Dr. Szüdi János sajnos közel három és fél éve nincs közöttünk, 2020. április 7-én távozott az élők sorából. Búcsúztatására 2023. október 27-én 11 órakor kerül sor az Óbudai Temető Főnix ravatalozójában.
Halálakor az alábbi sorokkal búcsúztunk Tőle:
Szüdi János emlékére Fájdalmasan érintette a PSZ Elnökségét és valamennyi tagját a szomorú hír, hogy meghalt dr. Szüdi János jogász. Több évtizeden át az oktatási rendszer szabályozásával foglalkozott. Már az 1985-ben elfogadott oktatási törvény végrehajtási rendeleteinek elkészítésében, majd az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény, a 2005-ös felsőoktatásról szóló törvény kidolgozásában is részt vett. Volt főosztályvezetője a közoktatási tárcának, majd 2002 és 2006 között közigazgatási államtitkára, 2006-tól 2010-ig pedig közoktatásért felelős szakállamtitkára. 2010-től 2017 végéig szakértőként segítette a Pedagógusok Szakszervezete munkáját, számos beadványt, szakmai előterjesztést készített a pedagógusok iránti alázatból, a pedagógusok érdekeinek védelmében.Az Iskolaszolga alapító tagjaként és felelős szerkesztőjeként bemutatta a közoktatás rendszerét, a tanulói és szülői jogokat, segítette az intézmények szakmai, igazgatási, munkajogi, pénzügyi döntéseinek meghozatalát. Kutatómunkájában az alkotmányos jogok érvényesülése, a központi és a helyi irányítás rendszere, az intézmények önállósága, az önkormányzatiság foglalkoztatta, a tanulók és szülők jogainak érvényesülése. Több írása jelent meg szakmai folyóiratokban és napilapokban a demokráciáról, a jogállamiságról, a hátrányos helyzetűekről, az elesettekről.Arany Katedra Emlékplakettet vehetett át 1993-ban, majd 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. A Pedagógusok Szakszervezete 2013-ban az Eötvös József-emlékérem arany fokozatával ismerte el áldozatos munkáját.Szakmai tudása megkérdőjelezhetetlen volt, ezt kollégái, partnerei is tiszteletben tartották még akkor is, ha a tárgyalóasztal másik oldalán ültek. Akik ismerték őt, tudták, hogy szociálisan is érzékeny ember volt: zsebe mindig tele volt apróval, hogy hajléktalanoknak adhasson belőle. Nagylelkűségével sosem kérkedett, csak adott. Kedves János! Köszönjük, hogy a munkatársaid lehettünk! Emlékedet kegyelettel megőrizzük!
Pedagógusok Szakszervezete
