Sok panasz érkezik azoktól, akik sztrájkoltak márciusban: most szembesülnek azzal, hogy jogosan vagy jogtalanul vontak le tőlük bért a munkabeszüntetés miatt. A PSZ a panaszok kivizsgálását ígéri, ha kell, bírósághoz fordul. Már most jelezzük: az Orbán Viktor által a minap említett 3×10 százalékos béremelés nem elég.
április 1.
Az új kormánnyal folytatjuk a tárgyalásokat
A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága a parlamenti választás miatt, az új kormány megalakulására várva felfüggeszti a március 16-tól határozatlan időre meghirdetett sztrájkot – mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az Inforádiónak. Ha megalakul az új kormány, képviselőjével azonnal felvesszük a kapcsolatot, folytatva az egyeztetést a béremelésről, a munkaterhek csökkentéséről.
https://infostart.hu/belfold/2022/04/01/felfuggesztik-a-tanarsztrajkot-a-szakszervezetek
Az Orbán-kormány 12 éven át elhibázott oktatáspolitikája kellett a soha nem látott tiltakozási hullámhoz
A tankötelezettségi korhatár leszállítása, a korai iskolaelhagyók arányának növekedése, bérproblémák, tiltakozások, a tankönyvválasztás szabadságának felszámolása, egyre kevesebb fiatal diplomás – ezt hozták Orbánék az oktatáspolitikában. A cikk felidézte: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben figyelmeztette a kabinetet: a választások előtt még van lehetőség a követelések teljesítésére, de április 3-a után, bárki is nyeri a választást, csak az új kormány által kijelölt képviselőkkel tudják folytatni a tárgyalásokat. Azt, hogy a jelenlegi politikai vezetés mennyire nem veszi komolyan a pedagógusokat, jól tükrözi Orbán Viktor legutóbbi üzenete, amelyet egy egri kampányrendezvényen fogalmazott meg: a választásokkal egyidőben tartott gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban azt mondta, „meg kell állítani a genderőrületet”, a tanároktól, iskoláktól pedig elvárja, hogy „ne neveljék át a gyerekeinket”.
https://nepszava.hu/3152024_valasztas-2022-oktatas-orban-kormany-tanarsztrajk
Nincs több orvosi igazolás Budakalászon
Február óta nem állít ki igazolásokat az egyik budakalászi gyermekorvos, helyette azt kéri a szülőktől: nyomtassák ki, írják alá és juttassák el az iskolának azt a dokumentumot, amelyben arról nyilatkoznak, hogy a gyermekük betegség miatt hiányzott, de már tünetmentes. A gyermekorvosok évek óta kérik az oktatásirányítást és az iskolákat, hogy változtassanak a hiányzások igazolásának rendjén, az ugyanis (teljesen értelmetlenül) hatalmas terhet ró rájuk. Éppen arra nem jut idejük, amire kellene, a gyógyításra.
https://eduline.hu/kozoktatas/20220401_orvosi_igazolas_helyett_szuloi_nyilatkozat
április 4.
A PSZ elnöke kéri a kormányt, állja a szavát, különben összeomlik a közoktatás
A parlamenti választás, az új kormány megalakulása után folytatni kell a sztrájkbizottsági tárgyalásokat, hiszen a követelések nem teljesültek a márciusi sztrájk után sem – mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a Klikk FM rádió Politikai nagyító című műsorának. Felidézte: kormányzati politikusok is ígéretet tettek a béremelésre. Kitért arra is, hogy március 16-án, 17-én és 18-án több mint 40 ezren sztrájkoltak, ami mutatja, hogy továbbra is égetőek a problémák az oktatásban. A PSZ a sztrájkalapból igyekszik pótolni a sztrájkolók kiesett fizetését.
Érvénytelen lett a kormány gyermekvédelmi népszavazása
A voksolók 50 százalékának plusz egy főnek kellett volna azonos álláspontra helyezkednie az érvényesen szavazók közül. Több mint másfélmillióan érvénytelenül szavaztak.
Vissza kellene vonni a gyermekvédelmi törvényt
A népszavazás eredménye egyértelmű, az emberek nem kérnek a kormány kirekesztésre és gyűlöletre épülő kampányából – írta közleményében az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság, reagálva arra, hogy elbukott a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazása. Az eredmény világos: az emberek nem akarnak olyan országban élni, ahol családtagjaik, barátaik és munkatársaik ellen hergel a kormány. A homofób és transzfób propaganda-törvényt haladéktalanul vissza kell vonni – mondta VigDávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
https://24.hu/belfold/2022/04/04/nepszavazas-ervenytelen-gyermekvedelmi-torveny-visszavonas-amnesty/
Gyermekbántalmazás, hogy politikai hirdetéseket kellett nézni mesék előtt
A gyerekek körében is zavart okozhatott a sok, számukra értelmezhetetlen, de nem kikerülhető kampányüzenet, ők is átvehetik a választások után a szüleik esetleges szorongását, félelmeit. Szél Dávid pszichológus úgy véli, legfontosabb számukra a folytonosság és a biztonság – szülőként erre kell törekednünk, és ehhez sokat kell beszélgetni velük. „Azt, hogy politikai hirdetéseket kellett a gyerekeinknek nézni, mondjuk a Bogyó és Babóca előtt a YouTube-on, azt én gyermekbántalmazásnak tartom. Nem biztos, hogy ez kimeríteni a Btk. passzusait, de nagyon nagy bajnak gondolom, és mindegy, melyik oldal hirdetéseiről van szó.”
április 5.
Néhány órát sztrájkolt egy tanár, három teljes napi bérét vonták le tőle
Volt olyan tanár, akinek 50-60 ezer forinttal kevesebb fizetése érkezett április elején annak ellenére, hogy csupán pár órát sztrájkolt – mondta az RTL Híradónak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. Már nagyjából száz panasz érkezett hozzájuk a sztrájk miatt levont bérek ügyében. Nagy Erzsébet azt mondja, ha kell, egyenként kérik számon a munkáltatókat. Az Emmi azt írta a híradónak: a havi munkabérhez arányosítva, a tényleges munkabeszüntetés mértékének megfelelően határozzák meg a levonás összegét.
https://rtl.hu/hirado/2022/04/05/tanarsztrajk-fizetes-levonas-pdsz
A szakszervezetek folytatják a küzdelmet
„Az biztos, hogy a szakszervezetek folytatják a harcukat. Az április eleji, Kossuth téri demonstráción a jövő nemzedéke erősen támogatta őket, ami biztos, hogy nagy erőt adott. Az is biztos, hogy akik az ellenállás új útjait kutatják, először az iskolák világát fogják megkeresni. A sok gyenge láncszem között, és az ezer sebből vérző ország helyzetében ugyanis az iskola a leggyengébb láncszem” – nyilatkozta Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke a Hírklikknek.
https://hirklikk.hu/kozelet/az-biztos-hogy-folytatodni-fog-a-sztrajk/396236/
Megjelent az új iskolai tankönyvjegyzék
Megjelent az új köznevelési és szakképzési tankönyvjegyzék, amely negyven kiadó több mint 2400 kiadványát, köztük új fejlesztésű tankönyveket tartalmaz – közölte az Emmi. A tankönyvrendelés a 2022/2023-as tanévre az előírásoknak megfelelően elindult, az iskolák a Kello Könyvtárellátó Nonprofit Kft. felületén rögzíthetik rendelésüket április végéig. A könyveket augusztusban szállítják ki az iskolákba.
https://infostart.hu/belfold/2022/04/05/megjelent-az-uj-iskolai-tankonyvek-jegyzeke
A gyermekvédelmi népszavazás eredménytelensége politikai siker, de jogi kötelezettséget nem ró a kormányra
Az, hogy a gyermekvédelmi népszavazás eredménytelen lett, fontos politikai eredmény, de jogi kötelezettséget nem ró a kormányra. Nem azt szavazták meg az emberek, hogy vonják vissza a gyermekvédelmi propagandatörvényt – nyilatkozta Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. Hozzátette, ahol ezt a törvényt alkalmazzák, ott jogi segítséget fognak nyújtani az érintettnek, és bíznak benne, hogy az előbb-utóbb eljut a magyar Alkotmánybírósághoz, vagy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, ahol ki fogják mondani: ez a jogszabály ellentétes a magyar alkotmányos alapelvekkel és a nemzetközi emberi jogi elvekkel is, ezért vissza kell vonni.
Nincs genderpropaganda az iskolákban, tehát nincs mitől megvédeni a gyerekeket
Boris Kalnoky, a közpénzzel kistafírozott NER-es elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Médiaiskolájának vezetője szerint azért lett érvénytelen az országgyűlési választásokkal egy időben megtartott melegellenes népszavazás, mert az emberek felismerték, hogy a magyar iskolákban nincs genderpropaganda, ezért ez ellen nem is szükséges védekezni. Kalnoky álláspontjával szemben a kormány hosszú hónapokig komoly veszélynek állította be nemcsak az iskolai, óvodai (!) „LMBTQ-propagandát”, hanem az iskolai, „óvodai” nemátalakító műtéteket is. Kalnoky a kampányban nem hangoztatta azon véleményét, hogy nem létező problémák ügyében tart a Fidesz-kormány referendumot.
Gulyás Gergely szerint az Európai Unió a „gyermekvédelmi” népszavazást bünteti a jogállamisági eljárással
A miniszter felmondta az unalomig ismert kormányzati szólamokat, miszerint a „gyermekvédelmi” törvény miatt akarnak pénzt megvonni Magyarországtól.
https://nepszava.hu/3152652_gulyas-gergely-jogallamisag-europai-bizottsag
április 6.
A szakszervezetek az új kormány megalakulására várnak
A parlamenti választás miatt kellett felfüggeszteni a határozatlan idejű sztrájkot, a sztrájkbizottság most az új kormány megalakulására vár – mondta a Nemzeti TV Napi téma c. műsorának Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke. A sztrájkbizottság ezekben a napokban azt próbálja tisztázni, jogtalanul vontak-e le bért azoktól, akik sztrájkoltak, ugyanis nagyon sok panasz érkezik. Az elnök azt mondta, hogy kompetens, döntési jogkörrel felruházott kormányzati tárgyalópartnert kér a PSZ és a PDSZ, továbbá azt is: szeptemberig, az új tanév kezdetére rendezzék a legfontosabb kérdéseket, követeléseket. Az interjú 11 perc 40 mp-nél kezdődik ezen a linken.
https://www.facebook.com/nemzetitv/videos/2665522513592783
Orbán Viktor: 10 százalékkal emelik a pedagógusok bérét
„Amit vállaltunk, azt meg kell csinálni. Azt vállaltuk, hogy ebben az évben is, a következő évben, és az azt követő évben is tízszázalékos béremelés lesz” – mondta a pedagógusok követeléséről a kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök újságírói kérdésre beszélt a pedagógusok béremeléséről. Háromszor tízszázalékos emelést említett (ebből az első az idei pótlékemelés). Hogy ennél nagyobb mértékben tudják-e növelni a fizetéseket, az a gazdaság teljesítményétől függ – tette hozzá. Megismételte azt is: tisztában van vele, hogy a pedagógusok szerint nem elegendő egy ekkora emelés, és egyet is ért velük, többet adna, ha lenne rá lehetőség. Orbán Viktor hozzátette: a minimálbér elválasztása a bérektől egy szükséges gazdaságpolitikai lépés. „Én nem ettől remélném a béremelést, hanem attól, hogy a kormány belátja, hogy a pedagógusok alul vannak fizetve” – jelentette ki.
https://eduline.hu/kozoktatas/20220406_Orban_Viktor_pedgaogusok_beremelese
Van, ahol plusz tanítási napot rendelnek el a sztrájk miatt
Plusz tanítási nappal próbálja több iskolaigazgató pótolni a sztrájk miatt kiesett tanítást – erről szülők panaszkodnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. Nagy Erzsébet ügyvivő szerint legalább tízen jeleztek már emiatt. A szakszervezet szerint ez az eljárás jogellenes. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt válaszolta: van a plusznapok beiktatására törvényi lehetőség, ahogy a koronavírus-járvány miatt is előfordult hasonló.
https://rtl.hu/hirado/2022/04/06/tanar-sztrajk-plusz-tanitasi-nap
Nőtt a gyűlöletbűncselekmények száma
Amióta a kormány elkezdte a homofób kampányt, egyértelműen megfigyelhető, hogy nőtt az LMBTQI emberek elleni gyűlöletbűncselekmények száma, számos esetben vádemelés is történt – mondta a Népszavának Dombos Tamás. A Háttér Társaság ügyvivője szerint egyesek, akikben már eleve volt előítélet a szexuális kisebbségekkel szemben, a kormány homofób kampánya miatt felhatalmazva érzik magukat az erőszakos megnyilvánulásokra. Rekordmennyiségű érvénytelen szavazattal végül a „gyermekvédelmi” népszavazás érvénytelen lett, ennek ellenére a kormánypárti médiumokban hatalmas sikerről számolnak be – legalábbis a fikciós kérdésekre adott „nem” válaszok magas száma miatt. Valóban: azok, akik érvényesen szavaztak, több mint 90 százalékban elutasítják például azt, hogy óvodákban, iskolákban nemi átalakító műtéteket népszerűsítsenek gyerekeknek. Még úgy is, hogy a valóságban egyetlen köznevelési intézményben sem fordult elő ilyen.
https://nepszava.hu/3152670_gyuloletbuncselekmeny-kormanypropaganda-pedofiltorveny-nepszavazas
A digitális bennszülötteket is tanítani kellene
A digitális készségek ma már szinte iparágtól független alapkövetelménynek számítanak, ezt azonban Európa legnagyobb részén nem tükrözi sem az oktatáspolitika, sem az iskolák felszereltsége, sem pedig a tanárok felkészültsége – derült ki a Fujitsu nemzetközi felméréséből. Dánia kivételével minden országban hiányos a digitális írástudás oktatása az iskolákban.
https://www.hrportal.hu/hr/a-digitalis-bennszulotteket-is-tanitani-kellene-20220405.html
április 7.
Folytatódhat a sztrájk, ha nem lesz megegyezés az érdemi béremelésről
A 3×10 százalékos béremelés semmire nem elég, nem oldja meg a problémákat, mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az ATV híradónak Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatón tett kijelentésére reagálva, miszerint 3×10 százalékos béremelést ígér a kormány. Az összeállítás 21 percnél kezdődik a napi híradóban.
https://www.atv.hu/musor/atv-hirado
A PSZ szerint elfogadhatatlan a 10 százalékos évenkénti béremelés
Az infláció eleve elvinné a 3×10 százalékos béremelést, így elfogadhatatlan, mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Szeged TV híradójának. Szó volt arról is, hogy sok dolgozótól többet vontak le a sztrájk miatt, mint ami jogos lenne. Az összeállítás ezen a linken 2 percnél kezdődik.
https://www.facebook.com/SzegedTV/videos/1204899036984843
Továbbra is büntetni próbálják azokat, akik sztrájkoltak
Öt nap alatt öt órát sztrájkolt, mégis öt napi bért vontak le egy tanártól. Voltak, akiktől nem elég, hogy a sztrájkban töltött idő helyett egész napi bért vontak le, még ki is akarják velük töröltetni a KRÉTA-ból az aznap megtartott óráikat. Ilyen panaszok érkeznek a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) a sztrájkolóktól. „Remélem, ez utóbbit egyetlen intézményvezető sem gondolja komolyan, mert ez kimerítheti a közokirathamisítás tényét is” – nyilatkozta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Hírklikknek. A PSZ nem érti, egyáltalán hogyan merik levonni az egész napi bérét annak, aki nem egész nap sztrájkolt. Ha ez csak egy pitiáner bosszú, akkor is teljesen jogellenes.
https://hirklikk.hu/kozelet/tovabbra-is-buntetni-probaljak-a-sztrajkolo-pedagogusokat/396310
Jött a bosszú: bérlevonással, pótórákkal, igazolatlan távollét beírásával büntetik a sztrájkoló tanárokat
Rengeteg panasz érkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) olyan tanároktól, oktatási-nevelési dolgozóktól, akik részt vettek a március 16-án indult sztrájkban. Annak ellenére, hogy a munkabeszüntetést jogszerűen szervezték meg, több tankerületben számos túlkapás történt. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke arról beszélt a Népszavának: az intézkedések jogellenességére felhívják az érintett tankerületek figyelmét, és ha nem történik változás, bírósághoz fordulnak. Nehezíti a helyzetet, hogy a Klebelsberg Központ (KK) nem adott ki központi utasítást a tankerületeknek, ezért is fordulhat elő, hogy egyes tankerületi vezetők túlkapásokra ragadtatják magukat. A lap érdeklődött a KK-nál, jogszerűnek tartják-e a panaszokat. A válaszban csak a bérekre reagáltak: a sztrájkban részt vevők esetében a havi munkabérhez arányosítva történik meg a levonandó összeg meghatározása. Közben a pedagógus szakszervezetek az új kormány megalakulására várnak, hogy folytathassák a sztrájkbizottsági egyeztetéseket. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás szerint már idén szeptembertől kellene egy érezhető béremelés, ami visszafoghatja a tanárok pályaelhagyását.
https://nepszava.hu/3152813_tanarsztrajk-pedagogus-szakszervezetek-emmi-buntetes
Oktatáspolitikai forgatókönyvek választás után
Akár bevallják azt, akár nem, a pedagógusok ellenállásának 2021-ben elindult második hullámát nem csupán a befagyott és elértéktelenedett bérek és a soha nem látott magaslatokba emelkedett munkaterhelés fűtötte, de az a remény is, hogy egy esetleges politikai fordulat oktatáspolitikai fordulatot is maga után hozhat. A Fidesz kiütéses választási győzelme után a második ok elenyészett, az első viszont velünk maradt. Érdemes átgondolni, hogy az új helyzetben mekkora mozgástere van a kormánynak és a pedagógus tiltakozó mozgalom szereplőinek – írta Radó Péter oktatáskutató. „Mivel nincs olyan oktatáspolitikai forgatókönyv, ami komoly fordulat lehetőségével kecsegtetne, nem várható, hogy megszűnik a „köznevelési” rendszerrel szembeni ellenállás. A vasárnap csalódott pedagógusok egy része valószínűleg feladja a kilátástalan harcot, s ha eddig nem tette, ezentúl megtanul majd együtt élni a jelenlegi a ma működő rendszerrel. Mások viszont nem ezt teszik majd, ezért egy idő után akkor is újjáéledhet a pedagógusok mozgalma, ha a politikai alternatívában való hit el is enyészik.”
Az Ukrajnából Magyarországra menekült gyerekek közül most 268-an járnak óvodába és 1050-en iskolába
A menekült diákok heti öt órában felzárkóztató foglalkozáson vehetnek részt, az iskolák pedig fejenként havi 130 ezer forintot kapnak erre a célra – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az Inforádiónak.Az április 4-i adatok szerint 268 óvodás és 1050 iskolás jelent meg a magyar köznevelési rendszerben. Ennek a létszámnak nagyjából fele ukrán-magyar kettős állampolgár. Az ukrán állampolgárok egy része is beszél magyarul, de olyanok is vannak, akik nem. Mindannyiuk számára biztosítottak a magyar köznevelésben az alapszolgáltatások, illetve a többletszolgáltatások. Megjegyezte: két iskolában van ukrán nemzetiségi oktatás hazánkban, de csak néhány tantárgyra kiterjedően, tehát ezek sem arra jöttek létre, hogy teljes spektrumú ukrán oktatást biztosítsanak.
A háború elől menekülő gyerekeknek nyitottak délutáni iskolát az ELTE-n
Menekült ukrán gyerekeknek hozott létre átmeneti iskolát az ELTE német nyelvi lektora az egyetem egyik épületében. A meglévő két csoportnak heti négy délután tartanak órákat önkéntes tanárok.
Két magyar diák nyert Oxfordban
Még soha nem volt példa arra, hogy két egymást követő évben ugyanaz a csapat nyerje meg az egyik legnevesebb vitaversenyt, az Oxford Schoolst. A verseny döntőjét az English as a Second Language kategóriában idén két magyar középiskolás (Balázs Julianna, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium és Törőcsik Lili, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium diákja) nyerte meg. A Milestone Intézet színeiben indultak, nem először: tavaly az „újonc” kategóriában lettek elsők, vagyis az Oxford Schools három kategóriája közül kettőben már megszerezték az első helyet. A verseny történetében eddig egyszer sem fordult elő, hogy ugyanaz a csapat két egymást követő évben, két különböző kategóriában győzte le a többi diákot.
https://eduline.hu/kozoktatas/20220407_Oxford_Schools_vitaverseny_magyar_gimnazistak_sikere
április 8.
A szakszervezetek az új kormány megalakulására várnak, hogy tárgyalhassanak, de a háromszor tíz százalékos béremelés nagyon kevés
A választások miatt és az új kormány megalakulására várva függesztették fel a szakszervezetek sztrájkot, de a sztrájkbizottság továbbra is dolgozik. A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa a Magyar Nemzetnek beszélt erről. Jelezte: olyan alacsonyak a munkabérek és olyan magasak a munkaterhek, hogy emiatt egyre kevesebben választják a pedagóguspályát. Már most sok dolgozó hiányzik a rendszerből, de néhány éven belül a pályára lépők és a nyugdíjba menők közötti különbség tovább fog nőni. Úgy gondolja, a kormányfő által említett háromszor tízszázalékos béremelés nagyon kevés, nem tudja pályára vonzani a fiatalokat, az ott dolgozókat pedig nem tudja megtartani.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/04/targyalasra-keszulnek-a-kormannyal
Továbbra sem vonzó a pedagógusképzés: ha minden jelentkezőt felvennének és diplomát szerezne, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására
Összesen 11 978-an jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami mintegy ezerrel kevesebb felvételizőt jelent a tavalyihoz képest – derült ki a friss adatokból. A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. Totyik Tamás alelnök a Népszavának azt mondta: a fiatalok “beárazták” a pedagóguspályát, a mostani bérviszonyok mellett ez a hivatás nem vonzó. Amíg egy pályakezdő tanár alapilletménye nettó 150-160 ezer forint körül mozog, addig nem várható javulás. A szakszervezetek ezért is szeretnék, hogy a kormány ne halogassa tovább a bérek emelését.
https://nepszava.hu/3152969_pedagoguskepzes-jelentkezok-tanari-palya-oktatas-munkaber-emmi
Egész Európában át kell gondolni az oktatást
Miközben Magyarországon a legutóbbi alaptanterv módosítása kapcsán azon ment a közéleti vita, hogy Kertész Imre vagy Wass Albert legyen az irodalomkönyvben, a legfiatalabb generáció annyira hozzá van nőve a mobiljához, hogy már az egérhasználattal is gondjai vannak. Egészen biztos, hogy az EU-nak kezdenie kell valamit az oktatással európai szinten is, egyrészt a fentebb említett kihívások miatt, másrészt az sem ártana, ha végre egységnek kezelnék a 27 tagállam oktatási rendszerét. Egyebek között a „Tanulás Európában” is az egyik témája a most zajló Európa jövője konferenciának, ahol is elsősorban az egész EU-t érintő ötletekre kíváncsiak és ezeket vitatják meg.
https://www.nyugat.hu/cikk/nemcsak_magyarorszag_de_egesz_europa_oktatasa
A válogatás nem teljes körű!
