Brüsszelből megérkezett írásban is a garancia a pedagógusok béremeléséhez, kérdés, ki mennyit kap. A részletekről és a többi követelésről továbbra is tárgyal az államtitkársággal a PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága. Az Alkotmánybíróság másodszor is elutasította a Kúria döntését, amely jóváhagyta a PSZ vezetői által kezdeményezett oktatási népszavazási kérdéseket.
január 5.
Nagyot, de nem elég nagyot lépett a kormány a béremeléssel
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Telexnek azt mondta: leginkább az intézményvezetőkön múlik, kinek mennyivel emelkedik a fizetése, mert januártól eltörölték az eddig érvényes bértáblát, és az iskolaigazgatókra hagyják az emelés mértékének megállapítását. A kormány azt ígérte, hogy januárra a decemberi bértömeg 132 százalékát biztosítják az intézményvezetőknek, ők pedig január harmadik hetére döntenek az átsorolásokról. A szakszervezet elnöke minden igazgatót arra biztat, hogy a lehető legtöbb tanárnak adja meg a 32 százalékos emelést, mert most a felzárkóztatás a cél és nem a differenciálás. A béremeléshez a kormány uniós pénzt használ és az Európai Bizottság előtt vállalta, hogy az emelés legalább 140 ezer pedagógust érint majd. Ha nem sikerül teljesíteni a vállalást, a kormány bukhatja a béremelésre szánt uniós forrásokat.
https://telex.hu/gazdasag/2024/01/05/tanarberek-beremeles-oktatas
Negatív béreltérítés: nem ezt ígérte a kormány
„A kormány az ígéretével ellentétben óhajtja bevezetni a negatív béreltérítést. Elavultnak tekintjük, hogy büntetni lehessen valakit azért, mert nem felel meg az intézményvezető szubjektív elvárásainak. Az intézményi alulteljesítésnek pedig nagyon sokszor nem a pedagógus az oka, hanem egyszerűen az, hogy nincsenek biztosítva a megfelelő munkafeltételek” – hangsúlyozta Totyik Tamás, a PSZ elnöke az Inforádiónak, kilátásba helyezve: a nyomásgyakorlás minden eszközével él a szakszervezet, ha bevezetnék a negatív béreltérítést.
Jövő ősztől levonhatnak a pedagógusok béréből, ha nem megfelelő a teljesítményük
A PSZ szerint felháborító és etikátlan, hogy a kormány felrúgta a megállapodást. A kormány újévi ajándékként szembeköpte a pedagógusokat – mondta a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor az ATV híradónak.
https://www.atv.hu/videok/20240105/fizetescsokkentessel-buntetnek-a-rosszul-teljesito-tanarokat
Csökkenhet a fizetés a teljesítményértékelés alapján, ez felháborító
A kormány felrúgta azt a megállapodást, amely a tavaszi tárgyalásokon született – mondta a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor az RTL híradónak is.
https://rtl.hu/hirado/2024/01/05/csokkenthetik-a-munkaltatok-a-pedagogusok-beret
Elfogadhatatlan a büntető jellegű bérelvonás
Először szó volt a negatív béreltérítésről, azonban a tavaszi tárgyalásokon nemcsak a szakszervezetek, hanem a Nemzeti Pedagógus Kar is ellenezte a teljesítményértékelés ezen elemét. A kormány elállt ettől az elképzeléstől, ezt jegyzőkönyvben rögzítették, ám most ismét előkerült – emlékeztetett a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor a Klubrádió Esti gyors c. műsorában. Ráadásul a kormány kibővítené azok körét, akiktől elvonhatnának bért. Ezen a linken 3.55-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2024-januar-05-pentek-1815-38167
A béremelés után még korrekcióra lesz szükség idén
A bejelentett béremeléssel sem érik el a pedagógusok 2024-ben a diplomás átlagbér 72 százalékát, ezért még korrekcióra lesz szükség – erről is nyilatkozott Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Miskolci Televíziónak.
Miskolc Ma 2024. 01. 05.: Pedagógusok béremelése | Minap.hu
Fizikatanárnak 30, kémiatanárnak csak 23 főt vettek fel tavaly az egyetemekre
A reálszakok népszerűtlensége mögött a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint az állhat, hogy a versenyszférának is nagy szüksége van műszaki szakemberekre, és mivel közel azonosak a bejutási pontok egy természettudományos alapképzésen és a reálszakos tanárképzéseken, a hallgatók inkább nem a tanári szakokat választják. A humán szakoknál pontosan ennek az ellentéte figyelhető meg. „Tanárképzésre könnyebb bejutni ezeken a szakokon, mint bölcsészettudományi, társadalomtudományi alapképzésre, illetve a versenyszférába is egyszerűbb átlépni a tanárképzés elvégzése után” – mondta az elnök az Átlátszó megkeresésére.
Kiderült, hogy a Belügyminisztérium végig hazudott
„Az új értékelés bemutatásakor az oktatási szervezetek tiltakozását figyelembe véve a Belügyminisztérium végül ígéretet tett annak a pontnak a visszavonására, ami lehetővé tette volna, hogy az értékelés során kevés pontot elért pedagógusok fizetését csökkentsék. Ma azonban kiderült, hogy végig hazudtak! Úgy tűnik, mégis sor kerülhet erre 2025 januárjától, ezzel kapcsolatban pedig a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervekben is homályosan fogalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a 32 százalékos béremelés, a teljesen szakmaiatlan pontrendszer alapján, több pedagógusnak válna semmissé. A 32 százalékos béremelés tehát nem egy engedményre, hanem egy újabb megvezetésre hívja fel a figyelmet” – fogalmazott a Tanítanék. A közleményt ismertetve ez a cikk ismét felidézte Totyik Tamás Népszavának adott nyilatkozatát, miszerint az egyeztetéseken jegyzőkönyvben is rögzített ígéretet kaptak arra: a teljesítményértékelésnél nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét. Azt, hogy a kormány felrúgta a megállapodást, erkölcstelennek és etikátlannak tartja.
https://hang.hu/belfold/tanitanek-mozgalom-kiderult-hogy-vegig-hazudott-a-belugyminiszterium-160618
január 6.
Újabb mélypontra süllyedt Magyarországon a főállású tanárok száma
Az elmúlt tíz évben soha nem volt olyan alacsony a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a mostani, 2023/2024-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Jelenleg 145 589 főállású pedagógus dolgozik a köznevelésben és a szakképzésben, ami 1610 fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Ez újabb mélypont a fő munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok számában, eddig a 2020/2021-es adatok voltak a legalacsonyabbak (146 730 fővel). A KSH az óvodákban, általános iskolákban, szakiskola- és készségfejlesztő iskolákban, szakképző iskolákban, gimnáziumokban, technikumokban és szakgimnáziumokban, a fejlesztő-nevelés oktatásban dolgozó főállású pedagógusok létszámadatait összesítette. A PDSZ ügyvivője a Népszavának azt mondta, ezért egyértelműen a heves tiltakozásokat kiváltó új pedagógus életpályatörvény tehető felelőssé, amely amellett, hogy megszüntette a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, más hátrányos intézkedést is tartalmaz. Nagy Erzsébet hangsúlyozta, az elmúlt évben semmilyen más változás nem történt, ami a létszámcsökkenést indokolná. A pedagógusok száma annak ellenére csökkent, hogy a kormány lehetővé tette a nyugdíjas tanárok korlátok nélküli visszafoglalkoztatását.
https://nepszava.hu/3220874_tanarok-szama-melypont-magyarorszag
Indoklás nélkül rúgták ki a szentesi református iskola igazgatóját
A fenntartó Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség Presbitériuma január 4-én visszavonta Karikó-Tóth Tibor, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde intézményvezetőjének kinevezését – derült ki a közleményből. A döntést nagy felháborodás követte: a diákok és szüleik petíciót indítottak, mert az iskola fenntartója indoklás nélkül mentette fel Karikó-Tóth Tibort, aki több évtizede vezeti az intézményt, munkája, szakmai és erkölcsi teljesítménye pedig „példaértékű”. Szerintük „ez az eljárás felháborító és méltatlan mindannyiunkkal szemben”.
https://hvg.hu/itthon/20240106_Szentes_Kiss_Balint_reformatus_iskola_felmentes_peticio
A fenntartó szerint átgondolt volt a szentesi igazgató felmentése
„Talán hirtelen és váratlanul érte Önöket ez a döntés és annak híre, azonban kérem, fogadják el tőlünk azt a megállapítást, hogy ennek a testületnek a döntése – legyen ez most akármennyire nehezen érthető is – nem véletlenszerű, nem átgondolatlan, és főként nem önös érdekből született” – írta az egyházközség a tiltakozás után. A felek érdekeire való tekintettel nem indokolták meg a kinevezés visszavonását. Egy 2024. január 2. óta hatályos törvény szerint a református általános iskola igazgatójának eltávolítását nem kellett megindokolni.
január 7.
Veszélybe kerülhet az uniós támogatás?
A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet attól tart, hogy ha tovább csökken a pedagógusok létszáma, az uniós pénzek sem jelentenek megoldást – az ATV híradónak reagált a KSH adataira. Ha ugyanis a közölt adatból (145 589 főállású pedagógus dolgozik a köznevelésben és a szakképzésben) kivonjuk a szakképzésben oktatók számát, az a létszám sem jön ki, amit a kormány az uniós vállalásába beírt, azaz, hogy legalább 140 ezer pedagógus legyen a pályán.
Műértő bárki lehet….
Némiképp felborzolta a kedélyeket a hír, hogy a művészettörténet oktatása már nem szerepel az alaptantervben, az állami fenntartású középiskolákban pedig nem lesz a választható tantárgyak között, sőt: érettségizni sem lehet majd belőle. Bódi Kati illusztrátor is küzd „az intézményesített szellemi sötétség” ellen.
További…
Hiába kérte a MTA egyik osztálya, nem emelik vissza a művészettörténetet a Nemzeti alaptantervbe. Ősszel derült ki, hogy 2024-től már választható tantárgy sem lesz a művészettörténet, beolvasztják a vizuális kultúra tananyagába. A döntés ellen tüntettek a Szépművészeti Múzeum előtt. A Belügyminisztérium úgy reagált: a tárgy nem szűnik meg teljesen.
https://rtl.hu/hirado/2024/01/07/muveszettortenet-megszunik-nat
január 8.
Nem a bérek, a feszültségek nőnek
A 444.hu várja a bejelentetett béremelés után felvetődött kérdéseket, a panaszokat. Már közre is adott néhányat: „Amikor a tankerület aláíratta velünk a státusztörvényről szóló tájékoztató levelüket szeptemberben, akkor abban a január 1-jétől várható jövedelmünket is feltüntették, amely esetemben 10 százalékos emelkedést sem érte el. A mostani törvénykezés szerint – mivel 35 éve a pályán lévő 3 diplomás mesterpedagógus vagyok – 0 százalékot fogok kapni, és további 2 százalékot, ami a mester fokozatért jár mindenkinek” – írta egy olvasó.
Egy másik konduktorként dolgozik az egyik szakszolgálatnál korai fejlesztésben. „Itt nincsenek tantárgyak, mi alapján fognak értékelni? A környéken például én vagyok az egyetlen konduktor, de gyógypedagógusból is borzasztó kevés van, ez szempont lesz vajon valahogy? A gyógypedagógiai pótlékkal kapcsolatban említettek bármi változást? Többletfeladatok sem nagyon vannak egy szakszolgálatnál. Halmozottan hátrányos helyzetű és kiemelkedő körülmények közül jövő gyerekekkel egyaránt foglalkozunk, az erre vonatkozó javaslatokkal végül mi lett a helyzet?” – sorolta a kérdéseket.
Az uniós pénzből osztogatott iskolai laptopok legalább egy része használt
„Meglehetősen gyenge, de legalább erősen túlárazott” – jellemezte Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azokat laptopokat, amelyeket uniós támogatásból osztanak szét a tanulók és pedagógusok között. Egy budapesti gimnazista szüleitől kapott információk alapján már az is kijelenthető, hogy az újként kiadott, a Klebelsberg Központ leltári matricájával ellátott gépek legalább egy része használt – véli a képviselő.
250 ezernél is több üres nemzeti konzultációs ívet gyűjtött össze az aHang és az EDF
Január 31-ig bárki csatlakozhat az ellenkonzultációhoz, több mint 800 helyre lehet elvinni az íveket, de postán is el lehet juttatni az aHanghoz. Akihez pedig nem érkezett meg a boríték vagy már kidobta, annak is van lehetősége online nyilatkozni a 7IGEN.hu felületén arról, támogatja az ellenkonzultációt – hangzott el a kormányzati nemzeti konzultációt ellenző szervezetek, az aHang, az Egységes Diákfront és a Szikra Mozgalom sajtótájékoztatóján. Az aktivistáik a gyűjtés után országjárásba kezdenek, hogy olyan ügyekről és problémákról beszélgessenek, amelyek valóban milliók számára meghatározóak.
január 9.
A 32,2 százalékos emelést a múlt évi bértömeghez igazítják
Az emelés után márciusban lesz még egy bérkorrekció és év vége felé is, hogy a pedagógusok elérjék a diplomás átlagbér 72 százalékát – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője a sztrájkbizottsági tárgyalás után. A pedagógus végzettségű, nevelést-oktatást segítő dolgozókra is vonatkozik az emelés, a többiek béremeléséért még küzdenek. A január 17-én ismét folytatódik a tárgyalás a többi sztrájkbizottsági követelésről is. Nagy Erzsébet ismét jelezte a szakszervezeti tagság fontosságát. Totyik Tamás hozzátette: csak erős szakszervezet tud nyomást gyakorolni a kormányra.
https://www.facebook.com/pedagogusok.szakszervezete/videos/220249501164047
Csaknem biztos: nem lesz népszavazás
A Kúria PSZ számára kedvező döntése után a két népszavazási kérdés ismét az Alkotmánybíróságra került. Egy szülő fordult az Alkotmánybírsághoz, mert ha egy diáknak hárommal kevesebb órája lenne hetente, kevesebb ismerethez jutna! „A szülőnek ezt esetleg drága magánórákkal kell pótolnia. A helyi tantervek nagyobb szerepe pedig hátrányos helyzetbe hozná más iskolák tanulóival szemben, és megnehezítené az iskolaváltást.” Az Ab öt tagú tanácsa egyetértett a panaszossal. Ezért másodszor is megsemmisítette a Kúria döntését, mert a legfelső bírói testület a megismételt eljárásban nem vette figyelembe az Ab nyári határozatában közölt iránymutatást, és megismételte azt az érvelését, amelyet az Ab kifejezetten alaptörvény-ellenesnek nyilvánított: tudniillik, hogy a kérdésnek nem kellene eleve egyértelműnek lennie a hitelesítéskor, hanem csak a kampány után, a szavazás napján.
https://hvg.hu/itthon/20240109_Oktatasugyi_nepszavazas_Alkotmanybirosag_Kuria
Pilz Olivér: a társadalmat szembesíteni kell azzal, mi folyik az oktatásban
A Tanítanék Mozgalom szembesítette a Belügyminisztériumot a pedagógusok béremelésével, illetve a béreltérítéssel kapcsolatos hazugságaival. Pilz Olivér, a Tanítanék társalapítója szerint azonban nem is annyira a BM-et, mint inkább a kollégákat és a társadalmat kell szembesíteni azzal, mennyire zűrzavaros kommunikáció folyik hosszú ideje. A Hírklikk készített vele interjút.
Tanév közben szűnt meg egy Iványi Gábor egyháza által működtetett szabolcsi iskola
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közgyűlése a gyürei székhelyű, Beregdarócon, Gemzsén, Gulácson és Tiszaszentmártonban működő Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola megszüntetése mellett döntött – erről adott ki közleményt a Klebelsberg Központ.
https://24.hu/belfold/2024/01/09/ivanyi-egyhaz-evangeliumi-testverkozosseg-iskola-megszunt-szabolcs/
Ebben a tanévben minden negyedik gyerek maradt plusz egy évet az óvodában
Alig egy hetük maradt azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérelmezni az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. Ha valaki elmulasztja a határidőt, a gyermeknek iskolába kell mennie. Az Oktatási Hivatal nyilvántartása szerint a 2023/2024-es tanévben 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé. A szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyermekük még egy évet maradhasson az óvodában. Tehát minden negyedik hatéves esetében éltek a lehetőséggel. Az Oktatási Hivatal csak 425 esetben utasította el a kérelmet, ami a beérkezett kérvények 1,86 százaléka, és 22 318 gyereknél engedélyezte a plusz egy év óvodát.
január 10.
Az egyik legfontosabb követelésünk a diákok terhelésének csökkentése
Az Alkotmánybíróság másodszor is kimondta: az állampolgárok nem tudnak népszavazáson dönteni a heti óraszámok csökkentéséről, illetve a helyi tantervekről – a testület nyilvánosságra került döntéséről kérdezték először Totyik Tamást, a PSZ elnökét a Heti TV Pirkadat c. műsorában. Szó volt a teljesítményértékelésről is: szerinte a pedagógusok hozzáadott értékét nem lehet mérni, erre nincs módszertan, viszont alkalmas lesz a szubjektív szempontokra, a pedagógusok megosztására.
https://www.youtube.com/watch?v=PP5Hff66p1s
2231 friss diplomás tanár állt munkába, negyedannyi se, mint ahányan 2018-ban elkezdték a képzést
A pedagógusok képzése öt évig tart, vagyis azoknak a nagy része, akik 2023-ban szerezték meg diplomájukat, 2018-ban kezdhették meg tanulmányaikat. A felvi.hu adatai szerint a 2018-as általános felvételi eljárásban 17 800-an, a pótfelvételinél pedig további 1005 fő jelentkezett pedagógusképzésre. A felvettek száma a tavaszi felvételit követően 9289 fő, a pótfelvételi után 439 fő volt, vagyis 2018 szeptemberében összesen 9728-en kezdték meg a pedagógusképzést. Azoknak a száma, akik befejezték a képzést és 2023-ban friss diplomásként pályára léptek, ennek mindössze 22,9 százaléka. A pályakezdő pedagógusokra vonatkozó adat arra is rávilágított: a tanárhiányon az sem segített, hogy az idei tanévben több mint 2200 új pedagógus került be az oktatásba.
https://nepszava.hu/3221267_2231-friss-diplomas-tanar-oktatas-magyarorszag-tanarhiany
Hiba a béremelés, egyre nagyobb lesz a tanárhiány
Ha csak a hallgatók negyede-ötöde áll pályára, 22 ezerrel kevesebb pedagógus lesz a következő években – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke az RTL híradónak.
https://rtl.hu/hirado/2024/01/10/tanarhiany-tanitokepzo-diakok
Az Alkotmánybíróság döntését nevetségesnek tartja a PSZ elnöke
Amivel ismét megtámadták a Kúria népszavazási kérdéseket jóváhagyó döntését, az is nevetséges – mondta Totyik Tamás a Klubrádió A lényeg c. műsorának. Jelezte: nemzetközi fórumokhoz fordul a PSZ. Ezen a linken 5.45-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2024-januar-10-szerda-1600-38259
Továbbra is infantilizálja a társadalmat az Alkotmánybíróság
Az oktatási népszavazási kérdések egyik benyújtója, Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Mércének nyilatkozva nevetségesnek tartotta az Alkotmánybíróság döntését, miszerint a választópolgár ne tudná eldönteni: legyen-e hárommal kevesebb órája egy héten a diáknak. A PSZ-nél tisztában voltak azzal, hogy a kormánynak az a szándéka: semmilyen körülmények között ne legyen népszavazás oktatási kérdésekben. Totyik Tamás elmondta: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára viszik tovább az egyértelműség követelményén újfent elvérzett népszavazási kezdeményezésük ügyét.
Megérkezett Brüsszelből a tanárok és óvónők béremelését lehetővé tevő garancia
Megérkezett az az írásos garancia, amelyet az Európai Bizottságtól várt Magyarország, ezért a tanárok, az óvópedagógusok, valamint – nemzeti forrásból – a szakképzésben oktatók is biztosra vehetik, hogy január 1-jétől 32,2 százalékkal emelkedik a bérük – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett: Magyarország azt vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a pedagógusbéreket. Az idei évben elérjük a 71,8 százalékot, jövőre pedig egy további, mintegy 21 százalékos emeléssel a diplomás átlagbér 80 százalékát, és ezt utána fenn is tartja a kormány. Amivel Brüsszel a béremeléshez hozzájárul, az összesen 2030-ig a béremelés 12 százaléka, a maradék 88 százalékot pedig az állami költségvetés biztosítja. A béremelés összesen mintegy 140 ezer embert érint – közölte Gulyás Gergely.
Másfél hónapja várnak kilépő papírjukra egy zuglói iskola volt dolgozói
Nem kapnak álláskeresési járadékot, mert másfél hónapja hiába várnak kilépő papírjukra – erre panaszkodnak egy zuglói iskola korábbi dolgozói. Azután kerültek ebbe a helyzetbe, hogy nem értettek egyet a státusztörvénnyel, és nem írták alá az új munkaszerződésüket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több hasonló esetről tud. A tankerületi központ a Magyar Államkincstárra vár, hogy ki tudja adni a dokumentumokat.
Okostantermek 180 iskolában
Igazi élménnyé válik a természettudományos tantárgyak tanulása az okostantermekben – mondta a Magyar Nemzetnek Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. Szerinte ezekkel az új eszközökkel jobban fel lehet hívni a gyerekek figyelmét a tudományok érdekességeire, amivel erősödik a motivációjuk, fejlődik a kreativitásuk. A KK elnöke reméli, hogy a jövőben még több helyen tudnak ilyen tantermet létrehozni.
A magyar oktatáspolitika már 2010-ben konzervatív fordulatot vett
Azon, hogy Orbán Balázs konzervatív oktatáspolitikai fordulatot követel, Nahalka István oktatáskutató azért csodálkozik, mert szerinte ez a fordulat 2010-ben már bekövetkezett. Ha az oktatást még konzervatívabbá akarják tenni, ha elkezdik az esélyegyenlőtlenség problémáját is felfejteni, és azt mondani, hogy „mindenki annyit ér, amennyije van”, az Nahalka István szerint már egy nagyon erős szélsőjobboldali fordulat lenne. A Hírklikk készített vele interjút.
január 11.
Megérkezett a brüsszeli garancia a béremeléshez
Az már kiderült, hogy a kormány a múlt évi bértömeghez viszonyítja a 32,2 százalékot. Lesz olyan pedagógus, akinek csak kb. 20 százalékkal nő majd a bére – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV híradónak.
PSZ: a fizetés emelésével a bérfeszültség is nő majd
Januárban úgy dolgoznak a pedagógusok, hogy még mindig nem tudják, mennyi lesz a bérük, hangzott el a hírműsorban. A bejelentett átlagos béremeléssel a bérfeszültséget sem tudja oldani a kormány, az emelés inkább csak az inflációt követi – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke az RTL híradónak.
https://rtl.hu/hirado/2024/01/11/pedagogus-beremeles-pilz-oliver
Belső feszültséget okoz a bértömegemelés
Megérkezett az aláírás Brüsszelből a pedagógusok béremeléséhez. Ezt jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Januártól 32,2%-kal nő a tanárok bére. Ez nem jelent egységes emelést, a pedagógusok csak január végén tudják meg, mennyivel emelkedik a fizetésük. Arról, hogy a bértömeget egy-egy iskolában hogyan osztják el, az intézményvezető vagy a tankerületi vezető dönt, ez pedig még több belső feszültséget okozhat. Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Szeged TV híradójának is nyilatkozott.
Egyre súlyosabb a tanárhiány
Az anyagi megbecsültség az egyik oka annak, hogy a fiatalok egyre kisebb számban jelentkeznek tanárképzésre – ezt mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Pénzcentrumnak. A portál megkereste Gosztonyi Gábort, a PSZ alelnökét is, aki a tanárhiány okait firtató kérdésre azt írta: „Ez már egy több mint egy évtizede tartó tendencia. Ennek több oka lehet: a tanárszakokra viszonylag könnyebb bejutni, így az első, második félév után a diákok másik szakra mennek át; menet közben derül ki, hogy nem szeretnének tanítani (ebbe erősen belejátszik, hogy az elmúlt években a fizetés megalázóan alacsony, így megélhetési problémákkal kellene szembesülniük a fiatal pályakezdőknek), a versenyszféra elszívja a pályakezdőket (pl. a természettudományos tárgyakat, idegen nyelvet, informatikát oktatók könnyebben és több pénzért tudnak elhelyezkedni cégeknél)”. Jelezte azt is: Budapesten és az agglomerációban kiemelkedő a hiány.
A mai Magyarországon újra csak a lojalitás számít
A Hírklikk cikkében idézte Totyik Tamás, a PSZ elnöke Népszavának adott minapi nyilatkozatát is: „felháborító, hogy a tárgyalásokon a szemünkbe hazudtak”. Azt is hozzátette: ez a rendszer „kicsinyes bosszúkra” is lehetőséget ad az intézményvezetőknek, tankerületi igazgatóknak, a teljesítményértékelés mögé bújva büntethetik majd azokat a pedagógusokat, akik a megítélésük szerint nem viselkednek megfelelően, engedelmesen, sztrájkban vagy más tiltakozó akciókban vesznek részt.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-mai-magyarorszagon-ujra-csak-a-lojalitas-szamit/426571
Rétvári Bence: minden pedagógus jól fog járni a béremeléssel
Minden pedagógus jól fog járni a béremeléssel, a következő években minden tanárnak, minden óvónőnek emelkedni fog a fizetése – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence közölte, az új kategóriákban magasabb értékben lettek meghatározva a minimális keresetek, ez a gyakornokok esetében bruttó 528 ezer forint, a Pedagógus I. kategóriában 538 ezer forint, Pedagógus II. kategóriában 555 ezer forint, Mesterpedagógus esetében 630 ezer forint, egy Kutatótanár esetében pedig 750 ezer forint. Lesznek, akik “duplán jól járnak”, ilyenek a pályakezdők, hiszen az ő bérük nem lehet kevesebb 528 ezer forintnál, valamint a többieknél nagyobb mértékben emelkedik a fizetése azoknak is, akik hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, hiszen nekik húsz százalék többlet jár – hangsúlyozta az államtitkár. A teljesítménybérezés miatt azok is jól járnak, akik többet tesznek a gyermekekért.
A szakszervezetek akadályozták a béremelést?
Rétvári Bence sajnálatát fejezte ki, hogy a baloldali politikusok és a szakszervezetek a béremelés „akadályozásával” foglalkoztak, próbáltak erre az ügyre „rátelepedni”. Felidézte, hogy a kormány már az első tüntetés megszervezése előtt döntött az emelés mértékéről. Ha a tüntetések még ezután is folytatódnak, „akkor nyilvánvaló, hogy más, politikai szándékuk volt” – vélte az államtitkár. Azt mondta, a pedagógusok „elsöprő többsége eddig is a gyerekekkel foglalkozott, és nem vitte be a politikát az iskolákba”, csupán két-három százalékuk vett részt az akciókban.
https://tudas.hu/a-pedagogusok-fizetese-az-emeles-utan-forintban/
Sorvezetőt küldött Maruzsa Zoltán a nem állami iskoláknak, hogyan szedjenek úgy pénzt, hogy ne büntessék meg őket
A Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkársága körlevélben tájékoztatta a nem állami fenntartású oktatási intézményeket arról, mire kell figyelniük, hogy jogszerűen írhassák elő a fizetési kötelezettséget és felhasználhassák az állami támogatásokat, elkerülve a szankciókat. A Maruzsa Zoltán államtitkár által jegyzett levél már a bevezetőjében elismeri, hogy a költségvetési támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgáló Magyar Államkincstár az ellenőrzései során „olyan hibás gyakorlatot tárt fel, ami miatt a fenntartóra büntetést kellett kiszabni”.
Iványi Gábor: személyre szabott vallásüldözés folyik
A Klebelsberg Központ tudatta: az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) közgyűlése úgy döntött, megszünteti az öt településen – gyürei székhellyel Beregdarócon, Gemzsén, Gulácson és Tiszaszentmártonban – működő Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolát. Az iskolák állami fenntartásba kerültek, az óvodai feladatok ellátásáról a helyi önkormányzatok gondoskodnak. Iványi Gábor a Népszavának arról számolt be: helyi református lelkészek erős kampányt folytattak, hogy a tantestületek és a családok kérjék a fenntartóváltást. Maruzsa Zoltán államtitkár – miután az elmúlt években az összes kiegészítő támogatást elvette az Iványiék által fenntartott iskoláktól – szintén azt erőltette, hogy a MET kérje az átvételt. A döntés 900 gyereket érint. „Mi azért engedtük el a dolgot, mert nem akartunk szembemenni a tantestületekkel és a szülői munkaközösségekkel. Őrült tempóban, gyűlölettől vezérelt furcsa szorgalommal zavarták le az átadást múlt év végén” – fogalmazott Iványi Gábor. Szerinte személyre szabott vallásüldözés folyik. „Más vallásokat nem üldöznek, hanem túltámogatnak, azokat ilyen módon tartják sakkban”.
január 12.
Tanítók már oktathatnak felsősöket és középfokú képzettséggel is lehet valaki óvodapedagógus
Egy januártól hatályos kormányrendelet szerint az alsós tanítók nyolcadik osztályig beoszthatók, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni – írta a Népszava. A Belügyminisztérium csak annyit válaszolt: a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget. A 2023. december 31-éig érvényes rendelet valóban lehetőséget adott erre, ugyanakkor abban az is szerepelt, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak „a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban ilyen feltétel nem szerepel. Változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor a Népszavának azt mondta: a tanítók foglalkoztatásának „kibővítése” semmilyen más célt nem szolgálhat, minthogy elfedjék az általános iskolák felső tagozatain a szaktanárok hiányát. „Jó lenne, ha a kormány megértené, hogy a tanári pálya nemcsak egy hivatás, hanem egy szakma. A tanítókat a felsőoktatási képzésük során a 6-10 éves korosztály nevelésére készítik fel, teljesen más módszertanra van szükség, mint a 10-14 éves diákok esetében.”
Csúsztatások helyett átlátható kommunikációt vár a PSZ a kormánytagoktól
Nem hagyta szó nélkül Rétvári Bence pedagógusokat is megtévesztő posztját a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A Facebookon tett bejegyzést a Hírklikk ismertette: „csúsztatások helyett átlátható kommunikációt várunk a kormánytagoktól, köztük Rétvári Bencétől is a pedagógus béremelésről”. Majd a parlamenti államtitkárnak címezve azt írták: „a Pedagógusok Szakszervezete nemcsak örül a bejelentett béremelésnek, hanem évek óta aktívan küzd is érte! A PSZ egyedül amiatt szomorú, hogy ön egy csúsztatásokkal teli bejegyzésben nyilatkozik arról az eredményről, amelyet a pedagógus szakszervezetek, az oktatásban dolgozók és az őket támogató civil szervezetek közösen, önmagukért és egymásért kiállva értek el a kormányzati ellenszélben.” A PSZ leszögezte: az oktatásban dolgozók tőlük mindig hiteles és helytálló információkat kaptak az oktatási rendszer helyzetéről és a saját munkakörülményeiket érintő kérdésekről. Ezért elvárják, hogy a kormány egyik tagjának hivatalos Facebook oldalán se kelljen hazugságokat olvasniuk. „Véleményünk szerint a bejelentett béremelés egy olyan társadalmi kérdésre reagál, amely pártállástól függetlenül minden állampolgár életét, valamint nemzetünk jövőjét is meghatározza. Kérjük, ne próbálja ezt az örömteli hírt is a társadalom megosztására használni.”
A válogatás nem teljes körű!
