Ki-ki elgondolkodhat azon, mikor szolgálja leginkább a diákok érdekét: ha marad vagy távozik az oktatásból. Az indok többféle lehet, döntésből azonban nem születhet jó. A PSZ két vezetője népszavazási kérdéseinek hitelesítését megtámadták az Alkotmánybíróságon, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására.
július 7.
A véget ért tanév is tiltakozásoktól volt hangos
Reménykedtünk, hogy az államfő átolvassa a státusztörvényt, mielőtt aláírja. Az aláírás és kihirdetés után a PSZ kénytelen jogi fórumokhoz fordulni – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Civil Rádió 117 perc című műsorának. Kérdésre kifejtette: érezhető a kifáradás, nem lehet folyamatosan tiltakozni, ráadásul a pedagógusoktól nem várhatja el a társadalom a forradalmat. Bár jelezte: a csendes többség sem ért egyet az elfogadott, majd aláírt és kihirdetett státusztörvénnyel. Az interjúban szó volt a PSZ két vezetője által kezdeményezett népszavazásról is, amelynek öt kérdéséből kettőt hitelesített a Kúria. Ha senki sem támadja meg a döntést, 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteni, ehhez mindenki segítségét elfogadja a PSZ.
https://podcasters.spotify.com/pod/show/117-perc/episodes/Genercikon-tvel-rombols-e26ot4u
Európában évi 25 ezer euró a pedagógusok átlagbére, Magyarországon 8 ezer
A „bosszútörvény” tovább ront a munkakörülményeken az iskolákban. Sok tanár megválik a hivatásától, tehát nagyon is elképzelhető az „agyelszívás” – állapítja meg az EUobserver.
Még ne mondjanak fel a tanárok!
A felmondásukat tervező pedagógusoknak a Tanítanék Mozgalom azt ajánlja: „mivel az azonnali felmondás nem garantálja a végkielégítést, így a felmondást érdemes szeptemberre halasztani. Akkor minden pedagógus a ledolgozott évei függvényében részesülhet egy-, két- vagy háromhavi bérnek megfelelő végkielégítésben. Természetesen ezek az összegek botrányosan alacsonyak (a szakszervezetekkel sem ebben állapodott meg a kormány), de legalább ezt érdemes kivárni, akinek van rá módja. Aki úgy érzi, elviselhetetlenné vált számára a helyzet, annak akkor érdemes felmondania, ha már talált új munkahelyet, ami jobban fizet, mint a pedagógusi munka”.
A gyerekek ideológiai átnevelése elfogadhatatlan
Új „honvédelem” tantárgy próbaoktatása kezdődik a következő tanévtől az ország 120 iskolájában. A tantárgyat a szabad órakeret terhére, választható tantárgyként a Honvédelmi Minisztérium szorgalmazta. Emellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 5000 diákot vár a nyári honvédelmi táborokba. Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter szerint helyénvaló, ha a hazaszeretetre nevelés és a fizikai erőnlét erősítése a fő cél. Ám ha mindez ideológiai átnevelő tábort jelent, az teljesen elfogadhatatlan.
Tanárokból kevesebb, iskolaőrökből több lehet
Miközben a tanárok nagy számban mondanak fel a státustörvény miatt, Orbán Viktor kabinetje 295 fővel növeli az iskolaőri állományt. A kormányhatározat ehhez pénzt is rendel az idei és a jövő évi költségvetésből.
https://hvg.hu/itthon/20230707_oktatas_iskolaorok_letszambovites_kormanyhatarozat#rss
július 8.
„Amikor elmondtam nekik, döbbent csend volt” – felmondott a Karinthy Frigyes Gimnázium angoltanára
„Amikor novemberben hat kollégámat kirúgták, az egy nagyon nagy sokk volt, akkor valami megtört bennem” – mondta Bálint Gábor, a Karinthy Frigyes Gimnázium angoltanára az RTL Reggeli című műsorának. A pedagógus végül úgy döntött, felmond. Egy magániskolában kapott állást. Azon nem lepődött meg, hogy megszavazták a státusztörvényt, de sajnálja, hogy ez a kormány válasza a tavaly óta tartó megmozdulásokra.
július 9.
Maruzsa Zoltán: új életpályamodell, működő struktúra jött létre
Mindenki tapasztalni fogja majd, hogy működőképes struktúrát hoztunk létre, amiben benne van az, hogy középtávon jelentősen javuljon a pedagógusok foglalkoztatási környezete, ezáltal javuljon a köznevelés minősége – erről Maruzsa Zoltán államtitkár beszélt a kormánypárti Origónak. A legnagyobb mérföldkő az új pedagógus-életpálya teljesülése lesz: „jelentős béremelést tervezünk a tanároknak, miközben csökkennek a terheik: heti 24 órát kell tanítaniuk és 10 hét szabadságra mehetnek”. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony csak január elsejével lép életbe. A következő lépés az, hogy egyrészt a törvény kihirdetését követően ennek egy végrehajtási rendelete is megszületik. Szeptember 15-ig értesítik a munkáltatók a munkavállalókat a változásokról, arról, hogy jövő év január elsejétől milyen új szerződésük lesz. Amint megkapják ezt az értesítést, szeptember végéig tudnak rá reagálni. Aki ezt nem fogadja el, annak november végével szűnik meg a jogviszonya; feladatait október végéig kell még ellátnia. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a nyugdíjas korúak számára is elérhető lesz, nem lesz tiltott a nyugdíj és a bér együttes folyósítása.
A jó tanár nem csereszabatos, nem helyettesíthető
„Az Orbán-kormány igazából lebecsüli a pedagógusokat. Nem autonóm, felelősen dönteni képes értelmiséginek tekinti őket, hanem „szakmunkásoknak, kivitelezőknek, végrehajtóknak, transzmissziós szíjnak. Erről tanúskodik pl. az áthelyezésnek már a gondolata is (akármennyi időre). Ez rendőrgondolkodás. S nem is az a legfájdalmasabb benne, hogy a törvényhozó könnyen átsiklik az áthelyezéssel járó egzisztenciális nehézségek, bonyodalmak (családi háztartás, a saját gyerekek körüli intézni valók stb.) fölött, hanem az, hogy a kormány látásmódja szerint a tanárok csereszabatosak. Mint az áruházi pénztárosok vagy a rendőrök, akik gond nélkül áthelyezhetők innen oda, majd vissza.”
https://nepszava.hu/3200938_orban-kormany-oktatas-fogalom-elemzes
július 10.
Pánikban vannak az iskolaigazgatók, nehéz pótolni a távozó pedagógusokat
A legégetőbb feladat a távozó pedagógusok pótlása. Már látható, hogy megindultak a dolgozók egyes intézményekből való átcsábítására tett kísérletek, amelyek a vidéki kisiskolákat érinthetik a legérzékenyebben – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a 444.hu portálnak. Az osztályokat is összevonhatják: ahol például eddig három 21 fős osztály volt, ott a következő tanévben már ezekből két összevont osztály is lehet. Az első osztályokat pedig a tankerületek utasítására maximum létszámra kell feltölteni. Így is lehet spórolni a pedagógusokkal, más kérdés, hogy ez a minőség rovására megy.
Sokan távozhatnak az oktatásból
Európában még mindig nálunk a legmagasabb a tanítási órák száma – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV híradónak. Jelezte: a felnőttképzésben sok pedagógus jelenik meg, hogy valamilyen más szakmát tanuljon. Ezen a linken 12.45-nél kezdődik.
https://www.atv.hu/videok/20230710/atv-hirado-20230710-1840
Felkészülünk a forró őszre
A státusztörvény elfogadása miatt jogi fórumokhoz fordul a PSZ – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az Újbuda TV Negyedóra című műsorának. Folytatódik a pályaelhagyás, így már nem lesz minőségi oktatás az iskolákban. A béremelést továbbra is csak lebegteti a kormány, ráadásul az infláció miatt csökken az oktatásban dolgozók reáljövedelme. Jelezte: a PSZ vezetőinek öt népszavazási kezdeményezéséből kettőt jóváhagyott a Kúria, tehát ha minden jogi akadály elhárul, megkezdhető az aláírásgyűjtés.
https://www.youtube.com/watch?v=GLp91ZBNecw
Sokan távoznak Szombathelyen is
Nyolcból öt matektanár felmondott a Nagy Lajos Gimnáziumban. A Szombathelyi Televíziónak Mitre-Károlyi Mária, a PSZ Vas Megyei Szervezetének elnöke azt mondta: nincs olyan iskola a megyében, ahonnan az életbe lépő státustörvény miatt ne távozna pedagógus. Jelezte: „teljesítményalapú bérezés lesz, aminek nem az a lényege, hogy a pályán mennyi időt töltött el a kolléga, hanem az, hogy hogyan teljesít.”
https://www.tvszombathely.hu/hirek/alairta-a-statusztorvenyt-novak-katalin
A Nyugat.hu információi szerint négy tanár felmondott a szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskolában. A hírt a PSZ helyi szervezete megerősítette a Szabad Európának. A szombathelyi pedagógusok nagy része megvárja az új szerződés szeptember 15-i aláírását, csak ezután adná be felmondását. A PSZ Vas megyei elnökhelyettese, Simonné Baranyai Zsuzsanna szerint a státusztörvény miatt most felmondók egyfajta kiskaput használnak ki. Mivel ezek a pedagógusok a felmondásukat július 15. és augusztus 1. között adják be, augusztus végén megszűnik a munkaszerződésük, így a tanév már nélkülük indul el. Sok pedagógus azonban attól fél, behívják dolgozni a felmondási ideje alatt, a nyári holt szezonban, ezért nem mer most kilépni munkahelyéről.
Ingyenes közoktatás csak papíron létezik, az iskolák alapítványokat hoznak létre, hogy segítséget kapjanak a karbantartáshoz is
Az oktatási intézményekben a nyár a felújítások időszaka, sok helyen azonban a tanároknak, diákoknak és családtagjaiknak kell csiszolót és ecsetet ragadniuk, mert a fenntartóra hiába várnának. A fenntartók ki is használják, hogy a szülők milyen sokra hajlandóak a gyerekeikért. Egyre több iskola hoz létre alapítványt is, amin keresztül szülői hozzájárulást kérhetnek fejlesztésekre, karbantartásra, eszközök beszerzésére. Az ingyenes közoktatás már jó ideje csak papíron létezik – nyilatkozta a Népszavának a Szülői Hang Közösség egyik képviselője, Miklós György.
https://nepszava.hu/3201284_oktatas-nyari-szunet-iskolak-felujitas-szulok-tankeruletek-fenntarto
Visszavágott Pintér Sándornak a PDSZ
Facebook-oldalán reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra, hogy a belügyminiszter közölte: mindenki csak jósolgatja, hány pedagógus fogja elhagyni a pályát, de hozzá még egyetlenegy felmondás sem érkezett. „Az egy dolog, hogy ezek szerint nem tud arról, hogy a pedagógusok esetében nem ő a munkáltatói jogkör gyakorlója, ergo nem is kéne, hogy hozzá érkezzenek ilyen dokumentumok (sőt, ez jogosulatlan adatkezelés is lenne a munkáltató részéről), de azért ő is tudna tájékozódni pl. álláshirdető platformokon” – közölte a PDSZ.
https://nepszava.hu/3201363_pdsz-pinter-sandor-belugyminiszterium-pedagogusok-oktatas-statusztorveny
július 11.
PSZ: idén több mint ötezer pedagógus mehet nyugdíjba
Kevesebb mint kétezer friss diplomás pedagógus állt munkába az elmúlt tanévben, miközben a nyugdíjba menők száma az ötezret is meghaladhatja idén – tudta meg a Népszava. Az idei évben várhatóan 4939 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Totyik Tamás szerint ebbe beletartoznak a szaktantárgyakat oktatók, a gyógypedagógusok, óvodapedagógusok és az alsós tanítók is, ugyanakkor nincsenek benne azok, akik a nők 40 éves korkedvezményével mennek nyugdíjba – vagyis a tényleges nyugdíjba vonulók száma az ötezret is meghaladja majd. (A rövid írás a cikk végén található.)
https://nepszava.hu/3201505_tanarsztrajk-romania-tuntetesek-diakok-siker-eredmeny
PDSZ: sok mindent becsempésztek a státusztörvénybe
Eléggé kétséges a köznevelési államtitkár azon állítása, hogy „ebben az évezredben nem volt még ilyen átfogó szakmai egyeztetés törvényjavaslatról”. Nagy Erzsébet (PDSZ) szerint több olyan dolog is bekerült a jogszabályba, amit az „egyeztetések” lezárta után tettek bele. A távozni akaró pedagógusok közül nagyon sokan meg fogják várni a szeptember 15. és szeptember 29. közötti időszakot, mert akkor nekik – munkavégzés nélkül – legalább valami pénz jár. A törvénybe az is belekerült egyeztetés nélkül: ha valaki egy hónapon belül elhelyezkedik, akkor az összes végkielégítést vissza kell fizetnie. Még (és erről sem volt szó az egyeztetésen) az is számítani fog, ha valaki a közoktatásból a szakképzésbe megy át. Jelezte: a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása a pedagógushiány beismerése.
István bácsi, maradj! – szülők petíciója Csepelen
Rajzok és üzenetek díszítik két általános iskola kapuját is Csepelen, ahol annak ellenére, hogy mások nem pályáztak, mindkét intézmény igazgatójának pályázatát elutasította a dél-pesti tankerület. A szülők petíciót indítottak, és még a kerület korábban kormánypárti polgármestere is felszólalt. „Kell nekünk István bácsi!” – ezt a feliratot tűzték ki a csepeli szülők az egyik helyi iskola kerítésére, miután kiderült: hiába volt mindenki elégedett az igazgatókkal, a dél-pesti tankerület vezetői mégis elutasították a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és a Katona József Általános Iskola intézményvezetőinek pályázatát.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230711_csepeli_iskolaigazgatok_peticio
Kormánypárti képviselők is elmentek külföldi tanulmányútra
Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti polgármestere is részt vett Nizzában az önkormányzat által szervezett tanulmányúton. 39-en utaztak a kerület pénzén májusban: az oktatási intézmények vezetői mellett a polgármester és helyettesei, fideszes képviselők, irodavezetők, sőt a mezőőrség munkatársa is. Az út 13 millió forintba került.
Egy romániai tanár elmagyarázta, miért érték el három hét alatt azt, amit itthon másfél év alatt sem sikerült
Fel sem merült, hogy az iskolájából ne csatlakozzon mindenki a sztrájkhoz, még az igazgató is támogatta a tiltakozást, mondta hvg.hu-nak adott interjújában Lukács János kolozsvári gimnáziumi tanár, a sikeres romániai tanártüntetések résztvevője. „Szomorú vagyok a magyarországi eseményeket látva” – mondta arról, hogy míg Romániában a pedagógusok a három hétig tartó sztrájkkal és tüntetésekkel elérték, hogy lényegesen megemeljék az ottani tanárfizetéseket, a magyar parlament a szakszervezetek, diákok, szülők és ellenzéki politikusok tiltakozása ellenére a napokban elfogadta a státusztörvényt.
https://hvg.hu/itthon/20230711_Romania_Lukacs_Janos_tanarsztrajk_beremeles
július 12.
PSZ: csak az új elithez tartozó gyerekek kapnak minőségi oktatást?
A Fidesz egy felülről zárt elitosztályt kíván létrehozni. A korszerű tudáshoz való hozzájutást az állami oktatásból ki akarja vezetni, hogy egy elit, egyházi oktatási modellt hozzon létre. Az egyetemekre, leginkább azon szakokra, amelyek az állam működtetéséhez szükségesek, csak az általa kiválasztott diákokat engedi – nyilatkozta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Frisshíreknek. Szó volt a státusztörvény következményeiről, a pályaelhagyókról, a nyugdíjba készülők növekvő számáról is.
Egy fizikatanárral kevesebb lett, az alelnökünk a PSZ-t építi
Éppen azért vállalta a szakszervezeti tisztséget, hogy néhány év múlva ne legyen probléma, honnan akasszanak le az iskolák egy fizikatanárt – mondta Tóth Tünde, a PSZ júliustól megválasztott alelnöke a Heti TV Pirkadat című műsorának (ő fizikát tanított eddig). A romániai és a magyarországi helyzetet elemezve jelezte: nálunk korlátozták a sztrájkjogot, ráadásul kellene egy tárgyalóképes kormányzati partner is az eredményekhez. Beszélt a pályaelhagyók várható számáról, a státusztörvény munkavállalókra káros következményeiről. Jelezte: a tanévkezdéskor senki nem lehet nyugodt, mert szeptember végéig kell nyilatkozniuk a pedagógusoknak, elfogadják-e az új jogállást. Kérdezték őt a PSZ reprezentativitásáról, a kormány szakszervezeteket megosztó szándékáról.
https://www.youtube.com/watch?v=oXmkSN_Y8eg
Mikor vonulhat nyugdíjba a tanár az új életpályáról szóló törvény szerint?
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tartalmazza a pedagógusok nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is. Az Adó.hu portálon összehasonlították a közalkalmazotti jogviszonyból és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból történő nyugdíjba vonulási lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezéseket.
Lannert Judit: a státusztörvény gyermekfelügyeletként kezeli az oktatást
Az oktatáskutató szerint a pedagógusok új jogállása azt célozza, hogy a napi problémákkal megküzdjön a tankerület, hosszabb távú megoldást a törvénytől semmiképpen sem lehet remélni. A státusztörvény minőségileg csak rontja a rendszert, gyerekfelügyeletként kezeli az oktatást. „Hogy pontosan ki megy be az órára és mit fog tanítani, milyen színvonalon, azt nem tudni” – fogalmazott.
Távolabb került-e Magyarország az uniós pénzektől a státusztörvénnyel?
Az összes pedagógust új foglalkoztatási jogviszonyba terelő jogszabály a kormánykommunikáció és a hivatalos törvényalkotói indoklás szerint vonzóbbá teszi a tanári pályát, a teljes jogszabály ellen hónapok óta tiltakozó szakszervezetek szerint viszont tömeges pályaelhagyáshoz és a tanárok helyzetének további romlásához vezet. A G7 Európai Bizottsághoz közeli forrása szerint ősszel lehet hivatalos EU-s álláspont a státusztörvény utolsó, elfogadott változatáról. Ugyanakkor úgy fogalmazott: „a visszatartott EU-s forrásokkal kapcsolatban aligha jelent Magyarország számára pozitív fordulatot ez a törvény, de ősszel már látható lesz, hogy hátráltatja-e a feltételek teljesítésének folyamatát.”
Ki kezeli a pedagógusok felmondását?
Barkóczi Balázs (DK) írásbeli kérdést tett fel a belügyminiszternek, mert káoszt sejt.
A többség jogosnak tartja a tiltakozó tanárok követeléseit, de helyesli, hogy nem veszélyeztették az érettségit
A túlnyomó többség hallott a tanárok és diákok tiltakozó akcióiról, a népesség háromnegyede nagyjából tisztában van azok céljaival is – derült ki az IDEA Intézet felméréséből. A rendkívül magas ismertség a viszonylag erőteljes médiafigyelem mellett annak is köszönhető, hogy a felnőttek fele érintett a középiskolai oktatásban, azaz szűkebb családjában vannak középiskolai tanulók vagy tanárok. A megkérdezettek általában úgy látják, hogy a középiskolai tanári szakmának magas a társadalmi hasznossága, ugyanakkor az elérhető kereset ezzel egyáltalán nincs összhangban. A többség úgy látja, a tiltakozások teljesen jogosak, ugyanakkor azt is gondolják sokan, hogy a pártok és politikusok aktuálpolitikai célokra használják fel a tanárok és diákok elégedetlenségét.
https://24.hu/belfold/2023/07/12/idea-intezet-pedagogus-tiltakozas-megitelese/
Viszik az egyházak az iskolaépületeket Orosházán, Békésszentandráson patthelyzet alakult ki
Azzal, hogy a kormány a szívéhez közel álló egyházaknak újra kinyitotta az 1991-es vagyonjuttatási törvényt, megnyílt az út, hogy oktatási intézmények tulajdonjoga is tömegesen hozzájuk kerüljön. Orosházán egyeztetés nélkül, nagyon rövid határidőt szabva akarja áttolni ezt a fideszes többség, Békésszentandráson állóháború alakult ki.
Végeztek egy kaposvári iskola tetejének felújításával, másnapra beomlott
A nyári szünet alatt zajló felújítás közben baleset történt a kaposvári gyakorló iskolában, éjszaka beomlott a tornacsarnok tetőszerkezete. A tető felújítását hétfőn fejezték be, utána rogyott meg. Senki nem sérült meg.
július 13.
Egymásnak fordítaná a kormány a szakszervezeteket
Két legyet ütne a kormány egy csapásra a státusztörvénnyel: kevesebbet kell egyeztetnie és még szembe is fordítaná egymással az oktatásüggyel elégedetlen szakszervezeteket. Akik azonban azt mondják, nem ülnek fel a megosztásnak, inkább összedolgoznak. Például egy hamarosan várható népszavazási aláírásgyűjtésben, miután kisebb meglepetésre a Kúrián a PSZ két kérdése átment. A másik hármat viszont a Kúria is elutasította – erről is nyilatkozott Totyik Tamás, a PSZ elnöke az Eduline portálnak.
Folytatódik ősszel a pedagógusok felmondása
Sokan kivárnak, szeptemberben mondanak majd le közalkalmazotti státuszukról – nyilatkozta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Klubrádió Esti gyors című műsorának. Szó volt a népszavazási kezdeményezésről is: a Kúria döntése ellen (amely a PSZ két vezetője két kérdését hitelesítette) valaki alkotmányjogi panaszt nyújtott be, így most az Alkotmánybíróságnak 30 napja van arra, hogy elbírálja a panaszt. A PSZ elnöke szükségesnek tartotta, hogy a tanulók óraszámát csökkentsék (erről szól az egyik népszavazási kérdés). A jövő nemzedékéről van szó, indokolta a népszavazási kérdés fontosságát az elnök. Ezen a linken 21.20-nál kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2023-julius-13-csutortok-1815-34372
Alkotmánybíróságon támadták meg az oktatási népszavazási kérdés hitelesítését
A Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő döntése ellen alkotmányjogi panaszt lehetett beadni az Alkotmánybíróságon – valaki élt ezzel a jogi lehetőséggel a törvényes határidőn belül. Az Alkotmánybíróságnak most 30 napja van arra, hogy elbírálja a panaszt, erről Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke tájékoztatta a Telexet.
Hét európai országban keresnek rosszabbul a magyar pedagógusoknál
A tanárok bére Luxemburgban a legmagasabb és Albániában a legalacsonyabb, Magyarország a középmezőnyben van Európában – állapította meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A visegrádi országok a középmezőny aljához tartoznak.
https://index.hu/gazdasag/2023/07/13/pedagogusok-berek-oeconomus-tanarok-fizetes-elemzes-kutatas/
2,4 milliárdért épít iskolát Debrecenben a közpénzzel megtolt katolikus egyház
A nagy állami spórolás és a nem érkező uniós források miatt nem épül iskola például Csömörön, Kistarcsán és Dunaharasztiban sem, de Debrecen kiváltságos. A hajdú-bihari város nemcsak egy szép nagy akkumulátorgyárat, hanem egy új, 16 osztályos általános iskolát is kap. Ugyan a beruházó hivatalosan a katolikus egyház, egy interjúból kiderült: a költségek nagyjából felét az állam állja, vagyis közpénzből fizetik az építkezést.
Elúszik a remény, hogy 21 magyar egyetem hallgatói külföldre menjenek
A Válasz Online megtudta: az alapítványokhoz kiszervezett magyar egyetemek diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es EU-s ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt. Az Európai Bizottság nyilvánvalóvá tette: szeptember 1-ig módosítani kellene a magyar törvényeken, de úgy, hogy a határidőig két EU-s intézmény még értékelje is a szöveget. Csakhogy a parlament ősz előtt össze sem ül.
július 14.
Levegőhöz jutnak az ORÖ oktatási intézményei, a dolgozók megkapják fizetésüket
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár saját hatáskörben rendelkezik arról, hogy az Országos Roma Önkormányzat iskoláinak dolgozói megkapják a bérüket. Az intézkedés tűzoltásnak jó, de az alapvető problémákat nem oldja meg.
https://nepszava.hu/3201845_orszagos-roma-onkormanyzat-iskola-fizetes-penz
A válogatás nem teljes körű!
