokám, Viktor!
Klebelsberg Kuno nevében írt levelet Lakatos Máté középiskolai tanár: Orbán Viktor figyelmébe ajánlotta, hogy az ő idejében tisztességes bért kaptak a tanárok, megoldott volt a lakhatás, a tanulók közül sokan kerültek a tudományos élet élvonalában, többen részesültek Nobel-díjban. „Mit látok most? A mi 18 óránkhoz képest 22-26 órája van egy tanárnak, és ha helyettesítenek, azért nem jár külön díjazás. Tanári lakások nem épülnek. És látva az albérlet árakat, vajon egy kezdő tanár a kezéhez kapott alig 160 000 Ft-tal milyen egzisztenciát tud teremteni magának? Az intézkedéseimhez rendelkezésemre állt az állami költségvetés 10%-a. Én miniszter voltam. Te kormányfő vagy, kedves unokám. Nincs kifogás, rajtad múlik, hogy mennyi forrást biztosítasz ezekre a célokra.”
https://merce.hu/2021/11/21/kedves-unokam-viktor/
november 22.
November 22-e a magyar közoktatás napja, de nincs ok ünneplésre
A PSZ kezdeményezésére jött létre 1991-ben ez a nap azzal a céllal, hogy az állami költségvetés (akkori) tervezésének időszakában kellő figyelmet és pénzt kapjon az oktatás – ezt is felidézte Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Katolikus TV élő műsorában. Szerinte az oktatás mai válságának oka leginkább a pénzhiány, emiatt is csökkent a tanárok száma. 12 ezer főállású pedagógus hiányzik alapvetően a bérek miatt. Nagyon alacsony azok száma, akik elkezdik a pályát: ha garantált bérminimummal vesznek fel valakit, nem biztos, hogy hosszú távon az oktatásban marad. Ráadásul nagyon sokat kell dolgozni, ez is taszítja a fiatalokat. Szükségesnek tartotta a tanárképzés átalakítását is: a fiatalok nem készülnek fel arra, mi vár rájuk pl. a hátrányos helyzetű térségekben. Szó volt a járványról, az állami intézményekben dolgozók kötelező oltásáról is Felhívta a figyelmet az online konferenciára, amelyet a PSZ szervez november 26-án a magyar közoktatás napja alkalmából.
https://katolikus.tv/november-22-a-magyar-kozoktatas-apja-totyik-tamas/
DK: idén sincs okunk ünnepelni a magyar közoktatás napján
A DK közleménye felidézte: 1991 óta november 22-én ünnepeljük a magyar közoktatás napját. A Pedagógusok Szakszervezete annak idején a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítésére, valamint a szükséges országos és helyi döntések meghozatala, a közös cselekvés kialakítása céljából kezdeményezte a magyar közoktatás napjának létrejöttét. A Demokratikus Koalíció szerint a közoktatás a kezdeményezéstől eltelt 30 évben nem volt még olyan rossz helyzetben, mint most, 11 év orbánizmus után.
http://os.mti.hu/hirek/165929/a_demokratikus_koalicio_kozlemenye
Dobrev Klára: gyalázat, ahogy Orbánék a pedagógusokon spórolnak
A magyar pedagógusok megérdemelnék az ünneplést, de alig van ok erre. A DK politikusa azt írta: nem kell ahhoz iskolás gyereket nevelni, hogy tudjuk, tragikus állapotban van az oktatás.
https://nyugatifeny.hu/2021/11/22/dobrev-klara-gyalazat-ahogy-orbanek-a-pedagogusokon-sporolnak
Miért akar megszabadulni a kormány a boldogan tanító nyugdíjas pedagógusoktól?
„Vannak tanárok, akik az áldatlan körülmények ellenére is a pályán maradnak, nem égnek ki, sőt, az évek múlásával egyre jobban élvezik a tanítást. Ám amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, meglepve tapasztalják, hogy az oktatási kormányzat ellenük fordult, és mindent elkövet, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljon tőlük. Esetleg évenként kérvényezhetik, hogy továbbtaníthassanak, de akkor egyrészt nyugdíjukhoz nem juthatnak hozzá, másrészt állandó kétségek között kell élniük, hogy vajon pozitív vagy negatív választ kapnak-e kérvényükre. Még talán szomorúan, de megértően nyugdíjba is vonulnának, ha azt látnák, hogy tehetséges fiatal tanárok garmadával ostromolják az iskolákat, hogy álláshoz jussanak. Azonban ennek pontosan az ellenkezője történik” – írta Jilly Viktor angoltanár, sürgetve az öregségi nyugdíjkorhatárt elért pedagógusok közalkalmazottként történő foglalkoztatását szabályozó 2012-es kormányhatározat újragondolását.
Katasztrofális helyzetben az óvodák
Válságos mértéket öltött az óvodapedagógus-hiány, emiatt már országosan működésképtelenné vált a csoportonként két diplomás pedagógusra épülő óvodai rendszer – írta a Szülői Hang friss kutatására hivatkozva. Az óvodapedagógus-hiányt a kormány adminisztratív módon azzal kívánja enyhíteni, hogy megnehezíti a további egy év óvoda igénylését. Fejlesztőpedagógusokból, gyógypedagógusokból, logopédusokból, pszichológusokból és más szakemberekből legalább akkora a hiány, mint az óvodapedagógusokból. A gyerekek gyakran nem kapják meg a szükséges fejlesztő foglalkozásokat, pedig ez számukra alapvető jelentőségű lenne.
https://hvg.hu/elet/20211122_Szuloi_Hang_katasztrofalis_helyzetben_az_ovodak?s=hk
Maruzsa Zoltán: oltanák itthon is az 5-11 éveseket
Szeretnék, ha magasabb lenne az átoltottság az iskolákban, ezért, ha engedélyezik a vakcinák használatát, az 5 éven felülieknek újabb kampányt szerveznek – mondta a HírTV műsorában a köznevelési államtitkár. Az elmúlt hetekben folyamatosan emelkedik azoknak az oktatási intézményeknek a száma, ahol valamilyen járványügyi intézkedésre van szükség. Október elején ez az óvodák és iskolák 1%-ára volt igaz, az arány jelenleg 3,7 százalék. Egész intézményekre vonatkozó korlátozást nem kell hozni, mert a tantestületek átoltottsága magas. Szerinte „egyértelműen látszik, hogy az új megbetegedések nagyobb része kötődik az oltatlanokhoz”, ezért írta elő a kormány munkaadóként a kötelező oltást az állami intézményekben december közepéig.
Nem tudni, ki felel, ha következménye lesz a munkáltató által előírt kötelező védőoltásnak
A döntés meghozatalakor számos szempontot figyelembe kell venniük a munkáltatóknak, egyebek között az sem teljesen tisztázott, kit terhel a felelősség, ha mellékhatások jelentkeznének – derül ki szakértők elemzéséből.
november 23.
Decembertől csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be a szülők a köznevelési intézményekbe
December elsejétől a szülőket csak védettségi igazolvánnyal engedik be az épületekbe – derült ki Kásler Miklós miniszter határozatából. Az Oktatási Hivatal arról tájékoztatja az iskolaigazgatókat, hogy ha december elsejétől a gyerekeket iskolába kísérő vagy onnan hazakísérő szülőnek nem lesz védettségi igazolványa, akkor csak egy kijelölt pontig léphet be az intézmény területére. „A gyermeket, illetve a tanulót köznevelési intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a koronavírus elleni védettségének igazolása nélkül a köznevelési intézmény területére a köznevelési intézmény vezetője által meghatározott pontig léphet be.”
Emmi: védettségi igazolvány szükséges a „külsősöknek” a köznevelési intézményekbe való belépéshez
Az Emi közleménye szerint s gyermekek, a pedagógusok további védelme és az oktatás zavartalanság érdekében a „külsősöknek” (pl. nem az iskola alkalmazásában álló takarítóknak, büféseknek, szállítóknak) decembertől védettségi igazolvány szükséges a köznevelési és szakképzési intézményekbe való belépéshez. A gyermekeket kísérő szülők az intézményvezető által kijelölt pontig léphetnek be az intézmény területére, aminek különösen az óvodák esetén van jelentősége. Az erről kiadott miniszteri határozat nem vonatkozik azokra sem, akik valamilyen veszélyelhárítás céljával érkeznek az intézménybe. A maszkviselésre vonatkozó szabályokat a köznevelési intézményekben a kormány korábbi döntése értelmében az intézményvezetők állapíthatják meg.
PSZ: célszerű az újabb védelmi intézkedés a járvány terjedése miatt
December elsejétől csak védettségi igazolvánnyal léphetnek be szülők a köznevelési intézményekbe. A Pedagógusok Szakszervezete szerint jó, hogy újabb védekezési eszközt kapnak az iskolák, de a diákok rendszeres tesztelése is fontos lenne – erről is nyilatkozott Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az RTL híradónak.
A 12 éven felülieknek továbbra is tilos a digitális oktatás, hiszen olthatók
„A jelenlegi protokollon nem tartjuk indokolnak a változtatást” – írta az Emmi a portál kérdésére, miszerint várható-e változás az iskolákban. A módosítást firtató kérdés arra vonatkozott, hogy ősztől a 12 év felettieknél nem rendelhető el online oktatás, mert korosztályuk már oltható. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy a nyáron oltott 12 éven felüli gyerekek hat hónap után ismét védtelenebbé válnak, ha csak nem kaptak harmadik oltást, amire kicsi az esély. A nemleges válasz ellenére épp egy Telex által ismertetett levélből derült ki, hogy az Oktatási Hivatal Kásler Miklós rendeletére hivatkozva tájékoztatja az iskolaigazgatókat: ha decembertől a gyerekeket iskolába kísérő vagy onnan hazakísérő szülőnek nem lesz védettségi igazolványa, csak a kijelölt pontig léphet be az intézmény területére.
https://mfor.hu/cikkek/makro/emmi-12-even-felulieknek-tovabbra-is-tilos-a-digitalis-oktatas.html
Szigorítanak az iskolák a járvány negyedik hullámában
Egymás után teszik kötelezővé az általános és középiskolák a maszkviselést, miután Gulyás Gergely miniszter a múlt héten bejelentette: az üzletekbe, színházakba és mozikba maszk nélkül nem lehet bemenni, az iskolai szabályokról azonban az igazgatók dönthetnek. Döntöttek is: van, ahol csak a folyosókon kell viselni, máshol a saját tantermükben sem vehetik le a maszkot a diákok, sok általános és középiskolában lefújták a nyílt napokat és a hagyományos fogadóórákat, reggelente újra mérik a gyerekek és a felnőttek testhőmérsékletét. Az Emmi levelet küldött az iskolaigazgatóknak: eszerint a nevelőtestületek eddig is szigoríthattak a járványügyi előírásokon, ehhez csak a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét kellett kikérniük. A maszkviselést senkinek sem szabad megtiltani. Ismét több példát említ a portál.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211122_maszkviseles_igazgatoi_dontes_kormanyrendelet
Pilz Olivér: mintha direkt csinálnák ki az állami iskolákat
„Azt látjuk, hogy évről évre kevesebb a pedagógusjelölt, aki pótolhatná a nyugdíjba menőket. És az állami iskolákban nem is hagyják tanítani a nyugdíjas pedagógusokat, mert akkor elveszítik a nyugdíjukat”. Ebben is más az állami és a más fenntartók közötti különbség, például az egyházi iskolában, aki még szeretne nyugdíj után is tanítani, megteheti, de az államiban nem” – erről beszélt Pilz Olivér miskolci gimnáziumi tanár a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorának, jelezve: „mintha az állami iskolák direkt ki lennének csinálva”. Rövidesen jelentkezhetnek a végzős diákok egyetemre, tehát ha most vonzóvá tennék a pedagógusi pályát, akkor is csak hat év múlva jelennének meg tömegesen az első fecskék, akik a nyugdíjba vonulókat pótolhatnák. Addig is nőne a hiány, mivel évente több ezer pedagógus távozik. Szó volt a járványról, a kötelező oltás felemás kezeléséről is.
https://www.klubradio.hu/adasok/mintha-direkt-csinalnak-ki-az-allami-iskolakat-122425
Telt ház a gyermekpszichiátrián
Telt házzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia. Idén a 2019-es, vagyis a járvány előtti őszi időszakhoz viszonyítva 40 százalékkal emelkedett az esetek száma. A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya ötszörösére nőtt, de megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma is. A koronavírus pszichológiai hatásai a szakemberek szerint elsősorban a serdülőket sújtják, körükben nagyon sok az „önsértő”, aki saját magának okoz könnyebb, vagy akár komolyabb sérülést. Már a tavalyi évben is érezhető volt a koronavírus-járvány negatív hatása, azonban az idei őszkezdet minden eddigi rekordot megdöntött.
https://hvg.hu/elet/20211123_Vadaskert_gyermekpszichiatria_fiatalok
Közalkalmazottak tömegei veszíthetik el munkájukat egy új rendelet miatt
Nem hozható létre új foglalkoztatási jogviszony az állami és önkormányzati intézményeknél és szerveknél azon személyekkel, akik nincsenek beoltva koronavírus elleni védőoltással december 15-től – olvasható a Magyar Közlönyben. A kormányrendelet alól kivételt képeznek azok, akiknek egészségügyi okok miatt nem javasolt a védőoltás és ezt háziorvos/kezelő szakorvos által kiállított szakvélemény alátámasztja. Az új jogszabály számos közalkalmazott már meglévő munkaügyi státuszát is veszélybe sodorhatja. Egy szakember a hírportálnak jelezte: a jogszabályra senki nem hívta fel a figyelmüket. Ha nem néznek bele pusztán kíváncsiságból a közlönybe, könnyen lehet, csak december 15. után szembesültek volna vele, hogy nem adhatnak új szerződést számos, oltatlan alkalmazottjuknak.
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/oltas-kozalkalmazott-jarvany-szocialis.740756.html
november 24.
PSZ: további szigorítások kellenének az intézményekben a járvány miatt
A 12 év feletti korosztály több mint fele megkapta a koronavírus elleni védőoltást, ennek ellenére az iskolákban egyre nagyobb gondot okoz a jelenléti oktatás megszervezése, ezért a Pedagógusok Szakszervezete szerint mielőbb szigorítani kellene. Erről Totyik Tamás, a PSZ alelnöke nyilatkozott az ATV híradónak. „Egyre rosszabb a helyzet és még rosszabb állapotok is várhatók” – mondta. Úgy gondolja, az oktatásban mielőbb drasztikus szigorításokra van szükség, leginkább a középiskolai felvételi előtt állók helyzetét könnyítené meg egy egységes intézkedés.
Van, ahol a fél iskola karanténba került
A hivatalos közlésnél sokkal nagyobb lehet az átfertőzöttség az iskolákban, hiszen az országos adatok is emelkednek, kizárt, hogy ennek az oktatási-nevelési intézményekre nincs vagy alig van hatása. Rendszeres teszteléssel, kontaktkutatással lehetne valódi képet kapni, de ez továbbra sincs, a tanároknak, intézményvezetőknek pedig úgy kell tenniük, mintha minden a legnagyobb rendben lenne – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja. A Népszava értesülései szerint egy Borsod megyei általános iskolában akkor sem rendeltek el karantént egyetlen osztálynak sem, amikor több diák igazoltan koronavírus-fertőzött volt. Egy Csongrád megyei szakképző intézményben viszont néhány napja 40 osztályból 21 osztály volt karanténban. Az is előfordult, hogy a karantén elrendelése késve érkezett.
https://nepszava.hu/3138824_messze-meg-jarvany-vege
Az iskolákban is élesedik az oltott-oltatlan ellentét
A legtöbb szülő most is komoly nehézségekkel szembesül a járvány miatt. Sokan úgy érzik: azok a diákok, akik karanténba kényszerülnek, behozhatatlanul lemaradnak, hacsak nem az egész osztály van karanténban, mert akkor „jár” a digitális oktatás. A Blikkhez érkező történetekből az derül ki, hogy nem minden iskolában egységesek az intézkedések. Úgy tűnik, sokkal több gyerek érintett, mint korábban, és már az iskolákon belül is élesedik az oltott-oltatlan ellentét.
Palkovics: a felsőoktatás és a köznevelés rendszerszintű kapcsolatának fejlesztése a cél
Alapvető célkitűzésnek nevezte a felsőoktatás és a köznevelés rendszerszintű kapcsolatának fejlesztését az innovációs és technológiai miniszter egy egri oktatási fórum résztvevőihez intézett videóüzenetében. A végzettség nélküli iskolaelhagyás mérsékléséhez kapcsolódó intézkedések iskolai szintű támogatását célzó Komplex Alapprogram Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tartott zárókonferenciáján Palkovics László kiemelte: a program hozzájárul a felsőoktatás és a köznevelés kapcsolatának erősítéséhez. Szerinte azt, hogy minden forint jó helyre ment, számos mutató bizonyítja: a konvergenciarégiókban csaknem 21 ezer, köznevelési intézményben dolgozó pedagógust képeztek; ebből csaknem tízezren részesültek a Komplex Alapprogram képzéseiben, 11 ezren pedig a modellértékű nevelési programokban vettek részt.
Éppen a legtehetségesebbek mennek külföldre tanulni, hiába vették fel őket itthoni egyetemek
Van olyan vezető magyar egyetem, ahová a sikeresen felvételizők 10-15 százaléka nem iratkozik be – a döntés mögött időnként családi vagy anyagi okok állnak, a „potenciális elsőévesek” legnagyobb része azonban inkább külföldi egyetemet választ. Minél magasabb egy felvételiző pontszáma, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem iratkozik be itthoni egyetemre, helyette külföldi felsőoktatási intézményt választ, jelezte az „agyelszívást” Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.
https://eduline.hu/felsooktatas/20211123_bejutnak_de_nem_iratkoznak_be_hallgatoi_kivalosag_rangsor
Megvalósíthatatlan a kötelező oltás a szakszervezetek szerint
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője, Boros Péterné elkeseredett lépésként értékelte a munkahelyi oltáskötelezettség lehetővé tételét: a kormány nem tudja megfelelően kezelni a járványt, de nem akar újból korlátozó intézkedéseket bevezetni. A Mércének nyilatkozó szakszervezeti vezetők kivétel nélkül arról számoltak be: igencsak megoszlik tagságuk véleménye a koronavírus elleni oltásról. Ugyan mindegyik szervezet vezetője támogatja az oltást, és mindenkit arra buzdít, hogy oltassa be magát, ennek kötelezővé tételét már csak azért sem támogatják, mert sok esetben a szakszervezeti tagok fele nem élt a lehetőséggel.
november 25.
Újabb átszervezés várhat a tanárokra, a szaktárca hallgat
Végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatókat a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják – egyebek mellett erről is beszélt a napokban Pósán László fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol az egyéni teljesítményeket jobban lehet jutalmazni. A Népszava többször is kereste az Emmit, de választ nem érkezett. Totyik Tamás, PSZ alelnöke szerint nem véletlen, hogy a kormány csak 2023-tól ígért jelentősebb béremelést, amelynek az ára az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan kikerülnek a közalkalmazotti törvény alól.
https://nepszava.hu/3138921_ujabb-atszervezes-varhat-a-tanarokra-a-szaktarca-hallgat
Kiszámolta a PDSZ, mennyit keresnek a pedagógusok 2022-től, ha nem emelik a bérüket
A garantált bérminimum emelkedése miatt a legkevesebbet kereső pedagógusok alapfizetését „a munkáltató kénytelen kiegészíteni a garantált bérminimumra, azaz egyre többünk illetménye lesz a törvényesen kifizethető legminimálisabb összeg 2022-től – és ez az, amit a kormány előszeretettel és kimondottan arcátlanul állít be fizetésemelésként” – írta a PDSZ. A középfokú pedagógiai végzettséggel dolgozók – közéjük leginkább a középfokú óvónőképzőt végzett óvodapedagógusok tartoznak – egészen a Pedagógus II. kategóriáig a teljes karrierjük során ugyanarra a bérre számíthatnak: a garantált bérminimumot kapják a pályájuk megkezdésétől nyugdíjba vonulásukig.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211125_pedagogus_berek_2022
Az ETUCE szolidáris a PSZ-szel és a PDSZ-szel, ajánlásokat tesz a magyar kormánynak a kötelező oltás miatt
Az ETUCE szolidaritási levelet írt, amelyben az európai igazgató felkéri a magyar kormányt a konstruktív és érdemi szociális párbeszéd alapelvének tiszteletben tartására, kéri, hogy vegye figyelembe a pedagógus szakszervezetek követelését a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételéről szóló rendelettel kapcsolatban. Susan Flocken az oktatási ágazat számára elfogadható megoldás kidolgozására szólít fel, hiszen a tanárhiány így is súlyos problémákat okoz Magyarországon. A honlapunkon is olvasható a levele:
https://pedagogusok.hu/hirek/szolidaritas-az-etuce-magyarorszagi-tagszervezeteivel/
Az ITM is szigorít: decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be külsősök, szülők a szakképzési intézményekbe
Az innovációs és technológiai miniszter határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E szabály alól mentesülnek a szakképző iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók – jelentette be Schanda Tamás miniszterhelyettes. A tanulót kísérő személy a védettség igazolása nélkül csak az intézményvezető által meghatározott pontig mehet be az iskola területére.
Nyílt levelet küldött egy szülő Kásler Miklósnak
A nyílt levél szerzője szerint a koronavírus negyedik hullámában csak az oltottak vannak biztonságban, ám mivel a 12 évnél fiatalabbak nem kaphatnak vakcinát, veszélyben van egészségük. Ezért azt kéri, hogy a járvány miatt otthon tartott diákok hiányzása igazolt legyen.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211124_nyilt_level
Európai Gyógyszerügynökség: lehet oltani az 5-11 éveseket koronavírus ellen
Az EMA a Pfizer/BioNTech vakcinát ajánlja a korosztálynak, de kisebb dózist kapnának, mint a felnőttek.
Itthon van elég Pfizer az 5-11 éves gyerekek oltására
Magyarország készen áll az 5-11 évesek oltására is, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte a Pfizer oltását erre a korosztályra – közölték a kormányzati tájékoztató honlapon. Gulyás Gergely miniszter a minap elmondta, hogy ha az EMA engedélyezni fogja a Pfizer vakcináját a 12 évesnél fiatalabbak számára, Magyarországon is kérhetik majd a szülők a legfiatalabbak beoltását. Közölték azt is, hogy az oltási akcióhét első három napján 6 ezer 12-17 éves oltását is kérték a szülők, a legtöbb kamasz az első oltásra érkezett. A 16-18 éves korosztály oltása május közepén kezdődött, átoltottságuk jelenleg 56 százalékos. A 12-15 éves korosztály átoltottsága egy hónappal később indult, átoltottságuk 36 százalékos.
https://24.hu/belfold/2021/11/25/koronavirus-5-tol-11-evesek-oltasa-pfizer-kormany/
„Ahová születsz, az lesz a sorsod is”
„A Nemzeti alaptanterv legnagyobb problémája, hogy túlzsúfolt, ezért csak felületes, felszínes tudás átadására van lehetősége a pedagógusoknak” – mondta az MSZP-s Kunhalmi Ágnes a Civitas Intézet konferenciáján. Dukán András, a Momentum politikusa társadalmi párbeszédet sürgetett, a Párbeszédet képviselő Barabás Richárd azt mondta: a pedagógusok béremelése nélkül nem lesz fejlődés. A Jobbik oktatási szakpolitikusa, Brenner Koloman szerint a leszakadók helyzete megoldást kíván. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté úgy látja: az oktatás egyik legnagyobb hibája az, hogy nem készíti fel a diákokat a 21. század kihívásaira. Arató Gergely (DK) jelezte: óriási a létszámhiány, már a budapesti kerületekben is gondot okoz a tanár- és az óvodapedagógushiány.
Református óvoda nyílt Túrkevén
A gyerekek hamarosan birtokba vehetik a három csoportszobás épületet -tájékoztatott a túrkevei református lelkész. A látványelemekben is gazdag óvodában torna-, valamint sószoba, étkező, nagyméretű aula, logopédiai, orvosi szoba, szülői fogadóhelyiség, játszóudvar is van. Az épület padlófűtéses és napelemes.
https://demokrata.hu/magyarorszag/uj-reformatus-ovoda-epult-turkeven-454404/
november 26.
Nem a járvány, hanem a kormány miatt került csapdába az oktatás
Nincs olyan ország, amely kicsit is fel lett volna készülve egy koronavírus-járvány típusú eseményre. És nincs olyan ország, amelynek az oktatásirányítása két év után még mindig ugyanolyan felkészületlen a helyzetre, mint Magyarországé. Különösen pikáns, hogy egy orvos vezette minisztérium beáll a kormány ismételgette sületlenség mögé, hogy a vírussal szemben az oltás az a jolly joker, amely mellett minden más (óv)intézkedés felesleges. Ma ott tartunk, hogy ez a mondat tökéletesen kifejezi azt a kilátástalan és kontrollálatlan állapotot, ami a gyerekeink mindennapjait jellemzi: Tombol a járvány a magyar iskolákban: se maszk, se karantén, se távoktatás. Folytathatjuk: se teszt, se kontaktkutatás, se kontaktusszám-csökkentés (megelőző intézkedések), se transzparens adatközlés. (Ercse Kriszta oktatáskutató cikke)
https://g7.hu/kozelet/20211125/nem-a-jarvany-hanem-a-kormany-miatt-kerult-csapdaba-az-oktatas/
Drasztikusan emelnék a tanárok fizetését, az egyetemeket pedig visszaadnák az államnak az Eduline olvasói
Tartson ismét 18 éves korig a tankötelezettség, jelentősen emeljék a tanárok, tanítók, óvónők fizetését, a modellváltó egyetemek kerüljenek vissza az államhoz, vagy legalább a kuratóriumokban cseréljék le a politikusokat egyetemi emberekre – ezeket tartják a legsürgetőbb feladatoknak az Eduline olvasói, akiket arra kértek, mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak, és a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211125_kerdoiv_eredmeny_oktatas
A válogatás nem teljes körű!
