A parlament a héten elfogadta, az államfő alá is írta a státusztörvényt, már megjelent a közlönyben. Nyár van, de kérdés, miként reagál erre ősztől a megmaradt pedagógustársadalom. A többiek már távoztak vagy éppen csomagolnak.
június 30.
A Kúria két népszavazási kérdést hitelesített
A diákok óraszámának csökkentésére és a tantervnek a tanulók igényeihez szabására feltétlenül szükség van – indokolta a hitelesített népszavazási kérdések jogosságát Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az ATV Egyenes Beszéd c. műsorának. Ha minden jogi akadály elhárul, a PSZ megkezdi az aláírások összegyűjtését. A státusztörvény-javaslatról elmondta: az ingyen végzett eseti helyettesítést a duplájára emelik, ez elfogadhatatlan. A 24 óra heti fix tanítási órát nem kérte sem a PSZ, sem a sztrájkbizottság, heti fix 22-őt követeltük. Az átvezényelhetőségnél napi 3 órát lehet utazni a „családbarát” kormány javaslatára.
https://www.atv.hu/videok/20230630/kedden-szavaz-a-parlament-a-statusztorvenyrol
Gyalázat az oktatásban: felszámolják a jövőt
A parlamenti szavazás elhúzásának hátterében a PSZ, PDSZ és a Tanítanék szerint is az áll, hogy a kormány ki akarta várni, amíg a pedagógusok, diákok elmennek nyaralni, táboroztatni, nehogy a július 4-ére tervezett voksolás idején túl sokan tiltakozzanak a Parlament előtt. Totyik Tamás, a PSZ júliustól hivatalba lépő elnöke szerint a státusztörvény-javaslat végszavazása elhúzódásának oka lehet az Európai Bizottsággal való egyeztetés is. A brüsszeli testület ugyanis aggályosnak ítélte egyebek között a pedagógusok munkaterhének növekedését, a magánszámítógépek ellenőrzését, a szakszervezetekkel való együttműködés és egyezetetés feltételekhez kötését. Arról, hogy az Európai Bizottság és a kormány megállapodott-e, nincs információ.
https://hirklikk.hu/kozelet/gyalazat-az-oktatasban-felszamoljak-a-jovot/417837
Az ELTE tiltakozik az óvodai nevelők képzése ellen
Átalakítaná az óvodapedagógus-képzést a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara szerint azonban az intézkedés többet ártana, mint segítene. Szakmai véleményükben azt írják, nem értenek egyet az óvodai nevelő képesítés létesítésével, mivel az óvodapedagógusok munkája magas szintű egyetemi végzettséget követel. Helyette azt javasolják, hogy a külföldi törekvésekhez igazodva Magyarországon is hozzanak létre óvodapedagógiai mesterképzéseket az egyetemeken.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230630_ovodai_nevelo_kepzes_kim_elte_tok
július 1.
Féktelen kizsákmányolás zajlik, nemzetközi jogi fórumokon kell fellépni a magyarországi tanárokért – Interjú Totyik Tamással
A tanárok nagy része nincs tisztában a munkavállalói jogokkal. Volt, akit vécétakarításra is beosztottak – mondta a Népszavának a PSZ új elnöke. Totyik Tamás jelezte: komoly felvilágosító kampányt kell folytatni a munkavállalói jogokról. Bírálta azokat, akik nem tiltakoznak. „Be kell látni, hogy a pedagógusok egy jelentős része konzervatív, a mostani kormányzattal szimpatizál. Én 20-30 százalékra tenném az arányukat, de ez csak az én becslésem. Ezek a kollégák, ha fát vágnának a hátukon, akkor sem tiltakoznának, inkább csendben maradnak, nehogy a mostani politikai vezetésnek ártsanak.” A Népszavának adott interjún kívül Totyik Tamás nyilatkozott a portál podcastjának is. Azt mondta: a legjobb szakemberek mennek el, ennek súlyos ára lesz.
A kormány éket akar verni a pedagógus szakszervezetek közé
A státusztörvényhez benyújtott módosító csomagba bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint csak a kabinet által létrehozott, kötelező tagsággal rendelkező Nemzeti Pedagógus Karral kell majd a köznevelés-szakmai javaslatokat megvitatni. Ha fenntartói vagy munkáltatói szinten egyik pedagógus szakszervezet sem éri el a tíz százalékos tagsági feltételt, a legnagyobb tagságú érdekképviselettel ennek ellenére is konzultálni kell. A módosítás feltehetőleg az Európai Bizottság nyomására került a javaslatok közé, ugyanis fennállt annak a lehetősége, hogy e nélkül a két legnagyobb tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kiesett volna a tárgyalásra jogosultak köréből. A módosító javaslat ugyanakkor csak a mintegy 14 ezres tagsággal rendelkező PSZ-nek kedvez, az alacsonyabb taglétszámú PDSZ képviselőinek továbbra sem biztos a helye a tárgyalóasztalok mellett. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Népszavának azt mondta: a kormány éket próbál verni az érdekképviseletek közé, ezért azt a PSZ elfogadhatatlannak tartja. A javaslatnak ez a része uniós alapjogot is sérthet.
https://nepszava.hu/3200384_lex-pdsz-statusztorveny-orban-kormany-pedagogus-szakszervezetek
Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV híradónak is nyilatkozott erről:
https://www.atv.hu/videok/20230701/atv-hirado-20230701
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Klubrádió A lényeg c. műsorának beszélt:
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-julius-01-szombat-1200-34098
A státusztörvény a kormány vészforgatókönyve a tanárhiányra
Készül forgatókönyv a minisztériumnál, ha további felmondások és pályaelhagyások lesznek az oktatásban? – ezzel a címmel tett fel írásbeli kérdést a DK-s Vadai Ágnes Pintér Sándor belügyminiszternek a Népszava cikke nyomán.
Németh Szilárd miatt kell mennie két iskolaigazgatónak?
A korábban fideszes csepeli polgármester szerint a fideszes Németh Szilárd miatt kell mennie két iskolaigazgatónak a kerületben. A kormánybiztos azt mondja: ez hazugság. A szülők felháborodtak, a Belügyminisztériumhoz fordulnak. A tárca azt közölte: elismerik a két igazgató teljesítményét, de másnak is lehetőséget akarnak adni.
https://rtl.hu/hirado/2023/07/01/nemeth-szilard-csepel-iskolaigazgato-csepeli-polgarmester
július 3.
Vidéken nagyobb gond a pályaelhagyás
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, ami már eddig is megoldhatatlan gondokat okozott. A hiány öt-, de akár több mint tízezer fővel is nőhet a tanév kezdetéig. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint fontos tényező, hogy azoknak a vidéken élő tanároknak, akik a státusztörvény miatt elhagynák a pályát, a szűkös munkapiac miatt jóval kevesebb lehetőségük van, mint a Budapesten vagy a megyeszékhelyen élő kollégáiknak. Szerinte ezért sem tiltakoznak és mondanak fel vidéken.
Ősszel a szülők is szembesülhetnek a pedagógushiánnyal
Egész nap demonstrációk lesznek a Kossuth téren a státusztörvény ellen, amelyet várhatóan megszavaz az országgyűlés. A PSZ elnöke, Totyik Tamás az ATV híradónak nyilatkozva aggályosnak tartotta például, hogy havária esetén intézményeket lehetne összevonni. Úgy vélte, ősszel a szülők is tiltakozni fognak, amikor szembesülnek a pedagógushiánnyal.
Jogsegélyakciót tart a PSZ, ha elfogadják a státusztörvényt és életbe lép
A távozóknak és a maradóknak is ad jogi segítséget a PSZ, ha elfogadják a státusztörvényt – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Szeged TV híradójának. Ezen a linken 2.40-nél kezdődik.
A szakszervezeteket is egymásnak ugrasztaná a kormány
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Mérce megkeresésére úgy fogalmazott: „Elég nevetségesnek tartjuk, hogy egy 150 oldalas törvényjavaslatot 75 oldalban módosítanak. Azért az mindent elárul az előkészítésről és a jogalkotói tevékenységről.” Szerinte a kormány az „oszd meg és uralkodj” taktikáját próbálja meg alkalmazni a szakszervezetek összeugrasztásával. Ők sem értenek egyet a jogalkotói szándékkal, miszerint a PDSZ mellett az összes kisebb oktatási szakszervezetet is kizárnák az egyeztetésekből. A PSZ – mint a legnagyobb taglétszámú szakszervezet – kijelentette: törekszik a többi szakszervezettel való együttműködésre.
Megbukott a kormány életpálya-modellje
A Szemlélek pedagógusok körében végzett felmérése egyértelműen drámai állapotot tükröz. Több mint 900-an válaszoltak a portál kérdéseire, miután az egyik miniszter azt mondta: a csendes többség egyetért a státusztörvénnyel. A legtöbb osztályzat egyes, ezt érdemli a kormány.
https://szemlelek.net/megbukott-a-kormany-pedagoguseletpalya-modellje/
2024-től megváltozik az érettségi
A Nemzeti alaptanterv 2020-as átalakításának köszönhetően az új érettségi szele már idén is megcsapta a diákokat, 2024-től pedig (a felvételivel együtt) teljesen átalakul az érettségi. Magyarból új típusú feladatok, történelemből új témakörök lesznek, változnak a természettudományos tárgyak vizsgái is.
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20230702_uj_erettsegi_2024_valtozasok
július 4.
Esőben olvadt a jövő – borús kilátások a Kossuth téren
A PSZ két alelnöke, Tóth Tünde és Gosztonyi Gábor kockásban, fehér esernyők alatt tiltakozott a Kossuth téren a státusztörvény ellen.
https://www.facebook.com/photo?fbid=654062276764862&set=a.626697479501342
PSZ: a béremelés politikai akarat, az pedig nincs meg a kormányban
A Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón részt Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke, továbbá Komjáthy Anna, a PDSZ képviseletében. Gosztonyi Gábor a miniszterek sorozatos hazugságairól beszélt, jelezve: a béremelés pusztán politikai akarat kérdése, semmi köze az Európai Unióhoz. Beszélt a sztrájkjog korlátozásáról, továbbá a PSZ két vezetője által kezdeményezett oktatási népszavazásról is, ennek két kérdését a Kúria már jóváhagyta. Ezen a linken 28 percnél kezdődik.
A PSZ aláírásokat gyűjt majd a népszavazáshoz, ha lehet
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke abban bízik, hogy két jóváhagyott népszavazási kérdésük mellé még egy-két Egységes Diákfront által kezdeményezett kérdést is jóváhagynak majd – idézte őt beszámolójában a Telex is.
https://telex.hu/belfold/2023/07/04/statusztorveny-kossuth-ter-parlament-egyseges-diakfront-szavazas
Tiltakozás közepette fogadták el a státusztörvényt
A parlamenti szavazással párhuzamosan megmozdulást szerveztek a Kossuth térre. A tiltakozó akcióban részt vett a PSZ két alelnöke is. Gosztonyi Gábort is idézte az Index: úgy foglalta össze a törvénycsomagot, hogy az „nevelőtestület-ellenes, munkavállaló-ellenes, szakszervezet-ellenes. Azt nem tudják, hogy szeptembertől mi lesz, de sokan elhagyhatják a pályát, miközben nincs utánpótlás. Szerinte a pedagógusbérek rendezése politikai akarat kérdése.
Az intézményvezetők „beleőrülhetnek” a káoszba
„Totyik Tamás szerint a szavazás után nem bonthat majd pezsgőt a kormány, mert az iskolákban olyan feladatellátási problémák lesznek, amelyek megoldásába az intézményvezetők és a tankerületi vezetők is bele fognak „őrülni”. Magyarország pedig végképp nem bonthat majd pezsgőt, mert ez a státusztörvény az oktatási rendszernek csak árt. Magyarországnak pedig minőségi oktatási rendszerre lenne szüksége. Az alapvető problémákat a törvény nem fogja megoldani, a pedagóguspályát nem teszi vonzóvá, a tantervi szabályozás pedig értelemszerűen nem része a szavazásra váró törvényjavaslatnak. Mindez azt mutatja, hogy nem lesz megoldása az oktatás válságának” – idézte az Eduline Totyik Tamás elnök minapi, Hírklikknek adott nyilatkozatát.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230704_reakcio_a_statusztorvenyre
Elfogadta az Országgyűlés az új pedagógusi jogviszonyról szóló törvényt
A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor az Inforádiónak azt nyilatkozta: 5 és 10 ezer közé tehető azok száma, akik a státusztörvény elfogadásával elhagyják a pályát. Nagyon sokan élnek majd a „nők 40” adta nyugdíjazási lehetőséggel. Egyes iskolák vészforgatókönyvvel készülnek, tartva a felmondási hullámtól. „Az oktatás nem rendvédelem és nem honvédelem, itt nem lehet átirányítani a kollégákat” – hangsúlyozta. Felháborítónak tartja azt is, hogy a kormány csak azokkal a szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni, amelyek a 10 százalékos szervezettségi szint fölött vannak.
Heti 24 tanítási óra, 10 hét szabadság – elfogadták az új életpályáról szóló törvényt a parlamentben
A képviselők 134 igen, 60 nem szavazattal hagyták jóvá a jogszabályt a kormány kezdeményezésére. A pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, változik az óraszámuk, létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is. A munkáltatónak szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a pedagógust a jövő év elején bekövetkező jogviszonyváltozásról, a pedagógus szeptember 29-ig dönthet arról, hogy elfogadja-e azt. Az érintett hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a kisgyermeket nevelő, a gyermekét egyedül nevelő, hozzátartozóját ápoló pedagógus, valamint az, akinél ötvenszázalékos egészségkárosodását állapítottak meg. A pedagógusok napi munkaideje nyolc óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejüket heti 24 órában határozták meg. A pedagógusnak a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíj jár.
A PSZ jogi fórumokhoz fordul a státusztörvény miatt
Hazai és nemzetközi jogi fórumokhoz is fordul a PSZ az elfogadott státusztörvény miatt – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az ATV híradónak.
https://www.atv.hu/videok/20230704/atv-hirado-20230704-17
Ezrek hagyják el a pályát
5-10 ezer pedagógus is felmondhat a státusztörvény miatt – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Klubrádió A lényeg c. hírműsorának, amikor részt vett a Kossuth téri tiltakozásban. Több ezren mehetnek nyugdíjba a nők 40 évével, fiatalok viszont nincsenek. Ezen a linken 3.10-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-julius-04-kedd-1200-34153
A kormány fél a szakmailag felkészült érdekvédelmi szakemberekkel tárgyalni
A státusztörvény-javaslat az utolsó utáni pillanatban is módosult. A törvényalkotási bizottság jóvoltából ugyanis a PDSZ-t kizárnák az érdekegyeztetésből. A kormány csak a saját maga által létrehozott Nemzeti Pedagógus Karral kíván tárgyalni. Ám a kormánynak nem sikerül éket vernie a PSZ és a PDSZ közé – erről beszélt Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke.
Maruzsa Zoltán: szavazás után az élet megy tovább
A köznevelési államtitkár azt mondta: „a nagy viták feledésbe merülnek, és nem lesz sem atomcsapás, sem felégetett föld, az élet pedig megy tovább”. Szerinte a 16 ezer pedagógus hiányzása egy virtuális szám. A foglalkoztatotti jogviszonyt méltatta és a teljesítményalapú bérrendszert. A módosítások közül kiemelte a heti fix 24 órát, hangsúlyozva, hogy akiknek most ennél alacsonyabb a heti kötelező óraszáma, az nem változik. Az átvezényelhetőségnél is változtattak, a térbeli, járási korlát mellett időbeli korlátot is megszab majd a törvény, ami a pedagógusok utazási idejére vonatkozik. És nem egy teljes tanévre, hanem egy félévre szólhat a feladat ellátása, előzetesen pedig meg kell kérdezni, van-e önkéntes jelentkező.
A KK szerint nincs rendkívüli abban, hogy több ezer pedagógust keresnek
Nem tapasztalunk rendkívüli mozgást az előző évekhez képest – közölte a Klebelsberg Központ (KK), miután a lap arról érdeklődött, milyen hatással lehet a szeptemberi tanévkezdésre, hogy az utóbbi hetekben több iskolában is felmondott a tantestület jelentős része, továbbá számos más intézményben is egyszerre több pedagógust keresnek. Sokaknak a pedagógusok közalkalmazotti státuszát megszüntető új jogállási törvény jelentette az utolsó cseppet. 1154 álláshirdetést lehetett találni a “pedagógus” szóra, 1878 hirdetést a “tanár” szóra, 874 hirdetést a “tanító” szóra, 711 hirdetést az “óvodapedagógus” szóra keresve, a hirdetések száma a tanévzáró óta napról napra emelkedik.
https://nepszava.hu/3200603_oktatas-klebelsberg-kozpont-iskolafenntarto-statusztorveny-tanarhiany
Nyílt levél Novák Katalinnak
A noÁr Mozgalom nyílt levelében arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a státusztörvényt, és küldje vissza a parlamentnek. A mozgalom emlékeztetett: demonstrációk vannak az egész országban, a pedagógus-életpálya már nem vonzó.
https://index.hu/belfold/2023/07/04/novak-katalin-elott-a-statusztorveny-de-mi-most-a-tet-/
Megindult a felmondási hullám Pécsett
13 pedagógussal lesz kevesebb szeptembertől a pécsi művészeti gimnáziumban. Valamennyien a nyári szünet kezdete óta mondtak fel. Baranyában naponta hirdetnek meg állásokat, jelentkező azonban alig akad.
Való világ: felmondó tanárok történetei
„Egy hivatásáért élő pedagógus nem a társadalom megbecsült tagja, hanem annak ellensége” ebben a rendszerben, írta egy martonvásári iskola volt tanítója. „Lemondok a tanításról, arról a munkáról, amit szívvel-lélekkel végzek. A magam és még több ezer pedagógustársam jajkiáltása süket fülekre talált. Sőt! […] Mázsás terheket cipelve, gúzsba kötve nem lehet szárnyalni. Én viszont azt gondolom, hogy a tanító szabadság nélkül olyan, mint a madár szárnyak nélkül” – fogalmazott. Az egyik budapesti elitgimnázium tanára arról írt a pályától búcsúzva: „tíz évemet adtam a jövő generációinak, rengeteget harcoltam, küzdöttem, sztrájkoltam, tiltakoztam értük, de minden erőfeszítésünk szélmalomharc volt csupán.” Továbbra is tükörbe akar nézni, ezért nem kíván „többet asszisztálni ehhez a romokban álló, gyermekbántalmazó oktatási rendszerhez.”
„Jöjjenek ide a politikusok, mutassák meg, mit kell csinálni”
„Ha hozzájárulok a nevelés-oktatási rendszer lassú halálához, de közben azért néhány gyerek jövőjét egyengetem, vagy a gyors összeomlást kellene támogatnom, mert utána kell, hogy legyen változás. A legnagyobb probléma az, hogy egyelőre a megosztott pedagógustársadalom miatt a gyors összeomlás reménytelennek tűnik. Szóval nekem még biztosan jön egy kis tépelődés…” Pedagógusokat kérdezett a portál: menni vagy maradni?
Kiábrándult tanárokat keres egy cég
Egy nagyvállalat toborzási kampányt indított: „Bizonytalan a jövője a pedagógus pályán? Megbecsülésre és elismerésre vágyik? Gondolkozik, vagy már döntött is a váltásról?” Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. átképzési programot hirdetett, melyben mentori támogatással várja pedagógusok jelentkezését az ország számos pontján működő irodáiba.
Kósa Lajos: ha kolbászból lenne a kerítés, a vegák tüntetnének
Kormánypárti képviselők szerint a státusztörvény jó a pedagógusoknak, a tiltakozásokról pedig azt mondták: politikai műbalhé, és egyébként is demokrácia van, meg nincsen rózsa tövis nélkül. A Telexnek nyilatkoztak.
https://telex.hu/video/2023/07/04/fidesz-parlament-statusztorveny-megszavazasa-korkerdes-video
Emléktáblát avattak a meggyilkolt Somogyi Béla és Bacsó Béla újságíróknak
Felavatták a VIII. kerületi Tolnai Lajos utcában Somogyi Béla, Bacsó Béla, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Népszava emléktábláját. A rendezvényen részt vett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is. Elmondta: 1918 decemberében alakult meg a Magyar Tanítók Szakszervezete, a PSZ elődje. Első elnöke Somogyi Béla volt. Somogyi korával állította párhuzamba a jelenlegi helyzetet, melyben a tőke, a politikai elit egy része és az egyházak rendkívül torz társadalmat alakítanak ki. Szerinte újra meg kell erősíteni a szakszervezeteket, a társadalmi mozgalmakat, hogy a rendszer ne tudja tovább növelni a munkások kizsákmányolását.
120 iskolában kezdődik szeptembertől a honvédelem tantárgy oktatása
Országosan 120 iskolában indulhat el a honvédelem tantárgy oktatása a következő tanévtől. Eddig 37 köznevelési és 83 szakképzési intézmény jelezte igényét a tantárgy bevezetésére – árulta el Rétvári Bence parlamenti államtitkár az LMP-s Ungár Péter kérdésére.
július 5.
A pedagógusok és a diákok túlterheltségén sem javít a státusztörvény
A PSZ elnöke, Totyik Tamás a Trend FM rádiónak is nyilatkozott a státusztörvény munkavállalókra káros hatásáról, az átvezényelhetőségről. A pedagógust olyan feladatokkal is meg lehet bízni, ami nincs a munkakörében. Visszacsempészték a törvénybe a negatív eltérítést, vagyis kaphat alacsonyabb bért a munkavállaló. Ráadásul egy vidéki pedagógust kevésbe csábíthat el a munkaerőpiac, vagyis neki adható kevesebb fizetés is.
https://trendfm.hu/cimlap/tiltakozasok-mellett-de-elfogadtak-a-statusztorvenyt-19536
A pedagógushiánynak súlyos következményei lesznek
Különösen Budapesten érezhető, hogy a versenyszféra tömegesen szívja fel a legjobb pedagógusokat. Eddig a hátrányos helyzetű településeken volt óriási gond a tanárhiány, most már a főváros munkaerőpiaca is komoly hatást gyakorol – főként a nyelveket beszélő és a természettudományos tantárgyakat, továbbá az informatikát oktatók tudnak gyorsan elhelyezkedni az iskolán kívül is. A vidéki nagyvárosokban is elkezdődött ez a tendencia – nyilatkozta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Hellovidek.hu portálnak. A következmények súlyosak lesznek.
A becsempészett módosításokban is vannak meglepetések
A pedagógust olyan dolgokért is fel lehet menteni, amelyek nem tartoznak a munkaköri feladatai közé – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Hírklikknek a státusztörvényhez utóbb beadott módosításokról. „Az a gyanúnk, hogy táppénzes idő alatt is elküldhető lesz majd a pedagógus. A bérezéssel kapcsolatosan is van egy nagyon „szép” megfogalmazás, hogy a „pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetőségét is figyelembe kell venni”. Ez magyarul azt jelenti, hogy a vidéki pedagógus, aki egy kis faluban él, kevesebb fizetést fog kapni, mint a budapesti, mert a munkaerőpiac elszívó hatása Budapesten sokkal nagyobb. Ráadásul úgy tűnik, visszacsempészték a törvénybe a negatív eltérítés lehetőségét is: a teljesítményértékelés alapján a fizetések alsó határától is eltérhet az intézményvezető.
Káosz lehet az iskolákban szeptembertől, forró ősz jöhet
Totyik Tamás a parlamenti szavazás után az Indexnek azt mondta: tájékoztatni kell a pályán maradókat, mi vár rájuk, és azokat is, akik távoznak. A PSZ vezetője kiemelte azt is, hogy a sztrájkbizottság folytatja a munkát, őszre pedig ismét országjárást terveznek. Nagy Erzsébet (PDSZ) is további akciókkal számol, az Egységes Diákfronttal már tárgyaltak is, úgy véli, „forró őszre kell készülni”.
Mihez kezdenek a felmondó pedagógusok?
Az aHang civil szervezet felületén a távozó pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230703_mihez_kezdenek_magukkal_a_felmondo_pedagogusok
Cikk a bátor képviselőkről, meg az érdekérvényesítésről
„A tiltakozások, bár az idő múlásával veszítettek erejükből, tüskét jelentettek a kormányzat körme alatt, így a megfelelő időzítésre is oda kellett figyelni: a tervezet általános parlamenti vitáját az évzárók, ballagások napjára tették, a részletes bizottsági vitán az iskolai évzáró értekezletek napjaiban estek túl, a végszavazást pedig kitolták a nyári szünetre, amikor sokan szabadságon vannak, nyaralnak, táboroznak. Így az esetleges tüntetéseken sem kellett hatalmas tömegekre számítani. A törvény már csak Novák Katalin államfő aláírására vár. A feladat ezúttal sem fog fejtörést okozni neki.” Juhász Dániel véleménye.
https://nepszava.hu/3200692_136-igen
Pintér Sándor kérdése: betegek a tanárok?
Egy egészségügyi konferencia előtt ezzel a kérdéssel hárította el a választ a státusztörvényről Pintér Sándor belügyminiszter, mondván: nem ez a téma. Egyébként egy tanár felmondására sem számít.
https://hvg.hu/itthon/20230705_Pinter_Sandor_Betegek_ezek_a_tanarok__video#rss
június 6.
Az államfő aláírta a státusztörvényt
„Az Országgyűlés által elfogadott új pedagóguséletpálya-törvény tartalmilag más, mint amely tiltakozást váltott ki, és biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását és megteremti a béremelés alapját” – írta Novák Katalin köztársasági elnök közleményében, hozzátéve, az Országgyűlés által elfogadott törvényt csütörtökön aláírta, és elrendelte annak kihirdetését. Azt kérte a magyar politikai élet minden szereplőjétől és az uniós intézményektől, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar pedagógusok érdemi béremeléséhez szükséges források mihamarabb rendelkezésre álljanak.
A Magyar Közlönyben megjelent a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény
A 2023. évi LII. törvény megteremti a tanárok további jelentős béremelésének lehetőségét. A pedagógusok átlagbére 2025-re elérheti a 800 ezer forintot, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre emelkedik, adminisztratív terheik csökkennek. A tanárok további jelentős béremelése akkor folytatódhat, ha Brüsszel utalja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. A törvény több ütemben lép hatályba. A pedagógusok önálló hivatásrendet, köznevelési alkalmazott jogállást kaptak, melynek elfogadásáról 2023. szeptember 29-ig kell nyilatkozniuk, közölte a Belügyminisztérium.
Gulyás Gergely: össznépi jóslás helyett várjuk meg, mi történik
A kancelláriaminiszter szerint a pedagógusok többségének nincs gondja a státusztörvénnyel. A tanárok hivatásukat „szentnek és fontosnak tekintik”, ezért elkötelezettek a pályán maradás mellett, ő pedig – például a szakszervezetekkel ellentétben – jóindulatúan tekint rájuk. Azt is kijelentette, hogy sokféle kisebb probléma van, az egyedüli komoly gond az alacsony bér, ám ennek megoldásán dolgoznak. 6800-7000 milliárd forintba fog kerülni a pedagógusok béremelésének fenntartása 2030-ig, ebből 800 milliárdot finanszíroznak a tervek szerint uniós forrásokból – mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón.
Az NPK szakértője szerint higgadtan várják a tanárok a béremelést
Aki többet foglalkozik a gyerekekkel, többletfeladatokat vállal vagy a hátrányos helyzetűeket segíti, az többet is fog keresni – mondta a kormánypárti lapnak Kozák András, a Nemzeti Pedagógus Kar jogi szakértője. Szerinte az új törvény csak jót hoz a pedagógusoknak a béremelés mellett az egyes jutalmak kiterjesztésével, a szakma iránti hűség jutalmazásával, az eddigi jogszabályok egységesítésével. Szerinte csak egy politikailag motivált kisebbség hallatja élesen a hangját.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/07/higgadtan-varjak-a-tanarok-beremelest
Kolbászszagú bosszútörvény
Kormánypárti képviselők nyilatkozataiból egyértelműen kiderült, fogalmuk sincs, miről szavaztak, mit rejt a státusztörvény. Kósa Lajos például kolbászból font kerítésről beszélt. Ennek kapcsán tette fel a kérdést a Népszavában Juhász Dániel: „Minek is kellenének felkészült, elhivatott, széles látókörű pedagógusok egy olyan ország iskoláiba, ahol átlagos IQ-szint alatt is simán országgyűlési képviselővé válhat valaki?”
https://nepszava.hu/3200855_a-kolbaszszagu-bosszutorveny
július 7.
Szemfényvesztés az egymilliós tanári fizetés, a tantárgytól is függhet a bér
A szakszervezetek levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, kifejtve, miért kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a státusztörvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta, mielőtt a levelet elküldhették volna. Hamarosan az is meghatározó lehet egy pedagógus bérének megállapításánál, milyen tantárgyat tanít. A legnagyobb hiány a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból van, így elképzelhető, hogy egy fizika-kémia szakos tanár magasabb fizetést kaphat, mert az ő helyére nehezebb találni szakképzett munkaerőt. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Népszavának jelezte: az is meghatározó lehet, hogy a pedagógusok milyen térségben dolgoznak. Például egy gazdaságilag elmaradottabb régióban, ahol a versenyszféra bérei is alacsonyabbak, kevesebb pénzt kaphatnak a pedagógusok, mint például egy jobb helyzetben lévő térségben vagy éppen a fővárosban munkát vállaló kollégáik. Ami pedig a teljesítményértékelést illeti: Totyik Tamás szerint a munkáltató a rendeletben meghatározott bérsáv alsó határánál is kevesebb pénzt ítélhet meg azoknak a pedagógusoknak, akiknek a teljesítményével nem elégedett. A teljesítményértékelő rendszer bevezetésére ugyanakkor még várni kell. Az ősztől induló országos tesztelés után a rendszert leghamarabb a 2024/2025-ös tanévtől vezethetik be „élesben”.
https://nepszava.hu/3201051_tanar-fizetes-orban-kormany-egmillio-igeret-szenfenyvesztes
A válogatás nem teljes körű!
