Személyes beszélgetéseken, fórumokon szeretnék ráébreszteni a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezetői a pedagógusokat arra, mi vár rájuk, ha a parlament – a szakszervezetek kifogásai és tiltakozása ellenére – mégis a jelenlegi formájában fogadná el a jogállásváltásról szóló tervezetet. Sokan még mindig nem hiszik el, hogy tényleg lehet a rossznál is rosszabb. A kormány lebecsüli a veszélyt, mondván: a tanároknak csak 3 százaléka helyezte kilátásba felmondását.
április 14.
A státusztörvényt nem várja el az Európai Bizottság
A béremelést és a státusztörvényt csak a kormány akarja összekötni, ez az igazi szemfényvesztés, az uniós pénzekhez kötött béremelés csak a teljesítményértékeléshez van kötve – tette egyértelművé Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorának. Ismét elmondta: a kormány pénzt akar kivonni az oktatásból, még több ingyenmunkát akar a pedagógusoktól, növelné a heti munkaidőt, elfedné a pedagógushiányt, a tanárokat távolabbi településekre is küldheti dolgozni. A kormány ismét taszítja a fiatalokat, nem teszi vonzóvá a pályát. (78.30-nál kezdődik az interjú.)
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2023-aprilis-14-pentek-0600-32336
A magyar kormányt nem érdekli, hogy milyen lesz az oktatás
Neubauer Tamás, a PSZ Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének elnöke szerint a hatalmat az sem zavarja, ha a státusztörvény miatt a meglévő 16 ezres pedagógushiány ellenére még pár ezren elhagyják a pedagóguspályát. (Pedig a megyei elnök a mintegy 14 ezres oktatást-nevelést segítő hiányáról nem is beszélt, noha ők is jelentősen hozzájárul(hat)nának az oktatás színvonalának emeléséhez.) Úgy véli: legalább 20-30 ezer pedagógusnak kellene felállnia, hogy annak érdemi hatása legyen. (Jelenleg több mint 4 ezren jelezték ebbéli szándékukat.) Szerinte a többség nem is érti, hogy a távozók helyett az fog dolgozni, aki marad.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke is úgy látja, a státusztörvényt azért akarják mindenáron bevezetni, hogy a kormány még több pénzt tudjon kivonni az oktatásból. Ha megemelik az óraszámokat, s a pedagógusokat még jobban megterhelik, az oktatás a gyermekmegőrzés szintjére korlátozódik. A diákok egy része örülni fog annak, hogy kevesebbet követelnek tőlük, a szülők pedig majd a „magánszférában” megfizetik, ha több tudást akarnak gyermekeiknek.
Bán Mihály, a PSZ Veszprém megyei szervezetének elnöke szerint a törvénytervezetben benne van, hogy napi 12, heti 48 óra lenne a munkaidő. A gyerekeknek nyilván rosszabb lesz, hisz’ nem lesz szaktanár. A tanároknak egyre kevesebb energiájuk marad arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak, pedig látható, hogy a gyerekeknek is egyre több a problémájuk. A Hírklikknek nyilatkoztak a tervezet következményeiről.
április 15.
Már tesztelik a tanárok teljesítményértékelési rendszerét
Teremdíszítésért, osztálykirándulásért, tanulmányi verseny szervezéséért is plusz pontokat kapnak a tanárok, akik részt vesznek a teljesítményértékelési rendszer tesztelésében. Egyikük szerint a cél az lehet, hogy minél több munkát végezzenek el. A Belügyminisztérium az RTL híradónak azt írta, hogy a rendszer bevezetéséről még nem döntöttek. Közben a státusztörvény bevezetése ellen 40 ezer aláírást gyűjtött össze a Tanítanék és a noÁr mozgalom.
április 16.
Az óvoda egyre inkább gyermekmegőrzővé silányul
Évek óta az oktatás módszeres tönkretétele zajlik, szépen, felépítetten, tematikusan, amibe természetszerűleg sajnos beletartozik az óvoda is. Nem gyártok semmiféle összeesküvés-elméletet, csak hosszú évek tapasztalatából szűröm le azt, hogy semmi nem történik véletlenül – mondta Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke a Hírklikknek.
https://hirklikk.hu/kozelet/az-ovoda-egyre-inkabb-gyermekmegorzove-silanyul/414214/
Meglepő eredménye lett a magyar oktatási reformnak
Egy jól megtervezett szakképzési rendszer sokféle módon lehet hasznos a társadalom számára. Felgyorsíthatja a munkaerőpiacra való belépést, növelheti a szakképzettek kezdeti keresetét, miközben csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolai lemorzsolódás csökkentésével, a hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási esélyeinek és jövedelmének javításával. Azonban a túlságosan specifikus szakmai képzés hosszú távon káros is lehet az itt végzettek számára: a specifikus képességek gyorsan elavulnak, így a kezdeti kereseti előnyök gyorsan eltűnhetnek, ráadásul a rugalmasabb általános képességek hiányában a technológiai változásokhoz is nehezebb alkalmazkodni.
Sok gyermek kísérel meg öngyilkosságot, nincs elég szakember
A magyar gyermekpszichiátriában úttörő munkát végző Vadaskert Alapítvány az elmúlt harminc évben több mint hatvanezer gyermeket gondozott. Az intézet azonban szélmalomharcba keveredik, az esetszámok egyre nőnek, egyre több és egyre fiatalabb gyerek kísérel meg öngyilkosságot, miközben szinte népbetegséggé válik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a szenzoros érzékenység.
április 17.
Orbán nem haragszik a pedagógusokra, csak a pénz a klientúra fizetésére kell
Alaposan téved, aki azt gondolja, hogy azért akarja a kormány a pedagógusokat a közalkalmazotti jogviszony helyett egy teljesen új jogállásba terelni, mert Orbán haragszik a nemzet napszámosaira, hiszen tüntettek, sztrájkoltak ellene. A Hírklikk idézte Totyik Tamás, a PSZ alelnöke 2021-ben tett kijelentéseit: „Az állam jobban járna, ha a pedagógusok nem lennének közalkalmazottak, mert kevesebb pénzből is meg tudná oldani a bérezésüket. Sőt, azokat a plusz juttatásokat, mint például a jubileumi jutalom, amit az kap, aki 25, 30 és 40 évig azonos munkáltatónál dolgozik, nem kell kifizetnie. Jelenleg az állami oktatásban dolgozók átlagkeresete 360 ezer forint, a diplomás átlagkereset 700 ezer forint fölött van. A pedagógusok átlagkeresetét legalább 650 ezer forintra föl kellene emelni ahhoz, hogy a diplomás átlagkeresetekkel versenyképesek legyenek.”
Börtönkísérlet a magyar közoktatásban: Lucifer-hatást hozhatnak a Pintér-paragrafusok, a pedagógusok nem sok jóra számíthatnak
Gúzsba köti a pedagógusokat az Orbán-kormány által előterjesztett státusztörvény, a teljesítmény-értékelési rendszer pedig irreális követelményeket támaszt velük szemben. De milyen pszichés hatásokkal kell számolniuk az oktatásban kitartóknak, ha valóban életbe lép a jogszabály? Tódor Marina pszichológus szerint nem sok jóra számíthatnak a pedagógusok. Úgy látja, „senki nem beszél a pedagógusok mentális egészségéről. – Céltáblát raktak rájuk, ellenségnek kiáltották ki őket. Egy perc nyugtuk sem lesz a saját tantestületükben, soha nem fogják tudni, ki az ellenség, ki a besúgó, mikor támadják hátba őket. Lehetetlen lesz jó döntést hozniuk a „menni vagy maradni” kérdésben. Ha valaki elmegy, más munkát keres, akkor cserben hagyja a gyerekeket. Ha marad, hosszú távon nem mutat példát arra, hogy szembe lehet szállni a hatalommal, lehet nemet mondani, ki lehet állni az érdekeinkért. Ezzel így is cserben hagyja a gyerekeket”.
https://nepszava.hu/3191111_oktatas-magyarorszag-teljestmenyerekeles-pszichologia-lucifer-hatas
Jobbik: mi lesz a pedagógusok státusztörvényével?
Ander Balázs (Jobbik) a belügyminisztertől a pedagógus státusztörvény tervezetéről érdeklődött. A kifogások között említette, hogy a próbaidő megduplázódik, a jubileumi jutalom csökken, a felmondókat fél évre “röghöz köthetik”, 25-50 százalékkal nőhet a rendelkezésre állási kötelezettség, és akár 60 éveseket is továbbképzésre vagy éppen új diploma megszerzésére köteleznek, ellehetetlenítik a sztrájkjogot is. Rétvári Bence parlamenti államtitkár azt emelte ki: a nyilvános vita eredményeként jön létre a végső szöveg. A változtatás elfogadása esetén korábban Magyarországon nem látott béremelésre számíthatnak a pedagógusok, akiknek fizetését teljesítmény-alapúvá teszik. A legjobbak és a pályakezdők így átlag feletti emelést kapnak, ezzel kívánják a pályán tartani őket. Hangsúlyozta: a kérdező által kritizált pontok legtöbbjét a Munka törvénykönyvéből emelnék át. Szerinte a pedagógusok jogállását rendező önálló törvény a megbecsülés egyik része, a másik pedig az, hogy a kormány a teljesítményt kívánja honorálni, így jobb teljesítményt nyújtó tanárok „százezer forintokkal többet kereshetnek”.
Rétvári Bence: azt szeretnénk, ha 2025-re egy pedagógus átlagosan 800 ezer forintot keresne
A pedagógusok átlagfizetésének emelésére fordítják az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintot. Ez 75 százalékos béremelést, azaz 800 ezer forintos átlagbért jelentene 2025-re – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 csatornán. Rétvári Bence azt is mondta, hogy az állami költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, a különbözetet visszamenőleg kifizetik. Szerinte a státusztörvény se lehet akadálya a kifizetéseknek, mert annak az a lényege, hogy a pedagógusok saját jogállást kapjanak. Ez biztosíthatja, hogy aki többet és jobban dolgozik, annak magasabb fizetése legyen.
Enyhültek a pedagógusképzés felvételi követelményei, de a státusztörvény áthúzhatja az egyetemek intézkedéseit
Megszűnt a minimumponthatár, nincs szükség emelt érettségire, sőt, van, ahol extra ösztöndíjakkal csábítják pedagógusképzésekre a végzős diákokat. Mindez hiábavaló, ha közben bevezetik a státusztörvényt. A tervezet amellett, hogy egységes jogállási törvény hatálya alá terelné az összes közoktatásban dolgozót, rendkívül hátrányos intézkedéseket is tartalmaz. Ezek közé tartozik egyebek között a napi munkaidő 8-ról 12-re, heti 32-ről 48 órára, valamint a felmondási idő 2 hónapról 6 hónapra történő növelése, de lehetővé tenné a közoktatásban dolgozók technikai eszközökkel történő megfigyelését is, a szabadnapok számának 46-ról 35 napra csökkentését. A széles bérsávok miatt akár 600 ezer forintos fizetéskülönbség is lehetne a munkavállalók között, feltehetően épp a pályakezdők rovására. Ha a kormány ezeken a szakszervezetek tanácsára sem változtat, feltételezhető, hogy az egyetemek enyhítései ellenére nem nő, hanem tovább csökken a pedagógusképzésekre jelentkezők száma.
Hét évvel egy tűzeset után még mindig ideiglenes iskolában tanulnak a szentesi diákok
Az, hogy elfogyott a szülők türelme, több mint indokolt: egy 2015-ben történt tűzeset óta működik ideiglenes helyen, távolról sem ideális körülmények között az állami iskola, ahol csaknem száz, tanulásban akadályozott diákkal foglalkoznak.
https://nepszava.hu/3191232_iskolatuz-szentes-diakok-tankerulet-felujitas-ideiglenes-iskola
A BZSH nem akar semmilyen világnézetet ráerőltetni a Herman Ottó iskolára
A Budapesti Zsidó Hitközség nem akar zsidó vallási iskolát csinálni a XIII. kerületi Herman Ottó Általános Iskolából, ott nem kell betartani a zsidó vallás előírásait sem a diákoknak, sem a tanároknak, de aki meg akar ismerkedni a zsidó hagyománnyal, annak lehetősége lesz rá – írja a Telexnek küldött levelében Salusinszky András, a Budapesti Zsidó Hitközség Külkereskedelmi Technikum igazgatója.
április 18.
Totális bosszú: már a tanárok szólásszabadsága és magánélete is veszélyben forog
Sokan csak bosszútörvényként nevezik a pedagógusok új jogállásáról szóló státusztörvényt, amelynek tervezete március elejétől nyilvános. A tervezet káros következményeit elemző Válasz online portálnak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke is nyilatkozott. Jelezte: a jogalkotónak háromféle szándéka rajzolódik ki a törvénytervezetből: el akarja takarni a pedagógushiányt, kivonna a közoktatásból minden pénzt, amit még lehet és bizonytalan helyzetben, megfélemlítve akarja tartani a pedagógusokat. Ha ezután egy pedagógus pl. polgári engedetlenségi akcióba kezd, egyszerűen áthelyezhetik egy másik intézménybe, akár 90 kilométerrel odébb. Ugyanígy a büntetés eszköze lehet az is, hogy ha valakit elbocsátanak, 24 havi végkielégítéssel a pályáról is eltakarítják.
Sztrájk és tüntetés is lesz április 24-én, a PSZ ismét járja az országot
Az Eduline érdeklődött a két szakszervezetnél, mennyien jelentkeztek az április 24-ére meghirdetett sztrájkra, ám a PSZ-nél és a PDSZ-nél is azt mondták, az iskoláknak csak kisebb része jelzi az érdekvédőknél, ha csatlakozik. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint sok helyen annyira félnek a tankerülettől az intézményvezetők, hogy ha a tanárok az iskolájukban sztrájkolnak is, azt megpróbálják szőnyeg alá söpörni. Például úgy, hogy be sem írják az elmaradt órákat vagy elrendelnek tanítás nélküli munkanapot, ezzel láthatatlanná téve a munkabeszüntetést. Úgy tapasztalja, ellentétes hatások érvényesülnek: sokan már belefáradtak a folyamatos tiltakozásba, mások viszont éppen a státusztörvény tervezete miatt döntöttek úgy, hogy sztrájkolnak. Totyik Tamás azt is elmondta, a PSZ vezetői járják az országot, hogy tájékoztassák kollégáikat, mi vár rájuk az új jogállás bevezetésével.
Munkabeszüntetéssel indulhat április utolsó hete az iskolákban
Április 24-re ismét egységes sztrájknapot hirdetett a köznevelési és szakképzési intézményekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezzel együtt az érdekképviselet hálózatépítésbe is kezdett. Céljuk, hogy minél több tankerületben jöjjenek létre olyan csoportok, amelyek nemcsak a sztrájk szervezésében aktívak, hanem a tájékoztatást, információáramlást is elősegítik például a pedagógus státusztörvény-tervezettel kapcsolatban. Az érdekvédő szerint ugyanis sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, mi vár rájuk, ha a kormány idén nyártól megszünteti a pedagógusok közalkalmazotti státuszát.
A béremelés kezd hasonlítani Columbo feleségére
Az ötödik Orbán-kormány elmúlt egy évét elemző cikksorozat most az oktatást veszi górcső alá. Hogyan jutottunk el a sztrájkoktól a kirúgott pedagógusokon át a mindig csak ígérgetett pedagógusbér-emelésekig és a múltba visszarepítő státusztörvényig?
https://mfor.hu/cikkek/oktatas/a-pedagogusber-emeles-kezd-hasonlitani-columbo-felesegere.html
Orbán Viktor volt minisztere is aláírta a pedagógusok melletti kiállást
Többek között a 2010 utáni Orbán-kormányok első oktatásért felelős minisztere, Réthelyi Miklós is aláírta a pedagógusokat támogató nyilatkozatot, amelyet a kezdeményezők megkeresésére a Válasz Online hozott nyilvánosságra. A jövő heti sztrájk elé időzített, pedagógusok melletti, az őket sújtani hivatott bosszútörvény elleni kiállás aláírói volt miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek.
https://hang.hu/belfold/orban-volt-minisztere-is-alairta-a-pedagogusok-melletti-kiallast-153800
Törley Katalin: „A kormánynak 12 éve volt az oktatás reformjára. Akkor mégis, kit kritizáljak?”
A pedagógusok tiltakozása reform helyett a szakmába még egyszer belerúgó státusztörvényhez vezetett – nagyon tömören így foglalható össze mindaz, ami 2023-ban történt a pedagógusokkal. Arról, hogyan jutottunk ide és hogyan tovább, Törley Katalint kérdezte a hvg.hu.
április 19.
Tanársztrájk: van, ahol egész napra letennék a munkát
A sztrájk szervezésében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is részt vesz, amelynek alelnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt nyilatkozta, nem szeretne becslésekbe bocsátkozni a sztrájkolók várható számáról, hiszen korábban is megtörtént, hogy egy tantestület jelezte csatlakozási szándékát, ám az intézményvezető végül lebeszélte őket például azzal, hogy ha sztrájkolnak, az iskola nem kap fejlesztési pénzt a tankerületi központtól. A jövő heti sztrájkkal kapcsolatban az alelnök tud olyan esetről is, hogy egy tankerületben sok iskolából csatlakoztak volna pedagógusok, ezért a tankerületi központ április 24-ére tanítás nélküli munkanapot rendelt el. Beszámolt arról is, a közelmúltban országjárást indítottak: helyi fórumokon tájékoztatják a pedagógusokat az új státusztörvény tervezetéről. Totyik Tamás szerint sokan nem tudják, mit tartalmaz valójában a törvény, mások tanácstalanok. Többen is gondolkodnak a felmondáson.
https://nepszava.hu/3191455_oktatas-magyarorszag-tanar-sztrajk-2023-aprilis-24
Státusztörvény: a kormány így áll bosszút a pedagógusokon a magyar értelmiség szerint
A pedagógusok melletti kiállásra és a készülő státusztörvény teljes elutasítására buzdítanak volt miniszterek, államtitkárok, tudósok. A nyílt levelet a hétfői tanársztrájkra időzítette Lányi András író. Szerinte nem növelni kell a pedagógusok terheit, hanem csökkenteni, önállóságukat pedig éppen ellenkezőleg, bővíteni. Április 24-én demonstrációt is tart Budapesten a PDSZ, az ADOM diákmozgalom és a Pedagógus egység nevű közösség, Le a bosszútörvénnyel, le az elnyomással elnevezéssel.
Tízezrekkel kevesebbet keresnek több éve pályán lévő tanárok, mint a gyakornokok
Tízezrekkel több pénzt vihetnek haza a gyakornok státuszban lévő pedagógusok a több éve tanító, Pedagógus I. fokozatban lévő kollégáikhoz képest. Ennek oka, hogy a gyakornokoknak kevesebb a kötött munkaideje, és minden plusz órát pótlékként fizetnek ki nekik. A PDSZ szerint nem új problémáról van szó, és a helyzet a státusztörvény elfogadásával csak rosszabb lesz.
https://telex.hu/belfold/2023/04/19/tanarok-fizetes-gyakornok-pedagogus-1-minosites-penz-pdsz
Bár a szülők szavaztak róla, a tanárok lobbizásán múlt, hogy a BZSH nem vehette át az újlipótvárosi iskolát
Nyomásgyakorlás, megtévesztés, karaktergyilkosság: Újlipótváros ismert iskolájának fenntartóváltását a közéletben megszokott jelenségek tarkították. Az iskola igazgatója is ellenezte a váltást, de lényegében a teljes tanári kar is, akik megzsarolták a szülőket, hogy felmondanak, ha a többségük igennel szavaz. Az egész ügyben a tanárok merev elutasítása a legmeglepőbb. A 444 információi szerint ebben komoly szerepe lehetett az egyik tanárnak, aki egy egészen más zsidó szervezet iskolájában szerzett rossz tapasztalatai alapján arról beszélt kollégáinak, hogy a hitközség nem fogja kifizetni őket.
Egy budapesti gyermekotthon visszásságain keresztül megérthetjük, mit kell átélnie egy állami gondozott gyermeknek
Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a budapesti Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központ Zirzen Janka Gyermekotthonában uralkodó körülmények feltárására, miután egy édesapa a 13 éves gyermeke ügyében panaszt tett a hivatalnál. Szerinte a gyermeket kortársai folyamatosan meglopják, bántalmazzák, megalázzák, a szakdolgozók a gondozott gyermekeket rendszeresen megfenyítik. Az április 18-án megjelent ombudsmani jelentésből pontos képet alkothatunk arról, hogy a legkiszolgáltatottabb gyermekek milyen visszásságokkal szembesülnek egy fővárosi gyermekotthonban.
Századik születésnapján köszöntötték iskolájuk volt igazgatóját a Madách Imre Gimnázium egykori diákjai
Hozzávetőlegesen száz, már nem éppen ifjú, sokkal inkább éltesebb korúnak mondható hölgyek és urak társaságban ünnepelte 100. születésnapját Véghelyi József, a budapesti Madách Imre Gimnázium legendás igazgatója. A szépkorúak mindnyájan a „diri bácsi” diákjai voltak, és most ismét összejöttek, hogy hosszú évtizedek után együtt lehessenek alma materük egykori igazgatójával, nem mellesleg sokunk történelemtanárával.
április 20.
A PSZ olyan jogi megoldáson dolgozik, amellyel a tanárok országszerte letétbe helyezhetnék felmondásukat
Nem tenne jót az oktatásnak, de csak a tanárok 3 százaléka mondana fel, ha elfogadják a státusztörvényt – erről a Kormányinfón beszélt Gulyás Gergely miniszter. Eddig 4600 tanár jelezte, elhagyja a pályát, ha bevezetik az új szabályokat. A két tanárszakszervezet és a Tanítanék Mozgalom országos aláírásgyűjtésbe kezd, hogy felmérjék, hány tanár ellenzi a jogállásukat megváltoztató törvényt. Hétfőre sztrájkot és tüntetést szerveznek. A PSZ olyan jogi megoldáson dolgozik, amellyel a tanárok országszerte letétbe tudnák helyezni a felmondásukat (erről Totyik Tamás alelnök nyilatkozott az RTL híradónak, de ezt csak idézték tőle).
https://rtl.hu/hirado/2023/04/20/statusztorveny-felmondas-alairasgyujtes-sztrajk
Gulyás Gergely: az oktatás a gyerekekért van, nem a pedagógusokért
A miniszter a státusztörvénnyel kapcsolatban mondta ezt a Kormányinfón. Arról kérdezték a minisztert, hogyan tudja szolgálni egy olyan rendelkezés a tanárok érdekeit, amely szerint kettő helyett akár hat hónap is lehet a felmondási idő. A miniszter szerint a pedagógusok is beláthatják, hogy az, ha egy tanár egyik pillanatról a másikra távozik az iskolából, ellentétes a diákok érdekeivel. A státusztörvényről folyamatosan tárgyalnak a pedagógus szakszervezetekkel és bízik benne, hogy olyan megállapodást kötnek, amely nekik is megfelelő, illetve a diákok számára is előnyös. Ha ehhez méltó bérezés is társul, akkor a kívánatos nyugalom megteremthető. Arra a felvetésre, hogy négyezer tanár jelezte, felmond, ha elfogadják a státusztörvényt, Gulyás Gergely közölte: ma jóval több mint százezer tanár dolgozik Magyarországon, bár a négyezer nagyon nagy szám, nem is tenne jót az oktatásnak, de az a tanároknak csak 3 százaléka.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230420_Kormanyinfo_statusztorveny
Zebraszerda az oktatásért
A pedagógus végzettségű Kállai Kornélia január óta minden szerda reggel kiáll a hozzá legközelebb eső zebrához, így próbálja meg felhívni a figyelmet a közoktatás problémáira. Azóta egyre többen csatlakoztak hozzá, már diákok is.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230420_zebraszerda_az_oktatasert
április 21.
A miskolci gimnáziumok pedagógusai tiltakoznak a státusztörvény terve ellen
Három szervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PSZ) és a Tanítanék helyi képviselői fogtak össze, hogy cselekvési lehetőséget kínáljanak a státusztörvénnyel fenyegetett kollégáknak. Offline petíciót, egyszerű véleménynyilvánítási lehetőséget hirdettek. Az eddigi eredményről a helyi PSZ nevében Vályi György számolt be: az állami fenntartású gimnáziumokban eddig több mint 200 pedagógus írta alá az íveket, ennyien fejtették ki a véleményüket is a státusztörvényről. Ez a miskolci gimnáziumokban tanító pedagógusok több mint a fele, 100 százalékuk elutasítja készülő státusztörvényt. Most arra készülnek, hogy egyelőre csak a többi miskolci oktatási intézményre terjesztik ki ezt a „felmérést”, később országossá teszik azt. Pilz Olivér beszámolt arról is, hogy a Tanítanék és a noÁr Mozgalom közös online petícióját, miszerint ez a törvénytervezet ne is kerüljön a parlament elé, eddig 46 379-en írták alá. Az aláírók között a pedagógusokon kívül szülők, nagyszülők és diákok is vannak.
Elképesztő módon nőtt a pályaelhagyó tanárok száma
Egyetlen év alatt, 2021-ről 2022-re 42 százalékkal nőtt azon tanárok száma, akik lemondással vagy közös megegyezéssel távoztak munkahelyeikről, derítette ki a Momentum oktáspolitikusa. Az ellenzéki párt parlamenti képviselője és munkatársai az utóbbi hónapokban 60 tankerületi központhoz fordultak közérdekű adatigényléssel. Az összesített adatok szerint 2021-ben 3738-an, 2022-ben már 5316-an mondtak le közalkalmazotti jogviszonyukról vagy távoztak a munkáltatóval történt közös megegyezés után.
Ezt a bánásmódot egyetlen normális értelmiségi sem tudja elviselni hosszú távon
Országos sztrájkot hirdettek április 24-re a pedagógus szakszervezetek. A tervezett státusztörvény miatt pályaelhagyásra készülő tanárokkal beszélgetett a Forbes. Melitta épp az interjú után tudta meg, hogy a tankerületből nézni fogják, ki vesz részt a hétfőre tervezett sztrájkban, és őket azonnal kirúgják. Családi körülményei miatt ő is elbizonytalanodott, hogy merjen-e hétfőn sztrájkolni. Ugyanakkor a státusztörvény tervezetét felháborítónak tartja.
https://forbes.hu/uzlet/oktatas-iskola-statusztorveny-pedagogus-palyaelhagyas/
Rétvári Bence: aki jobban tanít, kereshessen jobban
A parlamenti államtitkár egy műsorban kifejtette, a pedagógusszakmának vissza kell adni a presztízsét, a kormány pedig azon dolgozik, hogy a pedagógusok „anyagi téren is helyre kerüljenek”. Rétvéri Bence szerint a státusztörvény-tervezet (amelyet a kormány még nem nyújtott be a parlamentnek) formai lényege, hogy a pedagógusoknak is legyen saját, önálló köznevelési jogviszonyuk, amely speciálisan az ő munkájukra vonatkozik. A sztrájkjoggal kapcsolatban kifejtette: a korábbi gyakorlattól eltérően ma egy sztrájkot egy hét alatt – a meghirdetéstől a lebonyolításig – meg lehet tartani. Ez az iskoláknak is kiszámítható, hiszen nekik a gyerekek felügyeletéről is gondoskodniuk kell, amit így meg lehet oldani. A szakszervezeteknek az lenne a dolguk, hogy segítsenek a törvényjavaslatot értelmezni, nem pedig az, hogy „belemagyarázzanak olyan dolgokat, amik nincsenek benne”.
A válogatás nem teljes körű!
