A PSZ szerint sikeres volt a kormánypropaganda arról, milyen sokat keresnek a pedagógusok. Csakhogy béremelés nincs, mint ahogyan béralku sem. Ígéret ígéret hátán, hiszékenyeknek.
október 17.
Az új státusztörvény szerint a pedagógusoknak 50 nap szabadságuk lesz jövő évtől
A státusztörvényről, illetve arról, hogy milyen változtatásokat jelent a jövőben a pedagógusok és a technikai dolgozók számára az új szabályozás, Kajtár Hajnalka, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének elnöke tájékoztatta a helyi hírportált.
október 20.
Sokan távoztak a bosszútörvény miatt
A PSZ szerint tavasz óta kb. 5000 pedagógus távozott a státusztörvény miatt – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Civil Rádió 117 perc című műsorában október 20-án. Vagyis az államtitkár által korábban jelzett 1205 fő nem fedi a valóságot, hiszen ő például nem számolt az egyházi és magánintézményekből, az óvodákból távozott dolgozókkal sem. Szó volt arról is, hogy a gyermekek érdekei sérülnek, mert nem kapják meg azt az oktatást, amelyhez egyébként joguk van. Kitért az EGYMI-k keserű sorsára, az ott dolgozók méltatlan helyzetére is.
https://podcasters.spotify.com/pod/show/117-perc/episodes/Ki-fog-tantani-az-iskolkban-e2b079j
október 21.
Ha tanár vagy, munka után jön a másodállás, mert a fizetésed minden hónap kétharmadánál véget ér
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a pedagógusok nagy része kényszerül arra, hogy másodállásban is dolgozzon. Totyik Tamás ismeretségi körében is számos olyan kolléga van, aki szabadidejét áldozza arra, hogy kiegészítse a tanári keresetet. A legtöbben magántanítványokat fogadnak, más hétvégenként takarít. Szerinte sokan nem vállalják nyilvánosan, hogy kereset-kiegészítésre szorulnak; vannak, akik szégyellik, mások a munkáltató retorziójától tartanak. A pedagógusok átlagbére egyre inkább elmarad a diplomás átlagbértől, hiába van egy pedagógusnak akár több diplomája is. A KSH adatai szerint a köznevelésben dolgozó pedagógusok bruttó átlagkeresete a diplomás átlagbér 62,4 százalékát tette ki 2021-ben, 2022-ben pedig már csak 59,6 százalékát. „Én főállásban történelemtanár vagyok, mellette pénzügyi tanácsadással foglalkozom, hetente négy-öt ügyfélre van időm” – mondta a Népszavának Zsolt, egy vidéki gimnázium pedagógusa. A másodállás a szabadidő és a családi élet rovására megy, de muszáj csinálni.
https://nepszava.hu/3212900_tanar-masodallas-fizetes-oktatas-magyarorszag
A Belügyminisztérium ködösít arról, hányan távoztak a státusztörvény miatt
A több mint 50 szakmai civilszervezetet, szakmai és szakszervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz. Azt szerette volna megtudni: hányan utasították el szeptember 15-29. között, hogy közalkalmazotti jogviszonyból vagy munkaviszonyból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerüljenek. A választ megkapták: „a pedagógusok az egyes tankerületi központok személyi állományához tartoznak, a rájuk vonatkozó adatokat nem a Belügyminisztérium kezeli”. Ám felidézték: a pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta, elmaradt tehát a felmondási hullám, amire a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat.
https://hirklikk.hu/kozelet/rejtelyes-szamok-es-elmarado-ellenorzesek-a-kozoktatasban/422935/
„A roma gyerekekbe már kiskorukban belenevelik, hogy kevesebbet érnek”
Ma tíz roma diákból hat olyan iskolában vagy osztályban tanul, ahol ők vannak többségben. Van olyan iskola, ahol roma gyerekek évek óta konténer-tanteremben tanulnak, máshol előfordult, hogy a cigány diákoknak külön bejáraton kellett közlekedniük vagy külön ballagtak nem roma társaiktól – hangzott el az Együttnevelés Szövetség Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján. A szövetség olyan roma és nem roma szülőkből, pedagógusokból, civilekből jött létre, akik együtt szeretnének fellépni a romák iskolai szegregációja, elkülönítése ellen.
https://nepszava.hu/3212743_roma-tanulok-szegregacio
október 23.
A kormány beismerő vallomása a béremelés akadályozásáról
A kormány képviselője a monitoring bizottság legutóbbi ülésén elismerte, hogy nem az Európai Bizottság, hanem a magyar kormány akadályozza a pedagógusok béremelését – erről Totyik Tamás, a PSZ elnöke beszélt az ATV híradónak. Az összeállításban szó volt az alternatív népszavazásról is, amelyet a PSZ is támogat. Ezen a linken 8.10-nél kezdődik.
https://www.atv.hu/videok/20231023/atv-hirado-20231023-17
A szakszervezetnek muszáj jogtudatosan építkeznie
Amerika (Juhász Gyula versében az „aranyhímű távol”) Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke számára hat hétre kézzelfogható valóság lett. Ennyi ideig ismerkedhetett az amerikai szakszervezet és az amerikai pedagógusok életével, ráadásul ötleteket is meríthetett az itthoni munkájához. Merített is, mondta, szeretne a PSZ-en belül egy képzést elindítani, mert „muszáj jogtudatosan elkezdeni építkezni, a saját tagságunkat nemcsak a saját jogaikkal megismertetni, hanem azzal is, hogyan tudják azokat hatékonyan gyakorolni”. Amerikai tapasztalatairól a Hírklikknek nyilatkozott.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-szakszervezetnek-muszaj-jogtudatosan-epitkeznie-veli-toth-tunde/423041
Karácsony Gergely: „Nem engedünk 56-ból, nem engedünk ’89-ből, nem engedünk a köztársaságból”
„Szabadság! Érted.” címmel demonstrált az Egységes Diákfront, az Országos Közös Akarat, az ADOM Diákmozgalom, a Tanítanék Mozgalom, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A tömeg a Hősök terén gyülekezett, majd innen az Oktogonra vonultak, hogy meghallgathassák a beszédeket, ahol felszólalt többek között Karácsony Gergely is. A Tanítanék Mozgalom részéről Törley Katalin, Berta Beáta és Pilz Olivér állt színpadra. Törley Katalin emlékeztetett: szeretett tanítani, hiányoznak a kollégái, de fel kellett emelnie a szavát és a polgári engedetlenséget választania. Berta Beáta szintén arról beszélt, miért volt kénytelen felmondani. Végül Pilz Olivér jelentette be: nem írta alá az új szerződést a státusztörvény alapján. Mint mondta: „elegem lett abból, ahogy velünk bánik a rendszer”.
https://168.hu/itthon/tobb-ezren-tuntetnek-az-oktogonnal-268837
Alig van férfi az oktatásban Magyarországon
Visszatérő megállapítás a tanári szakma évtizedek óta tartó – és nem csak Magyarországra jellemző – „elnőiesedése”. Magyarországon a férfi kisgyerekkori gondozók-pedagógusok aránya 0,6 százalék. Ennél Európában csak Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában és Romániában alacsonyabb az arány. Ahogy haladunk felfelé az oktatási szinteken, a férfiak aránya egyre magasabb lesz, de a tanítók között így is alacsony, Magyarországon mindössze 15 százalék.
840 diák tanul kötelezően honvédelmet tesztüzemben
Több ezer diák tanulja 142 oktatási intézményben a kormány által az utóbbi években felfuttatott kadétprogram részeként a honvédelmi alapismeretek nevű választható tantárgyat. Idén többen is érettségiztek belőle, mint valaha, közel 400-an. Emellett a Magyar Honvédség G7-nek adott tájékoztatása szerint további hat iskolában az iskolák szabad órakerete terhére szeptembertől 840 diák tanul egy másik, honvédelem nevű tantárgyat „próbaüzemként”.
Birkaiskola? Miért tart itt a magyar oktatás?
Radó Péter kutató szerint az oktatás sokkal rosszabb állapotban van, mint azt a laikusok gondolják. A mozgalmak a problémáknak csak egy kicsiny szeletére irányították rá a figyelmet. A közoktatás az elmúlt tíz év alatt funkcionálisan olyannyira leépült, hogy nem tudja betölteni azt a szerepét, amire hivatott. Az oktatás minősége drasztikusan romlott, a tanulók egyre rosszabbul teljesítenek, közülük egyre többen kerülnek ki végzettség nélkül az iskolából, amely képtelen reagálni a munkaerőpiac változásaira.
https://haszon.hu/megduplazni/tudas/miert-tart-itt-az-oktatas
október 24.
Hiller István: milyen jó lenne, ha a tankerületi vezetők után a parlamenti képviselőket is vizsgáztatnák a törvényekből
Miután tankerületi vezetők dolgozatot írtak korábban a státusztörvényről, Hiller István képviselő (MSZP) azt kérdezte a parlamentben Rétvári Bence államtitkártól, milyenek lettek az eredmények. Arra is kíváncsi volt, hány iskolaigazgatónak kellett dolgozatot írnia a státusztörvényről az elmúlt hetekben. Az államtitkár azt mondta, nem volt olyan válaszadó, aki a kérdések nagy részére ne adott volna helyes választ, de „voltak többen, akiknél még lehet javítani ezt a tudást.” Rétvári Bence szerint elképzelhető, hogy még a parlamenti képviselők jó része sem ismeri pontosan, hogy mi van a törvényben, mert annyi álhír és rémhír jelent meg róla. „Én annak örültem, hogy képben voltak az igazgatók, annak örültem, hogy a tankerületi vezetők nagyjából jól ismerték ezt a jogszabályt” – tette hozzá.
Több mint 20 ezren szavaztak már a 7IGEN-es népszavazáson
Október 30-ig várják a szavazókat a 7IGEN-es népszavazáson, amelynek célja, hogy 200 ezer ember mondja el a véleményét az oktatásról. Október 23-án 50 helyen várták a résztvevőket országszerte, a megnyitott szavazóhelyek száma folyamatosan nő. Az akciót az Egységes Diákfront és az aHang kezdeményezte.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231024_7IGEN_alternativ_nepszavazas_elozmenyek_mirol_szol
Egy település, két iskola: az államiban 90, az egyháziban fél százalék a hátrányos helyzetűek aránya
Az október elején benyújtott, a „köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes törvényjavaslat” nem közvetlenül nyúl bele az iskolák életébe, és nem érinti közvetlenül a tanítást, hanem egyszerűen beékel egy „pénzbüntetést” (10 százalékos forrásmegvonást) olyan általános iskolák esetében, ahol jelentősen alacsonyabb a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, mint a település iskoláiban átlagosan. Nahalka István oktatáskutató szerint a 23 településen (2022-es adatok alapján) 38 iskola lenne büntetendő. Ez a törvény hatálya alá tartozó iskoláknak összesen 1-2 százaléka. Vagyis a Belügyminisztérium úgy szándékozik az esélyegyenlőségi mutatókon javítani, hogy 38 iskolánál 10 százalékos büntető forráselvonást alkalmaz.
Délegyházán nyolc konténert kapott az általános iskola fejlesztés címszó alatt
Délegyházán is tervezték az iskolafejlesztést, a Hunyadi János Általános Iskolát nyolc tanteremmel bővítették volna, az önkormányzat is beszállt. 200 milliót költöttek a közösből, június elején azonban felfüggesztette a beruházást a kormány. A szigetszentmiklósi Tankerületi Központ ezek után úgy döntött, hogy ideiglenes konténeriskolát építenek. A gyerekek novemberben már ott tanulhatnak. Összesen 119 konténertanterem működik az országban Rétvári Bence közlése szerint. Ezek általában ideiglenes megoldások, de van olyan gyömrői iskola, ahol a diákok az ötödik évet kezdik ilyen körülmények között.
https://hvg.hu/itthon/20231024_Delegyhaza_kontener_iskolafejlesztes?s=hk
október 25.
Méltatlan körülmények az EGYMI-kben sok munkával és kevés fizetéssel
Az EGYMI-k sokáig önállóan gazdálkodtak, de a KK-hoz kerülve megszűnt önálló gazdálkodásuk, nem jutnak pályázathoz, ez is oka annak, hogy az intézmények rossz állapotban vannak – mondta Matúz Éva, a PSZ Gyógypedagógiai tagozatának elnöke a Klubrádió Szolidaritás c. műsorának. Ezen intézményekben minden halmozottan fordul elő a szakemberhiánytól egészen a felszerelések hiányáig. Felidézte: a PSZ kérte, hogy az országgyűlési képviselők látogassanak el egy-egy EGYMI-be, de a PSZ átfogó vizsgálatot is kezdeményezett Kozma Ákosnál, az alapvető jogok biztosánál. Kitért a méltatlan körülményekre, pedig sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkoznak az ott dolgozók, akiknek lényegesen nehezebb a munkájuk azokhoz képest, akik pl. normál iskolákban dolgoznak. Kevés a gyógypedagógusok munkáját közvetlenül segítő munkatárs, a fizetés is alacsony, sorolta a problémákat.
https://www.klubradio.hu/archivum/szolidaritas-2023-oktober-25-szerda-1400-36552
Maruzsa Zoltán béralkukat ígért – A PSZ szerint nem Brüsszel akadályozza a béremelést, hanem a magyar kormány
A Népszavához eljutott tankerületi levélben arra hivatkozva utasították vissza egy pedagógus bérkorrekciós kérését, hogy az új teljesítményértékelés még nincs bevezetve, legkorábban 2025 szeptemberétől számíthat bérmódosításra. Nagy Erzsébet (PDSZ) elmondta: a Belügyminisztériumnál hamarosan kezdeményezni fogják a sztrájkbizottság újbóli összehívását, tagjaik körében pedig elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot. Totyik Tamás PSZ-elnök jelezte: a PSZ is felmérést indított a sztrájkhajlandóságról, a sztrájkbizottság összehívását pedig a PDSZ-szel közösen kezdeményezik. Beszámolt arról is, hogy az EFOP Plusz Monitoring Bizottság legutóbbi ülésén szóba került a pedagógusok béremelése, amelyet a kormány részben uniós támogatásból valósítana meg. A PSZ elnöke szerint az Európai Bizottság képviselői értetlenségüknek adtak hangot: miközben a magyar kormány már több uniós pályázatot előfinanszírozott, a pedagógusbérek ügyében nem történt előrelépés. Az ugyanis sehol sincs előírva, hogy a bérrendezést csak akkor lehet megkezdeni, ha az uniós pénzek rendelkezésre állnak. A támogatásokat az EU azért tartja vissza, mert a magyar kormány továbbra sem teljesítette a bizottság által elvárt igazságügyi reformot. Totyik Tamás szerint egyértelművé vált, hogy a pedagógusok béremelését a magyar kormány akadályozza, nem pedig „Brüsszel”.
https://nepszava.hu/3213211_oktatas-beralku-magyaarorszag-tankerulet-elutasitas
Az összes tankerület meghosszabbította a válaszadási határidőt a távozó tanárok számáról
Mind a hatvan tankerületi központnak szüksége van a harminc napon túl további tizenöt napra, hogy kiadja, hány tanár jelentette be távozását szeptember 15-29. között – mondta a közérdekű adatigénylést benyújtó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. Rétvári Bence államtitkár közben már hetekkel ezelőtt 1205 távozó tanárról beszélt. A Magyar Nemzetben október 5-én jelent meg az interjú, amelyben elhangzik ez a szám, csak az nem egyértelmű, hogy ezt hogyan számolták ki. Az interjú előtt egy nappal derült ki, hogy az Oktatási Hivatal októbertől nem méri, hány pedagógusi állás betöltetlen az iskolákban – emlékeztet a hvg.hu. A cikk felidézte Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke többszer tett kijelentését, miszerint „a kormány ezzel a pedagógushiányt akarja eltakarni, és nem létezővé tenni a problémát”.
Rossz bizonyítványt kapott a magyarországi oktatás
Az OECD idei, szeptemberben kiadott Education at a Glance 2023 című jelentése lesújtó képet mutat a magyarországi oktatásról. Sereghajtók között vagyunk az oktatásra fordított kiadásokban, a diplomások arányában, a pedagógusok fizetésében és egy sor más mutatóban. A jelentésből Nahalka István oktatáskutató emelt ki néhány elgondolkodtató adatot. A jelentés szerint a pedagógusfizetésekre fordított kiadások egy tanulóra számított értéke alapján (összehasonlítható árakon) 2021-ben Magyarország az OECD-országok között csak Szlovákiát és Chilét tudta megelőzni. A magyar adatok nem érik el az Európai Unióban jellemző átlag felét.
https://hvg.hu/elet/20231025_sereghajto_Magyarorszag_magyar_oktatas?s=hk
A Belügyminisztérium szerint az átláthatóságot növeli az iskolai adományok totális ellenőrzése, de beszámolók szerint inkább a káoszt
Az iskolai adományokról tett fel kérdéseket a Belügyminisztériumnak Tóth Bertalan (MSZP) képviselő. „A BM-utasítás tovább növeli az átláthatóságot, hiszen a kedvezményezett szerv a bruttó 50 ezer forintnál nagyobb értékű adományra és az adományozóra vonatkozó adatokat az adomány elfogadásától számított 8 napon belül köteles honlapján közzétenni, és annak megismerhetőségét 3 éven keresztül biztosítani. […] Az eddiginél nagyobb fokú nyilvánosság egyúttal integritási célokat is szolgál, mivel az adományozás ténye nyilvános, így a felhasználásnak is nyilvánosnak kell lennie” – írta válaszában Rétvári Bence államtitkár.
A jövőben a közszférában a munkáltató nem vonhatja le a szakszervezeti tagdíjat
A parlament 133 igen, 49 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett (2023. október 25-én) elfogadta az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényt. Ebben szerepel a tagdíjlevonás megváltoztatása, amely érinti a PSZ-t is.
Ez itt Magyarország
Nyolc hónappal ezelőtt robbant ki a Corvinus Egyetem „vizsgabotránya”, aminek legutóbbi fejleménye, hogy épp azt az oktatót rúgták ki az egyetemről, aki az etikátlanságot jelezte.
https://eduline.hu/felsooktatas/20231025_corvinus_egyetem_kirugott_docens_hallgatok
október 26.
A tankerületeknek nincs mozgásterük béralkura
A kormány által megígért béralkunak a halvány reménye sincs meg, főként azokban a tankerületekben, ahol biztos felügyeli a gazdálkodást – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorának. Kitért arra is, hogy a kormánypropaganda sikeresen elhitette a társadalommal, milyen sok pénzt keresnek a pedagógusok. A párhuzamos valóságból, amelyben élünk, nincs kitörési lehetőség. Ezen a linken 75.40-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2023-oktober-26-csutortok-0600-36568
Hiába lehetséges a béralku a tankerületekkel, ha nincs mögötte pénz
Totyik Tamás, a PSZ elnöke az InfoRádióban azt mondta: megalázó helyzetbe kerültek a tanárok a bértábla kivezetése után, a kormánynak/parlamentnek szerinte meg kellene hoznia azt a törvényt, amely alapján azonnal 30-40 százalékos béremelés jöhetne. Közben a két szakszervezet felméri a sztrájkhajlandóságot, hiszen a sztrájkkövetelések még mindig nem teljesültek. Totyik Tamás arra is utalt: a napokban Magyarországon járt az EFOP plusz uniós monitoring bizottság, vele a kormány és a civil szervezetek képviselői is egyeztettek arról, hogy az uniós pályázatokat hogyan hirdessék meg. Ezen az ülésen a kormány képviselője ismerte el: addig nem fogja a kormány a pedagógusok bérét emelni, amíg a jogállamisági eljárásban az unió nem fogadja el a magyar érvelést.
A PSZ és a PDSZ a státusztörvény visszavonását kéri
Nem jártak sikerrel azok a pedagógusok, akik a pályán maradtak, és azt gondolták, a béralkuval segítenek önmaguk nehéz helyzetén. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Hírklikknek arról is beszélt: a PSZ és a PDSZ a sztrájkbizottság ülésének összehívását kezdeményezi. A cikk felidézte Totyik Tamás PSZ-elnök Népszavának adott nyilatkozatát is. Eszerint az EFOP Plusz Monitoring Bizottság minapi ülésén szóba került a pedagógusok béremelése, amelyet a kormány részben uniós támogatásból valósítana meg. A PSZ elnöke szerint az Európai Bizottság képviselői értetlenségüknek adtak hangot: miközben a magyar kormány már több uniós pályázatot előfinanszírozott, a pedagógusbérek ügyében nem történt előrelépés. Az ugyanis sehol sincs előírva, hogy a bérrendezést csak akkor lehet megkezdeni, ha megérkeznek az uniós pénzek. A támogatásokat az EU azért tartja vissza, mert a magyar kormány továbbra sem teljesítette a bizottság által elvárt igazságügyi reformot. Totyik Tamás szerint egyértelművé vált, hogy a pedagógusok béremelését nem Brüsszel, hanem a magyar kormány akadályozza.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-psz-es-a-pdsz-a-statusztorveny-visszavonasat-keri/423156/
41 ezren töltötték ki az alternatív oktatási népszavazást
Az alternatív népszavazás harmadik napján is nagy számban mentek el voksolni az emberek, csütörtök reggelre a szavazók száma átlépte a 41.000 főt. Az aHang és az Egységes Diákfront kezdeményezésének sátrait főleg Budapesten a Szél Kálmán téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a Nyugati téren keresik, vidéken pedig Miskolcon, Szegeden, Veszprémben és Pécsen a legaktívabbak a szavazók.
https://magyarnarancs.hu/belpol/41-ezren-toltottek-ki-az-alternativ-oktatasi-nepszavazast-262914
Miklós György: mintha két univerzumban élnének a fideszes és nem-fideszes szavazók
Országos, rendszerszíntű probléma van az oktatásban, de egyénileg tehetetlenek vagyunk ellene, nincs nálunk hagyománya annak, hogyan lehetne a szülőknek is beleszólniuk a változásba – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában a Szülői Hang vezetője. Miklós György felidézte: hét éve fogtak össze és közben tanulták meg, hogyan kell használni egy ilyen csoportot. Az iskolákban és az óvodákban szinte teljes az izoláció a szülők és a pedagógusok között a valós problémákkal kapcsolatosan – vélekedett Miklós György.
Corvinus-balhé: az az ellenség, aki kritikát mer megfogalmazni – Kollégájuk kirúgása ellen tiltakoznak a Corvinus oktatói
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, Toronyai Gábor, aki szintén a Corvinus oktatója, a Népszava érdeklődésére elmondta, csütörtök délután egy dolgozói fórumon fogadták el az állásfoglalást, amelyben megdöbbentőnek és szégyenteljesnek nevezik az egyetemi vezetés döntését, amelynek visszavonását is követelik. Szinte hihetetlen, hogy azt tekintik ellenségnek, aki kritikát mer megfogalmazni, azt rúgják ki, aki feltár egy ilyen etikai ügyet. Ez nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is szégyen a Corvinusra nézve – fogalmazott Toronyai Gábor.
https://nepszava.hu/3213479_corvinus-etikai-eljaras-kirugas-tiltakozas
október 27.
PDSZ-Népszava: a legtöbb pedagógusnak másodállást kell vállalnia: van, aki villanyszerelőként dolgozik, más lakásdekorációkat készít
Sok pedagógus kényszerül arra, hogy az iskolai tanítás mellett más munkákkal egészítse ki a fizetését – derült ki a Népszava és a PDSZ közös online felméréséből. A felmérést október 20-26. között 146 pedagógus töltötte ki, többségük (75,7 százalék) állami fenntartású intézményben dolgozik, 11,1 százalékuk önkormányzati, 9,7 százalékuk egyházi, 3,5 százalékuk magán (alapítványi) fenntartású intézményben. A válaszadók kicsivel több mint fele (52,4 százalék) általános iskolában, 20 százalékuk gimnáziumban vagy szakgimnáziumban, 9,7 százalékuk óvodában dolgozik.
https://nepszava.hu/3213478_pedagogusok-masodallasok-pdsz
Nincs alku
„Talán nem meglepő, hogy az a néhány pedagógus, aki vette a bátorságot, és a központilag meghatározottnál béralku keretében magasabb fizetést kért munkája elismeréseként, visszautasító választ kapott munkaadóktól, a tankerületi központok vezetőitől. (…) Persze, ez csak részben a tankerületi központok hibája. Javarészt abból gazdálkodhatnak, amit a központi költségvetésben odaítéltek nekik. Az pedig évek óta maximum arra elég, hogy ne álljon le a lélegeztetőgép, amin az oktatási rendszert tartják.” Juhász Dániel cikke.
https://nepszava.hu/3213453_nincs-alku
Nem lesz hőmérsékleti korlátozás a közintézményekben az idén télen
A jelenlegi kedvezőbb ellátási helyzetben a korlátozás további fenntartása nem indokolt – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
A válogatás nem teljes körű!
