Kisfaludy László köznevelési intézményvezetőknek írt levelében valótlan tényállítások és nem létező határidők szerepelnek akadályozva ezzel az országszerte nagy erőkkel szervezett sztrájkot.
Az alábbiakban levelének néhány elemére reagálunk:
1. A szakszervezetek által benyújtott, sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot a sztrájkbizottsági ülésen a kormányoldalt képviselő Kisfaludy László még csak tárgyalni sem volt hajlandó. A szakszervezetek csak elhúzódó sztrájk esetére tettek olyan ajánlatot, hogy az érettségi tantárgyak esetében a tanítási órák ötven százaléka meg legyen tartva, hogy ne veszélyeztessük az érettségi eredményeket és a továbbtanulást. Szó sem volt a tanítási órák 100 százalékának megtartásáról a sztrájk kezdetétől kezdve. Amit tehát Kisfaludy László levelében állít, az nem felel meg a valóságnak.
2. A még elégséges szolgáltatás megszervezése nem irányulhat a sztrájk ellehetetlenítésére, nem tartalmazhat olyan határidőket és egyéb utasításokat, amelyeket a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló rendelet nem ír elő. Kisfaludy Lászlónak lett volna lehetősége a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás részletes szabályairól egyeztetni, utólag viszont ezt nem teheti meg.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzést hozott a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról, amelyben helybenhagyta az elsőfokú végzést, és többek között kimondta, hogy „KIZÁRÓLAG A KORMÁNYRENDELET RENDELKEZÉSEIT LEHET ÉS KELL ALKALMAZNI A MÉG ELÉGSÉGES SZOLGÁLTATÁSOK VONATKOZÁSÁBAN”.
Kisfaludy Lászlónak, az intézményvezetőnek vagy bárki másnak tehát nincs joga határidőket szabni a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozóan. A sztrájk előkészítését a sztrájkot helyben a sztrájkbizottság vagy a sztrájkot szervező személy végzi. A határidőket nem az intézményvezető határozza meg. Az együttműködési kötelezettség ugyanis nem azt jelenti, ahogy arról Kisfaludy László gondolkodik, hogy ő diktál. A határidőkre vonatkozóan a szakszervezetek kiadtak ajánlást, amely alapján helyben egyeztetnek a sztrájkszervezők az intézményvezetővel, de központi előírás nincs, mivel ilyet a még elégséges szolgáltatásokat szabályozó rendelet nem tartalmaz.
3. A szülők felé kérést bárki megfogalmazhat, mivel a kérés nem utasítás. A szülőknek pedig szíve joga eldönteni, hogy a sztrájkot támogatják-e azzal, hogy nem küldik gyermeküket a közoktatási intézménybe.
KÉRJÜK, HOGY MINDEN SZTRÁJKBAN RÉSZT VENNI SZÁNDÉKOZÓ KOLLÉGA KÖVESSE A SZAKSZERVEZETEK ÁLTAL KIADOTT TÁJÉKOZTATÓKAT! Ezek alapján egyeztessen az intézményvezetővel, ne fogadjon el olyan utasításokat, amelyek minden jogi alapot nélkülöznek, és amelyek tovább korlátozzák a sztrájkjog gyakorlását! Keressék a szakszervezetek internetes felületeit, hívják őket telefonon, és olvassák a https://pedagogusok.hu/sztrajk/ és a www.nedolgozzingyen.hu -tájékoztató oldalakat, ha a sztrájk lebonyolításával kapcsolatban kérdéseik merülnek fel!
A szakszervezetek minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vesznek a sztrájkjog biztosítása érdekében. Ezért van panaszunk az Alkotmánybíróságnál, és ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítettük, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.
Mert:
A SZTRÁJK ALAPJOG!
EGYRE TÖBBEN KÜZDÜNK AZÉRT, HOGY EZ MAGYARORSZÁGON IS ÍGY LEGYEN.
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ)
Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)
