Érkezik majd uniós pénz, kérdés, mire fordítja a kormány és hajlandó-e előfinanszírozni a pedagógusok béremelését. Döntés a jövő heti kormányülésen várható. Közben a PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság megkapta az időpontot az újabb tárgyalásra: karácsony előtt, december 21-én lesz az újabb forduló. Lesz miről tárgyalni, hiszen bővítettük sztrájkköveteléseinket.
december 7.
A keresztény értékrendről – fejtágító az egyházi iskolákat támadó farizeusoknak
„Ez a keresztény értékrend. Nem a Fidesz-hűség vagy a nemzeti politika, vagy a mindent elfogadó, drámaiatlan giccs” – írja Nényei Pál a Mandiner cikksorozatára reagálva. A kormányportál azért vette elő Nényei Pál munkahelyét, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot, mert beszélgetést szerveztek a „nem keresztény értékrendet valló” Molnár Áronnal.
https://www.valaszonline.hu/2023/12/07/nenyei-pal-katolikus-iskolak-ertekrend-valasz/
december 8.
Bírósághoz fordulunk, ha a kormány nem egyeztet a sztrájkbizottsággal
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közelmúltban frissítette sztrájkköveteléseit, szorgalmazva, hogy a kormány tűzzön ki időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalások újabb fordulójára. Ehelyett levelet kaptunk Maruzsa Zoltántól, amelyben az államtitkár kifejtette véleményét a követeléseinkről, arról, hogy ezek miért nem jogosak, de időpontot nem jelölt meg. Továbbra is kitartunk álláspontunk mellett és az államtitkárnak küldött újabb levelünkben azt írtuk: ha nem kapunk időpontot az egyeztetésre, a kormány törvénysértése miatt bírósághoz fordulunk.
december 9.
Magyarországon a bevándorló gyerekek húzzák fel a diákok eredményeit, a tehetségeket inkább csak elveszítjük
Amikor a Fidesz 2010-ben átvette a hatalmat, már akkor voltak olyan oktatáspolitikai döntések, amelyek bizonytalanságot okoztak a pedagógusok és a diákok körében is. Több más országban is megfigyelhető volt, hogy 2009-ben vagy 2012-ben az eredményeik csúcson voltak, majd visszaesés következett, tehát kell lennie valamilyen nemzetközi hatásnak is. De ha így van, azt kutatni kellene. Viszont azért, hogy a 2012 utáni helyzetből azóta sem tudtunk kijönni, elsősorban a hazai oktatáspolitika a felelős. Egyértelmű, hogy a magyar oktatási rendszer modernizációs kihívás előtt áll, változásokra lenne szükség, de ezek nem történnek meg, mert az oktatáspolitika a változtatáshoz szükséges elveknek több területen is épp az ellenkezőjét vallja – Nahalka István oktatáskutatóval a Népszava készített interjút.
https://nepszava.hu/3218184_oktatas-magyarorszag-nahalka-istvan-interju
A PISA-felmérés szerint kikészíti a diákokat a telefonfüggés
Az OECD PISA-felmérése a digitális eszközök használatáról is gyűjtött adatokat. Ezek azt mutatják, hogy a 15 éves diákok mintegy fele ideges és feszült lesz, ha a telefonja nincs a közelében, és a sok szabadidős telefonhasználat a tanulmányi teljesítmény romlásával jár. A magyar diákoknak csaknem 30 százaléka számolt be arról: a digitális eszközök elvonják a figyelmüket tanórán, bő 20 százalékuk mondta azt, hogy digitális eszközöket használó diáktársuk zavarta meg őket a koncentrációban. Magyarországon az iskolák házirendjükben szabályozhatják a digitális eszközök használatát.
https://g7.hu/kozelet/20231209/a-pisa-felmeres-szerint-kikesziti-a-diakokat-a-telefonfugges/
Képviselőből lett tankerületi vezető
Lemondott képviselői mandátumáról a fideszes önkormányzati képviselő, Türk László, akit decembertől a Debreceni Tankerület élére nevezett ki a Belügyminisztérium – írta meg a Dehír. A Momentum helyi képviselője szerint a legutóbbi közgyűlésen még nem került szóba a képviselő új feladatköre és a lemondása sem. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ) vitatják, hogy szakmai alapon választják a tankerületi vezetőket.
https://rtl.hu/hirado/2023/12/09/kineveztek-turk-laszlo-lemondott
december 10.
Névsor azokról, akik a pedagógusok béremelése ellen dolgoznak Brüsszelben
Lassan itt az év vége, de Brüsszel továbbra se fizette ki a magyar pedagógusoknak járó béremelés részét – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutatott: ez azért nem történt meg, mert Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Dobrev Klára, Donáth Anna, Gyöngyösi Márton, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István baloldali EP-képviselők egész évben azon dolgoztak, hogy megakadályozzák a Magyarországnak jogosan járó források kifizetését.
december 11.
A PSZ és a PDSZ a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatását követeli
Ha a kormány nem hajlandó folytatni a sztrájkbizottsági tárgyalásokat, a PSZ és a PDSZ bírósághoz fordul a sztrájktörvény megsértése miatt. A két érdekvédelmi szervezet azt is megerősítette: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, mert a kormány nem áll elő értékelhető javaslattal az oktatás problémáinak megoldására, a szakszervezetek ismét meghirdetik a sztrájkot. A PDSZ országos választmányának ügyvivőjétől a Hírklikk megtudta: hétfő délelőttig nem érkezett Maruzsa Zoltántól válasz. Ha a sztrájkbizottság ülésének összehívásáról december 15-éig sem érkezik válasz, a szakszervezetek bírósághoz fordulnak, mert a kormányoldal megsérti a sztrájkról szóló törvényt, hiszen az előírja az egyeztetési kötelezettséget.
Navracsics Tibor: a béremelés előfinanszírozását a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé
Az Országgyűlés két bizottsága hallgatta meg Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert. Az LMP-s Csárdi Antal a gazdasági bizottság ülésén rákérdezett: ha közel a megegyezés az uniós forrásokról, miért nem akarják előfinanszírozni a tanárok béremelését? Navracsics Tibor elismerte, hogy egyelőre ennyi a költségvetés teherbíró képessége…A tárgyalásokról általában azt mondta: az EP állásfoglalásaival már kétszer-háromszor megtiltotta a megegyezést, így az Európai Bizottság politikai nyomás alatt áll, és ahogy közeledünk a júniusi EP-választáshoz, egyre inkább a politika túszává válnak az egyeztetések.
A Belügyminisztérium ismét kikéri a szülők és a pedagógusok véleményét
A Belügyminisztérium elkötelezett az oktatás minőségének javításában, ezért ebben a tanévben is online kérdőíven kéri ki a szülők, a pedagógusok és az iskolaigazgatók véleményét – írta közleményében a Pintér Sándor vezette tárca. A kérdések a többi között az iskolai számonkérések gyakoriságára, a megváltozott tanév rendjére, a sportolási lehetőségekre, az iskolaőrségre, a pedagógusok munkavégzésére, a tanulók iskolai mobiltelefon-használatára vonatkoznak. Az érintettek a KRÉTA és a KIR rendszereken keresztül kapnak értesítést, a kérdőív kitöltésére és visszaküldésére 2024. január 15-én éjfélig van lehetőség. Ez az ötödik alkalom, amikor a szülők, a pedagógusok online kérdőíven véleményezhetnek oktatással kapcsolatos kérdéseket.
https://nepszava.hu/3218487_belugyminiszterium-tanarok-kerdoiv
Az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása mindenkinek csak ártott
Az iskolakötelezettség 2012-es leszállításának hatására a korai iskolaelhagyók, vagyis a lemorzsolódok nem tudtak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni, cserébe nagyobb lett a szegények között a leányanyák aránya. Az intézkedés növelte a társadalmi különbségeket Magyarországon, és nem járt előnyös hatásokkal rövid távon sem az érintett fiatalok, sem a társadalom számára – olvasható egy tanulmányban.
A megkérdezettek többsége helyteleníti, hogy az egyházi iskolák több pénzt kapnak
Az egyházak az elmúlt évtizedben nagyon sok iskolát átvettek az államtól, a kormány egyre nagyobb teret enged a felekezeteknek az oktatásban. Ennek a folyamatnak a megítélése igencsak megosztja az embereket a Publicus kutatása szerint: 34 százalék inkább helyesnek tartja, hogy az iskolák átvétele miatt egyre több gyerek tanul egyházi intézményben, 28 százalék inkább helyteleníti, 29 százalék szerint pedig ennek nincs jelentősége. A Fidesz szavazóinak 58 százaléka pozitívan értékeli a tendenciát, ez az ellenzékiek körében 19 százalék. A válaszadók 61 százaléka szerint az egyházi iskolákban nagy hangsúlyt fektetnek a vallásos nevelésre, 24 százalék szerint viszont alig különböznek az állami iskoláktól. A megkérdezettek 76 százaléka helyteleníti, hogy az egyházi iskolák több adófizetői pénzből gazdálkodhatnak, mint az államiak, és csupán 14 százalék ért egyet ezzel. A kormánypártok szavazói kicsit megengedőbbek: 50 százalékuk nem ért egyet a források ilyen elosztásával 30 százaléknyi „helyeslővel” szemben, az ellenzéki szavazók 94 százaléka negatívan ítéli meg ezt a finanszírozási gyakorlatot.
https://nepszava.hu/3218338_publicus-felmeres-keresztenyseg-politika
Életműdíj pedagógusoknak
Idén is nyolc általános iskolai és gimnáziumi pedagógus vehette át a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusoknak járó Rátz László tanár úrról elnevezett életműdíjat a Magyar Tudományos Akadémián. Az idei évben csaknem 100 pályázat érkezett 6 vármegyéből, majd négytagú kuratórium választotta ki a díjazott pedagógusokat. A 2 millió forintos életműdíjat évente két-két matematika, fizika, kémia és biológia szakos tanárnak ítélik oda.
https://tudas.hu/a-legjobb-tanarok-magyarorszagon/
Köztéri installációval zárnák le az üres nemzeti konzultációs ívek gyűjtését
Gondolják végig azt, hogy mi vesz minket körül, mik azok a legfontosabb kérdések és problémák, amelyek minket, Magyarországon élő embereket valóban érdekelnek, és ha egy olyan is akad, ami nem szerepel a nemzeti konzultáció kérdései között, hozzák el nekünk az íveket egy gyűjtőpontra – ezt üzeni Szalóki Viktor, az aHang szóvivője azoknak, akik még nem határozták el magukat, leadják-e az üres nemzeti konzultációs ívüket. Ezeket már több mint 710 helyszínen lehet leadni, a gyűjtésre 10 ezernél is több önkéntes jelentkezett – mondta Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront elnökségi tagja.
december 12.
Tíz éve mindenki elakad a népszavazáshoz vezető úton, a PSZ-játszma ismét függőben
A G7 népszavazásról szóló cikkében megemlítette: a Pedagógusok Szakszervezetének vezetői által tavasszal kezdeményezett oktatási népszavazási kérdéseket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Ám kettőt jóváhagyott a Kúria, majd ezeket a döntéseket megsemmisítette az Alkotmánybíróság, azonban azokat ősszel a Kúria ismét jóváhagyta. A két kérdés a tanulók heti óraszámáról és a tanterv helyi meghatározásáról szól.
A PSZ és a PDSZ folytatná a sztrájkbizottsági tárgyalásokat, a Tanítanék akciózik
A nevelésügyi kormánybizottság a Rákosi-érát idézi – így jellemezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt a legújabb kormányzati grémiumot, amelyről parlamenti kérdésre adott válaszában Rétvári Bence államtitkár tájékoztatott. A Tanítanék Mozgalom arra készül, hogy december 18-án a Belügyminisztérium előtt hatalmas hangfal segítségével adja át a pedagógusoktól érkezett üzeneteket Pintér Sándornak. A cikk felidézte: a PSZ és a PDSZ nemrég frissítette sztrájkköveteléseit, és azt szorgalmazta, hogy a kormány tűzzön ki időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalások újabb fordulójára.
https://mfor.hu/cikkek/oktatas/ez-a-kormanybizottsag-a-rakosi-erat-idezi.html
Szalóki Viktor: nem fogadhatjuk el azt, ami nem jó, cselekednünk kell
„Roppant ironikus, hogy a nemzeti konzultációt egyfajta demokratikus részvételi eszközként próbálja kommunikálni a kormány, miközben éppen azért szerveztük az alternatív népszavazást, mert olyan kérdésekben, mint például az oktatás, egyszerűen nem tudjuk átverekedni magunkat a hatalom lépcsőin” – vélte Szalóki Viktor, az aHang szóvivője. Ha a kormány érdemi kérdésekben nem kívánja meghallgatni az emberek véleményét, akkor az ő játékszerüket fogják felhasználni és megmutatják, hogy propaganda és hazugság nélkül, valódi kérdésekben szeretnének konzultációt folytatni – mondta Szalóki Viktor. (Az EDF-fel közösen az aHang gyűjti az üres nemzeti konzultációs íveket.)
Csepelen bruttó 640 ezer forint lesz a gyakornok óvodapedagógus bére
Bruttó 640 ezer forintot kereshet havonta egy gyakornok óvodapedagógus jövőre Csepelen – erről a kerületi önkormányzat döntött november végén. Az RTL híradó beszámolója szerint a helyi óvodákból összesen 40 pedagógus hiányzik, ezen változtatnának az önkormányzati költségvetésből biztosított vonzóbb fizetéssel. A területfejlesztési miniszter közben arról beszélt: a pedagógusok béremelését az állami költségvetés képtelen előfinanszírozni, így kénytelenek megvárni az uniós pénzeket.
https://rtl.hu/hirado/2023/12/12/tanarberek-oktatas-gazdasag-pedagogusok-fizetese
Módosították az alaptörvényt: betiltották a honvédelmi szakszervezetet
Alkotmányban rögzítette a parlamenti szavazás, hogy a haza védelme nemzeti ügy. A honvédséggel függ össze az a jövő év júliusától hatályos rendelkezés, miszerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok kormányrendeletben is megállapíthatók. Szintén az alaptörvény mondja ki: a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. Más érdekképviseleti szervezet azonban kormányrendeletben meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.
december 13.
Jön a csaknem bruttó 700 ezres bér?
„Azt ígértük, hogy a pedagógusbérek elérik majd a diplomás átlag 80 százalékát, mégpedig 2025. január 1-jével. 2024. január 1-jén ez 72 százalék. Ha megkapjuk a pénzt (az uniótól), akkor 2024. január 1-jével meg tudjuk emelni a pedagógusok bérét. Egy nagyon jelentős emelésről van szó, közel bruttó 700 000 forintos átlagbérről beszélnénk” – mondta Gulyás Gergely miniszter a Blikknek.
https://www.blikk.hu/blikk-tv/gulyas-gergely-pedagogus-beremeles-bejelentes/1jdch4z?fx_ps=d_4
Lesz januártól érdemi béremelés? – A PSZ szkeptikus
Az Európai Bizottság jóváhagyta 10,2 milliárd euró, vagyis 3900 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését. Ezt megelőzően kedden este a Parlament megszavazta az unió által elvárt utolsó törvénymódosításokat is, ezek megjelentek a Magyar Közlönyben. Előtte Gulyás Gergely miniszter a Blikknek azt mondta, ha megérkezik a támogatás, a pedagógusok átlagosan akár bruttó 700 ezer forintot is kereshetnek januártól. Totyik Tamás, a PSZ elnöke azt nyilatkozta az RTL híradónak: nem biztos, hogy januártól meglesz az érdemi béremelés. Ám ha elmarad, jöhet az újabb sztrájk. A Belügyminisztérium azt írta híradónak: egyelőre csak a 10 százalékos (bértömeg)emelés a biztos.
https://rtl.hu/hirado/2023/12/13/pedagogusberek-fedezete-unios-penzek-10-2-milliard-euro
A kormánynak most is lenne lehetősége béremelésre
A PSZ elnöke, Totyik Tamás az ATV híradójának azt mondta: ha érkezik is uniós pénz, azt szerinte nem a pedagógusok béremelésére fordítja a kormány, amely csak 10 százalékos bértömegemelést ígért jövőre. Ez a jelenlegi inflációban elfogadhatatlan.
https://www.atv.hu/videok/20231213/a-700-ezer-forintot-is-elerheti-a-tanarok-atlagbere-2025-ben
Magyarország 10,2 milliárd eurót kap, a többi pénzt zárolta Brüsszel
Az Európai Bizottság (EB) megfelelőnek ítélte a magyar igazságügyi reform végrehajtását, így feloldotta a jogállamisági aggályok miatt egy éve zárolt 10,2 milliárd eurónyi uniós pénzt. Az EB jelenleg félmilliárd euróval „tartozik”, amit leghamarabb a jövő év elején, valamikor februárban folyósíthat. A maradék 12 milliárd euró továbbra is zárolva marad, mert Magyarország még nem hajtotta végre a feloldásukhoz kötött jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket.
https://nepszava.hu/3218709_europai-bizottsag-10-2-millliard-euro-felszabaditas-magyarorszag
Nagyon úgy tűnik, hogy január 31-e ismét pedagógussztrájkkal fog telni
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja szerint, ha nem lesz megállapodás a sztrájkbizottsági tárgyalásokon, a jövő év január 31-én – ahogy tavaly és tavalyelőtt is – pedagógussztrájk lesz, közösen a PSZ-szel.
A belügyi tárca a „jogtalan munkabeszüntetésben részt vevő” tanárok felelősségre vonásáról faggatja az iskolaigazgatókat
A sztrájkoló és a másodállást vállaló tanárokról is többet akar tudni a tárca az iskolai kérdőíves kutatásával. A szakszervezetek bírálják a kérdésekbe csomagolt állításokat. A BM hétfőn jelentette be, hogy „iskolai ügyekben” ismét felmérést indít a szülők, pedagógusok és az iskolaigazgatók körében, a Népszavához pedig már kedden eljutott az intézményvezetőknek és a tanároknak összeállított kérdéssor. Bár a kérdőív anonim, az igazgatók és a pedagógusok csak akkor tölthetik ki, ha megadják iskolájuk OM azonosítóját – aminek célja lehet, hogy egy kérdőívet csak egyszer lehessen kitölteni, ugyanakkor az iskolai azonosítószámmal maga az intézményvezető is könnyedén beazonosíthatóvá válhat. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás jelezte: a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében több bírósági eljárás folyik, s amíg a bíróság nem mondja ki, hogy az akciók jogellenesek voltak, addig ezt a Belügyminisztérium sem állíthatja. A kormány egyébként a szakszervezetek tavaly januári, kétórás figyelmeztető sztrájkját is törvényellenesnek kiáltotta ki, majd a Kúria megállapította, hogy teljesen törvényszerű volt.
https://nepszava.hu/3218587_belugyminiszterium-online-kerdoiv-sztrajk-tanar-felelossegre-vonas
Trencsényi László: a BM kérdőíve kicsinyített nemzeti konzultáció
Az oktatási stratégia nem fog megváltozni a Belügyminisztérium online kérdőívére adott válaszok nyomán – véli Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke. A Hírklikknek elmondta: a kormány makacsul ellenáll a béremelés követelésének, akárcsak a státusztörvény módosításának.
https://hirklikk.hu/kozelet/trencsenyi-laszlo-a-bm-kerdoive-kicsinyitett-nemzeti-konzultacio/425295/
Megszavazták: kevesebb pénzt kapnak azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb a hátrányos helyzetű gyermek
A Belügyminisztérium javaslata szerint 10 százalékkal csökkentik a költségvetési támogatás összegét azokban az általános iskolákban, amelyek több általános iskolával rendelkező településeken működnek, és ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya a törvény hatálybalépésének évében, valamint az azt követő évben indult tanév elején több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint a meghatározott átlagos arány azon településen, ahol az általános iskola működik. A törvény hatálybalépését követő második évben induló tanévtől szigorodik a jogszabály: ha több mint 15 százalékponttal alacsonyabb a hátrányos helyzetű diákok aránya, mint a meghatározott átlagos arány az adott településen, az iskola forrásmegvonásra számíthat. Az elfogadott törvényben az is szerepel: ha a fenntartó átszervezésről dönt, nyomon kell követnie, hogy az átszervezés után biztosított-e a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes aránya és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának folyamatossága.
A tankötelezettségi korhatár csökkentésével több tinédzser eshetett teherbe
Sokan estek ki a közoktatásból a tankötelezettségi korhatár csökkentésével, de kevesen tudtak közülük elhelyezkedni a munkaerőpiacon, derül ki Adamecz Anna, Prinz Dániel és Szabó-Morvai Ágnes „A kötelező iskolalátogatási korhatár csökkentésének munkapiaci és gyermekvállalási hatásai” című tanulmányából. Magyarországon 2012-ben csökkentették 18-ról 16 évre a tankötelezettség korhatárát. Emiatt emelkedhetett a tinédzserkori terhességek és abortuszok száma is. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kiadásában évente megjelenő Munkaerőpiaci Tükör idén a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenzióit járja körül.
https://telex.hu/belfold/2023/12/13/kutatas-foglalkoztatas-kozmunka-fiatalok-tankotelezettseg
Még mindig felülreprezentáltak a roma gyerekek az SNI-s diákok között
Magyarországon probléma a roma gyerekek szegregálása az oktatásban, aminek következtében túlnyomórészt silányabb iskolázásban részesülnek, mint nem roma társaik. Napjainkban ez például a gyerekek enyhe értelmi fogyatékossá nyilvánításával történik, holott ez tilos lenne. Magyarországnak papírja is van arról, hogy helytelenül alkalmazza a minősítést.
A „Szuverenitásvédelmi Hivatal” jogállamellenes: mindenki gyanús, aki részt vesz demokratikus vitákban, akár a közvélemény tájékoztatásában
Független szerkesztőségek közös nyilatkozatot tettek közzé az elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvényről: „betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját. Az úgynevezett „Szuverenitásvédelmi Hivatal” önkényesen kijelölt ügyeket vizsgáló, korlátlan hatáskörű, minden kontroll nélkül működő szerv lesz. A hivatal látszólag jogszerűen, valójában teljes önkénnyel tarthatja sakkban és hurcolhatja meg a megtámadott személyeket és szervezeteket. Ehhez még szankciókra sincs szüksége, mivel a korlátok és jogi garanciák nélküli vizsgálatok okozta károk önmagukban elegendők lehetnek a megcélzottak tönkretételére. A törvény világossá teszi: ma Magyarországon a hatalom gyakorlói számára mindenki gyanús, aki részt vesz a demokratikus vitákban, vagy akár csak a közvélemény tájékoztatásában. A független média közérdekű információkat megszerző és közlő műhelyeit visszatérően azzal vádolják, hogy „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ez tudatos hazugság, amivel nemcsak a demokrácia szempontjából létfontosságú munkát végző szerkesztőségeket támadják, hanem azokat a magyarokat is, aki az ilyen szerkesztőségek tartalmait nézik, hallgatják és olvassák, működésüket anyagilag is támogatják. (…) A minden adatot begyűjtő, bárkit kikérdező, akárki ellen bevethető „Szuverenitásvédelmi Hivatal” létrehozása ellentétes a legelemibb jogállami normákkal, a Magyarország által is elfogadott emberi jogi és demokratikus alapelvekkel, valamint a józan ésszel is.”
december 14.
Év végén 105 éves lesz a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)
Múltja van. A jövője rajtunk múlik. Születésnapi köszöntőnk a honlapunkon.
https://pedagogusok.hu/hirek/a-siraso-kormany-tevedese-a-psz-105-evesen-is-elore-tekint/
A PSZ szkeptikus, hiába jelentették be az uniós pénzek érkezését
A PSZ a december 21-ére kitűzött sztrájkbizottsági egyeztetésen mindenképpen szeretne tisztán látni, ezért rákérdez: mi lesz a pedagógusok érdemi béremelésével, ha érkeznek az uniós pénzek. Már csak azért is, mert a miniszterekre az össze-vissza beszéd jellemző – erre is utalt az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Jelezte azt is, hogy a sztrájkbizottságnak új követelései vannak, egyebek között az önálló oktatási tárca létrehozása, a státusztörvény visszavonása, módosítása.
https://www.atv.hu/musor/egyenes-beszed
Nem lehet pezsgőt bontani az uniós pénz érkezésének hírére
Ha a kormány nem hajlandó előfinanszírozni a béremelést, soha nem nő érdemben a pedagógusok bére – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Klubrádió Esti gyors c. műsorának az unióból érkező hírekre reagálva. Utalt a miniszterek elmúlt napokban tapasztalt össze-vissza beszédére. Kitért arra is, hogy a beígért 10 százalékos emelés sem valódi béremelés lenne januártól, mert csak a bértömeg növeléséről lenne szó. December 21-én lesz sztrájkbizottsági egyeztetés az államtitkársággal, ha nem sikerül az érdemi megegyezés, január végén várható egy emlékeztető sztrájk. Ezen a linken 18.10-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2023-december-14-csutortok-1815-37716
Jövő héten tárgyal az Orbán-kormány a tanárok béremeléséről, a Pintér-féle belügy 10 százalékkal intézné el az ügyet
Jövő hét csütörtökre hívta egyeztetésre a pedagógusok sztrájkbizottságának képviselőit Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium (BM) köznevelési államtitkára. A PSZ és a PDSZ nemrég megújította sztrájkköveteléseit, de kérdés, mit sikerül elérni a tárgyalóasztalnál, miután az államtitkár a múlt héten indokolatlannak vagy okafogyottnak nevezte szinte valamennyi követelésüket egy, a szakszervezeti vezetőknek küldött levélben. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor a Népszavának azt mondta, szerinte van miről tárgyalni, különösen azután, hogy az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a pedagógusoknak ígért béremelésről. Pintér Sándor belügyminiszter először 10 százalékos emelést helyezett kilátásba januárra, ezzel szemben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerdán a Blikknek arról beszélt, ha Magyarország megkapja az eddig visszatartott kohéziós források egy részét, mintegy 10,2 milliárd eurót (szerdán kiderült az is, hogy megkapja), ebből 2024. január elsejével a diplomás átlagbér 72 százalékára emelik a pedagógusok bérét, ami megközelítőleg bruttó 700 ezer forintos átlagbért jelentene. A jelenlegi átlagbér bruttó 450-460 ezer forint. Az RTL Híradó megkeresésére a BM viszont azt közölte, továbbra is csak 10 százalékos emeléssel számol. A Népszava is érdeklődött a Miniszterelnökségnél: azt írták, az Európai Bizottság döntését a kormány a jövő heti ülésén a tanárok béremelésével kapcsolatosan is értékelni fogja, ezt követően tájékoztatja a közvéleményt.
https://nepszava.hu/3218834_tanar-beremeles-targyalas-orban-kormany-2023-december
Egy hét múlva ül tárgyalóasztalhoz Maruzsa Zoltán a pedagógusokkal
December 21-én, a sztrájkbizottsági egyeztetésen a PSZ választ akar követeléseire, a béremelés részleteire. A tízmilliárd euró, amelyet megkap az ország az uniótól, nem a teljes összeg, így az érdekképviseletek sem tudják, fordítanak-e ebből valamennyit a pedagógusbérek emelésére. A PSZ elnöke, Totyik Tamás a Magyar Hangnak azt mondta: nem nagyon tett ebbe az irányba lépéseket a kormány. Ráadásul távol vannak még attól is, hogy a diplomás átlagkeresetek 64-65 százalékára emeljék a béreket, pedig elmondása szerint 2023-ban már itt kellene tartani.
https://hang.hu/belfold/pedagogusok-160088
Kevesebb pénz juthat azoknak az iskoláknak, amelyekben kevés a hátrányos helyzetű tanuló
Kevesebb támogatás jár ezentúl azoknak az általános iskoláknak, ahol kevés hátrányos helyzetű gyerek tanul – erről szerdán döntött a parlament. A cél, hogy csökkenjen az iskolákban a szegregáció. Nahalka István oktatáskutató úgy számol, az intézkedés csak 38 iskolát érint. Az RTL híradó által kérdezett szakértő szerint a törvény látszatintézkedés. A Belügyminisztérium nem reagált a híradónak.
https://rtl.hu/hirado/2023/12/14/dontes-szegregacio-ellen-belfold-oktatas-iskola
Drámai, ahogyan a magyar oktatási rendszer a legszegényebb gyerekekkel bánik
Már a 90-es években is igaz volt ez a magyar oktatásra, és a helyzet azóta még romlott is. Az egyik tanulmány szerint a kétezres évek közepe óta felgyorsult a legszegényebb gyerekek kiszorulása azokból az iskolákból, ahová a jómódú családok gyerekei is járnak. Az egyik friss tanulmány Hermann Zoltán, Kertesi Gábor és Varga Júlia A teszteredmények társadalmi egyenlőtlensége és az általános iskolai szegregáció című munkája. Ez is a társadalmi egyenlőtlenség dimenziót bemutató Munkaerőpiaci Tükör című tanulmánykötetben jelent meg.
Már több tízezer üres nemzeti konzultációs ív érkezett
Egyre többen csatlakoznak az aHang és az Egységes Diákfront másfél hete indult ellenkonzultációs kampányához. Országszerte csaknem 750 leadóponton várják a résztvevőket.
Perlaki-Borsos Noel: Orbán Viktor nem képes átfogó oktatási reformot véghez vinni
Az Egységes Diákfront elnökségi tagja szerint azért kell egymillió üres nemzeti konzultációs ívet összegyűjteni, hogy demonstrálni tudják a Fidesszel szemben, nem igaz, amikor azt állítják, hogy „a magyarok 98 százaléka meg szeretné verni a Brüsszel nevű láthatatlan majmot.” A középiskolás érdekvédő a KlikkTV Mélypont című műsorában beszélt arról: ettől a rendszertől nem várhatnak semmit, a megoldást nekik kell kiharcolniuk.
december 15.
Sok a kérdőjel a pedagógusok béremelésével kapcsolatban
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Szeretlek Magyarország kérdéseire azt válaszolta, hogy az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forrása a 10,2 milliárdból 5,3 milliárd euró, ezen belül a tanári béremelések fedezetére 1,8 milliárd euró van. Szerinte ezt nem is lehet másra költeni, az ESZA+ forrásainak arányos részét arra kell felhasználni, hogy első lépésben a diplomás átlagbér 72 százalékáig felzárkóztassák a pedagógusok bérét. Ha pedig ez így van, Gosztonyi Gábor szerint a kormánynak csak egy dolga lehet: a béremelést elő kell finanszíroznia. Miután veszélyhelyzet van, ehhez akár rendeleti úton is módosítani lehet az állami költségvetést. A PSZ arra is felkészült, hogy ha nem lesz előrelépés a követelésekben, január 31-re, a tiltakozások kezdetének második évfordulójára újabb sztrájkot hirdetnek. Ez a portál is jelezte: a kormány az Európai Bizottság döntését a jövő heti kormányülésen a tanárok béremelésével kapcsolatosan is értékelni fogja, ezt követően tájékoztatja a közvéleményt.
Orbán Viktor: akkor lesz döntés a pedagógusok béremeléséről, amikor tényleg megvan a pénz
Jobb későn, mint soha, ez a pénz jár nekünk, ide kellett adni – kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök azt, hogy Magyarország megkapja a befagyasztott uniós források egyharmadát. Amikor majd a pénz tényleg megvan, akkor dönt a magyar parlament arról, hogy mennyi menjen belőle a pedagógusok béremelésére, a kisvállalkozások támogatására, energetikai korszerűsítésre és így tovább – jelezte a kormányfő az állami rádiónak adott szokásos interjújában.
A válogatás nem teljes körű!
A PSZ Heti lapszemléje jövőre jelenik meg legközelebb. Mindenkinek kellemes ünnepet, boldog új évet kívánunk!
