A sztrájkbizottság a hét elején ismét tárgyalt a kormány képviselőjével, de érdemi eredmény most sem született. Hiába toldozgatja a kormány a státusztörvény-javaslatot, a közoktatás tovább csúszik a lejtőn. Rántja magával a diákokat, felelősségvállalás nélkül.
június 16.
A PSZ alelnöke szerint továbbra is szükség van a tiltakozásra
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint a parlamentben „még a kulcslyukakat is betömték”, de nem hiszi, hogy a június 16-ai tüntetés zavarná a képviselőket. S hogy eltérítheti a nagy tömeg a fideszeseket? Ezt nem tudni, ám feladni sem szabad. A Hírklikknek jelezte: a PSZ sem érti, miért olyan fontos a státusztörvény a kormánynak. Az Európai Bizottság is egyre határozottabban jelzi: a törvény nem segíti hozzá a kormányt, hogy az uniós forrásokat le tudja hívni.
Ezrek tüntettek a státusztörvény ellen a Kossuth téren – felszólalt Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke és Tóth Tünde leendő alelnök
A státusztörvényről szóló parlamenti vita alatt gyűlt össze a tömeg a Kossuth téren. A PSZ két képviselője az oktatás legégetőbb problémáira hívta fel a figyelmet. Beszédükben vádolták a kormányt, mert a második világháború óta nem látott pedagógushiányt okozott; vádolták a kormányt, mert a bosszútörvénnyel akarja ellehetetleníteni az oktatást. Gosztonyi Gábor és Tóth Tünde szerint nincs bocsánat arra, hogy érdemi egyeztetés nélkül került parlament elé a státusztörvény, amellyel az utolsó szöget is beverték az oktatás koporsójába. „Remélhetőleg a forró nyár után egy még forróbb ősz jön. Összefogunk, folytatjuk, nem félünk!” – jelentették ki. Az Index folyamatosan ismertette a felszólalásokat.
https://index.hu/belfold/2023/06/16/oktatas-tuntetes-diakok-tanarok-parlament-statusztorveny/
A PSZ meséjéből valóság lesz: összefogunk, folytatjuk, nem félünk!
Miután a tüntetésen még volt idő, Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke, és Tóth Tünde fiatal fizika szakos pedagógus, aki július 1-jétől szintén a PSZ alelnöke lesz, egy mesét is felolvasott, szemléltetve a KRÉTA, vagyis a „Központi Rébuszokban Tévelygő Abszurdisztán” Meseszolgáltató Vállalat tevékenységét.
https://hirklikk.hu/kozelet/amikor-a-gyermekeink-kialtanak-igenis-a-fold-duborog/417261
5 és 10 ezer között ingadozhat a távozók száma a státusztörvény miatt
Sokan lemondanak közalkalmazotti jogviszonyukról, ha elfogadják a státusztörvényt, de vannak olyanok is, akik élnek a „nők 40 év” nyugdíjazási lehetőséggel – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Klubrádió Esti gyors c. műsorának, miközben a parlament tárgyalt a státusztörvény-javaslatról, a Kossuth téren pedig tüntettek ellene. A távozók pontos száma csak később várható, de az érzékelhető, hogy az iskolák vészforgatókönyvekkel készülnek az őszi tanévkezdésre. A minőségi oktatást már biztosan nem lehet elvárni a pályán maradó pedagógusoktól. Ezen a linken 13.50-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2023-junius-16-pentek-1815-33762
Szűcs Tamás 31 év után jelentette be felmondását
„31 év tanítás után befejeztem, elegem van. Amit velünk csinálnak, azzal átlépték a Rubicont” – mondta Szűcs Tamás, a PDSZ ügyvivője a státusztörvény elleni tüntetésen.
„Két évig hajlott a gerinc, és most már elég volt”
Már nem képesek tovább vállalni a mindennapokat az oktatásban – erről beszéltek a megkérdezett pályaelhagyók a Deutsche Welle magyar kiadásának. Van, akinek heti 27-28 órát kellene tanítania, amit nem vállal tovább. Más már elmenekült, ebédszállítónak, futárnak állt. A „csak” tanár sok mindenhez ért, ezért jó esély kínálkozik a munkaerőpiacon, mondta egyikük.
A Fidesz-KDNP módosít: heti 24 kötelező órát kér a kormánytól
Maruzsa Zoltán államtitkár a státusztörvény-javaslatról folytatott parlamenti általános vitában azt mondta: a pedagógusképzés népszerű, lesz utánpótlás. A Fidesz vezérszónoka azt a módosítási javaslatot fogalmazta meg, hogy a pedagógusok heti óraszáma 22-26 óra helyett egy sokkal igazságosabb fix óraszám legyen. A Fidesz képviselőcsoportja kéri az államtitkárt és a kormányt, hogy első lépésben 24 órában fixálják a pedagógusok heti tanítási óráit. Hollik István, a KDNP vezérszónoka jelezte, támogatni tudnák a módosítást.
„Ha valaki kikéri utána közérdekűben, akkor ránk ragad a hazugság” – véletlenül elküldték Maruzsa Zoltánék vitáját a válaszlevélről a Telexnek
„Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani” – írta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Telex birtokába jutott belső levelezésben többek között a Klebelsberg Központ (KK) Stratégiai és Kommunikációs Főosztályát vezető Antalffy Péternek, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak és a KK szakmai vezetőinek. A Telex előzőleg kérdéseket küldött a Klebelsberg Központnak, mert a Honvédelmi Minisztérium levélben toborozta az önkéntes katonákat a 2023/24-es tanévben bevezetni tervezett honvédelem tantárgy oktatására. A Klebelsberg Központ sajtóosztálya véletlenül csütörtökön este 21:31-kor a válasszal együtt továbbította a portálnak azt a belső levelezést, amelyet egymás között folytatott többek között Maruzsa Zoltán és a KK kommunikációs főosztálya. Később közölték, hogy a Telexnek küldött levél téves, a portál mégis ismertette.
13 ábra arról, miért került válságba a közoktatás
Az OECD adatbázisában 29 fejlett országra van adat arról, hogy a tanárok fizetése hogyan alakult 2020-ban amerikai dollárban számolt vásárlóerő-paritáson. Ebben is Magyarország az utolsó az általános iskolák alapján. Az OECD átlagtól elképesztően messze van Magyarország. A G7 elemzése.
június 17.
Lelepleződött a kormány
A NER működését leleplezte a közzétett levél – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az RTL híradónak arról a belső levelezésről, amely a KK és a Belügyminisztérium között folyt és amelyet véletlenül küldtek el a Telexnek. Az alelnök jelezte, mást is próbált letagadni a kormány, például a tanárhiányt.
18 órán át tartott a státusztörvény általános vitája a parlamentben
Péntek délután 4 óra előtt kezdődött, és szombaton délelőtt fél 10-ig tartott a vita az Országgyűlésben a pedagógusok státusztörvényéről. A kormányt a végén már az egészségügyi államtitkár képviselte, aki szerint „új, komolyan vehető érv nem hangzott el az ellenzéktől”, az egyeztetéseket pedig már lefolytatták.
https://www.klubradio.hu/hirek/18-oran-keresztul-tartott-a-statusztorveny-vitaja-136320
A TASZ tájékoztat a státusztörvény legégetőbb kérdéseiről
A Társaság a Szabadságjogokért tájékoztatót állított össze arról, milyen hatással lehet a pedagógusokra a státusztörvény, ha azt beterjesztett formájában fogadja el a parlament. A TASZ szerint a státusztörvény előírásait négy lépcsőben fogják bevezetni. 2024. január 1-től alakul át a jogviszonyuk köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá. A 2023. szeptember 15-29. közötti időszakban kell jelezni, ha a pedagógus nem kíván az új státuszban dolgozni.
https://hirklikk.hu/kozelet/tasz-tajekoztat-a-statusztorveny-legegetobb-kerdeseirol/417202/
Egyre több területet ér el az elbocsátás, az Orbán-kormány nem is egyeztet
Miközben a státusztörvény miatt rendszeresen tüntetnek a diákok és a pedagógusok, a Klebelsberg Központoknál és tankerületeknél 330 álláshellyel lesz kevesebb. Az Orbán-kormány nem egyeztet az érdekvédőkkel, csak a hivataloktól jönnek visszajelzések a már megkezdett létszámcsökkentésről – mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
https://nepszava.hu/3198627_elbocsatas-kozszfera-magyarorszag-2023
június 18.
Több tanár is felmond az ország egyik legjobb gimnáziumában
A budapesti Eötvös József Gimnázium további tanárainak távozása messze túlmutat önmagán. „Az utolsó csepp a pohárban a státusztörvény lebegtetése. Ez nyilvánvaló megalázása a tanároknak. Újabb és újabb elemek kerülnek bele, bebetonoznak vitatott részeket: ilyen a 24-re felvitt kötelező heti óraszám. Tovább csökken a tanárok és az iskolák autonómiája” – mondta a Telexnek Szeiman József. A földrajz-történelem szakos tanár szerint a megélhetésre elégtelen fizetések mellett ezek a fő okok, amiért sok tanár távozik.
Kínos baki a státusztörvény módosító javaslatában: 42 milliós óradíj
42 milliós óradíjat határozna meg a legalacsonyabb illetménnyel rendelkező pedagógusoknak a rosszul megfogalmazott fideszes módosító javaslat, amelyet a státusztörvényhez nyújtottak be. A hibát a PDSZ vette észre.
június 19.
Újabb pontokkal egészítették ki követeléseiket a szakszervezetek
Az érdekvédelmi szervezetek kezdeményezésére június 19-én délutánra hívta össze a Belügyminisztérium a sztrájkbizottság ülését. A márciusi sztrájk után a sztrájkbizottság ülései azért maradtak abba, mert a szaktárca közzétette a státusztörvény-tervezetet, amelyről szakmai egyeztetések indultak. A PSZ és a PDSZ szempontjából ezek lényegében ugyanúgy eredménytelenül zárultak, mint a korábbi sztrájktárgyalások. Nagy Erzsébet (PDSZ) azt mondta, követeléseiket újabb pontokkal egészítették ki. Az egyik, hogy a kormány vonja vissza az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezéseket, a másik, hogy a státusztörvényt is vonja vissza. De lesz más megtárgyalni való is, kormánypárti képviselők ugyanis egy olyan módosító javaslatot nyújtottak be, amellyel heti 24 órában rögzítenék a tanárok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a mostani 22-26 órás felosztás helyett.
https://nepszava.hu/3198818_pedagogus-sztrajkbizottsag-koveteles-kiegeszites-szakszervezetek
Nincs érdemi eredmény, mint ahogy az elmúlt másfél évben sem volt
A PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság a kormánynál kezdeményezte a minap a sztrájkbizottsági tárgyalás összehívását, miután a sztrájkkövetelések nem teljesültek. A június 19-ére összehívott egyeztetésen Totyik Tamás leendő elnök/alelnök és Gosztonyi Gábor alelnök képviselte a PSZ-t. Beszámoló a Facebookon.
https://www.facebook.com/pedagogusok.szakszervezete
Eredménytelenül zárult a hétfői sztrájktárgyalás
A szakszervezetek képviselői két új követeléssel érkeztek a sztrájktárgyalásra: a kormány vonja vissza a sztrájkot korlátozó intézkedéseket és a státusztörvényt is. Előrelépés azonban nem történt. A sztrájktárgyaláson felhívták a figyelmet arra, hogy nem kellene az uniós forrásokra várni, helyette a költségvetési törvényben át lehetne csoportosítani 357 milliárd forintot a pedagógusok azonnali, 45 százalékos béremeléshez, erre viszont nem kaptak választ.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230620_sztrajktargyalas_pdsz_psz
Uniós pénz nélkül is lesz béremelés, 10 százalék
Gulyás Gergely miniszter relatívnak nevezte a tanári fizetések elértéktelenedését, azok kiegyenlítésére két lehetőséget látott. Azt mondta, gyorsabb lenne az uniós pénzzel, de ha azok nem érkeznek meg, akkor is megemelik a tanárbéreket ebben a ciklusban csaknem 50 százalékkal. Minden évben 10 százalékkal akkor is emelünk, ha nem érkezik meg az uniós pénz – hangsúlyozta. Szerinte a béremelés töredékét jelenti az uniós pénz.
https://24.hu/belfold/2023/06/19/gulyas-gergely-unios-forras-nelkul-is-emelik-a-pedagogusok-beret/#
Hazugságot állít Gulyás Gergely a szakszervezetekről
Mindkét pedagógus szakszervezet a sztrájkkövetelések mellett a státusztörvény visszavonását is kéri a kormánytól a sztrájktárgyaláson, amelyet hosszabb kihagyás után hétfő délutánra hívott össze a kormány (a PSZ és a PDSZ kezdeményezésére). „Méltatlan a parlamenti vita a státusztörvényről. Az általános vitát az egészségügyi államtitkár zárta le, ez nevetséges, még akkor is, ha egy minisztériumhoz tartozik. Ezt felháborítónak tartom” – mondta a Szabad Európának Totyik Tamás, a PSZ júliustól hivatalba lépő elnöke.
5-6 ezer tanár mondhat fel a státusztörvény miatt
A Pedagógusok Szakszervezetének leendő elnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy a sztrájkbizottsági ülésen a státusztörvény-javaslat újabb részei is terítékre kerülnek. A PSZ egyebek mellett a parlament előtt lévő javaslat visszavonását követeli. Totyik Tamás szerint a szakképzési törvény átalakításához képest most jóval nagyobb lesz a felmondási hullám, ha a parlament mégis elfogadja: „Ott öt-hatszázan mondtak fel, ennek szerintem a tíz-tizenkétszerese biztosan be fog következni a köznevelés rendszerében” – fogalmazott a PSZ nemrégiben megválasztott vezetője, aki júliustól látja el ezt a tisztséget. Szerinte sokan élnek a nőkre vonatkozó nyugdíjazási lehetőséggel is. Kitért arra is, hogy Gulyás Gergely nyilatkozata felér annak beismerésével, hogy a kormány lemondott az uniós forrásokról, miután csak évi 10 százalékos béremelésről beszélt.
Az infláció miatt csökken az oktatásban dolgozók reálbére
A kormány akkor is biztosít évi tíz százalékos béremelést a pedagógusoknak, ha nem jönnek uniós források – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Bayer Zsolt Hír TV-s műsorában. „Gulyás Gergely szavaiból sajnos az szűrhető le, hogy a kormány már elengedte az európai uniós forrásokat” – mondta a G7-nek Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Szerinte az, amit sorozatosan béremelésnek adnak el, az inflációt sem éri el: „az oktatásban dolgozók már második éve reálbér-csökkenést szenvednek el, addig ne beszéljen senki propagandisztikus szólamokkal a béremelésről.”
https://g7.hu/kozelet/20230619/a-kormanyzati-tanarberemelest-mar-reg-elvitte-az-inflacio/
„Elgondolkodik” a kormány, kell-e még kirúgni engedetlen tanárokat
Nem sok jóról tudunk beszámolni – kezdte beszámolóját a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás, miután ő és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet két órán keresztül tárgyalt a Belügyminisztériumban a PSZ és a PDSZ sztrájkköveteléseiről. Totyik Tamás szerint apró elmozdulás látszik. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ígéretet tett arra, „elgondolkodnak” annak a kormányrendeletnek a felülvizsgálatán, amely november végéig lehetővé teszi, hogy kirúgjanak az iskolákból polgári engedetlenkedő tanárokat.
https://nepszava.hu/3199001_statusztorveny-oktatas-pedagogusok-maruzsa-zoltan-kirugas
Nahalka István: „nem vagyunk felkészülve, hogy válaszoljunk a gyerekek kérdéseire”
Meg kell becsülni az ismereteket, de baj, ha az oktatás célja, hogy információkkal tömjük tele a diákok fejét – mondja Nahalka István oktatáskutató az Eduline-nak. Szerinte, bár ezt nehéz megbecsülni, az iskolák ötöde tudna élni az autonómiával, viszont az a pedagógus, aki belekóstolhat a nagyobb szabadságba és kap is hozzá elég segítséget, könnyen tud fejlődni. Státusztörvényről, alapműveltségről, készségfejlesztésről és illegális mozgástérről is beszélgetett a portál munkatársa a szakemberrel, aki korábban tanterveket és tankönyveket is írt.
Heti 24 tanóra: többeknek nőhet a munkaterhe
„Régóta a szakszervezetek követelése volt, hogy fix óraszáma legyen a pedagógusoknak. Méltányosnak tartom a heti 24 órát” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arra reagálva, hogy a tanárok eddigi kötelező heti 22-26 tanórája helyett heti 24-ben fixálnák a tanítási órák számát. Erről kormánypárti képviselők adtak be módosítást. A pénteki vitában több ellenzéki képviselő is aggályait fejezte ki amiatt, hogy ez a változás nem csökkentené a tanárok munkaterhét.
https://telex.hu/belfold/2023/06/19/pedagogusok-heti-oraszama-24-ora-kotott-munkaido
Hiába állította ennek ellenkezőjét Gulyás Gergely, bármikor átvezényelhetők lesznek a tanárok
A miniszter szerint csak kivételes, rendkívüli esetben utasíthatja a tankerület a tanárokat arra, hogy másik iskolában tanítsanak, mint ahová a kinevezésük szól. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői Kormányinfón többször is megismételte ezt az állítást. Csakhogy a „státusztörvény” tervezetében nincs nyoma ilyen korlátozásnak. Bármikor elrendelhető az átvezénylés a tanár hozzájárulása nélkül is, amikor a tankerület ezt az oktatás folyamatossága érdekében szükségesnek látja.
június 20.
Tüntetés ellenzékiekkel: az oktatás nemzeti ügy
Az oktatás nemzeti ügy, ebben mindenkinek megvan a feladata, a parlamenti képviselőknek is -mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az ATV Start/Szigorlat című műsorának. Arra a kérdésre reagált, miért voltak ellenzéki pártok is a Kossuth térre meghirdetett legutóbbi tüntetésen, amikor a parlament tárgyalt a státusztörvény-javaslatról. Szó volt a tanárhiányról, a sztrájkbizottsági tárgyalásról is. Jelezte: Gulyás Gergely miniszter félretájékoztatta a közvéleményt, amikor arról beszélt, hogy a kormány 2030-ig 7 ezer milliárdot fordít a pedagógusok béremelésére (ez inkább bértömeget jelent). A 10 százalékos béremelés miatt az oktatásban dolgozók reálbére jelentősen és folyamatosan csökkenne.
Pedagógusok sztrájktárgyalása: két felvetést megfontol a kormány
A Belügyminisztérium köznevelési államtitkárával tartott sztrájktárgyalást a PSZ és a PDSZ június 19-én. A részletekről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke (júliustól hivatalba lépő elnöke) beszélt az Inforádió hírműsorának. Két szakszervezeti javaslaton gondolkodik a kormány: az egyik a „lex Szentgotthárd” kormányrendelet, mely azt mondja ki, hogy a pedagógusok a törvénysértést (polgári engedetlenséget) követően fél évvel is elbocsáthatók. A munkaterhek csökkentése érdekében pedig azt kérték az érdekképviseletek, hogy az óvodapedagógusoknál egy órával csökkentsék az átfedési időt. A státusztörvény-javaslat is előírja, hogy az átadás-átvételnél (átfedési időben) a két óvodapedagógusnak két órát együtt kell jelen lennie. Ennek egyre csökkentésével a 32 órás csoportban történő tartózkodást mérsékelni lehet.
Az EB több jelentős módosítást sürget a státusztörvény-javaslatban
Májusban két magas szintű egyeztetés is volt Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus jogállási törvénnyel kapcsolatban, de Budapesten is tárgyaltak. A Bizottság a magyar kormány több lépését is üdvözölte – például, hogy a törvénytervezet számos pontján módosítottak az eredeti törvényjavaslathoz képest és több szakmai egyeztetésre is sor került -, de még maradtak vitás pontok, osztotta meg a Népszavával egy magyar kormányzati tisztviselő, miután a lap érdeklődött: a törvényjavaslat június 6-ai benyújtását megelőzően történt-e egyeztetés a Bizottsággal. Az Európai Bizottság, miközben a tervezett változások irányát több tekintetben jónak tartja, továbbra is módosításokat javasol a törvényjavaslat egyes elemeire, amelyek között négy lényeginek mondható elem van (egyeztetés a szakszervezetekkel, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, a sávos bérrendszer, átvezényelhetőség).
https://nepszava.hu/3199009_oktatas-statusztorveny-tanarok-europai-bizottsag-orban-kormany
PSZ: jogosak az Európai Bizottság észrevételei
Igazságtalan a bérsáv-rendszer, a teljesítményértékelés pedig tele lenne szubjektív elemekkel – mondta az ATV híradónak Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke, aki szerint jogosak az uniós kritikák.
https://www.atv.hu/videok/20230620/atv-hirado-20230620-17
A kormány nyitott a tanárok átvezénylésének módosítására is
„A kormány nyitott minden észszerű, szakmai alapon álló javaslat megfontolására. Ez természetesen vonatkozik a pedagógusok másik intézményben történő átmeneti munkavégzésével kapcsolatos javaslatokra is” – közölte az atv.hu-val a belügyi tárca A cikk felidézte: az Európai Bizottság több módosítást sürget a státusztörvényben. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a pedagógusok „kivételes helyzetben” való átirányításáról beszélt a Kormányinfón. Az atv.hu kérdésére a Belügyminisztérium azt válaszolta: „az új pedagógus életpálya törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését, 800 ezer forintra emelkedik a pedagógusok átlagkeresete, 10 hét szabadságot kapnak és heti 24 órát kell tanítaniuk, ez utóbbi az Európai Bizottság javaslata”.
A kirúgott tanárok nyílt levelet írtak Maruzsa Zoltánnak
„Milyen erkölcsi alapon ítélkezik Ön a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok felett, miközben az Ön által irányított intézményekben – ezek szerint – bevett gyakorlat a hazudozás?” – ezt a kérdést tették fel az elbocsátott pedagógusok a köznevelési államtitkárnak egy nyílt levélben. A tavaly ősszel, polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusok felidézik a politikus tavaly augusztusban kelt levelét, melyben azt írta: a polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz. Alkalmazása felveti azt a kérdést, milyen erkölcsi alapon állnak és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk is vonatkozó jogszabályokat. A tanárok egy másik mondatot is idéztek Maruzsa Zoltántól, méghozzá abból a belső levelezésből, amelynek részletei a Telexen jelentek meg. Ebben az államtitkár azt írta helyettesének, valamint a Klebelsberg Központ több vezetőjének, hogy „Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.
Rendkívüli tablón a budakalászi távozók…
Csendes méltósággal egy rendhagyó tabló került a Szentistvántelepi Általános Iskola tanári szobájának falára. A tablón szereplők többsége a mostani tanév végén hagyja el a közoktatást, de azok is felkerültek, akik az elmúlt 1-2 évben hagyták el a pályát. Volt, aki szintén „elballagott”, de nem akart felkerülni a tablóra. Abban azonban egyetértettek, hogy nagyon szerettek ott tanítani.
https://www.budakalasz.hu/elballago-tanarok-rendhagyo-tablo-kerult-a-telepi-suli-tanarijaba/
Orbán Viktor volt iskolájában is tanárhiány van
Legalább tíz pedagógusi és egy iskolapszichológusi állásra várnak jelentkezőket a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolába – derül ki az intézmény által közzétett hirdetésekből. Ott tanult egykor a kormányfő is.
https://24.hu/belfold/2023/06/20/betoltetlen-tanari-allas-szekesfehervar-teleki-blanka-gimnazium/
Az MTA volt elnöke szerint Gulyás Gergely hazudik
Hazugságnak tartja Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke azt, hogy Gulyás Gergely szerint „összességében” nincs tanárhiány, mert számos területen hiányoznak pedagógusok.
https://hirklikk.hu/kozelet/az-mta-volt-elnoke-szerint-gulyas-gergely-hazudik/417320
június 21.
Tovább szigorítana a pedagógusok életpályájáról szóló törvényen egy fideszes képviselő
Módosítót készül benyújtani az új pedagógus életpályáról szóló törvényjavaslathoz az LMP, jelentette be Hohn Krisztina szakszóvivője. Ezt azzal indokolta, hogy előzőleg Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be: négy órával megemelnék az óvodai gyógypedagógusok kötelező óraszámát. Az eredeti javaslat szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük. A kormánypárti javaslat szerint az óvodai gyógypedagógusok kötelező heti óraszáma 24 óra lenne.
Balog Zoltán is aggódik az egyházi pedagógusok elvándorlása miatt
A Telexhez eljutott egy levél, amelyet a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége küldött az egyházhoz tartozó oktatási intézmények pedagógusainak. A Balog Zoltán püspök, korábbi miniszter, illetve Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke által aláírt levélben az áll: „Sok bizonytalanság, elkeserítő körülmény nehezíti ma a tanítást, s akadályozza, hogy a lényegre, az Önre bízott diákok nevelésére összpontosítson. S a köznevelést övező vitákban is kevés figyelem jut a legfontosabb kérdésekre, hogy kik, hogyan, mit és kiket tanítanak a magyar iskolákban. Számunkra Ön, mint pedagógus érték, aki méltó arra, hogy elismerjék a munkáját, méltó megfelelő bérezésre, szakmai elismerésre, megfelelő pihenőidőre, szabadságra”. A levél kitér a megfelelő elismerés, a bér fontosságára, majd azzal folytatódik, hogy a református egyház többször jelezte álláspontját az új pedagógusi életpályával kapcsolatban, és bár javaslataik egy részét meghallgatta a kormány, maradtak nyitott kérdések. „Amennyiben a pedagógusbérek emelése nem történik meg a korábban tervezett módon, szeptembertől az egyházi fenntartású intézményekből is megindulhat a pedagógusok elvándorlása.”
„Nem akarom behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem” – tabló a távozó tanárokról
Azért készítettek ballagási tablót, hogy megmutassák, emberi életekről van szó – mondta az RTL híradónak az egyik tanár, aki úgy döntött, otthagyja a budakalászi Szentistvántelepi Általános Iskolát. Náluk 11 tanár mondott fel. „Van, aki magánintézményben fog tanítani, van, aki külföldre ment, és van, aki most fog külföldre menni. És vannak, akik az építőiparba mentek át dolgozni” – távozó kollégáiról beszélt Kenderesi Ildikó.
https://rtl.hu/hirado/2023/06/21/tanarok-felmondas-tablo
Siralmas itthon a tanárok sorsa, a szakértő elemzi az okokat
A státusztörvény a közoktatás több évtizede tartó kálváriájának egyik látványos tünete. Részben régiós kihívásokra, részben sajátosan magyar problémákra mutat rá. Setényi Jánossal, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének Igazgatójával beszélgetett a Pénzcentrum munkatársa.
Piaci szereplők fejlesztenék a duális képzést
Piaci szereplők elengedhetetlennek tartják a szorosabb együttműködést az iskolák és a képzőhelyet működtető vállalatok között – közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.
https://profitline.hu/a-piaci-szereplok-fejlesztenek-a-dualis-szakkepzest-450193
június 22.
Új képzéssel próbálja enyhíteni a kormány az óvónőhiányt
Öt- és kétéves „óvodai nevelő” képzést indítana a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium által közzétett tervezetből, amellyel a szakképzési kormányrendeleteket módosítanák. Óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzésben lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni. A tervezetet a kormany.hu-ra töltötték fel, június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke a Népszavának azt mondta, a minisztérium a PSZ-szel nem egyeztetett, arra sem hívták fel a figyelmüket, hogy társadalmi egyeztetés indult. Az új képzés több kérdést is felvet, ilyen munkakör eddig nem létezett, óvodapedagógusként csak diplomával lehet elhelyezkedni.
https://nepszava.hu/3199268_szakkepzes-ovodapedagogus-szakszervezetek-ovonohiany
Nem kell majd főiskolai végzettség ahhoz, hogy valaki óvodáskorúakkal foglalkozzon
Jelentősen átalakítja a kormány az óvónőképzést: elég lesz egy technikum vagy egy kétéves tanfolyam elvégzése. A Pedagógusok Szakszervezetét meglepte a tervezet. Gosztonyi Gábor, alelnök azt mondta az ATV híradójának, hogy a rendelet módosításával a szakemberhiányt szeretné orvosolni a kormány. Egy óvodapedagógus szerint az átalakítás bérfeszültséget okozhat.
A pedagógushiányt akarja leplezni a kormány az óvodai nevelők képzésével
A PSZ megdöbbenéssel vette észre egy rendeletmódosításban, hogy a szakképzésben bevezetnék az óvodai nevelői képzést, de nem tudni, ez mire jogosít, ugyanis ilyen státusz nincs az óvodákban. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor a Klubrádió A lényeg. c. hírműsorának is nyilatkozott. (7.20-nál kezdődik).
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-junius-22-csutortok-1600-33891
Miért nem sikerül az a pedagógusoknak Magyarországon, ami Romániában három hét alatt összejött?
Romániában nem olyan szakszervezet-ellenes a kormány, mint nálunk – véli Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) júliustól hivatalba lépő elnöke, hangsúlyozva: szomszédunknál nem kötik létszámarányhoz, hogy tárgyaljanak a szakszervezetekkel és állami támogatást is kapnak a működésre. Romániában nincs sztrájkjogot korlátozó törvény sem, nem kell elégséges szolgáltatásként sokszor a sztrájk alatt is tanítaniuk a pedagógusoknak. Vélhetően nálunk enélkül sem lenne olyan nagy a részvétel, mint a romániai sztrájkokon, de a mostaninál másfél-kétszer többen csatlakozhatnának. Az Eduline portálnak nyilatkozott, kiemelve a tudatos munkavállalóvá nevelés fontosságát. Jelezte azt is: egy 20-30 százaléknyi kormánypárti elkötelezettségű pedagógus „akkor sem fog megmozdulni, ha fát vágnak a hátán”.
Vízválasztó lehet a nyári szünet
Egy hónapja adott a lehetőség arra, hogy az oktatásból távozni kívánó tanárok felmondásaikat letétbe helyezzék a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) fővárosi és megyei irodáiban. Ez idő alatt mintegy kétezren éltek a lehetőséggel, de az alelnök, Gosztonyi Gábor szerint a nyári szünet vízválasztó lehet, sokan ugyanis csak az új jogállási törvény életbe lépése után lépnek. A felmondás letétbe helyezése annak is jó eszköz lehet, aki nem mer hangosan tiltakozni, nemtetszését mégis kifejezné. Az Indexnek az alelnök arról is beszélt, nemcsak szaktanárokból van hiány, hanem tanítókból is.
Nemcsak a diákok ballagtak el, tanárok is
Egy normális országban nem lenne feltűnő, hogy a miniszterelnök gratulál az érettségizőknek, a diplomázóknak – válaszolta a Napi.hu-nak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. A PSZ szerint az érettségi vizsgákon nyújtott teljesítmény valóban elismerésre méltó, különösen úgy, hogy az idén érettségizőknek a világjárvány okozta digitális oktatással is meg kellett küzdeniük. Ráadásul sok diáknak nem volt szaktanára covid nélkül sem, így a szülőknek nagyon sok pénzt kellett fizetniük a különórákért. Felhívta a figyelmet arra: tele van a sajtó a középiskolákból elballagók fotóival. Ezúttal nem a diákokról van szó, hanem az „elballagó” pedagógusokról, akiknek végképp elegük lett az oktatásban uralkodó káoszból, amelyet a kormány saját maga gerjesztett, de megoldásként csak a státusztörvényre futotta tőle. Ez viszont azokat is távozásra ösztönöz, akik eddig csak fontolgatták a pályaelhagyást. Vajon Orbán Viktor gondol-e azokra a most ballagó óvodásokra, akik szeptembertől tanító nélkül kezdik meg az iskolát? Ők eljuthatnak az érettségiig vagy egész életükre funkcionális analfabéták lesznek? S akik ma érettségiznek, eljutnak vajon a diplomáig? A PSZ szerint az akadémiától az unióig mindenki látja, hogy az oktatás miatt veszélyben van a fiatalok jövője.
„Te tetted ezt, király!” – a budapesti Karinthy Gimnázium távozó tanárai is pedagógustablóval búcsúznak
A budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból távozó 17 tanár portréjával is készült tabló. „Te tetted ezt, király!” – írták a bejegyzéshez.
Alapvető szakokra tett közzé álláshirdetést a Madách Imre Gimnázium
A budapesti Madách Imre Gimnázium (az ország 9. legjobb középiskolája) a Facebookon tett közzé álláshirdetést. A 2023/24-es tanévre matematika-informatika (2 fő), angol-bármely, spanyol-bármely, testnevelés és történelem-magyar szakos egyetemi végzettségű tanárokat keresnek.
Változhatnak a pedagógusok átirányíthatóságának feltételei
A belügyminiszter javaslatára döntött a kormány olyan módosító javaslatokról, amelyek meghatározzák, mik az átirányítás keretei az utazást és az időszak hosszát tekintve a pedagógusok számára. Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón részleteket nem árult el, de az szerinte megnyugtató lehet mindenki számára.
Béremelés uniós pénz nélkül is lesz
Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón is megismételte korábbi kijelentéseit a béremelésről. Utalt a heti fix tanórás módosító indítványra is. „Abban is egyetértünk Balog Zoltán püspök úrral, hogy világos keretekre van szükség, ezért meghatároztuk, hogy 24 órát kell tanítania egy pedagógusnak. Rögzítettük azt is, hogy tíz hét, tehát ötven nap szabadság illet meg minden pedagógust” – mondta a miniszter.
Több tucat ellenzéki javaslatot leszavaztak, a fideszes többség elfogadta a bosszútörvényt a kulturális bizottságban
A több mint 18 órás általános parlamenti vita után a parlament kulturális bizottsága bő egy óra alatt lezavarta a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényjavaslat „részletes” vitáját. A bizottság kormánypárti többsége támogatta a tervezetet, amely ellen hónapok óta tiltakoznak civil, szakmai és érdekvédelmi szervezetek. Az ellenzék részéről több mint 40 módosító javaslat érkezett, kormánypárti kollégáik ezeket vita nélkül leszavazták. Egyedül a fideszes Dunai Mónika módosítóját szavazták meg, amely heti 24 órában fixálná a pedagógusok tanítással lekötött heti munkaidejét a mostani 22-26 órás felosztás helyett. Utóbbiról Dunai Mónika is beismerte, hogy igazságtalan.
NPK: a kormány saját forrásból jelentős pedagógus-béremelést nem tud, nem akar adni
A státusztörvény biztosan nem teszi vonzóbbá a pályát, és az is kijelenthető, hogy a pedagógushiány, amely most is nagy, még jelentősebb lesz – mondta Horváth Péter igazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Telexnek. A törvény márciusi változatán annyit sikerült puhítani, hogy szerinte nem lesz rosszabb a tanárok státusza, mint eddig volt. A pedagógusok felmondása komoly problémákat okozhat az iskolákban, előfordulhat, hogy csoportokat kell összevonni, nem lesznek délutáni foglalkozások, csökken a színvonal. A béremelésre ugyanakkor nem lát szeptemberig valós esélyt, és a kormány által saját erőből ígért emelés sem teszi vonzóbbá a pályát. A heti fix 23 tanórát el tudták volna fogadni, erre a pedagógusok 90 százaléka jelenleg rábólintana – ha nem is feltétlen kitörő örömmel -, hisz most is vannak sokan, akiknek 24 vagy annál több az óraszámuk. Jelentős számban dolgoznak ugyanakkor alacsonyabb óraszám mellett pedagógusok, nekik ez nyilván sok. Pontos számai nincsenek, hogy szeptembertől hány tanár távozhat a rendszerből. „De már a sztrájkoknál is látszódott, hogy lesznek olyan intézmények, ahol meghaladja a kritikus arányt a szerződést elutasítók száma.”
június 23.
Nagy különbség van a fővárosi és a vidéki tiltakozások között
A PSZ az elmúlt hónapokban nagyon sok fórumot tartott vidéken is, hogy tájékoztassa az oktatásban dolgozókat arról, mi vár rájuk, ha a parlament elfogadja a státusztörvényt. Jelezte: a tiltakozásban nagy különbség van a főváros és a vidék között. A balmazújvárosi fórum után nyilatkozott Totyik Tamás alelnök a helyi Daru TV-nek. Szerinte a státusztörvény a jogfosztás gyűjteménye.
https://www.youtube.com/watch?v=W9-c-E8qz2c
„A gyerekeket menteni próbáló pedagógusokat teljesítményértékelni gonoszság” – szakpszichológus a státusztörvényről
Reális veszély, hogy nem szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás – véli Sándor Éva pedagógiai szakpszichológus, akivel a teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgetett az Eduline. Szerinte az lehetne a megoldás, ha az összes pedagógusnak biztosítanának egy olyan bért, amely egzisztenciális biztonságot nyújt, és azon felül lehetne többletjövedelemre szert tenni. A leterheltség egyebek között azzal jár, hogy a tanároknak nincs kapacitásuk a rohamtempóban való tanításon kívül másra. „A végletesen kizsigerelt pedagógusokat tovább többletmunkába hajszolni ahelyett, hogy a valódi problémákat orvosolnák, gyerekek elleni vétek és az oktatási rendszer szétverésének következő fázisa.”
https://eduline.hu/kozoktatas/20230621_Pszichologiai_hatasa_a_statusztorvenynek
A felnőtt lakosság többsége szerint a pedagógusok bérét 30-50 százalékkal kellene megemelni
A budapestiek és a férfiak szerint kellene akár 50 és 100 százalék közötti összeggel is megemelni az általános iskolában tanító pedagógusok fizetését – ez derült ki a Pulzus kutató felméréséből. Jelenleg az alapoktatásban valamivel több mint bruttó 390 ezer forintot keresnek a tanárok. A pedagógusok érdekeit képviselő szakszervezetek szerint ilyen infláció mellett – januárban a KSH adatai szerint25,7 százalékra ugrott a drágulás – jóval magasabb fizetést kellene elérni, mint amit a kormány ígért.
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/altalanos-iskolai-tanarok-beremelese-statusztorveny.773040.html
A válogatás nem teljes körű!
