A PSZ kezdeményezésére megkezdődött az ombudsman vizsgálata az EGYMI-kben. A magyar közoktatás napján a PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság megújította sztrájkköveteléseit a köznevelésben. A Kúria ismét úgy találta: egyértelmű a PSZ vezetői által tavasszal kezdeményezett népszavazás öt kérdéséből kettő.
november 17.
Több tankerületben nem vették át az alternatív népszavazás eredményeit
Az Egységes Diákfront aktivistái a nemzetközi diáknapon próbálták meg személyesen kézbesíteni csaknem 115 ember véleményét. Nem mindenhol voltak hajlandók átvenni az eredményeket, Szegeden például hiába volt ügyfélfogadási idő, nem akarták fogadni az aktivistákat, de még a portás sem szerette volna átvenni a dokumentumokat. Budapesten délután adták volna át az eredményt a Belső-Pesti Tankerületi Központnak (ez a tankerület tavaly ősszel több pedagógust is elbocsátott), ha beengedték volna az EDF tagjait.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231117_alternativ_nepszavazas_7IGEN_Egyseges_Diakfront
Zárt tankerületi ajtók fogadták a népszavazási eredménnyel érkező diákokat, az Orbán-kormány beismerte, hogy szükség van oktatási minisztériumra
Országszerte több tankerületi központnál személyesen próbálták átadni az alternatív oktatási népszavazás eredményeit tartalmazó összefoglalókat az Egységes Diákfront (EDF) és az aHang aktivistái, de nem mindenhol jártak sikerrel. Míg például Nyíregyházán átvették tőlük a dokumentumokat, a debreceni, a szegedi és a Belső-Pesti Tankerületi Központnál hiába csengettek, nem jártak sikerrel. A lap kitért arra is, hogy a kormány egy új bizottság létrehozásával beismerte: szükség van önálló oktatási tárcára.
Pest vármegyében a legmagasabb az egy pedagógusra jutó tanulók száma az alapfokú oktatásban
A 2022/23-as tanévben egy pedagógusra összesen 10,8 diák jutott Pest megyében, Nógrádban 10,5 fő. Ezt követi Komárom-Esztergom (10,2), Borsod-Abaúj-Zemplén (10,2), Fejér (10,1), Jász-Nagykun-Szolnok (10,1) és Győr-Moson-Sopron (10,1), Heves (9,9), Hajdú-Bihar (9,8) és Szabolcs-Szatmár Bereg (9,8) – derült ki a KSH adataiból. Budapesten 9,2 tanuló jut egy pedagógusra.
A tanároknak túl kell lépniük azon, hogy ők a mindentudók
Koren Balázs tanár, a Yettel ProSuli programjának szakmai vezetője azt mondta: sokszor adódik olyan helyzet, amikor el kell fogadni tanárként is, szülőként is, hogy vannak olyan dolgok, amiket a gyerek jobban fog tudni, mint én. Ez egy fontos szemléleti kérdés is: a tanároknak egyszerűen túl kell lépniük azon, hogy ők a mindentudók. 100 éve egy falusi iskolában lehet, hogy így volt, de ma nagyon távol áll a valóságtól. Most már az a tudás nagyobb érték, hogy ha tudom, hol vagy kinél kell keresnem a választ a kérdésemre.
https://wmn.hu/wmn-suli/61245-a-tanaroknak-tul-kell-lepniuk-azon-hogy-ok-a-mindentudok
Szigorítanák a gyermekvédelmi törvényt
A gyermekvédelmi törvény további szigorításának előkészítése jelenleg is folyamatban van – ezt válaszolta a Népszava kérdésére az Igazságügyi Minisztérium. „Ahogy azt a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás is mutatja, a magyar emberek elvárják a kormánytól, hogy védje meg a gyermekeket az egyre agresszívabb LMBTQ-propagandától” – írta a tárca. A cikk felidézte: a Pedagógusok Szakszervezete az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények vizsgálatát kezdeményezte Kozma Ákos alapvető jogok biztosánál, mert sok panasz érkezett az elmúlt időszakban az épületek rossz állapotáról, a méltatlan körülményekről, a szakemberhiányról. Az intézményekbe sajátos nevelési igényű gyerekek járnak, köztük tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdők, értelmi fogyatékossággal élők, autisták, mozgáskorlátozottak is. Nevelésük, fejlesztésük fokozott figyelmet, speciális módszertant igényel.
https://nepszava.hu/3215610_gyermekvedelemi-torveny-homofobia-orban-kormany
Klebelsberg Központ: 37 iskola adományát hagyták jóvá
Bár júniusban megjelent, csak októberben került előtérbe az az utasítás, amely arról rendelkezik, hogy az egyes iskolákban ki jogosult a pénzbeli vagy tárgyi adományok, ingyenes szolgáltatások, munka elfogadására. Az utasítás 2023. június 25-i megjelenésétől október 31-ig Magyarország több ezer iskolájából összesen 37 kérelem érkezett, amelyek mindegyikét engedélyezte Hajnal Gabriella elnök. Ezt a Klebelsberg Központ árulta el a Civil Közoktatási Platform közérdekű adatigénylésére.
https://mfor.hu/cikkek/oktatas/klebelsberg-kozpont-37-iskola-adomanyat-hagytak-jova.html
november 18.
Idomárok
A nevelésügyi kormánybizottság létrehozása és feladatköre egyértelműen azt mutatja, hogy nagy szükség lenne egy önálló Oktatási Minisztériumra, de a kormány ebben nem gondolkodik. Egyrészt azért, mert egy külön oktatási szaktárca létrehozása a mozgalmak egyik követelése; nyilvánvalóan nem tehetnek szívességet azzal, hogy ezt teljesítik. Másrészt Orbánék nem oktatni, hanem nevelni akarnak, nem éppen a szó legpozitívabb értelmében. Talán az idomítás szóval lehetne a legjobban kifejezni valódi szándékaikat. Vélemény a lapban.
https://nepszava.hu/3215887_idomarok
A Rákosi-rendszert idézi a nevelésügyi kormánybizottság
Nevelésügyi kormánybizottság helyett szakemberek által vezetett Oktatási Minisztériumot követel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Szerintük a kormánybiztosság létrehozásával elismerték, hogy hiányzik az önálló oktatási tárca a kormányban.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-rakosi-rendszert-idezi-a-nevelesugyi-kormanybizottsag/424271/
A CKP reméli, a kormánybizottság az oktatás problémáinak megoldására jött létre
A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint a nevelésügyi kormánybizottság létrejöttével a kormányzat végre elismeri, amit az oktatási mozgalmak már régóta hangsúlyoznak: súlyos válság van egy stratégiai jelentőségű területen, az oktatásban. Ha a bizottság létrehozása a problémakezelés szándékát jelzi, a CKP szakmai anyagainak gyűjteményét eljuttatja a bizottság tagjainak.
november 20.
Nem lehetnek óraadók a státusztörvény miatt távozó pedagógusok?
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt mondta: jogilag lehetséges, hogy a felmondó pedagógusokat óraadóként tovább foglalkoztassák, a gyakorlatban azonban ez nem feltétlenül valósul meg. „Két olyan esetről tudunk, amikor a pedagógus nem fogadta el a jogállásváltozást, ezért felmondott, majd megkapta a végkielégítését. Utána jelezte, hogy ugyanabban az intézményben óraadóként dolgozna tovább, amit az adott tankerület nem engedélyezett”.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231117_statusztorveny_oraado_tanar_Pedagogusok_Szakszervezet
Nyugdíjas pedagógusok tartják életben az oktatást
A PSZ számításai szerint kb. 9 ezer nyugdíjast foglalkoztatnak a köznevelésben. Van 79 évesnél idősebb pedagógus és hasonló korú óvónő is – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV híradójának. Arra reagált, hogy a KSH szerint egyre több nyugdíjas dolgozik az országban, nem utolsó sorban kényszerből.
https://www.atv.hu/videok/20231120/egyre-tobb-idos-ember-kenyszerul-dolgozni
További a témában:
„Olyan vagyok, mint egy fecske, aki nem csinált nyarat”
Hosszú, de tanulságos interjút készített a Mérce egy kisközség pályaelhagyó pedagógusával. Réka, akinek nevét megváltoztatták, arról beszélt a Mércének: milyen egy kistelepülés iskolájában tanítani, amikor a magyar oktatási rendszer, a saját rokonai és a diákok szülei egyszerre helyezik nyomás alá; mi vezetett odáig, hogy a státusztörvénnyel végleg betelt nála a pohár; látja-e utólag értelmét a saját és mások szakszervezeti tevékenységének; milyen fejest ugrani a teljes bizonytalanságba, miután bő évtized után elhagyta a tanári pályát.
Közérdekű adatigénylésre vallott a HM
A Honvédelmi Minisztérium a hvg.hu közérdekű adatigénylésére elküldte annak a hat intézménynek a nevét, ahol kilenc egyenruhás oktatótól tanulják a diákok heti egy órában a honvédelmet. Elméletben és gyakorlatban 824 diák tanul honvédelmet a középiskolákban szeptember eleje óta.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231120_Kiderult_hany_diak_tanul_honvedelmet_szeptember_ota
november 21.
Mussolini és az összement tárgyalóasztal
Jövőre megtiltják, hogy a fizetésből vonják a közszférában dolgozók szakszervezeti tagdíját. Ez komoly csapás lehet az érdekképviseleteknek. Többen úgy vélik, retorzióról van szó az elmúlt időszak tiltakozásai miatt. „A kormány számára a halott szakszervezet a jó szakszervezet” – mondta a Szabad Európának Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki hozzátette: láthatóan a Mussolini-féle korporatív modellhez hasonlóan a magyar kormány is szeretne inkább csak a saját maga által létrehozott szervezetekkel tárgyalni. A szakszervezetek megtámadják a törvénymódosítást az Alkotmánybíróságon, és az Európai Bizottsághoz fordulnak, mert sérülnek a munkavállalói jogok. A PSZ most felvilágosító kampányba kezd: népszerűsíti a tagdíjbefizetés módjait, másfelől szeretné alakítani a munkavállalói mentalitást. Öröm az ürömben a PSZ elnöke szerint, hogy ezután a munkáltató már nem láthat rá, ki lép be egy szakszervezetbe. „Ebből korábban több esetben is hátrányuk származott a munkavállalóknak. Elsősorban egyházi iskolákban kaptak burkolt figyelmeztetést a tagok, hogy egy-egy iskola átvételénél csak akkor maradhatnak az intézményben, ha lemondanak a szakszervezeti tagságukról.” Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint az ellenzék érdekérvényesítő képességét látva sokan úgy láthatták, hogy a szakszervezetek sikeresebben tudnak fellépni a pártoknál. Ezért is állhat érdekében a kormánynak a szakszervezetek működésének korlátozása.
Szépen csendben csökken a pedagógusok száma
33 év alatt a pedagógusok száma 23116 fővel csökkent. 2010-ig nagyjából egyenletes a csökkenés: körülbelül 5 évente 3 ezer fővel zsugorodott a számuk. A 2010-es mélypont után többen tanítottak az iskolában, ugyanakkor az is látszik, hogy az emelkedés csak átmeneti volt. 2020-ra újabb 2 ezer pedagógus tűnt el az oktatásból. A 2022/2023-as tanévre pedig 73675-re csökkent a számuk. 1990-től napjainkig a diákok száma 458494 fővel lett kevesebb.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231121_pedagogusok_szama_diakok_szama
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – mondta Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Munkája középpontjában a családbarát köznevelés továbbfejlesztése áll, szeretné beépíteni a magyar népi hagyományok elemeit is. Az új államtitkár beszélt arról is, hogy a digitalizációval lépést tartva a kormány összesen 579 ezer notebookot oszt ki a köznevelésben részt vevő diákok és tanárok között.
A kormány támogatja az iskolai fejlesztéseket és a pedagógusok munkáját
A kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást biztosítson az iskolák megfelelő infrastrukturális feltételeinek megteremtésére, a tanulók kiteljesedését támogató pedagógusok munkájának segítésére – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára egy az egyetemi gyakorlóiskolák fejlesztését szolgáló projekt zárórendezvényén.
A honvédelmi miniszter azt tesz a katonákkal, amit csak akar
Beszántják a honvédelmi szakszervezetet is? A „szuverenitásvédelmi” javaslatcsomagnak része az Alaptörvény módosítása is. Valamilyen “szakszervezet-pótlékot” lehet, hogy a kormány megenged majd, mert a szöveg úgy folytatódik: „A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.”
Decembertől nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Aláírták a minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodást: a minimálbér bruttó 266800 forint, a garantált bérminimum bruttó 326 ezer forint lesz decembertől. A MASZSZ szerint a 10 százalékos emelés kevés a garantált bérminimumért dolgozók számára, ezért nem írta alá a megállapodást.
november 22.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem hagyja magát megfélemlíteni: továbbra is küzd az oktatásban dolgozók jogaiért, az oktatás reformjáért!
Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalást kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben. A közlemény kitért a szakképzés problémáira is. Az oktatás válságára nem árt emlékeztetni a döntéshozókat a magyar közoktatás napja alkalmából sem: a PSZ kezdeményezésére 1991-ben nyilvánították november 22-ét a magyar közokatás napjává. Akkor is az volt a cél, hogy nagyobb figyelmet kapjon a közoktatás stratégiai jelentősége, és olyan döntések szülessenek, amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulók, a szülők, az oktatásban dolgozók érdekei.
https://pedagogusok.hu/hirek/kozlemeny-a-magyar-kozoktatas-napjara/
A PSZ és a PDSZ levelet írt az államtitkárnak: az egyeztetések folytatását kezdeményezik
Egy felmérés szerint a státusztörvény elutasítottsága meghaladja a 98 százalékot. A törvényben garantált illetmények olyan csekély mértékben változnak, hogy az Európában rekordszintű inflációt a legkevésbé sem kompenzálják – írta PSZ és a PDSZ abban a levélben, amelyben a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatását kezdeményezik, felsorolva a kibővített sztrájkköveteléseket is.
https://telex.hu/belfold/2023/11/22/pdsz-psz-sztrajkkovetelesek-maruzsa-zoltan-level
Végre vizsgálat indult a PSZ kezdeményezésére az EGYMI-kben
Vizsgálatot indított az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben (EGYMI) – közölte a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) Kozma Ákos hivatala. A PSZ októberben kezdeményezett szakmai vizsgálatot az ombudsmannál, miután a szakszervezethez több jelzés érkezett a sajátos nevelési igényű, tanulási vagy magatartási nehézségekkel, különböző fogyatékosságokkal élő és autista gyerekekkel foglalkozó intézmények rossz állapotáról, a méltatlan körülményekről és a szakemberhiányról, amelyekről a Népszava is többször beszámolt az elmúlt hetekben. Totyik Tamás elnök köszönetet mondott azoknak, akik felhívták a figyelmet a problémákra, a sajtónak is, hiszen a nyilvánosság is hozzájárult ahhoz, hogy ez a vizsgálat megindulhasson, mondta a lapnak a PSZ elnöke. A problémákra sürgősen megoldást kell találni, mert ezeknek a gyerekeknek most van szükségük hozzáértő szakemberekre, fejlesztésekre, méltó körülményekre, nem pedig évek múlva. A PSZ elnöke tud olyan intézményről, ahol megpróbálták „elővenni” azokat a dolgozókat, akik jelezni merték a problémákat a szakszervezetnek. Ám ha csak egyetlen dolgozót, szakszervezeti tagot bármilyen retorzió ér amiatt, mert fel merte emelni a szavát, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szintre visszük az ügyet – ígérte.
https://nepszava.hu/3216237_gyogypedagogia-fogyatekossaggal-elok-ombudsman-kozma-akos
Az EGYMI-knél elkezdődött a vizsgálat a PSZ kezdeményezésére
Októberben kértük vizsgálatra az ombudsmant, s nem utolsó sorban a sajtóban is megjelent információk alapján elkezdődött a vizsgálat az EGYMI-kben – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Heti TV Pirkadat c. műsorában arra válaszolva, milyen eredményeket ért el mostanában a szakszervezet. Jelezte azt is: november 22-én van a magyar közoktatás napja, amelyet szintén a PSZ kezdeményezett 1991-ben, hogy felhívja a problémákra a figyelmet. Ez a felhívás ma is időszerű. A PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság frissíti a sztrájkköveteléseket, hiszen a gondok csak halmozódtak a státusztörvénnyel, továbbá azzal is, hogy korlátozták a szakszervezetek működését és jogait.
https://www.youtube.com/watch?v=6XC07LAKO5Q
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek nem kapnak megfelelő ellátást
Vizsgálatot indít az alapvető jogok biztosa az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben. Ezt a Pedagógusok Szakszervezete kérte, mert a különleges bánásmódot igénylő gyerekek nem kapnak megfelelő ellátást. Több jelzést kaptak a szakemberhiányról, arról is, hogy a speciális iskolák egy részében nem megfelelőek a körülmények. Omló vakolatról, rossz műszaki állapotról számoltak be. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az RTL híradónak azt is mondta: a kormány a legelesettebbekken nem akar segíteni. A Belügyminisztérium a híradó megkeresésére közölte: kiemelt figyelemmel kísérik a gyermekvédelmi intézmények működését, fejlesztik ezen intézményeket.
Undorító mosdók, omló vakolat a gyógypedagógiai intézmények
Már az ombudsman vizsgálja a gyógypedagógiai intézményekben (EGYMI) tapasztalható állapotokat. A vizsgálat azután indult el, hogy a Pedagógusok Szakszervezete átfogó szakmai vizsgálatra kérte Kozma Ákost. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor az ATV híradónak azt nyilatkozta, hogy a bajok régen kezdődtek: 2010 óta sok pénz vontak ki a közoktatásból. Tudomásuk van olyan intézményről, ahol az igazgató megfenyegette a szakszervezeti dolgozókat, amiért valaki fotókat szivárogtatott ki a sajtónak.
Átfogó vizsgálatot vár a PSZ az ombudsmantól az EGYMI-kben
Azt várja a PSZ elnöke Kozma Ákostól: tárja fel, hol nem megfelelőek a feltételek a gyermekek elhelyezésére – erről a Klubrádió A lényeg c. műsorának nyilatkozott Totyik Tamás. Jelezte azt is: a szakszervezet tudomása szerint sok helyen nincs elegendő és megfelelő képzettségű szakember, így a rászorulók nem kapják meg a speciális fejlesztéseket.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-november-22-szerda-1800-37185
„Nehezen tudok a szülők szemébe nézni, mert nem ezt ígértem” – igazgatók beszéltek a tanárhiányról
„Eddig reménytelen a helyzet, pedig az iskola szolgálati lakást is tud biztosítani, de így is alig akad jelentkező. Aki jönne, annak meg nincsen megfelelő végzettsége” – mondta egy vidéki gimnázium igazgatója, aki informatikatanárt keres. A helyettesítést úgy oldják meg, hogy két-három informatikatanár túlórát vállal, ezen felül pedig vállalt heti pár órát az iskola rendszergazdája, aki főállása mellett informatikát hallgat az egyetemen. Tanórák így nem maradtak el, viszont az iskolában nem tudnak fakultációt indítani ebből a tantárgyból. Egy fővárosi gimnázium igazgatója arról beszélt: a státusztörvény miatt három kollégája állt fel. Humán tantárgyakhoz sikerült szaktanárt találnia, azonban a fizikával nagy gondban van.
https://hvg.hu/360/20231122_iskolaigazgatok_a_tanarhianyrol_szaktanar_statusztorveny
A honvéd szakszervezet várja Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyarázatát Semjén Zsolt alkotmánymódosítására
A szakszervezetnél szomorúan tapasztalták, hogy a szervezetet érintő kérdésben alaptörvény-módosítást nyújtottak be. A katonák érdekeit képviselve továbbra is részt akarnak venni a Honvédség érdekegyeztető munkájában. „Szervezetünk további működése biztosított, és a tervezett jogszabálymódosítás kapcsán, jelenleg is folyamatosan egyeztetünk a Honvédelmi Minisztérium vezetésével. Nagyon bízunk abban, hogy az aktív állomány érdekképviseleti tevékenysége továbbra is szervezetünk bevonásával folytatódik” – közölte a Honvédszakszervezet elnöksége.
november 23.
A Kúria az Alkotmánybíróság követelményeit figyelembe véve ismét egyértelműnek tartja a PSZ népszavazási kérdéseit
Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről. A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, ismét megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek. Közleményünk – amely jelezte, a döntés nem jogerős – felsorolta, mi történt a népszavazás kezdeményezése óta.
Másodszor is a PSZ javára döntött a Kúria
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke, a kérdések egyik benyújtója a Mérce érdeklődésére elmondta: mivel az Alkotmánybíróság már egyszer véleményezte a kérdéseket, és a Kúria azt figyelembe véve hozta meg mostani döntését, a PSZ szerint csak mondvacsinált indokkal lehet megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését. Most elsősorban örülnek annak, hogy a Kúria már másodszor ad igazat nekik, viszont az szomorúsággal tölti el őket, hogy a márciusban benyújtott kérdések ma is aktuálisak.
A gyermek születésének pillanatában szinte eldől a jövője
A jelenlegi oktatás nem tudja csökkenteni a szociális-családi különbségeket, nem kiküszöböli, hanem növeli az esélyegyenlőtlenségeket – erről is beszélt Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Blikknek adott interjújában. Jelezte azt is, mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy eredményesebb legyen az oktatás, legyen elegendő pedagógus stb. A cikk kitért arra is, hogy a PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság frissítette sztrájkköveteléseit, kezdeményezte a tárgyalások folytatását.
ttps://www.blikk.hu/aktualis/belfold/magyar-kozoktatas-vilagnapja/161zzgp?fx_ps=d_2
Gyereksorsok múlhatnak az ombudsmani vizsgálaton, de a felelősség a kormányé
Megkezdődött az az ombudsmani vizsgálat az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben (EGYMI), amelyet a PSZ kezdeményezett. Ettől azt is várják, hogy jelentős felújítások kezdődjenek. Matuz Éva, a PSZ gyógypedagógiai tagozatának vezetője azt mondta a Hírklikknek: a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a gyerekek nem ezt érdemlik. Mivel a legtöbb intézményhez a környező települések is odatartoznak, általában kollégiumuk is van. Volt olyan intézmény, ahol tavaly délután ötkor lekapcsolták a fűtést, és külön kellett könyörögni, hogy ne tegyék, mert a gyerekek fáznak. Nagyon kevés a szakember, amit a fenntartó csoportösszevonásokkal, túlórákkal próbál eltüntetni. Van olyan intézmény, ahol 5-6 szakember is hiányzik, ami nagyon sok. A PSZ korábban képviselőket is kért, tájékozódjanak az EGYMI-kben. Közülük Szabó Tímea (Párbeszéd-Zöldek), aki járt is egy intézményben, azt mondta: a legnagyobb probléma a finanszírozással van, ami ezt a területet mostohagyerekké teszi.
Tanács továbbtanulóknak és szüleiknek
A pedagógusképző intézmények gyakorlóiskoláiban az országos átlagnál magasabb a mesterpedagógusok és kutatótanárok száma, továbbá a hamarosan diplomázó egyetemi hallgatók is ezekben az iskolákban töltik tanítási gyakorlataikat. Nem mindegy, hogy a továbbtanulók milyen iskolát választanak.
Rétvári Bence felháborodott, mert támadták az elektromos autókat
Ha a költségvetésből – amelyet önök naponta módosítanak rendeletekkel – finanszírozzák 1,67 milliárd forint értékben a tankerületi központok és vezetőik számára a 126 elektromos autót és hatvan darab töltőberendezést, akkor miért nem lehet módosítani a beszerzés tárgyát? – tette fel a kérdést Vadai Ágnes DK-s képviselő a belügyminiszternek. „Felháborító, Önök már azt is támadják, ha az oktatásban elektromos autókat kapnak” – így reagált Rétvári Bence államtitkár. Megerősítette, hogy az összeget az autóbeszerzésen kívül másra nem lehet felhasználni, a beszerzés az energiahatékonyságot segíti.
november 24.
Ha jogerős lesz a Kúria döntése, aláírásgyűjtésbe kezd a PSZ
Gosztonyi Gábor a Hírklikknek elmondta: azt mindenképpen meg kell várni, hogy a Kúria mostani végzése jogerőre emelkedjen, hiszen az ismét megtámadható az Alkotmánybíróságon. A PSZ alelnöke bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság remélhetőleg már nem tud újabb érveket hozni a PSZ két vezetője két népszavazási kérdésének elutasítására. Miután az Ab korábban elmondta a véleményét, amit most figyelembe is vett a Kúria, és ehhez képest ugyan módosított az érvelésén, de a végkövetkeztetése ugyanaz lett, már csak mondvacsinált indokokkal lehetne megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését – vélte a PSZ alelnöke. Hozzátette: „de tudjuk, Magyarországon élünk, 13,5 éve a NER égisze alatt, itt bármi megtörténhet és annak az ellenkezője is”.
A válogatás nem teljes körű!
