Augusztusban előbb lesz hó, mint béremelés – mondta keserűen a PSZ alelnöke, Totyik Tamás. Hiába kérte a PSZ és több szakmai, civil szervezet is, hogy a kormány ne terjessze be a státusztörvény tervezetét a parlamentnek, vonja azt vissza, a képviselők szimbolikus napon, június 16-án kezdik tárgyalni. Közben a Kossuth téren tüntetés lesz, amelyen felszólal Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke és Tóth Tünde (júliustól alelnök).
június 9.
Rétvári Bence szerint megfogadták a szakszervezetek javaslatait
A Belügyminisztérium államtitkára az M1 csatornának azt mondta a státusztörvényről: nagyon sok egyeztetés volt a szakszervezetekkel, az Európai Bizottsággal és a parlamenti pártokkal. A szakszervezetekkel 34 témakörben sikerült részben vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot. Szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni. A Kossuth rádióban is azt hangoztatta, hogy három hónapig egyeztettek a törvényjavaslatról, érdemi módosítások történtek a szakszervezetek javaslatai alapján.
https://nepszava.hu/3197733_retvari-bence-pedagogusok-statusztorveny
„Nem a diákok feladata, hogy kiálljanak értünk”
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szóvá tette, hogy az oktatásnak nincs képviselete a kormányban, nincs, aki kiálljon a szakterület érdekeikért. A pedagógusok önérvényesítő képességéről is lesújtó adatot közölt: az elmúlt egy évben a tanárok 8! százaléka vett részt a tüntetéseken. Szerinte a magyar kormány rendkívül rossz üzeneteket fogalmaz meg a pedagógustársadalomnak, a státusztörvény például atomcsapásként érte az eleve kiábrándult, sztrájkoló tanárokat. A diáktüntetések kapcsán elmondta: nem a diákoknak kellene ezt a terhet magukra venniük, hanem a tanároknak, az őket képviselni hivatott politikusoknak kellene az oktatásért kiállniuk.
https://szemlelek.net/nem-a-diakok-feladata-hogy-kialljanak-ertunk/
június 10.
Vészforgatókönyvvel készülnek az iskolák, hogyan élhetik túl szeptembertől az egyre nagyobb tanárhiányt
Egy fővárosi pedagógus azért megy vidékre tanítani, mert ott legalább kifizetik az ebédjét. Máshol megszüntetik a napközit, a nevelők alsós tanítónak állnak. Bár a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat új bérezési rendszert helyez kilátásba – a Belügyminisztérium pedig 2025-re ígért bruttó 800 ezres tanári átlagfizetéssel próbálja a pályán tartani vagy visszacsábítani a pedagógusokat – Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint sem a törvényjavaslat, sem a 2024-es költségvetés nem tartalmaz valódi garanciákat a béremelésre. A kormány már tavaly decemberben lehívhatta volna a pedagógusok bérrendezésére szánt uniós forrásokat, ehhez csak néhány jogszabályt kellett volna módosítania, amit nem tett meg, az Európai Bizottsággal pedig továbbra sincs megegyezés.
https://nepszava.hu/3197788_oktatas-veszforgatokonyv-tanarhiany-tanevkezdes-statusztorveny
A kormány eszközként tekint a pedagógusokra, iskolabezárás várható
A még nagyobb tanárhiányra való felkészülés a parlament elé terjesztett státusztörvény célja – mondja Ercse Kriszta oktatáskutató. „Ma pedig már a szó legszorosabb értelmében az egzisztenciális létükért küzdenek, kihasználták, kizsigerelték őket, az idegrendszerük, fizikumuk, mindenük a túlélésért küzd. Egy haldoklóval meg nem kezd el arról beszélni az ember, hogy figyelj, azért a tanulás-szemléleted hagy némi kívánnivalót maga után. Először olyan feltételeket kell teremteni, hogy egy bizonyos életminőségen meg tudjanak élni. Amit tanári fizetésből ma nem lehet” – mondta a pedagógusokról.
https://nepszava.hu/3197718_oktatas-magyarorszag-tanarhiany-iskolabezaras-interju
június 11.
Zala megyei országgyűlési képviselőknek írt a PSZ megyei elnöke
Az akciók sorában a Hírklikk példaként említette a PSZ Zala megyei elnökének levelét, amelyben a státusztörvény következményeire hívta fel a politikusok figyelmét. „Felelős lépésekre van szükség! Ettől a felelősségtől hajtva, ismét írunk a megye három országgyűlési képviselőjének, hogy tájékoztatni tudjuk őket álláspontunkról, hogy ők is felelős döntést tudjanak hozni a törvényhozásban. Emellett továbbra sem adjuk fel, és minden eszközt megragadva, fogunk küzdeni a törvény ellen, mert tudjuk, hogy igazunk van. Tudjuk, hogy hazánknak ez az érdeke.”
https://hirklikk.hu/kozelet/hetkoznapi-hosok-akik-sohasem-adjak-fel/416909
Tudja, mit jelent a státusztörvény, ha életbe lép?
Június 6-án a kormány benyújtotta a parlamentnek a státusztörvény-tervezetet. Bár hónapok óta sejthető, hogy az új szabályozás miként formálná át az oktatási intézmények, a pedagógusok helyzetét, sokak számára még mindig nem egyértelmű, mit jelentene a jogállásváltás. Az Index elmagyarázza.
https://index.hu/belfold/2023/06/11/statusztorveny-oktatas-pedagpgusok-javaslat-kormany-szajbarago/
Szeptemberben megszűnik a gödi Piarista Szakképző Iskola
Megszűnik szeptemberben a gödi Piarista Szakképző Iskola és Kollégium, a diákoknak más iskolákban kell befejezniük tanulmányaikat – tudta meg a Telex. A fenntartó Piarista Rend Magyar Tartománya a megszűnés okai között említette a csökkenő diákszámot, amely az idei évben kritikusan alacsony volt, illetve az intézmény fenntarthatóságának egyre nagyobb terhét.
https://telex.hu/belfold/2023/06/11/godi-piarista-iskola-megszunes-diakok-letszam-tamogatas
június 12.
Van még muníció, amivel a kormányt meg lehet szorongatni
Ha a pedagógustársadalom azt mondaná, most elég volt, akkor lehetne mozdulni, mert a társszakszervezetekkel együtt országos a lefedettségünk, és ha egyszerre lépnénk, abba a kormány beleremeghetne, de ez az egység a pedagógustársadalomban nincs meg – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Totyik Tamás, a PSZ júliusban hivatalba lépő elnöke. Úgy látja, két okból nem rázzák meg magukat: van egy fanatikus Fidesz-tömeg, legalább 30 százalék, akik akkor is befogják a szájukat, amikor rosszabb életkörülményeket teremtenek számukra, csak a Fidesz maradjon hatalmon, a másik, hogy például a kistelepüléseken még mindig áhított összeg a pedagógusok fizetése. A Fidesz megosztotta a pedagógusokat. Sok tanár „antigyurcsányista, antikommunista”, de ők is elkezdtek morgolódni, csak még a fotelből nem hajlandóak felállni. Az interjúban szó volt a státusztörvény-javaslat következményeiről is.
Ki fog szeptembertől tanítani?
A kormány úgy gondolta, a színjáték, amelyet az uniónak bemutatott, véget ért, így benyújtotta a parlamentnek a státusztörvény-javaslatot. A PSZ sem kapott írásban semmit arról, hogy a szakszervezetek módosításaiból mit fogadott el a kormány -mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Civil Rádió 117 perc című műsorában. Közben számos meglepetés érte a szakszervezeteket, pl. az, hogy új életpályáról szól a törvény: ez beismerése annak, hogy 2013-ban bevezetett életpálya megbukott. Ráadásul kétharmados lesz a jogszabály, módosítani csak az tudja, akinek van/lesz kétharmados többsége a parlamentben.
https://podcasters.spotify.com/pod/show/117-perc/episodes/Ki-fog-szeptembertl-tantani-e25jv6c
Horváth Péter: engedett is a kormány, meg nem is
A tárgyalások eredményeképpen a kormány több ponton is változtatott a pedagógusok státusztörvényének tervezetén. Ugyanakkor az Országgyűlés elé terjesztett javaslat alapján csorbul majd a tantestületek önállósága, a béremelés problémája sem oldódik meg – mondta az InfoRádiónak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Az NPK végig azt próbálta képviselni, hogy azok a kedvezmények, amelyek korábban a pedagógusléthez kötődtek, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben voltak, azoknak nem szabad csorbulniuk, illetve kerüljenek be olyan elemek is, amelyek valóban vonzóbbá tennék a pályát, hogy a tanároknak ne kelljen elgondolkodniuk a váltáson.
Donáth Anna elküldte a törvényjavaslat szövegét az Európai Bizottságnak
„A magyar kormány újra és újra megpróbálja átverni az Európai Bizottságot: míg belföldön antidemokratikus eszközökkel lép fel olyan társadalmi csoportok ellen is, mint a pedagógusok, az EB felé gyakran a jó tanulót próbálja játszani. Ezért tájékoztatásként elküldtem a Bizottságnak, és külön Vera Jourová EB-alelnöknek a státusztörvény összefoglalóját, hogy a kormány még véletlenül se tudja átverni őket a kettős beszéddel. Legyen világos az Európai Unió vezetésének számára is: a magyar kormány a kilátástalan helyzetük miatt tüntető pedagógusokon készül bosszút állni a törvénnyel, amelynek következménye az lesz, hogy több ezer tanár hagyja ott a pályát” – írta a Momentum EP-képviselője.
A sztrájk és a tüntetés tabu
Az Eduline által megkérdezett, diákmozgalmakban részt vevő diákok beszámolói alapján nagyon vegyes, hogy az egyes iskolák hogyan kezelik a közéletileg aktív tanulókat. Valahol nincs vele az iskolavezetésnek sem gondja, máshol viszont kirúgással fenyegetik meg az ülősztrájk szervezőjét. Az órákon elvileg tilos politizálni, de, hogy a folyosón ki miről beszélget, nem lehet megszabni. Sok helyen arra sem néznek jó szemmel, aki a tanáriban erről beszélget.
A tantestület egyharmada távozni készül az iskola igazgatója miatt Etyeken
A tanárok tömeges távozásával erősen kétségessé vált a következő tanév kezdete. A botrány azután tört ki, hogy a tantestület és a szülői munkaközösség már évek óta reménytelenül küzd a Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatójával, aki élvezi a Fideszes polgármester támogatását, vagyis leválthatatlan…
Bűnös dolog, hogy nincsenek fiatalok a tanárikban
Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője szerint a legnagyobb baj az, hogy a közoktatás teljesen szétesett, semmi modernizáció nincs benne, és a miniszterelnök ellenségnek tekinti a progressziót. Bűnös dolog, hogy nincsenek fiatal tanárok, akik közel lennének a mostani gyerekekhez, akik tudnák, hogy mik az ő problémáik. Áthidalhatatlan szakadék keletkezik a tanártársadalom és a diákok között. A Hírklikknek adott kétrészes interjút.
Megszületett a megállapodás, véget ér a sztrájk Romániában
A romániai közoktatást megbénító sztrájk felfüggesztését jelentették be a tanügyi szakszervezetek, miután három hét alatt sikerült elérniük a béremelést. A miniszterelnök megerősítette, hogy hétfőn elfogadják a kialkudott béremelésekről szóló rendeleteket, a tanárok pedig keddtől visszatérhetnek az osztálytermekbe.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230612_Rendkivuli_befejezik_a_sztrajkot_a_tanarok_Romaniaban
június 13.
Végkielégítésükkel is zsarolhatják a tanárokat
Lényegesen kevesebb végkielégítésre számíthatnak azok, akik nem fogadják el, hogy az új pedagógus jogállási törvény bevezetése után már nem közalkalmazottként, hanem „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” dolgozzanak. A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat kimondja: akik idén szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egy havi, 20-30 év között két havi, afölött három havi végkielégítést kaphatnak. Ez jóval kevesebb annál, mint amennyi normál esetben járna végkielégítésként. Nagy Erzsébet (PDSZ) elmondta, a köznevelési államtitkárság képviselői erről nem beszéltek a korábbi egyeztetéseken, épp arra tettek ígéretet, hogy akik nem fogadják el a jogállásváltást, azoknak a közalkalmazotti törvény szerinti felmentéssel és végkielégítéssel szűnik meg a jogviszonya. Ezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is megerősítette. – A szándék egyértelmű, meg szeretnék akadályozni, hogy sokan felmondjanak. De nem tudom, ennek mekkora lesz a visszatartó ereje, szerintem az önkényes áthelyezésektől, a túlmunkák emelkedésétől való félelem erősebb a pályát elhagyni tervezők körében, aki tud, a versenyszférában keres állást magának – mondta a PSZ alelnöke.
https://nepszava.hu/3198087_oktatas-pedagogusok-statusztorveny-vegkielegites
Június 16-a a közoktatás halálának napja is lesz
Kedden is volt korbonbontás, a Momentum szerint minden miniszter megbukott a tanév végén. A pedagógusok jogállását megváltoztató törvényjavaslatról pénteken vitáznak a képviselők a parlamentben. Azalatt tanárok és diákok a Kossuth téren tartanak újabb demonstrációt. Szimbolikus napra időzítették a vitát, június 16-a a közoktatás halálát is jelenti majd – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke (júliustól elnöke).
https://rtl.hu/hirado/2023/06/13/statusztorveny-kordon-tiltakozas-tanarok-fizetese
Teljesen lezárják a parlamentet a státusztörvény tárgyalásakor
Indoklás nélküli, rendkívüli döntéssel minden „külsős” személyt igyekeznek távol tartanai a parlamenti ülésteremből június 16-án, amikor a kormány kérésére az országgyűlés rendkívüli ülésen tárgyal például a státusztörvény-javaslatról is.
A Szülői Hang lefordította magyarra a státusztörvény Fidesz-paneljeit
A civil szervezet szerint a státusztörvény nem a bajok valódi okait orvosolja, pusztán tüneti kezelést próbál nyújtani azzal, hogy a pedagógusok kizsigerelésével elfedné a már most is kritikus és drámai mértékben növekvő pedagógushiányt. A kormány továbbra is spórolási és hatalompolitikai céljainak rendeli alá a közoktatást; az, hogy az ágazat a belügyminiszterhez került, éppúgy ezt a célt szolgálja, mint a félrevezető kommunikáció. Ezért készítettek egy Fidesz-magyar szótárt, hogy megkönnyítsék a témában kevésbé jártas szülők és valamennyi érdeklődő számára a kormányzati kommunikáció értelmezését.
Maruzsa Zoltán szerint az uniós pénzekhez szükséges reformokat tartalmazza a státusztörvény
„Érdekes, hogy a szakszervezetek, miközben az elmúlt évtizedben a jelenlegi rendszert támadták, hirtelen, amikor a kormányzat egy új struktúrával áll elő, egy törvényjavaslattal, hirtelen az lesz a testtartás, hogy maradjon minden inkább úgy, ahogy most van” – fogalmazott a státusztörvény-javaslat kritikáiról Maruzsa Zoltán államtitkár a HírTV-nek adott nyilatkozatában. Majd azzal folytatta: megkérdezte az érdekvédőktől, kijelentik-e, hogy a jelenlegi rendszer jó, de nemmel feleltek. Hogy esetleg a jelenlegi rendszer és a kormány tervei mellett más megoldások is elképzelhetők lennének, az az államtitkár nyilatkozatában nem merült fel, tette hozzá az interjút ismertető Eduline.
Itt érhető el az eredeti interjú:
Tóth Endre: a kormánypárti ispánok Döbrögi urasággal az élen deresre készülnek húzni a tiltakozó pedagógusokat
A státusztörvény-javaslatról beszélt napirend előtti felszólalásában Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője. Szerinte „Döbrögi uraság és a zsoldosainak bajszos főkapitánya” negyven botütéssel akarja büntetni a méltó munkakörülményeket követelő pedagógusokat. „Nem a fizetésetek kicsi, hanem a pofátok nagy, ordítják oda a tanároknak. Van, akit kirúgnak, van, akit felmondásra kényszerítenek, másokat pedig megtörnek” – fogalmazott Tóth Endre. Szerinte a kormánynak a statuálás a fontos, nem az oktatás.
https://telex.hu/belfold/2023/06/13/parlament-napirend-elotti-felszolalasok-kedd
Kivezetik az iskolabuszt a tanyavilágból
Különjárat helyett bérletet biztosítana a Hódmezővásárhely környékéről a városba bejáró gyerekeknek az állami tankerületi központ. A szülők háborognak. Arról, hogy mire számíthatnak a tanyavilágban élő gyerekek, annyit írt a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ igazgatója, Miklós Anikó: a szülőkkel már egyeztettek, rendszeresen tájékoztatják őket a fejleményekről.
https://nepszava.hu/3198062_iskolabusz-hodmezovasarhely-kornyeke-tanyavilag
Hány óvodáson végeztek nemátalakító műtétet?
Nem volt bonyolult Mellár Tamás Pintér Sándorhoz intézett kérdése: a közgazdász parlamenti képviselő, az MTA doktora azt szerette volna megtudni az oktatásért is felelős belügyminisztertől, Magyarországon hány óvodásokat érintő nemátalakító műtétet végeztek el az elmúlt öt évben. Pintér Sándor nevében Rétvári Bence államtitkár küldött választ, igaz, sok köszönet nem volt benne. Mellár Tamás a Facebookon arra a feltételezésre jutott: lehet, hogy egy nemváltó magyar óvodást sem talált az Orbán-kormány az elmúlt években.
https://nepszava.hu/3198165_mellar-tamas-ovodas-nematalakiti-mutet
június 14.
A tüntetésen részt vesz majd a PSZ és a PDSZ tagsága is
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke arról beszélt a Hírklikknek: látszik, hogy a kormány nem akarja komolyan venni uniós kötelezettséget, a szociális párbeszédet. A PSZ és a PDSZ ugyanis múlt szerdán küldte el azt a levelet Maruzsa Zoltánnak, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának, amelyben a sztrájktárgyalások folytatását kérte. A sztrájkbizottság nem szűnt meg, a két érdekképviselet sztrájkkövetelései továbbra is érvényesek. Azt szerették volna, hogy még a tanév befejezése előtt egyeztessenek. A mai napig nem kaptak választ. A cikk arra is kitért: szerda délig több mint 30 ezer e-mailt kapnak a parlamenti képviselők, tiltakozva a státusztörvény ellen.
Tarnay Attila: a rosszhoz képest még rosszabb változtatás is van a törvényjavaslatban
A sztrájkkövetelésekből semmi sem teljesült, a béremeléshez továbbra is az uniótól várja a kormány a pénzt – mondta Tarnay Attila, a PSZ Csongrád-Csanád Megyei Szervezetének elnöke a Szeged TV Téma című műsorának. A státusztörvény-javaslatban sincs érdemi előrelépés az oktatás helyzetének megoldására, sőt a jelenlegihez képest egyes területeken még rosszabb is lehet a pedagógusok helyzete. Ezen a linken 4.30-nál kezdődik a beszélgetés.
A PSZ helyet kapott a Monitoring Bizottságban
Bejelentette a kormány, kik lesznek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) Monitoring Bizottság tagjai. Köztük számos olyan civil szervezet is van, amelyet a kabinet korábban hevesen bírált. Így például a Belügyminisztérium által beterjesztett státusztörvényt bíráló Pedagógusok Szakszervezete, vagy a Társaság a Szabadságjogokért.
TASZ: Magyarország bukhatja az uniós pénzeket
Valójában a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az új életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akar finanszírozni a kormány. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében hangsúlyozza: ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket, vagyis a parlament nem hozhatna alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül. A TASZ közleményéhez 21 szervezet csatlakozott, köztük a PSZ.
https://nepszava.hu/3198271_statusztorveny-tasz-oktatas-alapjogok-unios-forrasok
Az FDSZ is tiltakozik a státusztörvény ellen
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete elnöksége felszólítja az országgyűlést, hogy az egyébként is nehéz helyzetet ne élezzék tovább a pedagógusok teljes jogi és szakmai ellehetetlenítésével, mert az már az oktatáshoz való alkotmányos jogokat veszélyezteti. A parlamenti elfogadásra váró javaslat nem szolgálja a közoktatás problémáinak megoldását, azokat csak elfedi és elmélyíti.
Rétvári Bence ismét a szakszervezeteken köszörülte a nyelvét
Politikai hangulatkeltés a státusztörvény körüli vita – mondta Rétvári Bence az Inforádió Aréna c. műsorában. „Ha megnézzük a szakszervezetek beágyazottságát, egyik sem éri el a 10 százalékos reprezentativitási küszöböt. Az egyik 1,3 százalékos, a másik öt százalék környékén van, pedig ez tíz környékén volt, tíz évvel ezelőtt a Pedagógusok Szakszervezetének nem kilenc, hanem 22-23 ezer tagja volt. Amióta elkezdtek politizálni és nem az érdekképviselettel foglalkoznak, tagjaik több mint a fele otthagyta a szakszervezeteket. Mi az egyeztetésekbe ettől függetlenül bevontuk őket és a későbbiekben is be fogjuk vonni. Nyilván a legnagyobb szakszervezetet mindenképpen racionális bevonni, most többet is bevontunk. De úgy látszik, a tanároknak sem tetszik az, ha előbb van a politika, mint az ágazati érdekképviselet”.
Egy kormánypárti politikus szerint a pedagógusok nem bíznak a szakszervezetekben
Karsay Ferenc, a XXII. kerület polgármestere, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja felkeresi azokat a helyi iskolákat, ahová meghívják, hogy egyeztessen a pedagógusokkal a problémáikról. Az így szerzett javaslatokat, információkat eljuttatja a kormányzathoz, hogy segítse a konszenzust. Szerinte a tanárok már nem bíznak az érdekképviseleti szervezetekben sem.
Botrányosan kicsi végkielégítést adna a kormány a pályaelhagyó tanároknak
Erről a Népszava írt először, ezt is felidézte az RTL híradója. Ha az Országgyűlés megszavazza a státusztörvényt, tömeges felmondások várhatók, ezt próbálja a kormány megakadályozni. A híradónak két olyan tanár nyilatkozott, akik több mint 40 éve vannak a pályán, köztük Csabalik Zsuzsa. Azt mondják, hogy a bosszútörvénynek is nevezett státusztörvény annyira megalázó, hogyha megszavazzák, mindenképpen új állást fognak keresni.
https://rtl.hu/hirado/2023/06/14/tanarok-tomeges-felmondas-johet-statusztorveny-vegkielegites
Menni vagy maradni?
Parlament előtt van az új pedagóguséletpálya-modellről szóló törvény, amely semmivel sem lesz jobb a réginél. A Magyar Narancs jelezte: 24 témában nem a törvény, hanem a később legyártandó kormányrendeletek lesznek az irányadók. Ráadásul a törvénytervezet/javaslat szövege olyan, mint a kacsintós pénztárca: innen nézve szende szűz, onnan nézve maga az ördög.
https://magyarnarancs.hu/belpol/menni-vagy-maradni-259474
A kormány a korábbi rossz tapasztalatok miatt zárja le a Parlamentet
A rendkívüli plenáris ülés zavartalan lebonyolításához rendelték el a belépések korlátozását. Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője a döntést politikai cinizmusnak tartja. A Fidesz a tiltakozó tanároktól, diákoktól is fél.
https://nepszava.hu/3198350_statusztorveny-parlament-vita-oktatas-belepes-tiltas
Társadalomra veszélyes: maximális, 150 ezres bírságot kapott Pankotai Lili
A maximálisan kiszabható 150 ezer forintos bírságot rótta ki a rendőrség Pankotai Lilire gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértés miatt. A határozat szerint Pankotai „szervezői magatartást tanúsított”, amikor a május 3-ra meghirdetett demonstrációk után a Karmelita Kolostorhoz hívta a Clark Ádám téren összegyűlt tüntetőket. Egy héttel korábban a Belügyminisztériumtól mentek a várba a demonstrálók, hogy a kordonbontó politikusokhoz csatlakozzanak, emiatt szintén 100 ezer forintos büntetés kapott Pankotai Lili. A TASZ szakértője szerint a büntetés nagyságának elriasztó jellege van, hogy még egyszer ne próbálkozzon.
Betegsége miatt nem jelent meg a bíróságon a Belső-Pesti Tankerület vezetője
Szerda reggel folytatódott volna a tanárper a Fővárosi Törvényszéken. A tárgyalás eredetileg a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjének meghallgatásáról szólt volna, de Marosi Beatrix egészségügyi okokra hivatkozva nem jelent meg.
Mire jó a KRÉTA? Állampapír-reklámra
Egy KRÉTA-n keresztül kapott kéretlen üzenet állampapír-vásárlásra buzdítja a szülőket – számolt be a hvg.hu-nak több szülő is.
június 15.
PSZ: a tiltakozások felkeltették a társadalom és az EB érdeklődését is
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a tanévzáró sajtótájékoztatón arról beszélt: az elmúlt időszak tiltakozásának eredménye, hogy a társadalom, illetve az Európai Bizottság is ismeri a magyar oktatás problémáit. Jelenjenek meg „Pályaelhagyó” feliratú táblákkal a péntek délutáni Kossuth téri tüntetésen azok a pedagógusok, akik az elmúlt években úgy döntöttek, nem tanítanak tovább, illetve akik a pályaelhagyást tervezik, hogy megmutassák a kormánynak, mi lesz a sorozatos rossz döntések következménye – kérte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöksége. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás elmondta, a parlament előtt lévő státusztörvény-javaslat nem tartalmaz megoldásokat a közoktatás problémáira. Ráadásul a 2024-es költségvetés tervében az alapfokú oktatásra GDP-arányosan 1,1 százalékot, a középfokú oktatásra 0,7 százalékot tervez költeni a kabinet, ami messze elmarad a 6 százalékra prognosztizált inflációtól. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke emlékeztetett: hamarosan új teljesítményértékelési rendszert is bevezetnek a pedagógusok számára. Ez a szakképzésben már működik, nem túl megnyugtató visszajelzésekkel. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, a Belügyminisztérium hétfőn tárgyal ismét a pedagógusok sztrájkbizottságával.
https://nepszava.hu/3198441_pedagogusok-szakszervezete-tanevzaro-sajtotajekoztato
Gosztonyi Gábor: „ami most történik az oktatással, az több mint abúzus”
A Pedagógusok Szakszervezete tanévzáró sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy hétfőn folytatódnak a PSZ és a PDSZ által ismét kezdeményezett sztrájkbizottsági tárgyalások a köznevelési államtitkársággal. A pénteki Kossuth téri tüntetésen felszólal Gosztonyi Gábor újraválasztott alelnök és Tóth Tünde, a PSZ újonnan választott alelnöke. A PSZ elnöksége arra kért mindenkit, hogy a pályaelhagyók mindenképpen menjenek a tüntetésre. A Hírklikk is részletesen ismertette Szabó Zsuzsa, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás nyilatkozatát a sajtótájékoztatóról.
Totyik Tamás: „augusztusban előbb lesz hóesés, mint pedagógus béremelés”
Szabó Zsuzsa, a PSZ leköszönő elnöke szerint elkeserítő úgy lezárni ezt a tanévet, hogy mindent elkövettek a változtatások eléréséért, mégsem tudnak érdemi eredményt felmutatni pl. a béremelésről, a munkaterhek csökkentéséről. A sajtótájékoztatón idézték Orbán Viktor Hősök terén elmondott beszédét (1989. június 16.), amelyhez Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke hozzáfűzte: a mai fiatalok ugyanilyen lánglelkűek, mint egykor Orbán Viktor volt. „Nem véletlen a pénteki, június 16-i dátum sem, Nagy Imre kivégzésének és újratemetésének a napja. A közoktatás koporsójába ugyanis ekkor fogják az utolsó szöget is beverni. Ha elfogadják a státusztörvényt, nem lesz más az országban, mint a közjószágok legeltetése” – jelentette ki az alelnök, aki kíváncsi, hogy a hétfői sztrájkbizottsági tárgyaláson mi történik. Totyik Tamás, aki júliustól lesz a PSZ elnöke, ismertette: a 2024-re benyújtott költségvetési tervezetben a középfokú oktatás 0,7 százalékkal részesedik majd a GDP-ből (ez megfeleződött 2022-höz képest), az alapfokú oktatásra 1,1 százalék jut majd. Tehát a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb vesztese az oktatás. Ami pedig a béremelést illeti, szerinte előbb lesz augusztusban hóesés, mint béremelés.
A PSZ várja a pályaelhagyókat is a tüntetésre
Amíg tart a parlamenti ülés, tüntetnek majd a Kossuth téren – a PSZ főként azokat is hívja „pályaelhagyók” feliratú táblákkal, akik már elhagyták a pályát vagy épp a státusztörvény miatt fontolgatják. A PSZ az országgyűlési képviselők figyelmét is felhívja arra, milyen következményei lesznek annak, ha elfogadják a státusztörvény-javaslatot. Erről Totyik Tamás, a PSZ alelnöke nyilatkozott a Klubrádió A lényeg c. műsorának. Ezen a linken 8.25-től kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-junius-15-csutortok-1800-33735
Az EDF felszólítja a pártokat, utasítsák el a „bosszútörvényt”
Amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, szinte azonnal több ezer pedagógus mondhat fel, ami még a mostaninál is elviselhetetlenebb helyzetbe sodorja a magyar oktatást, ezzel egyidőben több ezer fiatal diáknak csorbítja a tanuláshoz való jogát a kormány – írta nyílt levélben az Egységes Diákfront. Ezért felszólítják a pártokat, hogy ne vegyenek részt a kormány hazaárulásában, utasítsák el a bosszútörvényt és álljanak ki közösen a magyar oktatásért!
Tüntető diákok a tanároknak: a csenddel, a fejlehajtással a gyerekek jövőjét veszitek el!
Azt kérik diákok a tanároktól és a szülőktől, hogy csatlakozzanak a tüntetéshez június 16-án. Az Egységes Diákfront azt írta közösségi oldalán: „Kedves Tanárok! Az oktatásért harcolunk, magunkért, a jövőért, de legfőképp Értetek. Most viszont mi kérnénk Tőletek valamit. Mindenki, aki eddig azért nem állt fel, hogy azzal ne okozzon kárt a diákjainak, az most lépjen előre és csatlakozzon! Nem folytathatjuk tovább úgy, ahogy eddig, biztonsági játékkal, óvatoskodással. Sajnos már nem védtek meg minket azzal, hogy megtartjátok az órákat, nehogy lemaradjunk”. Azt is megjegyezték: „Nem lehet örökké meghúzódva várni, hogy lesz majd jobb és volt már rosszabb. A csenddel, a fejlehajtással a gyerekek jövőjét veszitek el! Szóval lépjetek! Értünk, magatokért, egy ország szebb jövőjéért.”
Felkészülnek a pályaelhagyók Miskolcon is
Szűcs Tamás 1993-ban kezdte tanári pályafutását magyar-történelem szakon. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban tanít, és már másfél-két hónappal ezelőtt közölte a vezetőséggel, ha lesz státusztörvény, ő nem lesz. Pilz Olivér számára is a státusztörvény volt az utolsó csepp a pohárban. A matematika, fizika és biológia szakos tanár már letétbe helyezte felmondását. A felmondásokat (vagyis a közalkalmazotti jogviszonyról szóló lemondást) a Pedagógusok Szakszervezete fővárosi és megyei irodáiban gyűjtik.
https://index.hu/belfold/2023/06/15/statusztorveny-pedagogusok-palyaelhagyas-oktatas/
Amíg Romániában gyorsan óriásivá duzzadtak és célt is értek a tanártüntetések, Magyarországon egy év alatt sem hoztak áttörést
Majdnem másfél éve tart az oktatási tiltakozás Magyarországon, ám a sorozatos tüntetések, iskolai sztrájkok még nem kényszerítették érdemi meghátrálásra a kormányt. Romániában több mint százezer tanár sztrájkolt, tüntetett, követeléseiknek néhány hét alatt sikerült érvényt szerezniük. Mikecz Dániel mozgalomkutató a Népszava érdeklődésére jelezte: egy tüntetési hullámban nem lehet mindig azonos szintű a mozgósítás. Szerinte az is látszik, hogy a tanár-diák tüntetések idén más irányba kezdtek nyitni, a szervezők újabb kereteket próbáltak találni a megmozdulásokhoz: a korábban legfőképp szakpolitikai és a pedagógusok munkaügyeiről szóló tiltakozások mostanra általános „rezsimkritikába” csaptak át, nem csak a bérükért harcoló tanárokról szólnak.
https://nepszava.hu/3198358_tanartuntetes-oktatas-statusztorveny-romania-magyarorszag-bermeles
„A magyar szakszervezetek, a civil társadalom mára elvesztette önbizalmát és ezzel szolidaritási potenciálját”
Arról, hogy a határ túloldaláról miként látszódnak a magyarországi és romániai pedagógustüntetések közötti különbségek, Magyari Nándor László szociológust, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát kérdezte a Népszava.
https://nepszava.hu/3198362_oktatas-romania-magyari-nandor-laszlo-interju-tanartuntetes
június 16.
Az oktatás ellenállói nem adják a jövőt
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egy Thomas Jefferson idézettel invitál a Kossuth téri tüntetésre. „Amikor az igazságtalanság törvénnyé lesz, az ellenállás felelősséggé válik.” A Hírklikk összefoglalója.
https://hirklikk.hu/kozelet/az-oktatas-ellenalloi-nem-adjak-a-jovot/417129/
„Mintha egy őrült, vak kocsis hajszolná a lovakat” – igazgatók a státusztörvényről
Ha a tiltakozások ellenére elfogadják a státusztörvényt, s az a közel 5000 pedagógus is elhagyja a pályát, aki erre az esetre kilátásba helyezte a felmondását, nagyjából 21 ezer pedagógus fog hiányozni a szeptemberi tanévkezdéskor. Sokan már a tanév végével búcsút vettek az iskolától, sőt, a pályától is. Arról, hogy ez milyen változásokat hoz majd az intézmények és a diákok életében, iskolaigazgatókat kérdezett a portál. Pár centivel a szakadék előtt. Félelmetes, amikor az igazgató a munkavállalók ép lelkéről és idegzetéről beszél, ami szintén elvárás lenne egy iskolában.
A fekete zászlók és tiltakozások ellenére a parlament előtt a státusztörvény
Szigorított beléptetési rend mellett, az Országház előtti demonstráció közepette kezdődik a parlamentben – az első rendkívüli ülésnapon – a státusztörvény általános vitája. Csaknem 5 ezer pedagógus mondott igent a Nem a státusztörvényre! petícióra és nemet a pedagógus pályára, ha a parlament megszavazza a “bosszútörvényt”. Mivel az Országgyűlés a hírek szerint a következő két hétben nem ülésezik, a státusztörvény zárószavazása várhatóan július első hetében lesz.
Gyógypedagógusok: akik csendben, éhbérért a legelesettebbeken segítenek
240 ezer forint. A gyógypedagógusok ennyi pénzt visznek haza, miközben a legjobb tudásuk szerint igyekeznek fogyatékos gyerekeken és felnőtteken segíteni. Bott Boglárkával, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának hamarosan diplomázó diákjával beszélgetett az Eduline munkatársa.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230615_gyogypedagogus_fizetes_munka_statusztorveny
Megszorításokból jeles: idén kevesebbet költ oktatásra az Orbán-kormány, mint 2010-ben
2021-ben az Eurostat szerint Magyarország a GDP-je 5 százalékát költötte oktatásra, a parlamentet előtt fekvő 2024-es költségvetési tervek szerint ez idén a GDP 3,6 százaléka, jövőre pedig négy százaléka lesz. Vagyis az idei év a mélypont. Jövőre 0,4 százalékos kiadásemelés jön, ám a növekedés csalóka: ebben az összegben benne van az a tanári béremelés, amelyet a kormány uniós forrásokból akar finanszírozni. De ha az ehhez szükséges 300 milliárd forint nem érkezik meg, az oktatási kiadások jövőre sem nőnek, így azok maradnak a történelmi mélypont közelében.
https://nepszava.hu/3198479_koltsegvetes-gdp-orban-kormany-egeszsegugy-oktatas
A válogatás nem teljes körű!
