Ki a bátor? Aki távozott vagy aki maradt az oktatásban? Mindenesetre meglepődhetett az, akinek 35 ezerrel csökkent a fizetése. De miért csodálkoznánk?
október 6.
Nem lesz nyilvános statisztika a pedagógushiányról
Részletesen elmagyarázta Totyik Tamás, a PSZ elnöke, honnan származtak eddig a pedagógushiányra vonatkozó adatok. Az Inforádió reggeli műsorának nyilatkozott. Persze attól, hogy a jövőben nem lesznek nyilvánosak az adatok, a tanárhiány még létezik. Megismételte: a PSZ szerint 20 ezer pedagógus és több mint 14 ezer nevelést-oktatást segítő hiányzik az oktatásból (ezt szeptemberben sajtótájékoztatón jelentette be szakszervezetünk). Jelezte azt is, a fiatalok beárazták a pályát: egyrészt nagyon alacsony pontszámmal is be lehetett kerülni pedagógusképzésre, másrészt a végzetteknek csak kis része kezdi meg a tanítást.
október 7.
Továbbra is lesz tanárhiány, de nem beszélünk róla
Október elsejétől nem mérik, hány tanári állás betöltetlen az intézményekben, és az Oktatási Hivatal sem közöl adatokat. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány ezzel a tanárhiány orvoslása helyett szőnyeg alá söpörné a problémát. A PSZ ismeretei szerint a 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból. Rétvári Bence államtitkár közben bejelentette, hogy a szeptember 29-i határidőig 1205 pedagógus nyilatkozott a státusztörvény elutasításáról.
Részmunkaidősre módosítják több napközis tanár munkaviszonyát?
Teljesről részmunkaidősre módosíthatják a munkaviszonyukat – napközis tanárokat tájékoztattak erről egy budapesti iskolában. Egy vidéki iskolában dolgozó tanár pedig arról beszélt az RTL híradónak: a változtatás ellenére ugyanannyit kellene dolgoznia, mint eddig, de kevesebb fizetést kapna. A PDSZ szerint ez jogsértő. A Klebelsberg Központ úgy reagált: egy szerencsétlenül megfogalmazott levelet magyaráz félre a szakszervezet.
https://rtl.hu/hirado/2023/10/07/reszmunkaidos-napkozis-tanarok-statusztorveny-valtozas
Már a napközi sem számít százszázalékos pedagógiai munkának, a semmiből bérelvonással sújtottak három budapesti pedagógust
Egy budapesti iskolában levélben kapott tájékoztatást három pedagógus arról, hogy eddigi 100 százalékos, vagyis teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszonyukat 75 százalékos, részmunkaidős munkaviszonyra változtatták „az oktatási rendszer módosulása” miatt, tudta meg a Népszava. A KK válaszában tagadta, hogy ilyen történt volna, a leírtak valótlan híreszteléseken alapulnak. Nincs szó új elszámolási rendszerről, a tanórák és a pedagógusok munkaidejének elszámolása a korábbiaknak megfelelően, a hatályos jogszabályok alapján történik – írták, hozzátéve: hozzájuk egyetlen panasz vagy bejelentés sem érkezett. A PDSZ ügyvivője szerint ez nem teljesen igaz. A Népszava megkeresésére Nagy Erzsébet azt mondta, a részmunkaidős módosításról szóló dokumentumot ő maga küldte el a KK elnökének, Hajnal Gabriellának, de magyarázatot nem kapott. A lap kereste a Külső-Pesti Tankerületi Központot is, de nem reagált.
Krausz Ferenc rendkívüli aggodalommal figyeli a magyarországi tanári szakma jelenlegi megbecsültségét
A fizikai Nobel-díjas, Németországban élő Krausz Ferenc minden interjúban kitért arra, milyen fontosak voltak számára magyarországi tanárai, és mennyire aggódik hiányzó megbecsülésük miatt. Az állami médiából nem mindenkihez juthattak el aggodalmai: „A tévén keresztül is szeretnék apellálni a döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis, ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj.”
2000 nevelőszülőt keres az ország
Magyarországon 23 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, ebből 30 százalékuk gyermekotthonban. A legfrissebb adatok szerint 5400 aktív nevelőszülő van, de körülbelül 2000 hiányzik ahhoz, hogy minden 12 év alatti gyerek családban nőhessen fel. Az SOS Gyermekfalvak felmérése szerint számos előítélet övezi a gyermekvédelemben élő gyerekeket. A felnőttek 7 százaléka gondolja úgy: a gyerek tehet róla, hogy állami gondoskodásba került.
https://168.hu/itthon/2000-neveloszulot-keres-az-orszag-267817
október 8.
Részadatokat közölt a BM a PSZ szerint
A Rétvári Bence által közölt 1205 főben (ennyien nem fogadták el szeptember végéig az új jogviszonyt) nincsenek benne pl. az egyházi, alapítványi intézményekből távozók, az óvodapedagógusok, illetve azok sem, akik az előző tanévben hagyták abba a tanítást a státusztörvény miatt – erről Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke beszélt az RTL híradónak.
https://rtl.hu/hirado/2023/10/08/1205-felmondott-tanar-psz-reszadatok-statusztorveny
október 9.
Kik a bátrak: akik felállnak vagy akik maradnak?
A kontraszt éles. Egyiküket nem tudjuk rosszkor hívni, mert ideje épp tengernyi. Álláskereső, munka nélküli pedagógus – legalábbis nappal. Mert éjjelente álmában most is tanít. Másikukat a tanórák után sikerül elérnünk, szabadkozik, hogy szűk az az idősáv, amikor ráér. Szülői értekezletre, sőt értekezletekre (is) készül. Nemcsak tanárként és osztályfőnökként, hanem édesanyaként is érintett a közoktatásban. Előbbi Samu Csaba, aki a nyáron hagyta ott a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolát. Utóbbi Szűcs Petra, aki 2009 óta tanít a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban, és egyelőre nem szándékozik feladni a hivatását.
Kiábrándult szülők, kiégett tanárok – elveszett a bizalom az oktatási rendszerben
Szülőként és tanárként is tapasztaljuk, hogy bizalomhiányos társadalomban élünk. Szülőként nem bízunk a tanárban és az iskolában, tanárként nem bízunk a szülőben. A cikk idézte Radó Péter oktatáskutatót: alig van olyan európai ország, ahol az intézményekkel szembeni bizalom olyan alacsony lenne, mint Magyarországon, de a személyek közötti bizalom szintje is kritikus.
https://nlc.hu/csalad/20231009/oktatas-szulok-tanarok/
A konténeriskola azt üzeni: kutyaólban a helyetek
A magyar iskolaépítészet hagyományai sok mindent produkáltak, de azt, hogy a konténeriskolát a főépület iskoláihoz képest jobbnak és hasznosabbnak tartsák, olyat még nem látott a világ – mondta Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint pontosan tudjuk, hogy az épületnek szimbolikus jelentése, üzenete van, amit azok is tudnak, akik a konténeriskolát jónak tartják. Ha pedig szerintük a konténeriskola jobb, mint bármelyik budapesti, de akár a legkisebb vidéki iskola, akkor ennek az üzenete: „jövő nemzedék, kutyaólban a helyetek”.
Az Oktatási Hivatal a kérelmek felénél engedélyezi, hogy a gyermek maradjon még egy évig óvodás
Az Oktatási Hivataltól érdeklődött az Eduline, hány gyereknél kérelmezték a szülők a plusz egy év óvodát. A hivatal nyilvántartása szerint a 2023/2024-es tanévben 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé kizárólag az életkora alapján (az előző évben ez valamivel kevesebb, 98 756 volt). A 2023/2024-es tanévre a szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyermekük egy évvel később kezdhesse az iskolát. Vagyis nagyjából minden negyedik gyerek esetében éltek a lehetőséggel. Az előző tanévben is hasonló volt az arány, akkor minden ötödik nagycsoportosnál kérvényezték a plusz egy évet. Az Oktatási Hivatal az esetek nagyjából felében megadja a plusz egy év óvodát. Ha pedig nem tud a kérelem alapján dönteni, szakértői bizottsághoz küldi a gyerekeket.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231009_iskolakezdes_halasztasa_oktatasi_hivatal_statisztika
Belügyminisztérium: semmi változás nincs az örökbefogadói képzések szervezésében
Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat, mint az örökbefogadói képzések megszervezéséért felelős szervezet szeptember 28-án téves tájékoztatást adott a területi igazgatóságai számára a képzésekről – közölte a Belügyminisztérium. Több leendő szülő olyan üzenetet kapott, miszerint nem tudják megtartani a tanfolyamot. Azonban a tárca tájékoztatása szerint a rendelkezést október ötödikén visszavonták, az örökbefogadási képzéseket az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat változatlanul megszervezi. A téves tartalmú tájékoztatás miatt a személyes felelősségre vonás megtörtént.
https://nepszava.hu/3211566_belugyminiszterium-orokbefogadasi-kepzes
Büntetőeljárás folyik három tankerületi igazgató ellen
Három tankerület igazgatójával szemben büntetőeljárás folyik, válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Tompos Márton és Tóth Endre országgyűlési képviselők kérdéseire. Két tankerületi igazgató esetében a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon nyomoznak hivatali visszaélés és gazdasági vesztegetés gyanújával. A harmadik ügy a Dunakeszi Rendőrkapitányságra került, ahol sikkasztás gyanúja miatt indítottak eljárást.
https://hvg.hu/itthon/20231009_Buntetoeljaras_folyik_harom_tankeruleti_igazgato_ellen
Megszűnne a garantált bérminimum?
Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke szerint az idei év adatai alapján semmilyen bérkövetelést nem lehet túlzónak minősíteni, ugyanakkor egy komplex „stratégiai csomagról” lenne érdemes tárgyalnia a szociális partnereknek és a kormánynak. A Munkástanácsok azt szorgalmazza, hogy szűnjön meg a garantált bérminimum, ugyanis a törvényes minimálbéren kívül az Európai Uniós tagállamok jelentős részében léteznek különböző ágazatspecifikus szakmai minimálbérek is, amelyek a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek közötti kollektív szerződéseken alapulnak.
https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/30733-tenyleg-megszunne-a-garantalt-berminimum
október 10.
Kívánom, hogy én legyek a negatív rekorder – írta a tanár, akinek 35 ezerrel csökkent a fizetése
35 ezer forinttal csökkent szeptembertől annak a tanárnak a fizetése, aki részmunkaidőben dolgozik egy iskolában. Még a januári emelés után is kevesebbet fog keresni, mint az előző tanévben. A státusztörvény hátrányos következményeiről Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke nyilatkozott a hvg.hu-nak.
Bizonytalan ideig nincs tanítás Iványi Gáborék abaújkéri iskolájában
Már órát sem tudnak tartani, annyi tanár mondott fel a Magyar Evangéliumi Testvérközösség abaújkéri iskolájában, ezért bizonytalan ideig nincs tanítás. Az intézménybe csaknem 40 településről járnak többnyire nehéz körülmények között élő gyerekek. A szülők attól félnek, máshova kell majd járatni őket. Az iskola fenntartójától szinte minden támogatást elvont a NAV, ezért az elmúlt hónapokhoz hasonlóan most sem tudtak fizetést adni a dolgozóknak.
https://rtl.hu/hirado/2023/10/10/abaujkeri-tanarok-iskola-fizetes
Itthon hivatalosan nem tiltják az okoseszközök használatát az iskolákban
Az UNESCO becslése szerint már minden negyedik ország betiltotta az okostelefonok használatát az iskolában, legutóbb Anglia lépett. Az Index érdeklődött arról, terveznek-e itthon szigorítást. A BM azt írta: „A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy a hazai oktatásirányítás nem tervez radikális változtatást, az okoseszközöknek helyük van a köznevelési intézményekben, még akkor is, ha léteznek olyan aggályok, amelyek szerint „a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra”. Egyébként sok hazai iskolában begyűjtik reggel a telefonokat, délután adják vissza. Az NPK elnöke, Horváth Péter azt mondta: az általa vezetett győri Révai Miklós Gimnáziumban a mobilokat csak a tanórához kapcsolódóan lehet használni.
https://index.hu/belfold/2023/10/10/iskolak-okostelefon-tiltas-diakok-tanarok-belugyminiszterium/
Éjjel is érkezik sms a szülőtől
Beteg lett a gyerek, nem emlékszik a házira, mi lesz a következő napi dolgozat témája. Gyakran ilyen kérdésekkel is megkeresik a szülők a tanárokat, ráadásul sokszor a legkellemetlenebb időpontokban. Míg korábban üzenőfüzet volt, mára szinte bárki, bármikor elérhető, ami miatt elmosódtak a határok a magánélet és a munkaidő között. A megoldás ezekre a helyzetekre a kölcsönösségben és a tiszteleten alapuló kommunikációban rejlik.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231008_kapcsolattartas_pedagogus_es_szuloi_messenger
Kiberbiztonság az oktatásban
A rendszerszintű oktatás sokat segíthet abban, hogy mindenki, így a diákok is tisztában legyenek a biztonságos internethasználattal. Persze a jó példát mutató szülő, pedagógus és intézmény jelentősen javíthatja a gyermekek biztonságtudatosságát is. Ennek egyik jó apropója például a most induló Európai Kiberbiztonsági Hónap, amikor is még szélesebb körben, még egyszerűbben elérhetőek a kiberbiztonsággal, biztonságtudatosítással kapcsolatos tartalmak. Az iskolákban az informatika tantárgyban a Nemzeti alaptanterv ki is tér az információbiztonság és adatbiztonság kérdéseire, de ez nagyon kevés.
Erasmus: megnyugodhatnak a pályázók
Folyamatosak a nemzetközi diák- és oktatói csereprogramok, azaz az Erasmus. A Tempus Közalapítvány minden olyan döntést meghozott, amely az őszi kiutazásokhoz szükséges, ennek forrása is az egyetemeknél van, a jövő tavaszi pályázatokat is ütemterv szerint írják ki – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Czibere Károly, a szervezet kuratóriumának elnöke.
Nem rendeltek el tanítási szünetet az iskolában, amely előtt meghalt egy harmadikos fiú Budapesten
Jobbnak látták, ha a gyerekek együtt vannak a tanárokkal és a pszichológussal az első két órában, azután pedig próbálják folytatni a tanítást. Amint arról a lapok beszámoltak, meghalt egy gyermek Pesterzsébeten, miután egy teherautó kerítésnek, villanyoszlopnak ütközött, amely gyalogosokra dőlt.
Őrizetbe vették a balesetet okozó sofőrt, írta az Eduline:
https://eduline.hu/kozoktatas/20231011_sofor_baleset_kokerites_pesterzsebeti_iskola
október 11.
A PSZ már tavasszal jelezte: hibás a heti 24 tanóra meghatározása
Azzal, hogy fix 24 óra lett a heti kötelező tanítási órák száma, sokan rosszul járnak – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Heti TV Pirkadat c. műsorának. Elmagyarázta: a 24 tanóra nem a munkaidőt jelenti (hiszen az mindenkinek heti 40 óra), de a pedagógusok sok más egyéb feladatot is ellátnak, ráadásul sokan heti 50 óránál is többet fordítanak arra, hogy minden adminisztratív és szervezési feladatot ellássanak. A PSZ továbbra is szorgalmazza: a pedagógusok mindent írjanak be a Krétába, hogy bizonyítani lehessen a többletmunkát, amelyet ki kellene fizetni.
https://www.youtube.com/watch?v=8pzLahaqkQE
Egyes munkáltatóknál jogsértő módon állapítják meg a végkielégítést
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint egyre több helyről érkeznek jelzések: azoknak, akik 2023. szeptember 15-29. között nyilatkozatot tettek arról, hogy nem hajlandóak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, és nekik 1-3 havi végkielégítés jár, a végkielégítésüket a közalkalmazotti törvény alapján állapították meg. Ez azt jelenti, hogy a végkielégítésbe számító időnél csak az utolsó munkahelyükön jogviszonyban töltött időt vették figyelembe, valamint az előzőek közül csak azokat, amelyekből áthelyezéssel érkeztek. A PDSZ szerint ez jogsértő.
A TASZ nem hagyja magára a pedagógusokat
Két szervezet, a TASZ civil jogvédő szervezet és a Magyar Anyák – egy pártpolitikától független és tettre kész akciócsoport – továbbra is küzd a pedagógusokért, a jobb oktatásért. A TASZ nem hagyja annyiban, hogy a kormány látszatintézkedésekkel válaszol a pedagógushiányra. A civil jogvédő szervezet adatigényléssel akar utánajárni annak, hány pedagógus hiányzik az oktatásból. A Magyar Anyák a Szülők Iskolája workshopon a jövő héten a TASZ munkatársaival közösen feltérképezi, a szülők és gyermekeik milyen problémákkal szembesülnek.
Több tucat iskolában indult ellenőrzés, a legtöbb esetben amiatt, mert a tanulók lemorzsolódásának mértéke magasabb volt a megyei vagy az országos átlagnál
Tavaly májustól összesen 68 köznevelési intézményben indított átfogó, komplex ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal (OH), idén októberben és novemberben pedig további 17 intézmény komplex ellenőrzése valósul meg – közölte a Népszava érdeklődésére az OH. A lap még 2021 szeptemberében számolt be arról, hogy egy rendeletmódosítással a köznevelésért felelős akkori szaktárca (az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma) egy új ponttal egészítette ki az iskolai ellenőrzések típusait, ez a komplex ellenőrzés, amit az OH által kijelölt szakértői bizottság végez, de külsős szakértőket is bevonhatnak. Az ellenőrzést követően az iskolák vezetőinek intézkedési tervet kell készíteniük, ezek végrehajtását utóvizsgálattal ellenőrzi a hivatal.
https://nepszava.hu/3211685_oktatas-ellenorzes-oktatasi-hivatal-lemorzsolodas-ksh-kozneveles
Büntetést kapnak azok az állami iskolák, amelyek kevesebb hátrányos helyzetű gyereket vesznek fel, mint amennyit arányosan kellene
A hátrányos helyzetű tanulók arányának minden iskolában meg kell egyeznie az adott településen élő hátrányos helyzetű gyerekek arányával – ismertette a parlament előtt lévő törvénymódosítás lényegét Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A köznevelési intézmények fenntartói számára biztosított, adott évi átlagbéralapú támogatás csökkentett összegű, 90 százalékos lenne, ha a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulók nevelésében, oktatásában az adott általános iskola nem veszi ki a részét az indokolt mértékben. Az iskoláktól elvett pénz a közoktatás költségvetésében marad, a hátrányos helyzetű diákokat tanító pedagógusok pedig 20 százalékkal többet fognak keresni, ígérte az államtitkár.
Maruzsa Zoltán átadta a beázott budapesti gimnázium felújított épületét
A köznevelésért felelős államtitkár ünnepélyesen átadta a budapesti Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikum felújított épületét. A Telex szerint az ünnepségre csak bizonyos tanárok és diákok kaptak meghívást. A látogatás előtti héten elkezdték rendbe tenni az iskolában azt az útvonalat, amelyen az államtitkár végighaladt. Egy pedagógus azt mondta: kifestették a főfolyosót, ablakokat, ajtót mázoltak, virágokat ültettek, képeket raktak ki a falra, követ raktak le az udvarra. Az iskolában eddig titok volt, ki érkezik az átadóra, de egyértelműen a „magas rangú vendég” miatt kezdték el szépíteni az iskolát. Többek szerint kérdés, az iskolának miért csak azokat a részeit szépítették, amelyeket a vendég láthat.
Nem lenne szükség adományokra, ha a fenntartó megteremtené a szükséges feltételeket az oktatáshoz
Az a rendszer, amely a szülők vagy különböző szervezetek adományozási hajlandóságára épít, konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket – írta a Mérce az iskolai adományozás szabályainak szigorításáról, felidézve az előzményeket is. Az pedig a szabad iskolaválasztásnak „köszönhetően” jellemző tendencia, hogy a társadalom jómódúbb rétegei, már amennyiben az állami iskolarendszert választják egyáltalán, „jobb” iskolákba fogják íratni a gyerekeiket, így a nagyobb anyagi mozgásterük mellett is vélhetően ezeket fogják támogatni. „A szegényebb gyerekek? Náluk marad az állami oktatási rendszer rögvalóságának nyomora. Omladozó iskolával, kiégett és túlhajszolt, éhbérért küzdő tanárokkal és alacsony érdekérvényesítő-képességgel.”
Karikó Katalin: jó tanárokra mindig szükség van
Már várja, mikor foglalkozhat újra csak kutatással – ezt mondta Karikó Katalin a Magyar Tudományos Akadémián. A Nobel-díjas tudós annak örül, hogy az ő sikerének köszönhetően most nagy figyelmet kap a tudomány Magyarországon. Az RTL híradó kérdésére reagált a Nobel-díjas magyar fizikus, Krausz Ferenc tanárok mellett kiálló szavaira is. Azt mondta, nem követi a magyar tanárok helyzetét, de jó tanárokra mindig nagy szükség van.
Iványi Gábor: „az egyházunk és az intézményeink tudatos ellehetetlenítése folyik”
Egyre nehezebben tudja működtetni Iványi Gábor egyháza és egyesülete az egészségügyi-oktatási intézményrendszerét, ugyanis a NAV továbbra is minden beérkező pénzt leemel a számláikról. Utolsó segélykiáltásként levelet írtak az Európai Bizottságnak, az államfőnek és a miniszterelnöknek, mert az intézményeiket nem szeretnék átadni az államnak. Folytatni szeretnék tevékenységüket, noha a kormány nem nyitott a megoldásra. Abban bízik Iványi Gábor, talán sikerül szakmai befektetőt találniuk. 20 ezer rászoruló sorsa a tét.
Polgári engedetlenség van kialakulóban?
Polgári engedetlenségi mozgalom indítására szólított fel Demszky Gábor azon a sajtótájékoztatón, amelyen Iványi Gábor beszámolt az Oltalom Karitatív Egyesület és a MET intézményeinek helyzetéről. A korábbi budapesti főpolgármester felhívását támogatásáról biztosította Herényi Károly volt MDF-es politikus és Nagy Bandó András is.
Egyre több pénzébe kerül a családoknak az oktatás
A középfokú oktatásban az állam jelentősen, kiugró mértékben támaszkodik a háztartásokból érkező pénzre, amely feltehetően hozzájárul ahhoz, hogy a magyar oktatás erősen szelektív, és újratermeli társadalmi egyenlőtlenséget.
https://g7.hu/adat/20231011/a-magyar-oktatasi-rendszer-elindult-a-latin-amerikanizalodas-utjan/
Parti Nagy Lajos: ezt a rezsimet nagyon megszívta Magyarország
„Azt hiszem, e maffiaállam nem Magyarország belügyeként fog megdőlni, és abból majd jól nem lehet kijönni” – mondta az író új kötetének megjelenése alkalmából. Annak firtatására, hogyan lehet ennyi megvezethető ember, Parti Nagy Lajos azt mondta: „Hát úgy, hogy a nyilvánosság túlnyomó része katonásan, rezzenéstelenül a rezsimet, Orbán diktatúráját szolgálja.” Szerinte a könyvek fóliázása egy lépésre van a NER-csadortól.
https://hvg.hu/kultura/20231011_Parti_Nagy_Lajos_HVG_interju_ajanlo
október 12.
Jelenleg nincs fizikatanár a fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc egykori iskolájában
Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar tudós a móri Radnóti Miklós Általános Iskolába járt, ám jelenleg ott nincs fizikatanár, írta a momentumos Tóth Endre közösségi oldalán. Bár az iskola honlapján még szerepel egy fizika szakos tanárnő, ő már korábban nyugdíjba vonult, nem tanít az iskolában – ezt az iskola is megerősítette neki telefonon. A politikus úgy tudja, egy földrajz-biológia szakos tanárnő tanítja a fizikát.
https://nepszava.hu/3211901_radnoti-miklos-altalanos-iskola-mor-oktatas-tanarhiany-fizika
Közel a megállapodás a minimálbérről, 15 százalékkal, a jelenlegi bruttó 232 ezerről 266 ezerre emelnék
A garantált bérminimum 10 százalékkal, 296 ezerről 326 ezer forintra nőne – erősítette meg a Népszavának Perlusz László, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdai tárgyalásán résztvevők közül többen azonnal aláírták volna az emelésről szóló javaslatot, ám a VOSZ jelezte, megvárnák a III. negyedéves GDP adatot, mert ha az is megerősíti a recessziót, át kell gondolni az emelés mértékét. A VOSZ szorgalmazza, hogy minél több ágazati kollektív szerződés szülessen Magyarországon.
https://nepszava.hu/3211965_minimalber-garantalt-berminimum-vosz-orban-kormany
100 ezer forint plusz a munkavállalóknak?
Idén nem húzzák az utolsó pillanatig, már a jövő hónapban megállapodás születhet a minimálbér emeléséről. A kormány hamarosan dönt arról a munkaadói és munkavállalói javaslatról, miszerint a munkaadók az idén egyszeri alkalommal kifizethessenek adó- és járulékmentesen maximum százezer forintot a munkavállalóknak – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára.
október 13.
Nagyítóval is alig találni férfi általános iskolai tanárt Magyarországon
Magyarországon az alapfokú oktatástól a középiskolai oktatás felé haladva öregszik a férfi tanári kar: általános iskolában 44 százalék az idősebbek aránya, míg középiskolában 50 százalék. A tanárnőknél az arányok nagyjából 50 százalék körül alakulnak: az általános iskolákban 54 százalék a legalább 50 évesek aránya, a középiskolákban 45-48 százalék. Kevés a férfi pedagógus az általános iskolákban: 2021-ben 1674-en voltak, közülük 732-en 50 évesek vagy idősebbek. A 25 év alatti férfiak száma 51 volt.
A belügy szerint nem lesz korlátozás, ám a fenntartó kiadta az utasítást, több iskolában spórolni kell a fűtéssel
Idén az állami fenntartású köznevelési intézményekben energiafelhasználást korlátozó intézkedések bevezetését a tárca nem tervezi – közölte a Népszavával a Belügyminisztérium, miután a lap arról érdeklődött: télen is érvényben lesz-e az a szabályozás, miszerint az állami általános iskolákban legalább 20 Celsius-foknak kell lennie, a középiskolákban viszont nem lehet 18 Celsius-foknál melegebbre fűteni. A Népszava értesülései szerint a tankerületi központok a napokban kaptak tájékoztatást a Klebelsberg Központtól energiatakarékossági intézkedések bevezetésére. Több szakképző intézményben már kiadták az utasításokat: egy levél szerint, amelyet a Szegedi Szakképzési Centrum küldött ki szeptember végén, a szakképzési centrumokban továbbra is szükséges a „szigorú energiatakarékossági intézkedések” meghozatala és betartása, amelyek minden tanulóra, alkalmazottra kötelezőek.
https://nepszava.hu/3211963_oktatas-futes-takarekoskodas-iskola-tankeruletek
Trencsényi László: önmagán túli veszteséget okozna a MET iskoláinak államosítása
Az a legcinikusabb gondolat, hogy ha Iványi Gáborék nem bírnak intézményeik fenntartásával, majd az állam átveszi azokat. Ám ennél még hátborzongatóbb az a láncreakció, amit ez kiváltana – véli Trencsényi László. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint a MET iskolái és óvodái a pedagógiai innováció szigetei. Ha ezeket bedarálják, az innováció ezen motorja is megszűnik.
Iványi Gábor: morális kérdés, hogy nem hallgathatunk
Hallgathatunk, amikor azt látjuk, hogy több a szegény ember, mint a rendszerváltáskor, és közben az uralmon lévők családtagjaikkal bűnös dőzsölésben élnek? Vagy ha arról beszélünk, hogy ma Magyarországon nincs felelős kormány, évek óta rendeleti kormányzás van ilyen-olyan indokokkal, azt el kellene csendben fogadni? Mindenkinek politizálnia kell – mondja a Magyar Hangnak adott interjújában Iványi Gábor. Miközben szervezetein keresztül állami feladatot, körülbelül 20 ezer nehéz sorsú ember támogatását, gyerekek oktatását végzi az országban, az elvonások miatt mind nehezebb helyzetbe kerül. Dolgozóinak nem tud fizetést adni, egy borsodi iskolájában a tanárok felmondása miatt már fel kellett függeszteni a tanítást.
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/ivanyi-gabor-moralis-kerdes-hogy-nem-hallgathatunk-158446
Ellenőrzők
„Mintegy 70 iskolában indított komplex ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal tavaly május óta, a legtöbb esetben a lemorzsolódó tanulók magas aránya miatt. Még az idei évben további újabb 17 intézményt terveznek megvizsgálni. (…) A hivatal olyan iskoláktól várja a problémák rendezését, amelyek nagy valószínűséggel forrás-, szakember- és pedagógushiánytól is szenvednek, a központosított rendszerben szinte semmilyen önállósággal nem rendelkeznek. Ne felejtsük el azt sem, hogy épp az Orbán-kormány csökkentette 16 évre a tankötelezettségi korhatárt, jelentősen hozzájárulva a korai iskolaelhagyó fiatalok arányának növekedéséhez. Vagyis nem ártana, ha az oktatásirányítás előbb saját magát kezdené komplexen ellenőrizni.” Juhász Dániel cikke.
https://nepszava.hu/3211908_ellenorzok
A válogatás nem teljes körű!
