A PSZ azt szorgalmazza, hogy a koronavírus-járvány terjedésétől függően a kormány többféle változatot dolgozzon ki a tavaszi érettségikre, és még az egyetemi jelentkezések előtt ismertesse ezeket. A szakképzésben tanulók gyakorlati képzése is bajban van a járvány miatt. Több oktatási témájú cikket is talál a lapszemlében.
január 25.
Csökkenő gyereklétszám, fogyatkozó pedagógusok
„Vannak szakterületek, amelyeken már ma is súlyosnak tekinthető a pedagógushiány, ilyen elsősorban a matematika, a természettudományos tantárgyak, különösen a fizika van rossz helyzetben, de a tanítók számában mutatkozó hiány sem ad okot bizakodásra. Az egész probléma azzal kapcsolatos, hogy a pedagóguspálya a fiatalok számára ma nem vonzó. Hogy az legyen, ahhoz alapvető változások szükségesek, egyáltalán nemcsak a pályán elérhető jövedelmeket tekintve, hanem az egész rendszerben. Hosszú évtizedek óta halogatott feladatot kellene megoldanunk, oktatási rendszerünk jelentős mértékű modernizálását” – Nahalka István oktatáskutató cikke.
január 28.
Kamaszok a négy fal között, egy tanár szemével
Balatoni József tanár arra kért diákokat, írjanak, hogy érzik magukat. A tanulók elkeseredettek, miközben kommentelők megjegyzik: örüljenek, hogy nincs háború. „Egy biztos: bármi lesz, én a diákokkal vagyok, mellettük állok, akkor is, ha közben százával kapom az anyázó kommenteket. Mert nem tehetek mást, csak ezt.”
január 29.
A diákok gyakorlati képzése bajban van a járvány miatt
A PSZ már a koronavírus-járvány tavaszi hullámában felhívta a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozások nem tudják ellátni a gyakorlati képzést. A gyors átalakítás kárvallottjai a diákok, akik szakmát szeretnének tanulni néhány év alatt – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Klubrádió Esti gyors c. műsorában.
https://www.youtube.com/watch?v=VbGFWnWd4I0
A gimnazisták már visszamennének az iskolába
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója szerint a diákoknak a digitális oktatásban a legnagyobb kihívás a természettudományos tantárgyak elsajátítása. Arra a kérdésre, hogy az idei érettségi egy petíció nyomására elmaradhat-e, azt mondta: nem tartja reálisnak. Az érettségi záróvizsga is, kapcsolódik a felsőoktatási felvételihez, így nehezen tudja elképzelni, hogy osztályzatok alapján értékeljék a végzősöket.
https://index.hu/belfold/2021/01/29/varjak-a-jelenleti-oktatast-a-kozepiskolasok/
Elfogadták a kormány ajánlatát a vidéki tudományegyetemek
Tizenötre emelkedik azon felsőoktatási intézmények száma, amelyeket az állam helyett vagyonkezelő alapítványok tartanak majd fenn.
https://nepszava.hu/3107938_elfogadtak-a-kormany-ajanlatat-a-videki-tudomanyegyetemek
január 30.
Bemehetnek iskoláikba személyes konzultációra az érettségizők
Az érettségi előtti hetekben már elképzelhető, hogy enyhítenek a szigorú járványügyi szabályokon. Az Emmi azt javasolja, a vizsgára készülő végzősök esetében az iskolák éljenek a csoportos konzultációk lehetőségével. A májusi érettségi normál menetrend szerint zajlik majd, megtartják a szóbeliket is. A vizsgázók és tanáraik soron kívüli oltásáról még nincs döntés. A Magyar Nemzet felidézte: a Nemzeti Pedagógus Kar többször is kérte, hogy legalább a végzősöket engedjék vissza az iskolákba.
Az oktatásnak sokkal súlyosabb a problémája, mint a birtoktöbbesítő jel
Egy egykori tanár megpróbálja távolabbról vizsgálni a nagy port kavart középiskolai felvételi vizsga problémáit. „A magyar oktatási rendszer igazságtalan, bonyolultabb és mélyebb problémáktól szenved, mint amit két nyelvtani feladat megmutat. Ezeket a diákok nagy része, köszöni szépen, meg tudja oldani – sokkal komolyabb kérdés, hogy vajon miért kell nekik.”
Az iskolákban minimális az esélye a fertőzésnek?
Egy amerikai tanulmány szerint azokban az oktatási intézményekben, ahol betartják a szociális védőtávolságot, hordják a maszkot, rendszeresen fertőtlenítenek és szellőztetnek, nagyon kicsi a rizikója annak, hogy fertőzési gócpontokká alakuljanak. A WHO ajánlása alapján az iskolák bezárásának az utolsó helyen kellene szerepelnie a szigorítások rangsorában, mert a fiatalok izolációjának súlyos következményei lehetnek fizikai és lelki egészségükre.
https://liner.hu/tanulmany-az-iskolakban-minimalis-az-eselye-a-koronavirus-fertozesnek/
január 31.
Meghosszabbították az ingyenes netet
A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás háromszor 30 napra vehető igénybe. A kedvezmény tehát nemcsak a decemberi, hanem a januári és a februári számlákra is jár. Egy decemberi módosítással azonban a kedvezmény a számla kibocsátása után már nem érvényesíthető.
https://www.azenpenzem.hu/cikkek/meghosszabbitottak-a-dijmentes-netet/7457/?=hirkereso
Elszabadultak az indulatok Szegeden
Szegedi diákok és tanárok tüntettek a szenátus döntése ellen. A Szegedi Tudományegyetem fideszes professzora a modellváltásról döntő szenátusi ülés után mondott le, ahol a kormány akaratának eleget téve megszavazták, hogy az egyetem alapítványi kézbe kerüljön. Az egyetem közölte: a szenátus többsége támogatta, hogy az SZTE költségvetési intézményből állami alapítású közhasznú alapítvány által fenntartott intézménnyé alakuljon. A szenátus ülésén a modellváltást 29-en támogatták, 16-an nemmel szavaztak, heten tartózkodtak.
https://nepszava.hu/3108089_modellvaltas-elszabadultak-az-indulatok-szegeden
február 1.
Nincs adat arról, hány tanár kapta el a koronavírust
„Eddig hány oktatási-nevelési intézményben dolgozónál minősítették foglalkozási megbetegedésnek a koronavírus-fertőzést?” – kérdezte Szél Bernadett országgyűlési képviselő. Révári Bence államtitkár közölte: a minisztérium nem vezet nyilvántartást, hány pedagógusnál minősítették a fertőzést munkahelyi megbetegedésnek. Az Eduline felidézte: a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont friss felmérései alapján a 30-59 éves tanárok 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltők 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban a betegséget, az érintettek 19 százaléka jutott hozzá a 100 százalékos táppénzhez.
http://eduline.hu/kozoktatas/20210201_hany_tanar_kapott_100_szazalekos_tappenzt
Iskolaőrség: 308 intézkedés gázspray, bilincs és gumibot nélkül
„Mind a tanulók, mind a pedagógusok, mind a szülők részéről nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk, de az iskolaőröktől is. Egy iskolában Szombathelyen annyira megszerették a gyerekek az iskolaőrt, hogy iskolaidőn kívüli biciklitúrára is meghívták, természetesen nem iskolaőr mivoltában” – számolt be az InfoRádióban Gál Kristóf, az ORFK szóvivője. Egy békéscsabai iskolában a gólyanapra írt versbe foglalták bele a nevét, egy idén végzős osztály a tablójára is fel akarja tenni az iskolaőrt, a tanárok mellé. Jelenleg 431 helyen látnak el feladatokat iskolaőrök, 521 aktív iskolaőr van, köztük tartalékosok is.
„Törvényi garanciák kellenek, nem ígéretek”
Túl gyorsnak tartja az egyetemek modellváltását a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, számos nyitott kérdés van, amelyekre nincs válasz, ezért az FDSZ az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségével kezdeményezte a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását. Dráviczki Sándor FDSZ-elnök a Népszavának úgy nyilatkozott: nem elegendőek a szép szavak és az ígéretek, a szakszervezetek törvényi garanciát várnak, hogy a modellváltással ne sérüljön az egyetemi autonómia, valamint a munkavállalók jogai.
Szajbély Mihály szerint veszélyes hazárdjátékba vitték az egyetemet
Kormányzati garancia szükséges ahhoz, hogy ne sérülhessen az egyetemi autonómia alapítványi fenntartásban. Erről Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem tanára nyilatkozott. Elmondta azt is, miért volt példátlan és botrányos a szenátus fenntartóváltást megszavazó minapi ülése.
A felsőoktatás megújítása nemzetstratégiai kérdés
Az egyetemek gyenge versenyképességük miatt nagyon rosszul szerepelnek a ranglistákon. Ezért van szükség olyan versenyképes struktúra kialakítására, amely közelebb van az üzleti világhoz, továbbá lehetőséget teremt egy motivált, a „közép-kelet-európai versenyképességünket és pozíciónkat megalapozó felsőoktatás” létrehozására – mondta Stumpf István kormánybiztos. Szerinte csak akkor fognak a fiatalok Magyarországon továbbtanulni, ha a felsőoktatás képes felzárkózni a prágai, krakkói egyetemhez, akár meg is előzi azokat.
Palkovics László szerint aranyévei lesznek a magyar egyetemeknek
Az innovációs minisztérium vezetője azt mondta: politikamentes lesz az egyetemi pénzosztás, Stumpf István pedig kormánybiztosként szép feladatot kapott a kormányfőtől.
https://hvg.hu/itthon/20210201_palkovics_laszlo_egyetemek_modellvaltas?s=hk
Bódis József: a felsőoktatás komplex fejlesztése valósulhat meg a helyreállítási alapból
A felsőoktatás komplex fejlesztése valósulhat meg a koronavírus-járvány okozta károk felszámolását célzó uniós helyreállítási alap Magyarországnak juttatott egy részéből – közölte az ITM felsőoktatásért is felelős államtitkára. Bódis József azt mondta: 2021 és 2026 között négyszer annyi uniós forrás áll rendelkezésre a felsőoktatás számára, mint az előző ciklusban.
február 2.
Csak a bizonytalanság a biztos – Érettségi járvány idején
„Tenyérjóslást folytat, aki megmondja, hogy 2021. május 3-án a koronavírus vagy mutánsai milyen járványt okoznak Magyarországon. Ezért nem lehet letenni a garast egyetlen megoldás mellett sem az érettségi ügyében. Viszont a végzős diákokat, a pedagógusokat, oktatókat nem lehet bizonytalanságban tartani. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt sürgeti, hogy a járvány terjedésének függvényében több változatot dolgozzon ki a kormány; az egyetemi jelentkezések előtt (február közepéig) pedig ismertesse ezeket.” Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az Index felkérésére írt cikket, melyben szó van a digitális oktatás nehézségeiről, az alacsony bérek emelésének szükségességéről, a PSZ minap ismertetett kutatásáról is.
https://index.hu/velemeny/2021/02/02/csak-a-bizonytalansag-biztos—erettsegi-jarvany-idejen/
Az MSZP szerint csak írásbeli érettségi legyen, erről most döntsön a kormány
Az MSZP arra kéri a kormányt, hogy már most rendelje el: csak írásbeli érettségit tartsanak. Hiller István szerint a felkészülési és felkészítési időszak eltért a hagyományostól, így a számonkérés sem történhet megszokott módon. A párt országgyűlési képviselője az ATV műsorának nyilatkozott erről.
A kormány továbbra sem kíván változtatni az érettségi szabályain
„Speciális esetekben sem támogatják az érettségi megajánlott jeggyel történő kiváltását?” – tette fel kérdést az Emmi-nek Ander Balázs képviselő (Jobbik). Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a kormány nem kíván változtatni az érettségi szabályain, mivel a vizsga összefügg a felvételi eljárással, így minden diák érdekelt abban, hogy tudását és eredményét figyelembe vegyék továbbtanulásánál. Ugyanakkor ott, ahol igény van, szervezhetnek személyes felkészítőket az iskolák kisebb csoportoknak.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20210202_erettsegizok_osztalyzasa
Egy elveszett generáció
„Csaknem 100 ezer gyerek úgy fog nekimenni az érettséginek, hogy hónapok óta nem járhat be az iskolába. Még csak nem is egy homogén csoportról beszélünk, egy részüknek minden elérhető eszköz a rendelkezésére állt, hogy még ilyen körülmények között is készülhessen, sokaknak nem. Kiszámíthatatlan pályán, egyenlőtlen esélyek. Pontosan lehet tudni, hogy aki életének ebben a szakaszában hátrányba kerül, az talán soha nem tudja ledolgozni.” Kárpáti Iván jegyzete.
https://www.klubradio.hu/adasok/egy-elveszett-generacio-karpati-ivan-jegyzete-116044
Beépülhet az oktatásba a hibrid módszer
A középiskoláknak különösen nehéz a jelenlegi helyzet, még inkább az olyan hatosztályos gimnázium számára, ahol a hetedik és nyolcadik osztályosok az osztályteremben követik a tanórákat, a felsőbb évesek viszont otthonról, ami hatalmas terhet ró a pedagógusokra. Nekik akár folyamatosan, váltakozva kell megtartaniuk a tantermi és az online órát. Ez a hibrid környezet megosztja a pedagógus figyelmét – Koren Balázs, a HiperSuli szakmai vezetője értékelte az iskolai félévet.
https://www.mmonline.hu/cikk/beepulhet-az-oktatasba-a-hibrid-modszer/
Ombudsmani vizsgálat folyik az iskolaérettségi eljárás miatt
Szél Bernadett országgyűlési képviselő megkeresésére mondta Kozma Ákos ombudsman, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok két évvel ezelőtti módosítása, az azóta működő rendszer miatt átfogó ombudsmani vizsgálat folyik, hamarosan nyilvánosságra hozzák a jelentést. „Ha valaki éretlenül megy iskolába – tehát nem rendelkezik azokkal a szociális, értelmi, kommunikációs és testi képességekkel, amelyek szükségesek az első osztály megkezdéséhez -, akkor már eleve hatalmas hátránnyal indul, ami idővel tovább nőhet” – mondta az Eduline-nak korábban Verba Attiláné, a PSZ Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke, ezt is felidézte a cikk.
http://eduline.hu/kozoktatas/20210202_ombudsmani_vizsgalat_iskolaerettsegi
Nyílt levél leendő tanároknak: ne legyetek gonosz, bosszúálló diktátorok!
„Te, aki most tanulsz tanárnak: mindegy, milyen motivációból lépsz a tanári pályára, mindegy mennyire kevés fizetésért dolgozol majd, mindegy, hogyan akadályoznak majd odafentről a munkádban: kérlek, könyörgöm, ne a gyerekeken töltsd ki a frusztrációdat 10 év múlva” – írta egy szülő a félévi bizonyítványok, a középiskolai felvételik időszakában. „Ne is menj el a felvételire, felesleges, úgysem fog sikerülni, hülye vagy matekból” – hangzott el egy matektanár szájából a mondat többször is szeptember óta (ez a gyerek egyébként nagyon jó felvételit írt végül). „Ne erőlködj, nincs semmi nyelvérzéked” – mondta az angoltanár a hatodikos gyereknek, aki azóta felnőtt és sikeresen megtanult négy idegen nyelvet. Több hasonló példát is sorol a szülő.
https://nlc.hu/eletmod/20210202/tanar-diak-megalazas/
Aláírtam a gyerekem félévi bizonyítványát, de nem néztem meg
„Ma a gyerek hazahozta a félévi bizonyítványát és úgy adta át, hogy az osztályfőnök azt mondta, nem szép a bizi, benne sokkal több van és anya egészen biztosan szomorú lesz. Én, az anya, aki a tanárnő szerint egészen biztosan szomorú leszek, szomorú is lettem… attól, hogy a gyerekem ezt a félmondatot kapta útravalóul a bizonyítvány mellé, de elsősorban rém dühös a tanárra. Szerencsétlen kisfiúnak remegett a keze, pedig a bizonyítványában hármasnál rosszabb jegy nincs. Mégis, úgy járult elém, félholtra halványodott ábrázattal, mint aki legalább is kivégzőosztag elé igyekezne.” Újabb szülő írása a félévi bizonyítványról, a pedagógusi magatartásról.
http://eduline.hu/campus_life/20210202_felevi_bizonyitvany
Sokszorosára nőtt az alvászavaros gyerekek száma
A járvány előtti évekhez képest megháromszorozódott azoknak a fiataloknak a száma, akiket alvászavarral kezelnek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratóriumában – mondta Benedek Pálma, az alváslabor vezetője, hozzátéve, zömében a járvány előtt egészséges, stabil fiatalokat kezelnek. Az alvászavarok általában azért alakulnak ki, mert a fiatalok a járvány miatt teljesen máshogy élik az életüket. Az oktatás az online térre korlátozódott, a szórakozóhelyek zárva vannak, a fiatalok legaktívabb időszakukat egyedül töltik.
https://24.hu/belfold/2021/02/02/koronavirus-heim-pal-korhaz-alvaszavar/
A Maruzsa-jelenség
Radó Péter oktatáskutató írása nem a köznevelésért felelős államtitkárról szól, hanem arról a sajátos jelenségről, hogy a kormány nem közpolitikai stratégiákat alakít át politikai kommunikációvá, hanem politikai narratívákból csinál közpolitikai intézkedéseket. Csak egy részlet: „A Maruzsa-jelenségnek azonban van egy sajnálatos mellékhatása: az óvodákba és iskolákba járó, szavazati joggal nem rendelkező 1 millió 461 ezer 703 kiskorú polgár szükségletei és érdekei kimaradnak az oktatáspolitika látóköréből.”
Az MKIK engedélye nélkül nem lehet új egyetemi szakot indítani
„Össze kell kötni a tudást és a gazdaságot. Ezt régóta szorgalmazzuk, de ezt a gyakorlatba kell ültetni. Ezért mondta azt a kormányfő, hogy a következő évek magyar lokomotívja a tudomány, a kutatás és a felsőoktatás lesz – emelte ki a kamara elnöke. Parragh László emlékeztetett: a korábbi évekhez képest történt előrelépés ezen a területen is, új egyetemi szakot például nem lehet indítani az MKIK engedélye nélkül. Ennek is az a célja, hogy az oktatás és a gazdaság igényei találkozzanak.”
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/ott-kell-segiteni-ahol-baj-van-9312461/
február 3.
Több mint 16 ezren kértek iskolahalasztást
16 442 kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz a január 15-ei határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztására – közölte a Népszavával a hivatal. Az elbírálás folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelemről hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek. A Szülői Hang Közösség több alkalommal felhívta a figyelmet az új eljárás hibáira és hiányosságaira, legutóbbi felmérésük szerint sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérelmezés megindításához sem.
https://nepszava.hu/3108346_tobb-mint-16-ezren-kertek-iskolahalasztast
Megalapozottabb lesz a szakképzésben résztvevők szakmaválasztása
Először megismerhetik a különböző ágazatokat és szakköröket a szakképzésben részt vevő diákok, csak ezt követően, az ágazati alapvizsga után választhatnak szakmát, így megalapozottabb lehet a döntésük – mondta az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. A technikusi képzésről kifejtette: az öt évig tartó oktatás egyfajta „időgazdálkodást” jelent a gyerekeknek, hiszen egyszerre tudják az érettségit és a szakmát is megszerezni. A diákok nem tanulószerződést kötnek az ágazati alapvizsga után a cégekkel, hanem munkaszerződést, így már a tanulmányaik alatt munkabért kaphatnak. Az érettségi ebben az esetben öt helyett csak négy tantárgyat ölel fel, az ötödik maga a technikusi vizsga.
1500 milliárd forintból fejlődhet a magyar felsőoktatás
A kormány tervei szerint 1500 milliárd forintból erősödhet a magyar felsőoktatás – emelte ki az ITM parlamenti államtitkára a közösségi oldalán közzétett videóban. Schanda Tamás hozzátette: ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget a lehető legjobban tudják hasznosítani, az intézményeknek is korszerűbbé kell válniuk, ennek hatékony eszköze a modellváltás.
február 4.
A középiskolai írásbeli felvételikre nem elég a 45 perc – kifizetik a felvételiztetők munkáját
A nyolcadikos felvételizőknek magyarból szánt halandzsa szövegre épülő feladat miatt sokan felháborodtak – mondta a miskolci Európa Rádiónak Molnár Zoltán, a PSZ BAZ Megyei Szervezetének elnöke. Jelezte azt is, hogy a felvételi a szelekciót szolgálja. Megemlítette azt is: a Pedagógusok Szakszervezetének (a Klebelsberg Központtal folytatott tárgyalásai eredményeként) sikerült elérnie, hogy a felvételin felügyelő tanárok hétvégi munkáját, a tesztek javítását kifizessék.
Kényszermegoldások érettségi előtt: mi lesz a Covid-évfolyammal?
Tízből nyolc végzős középiskolás tart attól, hogy a digitális oktatásban megfelelően fel tud-e készülni az érettségire, és sikerrel jár-e az egyetemi felvételin, derült ki egy felmérésből. Videóchaten, kiscsoportos konzultációkon, projektmunkákkal, gyakorlófeladatokkal próbálják felkészíteni a végzősöket az érettségire a középiskolák. A kényszermegoldások a tanároknak többletterhet jelentenek, ráadásul meg kell küzdeniük a végzősök bizonytalanságával is, akiknek elegük van az online oktatásból. Nem véletlen, hogy több szervezet kéri a kormánytól: legalább a végzősöket engedjék vissza az osztálytermekbe, hogy hagyományosan tanulhassanak az érettségi vizsgákra.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20210204_erettsegi_felkeszules_az_iskolakban
Több petíció is indult már az érettségi megváltoztatásáért
Az érettségi közeledtével sok végzős diák indított petíciót annak érdekében, hogy a kormány foglalkozzon a digitális oktatás miatt hátrányból induló érettségizők helyzetével. Sokan sokféle megoldást javasoltak, de abban teljes az egyetértés, hogy az online munkarend nem nyújt lehetőséget a diákoknak a megfelelő felkészülésre.
„Felvételizem az SZFE-re, de csak hogy tudjam, mire fogok nemet mondani”
Hogyan érinti a modellváltás azokat, akik évek óta szerettek volna bejutni a Színház- és Filmművészeti Egyetemre? Van, aki inkább letesz a vágyáról, hogy így tiltakozzon, van, aki emiatt hagyja el az országot, de olyan is, aki azt gondolja, így legalább több esélye lesz bejutni. A portál tizennégy felvételizővel beszélgetett: mind dühösek vagy szomorúak.
Az informatikusok keresnek legjobban a felsőoktatási képzés után, a sor végén kullognak a pedagógusok
Az informatikai területen alap- és mesterképzésen végzett hallgatók kapják átlagosan a legnagyobb bruttó jövedelmet, legalábbis a 2017-2018-as tanévben abszolutóriumot szerzők közül – derült ki a diplomantul.hu oldalon található 2020-as kutatásból. A pedagógus-alapképzés hallgatói 226 077 forintot kaptak kezdő fizetésként.
https://index.hu/gazdasag/2021/02/04/atlagkereset_felsooktatasi_kepzes_elvegzese_utan/
A Telenor is támogatja a digitális oktatást
Február 16-áig tart a „Digitális ugródeszka” pályázat: 2 millió forint értékű, digitális oktatást segítő tablet- és notebookcsomaghoz juthatnak a hátrányos helyzetű települések felső tagozatos alapfokú oktatási intézményei. A nyertes intézmények ingyenes, 30 órás, akkreditált HiperSuli módszertani képzést is kapnak.
Diákok, tanárok is áldozatai az internetes támadásoknak
A világjárvány okozta távoktatás miatt az oktatás továbbra is a kiberbűnözők egyik célpontja az interneten. A 2020 júliusa és decembere közötti időszakban több mint 200 ezer felhasználót értek olyan fenyegetések, amelyeket népszerű oktatóplatformok álcája alatt terjesztettek. Ez 60%-os növekedés 2020 első feléhez képest. A Kaspersky egy legjobb gyakorlatokra tanító digitális eszközkészlettel rukkolt elő, segítve az oktatók biztonságos munkáját.
Mindent máshogy kellene csinálni az oktatásban, ha fejlődni akar Magyarország
Az OECD legutóbbi felméréséből kiderült: Magyarországon az egy diákra eső oktatási költés jelentősen nőtt az utóbbi években, ám az oktatásra fordított összeg alapján Magyarország mind az egy főre eső, mind a teljes ráfordítást illetően így is az utolsók között van. A vásárlóerő-paritáson számított tanári bérek szintén a sor végén kullognak, vélhetően ezzel függ össze az is, hogy a 30 évnél fiatalabb tanárok aránya is a legalacsonyabbak között van, 5 százalék körüli. Az sem meglepő, hogy az egy diákra jutó tanárok aránya is átlag alatti, az osztálylétszámok pedig átlag felettiek. Szintén az átlagnál rosszabbul áll Magyarország az iskolaelhagyók arányában: 2018-as adatok szerint az általános és a középiskolás korosztályban is jóval magasabb az iskolába nem járók aránya, mint akár a fejlett világban, akár a térségünkben.
A nagy vagyonlenyúlás
A közvélemény csak az elmúlt napokban értesülhetett arról, hogy 1509 milliárd forint uniós támogatást kap a felsőoktatás, ez négyszer akkora összeg, mint az EU előző költségvetési időszakában. „Vétek lenne hagyni, hogy kelekótya professzorok és teszetosza rektorok maguk döntsenek arról, milyen egyetemi fejlesztésekre lehetne költeni ezt a sok pénzt. Kellenek melléjük valakik, akik sokkal jártasabbak a közpénzek „hatékony” felhasználásában.” Juhász Dániel írása.
https://nepszava.hu/3108513_a-nagy-vagyonlenyulas
Magyarország helyzete a minimálbér nagyobb emelését indokolt volna
A 2021-es minimálbér-tárgyalások különösen hosszú ideig tartottak, szakszervezeti nézőpontból felemás eredménnyel zárultak. A munkavállalói oldal egyik fajsúlyos képviselője végül nem írta alá a megállapodást. A munkaadók és a munkavállalók egyaránt a járvány veszteseit igyekeztek képviselni, és a harmadik féltől, a kormánytól várták a konfliktus megoldását. Utóbbi végül passzív szemlélő maradt, így jóval nehezebb volt kompromisszumra jutni, és munkavállalói oldalról talán nem is beszélhetünk jó szívvel vállalt kompromisszumról, legfeljebb valamiféle kármentésről. A cikk összehasonlítja a régiós átlagbéreket, a nettó minimálbér vásárlóerejét is.
Az ETUC fellép a szakszervezetek megsemmisítésére irányuló támadások ellen
A szakszervezethez való csatlakozás és a kollektív tárgyalásokhoz való jog alapvető emberi jog. A szakszervezetek elleni támadások azonban egyre gyakoribbak Európában. Tavaly több országból jelentették a szakszervezeti jogok megsértését, áldozattá válását és a diszkriminációt. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felszólítja az európai intézményeket, hogy vessenek véget a szakszervezetek ellen irányuló gyakorlatoknak.
február 5.
Segítség online oktatáshoz – tízezer pedagógust érint a félmilliós juttatás
Jelentős eszközbeszerzéssel és tanári pluszjuttatásokkal támogatják az oktatás digitális átállását – tudatta a Magyar Nemzettel a Klebelsberg Központ. A hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódása ellen küzdő pedagógusok két részletben félmilliós elismerésben részesülnek uniós pénzből; ez csaknem tízezer nevelőt érint. Decemberben kapták meg a pénz felét, a második részlet a következő hetekben érkezik meg a számlájukra. A cikk felidézte: tavaly nyáron a kormány tíz százalékos ágazati pótlékot vezetett be. Ez 20-40 ezer forint pluszt jelentett a pályán töltött idő és végzettség függvényében. Legjobban az intézményvezetők és helyetteseik jártak, egyeseknek csaknem duplájára nőtt a bére.
https://magyarnemzet.hu/belfold/segitseg-az-online-oktatashoz-9329870/
Idén nem tekintenek el a nyelvvizsgától, kell a diplomához
Nem tervezi a kormány, hogy nyelvvizsgamentességet ad az idén végző hallgatóknak – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Eduline kérdésére. Tavaly csaknem 110 ezer diplomát adtak ki az egyetemek nyelvvizsga nélkül. Idén is több ezren követelik, hogy a kormány – a járvány miatt – adjon felmentést. A minisztérium az online nyelvvizsgát ajánlja a diplomaszerzés előtt állók figyelmébe.
http://eduline.hu/felsooktatas/20210204_nyelvvizsgamentesseg_diplomahoz
A válogatás nem teljes körű!
