Több indokot is fölsorolt Totyik Tamás, a PSZ elnöke, hogy a pedagógusjogok világnapján, október 5-én miért is kellene az országgyűlési képviselőknek a körzetükben működő egységes gyógypedagógiai és módszertani intézményekbe (EGYMI) ellátogatni. Például azért, mert az ezekben az intézményekben dolgozó gyógypedagógusok végzik a pedagóguspálya legnehezebb munkáját, azzal, hogy a legelesettebbeket tanítják és kezelik. A társadalom és a képviselők figyelmét is föl szeretnék hívni mind a gyerekek, mind az ott dolgozók iránti szolidaritás fontosságára. Ő azt tartja a legszomorúbbnak, hogy a legelesettebbeken próbálnak a legtöbbet megtakarítani. Ellenzéki képviselők közül már jelezték, részt vesznek a PSZ kínálta programban, de várják a kormánypártiakat is.
Matuz Éva azt mondja, a gyógypedagógusok száma annyira kevés, hogy az ő iskolájukból például öt gyógypedagógus hiányzik. Ez azt jelenti, hogy durván 100 óra az, amit a kollégáival még pluszban letanítanak. Azt tudni kell, hogy a gyógypedagógiai intézményekben – miután főleg a középsúlyos értelmi fogyatékosoknál rengeteg a csoportösszevonás – előfordul az, hogy 6 évestől 14 éves korig különböző dolgokra tanítja őket az osztályban bennlévő gyógypedagógus. Időnként van gyógypedagógiai asszisztens, de belőlük nagyon nagy a hiány, így jóval kevesebb áll a rendelkezésükre, mint amennyire szükségük lenne. Pedig nélkülük a gyógypedagógusok valójában megmozdulni sem tudnának.
