Az újabb kétharmados többségnek is még mindig el kell magyarázni: érdemi béremelést követelnek az oktatásban dolgozók, a pedagógusok, nem minimálisat. Várjuk, hogy az új kormány megalakulása után érdemi tárgyalásokat lehessen folytatni oktatáshoz értő kormánytaggal.
április 29.
Helyretették Semjén Zsoltot a szakszervezetek
A miniszterelnök-helyettes azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök „bölcsességén”, a „nagy világkihívásokon”, nem pedig a szakszervezetek tetszésén múlik a kormányzati struktúra összeállítása. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Népszavának kifejtette: amíg olyan miniszterek felelősek az oktatásért, akiknek fogalmuk sincs róla, addig nem lehet fontos nemzetstratégiai ágazatról beszélni. „Ha az a cél, hogy egy lebutított nemzet felett uralkodjanak, akkor maradhat az oktatás az Emberi Erőforrások Minisztériumánál vagy átkerülhet a Belügyminisztériumhoz, teljesen mindegy lesz”. Totyik Tamás emlékeztetett a miniszterelnök tanácsára is, mely szerint „ha jó vagy valamiben, kérd meg az árát”. A kormányfő beszélt arról is, hogy a magyar pedagógusok a nemzetközi eredmények alapján is kiválóak. Ennek ellenére a kormány a szakszervezetek minimális bérköveteléseit sem fogadta el.
https://nepszava.hu/3155268_pedagogus-szakszervezetek-semjen-zsolt-emmi-orban-viktor
A menekült diákok oktatásába be kellene vonni ukrajnai pedagógusokat is
A PSZ szerint nagy probléma, hogy az Ukrajnából menekült pedagógusokat nem tudják vagy nem akarják bevonni az ukrán gyerekek oktatásába. A kormány integráltan szeretné tanítani a diákokat, elkülönítve csak a délutáni felzárkóztató foglalkozásokat tarthatják. A szakszervezet nem tud arról, hogy a menekültek között lévő pedagógusokat felkérnék arra, tanítsák a menekült gyerekeket. Pedig nagyon fontos lenne, hogy a határon átlépő ukrán pedagógusokat bevonják az oktatásba, akár még fizetésért is. Ez nagy segítség lenne az ukrán gyerekeket is oktató iskoláknak – erről Totyik Tamás alelnök nyilatkozott a Hírklikknek.
Kevesebb óvodai csoport lesz ősztől Miskolcon
Szeptembertől tizennéggyel kevesebb óvodai csoport működik Miskolcon, az önkormányzat szerint ugyanis a pedagógushiány veszélyeztetné a biztonságos feladatellátást. Az óvodapedagógusok hiánya országos – mondta az RTL híradónak a PSZ Óvodapedagógiai Tagozatának Borsod megyei elnöke, Makár Barnabásné. Az Emmi szerint álságos, hogy egy baloldali vezetésű város pedagógushiányra hivatkozva szüntet meg csoportokat.
https://rtl.hu/hirado/2022/04/29/kevesebb-ovodai-csoport-indul-miskolcon-pedagogushiany-miatt
Okos nemzet vagyunk, mégsem becsüljük a pedagógusokat
Magyarországot a közoktatás rendszere sodorja a középszerűségbe, így az is tudja kihúzni belőle. A tanárhiányt, az alacsony fizetéseket vagy az elavult oktatási koncepciót, a pedagógusképzést számtalan cikk és tanulmány taglalja. Önmagában azzal, ha több pénzt költünk az oktatásra, ha megemeljük a tanári béreket vagy új Nemzeti alaptantervet írunk, nem oldunk meg semmit. A közoktatás reformjának csak akkor van értelme, ha átfogó, rendszerszintű szemlélettel közelítünk hozzá. Ennek pedig kulcseleme a pedagógusszakma presztízsének javítása – írta Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója.
https://telex.hu/velemeny/2022/04/29/okos-nemzet-vagyunk-megsem-becsuljuk-a-tanarokat
május 1.
PSZ: egy egyedülálló pedagógus anya a létminimum alatt él
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) majálisán a pedagógussztrájk tanulságairól is beszélt Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. A PSZ elnöke emlékeztetett, mekkora anyagi kockázatot vállaltak azok a pedagógusok, akik éltek sztrájkjogukkal. Sok pedagógus elvált, vannak közöttük egyedülálló anyák, akiknek alacsony bére nem fedezi a megélhetést sem. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, ha megalakul az új kormány, a sztrájkkövetelésekről kompetens vezetővel akarnak tárgyalni, „nem postással”. A Mérce beszámolója.
https://merce.hu/2022/05/01/a-munkassagot-unneplik-orszag-es-vilagszerte-percrol-percre-a-mercen/
Az új kormánynak azonnal rendet kell raknia az oktatásban, ezt üzente a PSZ elnöke
Meg kell nyerni a fiatalokat a szakszervezetek számára – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hagyományos majálisukon. Zlati Róbert szerint már az iskolában külön tantárgy kellene a szakszervezetekről. A SZEF majálisán a PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa arról is beszélt, hogy készülnek a tárgyalásokra az új kormánnyal. Azt akarják elérni, hogy nyáron megállapodásra jussanak – nyilatkozta az RTL híradónak.
https://rtl.hu/hirado/2022/05/01/szakszervezetek-iskola-tantargy-fiatalok
Nem adják fel a harcot a tanárok, ha kell, folytatják a sztrájkot
A PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága várja az új kormány megalakulását. „Az Európai Bizottság háromszor 10 százalékos pedagógus béremelést javasolt a magyar kormánynak, és azt, hogy indexálja a béreket. Ha ezt egy éven belül megadnák és beépítenék a bérbe az ágazati szakmai bérpótlékot, nagyjából eljutnánk a diplomás átlagkereset mintegy 70 százalékáig. Ez már elfogadható lenne, de az uniós pénzhez a kormánynak még saját erőt is hozzá kellene tennie az állami költségvetésből – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke a G7 portálnak. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy a parlamenti választási eredmény a pedagógusok, az oktatásban dolgozók körében növeli vagy csökkenti a további sztrájkhajlandóságot.
https://g7.hu/kozelet/20220501/nem-adjak-fel-a-harcot-a-tanarok-ha-kell-folytatjak-a-sztrajkot/
Más országokban is keveset keresnek az óvónők, de ez nem vigasz
A balkáni országoktól eltekintve Magyarországon az iskola előtti közoktatásban részt vevő munkavállalók szinte mindenkinél alacsonyabb bért kapnak, még vásárlóerő paritáson számolva is. Egyedül Szlovákiában rosszabb a helyzet, ahol a statisztikák szerint mindössze alig több mint havi 640 dollárnak megfelelő összeget visznek haza az óvónők, a magyar átlagfizetés az ágazatban is csak minimálisan magasabb. Az alacsony bérek és a pályaelhagyás miatt az oktatási rendszer ezen szegmense világszerte egyre nagyobb nyomás alatt van. Ez pedig olyan problémát okozhat, amelynek hatásait évtizedek múlva fogjuk érezni.
Államilag biztosított magány: ellátás nélkül 1200 magyar gyermek alapvető jogai sérülnek
A tankerületek hospice házban, időseket ellátó szociális intézményben, vakok iskolájában helyeznék el a halmozottan sérült, beszédképtelen gyerekeket ahelyett, hogy a valódi oktató-fejlesztő ellátást biztosító iskolát támogatnák. Magyarországon több ezer gyermeknek sérülnek a törvényben foglalt jogai, az állam pedig nem tesz eleget a kötelességeinek.
https://nepszava.hu/3155273_serult-gyermek-magyarorszag-ellatas-tarsadalom
MASZSZ: nézzünk tükörbe!
A szakszervezeteknek meg kell újulniuk, mert a következő időszakban erős, szervezett, a politikai pártokkal partneri kapcsolatban álló munkavállalói érdekképviseletekre van szükség – hangzott el a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) majálisán. Zlati Róbert, a konföderáció új elnöke azt mondta, a szakszervezeti mozgalomnak önvizsgálatot kell tartania az elvégzett munka és annak eredménye alapján. „Nézzünk tükörbe!” – kérte, arra keresve választ, hogy jó munkát végeznek-e, ha folyamatosan kevesebb vagy éppen csak stagnál a szakszervezeti tagok száma. Szerinte új stílust, új módszert, új utat kell választaniuk, hogy a fiatalok számára is vonzó mozgalommá váljanak.
https://www.atv.hu/belfold/20220501/magyar-szakszervezeti-szovetseg-nezzunk-tukorbe
május 2.
Érettségi és tanárhiány
A Telex az érettségi vizsgák kapcsán felidézte: bár Magyarországon mindig alacsonyak voltak a pedagógusbérek más szakmákhoz képest, az elmúlt pár évben még látványosabb a leszakadás. A másik probléma a pálya elöregedése, az utánpótlás hiánya. Ilyen feltételekkel a fiatalokat alig lehet a pályára vonzani. A bérek miatt a pedagógus szakszervezetek év elején figyelmeztető sztrájkot, polgári engedetlenségi akciót, majd márciusban valódi sztrájkot tartottak. Az új kormánynak minden bizonnyal kezdenie kell valamit ezzel a helyzettel.
Az egyházi iskolák sikeressége a gyermekközpontúságban rejlik
Évről évre nő az egyházi iskolák száma. Míg általános iskolából 197-et, gimnáziumból 108-at működtettek az egyházak a 2010/2011-es tanévben, ez 2019-re elérte az 529-et, illetve a 241-et. Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 141 óvoda működött egyházi fenntartásban, kilenc évvel később 366. Az egyházi iskolákban az élénkebb, hiperaktívnak elkönyvelt, értelmes gyerekekben a legtöbb esetben a lehetőséget látják és nem a problémát.
https://vasarnap.hu/2022/05/02/az-egyhazi-iskolak-sikeressege-a-gyermekkozpontusagban-rejlik/
A tanárok szerint jól teljesíthetők voltak a magyar érettségi feladatai
Egyértelmű, a felkészültség mérésére alkalmas feladatsorként értékelték az írásbeli magyar érettségi tételeit az MTI által megkérdezett szaktanárok.
Nem mindenkinek volt egyértelmű a feladat a magyar érettségin
Cernov Noa, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának tanulója is a novellaelemzést választotta: „Irodalom fakultációra jártam, nagyon szeretek olvasni és elemezni, de nekem sem volt teljesen egyértelmű, mire kérdeztek rá a novella kapcsán, igyekeztem több szempontot írni a Szabó Magda-íráshoz. Szerintem az első feladatlap elég könnyű volt, csak a szövegértésnél volt olyan kérdés, ha jól emlékszem a 7-es, ami fölött percekig ültünk, mert nem értettük, továbbá a versösszehasonlítást szinte senki sem választotta.” A versösszehasonlításnál két művet, Janus Pannonius ismert Búcsú Váradtól című költeményét és Juhász Gyula Várad című versét kellett elemezni és összevetni; kevesen választják ezt a típusú feladatot.
Új érettségi tárgy lehet jövőre
Akár egy éven belül választható érettségi tárgy lehet a fenntartható fejlődés – ezt Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője mondta.
május 3.
Kövér László: „megfelelő, minimális mértékben” kell emelni a pedagógusok bérét
„Nyilvánvalóan az egyik feladat, amit meg kell oldani, az az rövid távon, hogy a pedagógusokat is, meg a rendvédelmiseket is újra elő kell venni…újra elő kell venni az ő jogos bérköveteléseiket, és a megfelelő, minimális mértékben emelni kell a pedagógusbéreket annak érdekében, hogy újra vonzó legyen a pálya. Vagy vonzóbb, mint ahogy most látszik, mert nagyon sok fiatal elmegy inkább mást csinálni, mint hogy iskolában próbáljon veszkődni a gyerekekkel” – mondta Kövér László kormánypárti politikus az Inforádióban. Szerinte a béremelés nem egy ciklus munkája, társadalmi egyeztetés is kellene hozzá.
A Portfólió is szemlézte az interjút, hozzátéve: a pedagógusok bérének rendezésére akkor nyílhat nagyobb esély, ha az orvosbérek mintájára sikerül ezt első évben uniós támogatásból finanszírozni. Egyelőre azonban az uniós programok kidolgozása elakadt a jogállamisági eljárás miatt.
Hiába tereli a kormány a szakképzésbe a diákokat, még mindig a gimnáziumi képzés a legnépszerűbb
82,6 ezer diákot vettek fel idén középiskolába, mintegy négyezerrel kevesebbet, mint tavaly – derült ki az Oktatási Hivatal adataiból. A jelentkezők száma is kevesebb: 98 ezren felvételiztek a tavalyi 103 ezerrel szemben. Továbbra is a gimnázium a legnépszerűbb: 36,7 ezer diákot vettek fel négy-, hat-, nyolcosztályos gimnáziumokba. Technikumba 34,8 ezren, szakképző iskolákba 15,9 ezren, szakgimnáziumba 2009-en, szakiskolába 1050-en, készségfejlesztő iskolába 293-an nyertek felvételt. A gimnázium annak ellenére népszerű, hogy a kormány szinte mindent megtett a diákok szakképzésbe terelésére. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke emlékeztetett: a gimnáziumokban írásbeli felvételit, ponthatárokat vezettek be, szabályozzák az indítható osztályok számát is. A szakképzésben ösztöndíjrendszert hoztak létre, iskolatípustól függően 8-16 ezer forintos általános ösztöndíj jár a tanulóknak.
https://nepszava.hu/3155669_oktatas-szakkepzes-diakok-orban-kormany
Adatok a középiskolai felvételiről
Az általános felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,91 százaléka (82 650 diák) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvettek 76,06 százaléka (62 867 diák) az első helyen, 93,12 százaléka (76 967 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait – közölte az Oktatási Hivatal.
https://eduline.hu/kozoktatas/20220503_kozepiskolai_felveteli_szamok
Az ITM szerint sikeres a megerősített szakképzés
Nyolcadik után a középfokú oktatásba lépők közül legtöbben a technikumok mellett döntöttek 2022-ben is. A jelentkezési adatok alapján a szakmát és érettségit egyszerre adó intézményeket bármilyen más iskolatípust magasan előzve a felvételizők több mint 42 százaléka választotta – tudatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Ha nem túl magas az oktatás színvonala, az érettségizők tudása is rosszabb
Bár a magyar oktatásügy továbbra sem a nyugalom tengere, magyar nyelv és irodalomból különösebb gond nélkül lezajlottak az írásbeli érettségi vizsgák. Ahogy Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke fogalmazott: „ez az utolsó előtti békeév, amikor még korszerű, gyerek- és irodalombarát érettségi van.” Pilz Olivér gimnáziumi tanár, a Tanítanék Mozgalom társalapítója úgy vélte, a kérdés az, volt-e mindenhol elég szaktanár ahhoz, hogy rendesen felkészítse az érettségire a gyerekeket. Nahalka István oktatáskutató pedig úgy gondolja, elég nyilvánvaló: ha nem túl jó színvonalú az oktatás, az érettségizők tudása is sokkal rosszabb.
május 4.
PSZ: „felháborító, megalázó, mindennek az alja”
Így reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa Kövér László kijelentésére. A Fidesz politikusa azt mondta: „megfelelő, minimális mértékben kell emelni a tanárok fizetését”. A PSZ elnöke az ATV híradónak jelezte: ha nem emelik jelentősen a béreket, ismét sztrájkba lépnek.
PSZ: a pedagógusok kitérnek a hitükből
Megfelelő, minimális mértékben kell emelni a pedagógusbéreket, hogy vonzó legyen a pálya a fiatalok számára. Ezt mondta Kövér László az Inforádióban. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a tanárok valószínűleg kitérnek a hitükből, ha ezt meghallják – ez utóbbit Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke nyilatkozta az RTL híradónak.
Tanácskozás Varsóban, ahol a PSZ is képviseltette magát
Az Ukrajnából menekült gyermekek oktatásának tapasztalatairól a lengyelországi Varsóban szervezett kétnapos tanácskozást (2022. május 3-4-én) az Oktatási Internacionálé „Az ukrán menekültek oktatása: kezdeti politikai párbeszéd a menekülteket befogadó országok között” címmel. Az Oktatási Internacionálé (Európai Oktatási Szakszervezetek Tanácsa) meghívásának Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke tett eleget. Előadásának főbb mondanivalója a honlapunkon található.
Csak Magyarország hivatalos képviselője hiányzott a varsói konferenciáról
Az ukrajnai menekült gyerekek oktatásának tapasztalatairól tanácskoztak Varsóban az érintett országok képviselői, a magyar kormányzat, illetve az oktatásirányítás részéről azonban senki nem volt jelen – értesült a Népszava. Az eseményen részt vett a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás, aki a lapnak a helyszínről elmondta: a lengyel illetékesek mellett az ukrán oktatási miniszterhelyettes, a szlovák, a román és a német kormányzat, illetve önkormányzatok vagy oktatási hatóságok képviselői is ott voltak vagy élő online közvetítésben jelentkeztek be. A magyar kormány, az Emmi államtitkársága, az Oktatási Hivatal, a Klebelsberg Központ vagy a tankerületek részéről azonban senki nem képviseltette magát. A PSZ alelnöke ismertette a Magyarországon eddig nyilvánosságra került információkat a tanácskozás résztvevőivel.
https://nepszava.hu/3155816_ukrajna-menekultek-gerekek-konferencia-magyarorszag-orban-kormany
„Kövér Úr, Ön most kapott 254 ezer forintos fizetésemelést, így bruttó 3,6 millió, vagyis legalább nettó 2.394.000 Ft jelenleg a fizetése”
Nagy felzúdulást váltott ki az iskolai és óvodai dolgozók körében a nyilatkozat, volt, aki üzent is a házelnöknek. Az egyik felháborodott tanár üzenetét a PDSZ közölte. „Jelenleg a statisztikák szerint egy átlagos albérlet havi nettó 160 ezer forint. Plusz rezsi (kb. 40 ezer, ha az ember nem fűt be annyira), plusz közös költség (15 ezer). Ez úgy összességében 215 ezer forint, miközben a pályakezdő pedagógus ma mesterdiplomával, 6 éves egyetemi képzés után sem keres ennyit.” „Ön keresztény embernek mondja magát, hát kérem, nézzen bele a Jóisten szemébe, és neki mondja neki, hogy Ön meg tudna élni pedagógusbérből nyomorgás nélkül. Mondja, hogy Ön nyugodt szívvel hajtaná álomra a fejét, ha a gyereke/unokája ennyiből élne albérletben.”
A hátrányos helyzetű iskolákba kellenének a legjobb tanárok
Egy soltvadkerti tanár, egy orvosi egyetemre készülő diák és egy nagy cég felzárkóztatási programjának felelőse beszélgetett a szegényebb kistelepülések iskoláiról is. A fórumot a természettudományos oktatás megújításán és a tanári hivatás általános megbecsülésének növelésén dolgozó Szabó Szabolcs Alapítvány szervezte. Egy szaktanár képes kompenzálni az iskola szegényes ellátottságát, viszont, ha van is felszerelés, de nem szakos tanár tanítja a kémiát, az nehéz helyzetet okoz. Holott éppen a hátrányos helyzetű iskolákba kellenének a legjobb tanárok. Oktatáskutatók szerint ezért kellenének plusz ösztönzők, például finn mintára: ha egy kezdő tanár Lappföldre megy tanítani, többszörös bért kap érte. Léteznek a magyar rendszerben is hasonló extra ösztönzők, főként uniós forrásokból, de azok csak időszakosak.
https://g7.hu/kozelet/20220504/pont-a-hatranyos-helyzetu-iskolakba-kellenenek-a-legjobb-tanarok/
Nem volt politika a történelem érettségin
Az Eduline tudósítása szerint középszinten az első, rövid feladatokból álló részben egyebek mellett a zsidó vallásról, a reformációról, a Horthy- és a Rákosi-korszakról, a magyarországi romákról, a 19. századi politikai eszmékről, Kossuth Lajos politikai programjáról, a két világháború közötti szovjet-orosz történelemről és a bolsevik ideológiáról kaptak kérdéseket a diákok. Az esszétémák között szerepelt az athéni demokrácia, a tatárjárás, a második ipari forradalom és a Kádár-korszak gazdaságpolitikája. Repárszky Ildikó gimnáziumi tanár, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke azt mondta, az elmúlt évekhez képest könnyű volt az idei középszintű történelem érettségi, a hozzá érkezett visszajelzések szerint ugyanígy érezték a diákok is.
https://nepszava.hu/3155829_tortenelem-erettsegi-magyarorszag
Ismét 18 év lehet a tankötelezettség?
Megjelent az OECD kutatása, amely azzal foglalkozik, hogyan élnek az emberek, hogyan változik a jólét és miben fejlődnek egyes tagországok. Ez az index olyan kérdéseket tárgyal, mint a munka és magánélet közötti egyensúly, az egészség vagy az oktatás. A felmérés a PISA-eredményeket is vizsgálja, de ebben a magyarok nem teljesítenek túl jól. Az is kitűnik az adatokból, hogy a 16 éves tankötelezettségi korhatárnál tovább sokan nem is maradnak az iskolapadban.
Járványügyi korlátozások nélkül megtarthatók a nyári táborok
A kedvező koronavírus-helyzet miatt járványügyi korlátozások nélkül megtarthatók az idei nyári táborok – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). A kockázat kisebb, de a koronavírus továbbra is jelen van, ezért az NNK – a járványtól függetlenül is – szükségesnek tartja és javasolja az általános higiénés szabályok betartását. A táborokban kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató, magát egészségesnek érző diák, illetve szervező vehet részt, erről (gyermek esetében) a szülőnek nyilatkozni is kell.
május 5.
PSZ: átfogó bérrendezés kell a közoktatásban, nem minimális béremelés
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a kormánypárti Kövér László béremelésről tett kijelentéseiről, a tanárhiány következményeiről is beszélt az ATV Start c. műsorában. A szakszervezeti vezető szerint átfogó bérrendezés kellene a közoktatásban, a pótlékokat be kell építeni az alapbérbe. A zakóján lévő sztrájk feliratú kitűző kapcsán jelezte: a sztrájk csak eszköz a célok eléréséhez, az új kormány képviselőjével mihamarabb folytatni kívánja a sztrájkbizottság az érdemi tárgyalásokat.
Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek kormánypárti politikusok, a szakszervezetek visszautasítják Kövér László kijelentését
Aki jól dolgozik, kérje meg az árát, idézte Orbán Viktort Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Szeged TV híradójának. A szakszervezeti vezető jelezte: az érdekképviseletek hiába kérnek béremelést, pedig az oktatásban jól dolgoznak a munkavállalók.
https://www.facebook.com/SzegedTV/videos/365429645538182
Varsói konferencia, menekültek oktatásának tapasztalatai – bérek Magyarországon
Magyarország volt az egyetlen a régióból, amely hivatalosan nem képviseltette magát a héten tartott konferencián, amelyet az ukrajnai menekült diákok oktatásának tapasztalatairól szerveztek – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, aki jelen volt Varsóban és előadást is tartott. Hazatérése után a Partizán c. műsornak beszélt Kövér László kijelentéséről is, miszerint minimálisan kell emelni a béreket. A minimális béremelés nem elegendő, a szakszervezetek várják az új kormány megalakulását, hogy a sztrájkbizottság folytathassa az érdemi tárgyalásokat az érdemi béremelésről. Hosszú távú megállapodást kívánunk kötni, amely megtartaná az oktatásban dolgozókat, a fiatalokat pedig vonzani tudná – nyilatkozta az alelnök. Az interjú ezen a linken 1.03-nál kezdődik.
https://www.youtube.com/watch?v=hho2123Hh54&t=3785s
Jocó bácsi szerint Kövér Lászlónak sem megfelelően, sem minimálisan fogalma sincs arról, mi zajlik egy iskolában
Balatoni József tanár a kormánypárti politikus nyilatkozatára reagált, amely szerint „a megfelelő, minimális mértékben” kell emelni a pedagógusbéreket. „Aki szerint a pedagógiai munka annyi, hogy »iskolában próbálni veszkődni a gyerekekkel«, az inkább maradjon csendben! Kikérem magamnak, hogy a hivatásomat bárki egy ilyen mondattal degradálja! Mert neki sem megfelelően, sem minimálisan fogalma sincs arról, hogy mi zajlik egy iskolában. És talán ez a legnagyobb baj, hogy így tekintenek az iskolára, a tanításra. Mert nekik akkor ez semmit sem jelent, csak veszkődés. Hát csodálatos. Tényleg.”
Szó szerint elfogynak a kémiatanárok, ez már nemzeti sorskérdés
A 2022-es felvételi eljárásban fizikaszakos tanárnak első helyen 22-en, kémiaszakosnak 25-en jelentkeztek. Nem elírás: ez az országos szám. Hogyan jutottunk idáig? Hogyan hat a tanárok elfogyása a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú ágazatokra, mint a gyógyszer- és vegyipar? A valaszonline.hu Szakmány Csaba kémia- és fizikaszakos tanárral (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) és Weiszburg Tamás professzorral (ELTE TTK Környezettudományi Centrum) beszélgetett.
https://www.valaszonline.hu/2022/05/05/szakmany-weiszburg-z-szak-szabo-szabolcs-alapitvay-podcast/
május 6.
A társadalmi párbeszédet a 12 éve hatalmon lévő kormány vette semmibe
„Örülök, hogy Kövér László ráébredt a társadalmi párbeszéd fontosságára, de azt eddig sem a szakszervezetek rúgták föl. Nem a szakszervezetek nem működtetik, nem ők művelik látszólagosan, hanem a 12 év óta hatalmon levő kormányoldal annullálta” – nyilatkozta a Hírklikknek Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke hozzátette, a fideszes politikus megjegyzése a társadalmi párbeszéd fontosságáról a cinizmus netovábbja.
Könyvek menekült gyerekeknek
Az orosz-ukrán háború kitörése óta sok menekült, köztük számtalan gyermek érkezik Magyarországra – mondta a lapnak Kisfaludy László. Az Emmi helyettes államtitkára több száz ukrán nyelvű könyvet vett át a Kárpátaljai Megyei Tanács Oktatási Bizottságának vezetőjétől. A magyar kormány számos egyéb intézkedéssel is segíti az Ukrajnából érkező gyermekek bekapcsolódását a köznevelésbe: kiegészítő támogatást biztosít minden iskolának ahhoz, hogy egyéni felzárkóztató foglalkozásokat tartsanak nekik, ingyenesen jutnak hozzá minden tankönyvhöz az iskolai könyvtárakból. Emellett két olyan, általános iskolás korosztálynak szóló kötet is bekerült a tankönyvjegyzékbe, amely a magyar mint idegennyelv tanulását könnyíti meg a nem magyar anyanyelvű gyerekeknek – tette hozzá.
A válogatás nem teljes körű!