A PSZ számára továbbra sem fogadható el az a kormányfői felvetés, hogy jövőre csak 10 százalékkal emelkedjen a pedagógusok bére, majd 2023-tól nagyobb mértékben. Erről azóta több kormánypárti politikus is nyilatkozott. Sztrájkbizottsági követeléseink – melyek között szerepel az óraszámok, a munkaterhek csökkentése is – aktuálisak, várjuk az érdemi tárgyalást a kormány képviselőjével.
október 15.
PSZ: a vég kezdete, amit látunk
„Ha lesz még egy olyan bejelentés, mint amit Orbán Viktor tett, miszerint 10 százalék lesz a béremelés, és a kérdéssel legközelebb 2023-ban foglalkoznak, akkor igen” – válaszolta a PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa a szeged.hu azon kérdésére, hogy a tanárok készek-e sztrájkolni. Fórumot tartott Szegeden a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amelyen részt vett az elnök. A fórum előtt kért tőle interjút a helyi portál. Az alacsony béreken kívül szó volt az elöregedő szakmáról, a fiatalok hiányáról, melynek súlyos következményei lesznek.
október 16.
Több támogatást kapnak az egyházi oktatási intézmények?
Dobrev Klára miniszterelnök-jelölti vitában tett kijelentésével foglalkozott az RTL híradó, miszerint több támogatást kapnak az egyházi, mint az állami oktatási intézmények. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a híradó érdeklődésére azt mondta: a bérekben nincs különbség. Dobrev Klára nem mondott igazat az egyházi iskolákról – így reagált az evangélikus egyház.
Itt az új magyar szabadalom: tanár nélküli iskola
A pedagógusok világnapjára emlékezett Juhász Péter politikus a youtube csatornán. Felidézte a 2021. október 5-i bejelentésünket a PSZ-PDSZ közös sztrájkköveteléseiről, továbbá szakmai nyilatkozatainkat, de a 2016-os esernyős tüntetést is.
https://www.youtube.com/watch?v=9YFkhKlIrqU
Hol kezdődik az autonómia a pedagógiában?
Maga az oktatási szisztéma, mechanizmus valójában leszoktatja az iskolaigazgatót, a tanárt, a diákot az autonómiáról, mert úgy fél az önálló véleményalkotástól, az önállósulási törekvéstől, mint az ördög a tömjénfüsttől – írta Karikó Sándor a Népszavában.
https://nepszava.hu/3135202_hol-kezdodik-az-autonomia-a-pedagogiaban
Már most nem stimmel valami a 2024-es magyarérettségivel
2021. október 12-én az Oktatási Hivatal közzétette honlapján azokat a mintafeladatokat, amelyek megfelelnek a módosított Nemzeti alaptantervre épülő vizsgakövetelményeknek. A Magyartanárok Egyesülete szerint a középszintű érettségi mintafeladatai nem felelnek meg teljesen a 2021. július 16-án véglegesített részletes vizsgakövetelményeknek.
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20211014_erettsegi_2024
október 18.
Rétvári Bence: jövőre 10 százalékkal, utána jobban emelkedhet a pedagógusok bére
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a pedagógusok sztrájkterveiről beszélt a parlamentben. Emlékeztetett arra, hogy a szakma 2018 óta kongatja a vészharangot: ha a pedagógushiány, az alacsony bér, a magas munkaterhelés nem változik, összeomlik az oktatás. Arra várt választ: a PSZ-PDSZ sztrájkköveteléseiből mit támogat a kormány és mekkora béremelésre számíthatnak a pedagógusok? Rétári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ugyanazt mondta, mint a kormányfő: ha a gazdaság gyorsabban tud növekedni, 2023-ban már nem a jövőre esedékes 10 százalékos emelésre számíthatnak, hanem nagyobb léptékűre.
https://demokrata.hu/magyarorszag/sztrajkkal-riogat-bangone-439359/
Márki-Zay Péter szerint meg kell fizetni a tanárokat
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint a kormány a kritikusan fontos természettudományi tárgyakat szünteti meg vagy építi vissza azzal, hogy a kevés fizetés miatt nincs elég tanár. „Ez pénzkérdés, ha megfizetik ezeket a tanárokat, akkor többen választanák ezt a szakmát”. Ami az egyházi iskolák támogatását illeti: 2019-ben az államtól négyszer annyi támogatást kapott az egyház egy diák után, mint egy állami iskola, sőt, a 2021-es költségvetésben az egyházi és civil fenntartóknak az ideinél 20 milliárd forinttal magasabb támogatást biztosít az állam. Márki-Zay Péter oktatási terveiből, korábbi nyilatkozataiból idézett a portál.
Van olyan gimnázium, ahonnan a végzősök fele külföldre ment
Az egyik budapesti gimnáziumban (AKG) a májusban érettségizettek közül minden második diák szeptemberben külföldi egyetemen kezdett, de a HVG most megjelent középiskolai rangsorának élén álló három budapesti gimnáziumban (az Eötvösben, a Fazekasban és a Radnótiban) is magas a külföldre készülők aránya. A végzősök a legnevesebb brit, francia, holland és amerikai egyetemekre felvételiznek.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211018_HVG_kozepiskolai_rangsor
Ezek a legjobb középiskolák
Az első helyen most is a budapesti Fazekas Gyakorló Gimnáziuma végzett, de osztoznia kell rajta az Eötvös József Gimnáziummal. Az Eötvös a felmérés összes szegmensében jól teljesített, de első sehol sem volt, míg a Fazekas részrangsorokban három első helyet is bezsebelt. A legjobb tíz középiskolából kilenc budapesti, csak egy vidéki, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium fért be a top 10-be. A HVG rangsorát több portál ismertette az elmúlt napokban.
https://index.hu/belfold/2021/10/18/kozepiskolak-rangsora-magyarorszag-hvg/
A Fidesz leszavazta a minimálbér adómentességét
A minimálbér szja-mentességére és az alacsony fizetések adóterhének csökkentésére terjesztett be törvényjavaslatot az MSZP-s Korózs Lajos, de ez a fideszes többségű gazdasági bizottságon nem jutott át. A javaslattal 25.110 forinttal több maradna a dolgozóknál havonta, ez egy évben több mint 300 ezer forint. Az adójóváírás a magasabb fizetéseknél is megjelenne, sávosan csökkenne a mediánbérig, ami jelenleg 321 ezer forint. A változtatás 2 millió 250 ezer adófizetőn segíthetett volna.
október 19.
A PSZ szerint a teljes katasztrófa felé tart az oktatás
Az oktatást jellemző válságtünetek közül Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Fehérvár TV híradójának kiemelte: 12 ezer dolgozó hiányzik, nő a nyugdíjasok száma, kevés a pályakezdő, ami nem meglepő, mert nagyon alacsony a bérük. A feszültséget tovább növeli a garantált bérminimum jövő évi várható emelése – mondta Totyik Tamás, aki a PSZ Fejér Megyei Szervezete középiskolai tagozata ülésén vett részt. A híradós beszámoló 10 perc 30 másodpercnél kezdődik.
Szinte kivétel nélkül általános iskolákban van jelen a koronavírus-fertőzés
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint az iskolák 4 százalékában van érvényben jelenleg koronavírus-fertőzés miatt valamilyen tanügyi intézkedés. Úgy tudja, a középiskolákban csak néhány elszórt eset történt. A 12 évesnél idősebbek olthatók, ott nincs probléma, viszont a kisebbeknél megjelent a vírus. Mintegy 236 ezer diák, tehát a 12 éven felülieknek nagyjából fele van beoltva. A pedagógusok körében lényegesen nagyobb ez az arány: a szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar információi szerint a tanárok 85-90 százaléka vette fel az oltást.
Egy 18 éves magyar diák nyerte az oxfordi esszéversenyt
Egy középiskolás magyar diák szerezte meg az első helyet az egyik legismertebb és legnevesebb oxfordi esszéversenyen, ráadásul olyan témával, amely a tapasztalt bölcsészhallgatóknak is feladná a leckét. Csákány Olivér négy nyelven beszél, tavaly megszerezte a második helyet franciából az OKTV-n, mostanában pedig franciaórákat tart középiskolásoknak, ingyen.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211019_oxfordi_esszeversenyt_nyert_a_magyar_diak
A kormány szerint történelmi léptékű az iskolafejlesztés
Történelmi léptékű iskolafejlesztési programot valósít meg a kormány, az ország különböző pontjain mintegy 300 milliárd forintot fordít oktatási intézmények megújítására – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára Keszthelyen, egy iskola felújításáról tartott sajtótájékoztatón.
Palkovics László szerint működik az új szakképzési stratégia
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium három évvel ezelőtt olyan szakképzés létrehozását tűzte ki célul, amely versenyképes képzést biztosít, elhivatottságra nevel és vonzó a tehetséges fiatalok számára; az utóbbi évek eredményei visszaigazolták, hogy az új szakképzési stratégia működik – mondta Palkovics László miniszter az Euroskills Graz 2021 versenyen a Magyarországot képviselő fiatalok és az őket felkészítők elismerése alkalmából rendezett eseményen.
https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20211019-palkovics-az-uj-szakkepzesi-strategia-mukodik
október 20.
Felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetés
Hajnalka szeptemberben elkezdte pedagógusi pályáját egy fővároshoz közeli gimnáziumban angol-történelem tanárként. Fizetése bruttó 219 ezer forint. A nagyjából 165 ezer forintos nettó összegből úgy tud kijönni, hogy a szüleivel él, közben feléli az egyetemi ösztöndíjából félretett megtakarítását. A 320 ezer forintos átlagos bruttó diplomás kezdő fizetést a diplomás Hajnalka tanári alapjuttatása 15 év után éri el. Egy pályakezdő diplomás tanár bére mintegy 90 ezer forinttal van a pályakezdő diplomás átlagbére alatt, természetes, hogy ennek hatalmas az elszívó hatása – mondta a g7.hu kérdésére Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Az elemző cikk felidézte: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követeli közös sztrájkbizottságban.
Ki kell fizetnie az államnak a pedagógusok ingyenmunkáját, de a döntés nem jogerős
Hatalmas győzelemként értékeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy a minap a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma első fokon kimondta: nem dolgoztathatják ingyen a tankerületek és más munkáltatók a pedagógusokat. Nemcsak a PDSZ és az általa képviselt pedagógusok győztek, hanem olyan precedensértékű ítélet született, amely minden pedagógusra, illetve munkáltatóra vonatkozik: a ki nem fizetett ügyeleti és rendkívüli munkavégzésért járó pótlékokat három évre visszamenőleg ki kell fizetnie az államnak. A PDSZ szerint most az a legfontosabb, hogy minél több pedagógus követelje egyszerre a jogosan járó pénzt.
Az orvosokban, a tudósokban és a tanárokban bízunk leginkább
Az orvosok és a tudósok után még mindig a tanárokban bízunk a legjobban, ez derült ki az Ipsos nemzetközi felméréséből. A megkérdezettek 55 százaléka megbízik a tanárokban, míg a politikusokra mindössze 10 százalékuk mondta ugyanezt. https://eduline.hu/kozoktatas/20211019_meg_mindig_nagyon_bizunk_a_tanarokban
A kormány 260 ezres garantált bérminimumot akar
Korábbi bruttó 250 ezres javaslatát felülbírálva most azt mondja a kormány: legyen 2022 januárjától bruttó 261 ezer forint a szakmunkások számára kötelező legkisebb bér. A munkaadói oldal a múlt héten már a 245 ezres garantált bérminimum megadásáért is ötszázalékos szociális hozzájárulásiadó-csökkentést kért. Az egylépcsős emeléshez semmiképp sem elegendő a négyszázalékos szocho-csökkentés, érvelt az MGYOSZ alelnöke, Rolek Ferenc.
https://index.hu/gazdasag/2021/10/20/mar-a-kormany-is-261-ezres-szakmunkas-minimalbert-akar/
Eötvös Csoport: milyen a jó közoktatás?
Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója az Eötvös Csoport vitaestjén hat fő problémát tárt fel, amely szerinte jellemzi a közoktatást. Az első a jövőkép hiánya, a második a pedagógus- és asszisztenshiány (szerinte szűk 10 év alatt a kezdők fizetését az átlagbér kétszeresére kellene emelni). A harmadik probléma a teljesítményhiány, a negyedik a hatékonyság, ötödik az autonómia hiánya, a hatodik pedig az, hogy az oktatás nem tudja kezelni az esélyegyenlőtlenségből adódó hátrányokat. A másik előadó Gyarmathy Éva pszichológus volt, aki úgy látja: a pedagógusok 20 százaléka most is jól csinálja a dolgát, 20 százalék reménytelen, 60 százalék pedig jól tudna változni, ha módosulnának a feltételek.
https://telex.hu/belfold/2021/10/20/eotvos-csoport-milyen-a-jo-kozoktatas
A legrosszabb félelmeket igazolják az új magyarérettségi mintafeladatai
A kompetenciaalapú oktatás helyett bifláztatásra ösztönzi az iskolákat az új típusú magyarérettségi. Az első mintafeladatsorban bibliai fogalmakat, mássalhangzó-törvényeket kérdeznek, Csokonai arcképét is fel kell ismerniük a diákoknak. Az új Nemzeti alaptanterv szerint először a mostani tizedikesek érettségiznek majd a 2023/24-es tanévben.
Rengeteg középiskolás, egyetemista tanulhatna ösztöndíjjal, mégsem teszik
Eddig összesen 260 ezer pályázó nemzetközi tapasztalatszerzését tette lehetővé mintegy 193 milliárd forint felhasználásával a Tempus Közalapítvány. A források nem szűkösek, mégis kevesen jelentkeznek a külföldi kurzusokra, holott sokkal nagyobb aktivitást is tudnának finanszírozni. Az okokat meg kell vizsgálni, de a hallgatók érdeklődését nyilván visszavetették a járvány miatt elrendelt utazási korlátozások és a digitális oktatás is. A tervek szerint 2022 nyarán már mehetnek a 9. és 11. évfolyamos középiskolások külföldre nyelvet tanulni.
Egy nap hiányzást sem igazolhat a szülő, ha a gyermek beteg
Teljes gőzzel dolgoznak a gyermekorvosi rendelők, amióta a diákok egy egyszerű nátha után is csak orvosi igazolással térhetnek vissza az iskolába. A Szegedi Tankerületi Központ szabályozásában írta: „azt az időtartamot, amely alatt a gyermekek betegség miatt nem látogathatják a nevelési-oktatási intézményt, háziorvosnak kell igazolnia”, erre a szeged.hu hivatkozott.
október 21.
Gulyás Gergely: emelni kell a pedagógusbéreket
A Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is egyeztetett pedagógus szakszervezetekkel, ezekre pozitívan emlékezik, de szerinte ezek a szereplők nem teljesen függetlenek a politikától. Gulyás Gergely leszögezte, hogy a pedagógusbéreket emelni kell, ebben már 2022-ben lesz előrelépés – ezt írta a Kormányinfón elhangzottak alapján az Index.
Évi egymilliárd megy el profi tanfelügyelőkre
Az iskolai tanfelügyeleti rendszerbe bevont „professzionális szakértők” megfelelő díjazására költi az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt az évi mintegy egymilliárd forintos többletforrást, amelyről tavaly, éppen a koronavírus-járvány berobbanása és az iskolák bezárása után született kormányhatározat – derült ki a szaktárca Népszavának küldött tájékoztatásából. Ezt nem verték nagy dobra, arról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is csak idén szeptemberben szerzett tudomást, az érdekképviselettel ugyanis nem egyeztetett a kormány a tervezett változásokról. A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet szerint felháborító, hogy a kormány számára a jelenlegi helyzetben is fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése; előbbire könnyen találtak többlettforrást, utóbbira alig.
https://nepszava.hu/3135727_evi-egymilliard-megy-majd-profi-tanfelugyelokre
Lannert Judit: egy mainál jobb oktatáshoz gendertudatosabb hozzáállás kellene
Az oktatásban nálunk minden nagyon lebutított, lineáris, homogén és centrális. Az élet nem ilyen – mondta Lannert Judit, a Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutatója. A jó oktatáshoz először béremelés kell, hogy a legjobbak jöjjenek a pályára, egy olyan struktúrát kell kialakítani, amely hosszú távon értékállóvá teszi az emelt fizetést. Ahhoz viszont, hogy ez az emelt bér egyben értelmiségi foglalkozást szolgáljon, a képzésben sokkal jobban és másképp kell felkészíteni a tanárokat. A szakmai autonómiát pedig akkor kell megkapniuk a pedagógusoknak, amikor erre fogadóképesek lesznek. A presztízsnöveléshez viszont egy kicsit gendertudatosabb hozzáállás kellene. A Hírklikk készített interjút a kutatóval.
október 22.
Az óvónők bére egyre siralmasabb
Az óvodapedagógusok bérét is elemezte a g7.hu portál. „Míg a piaci alapú bérekben a havi átlagkereset a fővárosban 67 százalékkal magasabb, mint például Nógrád megyében, egy óvónő elméletileg ugyanannyit keres mindkét helyen. Az önkormányzatok persze étkezési és egyéb utalványokkal, jutalmakkal, ruhapénzekkel próbálják az állami rendszer rugalmatlanságát pótolni, de erre csak a tehetősebb településeken van keret” – írta a lap, jelezve: a pálya látványosan veszít vonzerejéből.
Elkezdődött a középiskolai felvételi eljárás
A központi írásbeli felvételire december 3-ig lehet jelentkezni. A vizsga 2022. január 22-én lesz. Az Oktatási Hivatal november 16-ig teszi közzé azoknak a gimnáziumoknak, technikumoknak a jegyzékét, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211020_hat_es_nyolcosztalyos_felveteli
Szaga van
„Egyre otrombábban bűzlik az a trágyahegy, amit a jelenlegi magyar kormány oktatáspolitika címén épített magasabbra és magasabbra az utóbbi években. Nincs olyan hazai vagy nemzetközi mérés, ami azt mutatná, hogy a közneveléssé átkeresztelt alap- és középszintű oktatás eredményessége jelentősen javult volna az elmúlt évtizedben, sőt több területen kifejezetten romló tendenciák mutatkoznak. Most azt is sikerült elérni, hogy azok közül, akik a jelenlegi körülmények között is kiválóan teljesítenek, mind többen válasszák a külföldi továbbtanulást” – Juhász Dániel véleménye a Népszavában.
https://nepszava.hu/3135888_szaga-van
A válogatás nem teljes körű!
