Vajon miért csodálkoznak rá sokan még mindig arra, hogy manapság van szakszervezet? A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) több mint 100 éve létezik és a mai napig küzd minden oktatásban dolgozóért. Talán poros a jelmondat, de igaz: együtt erősebbek lennénk! Akár már őszre is?
június 17.
A PSZ Navracsics Tibor minisztertől vár tájékoztatást a 3×10 százalékos béremelés uniós fedezetéről
A Kormányinfón a Népszava munkatársa Gulyás Gergelyt kérdezte a kormányfő fizetésének megduplázásáról: ha az ő fizetésénél szempont az uniós bérszint elérése, akkor az például a tanároknál miért nem jöhet szóba? Gulyás Gergely miniszter kitérő választ adott, majd arról beszélt, az uniós források hiánya miatt nincs pénz a tanárok béremelésére. Ezek után az uniós források elosztásáért felelős tárca nélküli minisztertől, Navracsics Tibortól vár tájékoztatást a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a kormány képviselői által többször említett, háromszor tíz százalékos béremelésről, amelyet uniós forrásból terveznek finanszírozni – mondta a PSZ alelnöke. Totyik Tamás elmondta: szeretnék látni azokat az Európai Bizottságnak benyújtott kormányzati dokumentumokat, amelyek a béremelés részleteit tartalmazzák. A tájékoztatást kérő levelet elküldik a miniszternek.
3×10 százalék, ha Brüsszel…
2022-ben, 2023-ban és 2024-ben tíz-tíz százalékos béremelést kapnak a pedagógusok – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely. De csak akkor, ha megérkeznek az uniós források. Arra a kérdésre, hogy hazai forrásból emelhetik-e a fizetéseket, azt válaszolta, „meglátjuk, hogy mi biztosítható”.
https://eduline.hu/kozoktatas/20220617_pedagogusberemeles_Gulyas_Gergely
Setényi János: az oktatási tárca őszre racionalizálási programot készít
A kormány működésének meghatározó eleme a költségvetés áttekintése, amit most – a gazdasági világválság, a háború, az egyelőre késő uniós források miatt – újra kell gondolni. A politikusok gyakorlatilag csak úgy tudnak leülni ilyen kerekasztalok mellé, ha tudnak felelős nyilatkozatot tenni arról, hogy mi várható. Ez most még egyszerűen korai lett volna. Szeptemberben már lesznek kész válaszok, és biztos vagyok benne, hogy valamiféle kommunikáció is megindul – mondta Setényi János oktatáskutató a Hírklikknek annak kapcsán, hogy a miniszterek (Pintér Sándor és Csák János) nem fogadták el a PSZ meghívását a június 15-én tartott tanévzáró kerekasztal-beszélgetésre.
A pedagógusok helyzetét a küldetéstudat is meghatározza
„A pedagógusok oldalán az nem érthető, hogy miért nem szeretik őket. Nekik nagyon erős küldetéstudatuk van. A magyar kultúrába ez beágyazott 150-200 éve, a pedagógusok a fáklyaláng, gyakorlatilag a fényt hozók, a nemzet jövője, a kiművelt emberfők rajtuk múlnak” – mondta Setényi János oktatáskutató.
https://index.hu/belfold/2022/06/17/kibeszelo-setenyi-janos/
Novák Katalin: magasabb pedagógusbérekre lenne szükség
A jelenlegi államfő 2010-ben röhejes tanárfizetésekről írt. Most Novák Katalin azt mondta a Telexnek adott interjújában, hogy az akkori helyzetet minősítette. Szerinte most a jelenleginél magasabb pedagógusbérekre lenne szükség. „Örömmel látom, hogy elindult a tárgyalás a pedagógusok és a kormány között. Remélem, ez mielőbb a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsültségét eredményezi.” Egy másik kérdésre az válaszolta, az általa aláírt törvény nem lehetetleníti el a pedagógusok sztrájkját. „Én abban bízom, hogy nem lesz okuk a pedagógusoknak a tiltakozásra.”
https://telex.hu/interju/2022/06/17/novak-katalin-koztarsasagi-elnok-interju-sandor-palota
június 18.
PSZ: a kormány a humánszférát pénzkivételi forrásnak tekinti
„Szeretnénk látni, hogy a kormány milyen írásbeli javaslatot tett le az Európai Bizottság elé a pedagógusok béremelésével kapcsolatban. Ismereteink szerint ugyanis 2021 februárja óta semmilyet” – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Hírklikknek. Totyik Tamás arra reagált, hogy a Kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta: a pedagógusok idén, valamint a következő két évben tíz-tíz százalékos béremelést kapnak, de csak akkor, ha megérkeznek az uniós források.
Horváth Péter: a kezdő pedagógusok 400 ezres fizetése elfogadható lenne
Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a mögöttünk hagyott tanévről, valamint arról, mennyire súlyos a pedagógushiány. Ami a kezdők bérét illeti: ők az ágazati szakmai bérpótlékkal együtt kapnak bruttó 312 ezret, ez nettó kétszáz. „Ha abba gondolunk bele, hogy miniszterelnök úr a választások előtt háromszor tíz százalékot ígért, akkor, ha a mostani összegre rájönne ez a háromszor tíz százalék, az körülbelül 400 ezer forintos kezdő fizetést jelentene. Ez szinte pontosan az az összeg lenne, amely 2013-ban az induló pedagógus életpályában egy kezdő pedagógusnak járt volna. Tehát ez nagyjából egy elfogadható pozíció lenne. Ez lenne az, ami visszaállítaná nagyjából a 2013-as állapotokat.”
Végleg bezár az iskola Tolna megyében
Bezár az iskola Tolna város Mözs településrészén, mert a 2022-23-as tanévre mindössze hét első osztályost írattak be, ez pedig éppen a fele a minimálisan előírt 14 fős osztálylétszámnak. Az új iskola 1991-ben épült meg Mözsön, ahol viszont 2011-től már csak alsó tagozat működött, szintén a létszámhiány miatt – írta a helyi lap.
https://hvg.hu/elet/20220618_Vegleg_bezar_egy_iskola_Tolnaban_mert_nincs_eleg_diak
június 19.
Eltűnő tanárok, szétcsúszó esélyek
A PSZ tanévzáró kerekasztal-beszélgetésén Totyik Tamás alelnök kivetített néhány ábrát az oktatásról. Prezentációját felhasználta a G7 elemző cikkéhez.
https://g7.hu/kozelet/20220619/eltuno-tanarok-szetcsuszo-eselyek-nehany-abra-az-oktatas-valsagarol/
A diplomások naponta egy órával többet foglalkoznak a gyerekekkel
A gyermeknevelési ráfordítások különbségei mögött azonban nemcsak anyagi okok állnak, hanem „beruházási motívumok” is. Az „emberi tőkébe való gyermekkori beruházások” kifejezésre lehet, hogy csak közgazdászoknak csillan fel a szeme, de a kutatók szerint a szülők között is terjedő felfogás, hogy a családi erőforrások tudatos felhasználásával lényegében abba fektetnek be, hogy gazdaságilag sikeres gyerekeket neveljenek. Ez főleg a diplomás szülőknél jellemző, ott, ahol a családszociológia szerint általában is gyakoribbak a gyermeknevelésben a tudatos és összehangolt viselkedési minták.
június 20.
A PSZ: a kormány ködösít a béremelésről
Annak nem örülnek a pedagógusok, hogy a 45 százalékos bérkövetelés helyett 3×10 százalékos béremelést kapnának, ráadásul csak akkor, ha Brüsszel engedi – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Spirit FM Aktuál c. műsorának. Ebben benne lenne már az a 10 százalék is, amelyet idén ágazati szakmai bérpótlékként adtak a pedagógusoknak. A kormány folyamatosan ködösít és hazudik – mondta az alelnök. Szerinte július végén több százan mondanak fel, ha nem lesz változás.
https://www.youtube.com/watch?v=jsJpNzrzVVQ
Miért játszanak a pedagógusokkal „álnemzeti” konzultációt?
A közoktatásból már nem lehet többet elvenni, a vidéki iskolákat akarják bezárni? – tette fel a kérdést Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az N1 TV műsorában. Úgy látja: a vidéki kisebb iskolák bezárása alig jelent megtakarítást, mert az ingázáshoz buszokat kell fenntartani, kísérőket foglalkoztatni stb. Beszélt a Belügyminisztérium kiküldött kérdőívéről is, amelyet álkonzultációnak tart, hiszen lényeges kérdések nem szerepelnek benne, például az alacsony fizetés. Kitért a minapi tanévzáró kerekasztal-beszélgetésre is, amelyen akár örkényi novellákba illő módon ecsetelték a meghívottak az oktatás abszurd helyzeteit. Az interjú ezen a linken 8 percnél kezdődik.
https://www.facebook.com/nemzetitv/videos/714449619609142/
Érdemes bezárni a kisiskolákat?
Úgy tűnik, a háttérben készül a közoktatás racionalizálási programja – ami Magyarországon többnyire a kisiskolák bezárását jelenti -, és a Belügyminisztérium őszre elő is áll vele. Az biztos, hogy a gazdasági helyzet kedvez az intézményhálózat észszerűsítésének. Nahalka István oktatáskutató szerint gazdasági, pénzügyi okokra hivatkozni nehéz ebben az ügyben, a pedagógushiányra egy kicsit jobban lehet. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint az a kérdés, hogy a kistelepüléseken élő emberek hagyják-e a bezárást. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a pedagógushiány miatt több iskolát be is fognak zárni. De kérdések is felmerülnek: a vidéki kisiskolákban tanító pedagógusoknak hogyan fogják biztosítani a másik településre való eljutást, mivel fog utazni a pedagógus egy másik faluba, városba? Ráadásul röghöz is vannak kötve, nem tudják eladni a lakásukat.
https://hirklikk.hu/kozelet/erdemes-e-bezarni-a-kisiskolakat-1-resz/399784
Az államosítás után egységesen rossz lett…
Korábban nem tapasztalta a támogatást, de az utóbbi időben a társadalom, a szülők, a diákok is az oktatásban dolgozók mellé álltak – mondta Hende István, a jáki általános iskola pedagógusa a Klubrádió Megbeszéljük c. műsorának. Ő is részt vett a PSZ tanévzáró kerekasztal-beszélgetésén, az erről készült Facebook-videót nézte meg a műsorvezető, Bolgár György. Ott figyelt fel Hende Istvánra, aki (egyébként helyben szakszervezeti titkár) szemléletesen beszélt az oktatás bajairól. Jelezte: olykor paródiának is beillik, ami az oktatásban zajlik. Ezen a linken 38.55-nél kezdődik a beszélgetés.
https://www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2022-junius-20-hetfo-1605-25861
Tollner József: tárgyalgatni a kormánnyal már semmi értelme, folyik az egyeztetés, mi legyen tanévkezdésre
Elképzelhető, hogy a következő tanév úgy indul, hogy egyes iskolákban megtagadják a tanítást. A polgári engedetlenség kilátásba helyezéséről a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tantestületének többsége már nyilatkozatot tett, ehhez csatlakoztak más iskolák is. Tanévnyitóra pedig akár nagyszabású demonstráció is szerveződhet. Tollner József a hvg.hu portálnak nyilatkozott: „polgári engedetlenséget szakszervezet például nem szervezhet, de azt azért kimondhatja, hogy olyan szinten ellehetetlenítették a tanárok munkáját, hogy nem lát másra lehetőséget. Meglátjuk, hogy milyen formában tudjuk végül elindítani a kollégák meggyőzését, már folynak egyeztetések néhány szereplővel. Leültünk a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, az Engedetlenkedő Tanárok képviselőivel, és megállapodtunk abban, hogy a szeptemberi tanévkezdés (vagy nem kezdés) megszervezésében együtt veszünk részt. Ennek részleteiről még többet nem tudok mondani, azok kidolgozás alatt állnak. Az biztos, hogy most a kormánynál ott van, hogy mire számíthatnak.”
Sokan nem tudják megfizetni a táborokat
Népszerű az állami táboroztatás, de a piaci alapú kirándulások is kelendőek a drágulás ellenére. Sok gyermeknek mégis csak vágyálom a vakációs program. Fazekas Mihály középiskolai tanár a Népszavának azt mondta, tapasztalatai szerint már nincs is nagy igény arra, hogy iskolai táborokat szervezzenek, és a pedagógusok, akik nyáron keresetkiegészítésként munkát vállalnak, megpróbálnak jobban fizető lehetőségeket találni. Ő egy balatoni nemzetközi gyermektáborban felügyel a nyáron, ahol, mint mondta, egy 30 ezer forintos CBA-utalványnál jobban honorálják a pedagógusok munkáját. (A cikk elkészültéhez a PSZ is segítséget nyújtott.)
https://nepszava.hu/3160692_erzsebet-tabor-allami-tamogatas
Nincs jobb
„Ne szépítsük: egyértelmű, hogy az Orbán-kormánynak esze ágában sincs érdemben rendezni a pedagógusbéreket. Ezt persze nem mondhatják ki, ezért fenntartják a látszategyeztetéseket, ígéreteket. A választás előtt még azt is belengették, az idei tíz százalékosnak mondott, de valójában csak kilenc százalékos pótlékemelés (négy év alatt ennyire futotta) után, 2023-tól egy jelentős, valódi bérrendezésre is sor kerülhet. De a választás után erről már egyik kormánytag sem beszélt. Csak egy újabb tíz százalékról, ami minden jel szerint továbbra sem az alapbéreket, hanem a pótlékokat fogja érinteni. De csak akkor, ha “Brüsszel” küldi a pénzt.” Juhász Dániel véleménye.
https://nepszava.hu/3160669_nincs-jobb
június 21.
Sok pedagógus árufeltöltőként dolgozik a nyári szünetben
Az alacsony fizetés miatt egyre több pedagógus kényszerül arra, hogy a vakáció alatt is munkát vállaljon – erről beszéltek az Indexnek a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői. Szabó Zsuzsa elnök és Gosztonyi Gábor alelnök szerint a táboroztatás mellett a kereskedelemben is sokan helyezkednek el átmenetileg, a tanárok az élelmiszerüzletekben nemegyszer még részmunkaidőben is többet keresnek, mint az iskolában. Nem véletlen, hogy már több százan letétbe helyezték felmondásukat, jelezvén, hogy komolyabb oktatási bérrendezés nélkül végleg elhagyják a pályát. A cikk felidézte azt, amit Totyik Tamás alelnök mondott a tanévzáró kerekasztal-beszélgetésen: a tanárhiány még a Holdról is látszik.
https://index.hu/belfold/2022/06/21/oktatas-tanarok-arufeltoltes-nyari-szunet/
Sok pedagógus kénytelen munkát vállalni
Árufeltöltőként vagy pl. tábori animátorként helyezkedik el sok pedagógus a nyári szünetben, hogy kiegészítse fizetését. Többen felmondásukat is letétbe helyezték, azt várják, hogy nyáron döntsön a követelésekről a kormány – mondta az ATV híradónak a PSZ elnöke. Szabó Zsuzsa szerint, ha nem lesz pozitív fordulat, szeptemberben számos iskolában nem tudják elkezdeni a tanévet. A híradónak a PSZ közreműködésével nyilatkozott egy tanítónő, aki nettó 120 ezret! keres főállásában, ezért nyáron is dolgozik.
https://www.atv.hu/videok/20220621/sok-tanar-dolgozik-arufeltoltokent-a-nyari-szunetben
Ha nyáron nem dönt a kormány, abból nagy baj lehet
A PSZ évek óta mondogatja: nem lesz, aki tanítson, már most három iskola tantestülete jelentette be, hogy ősztől nem veszik fel a munkát. Minden évben nő a nyugdíjba vonuló pedagógusok száma, most 15.500-an hiányoznak a rendszerből, mondta az RTL Reggeli c. műsorának Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Az új kormánnyal folytatott sztrájkbizottsági tárgyaláson is béremelést, óraszámcsökkentést akarnak. Hangsúlyozta: nem vonzó a pálya a fiataloknak, ha pl. egy pedagógus egyedül neveli gyermekét, tanári fizetésével a létminimum alatt él. Egy pályakezdő bruttó bére 312 ezer, nettó 200 ezer, ami tarthatatlan. Az uniós pénzek körül káosz van, erre hivatkozva nem lép a kormány, bár a parlamenti választás előtt ígérgettek a kormányzati politikusok.
https://rtl.hu/reggeli/2022/06/21/tanarsztrajk-tanarhiany-tanevkezdes-pedagogusok-szakszervezete
Minden harmadik kolléga más munkát is végez a főállásán kívül
Egy korábbi felmérésünk adatát is felidézte Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az Inforádiónak. A téma az volt, hogy megélhetésük miatt milyen munkát vállalnak tanév közben és nyáron az oktatásban dolgozók. Különösen a fiatalok kénytelenek nyáron is dolgozni, vagyis nem tudják kipihenten kezdeni a szeptembert, figyelmeztetett az alelnök. Itt lehet meghallgatni:
https://www.youtube.com/watch?v=iwfLtp2QJ18
Felmondások letétben, munka nyáron is, a kormánynak nincs érdemi ajánlata
Továbbra is nehéz helyzetben vannak a pedagógusok, ezen a nyári szünet sem enyhít, hiszen sokan a kevés fizetés miatt más munkát vállalnak, hogy megéljenek. Tarnay Attila, a Pedagógusok Szakszervezetének Csongrád-Csanád megyei elnöke a Szeged Televízió Téma c. műsorának nyilatkozott, jelezve, az oktatásban dolgozók nemcsak a nyári szünetben vállalnak plusz munkát, hanem egész évben. Kitért arra is: egy idei 10 százalékos béremelés ma semmit sem ér, mert elviszi az infláció, ezért követel a PSZ értékálló bérrendezést. Szó volt arról is, hogy a kormánynak nincs érdemi ajánlata. Ezen a linken 18.20-nál kezdődik:
Még nyáron Pintér Sándor asztalán lesz az oktatás átalakításának terve
Ciklusok óta politikai okokból halogathatja a kormány a tervet, hogy kis vidéki iskolák felső tagozatait összevonja. Most azonban maga az oktatásügyet átvevő miniszter vetette fel: nézzék meg, kell-e ennyi iskola. A hvg360 kérdésére közölték, a belügyminiszter a köznevelés területén is megfogalmazta célkitűzéseit, a terveknek nyáron el kell készülniük. Pintér Sándor érdekérvényesítő képességéről, az oktatás lehetséges átalakításának tervéről Totyik Tamás, a PSZ alelnöke is nyilatkozott. A tárca kiküldött kérdőívéről jelezte: az álkonzultáció, csak arra jó, hogy elmondhassák, megkérdezték a tanárokat. „Ez nem az alapvető problémákról szól, egy hang sincs a bérkérdésről, a pályaelhagyókról, a fiatalok pályán tartásáról, a szakmai önállóság növeléséről.” (A cikk fizetős.)
https://hvg.hu/360/20220621_pinter_tanar_oktatas_kasler
A cikk tartalmát ismertette:
Trencsényi László: a hibrid oktatás olcsóbb lenne, mint a kisiskolák bezárása
„Én úgy látom, hogy a kormánynak jelenleg egy XIX. századi iskolaképe van, és a racionalizálással ebből akar egy picit előbbre lépni. Szerintem azonban egész más iskolaképben kellene gondolkodni, például a hibrid oktatásban. Ez ma már a modern, internetes technikával és egy egészen új iskolaképpel az anyagi ráfordításban is olcsóbb lenne, mint bezárni a kisiskolákat.” Ezt a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke nyilatkozta a Hírklikknek. A portál arról kérdezte: mi a véleménye arról, hogy a Belügyminisztérium a közoktatásban őszre előáll egy racionalizálási programmal, ám ez Magyarországon többnyire a kisiskolák bezárását jelenti.
Több pécsi vállalkozás segíti a helyi pedagógusokat
Helyi szolgáltatókat köt össze pécsi pedagógusokkal a Közösségi Kiállás a Pedagógusokért néven elindított Facebook-csoport. Az ötlet egyszerű: szolidaritásukat kifejezve a vállalkozások kedvezményeket kínálnak a tanároknak, óvónőknek.
https://telex.hu/belfold/2022/06/21/pedagogusok-tamogatasat-osztonzo-csoport-indult-egyelore-pecsen
június 22.
Meg kell értetni az emberekkel, mire jó a szakszervezet
Hol és hogyan állnak most a pedagógusok? A kérdés egyszerű, a válasz összetett, amint erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kifejtette a véleményét Bolgár Györgynek a Klikk TV TÍZ című műsorában. Évről évre látható, hogy egyre nagyobb szükség van az érdekvédelmi szervezetek segítségére az átlagembernek, a foglalkoztatottak jelentős tömegeinek. Ennek ellenére úgy tűnik, mégsem sikerül jelentősen növelni a szakszervezetek erejét. Mi lehet az oka? „Ezt nehéz megfogalmazni akkor, amikor arra is sokan rácsodálkoznak, hogy egyáltalán még van szakszervezet” – válaszolta a PSZ elnöke. „Van egy nagy adósságunk, amit most elkezdtünk törleszteni, ugyanis mindennek az alapja a képzés. Még a pedagógusok körében is. Meg kell értetni a kollégákkal, hogy mire jó a szakszervezet.” Szakmai problémákról, a tanárhiányról, az alacsony bérekről, az idei sztrájkokról is szó volt az interjúban, továbbá a PSZ múlt heti tanévzáró kerekasztal-beszélgetéséről.
https://hirklikk.hu/klikktv/szabo-zsuzsa-kimondhato-hogy-fenyegetettsegben-mukodtek-a-kollegak/1168
A PSZ elnöke a bértárgyalásokról: június 28-án nekünk tényeket kell hallanunk, különben sokan otthagyják a pályát
Szabó Zsuzsa elnök a Szabad Európa portálnak nyilatkozott a múlt héten tartott tanévzáró kerekasztal-beszélgetésről, az oktatásban dolgozók alacsony béréről, ezzel összefüggésben a tanárhiányról. Jelezte: ha a kormány nyáron nem dönt a béremelésről, a munkaterhek csökkentéséről, szeptembertől még többen hagyják ott az oktatási intézményeket. Jelezte: már most is sokan mellékállásban dolgoznak több pénzért, mint amit főállásban kapnak. A sztrájkbizottsági tárgyalások második fordulója június 28-án lesz.
Nyilatkozata után megoldódhat egy fiatal pedagógus helyzete
Egy tanítónő (a nyári táboroztatásról és egyéb munkákról készített összeállításban) arról beszélt az ATV híradónak, hogy főállásban havi 120 ezer forintot keres, ebből nehezen tudja eltartani kislányát. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezek után felvette vele a kapcsolatot. Kiderült: tévedésből gyakornoki beosztásban foglalkoztatták, szülési szabadáságáról visszatérve senki nem vette észre majdnem két évig, hogy diplomásként havonta csak nettó 120 ezret utaltak neki. Most azt ígérték: visszamenőlegesen, részletekben, szeptembertől megkapja elmaradt fizetését. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke nem érti, miért nem vette észre senki a tévedést hosszú időn keresztül.
Pintér Sándor „racionalizálást” hirdetett, több száz iskola kezdhet félni
Egyre nő azoknak az intézményeknek a száma, ahol a diáklétszám nem éri el a száz főt. Az Orbán-kormány vizsgálja, szükség van-e ilyen iskolákra, a szakértők aggódnak. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Népszavának azt mondta: a vidéki kisiskolákban magasabb a hátrányos helyzetű diákok aránya, az ő integrációjuk külön odafigyelést igényelne. Az ELKH által közölt adatok szerint a száz főnél kisebb létszámú iskolák 16,3 százalékában magas, 21,5 százalékában nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Totyik Tamás szerint esetükben az integrációt addig meg sem szabad kezdeni, amíg nincsenek meg a feltételek: több fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, iskolapszichológus, pedagógiai asszisztens kell. A Belügyminisztérium azt írta a lapnak: sajtóhíreket nem kommentál.
https://nepszava.hu/3160909_oktatas-iskolak-racionalizalas-pinter-sandor
A rendőrséget lehet hatékonyan szervezni, de az oktatást nem
Az oktatási rendszer teljesítményéről a minisztériumban sincs rendes visszajelzés, nem tudjuk, mi történik az iskolákban, és arról sincs konszenzus, mit várunk az iskolától. Elveszett a megújulás képessége, a kormány úgy próbálja irányítani az oktatást, mint a rendőrséget. A pedagógusok bérének rendezésével és munkakörülményeinek javításával kellene kezdeni az oktatás fejlesztését, mondta a G7-nek Horn Dániel oktatáskutató közgazdász, aki szerint a pedagógusképzés megoldása mintegy 20 év múlva hozná meg az első igazi eredményeket. Elemző interjú.
https://g7.hu/kozelet/20220622/a-rendorseget-lehet-igy-hatekonyan-szervezni-de-az-oktatast-azt-nem/
10 százalékos emelés pedagógusoknak
„A rezsivédelem és a honvédelem büdzséje” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2023-as költségvetési javaslatról a parlamenti vitában. Az oktatásról közölte: a 2380 milliárdot megközelítik a területre szánt források jövőre. Ez 933 milliárdos növekedés 2010-hez képest, 100 milliárddal lesz magasabb az alap- és középfokú oktatás büdzséje jövőre. A kormány évről évre célzott béremelést hajt végre a közszférában, kiemelkedően nagy bérfejlesztés volt idén is – sorolta Varga Mihály, a 10 százalékos pedagógusbéremelést a rend- és honvédelmisek, a kormányhivatalnokok mellett megemlítve.
Két járványos év után ismét hagyományos formában zajlott a tanév
A 2021-22-es tanévben közel 1 millió 850 ezren vettek részt az iskolarendszerű oktatásban, ezen belül 318 ezren óvodai nevelésben, 720 ezren az általános iskola nappali rendszerű oktatásában, 432 ezren középfokú nappali oktatásban tanultak. Az idei tanév végén közel 115 ezer érettségiző vizsgázik, mintegy 73 ezren a középiskolai tanulmányaikat zárják ezzel. A felsőoktatási alapképzésekre első helyen jelentkezők között a legnépszerűbb szakok idén is a gazdálkodás és menedzsment, a pszichológia, valamint az ápolás és betegellátás voltak, de a tíz legnépszerűbb szak között szerepel még további három szak a gazdálkodási területről, két informatikai szak, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a gyógypedagógia. Az osztatlan képzéseken belül a jogász, az általános orvosi és a tanári szakot jelölték meg első helyen a legtöbben. A KSH elnökének cikke.
Ismerkedjünk meg Csák János szakképzésért is felelős miniszterrel
Az egész történelmünk arról szól, hogy leleményesek vagyunk – mondta Csák János, az új kulturális és innovációs miniszter, aki a tárcavezetők közül elsőként mutatkozott be a Matthias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett beszélgetéssorozaton. Klebelsberg Kuno jelentette a legfőbb inspirációt számára, aki május elején épp azon tépelődött, hogy a „remeteségből” visszatérve elvállalja-e a miniszterséget, amikor szembejött vele a hír, hogy száz éve lett Klebelsberg vallás- és közoktatásügyi miniszter. Ezt egyfajta isteni sugalmazásnak vette – írta a portál.
június 23.
Katedráról a benzinkútra
Súlyos tévhitek élnek a tanárok szünidei szabadságáról a társadalomban – állítják egyöntetűen azok a tanárok, akik beavatták a hetilapot a közel sem üdítő nyári programjaikba. Az alacsony bérük miatt a nyár az adósságrendezés és a következő tanévre szóló bérkiegészítés ideje sokaknak. A 168 óra a PSZ segítségével kérdezett oktatásban dolgozókat. A cikk csupán ajánló, a nyomtatott hetilapban jelent meg az írás.
https://168.hu/itthon/katedrarol-a-benzinkutra-238462
Főrendőr az iskolapadban
„Tizenkét éven át szakmailag teljesen alkalmatlan embereket neveztek ki az oktatásirányítás élére. Így jutottunk el odáig, hogy mostantól Orbán Viktor kormányfő mindent megoldó embere, Pintér Sándor belügyminiszter, egykori rendőrfőkapitány menedzselheti a közoktatást (NER szóhasználattal a köznevelést). Aki már miniszterjelölti meghallgatásán sem rejtette véka alá, hogy szakmai-pedagógiai kérdésekhez nem ért, e téren inkább a szakértőkre hagyatkozik. Továbbra is kérdés, kik lesznek ezek a szakértők a kormányzati oktatáspolitika eddigi képviselőin túl? Vagy hogy lesznek-e egyáltalán mások, akiknek a véleményét, tapasztalatait előbbre helyezi a pedagógus érdekképviseletek vezetőit nemes egyszerűséggel lekommunistázó politikus kollégái tanácsainál? Az biztos: bármit tervez is a miniszter, az a pedagógusok nélkül nem fog menni. Reméljük, ezt szűkebb környezete is belátja, és felhagynak az érdekképviseletek elleni gusztustalan hangulatkeltéssel. Különösen, ha igazak a hírek, és valóban “racionalizálni” szeretnék a szétaprózódott iskolarendszert.” Részlet Juhász Dániel jegyzetéből.
https://nepszava.hu/3160992_forendor-az-iskolapadban
Elismerte egy fideszes képviselő, hogy szükség van béremelésre is
Vinnai Győző, a Fidesz képviselője elismerte, hogy „béremelésre is szükség van” az oktatásban. A pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számát emelni szeretnék, motiválnák őket különböző ösztöndíjakkal. „Fontos, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők száma növekedjen és ezeknek a diplomának értéke legyen” – mondta. A képviselő a Mi Hazánk képviselője, Dócs Dávid parlamenti felszólalására reagált, aki arról beszélt: nagyobb anyagi megbecsülésre van szükségük a pedagógusoknak is.
https://rtl.hu/belfold/2022/06/23/parlament-fidesz-kepviselo-pedagogus-beremeles
10 milliárd forintos vagyona van Magyarország leggazdagabb tanárának, tanít egy falusi iskolában
Füzesi Attila 10,3 milliárdos vagyonával évek óta szerepel a 100 leggazdagabb magyart felsorakoztató listán. Fülöpjakabon tanít történelmet az általános iskolában, igaz, csak heti két napot. Életpálya, másként.
https://hvg.hu/elet/20220623_Egy_kis_falusi_iskolaban_tanit_Magyarorszag_leggazdagabb_tanara?s=hk
A válogatás nem teljes körű!
