Több mint százezren szavaztak az Egységes Diákfront és az aHang alternatív népszavazásán. Több év küzdelme, akciója után tényleg csak ennyi embert érdekel Magyarországon az oktatás, amely meghatározza az ország jövőjét?
október 26.
Elkezdődött a debreceni pedagógusperek tárgyalása a munkáltatók által megspórolt illetménypótlékokért
Zeke László ügyvéd nem számít hosszú perekre, mert a dokumentumok a rendelkezésükre állnak. Az első perfelvételi tárgyaláson a bíróság nem fogadta el a tankerület érvelését, amely a bizonyítás terhét a dolgozókra próbálta hárítani. A jogi képviselő szerint a bíróságnak azt kell eldöntenie, a pedagógusok órát tartottak a helyettesítéseken vagy gyermekfelügyeletet végeztek. Ha az utóbbiról van szó, rendszerszintű okirat-hamisítás történhetett. Zeke László szerint mivel nincs tartalmi különbség a pedagógusok követelései között, a 18 per bírái nyilván konzultálni fognak egymással. Most fog kiderülni, lett volna-e értelme, hogy tömegével indítsanak pereket. Az elévülési idő három év, ezért bízik abban, ha sikerrel járnak, felébrednek a pedagógusok és az érdekképviseletek is. Ő ugyanis nem tapasztalta, hogy a szakszervezetek megmozgatták volna saját tagságukat.
október 27.
PSZ: a kormány nem hozott érdemi döntést
Az oktatás szabadságáért október 27-én tartott szegedi tüntetésen felszólalt Tarnay Attila, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) megyei elnöke is. Példákat sorolt arra, mennyire álságosan fedik el az illetékesek a pedagógushiányt: míg két évvel ezelőtt az ő iskolájában öt főállású matematika tanár volt, mára ketten maradtak, ugyanitt egy két éve tanító fiatal pedagógus mondott fel, mert elege lett, de még a tüntetés napján is döntött úgy kollégája, hogy felmond. Szerinte fontos az alternatív népszavazás, mert három és fél év telt el azóta, hogy a PSZ elkezdte szervezni a sztrájkbizottságot. Ezen időszakban sok akció, sztrájk, tüntetés volt, de semmi nem változott, ezért folytatni kell a küzdelmet. A beígért, soha nem látott mértékű béremelésből sem lett semmi.
https://tv.szeged.hu/cikk/szegedi-hirado-2023-oktober-27
https://szeged.hu/cikk/csalodas-utan-ujra-tuntetes-szegeden-is-a-legnagyobb-problema-a-csend
Iványi Gáborék szegedi iskolájának jótékonysági koncertjén több mint 1,2 millió forint gyűlt össze
A minap a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium támogatására tartottak jótékonysági koncertet Szegeden, ahol 1,2 millió forintot gyűjtöttek össze. Az összeget ifj. Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Szegedi Gyülekezetének vezetője szerint a tanáraik fizetésére fordítják.
https://telex.hu/belfold/2023/10/27/ivanyi-gabor-egyhaza-szegedi-iskolaja-tamogatas
Az alternatív szakszervezetek munkajogi lehetőségei Magyarországon
A munkavállalói érdekképviseletek a gazdasági és társadalmi körülményeknek megfelelően más és más szerveződési formákkal kísérleteznek. Megjelennek az innovatív, nyitott, hálózatjellegű szervezkedési logikát képviselő szakszervezetek és egyéb alternatív, rugalmas érdekképviseleti struktúrák. Ezeket a jelenségeket gyakran nevezik a munkajogi szakirodalomban „alternatív” szakszervezeti tevékenységnek („alt-labour”). Szabó Imre Szilárd tanulmánya azt vizsgálja, hogy a kollektív munkajogi szabályozás milyen kihívásokkal néz szembe.
október 28.
PSZ: ígéret volt a béralku
A státusztörvény-tervezet egyeztetésén mondta korábban Maruzsa Zoltán államtitkár, hogy lesz lehetőség béralkura – emlékeztetett az RTL híradónak nyilatkozva Totyik Tamás, a PSZ elnöke. Csakhogy a tankerületeknek nincs pénzük erre.
„Az oktatás bizonyos értelemben már összeomlott, de a társadalom jelentős része nem veszi észre”
A rossz minőségű oktatás hatása nem most érződik rögtön, hanem tíz év múlva. És nem fogunk tudni azonnal javítani rajta, ahhoz kell további tíz év, vagyis rögtön húsz éves lemaradásban vagyunk – ezt mondta a Népszavának Lannert Judit oktatáskutató.
https://nepszava.hu/3213605_oktatas-magyarorszag-tarsadalom-osszeomlas-lannert-judit-interju
október 29.
A PSZ támogatja az alternatív népszavazást
Minden eszközt meg kell ragadni, hogy a kormányt ráébresszük: elhibázott oktatáspolitikát folytat – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV híradónak, reagálva a diákok 7IGEN-es alternatív népszavazására.
https://www.atv.hu/videok/20231029/atv-hirado-20231029
Ádám Zoltán: azoknak a tanároknak a sorsában osztozom, akiket hasonló méltánytalanságért rúgtak ki
A 7IGEN-es alternatív népszavazáson való részvételre buzdít Ádám Zoltán, a Corvinus Egyetem volt docense – derült ki az aHang Facebook-oldalán közzétett videóból. „Meg kell becsülni azokat a diákokat és fiatalokat, akik az alternatív népszavazást szervezik. Speciális helyzetben vagyok ebben a pillanatban, engem október 24-én elbocsátott az én munkahelyem, a Corvinus Egyetem egy rendkívüli felmondással, aminek nagyon nem örültem” – fogalmazott, hozzátéve, nagyon sajnálja, amiért az utóbbi napokban nem mehetett be tanítani. „Azoknak a tanároknak a sorsában osztozom, akiket hasonló méltánytalanságért rúgtak ki az elmúlt hónapokban, években Magyarországon” – mondta Ádám Zoltán.
https://nepszava.hu/3213747_adam-zoltan-corvinus-nepszavazas
A digitális bennszülötteknek is kell tanár
Sokan digitális bennszülöttként jellemzik az alfa generáció tagjait, mivel életük nagy része a különféle online platformokon zajlik. Ennek megfelelően a mai fiatalok számára már nem feltétlenül az iskola szolgál a nyelvtanulás terepéül, hanem a digitális térben sajátítják el a nyelvi kompetenciákat. Azonban, mint az onlineplatformok.hu-n publikált kutatások rámutattak, a tanári jelenlét még mindig elengedhetetlen az idegen nyelvek sikeres elsajátításához.
https://www.economx.hu/tech/nmhh-kutatas-nyelvtanulas-digitalis-bennszulottek.779562.html
október 30.
Másodállást vállalnak a pedagógusok az alacsony fizetések miatt
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy a visszajelzések alapján nagyjából 5 százalékkal emelkednek a tanári fizetések. Pedig lehetett volna több is, ugyanis a státusztörvény elég tág, akár milliós bruttó fizetési sávokat határozott meg. Az Eduline idézte őt.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231028_tanar_pedagogus_fizetes_masodallas
Október végére mindenki elfárad
Október 28-án elkezdődött az őszi szünet, amely idén november 6-ig tart. Lannert Judit oktatáskutató szerint októberre „ki van nyúlva mindenki: a tanár és a diák is”.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231030_miota_van_oszi_szunet_Magyarorszagon
október 31.
115 ezren mondtak véleményt az oktatásról
Összesen 114 941 ember szavazott az ország első alternatív népszavazásán, amelyet az Egységes Diákfront és az aHang kezdeményezett az oktatásról. A hét kérdés mindegyikérére 98,2%-99,7% volt az igenek aránya. A két szervezet kampánya folytatódik. November 17-ére, a nemzetközi diáknapra országos akciót hirdetnek: céljuk, hogy országszerte minél több tankerülethez elvigyék a szavazatok eredményét. A következő megmozdulásuk célja, hogy a kormány által bejelentett új nemzeti konzultációban összegyűjtsenek 1 millió üres konzultációs lapot. Minden egyes kitöltetlen lap egy szavazatnak fog számítani a diákok, a tanárok, a szülők és egy jobb oktatás jövője mellett.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231031_Egyseges_Diakfront_aHang_alternativ_nepszavazas_bejelentes
Lemondott a balatonföldvári iskola igazgatója
A minap pályaorientációs napot tartottak az intézmény 7. osztályos tanulóinak. Az egyik gyermek édesapja vadászként dolgozik, ő vitt magával az iskolába egy puskát a hozzávaló töltényekkel. Miközben a vadász előadást tartott, egy fiú kezében elsült a fegyver. Sérülés nem történt, bár a lövedék nagyjából 40 centire csapódott be egy, az utcán tartózkodó férfitől. A balatonföldvári Gróf Széchényi Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója lemondott.
Képzés gyermekjogok iránt érdeklődőknek
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szeptemberben Hintalovon Akadémia néven képzést indított a gyermekjogok iránt érdeklődő szakembereknek. A képzéseket idén ingyenesen lehet igénybe venni. Novemberben személyes képzést is szerveznek a pedagógusoknak dr. Gyurkó Szilvia, Stáhly Kata és dr. Rácz Dominika vezetésével. Ennek témája a gyermekjogok és gyermekvédelem a köznevelésben. A képzésekről az alábbi linkeken lehet tájékozódni:
Gyermekjogok és gyermekvédelem a köznevelési rendszerben
Polyák Gábor: nyílt cenzúra a World Press Photo kiállítás korhatárossá tétele
A szabadság megcsúfolásának tartja a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, hogy a kulturális miniszter megtiltotta, 18 éven aluliak látogassák a World Press Photo kiállítást. A sajtószabadságot, a művészet szabadságát, a szólásszabadságot tekintve is minden határon túlmegy, hogy Csák János feljogosítva érezte magát beleszólni egy kiállítás tartalmába – fogalmazott Polyák Gábor. Szerinte ez a legnyíltabb cenzúra.
november 1.
A közszféra szakszervezetei nem hagyják magukat – a PSZ sem
Jövőre a közszférában a munkáltató nem vonhatja le a szakszervezeti tagdíjat. A szakszervezetek nem ijedtek meg: új, a kormánytól független tagdíjlevonási gyakorlatot vezetnek be, minimalizálják veszteségeiket, és nem fognak „pitizni” a kormánynak. Sőt, az új, frissített tagnyilvántartás bevezetésével még ők járnak majd jól. Totyik Tamás elnök azt mondta a Hírklikknek: a Pedagógusok Szakszervezete két irányban is lépéseket tesz. Az egyik, hogy fixálják a tagdíjlevonás mértékét. Ehhez azonban a kongresszusnak módosítania kell az alapszabályt, illetve a csoportos tagdíjbefizetést meg kell oldani. A másik, hogy átalakítják a tagnyilvántartásukat is. Egyébként a PSZ azt tervezi, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a minap elfogadott törvényt és nemzetközi fórumokhoz is fordul. Más szakszervezetek képviselői is nyilatkoztak.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-kozszfera-szakszervezetei-nem-hagyjak-magukat-ellehetetleniteni/423460
Könyvfóliázás: kormányhivatali dolgozók mérték le Pásztón, milyen távol van a könyvesbolttól az iskola
A könyvesbolt azt írta: a vizsgálat eredménye szerint nincs elég messze a bolt a katolikus iskolától. Mindez az LMBTQ témákat is tartalmazó könyvek miatt volt kérdés. Két kormányhivatali dolgozó távolságmérővel lemérte a könyvesbolt bejárata és az iskola, valamint a templom bejárata közötti távolságot.
november 2.
Marosi Beatrix nem tudta megmondani a bíróságon, hogy miért öt tanárt rúgott ki a Kölcseyből
Folytatódott a Kölcsey Gimnázium kirúgott tanárainak pere a bíróságon. A tankerület vezetőjét, Marosi Beatrixot hallgatták meg. Ám nem tudta meggyőzően elmagyarázni, mi alapján döntött úgy, hogy a Kölcseyből csak 5 engedetlenkedő tanárt rúg ki. A bíró szerint attól, hogy a polgári engedetlenség még nem létezik fogalomként, nem biztos, hogy jogellenes. A tárgyalás elején és a végén is felhívta Marosi figyelmét: jobb lenne inkább megegyezni, mert az ügy „nem fekete-fehér”, de a tankerületi vezető nem élt a lehetőséggel.
A bíró figyelmeztette Marosi Beatrixot, hogy válaszoljon normálisan, a tárgyalás nem egy tévés műsor
Az Index idézett egy párbeszédet a tárgyalásról:
Bíró: De miért pont öt kollégát választott ki, ha egyébként már egy óra elmulasztása is súlyos kötelezettségszegésnek számít az ön álláspontja szerint? Miért nem három, hat vagy épp hét polgári engedetlenkedőt küldtek el? Az öt talán valamilyen meseszám?
Marosi Beatrix: Akkor és abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, ennyi.
Bíró: Ez nem egy tévés műsor, normálisan tessék válaszolni, és kérem, ne mondja többször, hogy ennyi! Van öt ember, akit kiválasztottak, de nem tudja megmondani a kiválasztás szempontjait.
https://index.hu/belfold/2023/11/02/birosag-marosi-beatrix-tankeruleti-vezeto-kirugasok/
TASZ: a legfontosabb, hogy ne higgyék azt: mindent elfogadtunk
A TASZ kisfilmet tett közzé, ki miért, hogyan küzdött az oktatás javításáért. „Amikor egy akció vagy mozgalom eredményeit vesszük számba, könnyen eshetünk abba a hibába, hogy csak az egyszerűen számszerűsíthető dolgokra koncentrálunk. Hányan sztrájkoltak, hányan mentek el tüntetni, hányan szavaztak és hány hírben jelent meg mindez. Pedig a változásért dolgozó csoportok erejét nemcsak ez adja, hanem a benne résztvevők sokszínűsége, ami segíti, hogy adaptívan reagálhassanak a környezet változásaira. A működésének természetes része az is, hogy vannak csendesebb időszakok: időről időre szükség van háttérmunkára, a hosszú távú célok meghatározására, és az ezek eléréséhez szükséges együttműködés fejlesztésére.”
Mindegyik történet más, mégis mindegyik arról szól, hogy „van lehetőséged kiállni magadért”
Zeller Judit, a TASZ szakértője a Hírklikknek azt mondta: a kisfilm elkészítésével üzenni szerettek volna. Az volt a céljuk, hogy láttassák, milyen sokféle munka, milyen sokféle lehet a polgári aktivista tevékenység. Ez sokszor nem látványos, mert gyakran a háttérben történnek a dolgok. A kisfilmmel szeretnék a figyelmet a fokozatos építkezés fontosságára is ráirányítani. Szereplőik is kis lépésekkel haladnak: először a közvetlen környezetükhöz, barátaikhoz, munkatársaikhoz fordultak dilemmáikkal és ötleteikkel. Nem volt könnyű az első lépés megtétele, de még a sokadik lépésé sem.
https://hirklikk.hu/kozelet/tamogatni-kell-a-pedagogusokat-a-tet-a-magyar-jovo/423528/
november 3.
Óvodások magyarságtudatáról is faggatják egy felmérésben a szülőket
Több szülő is megütközéssel fogadta azt a felmérést, amelyet gyermeke óvodájában kapott. A Népszavához eljutott kérdőív szerint a szülőket arra kérik, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán jelezzék, mennyire tartják igaznak az állításokat. A felmérésben az óvodai munkát érintő állítások mellett egyebek között azt kellett értékelniük: „Az intézmény fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását.” A felmérés készítői véleményeztették azt is: „Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat, képessé válhatnak arra, hogy az adott értékrendet kövessék, a hozzá kapcsolódó ünnepeket, megemlékezéseket örömmel megéljék.” Nahalka István oktatáskutató azt mondta, hogy a hazafiasság, a magyarságtudat erősítésének igénye már a Nemzeti Alaptantervben és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában is megtalálható. A hatalomnak van egy elképzelése a társadalomról, az erkölcsről. Ezt pedig minden áron át akarja nyomni a gyerekeken és a szülőkön.
https://nepszava.hu/3214180_felmeres-ovodasok-magyarsagtudat
Elektromos autókat vásárolhatnak a tankerületek
126 elektromos autót és hatvan töltőberendezést szereznek be 1,67 milliárd forint értékben a tankerületi központok és vezetőik számára. A Klebelsberg Központ és a minisztérium mindezt azzal magyarázta, hogy ezt a pénzt másra nem lehetett elkölteni.
A válogatás nem teljes körű!
