Totyik Tamást választotta meg új elnöknek öt évre a PSZ tisztújító kongresszusa. Alelnökként Tóth Tünde fiatal pedagógus kapott bizalmat és Gosztonyi Gábor, aki eddig is betöltötte ezt a tisztséget. A kongresszus 11 pontban fogalmazta meg a Pedagógusok Szakszervezete követeléseit, sürgetve az oktatás reformját.
május 18.
Tényleg úgy csökken a szakszervezetek létszáma, mint ahogy a kormány állítja?
A Lakmusz felidézte Rétvári Bence államtitkár szakszervezetekről tett kijelentéseit. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elismerte, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a taglétszáma, de nem annyival, mint azt Rétvári állította, és nem is az általa feltételezett okból. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke megerősítette, hogy valóban 9 ezer körül alakult a PSZ tagjainak száma a 2022-es reprezentativitási vizsgálatban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi tagja van a PSZ-nek. A reprezentativitási vizsgálat ugyanis csak a köznevelésben dolgozó közalkalmazottakra vonatkozik, nincsenek benne a nem állami intézmények (az egyházi, alapítványi fenntartású óvodák és iskolák) alkalmazottai és az óraadóként, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak. Totyik Tamás szerint a visszaesés nem azért történt, mert a tagok tömegesen fordítanak hátat a szakszervezetnek. „Ahogy a pedagógustársadalom, a szakszervezeti tagság is elöregedőben van. Évről évre sokan mennek nyugdíjba, és őket nem pótolják az új belépők.” Bízik a PSZ taglétszámának emelkedésében.
május 19.
A PSZ kongresszusi küldöttei is részt vettek a budapesti diáktüntetésen
A diákok hirdettek tüntetést a fővárosban május 19-ére. A PSZ kongresszusi küldöttei közösen vonultak az Oktogonhoz.
https://www.facebook.com/pedagogusok.szakszervezete/photos/a.961055317317616/6154769774612785
Tüntetés és népszavazási kezdeményezés
A státusztörvény bevezetésével a kormány a béremelésre és a pedagógus életpályamodellre hivatkozva megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, egy új, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelné őket. A pedagógus szakszervezetek szerint az érintettek a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerülnének. A cikk a tüntetésről, a diákok népszavazási kezdeményezéséről is írt.
Egyeztet a parlamenti pártokkal a Belügyminisztérium
A három hónapja tartó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a parlamenti pártokkal is egyeztet a BM az új pedagóguséletpálya-törvényről, amely megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését is. Pintér Sándor a Fidesz-KDNP, a DK, az MSZP, a Momentum, a Jobbik és a Mi Hazánk frakcióvezetőit, politikusait, szakértőit hívta. A BM bízik benne, hogy „a baloldali pártok ahelyett, hogy gyakran erőszakig fajuló tüntetéseket fűtenek, és bevallottan azért dolgoznak, hogy megakadályozzák a pedagógusbér-emelés fedezetét biztosító uniós források kifizetését, hajlandóak a higgadt, konstruktív párbeszédre” annak érdekében, hogy javuljon a gyermekek oktatásának színvonala és megtörténjen a pedagógusok béremelése.
A Jobbik elmegy Pintér Sándorral egyeztetni, a DK feltételeket szabott
„A Jobbik-Konzervatívok vészt vesz az egyeztetésen, pártunkat Dr. Brenner Koloman és Ander Balázs fogja képviselni” – írták a Telex megkeresésére a párttól. A Demokratikus Koalíció feltételhez kötné a részvételét, csak akkor egyeztet a kormánnyal az új pedagógus életpályatörvényről, ha Pintér az ellenzéki pártok mellett a pedagógus és diákszervezeteket is meghívja a tárgyalásra.
A PDSZ szerint nagy adu lesz a kormány kezében, ha az ellenzék nem megy el a státusztörvény tervezetéről egyeztetni
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője azt mondta: nem értenek egyet azzal a felvetéssel, hogy az ellenzéki pártok ne üljenek le a kormánnyal a státusztörvény tervezetéről tárgyalni. Ha így tesznek, azzal „egy nagy adut adnak a kezükbe, hogy arra tudnak hivatkozni az EU felé is, hogy ők a nagy demokraták, akik szeretnének egyeztetni, és ezt utasították el” – mondta. A PDSZ álegyeztetésekről csak egyeztetés utáni tapasztalatok alapján szokott beszélni, nem pedig előre, ezért is kellene részt venniük a pártoknak az egyeztetésen. A pártok ott meg tudnák cáfolni a tárca kommunikációját, hogy a vitatott pontokat már kivették a tervezetből.
https://hvg.hu/itthon/20230520_PDSZ_Nagy_Erzsebet_egyeztetes_kormany_statusztorveny
Tanítanék Mozgalom: a státusztörvényről tárgyalni nem lehet
A kormány bosszújának eszközéről, azaz a státusztörvényről tárgyalni nem lehet, teljes egészében el kell utasítani – írta a Tanítanék Mozgalom.
https://hang.hu/belfold/tanitanek-mozgalom-154622
A diáktüntetésre időzítette bejelentését Pintér Sándor, a pártokkal egyeztetne a tanárok jövőjéről
A Belügyminisztérium tárgyalásra hívó közleményében csördít oda „a baloldali pártoknak”, amelyeket meg is vádolt, hogy ők fűtik az erőszakig fajuló megmozdulásokat.
https://nepszava.hu/3195233_okatatas-statusztorveny-pinter-sandor-parlamenti-partok-egyeztetes
május 20.
Júliustól új elnöke lesz a PSZ-nek: Totyik Tamás
A Budapesten tartott tisztújító kongresszuson a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) küldöttei az eddigi alelnököt, Totyik Tamást választották meg a PSZ új elnökének. Totyik Tamás 2023. július 1-től veszi át az elnöki teendőket, eddig tart a jelenlegi elnök, Szabó Zsuzsa öt évre szóló mandátuma. Két alelnököt is választott a kongresszus, Gosztonyi Gábort és Tóth Tündét. Közleményünk a honlapon és a Facebookon.
május 21.
A PSZ az oktatás átfogó reformját követeli 11 pontban
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2023. május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát, amelyen megállapította: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására. (…) Ha a kormány nem hoz mielőbb érdemi döntéseket az ország jövőjét meghatározó köznevelés és szakképzés helyzetének javításáról, nem vonja vissza a státusztörvény tervezetét, végső eszközként lehetővé tesszük minden köznevelésben dolgozónak: lemondásukat/felmondásukat helyezzék letétbe a Pedagógusok Szakszervezete fővárosi és megyei irodáiban. A PSZ honlapján részletes tájékoztatást közlünk a lemondás dokumentumairól és a letétbe helyezés módjáról. A záróközlemény elérhető a honlapunkon is.
A kormány az oktatás válságáról tereli el a figyelmet
A gazdaság szereplőinek fel kellene ismerniük: súlyos árat fizetnek, ha nem megfelelő képzettségű diákok jelennek meg a munkaerőpiacon – mondta az oktatás minőségéről, a tanárhiányról Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az ATV híradónak.
https://www.atv.hu/belfold/20230522/dobbenetes-adatok-jottek-a-kozoktatasrol-ebbol-oriasi-baj-lesz
május 22.
Totyik Tamás: nem egyéni álmok megvalósításáról szól a szakszervezeti munka
„Nálunk testületek szabnak irányt a szervezet számára, ennek megfelelően kell cselekednünk” – mondta a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorának Totyik Tamás alelnök, akit tisztújító kongresszuson választottak meg a PSZ elnökének 2023 júliusától. A kérdésre, miért van két oktatási szakszervezet, elmondta: módszertani különbségek vannak, de a célkitűzésekben legalább 95 százalékban egyetért a PSZ és a PDSZ.
Júliustól Totyik Tamás lesz a PSZ elnöke
Nagy elkötelezettség kell, hogy a jelenlegi helyzetben bárki szakszervezeti tisztséget vállaljon, de megtiszteltetés Totyik Tamásnak, hogy egy több mint 100 éves szervezet választotta meg elnökének. A PSZ jelenlegi alelnöke a Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorának nyilatkozott. Beszélt a kongresszusi záróközleményben megfogalmazott követelésekről is. Azt is mondta: a kormány az oktatás válságáról akarta elterelni a figyelmet a státusztörvény tervezetével. Ezen a linken 26.10-nél kezdődik a beszélgetés.
https://millasreggeli.hu/cimke/totyik-tamas/
Nem csak a pedagógusok béremelése jelentené az oktatás reformját
Totyik Tamás eddigi alelnököt választotta elnökévé a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusa. Az új vezető az InfoRádióban foglalta össze, hogyan kellene megújítani az oktatási rendszert, ugyanis nem csak bérköveteléseik vannak, az oktatás átfogó reformjára lenne szükség. „A szervezeten belül a legfontosabb az, hogy a vidéki hálózatunkat tovább erősítsük. Mi ugyan a vidéki településeken erősebbek vagyunk, de ezt a hálózatot szeretnénk még tovább fejleszteni” – mondta Totyik Tamás az Inforádiónak.
A Fidesz-hívek 78 százaléka is emelné a pedagógusok bérét
A kormánypártra szavazók több mint fele (55 százalék) teljesen elégedett a lassan véget érő iskolai tanévvel, miközben az ellenzékiek csak 27 százaléka adna ötöst – áll a Publicus Intézet közvélemény-kutatásában. A bizonytalanok közül 22 százaléknyian értékelték példásra a tanévet. A válaszolók nagy többsége, majdnem 70 százaléka egyetért a tüntetésekkel. Még a Fidesz-KDNP híveinek túlnyomó többsége, 78 százaléka is emelné a pedagógusok bérét, az ellenzékiek közül szinte mindenki (98 százalék).
https://nepszava.hu/3195574_publicus-oktatas-tanarok-demonstracio-kozvelemenykutatas
Nem kaphatnak minisztériumi fizetést a tanárok
A szocialisták szerint az ország jövője a tanárokon múlik, ezért olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a pedagógusok bérét a minisztériumi dolgozók fizetéséhez kötötte volna. A kormánypárti többségű kulturális bizottság megakadályozta, hogy a parlament elé kerüljön a javaslat.
https://24.hu/belfold/2023/05/22/parlament-pedagogusber-torvenyjavaslat-mszp/
Polónyi István: a Fidesz oktatáspolitikája kasztrendszerré formálja az országot
Az oktatáskutató arról beszélt, hogy a Fidesz oktatáspolitikája elitpolitikát jelent, az új, gazdag politikai elit az iskolarendszeren keresztül újratermeli a saját lehetőségeit, a többieket pedig igyekszik kiszorítani. Ez pedig egy lecsúszott, elmaradott ország képét vetíti előre.
május 23.
Totyik Tamás lesz a PSZ új elnöke júliustól
A kormány látszatvitákat folytat, az EU-tól vár pénzt, miközben az oktatás válságára nincs ötlete, hiszen a béremelés nem oldaná meg az alapvető problémákat – mondta az Inforádió Aréna című műsorának Totyik Tamás, a PSZ jelenlegi alelnöke, aki júliustól veszi át az elnöki teendőket. Beszélt a kongresszusi záróközleményben megfogalmazott követelésekről is. Jelezte a szakszervezet mulasztását, a tudatos munkavállalóvá nevelést, erre nagyobb figyelmet fordít majd a jövőben.
https://www.youtube.com/watch?v=6amCSZjSzbw
A belügyminiszter csak „kipipálná” a feladatot, hogy egyeztet a pártokkal
Totyik Tamás, a PSZ júliustól hivatalba lépő elnöke szerint Pintér Sándor meghívója az egyeztetésre a pártok belügye, ebbe a szakszervezet nem kíván beleszólni. Ha azonban a pártok megkérdezik véleményüket a státusztörvény-tervezetről, azt szívesen elmondják. Szerinte látszik, hogy komoly vita van a pártok között is arról, elmenjenek-e egyeztetni Pintér Sándorral, de ezt maguknak kell eldönteniük. Totyik Tamás úgy látja: Pintér Sándor az egyeztetéssel valószínűleg ki akar pipálni egy feladatot. A PSZ alelnöke a Hírklikknek mondta el véleményét másokkal együtt.
A PSZ leendő elnöke határozottabb szakszervezetet szeretne
A szakszervezeten belüli munka, a munkavállalói érdekek és az oktatáspolitikai cél az, ami meghatározza a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) új vezetésének törekvéseit, de a változásról a testületek döntenek – mondta a Hírklikknek Totyik Tamás, a PSZ júliustól hivatalba lépő új elnöke. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy tudatos munkavállalóvá neveljék az oktatásban dolgozókat, megyei szinten is építsék ki, erősítsék meg kapcsolataikat a helyi civil szervezetekkel. Szakmai kérdésekben nem csak velük kívánnak szorosabban együttműködni, az MTA-val is keresik a kapcsolatot egy modernebb, a tanulók terheit csökkentő új Nemzeti alaptanterv ügyében.
https://hirklikk.hu/kozelet/totyik-tamas-hatarozottabb-szakszervezetet-szeretne/415986
A PSZ szolidáris a Romániában sztrájkoló és tiltakozó pedagógusokkal
A Pedagógusok Szakszervezete szerint román kollégáik tudatosabb munkavállalóként viselkednek, ráadásul nem kell sztrájk közben tanítaniuk – nyilatkozta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az ATV híradónak, amely arról érdeklődött, a szomszédos országban miért sztrájkolnak többen, mint nálunk.
Túl kevesen jelentkeznek pedagógusnak
Egy budapesti alapítványi gimnáziumban sincs biológiát és kémiát oktató tanár, hetente egyszer máshová járnak felkészítőre az érettségizők – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Szeged TV híradójának. Az összeállításban szó volt a BM által összehívott egyeztetésről is. Ezen a linken 5.25-nél kezdődik.
Az online oktatásba is belecsöppent fiatal tanárként a PSZ új alelnöke
Pályakezdőként rögtön belesodródott a szakszervezeti munkába is Tóth Tünde, a PSZ júliustól hivatalba lépő alelnöke – a Klubrádió Megbeszéljük c. műsorának nyilatkozott. Szerinte szükség van a taglétszám növelésére, reméli, minél több oktatásban dolgozót sikerül meggyőznie arról, hogy ez növeli a szakszervezet erejét. Főállásban lesz alelnök, így eggyel kevesebb fizikatanár lesz az országban. Kitért arra is, hogy a státusztörvény-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ha mégis jóváhagyná a parlament, nő majd a pedagógushiány. Ezen a linken 16.30-tól kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2023-majus-23-kedd-1605-33216
KIM: új lehetőségeket kínál a szakképzési törvény módosítása
Megszavazta a parlament a szakképzési törvény módosítását, amelynek értelmében hatékonyabbá válik a duális képzés, szélesedhetnek a felzárkóztatást segítő programlehetőségek és egyszerűsödhetnek az adminisztratív folyamatok – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
május 24.
A PSZ bebizonyította, lehet fiatalítani
A PSZ új elnökségébe fiatal pedagógusként került Tóth Tünde – a hétvégi tisztújító kongresszusról is beszélt Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában. Szó volt a tudatos munkavállalóvá nevelés fontosságáról, a pedagógushiányról is.
https://www.youtube.com/watch?v=oaZgujqmiNg
Ellenzék: politikai bábszínház volt
Nem szakmai megbeszélés volt, hanem politikai bábszínház, mondta Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a státusztörvény-tervezetről szóló egyeztetés után, amelyet a belügyminiszter kezdeményezett. Az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal. A megbeszélésre a Mi Hazánkot kivéve az összes ellenzéki párt elment. Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy először találkoztak „személyesen” Pintér Sándorral, de csak láthatták, hiszen nem kaptak szót a tárgyaláson. A Telex cikke.
PSZ: nem félünk
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy fogalmazott: „Köszönjük a demokratikus ellenzéki pártoknak, hogy jelen lehettünk, és azt üzenjük az oktatásban dolgozóknak és a teljes magyar tárdadalomnak is, hogy nem adjuk fel, folytatjuk és nem vagyunk hajlandóak félni.” Az alelnököt a sajtótájékoztatóról az ATV idézte.
https://www.atv.hu/belfold/20230524/ellenzek-nem-szakmai-egyeztetes-volt-hanem-politikai-szinjatek
Gosztonyi Gábor: „jöttünk, láttunk, nem beszéltünk”
A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón az ellenzéki pártok, a pedagógusokat és a diákokat képviselő szervezetek egyetértettek abban, hogy nem közelednek az álláspontok a kormányzattal. Az egyetlen – kormányhoz közelálló – szakértői hozzászóló Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke volt, és még ő is azt mondta, hogy a javaslat a visszavonásokkal valóban elfogadhatóbb, de ők is ragaszkodnak a heti fix óraszámhoz. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint a törvénytervezet nem elfogadható. Egyébként szemléletesen foglalta össze a Pintér Sándorral való egyeztetés lényegét: „jöttünk, láttunk, nem beszéltünk” – idézte őt a Hírklikk.
https://hirklikk.hu/kozelet/kunhalmi-agnes-egyseges-allasponton-az-ellenzek-es-a-tanarok/416040
Júniustól már nem vezethetik be a státusztörvényt
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az Egységes Diákfront és az ADOM Diákmozgalom delegáltjai meg sem szólalhattak a tárgyaláson. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az egyeztetés után a Népszavának elmondta: előző nap, május 23-án tartották a Köznevelés-stratégiai kerekasztal ülését a BM-ben, ahol elhangzott, hogy a státusztörvény tervezete egy-két héten belül a parlament elé kerülhet. „Az már jó hír, hogy június elsejével biztosan nem vezetik be. A kormányzat részéről azonban nem tudták megmondani, pontosan mikortól lesz hatályos, csak annyit, hogy lépcsőzetesen fogják bevezetni” – fogalmazott a PSZ alelnöke.
Bár nem beszélhettek, volt értelme az egyeztetésnek
Nem engedték a szakértőket megszólalni, csak a pártok képviselői szólhattak az egyeztetésen a státusztörvény-tervezetéről – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Klubrádió esti hírműsorának. Jelezte: a PSZ nem adja fel, szeretne találkozni Pintér Sándor belügyminiszterrel. Ezen a linken 4.20-nál kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-majus-24-szerda-1800-33242
A pártok szerint a státusztörvény nincs összhangban az uniós vállalásokkal
Közös nyilatkozatot adtak át az ellenzéki pártok képviselői Pintér Sándornak a Belügyminisztériumban tartott egyeztetésen. A dokumentumban a DK, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd – Zöldek politikusai leszögezték: a státusztörvénnyel nemcsak szakmailag, de rendszerszinten is szemben állnak.
Brenner Koloman a PSZ-nek adta át a helyét
A Jobbik-Konzervatívok párt a PSZ-nek, „Gosztonyi úrnak” adta át a helyét az egyeztetésen, így a PSZ alelnöke is elmehetett a Belügyminisztériumba. Az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában Brenner Koloman arról is beszélt, hogy szükség lenne az oktatás átfogó reformjára, egy nemzeti oktatási kerekasztal összehívására.
Kilencpárti egyeztetés után már csak az EU van hátra
A tiltakozások, a feltételek szabása és az elutasítás helyett végül minden ellenzéki párt elfogadta Pintér Sándor meghívását, hogy közösen egyeztessünk az új pedagógus-életpálya törvénytervezetéről – írta Rétvári Bence a Facebook-oldalán. A parlamenti államtitkár hozzátette: ez a tizenkilencedik egyeztetés a tervezetről, már csak az Európai Bizottság van hátra. „Azért tartjuk a kilencpárti egyeztetést, mert bízunk benne, hogy a baloldali pártok a valótlanságok terjesztése, az uszítás és a kicsinyes pártpolitikai érdek helyett készek a diákok jövőjéről érdemben párbeszédet folytatni. Reméljük, a mai kilencpárti egyeztetésen ígéretet kapunk a baloldali pártoktól, hogy Brüsszelben is nyíltan ki mernek állni és fel mernek szólalni amellett, hogy Magyarország megkapja a pedagógusbér-emeléshez szükséges EU-s forrásokat. Akkor másnaptól 561 ezer forint lenne a pedagógusbér, 2025-től pedig átlagosan mintegy nyolcszázezer forint” – olvasható a bejegyzésben.
BM: hiába vártuk a pártok szövegszerű javaslatait
Vártuk a pártok szövegszerű javaslatait, azonban csak a Mi Hazánktól érkezett, a többi párttól nem, pedig 3 hónapjuk volt rá, hogy ilyet kidolgozzanak – mondta Rétvári Bence államtitkár az egyeztetés után. „Jól láthatóan azért jöttek, hogy kivonuljanak, erre készültek” – tette hozzá a Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján.
Egy hangfelvétel szerint Pintér Sándor küzd a pedagógusok béréért
„Küzdök a tanároknak, tanítóknak, pedagógusoknak a béréért” – mondta Pintér Sándor azon a Telex birtokába került hangfelvételen, amely a miniszter és az ellenzéki pártok szerdai egyeztetésén készült. A belügyminisztertől megkérdezték: a 2024-es költségvetésben szerepel-e a pedagógusok bérének rendezése. Pintér Sándor erre azt mondta: bizonyos része szerepel, de az összegszerűség nap mint nap változik. Az biztos, hogy azoknak, akik a legkevesebbet keresik, mindenképp szeretnék a bérét emelni, a hátrányos településeken tanítók bérét is mindenképp meg kell emelni. A miniszter szerint az általános béremelésen túl szükség van a teljesítmény alapján differenciált béremelésre is. Kérdés, hogy mikortól legyen a növekedés.
A tanárok csaknem fele nagyon nehezen él meg jövedelméből
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói áprilisban online kérdőíves vizsgálatot végeztek pedagógusok körében, ennek célja az oktatási tiltakozásokkal és követelésekkel, valamint a közoktatásban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatos vélemények feltérképezése volt. A megkérdezettek a legnagyobb problémák közé sorolták az alacsony bért, a növekvő nmunkaterheket, az autonómia hiányát, a tananyagot stb.
május 25.
Az etyeki igazgató szerint kommunista csoport szerveződik ellene
„Szivárványos”, politizáló iskola, kommunista tanárok. Ilyen és ehhez hasonló vádak érik az etyeki Német Nemzetiségi Általános Iskola tantestületét, ahonnan a hírek szerint jelenleg mintegy 11 fő készül távozni, velük együtt pedig sok diák. A szülői munkaközösség szerint ennek oka elsősorban az intézmény kinevezett igazgatója, aki korábban már kijelentette; nem érez motivációt a feladatkör betöltésére, a falu kormánypárti településvezetésétől mégis hátszelet kapott.
A válogatás nem teljes körű!
