A kormány közleményben tudtatta: megkapják a pedagógusok a korábban megígért 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot. A szakszervezetek és a kormány kommunikációja alapvetően eltér: nem bérpótlékot kértünk, hanem béremelést, nem 10 százalékot, hanem 45-öt. A húsbavágó inflációról is beszélhetnénk…
február 3.
A szakmai bérpótlékot fizetésemelésként adja el a kormány
A napokban utalják a pedagógusoknak az átlagosan 10 százalékkal megemelt fizetésüket, ami a harmadik 10 százalékos béremelés 2020 óta – tudatta a Belügyminisztérium. A kormány 10 százalékos béremelést tudott megelőlegezni, ezt az emelt bért kapják most kézhez a pedagógusok. Amikor Magyarország megkapja neki jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet: az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg 21 százalékos lesz, ezt követően – 2021-hez képest – 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. „A pedagógus béremelést egyedül a baloldal veszélyezteti azzal, hogy továbbra is meg akarja akadályozni az uniós források folyósítását”.
https://hirado.hu/belfold/cikk/2023/02/03/a-napokban-erkeznek-az-emelt-pedagogusberek
Csak az elkeseredettséget növeli a 10 százalékos bérpótlék
25 százalékos infláció mellett mit ér a 10 százalék? Ráadásul nem is béremelést kapnak a pedagógusok, hanem ágazati szakmai bérpótlékot – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Klubrádió A lényeg c. műsorának, reagálva a BM közleményére. Közben egy több mint 10 éve pályán lévőnek is ki kell egészíteni a bérét a garantált bérminimumra, ami felháborító. Kérte: térjen észhez a kormány, állapodjon meg végre az Európai Unióval, ne a baloldalra mutogasson. Ezen a linken 5 perc 30 mp-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-februar-03-pentek-1200-30789
A 10 százalék 25 százalékos infláció mellett annyi, mint halottnak a csók
A 10 százalékos bérpótlék köszönőviszonyban sincs a bérkövetelésünkkel vagy az inflációval – reagált a Szabad Európának a Belügyminisztérium bejelentésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Közben a kormány teljesítményértékelési rendszer bevezetését tervezi. Ez utóbbiról a PSZ alelnöke azt mondta, tudatosítani kell az emberekben, hogy ha ezt bevezetik, azzal a pedagógusok négyötöde rosszul jár. „Nem lehet a bérezés szempontjává tenni, hogy mennyire vagyok lojális az intézményhez vagy milyen öltözékben jelenek meg az iskolában. Ez megosztó és megalázó, ha ezt is benyeli a pedagógustársadalom, halálra van ítélve” – mondta Totyik Tamás.
A 10 százalék annyi, mint halottnak a csók
25 százalékos inflációnál tíz százalékos emelés olyan, mint halottnak a csók. A szakszervezetek nem értik a minisztériumi közleménynek azt a részét sem, hogy az EU-s pénzek megérkezése után miért 20 százalékos idei béremelésről beszél a kormány, miután az Európai Bizottság egyértelműen meghatározta: az idén uniós forrásból a diplomás átlagbér 65 százalékára kell felzárkóztatni a béreket. A PSZ nem érti azt sem, miért mondja a minisztérium, hogy: „a pedagógus béremelést egyedül a baloldal veszélyezteti azzal, hogy továbbra is meg akarja akadályozni az uniós források folyósítását”, mert nem az ellenzék tárgyal az Európai Bizottsággal a feltételekről, hanem a kormány. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Hírklikknek is nyilatkozott.
A kormány célja a kifárasztás
Bár a sztrájkbizottsági tárgyaláson nem sikerült eredményt elérni, sikerként értékelhető, hogy a pedagógusok, a diákok, a szülők elég kreatívak, vagyis nem sikerült a kormánynak láthatatlanná tenni a tiltakozásokat – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Civil Rádió 117 perc című műsorának, értékelve az elmúlt egy esztendőt. Ha ezeket az energiákat az oktatás javítására lehetne fordítani, akár javulhatna annak minősége. Kitért a tervezett a teljesítményértékelés buktatóira is.
https://anchor.fm/117-perc/episodes/Mi-lesz-az-iskolinkkal-e1ugdr0
Rétvári Bence: ha megérkezik az uniós pénz, januárig visszamenőleges lesz a béremelés
Ha megjön a pénz, visszamenőleg is kifizetik a tanároknak az elmaradt 11 százalékos béremelést (a 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlék mellé) – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a HírTV műsorának. Szerinte tavasszal vagy ősszel jön uniós pénz.
https://hirtv.hu/napi_aktualis/retvari-bence-a-napokban-erkeznek-az-emelt-pedagogusberek-2562936
Tiltakoznak a pedagógusok, a Szinván úsztatták le a kormányrendeletet
Folytatja a tiltakozást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Akciószövetség, a szolidaritás napja után rendhagyó társadalomismeret órára hívták a diákokat és a szülőket, nagyszülőket a Szinva teraszra. Átadták a Pedagógusok Méltóságáért oklevelet is, amelyet ezúttal Csabalik Zsuzsanna vehetett át. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) részéről Béres Ildikó szólalt fel. A miskolci titkár azt mondta, bár jó az együttműködés a szakszervezetek között, a kormány halogatja az érdemi tárgyalást. “Munkabékére” törekednek, ami azt jelenti, hogy küzdenek a munkakörülmények javításáért, a jobb bérekért, a nyugodt környezetért.
A tanárok nem akartak Pankotai Lilivel dolgozni
Az RTL Reggeli műsorának beszélt Pankotai Lili korábbi pécsi, most már budapesti diák arról a retorzióról, amely az október 23-án elmondott beszéde után érte őt.
február 4.
Egy pályakezdő tanár fizetését több mint 100 ezer forinttal kell kiegészíteni, hogy legalább a garantált bérminimumot elérje
A kormány januártól 12 százalékkal emelte az ágazati szakmai pótlékot. (Ez lényegében 10 százalékos béremelésnek felel meg). Közben a garantált bérminimum 296 400 forintra nőtt. Csakhogy a tanári bérek vetítési alapja még mindig a 2014-es minimálbér, így sok esetben a fizetéseket ki kell egészíteni, hogy elérjék a garantált bérminimumot. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta, egy pályakezdőnél a bérkiegészítés a 100 ezer forintot is meghaladja. A szakmai ágazati bérpótlékkal együtt egy pedagógus minimális bére idén januártól bruttó 391 ezer forintra emelkedett, ami kb. nettó 260 ezer forintot jelent, néhány tízezer forinttal többet, mint a pótlékemelés előtt. Pedagógus I. besorolással, egyetemi diplomával 18 évet kell ledolgozniuk ahhoz, hogy kicsivel magasabb fizetési kategóriába kerülhessenek, a legmagasabb fizetési kategóriát pedig 42 év után érhetik el. Szóvá tette, hogy a kormány még mindig Brüsszelre mutogat.
február 5.
Sok tanár alapbére nem éri el a garantált bérminimumot
Az ágazatai szakmai bérpótlék emelésével a várható inflációt figyelembe véve 6-8%-kal eshet vissza a pedagógusok reálkeresete a tavalyi 5% körüli csökkenés után. Ennél csak azok vannak jobb helyzetben, akiknek az alapbére a garantált bérminimum alá esne, nekik ugyanis nagyobb kompenzációt kell kapniuk, de csak azért, mert a diplomások nem kereshetnek kevesebbet a szakmunkásoknál. Miután a tanárok alapbérét a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztották, egy kezdő pedagógusnak épp annyi az alapbére, mint egy 10-20 éve pályán lévő tanárnak, ami nem más, mint a szakmunkás minimálbér; így nem meglepő, hogy nincs mit veszteniük a tiltakozó tanároknak, mert bárhol több pénzt kaphatnak. A bérlemaradás drámai mértékben növeli a pályaelhagyást az egyébként is elöregedő pedagógustársadalomban.
Újhelyi István: már most is van uniós pénz a béremelésre
A kormány állításával szemben – miszerint a tanárok bérrendezésére az uniós pénz függvényében kerülhet sor – Ujhelyi István EP-képviselő szerint már most is van pénz a bérrendezésre, csak az nem tartozik a nemzeti kormány prioritásai közé. Jelezte: a kormány az eredeti nemzeti tervben, amelyet először nyújtott be a helyreállítási források lehívására, még egyetlen szó nem volt pedagógus béremelésről és életpályamodellről. Az uniós források oktatásra szánt pénzei alapvetően két helyről hívhatók le: a jelenleg még befagyasztott helyreállítási alapból, valamint a hétéves uniós költségvetés emberi erőforrás operatív programjából. Előbbiből az eszközbeszerzéseket, tananyagfejlesztéseket lehet finanszírozni, a pedagógusok életpálya-modelljére, a béremelésre viszont az utóbbiban van pénz.
https://nepszava.hu/3184097_ujhelyi-istvan-unios-penz-pedagogusok-beremeles-orban-kormany
Sokat kell még tenni a vidéki iskolák nagyobb aktivitásáért – diákmozgalmi vezetők a tüntetésekről
A jelenlegi adok-kapok, amikor a tanárok és diákok tüntetnek és sztrájkolnak, majd a kormány kirúg pedagógusokat, egyre több embert felháborít. Az elmúlt egy év aktivista diákjai szerint nő azok száma, akik szimpatizálnak a követelésekkel, vidéken is többen mozgolódnak, ám ezzel együtt – Budapesten kívül – sokan elutasítják a radikálisabb lépéseket.
„Aki csak érettségit szerez, de nincs mögötte nyelvtudás, az megnézheti, hogyan tud majd elhelyezkedni”
2024-től eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi felvételinél, a diploma megszerzésének sem lesz feltétele a nyelvtudást igazoló bizonyítvány. Az egyetemek maguk határozhatják meg, milyen szintű nyelvtudást várnak el hallgatóiktól, vagyis ez akár intézményenként eltérő is lehet. Radó Péter oktatáskutató kisebbfajta tragédiának tartja a felvételi követelmények módosítását. Szerinte folytatódik a felsőoktatás lassú leépülése, a legtöbb intézmény csökkenteni fogja az elvárásokat, hogy minél több hallgatót tudjon felvenni (a pedagógusképzést említette példaként). A nyelviskolák sem lelkesek.
február 6.
A PSZ és a PDSZ közös közleménye a teljesítményértékelés tervéről
Magyarország kormányának az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) keretében tett vállalásaiban valótlan állítások és olyan terv olvasható, amely nem a kitűzött cél megvalósítására, a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul, hanem arra, hogy uniós támogatás felhasználásával további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontása, a pedagógusok kiszolgáltatottságának növelése érdekében. A PSZ és a PDSZ szerint a tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására.
Munkabérkiesés miatt nem sztrájkol sok pedagógus, pedig van sztrájkalap
Sok pedagógus azért nem sztrájkol, mert érzékenyen érintené, ha levonnák a munkabeszüntetésre eső bérét, pedig azt a szakszervezetek és egy alapítvány részben vagy teljesen megtéríti. A Szabad Európának Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta: a január 23-val kezdődő hétre tízezren jelezték sztrájkszándékukat, ám a pontos adatot nehéz összegyűjteni. Van a sztrájkalapjukban annyi pénz, amiből a levont bérek pótolhatók, és van mód arra is, hogy azoknak a sztrájkolóknak is kifizessék a visszatartott bérét, akik nem szakszervezeti tagok. A PSZ sztrájkalapjában több tízmillió forint gyűlt össze. A PSZ és a PDSZ honlapján lehet pályázni a levont bérre, eddig minden tag kapott segélyt. A sztrájkoló szakszervezeti tagoknak csak 25-30 százaléka kért segélyt, a többiek azt mondták, ennyit még kibírnak.
A PDSZ szolidaritási sztrájkot szervezne az egészségügyi szakdolgozók mellett, a PSZ szolidáris
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyetért az egészségügy reformjára irányuló követelésekkel. Ha az egészségügyi szakdolgozók sztrájkot szerveznek, annak idejére a PDSZ kész szolidaritási sztrájkot szervezni a közoktatásban és a szakképzésben. A Pedagógusok Szakszervezete is szolidáris az orvosokkal és az egészségügyi szakdolgozókkal – mondta a Hírklikknek Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Arról, hogy vállalnak-e a szolidaritási sztrájkot, a PSZ testületének kell döntenie.
Három tanár távozik: úgy érzik, engedetlenkedésük sem hozott eredményt
Három középiskola három tanára adta be a felmondását. Mindannyian részt vettek a pedagógusok tiltakozásaiban, de nem értek el eredményt. Egyikük szerint a tankerület nem keresett megoldást a szaktanárok hiányára. A másik azt mondta: 2011 óta próbál változásokat elérni, de mindhiába, a harmadik pedig arról beszélt, hogy sem érdekeiket nem tudják érvényesíteni, sem véleményüket kinyilvánítani hatékonyan. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy számol, év végéig 200 tanár hagyhatja el ugyanezért a pályát. Az RTL beszámolója.
Gloviczki Zoltán a közoktatás összeomlásában bízik
Hoffmann Rózsa volt államtitkár egykori helyettese, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora csak reméli, hogy Magyarországon öt-tíz év múlva még pedagógusok tanítanak. Gloviczki Zoltán szerint a krízist mindenki látja, már egyre többször vetődik fel, hogy akár diploma nélkül is lehessen óvodában, alsó tagozaton dolgozni. Nagyon fontos a fizetés – ennek rendezése a nulladik feltétel ahhoz, hogy bármi történjen -, valamint a heti óraszámok helyes megállapítása. Ő most az újrakezdésben reménykedik. „Én már két-három éve is azt mondtam: abban reménykedem, hogy a közoktatás összeomlik, mert akkor muszáj újraépülnie.” Úgy látja: aki most tüntet, nem azért tüntet, mert nem akar pedagógus lenni, éppen fordítva.
https://24.hu/belfold/2023/02/06/kozoktatas-osszeomlas-gloviczki-tanarhiany/
Az egyenlőtlen életkezdésen nem tud javítani az iskola
Az európai OECD-országokban öt, Magyarországon hét generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy a szegény családok gyermekei megközelítsék saját hazájuk átlagjövedelmét. A szegény családokba született gyerekek várhatóan 20 százalékkal kevesebbet fognak keresni felnőttként, mint jómódú családokból származó társaik.
https://qubit.hu/2023/02/06/az-hogy-hova-szuletik-egy-gyerek-a-kesobbi-almait-is-meghatarozza
február 7.
Tanárok videóban beszélnek arról, miért tanítanak és miért tiltakoznak
Az oktatási rendszer azt követeli, hogy a pedagógusok utasításokat hajtsanak végre, kiöli a kreativitást is. Nem lehetséges a megújulás, ha nincs meg a biztonságérzetük – erre is panaszkodtak azok, akik közzétették az alábbi videót a Grund zenéjére. A cél a figyelemfelhívás volt.
https://444.hu/2023/02/07/tanarok-videon-beszelnek-arrol-miert-tanitanak-es-miert-tiltakoznak
A kormány ad muníciót az ellenállásra, miközben a NER zavartalanul működik
„Már az is teljesítmény, hogy egy olyan nem túl konfrontatív réteg, mint a pedagógusok, mernek kockázatot vállalni és kiállnak az ügy érdekében” – mondta Komjáthy Anna, a PDSZ Országos Választmányának elnöke a 444 társadalmi kérdésekkel foglalkozó műsorában. Abban lát további lehetőséget, hogy a szakképzési intézményekben már lehet sztrájkolni és nem csak szolidaritási sztrájkokat szervezni, az ELTE oktatói is egyre elégedetlenebbek a saját helyzetükkel. A TASZ munkatársai arra találtak lehetőséget, hogy „a szülők pereljenek, hogy a gyerekek tanuláshoz való joga nem érvényesül az iskolákban”. A beszélgetés másik résztvevője, Radó Péter oktatáskutató szerint a kormány mindig csinál valamit, amivel gerjeszti az indulatokat.
Setényi János: nem kerülhető el a falusi iskolák összevonása
Falusi kisiskolák helyett járásközponti intézmények kellenének, az iskolák élére pedig menedzser típusú igazgatók – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Setényi János. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint a leggyorsabban bért kell emelni az oktatásban, utána lehet beszélni teljesítményértékelésről. Szerinte a kompetenciamérések is igazolják az oktatás hiányosságait, a kisebb iskolák „újratermelik” a hátrányos helyzetűeket. A napvilágot látott kormányzati terveket megfelelőnek tartja társadalmi vitára.
https://infostart.hu/belfold/2023/02/07/setenyi-janos-nem-kerulheto-el-a-falusi-iskolak-osszevonasa
Bármit kérdeznek a minisztériumtól, azt válaszolja, 75 százalékkal nőhetnek a pedagógusbérek, a tanárhiány pedig nem súlyos
Megkérdezték a Belügyminisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. Válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos. 2010 és a 2021/2022-es tanév adatai között 3671 fővel csökkent a pedagógusok száma. (A PSZ szerint több mint 16 ezren hiányoznak az oktatásból.)
https://eduline.hu/kozoktatas/20230207_tanarhiany_parlamenti_kerdesvalasz
Ösztöndíjjal csábítják a diákokat, csak jelentkezzenek már pedagógusképzésre
Havi százezer forintot kapnak azok az elsőéves, nappali tagozatos hallgatók, akik első helyen jelölték meg a Szegedi Tudományegyetem vagy a Gál Ferenc Egyetem valamelyik pedagógusképzését, és be is kerültek. A Nyíregyházi Egyetem 2021 óta havi 50 ezer forintos ösztöndíjat ad az elsőéves tanárszakos hallgatóknak, a nappali tagozatos elsőévesek egy laptopot is kapnak – igaz, ez mindenkinek jár. Leendő tanároknak szóló ösztöndíjprogramot indított a Pécsi Tudományegyetem. A nappalin, osztatlan tanárszakon tanulók az első sikeresen elvégzett szemeszter után 100 ezer forintos egyszeri támogatást kapnak, majd havi 20 ezer jár azoknak, akik egy félévben legalább 30 kreditet gyűjtenek.
https://eduline.hu/felsooktatas/20230207_pedagoguskepzes_extra_egyetemi_osztondijak
február 8.
Az intézmények kreatívak a sztrájk akadályozásában, a statisztikában
Több mint tízezren vehettek részt a január 23-án kezdődött sztrájkban, a sztrájkhéten – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Heti TV Pirkadat c. műsorának. Az intézmények miatt sem lehet pontos adatokat kapni. Szerinte az iskolákban van szervilizmus és fenyegetettség is, ez is fékezi a sztrájkhajlandóságot. A teljesítményértékelési rendszer tervéről azt mondta: jogszabályba foglalnák az ingyen végzett munkát. Beszélt a jogállásváltás buktatóiról is, továbbá a 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékról, miközben az infláció szárnyal. Valódi érdekegyeztetést sürgetett az oktatás reformjáról szakmai szereplők bevonásával, mert a sztrájkbizottsági tárgyalások másfél éve nem haladnak. Közben a kormány a tiltakozók kifárasztására játszik.
https://www.youtube.com/watch?v=_eZkDHj9Yfk
A PSZ és a PDSZ szerint nem teszik vonzóvá a pedagóguspályát
A pedagógus szakszervezetek szerint a kormány uniós vállalásaiban „valótlan állítások”, és olyan terv olvasható, amely nem a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul. Sokkal inkább arra, hogy a kormány az uniós támogatás felhasználásával további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontása érdekében. A legelképesztőbb az, hogy az új teljesítményértékeléssel egy erkölcsileg kiszolgáltatott, a lojalitás alapján működő társaságot kíván faragni az öntudatosságuk maradékát még őrző pedagógusokból. A pedagógus szakszervezetek érdemi egyeztetést szeretnének már régóta – a közleményt a Hírklikk is ismertette.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-psz-es-a-pdsz-szerint-nem-teszik-vonzova-a-pedagoguspalyat/411066
Az érettségi díja az utóbbi években nőtt, de a tanárok bére nem
2014 óta 230 százalékkal emelkedett az érettségi díja: idén a középszintű vizsgáért 35 ezret, az emelt szintűért 58 ezer forintot kell fizetniük azoknak, akik már nem középiskolások, de az egyetemi felvételi miatt egy vagy több tárgyból újra nekifutnának az érettséginek. Időközben azonban az érettségiztető tanárok díjazása kilenc éve egy fillérrel sem emelkedett.
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20230208_az_erettsegi_dija_emelkedik_a_vizsgazok_bere_nem
Népszerű a szakképzés
A jó képességű és tanulmányi átlagú diákok körében is népszerű a szakképzés, 10-ből hat diák választja, hatból négy pedig technikumba jelentkezik – mondta az Inforádió Aréna c. műsorának Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára.
Nincs takarító, diákok és tanárok pucolják a gödöllői iskolát
A feladatot korábban ellátó cég azért bontott szerződést az iskolát fenntartó szakképzési centrummal, mert kevesellte a munkáért járó díjazást. Így három hónapja már tanárok és diákok ragadnak rendszeresen seprűt, felmosóvödröt és tanítási időben pucolják a tantermeket, folyosókat, ingyen.
Mintha az udvaron lenne a férfi WC, akkora a sár és a kosz. Pedig a gödöllői Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola egyik emeletén van. De nemcsak a padló miatt vonakodnak használni az illemhelyet, a diákok szerint a mosdókat gyakran senki sem takarítja. Az RTL mutatta az állapotokat.
Egy székesfehérvári iskolában nincs fűtés
A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Farkasvermi úti tagiskolájában múlt hétfő óta nincs fűtés, mert elromlott a kazán. A 110 gyereket először az iskola főépületébe helyezték át, de volt, aki szerint ott nem fértek el, más szerint a tanárok panaszkodtak, hogy nem volt tábla a teremben. A minap egy másik iskolába vitték a gyerekeket, ott az intézmény egy használaton kívüli részére kerültek, amit addig nem fűtöttek. Ezért kabátban ültek a diákok és a tanárok az iskolában, majd csőtörés volt a közelben, így nem volt víz az intézményben. A tankerület szerint az ideiglenes elhelyezés alatt is biztosítják a gyermekek zavartalan oktatását-nevelését.
https://telex.hu/belfold/2023/02/08/szekesfehervar-futes-altalanos-iskola-vorosmarty-gyerekek
február 9.
Kiútkeresés az oktatásban
A kormány egyik legnagyobb tévedése, egyben legnagyobb bűne, hogy alábecsüli a pedagógusok kreativitását. A Hírklikk több példát is említett a tiltakozások különféle módjára. Míg a PSZ Tudásmenettel próbálta elérni a kistelepüléseken élőket, a PDSZ legutóbb a MOK követelései mellé állt. A PSZ Veszprém megyei elnöke, Bán Mihály módszerváltást ajánl a közösségi oldalon a tiltakozóknak: „Akár úgy, hogy már a jövő hónap első hetének hétfőjén az ország minden oktatási intézményében mindenki sztrájkba lép az első órán. A második héten a második órán, és így tovább. A következő hónapban ugyanígy keddenként. Egy hónappal később szerdán; majd csütörtökön, aztán pénteken. Minden hétnek csak egy napján; minden héten csak egyetlen órára. Ha végigértünk a hét napjain, kezdjük elölről. Így marad el a legkevesebb óra. A levonásokban buzgólkodó tankerületek így két hónap alatt tudnak elvonni annyi pénzt a kollégáktól, mint egyetlen sztrájkban töltött nyolc órás munkanapon.”
Méltatlanul alacsony a pedagógusok bére, de a baloldal és a szakszervezetek…
Egy kérdésre Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére. A kormány EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy „2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni”. Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet – mondta a miniszter, és kijelentette: a pedagógus szakszervezetek által támogatott politikai erők mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket.
Négy önkormányzati óvoda megszüntetését tervezik ősztől Szegeden
Szegeden négy önkormányzati óvoda megszüntetését tervezik ősszel, derült ki egy interjúból. Binkszki József alpolgármester a Szeged.hu-nak adott interjúban beszélt erről. A bezárásra ítélt óvodákban túl sok az üres hely, van, ahol a kihasználtság csak 50 százalékos, így ezeket nem lehet észszerűen működtetni.
https://telex.hu/belfold/2023/02/09/szeged-atszervezes-vagy-csak-nehany-ovoda-bezarasa
Mennek a politikusok, de a modell marad
Szükséges, de nem a legfontosabb lépésnek tartja az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) egyik alapítója, hogy több miniszter „önként” lemond kuratóriumi tagságáról azokon az egyetemeken, amelyeket alapítványi fenntartásba szervezett ki a kormány. Máté András egyetemi docens szerint a kancelláriaminiszter bejelentése egyelőre csupán arra jó, hogy „az EU szemét megpróbálják kiszúrni”, az intézmények függetlensége, az alapítványok működésének átláthatósága továbbra sem biztosított. A Transparency International összesítése szerint a miniszterek mellett 17 magas rangú kormányzati tisztviselő (miniszterhelyettesek, államtitkárok és helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, miniszteri megbízottak, három kormánypárti parlamenti képviselő, két fideszes európai parlamenti képviselő) kapott helyet a 21 egyetemi kuratóriumban. Tagja a kuratóriumoknak 6 kormánypárti polgármester és alpolgármester is, de Gulyás Gergely nem tudta megmondani, nekik távozniuk kell-e.
Radó Péter: semmit sem garantál a miniszterek távozása
Látványos gesztus, de önmagában nem garancia semmire, hogy a kormánytagok távoznak az egyetemi alapítványok kuratóriumaiból – mondta a Szabad Európának Radó Péter oktatáskutató. Szerinte az Európai Bizottság sem fog megelégedni ezzel, mert ez még nem garantálja az átláthatóbb gazdálkodást és az egyetemek autonómiáját. Lehetne hozni olyan törvényt, amely a magánkézbe adott egyetemek autonómiáját is biztosítaná, de szerinte erre az egyetlen garancia az lenne, ha az egyetemek visszakerülnének közösségi tulajdonba.
Köntörfalazott Genfben a magyar küldöttség, sztereotípiák a tankönyvekben
A magyar kormány a női egyenjogúság kérdését nem tekinti önálló problémakörnek, hanem a család kontextusában szemléli – jelentette ki Genfben Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyi helyettes államtitkára. A meghallgatáson a bizottság elnöke többször is felszólította a magyar kormány képviseletében megjelent mintegy 20 fős küldöttség képviselőit és az őket vezető Benedát: mellébeszélés helyett arról adjanak számot, hogyan tartja be Magyarország a mintegy 40 éve elfogadott vállalásait. Civilek a kritikák között sorolták, hogy a sztereotípiákat erősítő nemi szerepek még az általános iskolákban kötelezően oktatandó tankönyvekből is visszaköszönnek.
A válogatás nem teljes körű!
