Lényeges béremelés nem lesz jövőre sem. Vajon hány év telik még el enélkül? Rajtunk is múlik…
november 30.
Jövőre nem várható lényeges béremelés, 10 százalékos ígéret van
A cikk áttekinti a státusztörvényből adódó, januártól életbe lépő változásokat, táblázatot is közöl a bérekről, pótlékokról. Hasznos olvasmány.
december 1.
Civil szervezetek közös közleménye a szuverenitásvédelmi törvény ellen
Több mint 100 civil szervezet, köztük a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is közös közleményben tiltakozik a szuverenitásvédelmi törvény benyújtása ellen. Az aláírók felszólítják a kormányt, hagyjon fel a közügyekben aktív állampolgárok megbélyegzésével, megfélemlítésével.
A pedagógusok öt százaléka, 4314 tanár mondott fel idén az állami iskolákban
Az Átlátszó közérdekű adatigénylései után azt írta: 2023-ban összesen 4314 tanár szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát a tankerületek felügyelete alá tartozó iskolákban. A legtöbben a közép-pesti és a belső-pesti tankerületeket hagyták ott: minden 12. tanár innen távozott. A PSZ elnöke, Totyik Tamás az Átlátszónak kijelentette: „a kormány kommunikációban nagyon ügyes, de az oktatás működtetésében bukásra áll.” Elsősorban a fiatalabbak döntöttek a távozás mellett, a fővárosban és a megyeszékhelyeken élők, hiszen nekik általában jobbak az elhelyezkedési esélyeik, mint a kisebb településen lakóknak. A PSZ elnöke szerint az óvodákban is nagyjából ezer körülire tehető a távozók száma, továbbá az állami iskolákhoz hasonló nagyságrendben távozhattak az egyházi fenntartású intézményekből. A cikk felidézte Tóth Tünde, a PSZ alelnöke korábbi nyilatkozatát is.
A Kúria jóváhagyott két népszavazási kérdést – új sztrájkköveteléseink vannak
A Kúria a minap ismét jóváhagyta a PSZ két vezetője által korábban kezdeményezett népszavazás két kérdését. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Szabad vonalzó portálnak elmondta: céljuk összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges aláírást. A portál azt a magyar közoktatás napjára kiadott közleményünket is ismertette, amelyben jeleztük: a PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság bővítette a sztrájkköveteléseket. Ha továbbra sem sikerül megállapodni a kormánnyal, ismét sztrájk várható.
Szakszervezeti válasz a kormányzati kihívásra
Összefognak a szakszervezetek, a konföderációk a törvénymódosítás ellen, amely alapján a tagoknak maguknak kell gondoskodniuk tagdíjuk befizetéséről. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) közleményéből kiderül: a szakszervezetek attól tartanak, a csökkenő taglétszám miatt veszélybe kerül működésük, hiszen az érdekvédelmi szervezetek nemcsak tagjaik, hanem minden dolgozó érdekét képviselik. A MOMSZ találkozót hívott össze a közszféra szakszervezetei számára. Nyolc szervezet határozott fellépésről döntött a munkavállalói jogok eredményes képviselete érdekében. A rendezvényen részt vett Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke is.
https://hang.hu/belfold/szakszervezeti-valasz-a-kormanyzati-kihivasra-159764
https://momsz.hu/tagdijlevonas-megszuntetese-nyolc-szakszervezet-fogott-ossze/
Székesfehérvár: a Nyugdíjas Tagozat karácsonyi ünnepsége
Karácsony alkalmából nyugdíjas pedagógusait köszöntötte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Fejér Vármegyei Szervezetének Nyugdíjas Tagozata. Szeretnénk megköszönni a nyugdíjas pedagógusoknak azt a törődést és fáradozást, amivel felneveltek minket, méghozzá úgy, hogy ezt a hagyományt később a mi generációnk ne csak megtartsa, hanem tovább is adja az utánunk következőknek – mondta Jámbor Ferencné, a PSZ Fejér Vármegyei Szervezetének elnöke. A karácsonyi összejövetelek hagyománya három évtizedre nyúlik vissza. A rendezvényről beszámolt a Fejér vármegyei hírportál.
https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2023/12/nyugdijas-pedagogusok-karacsonyoztak-a-tovarosiban
Nemzeti konzultációs íveket gyűjtöttek a tanárok
Két pedagógus üres konzultációs íveket gyűjtött a szülőktől. A Kecskeméti Tankerületi Központ vizsgálatot indított. Az akció része lehet annak az ellenzéki kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy egymillió kitöltetlen kérdőív összegyűjtésével és beküldésével bizonyítsák, hogy a nemzeti konzultáció nem az emberek többségének véleménye – írta a portál. „Az ügy kivizsgálása folyamatban van. Az iskola, legfőképp a gyerekek, nem lehetnek semmilyen politikai kezdeményezés részesei” – közölte a tankerület vezetője.
december 2.
A tankerületek már a tanárok átvezénylését készíthetik elő a PSZ szerint
Az Átlátszó adatai szerint idén több mint 4 ezer tanár távozott, de csak 707 álláshirdetés van a meghirdetve. A PSZ szerint ennél jóval több üres állás van. Totyik Tamás elnök az RTL híradónak arról is beszélt: kevesebb mint ezer pályakezdő állt munkába, a tanárhiány miatt megindult a fejvadászat, hogy tanítani csábítsák a végzős. Szerinte a tankerületek az átvezényléseket készítik elő a jövő évre: bekérik a tanároktól a végzettséget igazoló papírokat, hogy hová lehet őket beosztani, az intézményvezetőknek pedig a tanárhiányról kell nyilatkozniuk. Elsősorban a természettudományt és idegen nyelvet tanító pedagógusokat vezényelhetik át környékbeli iskolákba.
https://rtl.hu/hirado/2023/12/02/tanar-letszam-felmondas-reszmunkaidos-tanarok-atvezenyles
„Se prevenció, se áldozatvédelem” – megrázó, ami az iskolákban történik
Törvénymódosító javaslatot nyújt be az iskolai bántalmazás visszaszorítására a Sokszínű Magyarországért Képviselői Csoport. Ellenzéki politikusok döntésüket azzal indokolták, hogy a helyzet napjainkra tarthatatlanná vált: ki származása, ki nemi identitása, ki közéleti szerepvállalása miatt részesül diszkriminatív bánásmódban, miközben elérhető segítség alig van. A mintegy húsz ellenzéki politikust tömörítő képviselői csoport arról tájékoztatott: a ,,LÉPJ FEL! – közösen az iskolai bántalmazás ellen” kampányt azok a felmérések hívták életre, melyek azt mutatták, hogy a hivatalos adatok rendkívül félrevezetőek. A problémák a legtöbb esetben már el sem jutnak a szülőkhöz, pedagógushoz, de a gondokról a szakemberek sem értesülnek. A kormánynak nincs egységes szakpolitikája, hogyan lehet központilag kezelni a bántalmazó eseteket: se prevenció, se áldozatvédelem – jegyezték meg.
Magyarország a diáköngyilkosságok élmezőnyében
Bár nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas a diáköngyilkosságok vagy önkárosító kezdeményezések száma Magyarországon, mindezt nem követi az iskolapszichológusi hálózat fejlesztése. 980 fő, vagyis egyharmadnyi szakember hiányzik az ellátórendszerből, amelyet a státusztörvény tovább lazított.
Magyar innováció segíthet megelőzni az iskolai bántalmazást
A magyar tizenévesek 85 százaléka legalább egyszer megtapasztalta az iskolai bántalmazást, kétharmadukat rendszeresen éri ilyen. Tízből nyolc eset jellemzően rejtve marad, mindezek következménye, hogy a magyar fiatalok 15%-a küzd valamilyen mentális zavarral. Csak novemberben két tini vetett véget életének Magyarországon, ami vélhetően megelőzhető lett volna, ha van kivel megbeszélniük problémáikat. A zárkózott kamaszoknak segíthet egy, a mentális jóllétet támogató új hazai mobilapp, a Healmindset, amelyben a felhasználók chaten, anonim módon pszichológusoktól kaphatnak azonnali tanácsokat.
december 4.
Jön az átvezénylés a pedagógusoknál?
A PSZ-hez is érkeztek hírek, hogy az igazgatókkal összeíratják a pedagógusok végzettségét, órabeosztását. Ez arra is utalhat, hogy a pedagógushiány miatt jövőre akár átvezényelhetik a tanárokat – mondta a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorának. Ha normális partneri kapcsolat lenne az államtitkársággal, a szakszervezetnek erről lehetne hivatalos információja is, ám szerinte káosz van az oktatásirányításban.
https://www.youtube.com/watch?v=FYZgK9WLQN8
Pintér Sándor a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát ígérte, az igazgatók, tanárok vizsgáztatását
Sok kritika érte a Nemzeti alaptantervet, ezeket meg kell vizsgálni. A jövő év egyik fontos témája lesz az új alaptanterv kidolgozása. Ennek érdekében a kormány nevelési kormánybizottságot hoz létre, amelynek vezetője a miniszterelnök lesz – mondta Pintér Sándor a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán. A belügyminiszter arról is beszélt, jövőre központi téma lesz az oktatási rendszer digitalizálása. Úgy látja: az új jogviszony bevezetése, ismertebb nevén a státusztörvény mindenkinek érdeke. Erről több mint hússzor egyeztettek a pedagógus szakszervezetekkel. Ismertette a státusztörvény részleteit, ezek szerinte hozzájárulnak a közoktatás fejlesztéséhez. Hozzátette: az iskolaigazgatóknak és egy-egy tanárnak is vizsgáznia kell az új törvényből, hogy a minisztérium felmérje, mennyire sajátították el annak tartalmát. Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője arra volt kíváncsi, hogy az idén távozó 4314 pedagógus közül miért nem kapta meg mindenki a neki járó végkielégítést. Pintér Sándor szerint 1200 pedagógus kérte az új státusztörvény miatt munkaviszonya megszüntetését, nem 4314, tehát végkielégítési problémája nem lehet 4314 főnek.
https://telex.hu/belfold/2023/12/04/pinter-sandor-miniszteri-meghallgatas-kulturalis-bizottsag
2024 januárjában biztosan meglesz a pedagógusok 10 százalékos béremelése
Pintér Sándor meghallgatásán arról is beszélt: az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal a tanárok nagy része is egyetért. A pedagógusok 70 százaléka azt mondta, a bérek megállapításakor vegyék figyelembe a teljesítményt, ezért nem fog mindenkinek emelkedni a bére. Az új törvény rendezte a nyugdíjba vonuló pedagógusok alkalmazásának kérdését, a felzárkózó településeken tanítók bérét 20 százalékkal magasabban állapíthatják meg, segítve, hogy több tanár vállaljon munkát ezeken a településeken. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében megszüntették a pedagógusok önértékelését és csak a Pedagógus I. fokozat megszerzése maradt kötelező. A miniszter megemlítette a tanárok teljesítménymérésének és a tankerületi intézményrendszernek a felülvizsgálatát, valamint a diplomával rendelkezők számára a rövid ciklusú tanári képzés lehetőségének kiszélesítését.
Cél, hogy minden iskolásnak legyen szakmája 2030-ra
A Tanítsunk Magyarországért program célja az, hogy 2030-ra minden mai általános iskolás rendelkezzen legalább szakmával vagy továbbtanuljon – mondta György László, a program koordinációjáért felelős kormánybiztos a Nyíregyházi Egyetemen. Kiemelte, ez azért nagyon fontos, mert vannak olyan települések, melyek távol esnek a munka- és a továbbtanulási lehetőségektől. Az ezen településekről származó gyerekek 54 százalékban korai iskolaelhagyóvá válnak.
A 444 egyik filmjét vetítette diákjainak egy egyházi gimnázium fizikatanára
A 444 egyik aktuálpolitikai filmjét vetítette le diákjainak a Budapesti Piarista Gimnázium egyik fizikatanára – tudta meg a Mandiner. „Az adott filmrészlet megítélésem szerint nem illeszkedik a tantárgy tematikájához, és annak aktuálpolitikai tartalma miatt is szakmai hiba volt a levetítése. Az érintett kolléga a felelősségét elismerte, és szóbeli figyelmeztetést kapott. Aktuálpolitikai témájú filmek lejátszása nem gyakorlat az iskolánkban” – reagált az iskolaigazgató.
Folytatódik az aHang és az Egységes Diákfront kampánya, megnyílnak a gyűjtőpontok
Egymillió üres nemzeti konzultációs ívet szeretne összegyűjteni a következő hónapokban az EDF és az aHang. Csaknem 500 helyszínen le lehet már adni az összegyűjtött üres íveket.
Mit kaphat a pedagógus karácsonyra a diákoktól?
Az etikai kódex a tanári fizetéshez viszonyítja, hogy a pedagógus milyen értékben fogadhat el ajándékot osztályától, tanítványaitól. Elgondolkodtató, hogy a keretbe vajon beleférhet-e egy több ezer forintos vásárlási utalvány, egy csemegekosár vagy egy páros színházjegy. Hogy mekkora az az apróság, amit a tanár elfogadhat, arra a Nemzeti Pedagógus Kar Etikai kódexe is kitér: „A pedagógus a növendékeitől, a tanítványaitól, a szülőktől és a pedagógiai folyamat szereplőitől – a mindennapi életben szokásos kisebb figyelmességek kivételével – aránytalanul nagy értékű ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el, nem adhat. Ilyesmit soha senkitől, semmilyen mértékben nem várhat el.”
https://eduline.hu/kozoktatas/20231130_karacsonyi_ajandek_pedagogus_gyerek
Vita a tanárok megítéléséről, jár-e nekik béremelés…
Az mfor.hu közölte egyik olvasója levelét arról, hogy szerinte miért nem érdemel fizetésemelést a pedagógusok többsége. Jöttek a vélemények pro és kontra.
https://mfor.hu/cikkek/aranyelet/kiverte-a-biztositekot-a-pedagogusokat-kritizalo-szulo-levele.html
Az eredeti olvasói levél:
december 5.
Az OECD országok átlaga visszaesett, a magyar diákok teljesítménye nem romlott
Míg az OECD országok – köztük az oktatási “mintaállamok” – átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarországon nem volt szignifikáns változás – hangsúlyozta a PISA-mérés eredményeit bemutató sajtótájékoztatón az Oktatási Hivatal elnöke. Brassói Sándor elmondta: a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD közzétette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. A nagyon fontos látleletet adó, a 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott – jelentette ki az OH elnöke. Magyarországon a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken, a digitális átállást is sikerrel vették a tanulók, még a rosszul teljesítő diákok aránya is csökkent.
A Belügyminisztérium szerint a magyar diákok a nemzetközi átlagban vannak
A Belügyminisztérium pozitívan értékelte a PISA-eredményeket, hangsúlyozva, hogy a magyar diákok az OECD átlag felett teljesítettek. Közleményében a rosszabb eredményeket a világjárvány okozta iskolai korlátozásokkal magyarázta, mert az összes mért országban érezhetően romlottak a szövegértési és matematikai eredmények.
https://telex.hu/belfold/2023/12/05/belugyminiszterium-pisa-eredmenyek-ertekeles-diakok-teljesitmeny
Szerény a magyar diákok teljesítménye
A PISA-felmérések eredményeiből az derül ki, hogy a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai tesztet, mint tavaly. A szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye: az eddigi második legrosszabb eredményt érték el a háromévente megtartott vizsgálatok történetében. Apró vigasz, hogy a harmadik tudásterületnél, a természettudományokban a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi, 2018-ban felvett teszthez képest. Továbbra is igaz, hogy a magyar diákok pontszámát jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge.
Folyamatosan csökkent a PISA-mérésen a magyar diákok teljesítménye
A tanári szabadság korlátozása, a tanterv is közrejátszik abban, hogy rosszak az eredmények – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Klubrádió Esti gyors c. műsorának. Ráadásul a járvány alatt bevezetett távoktatás után a kormány nem adott lehetőséget a lemaradók felzárkóztatására. A rosszul teljesítő diákok nagy részének munkaerőpiaci esélyeit rontani fogja a mesterséges intelligencia, ezen is el kellene gondolkodnia a kormánynak. Ezen a linken 10.10-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2023-december-05-kedd-1815-37477
Aggasztó, hogy a társadalmi különbségeket nem tudja csökkenteni a kormány
A kormány a világjárvány idején a távoktatásban nem függesztette fel a tantervet, nem fordított energiát a lemaradó diákok felzárkóztatására, ennek is következménye a mostani rossz PISA-eredmény matematikából – mondta Totyik Tamás, PSZ elnöke az ATV híradónak.
A pedagógusok átvezénylését készíthetik elő a tankerületek
Egyre súlyosabb a tanárhiány, átvezénylés várható a pedagógusok körében – mondta a PSZ elnöke a Szeged TV híradójának is. A státusztörvény miatt több mint 4000 tanár mondott fel január óta, miközben ősszel mindössze ezer pályakezdő állt munkába. Az összeállítás idézte Tarnay Attila vármegyei elnök korábbi nyilatkozatát is a felmondásokról.
Totyik Tamás: az átvezénylés is csak a pénzkivonásról szól az oktatásban
Januártól elsősorban a férfi és a gyermektelen pedagógusokat, közülük is leginkább a természettudományos tárgyakat és az idegen nyelveket oktatókat veszélyezteti az átvezénylés – véli a PSZ elnöke. Totyik Tamás szerint az is előfordulhat, hogy még a tankerületi munkatársakat is átvezénylik, már nézik, kinek milyen pedagógusdiplomája van. Az óriási tanárhiányt azonban ez akkor is csak legfeljebb 44 napra csökkenti, így az állami oktatás színvonala tovább csökken. A PSZ elnöke a Hírklikknek nyilatkozott.
Totyik Tamás:,,összebeszéd” kellene Csák János és Pintér Sándor között
A PSZ elnöke az atv.hu portálnak Csák János miniszter ötletéről (kitiltaná a mobilokat az iskolákból) azt mondta: az okostelefont értelmes célokra kell a tantermekben használni és nem kitiltani. Totyik Tamás felhívta a figyelmet, hogy a 14-18 éves diákok 90 százalékának van okostelefonja. Hangsúlyozta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter fontosnak nevezte a digitális fejlesztést az oktatásban, e téren az okostelefonokra kellene összpontosítani. Digitális mérésre lehetne applikációkat használni, de akár adott témakörhöz tartozó filmeket is lehetne nézni – tette hozzá a PSZ elnöke, az észt oktatásból hozva példát, hogyan tudja a tanulókat a kötelező ismeretanyag elsajátításában segíteni az okostelefon. Szerinte „összebeszédre” lenne szükség Csák János kulturális és Pintér Sándor belügyminiszter között, mert most éppen egymásnak ellentmondva nyilatkoztak.
https://www.atv.hu/belfold/20231205/mobiltelefon-oktatas-iskola-tiltas-szabalyozas-csak-janos
Korlátozná a telefonhasználatot az iskolákban Csák János
A TikTok betiltására nem lát lehetőséget, azon viszont dolgoznak, hogy az osztálytermekbe beengedjék-e a telefonokat – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán. A telefonhasználat teljes tiltásával korábban az Adom Diákmozgalom és a Nemzeti Pedagógus Kar sem értett egyet.
A tárgyalás előtt nyújtott be értelmezhetetlen adatokat a tankerület a bíróságnak a kirúgott tanárok perében
Kedd délelőtt folytatódott a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok pere a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán, s bár Halász Krisztián tanácselnök bíró szerette volna lezárni a lassan egy éve húzódó perfelvételi szakaszt, erre most sem kerülhetett sor. A bíró az előző, november 2-ai tárgyaláson – miután a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetője, Marosi Beatrix sem tudta egyértelműen megmagyarázni, miért öt tanár rúgtak ki a Kölcseyből polgári engedetlenség miatt, holott az akcióban többen vettek részt – pontos listát kért arról, ki mennyit és hányszor mulasztott, ám leginkább csak a tankerületi rendszer bürokratikus működésével szembesülhetett. A bíró szóvá tette a tankerületi központ jogi képviselőjének, hogy a kért kimutatást, bár egy hónapjuk volt rá, csak december 1-jén, péntek éjjel 11-kor küldték el a bíróságra, így azt nem tudta részletesen átnézni.
https://nepszava.hu/3217785_tankerulet-per-kolcsey-ferenc-gimnazium-burokracia
december 6.
Beleragadtunk a XIX. századba, miközben itt a mesterséges intelligencia
Külföldi példákat is sorolt Totyik Tamás, a PSZ elnöke arra, hogyan lehetne a tanulók teljesítményét javítani. Az ATV Start/Szigorlat műsorának nyilatkozott, reagálva a magyar diákok PISA-mérésen elért eredményére. Jelezte: beleragadtunk a XIX. századi tantervbe, a központosított tanterv, az egyentankönyv nem vezet eredményre Magyarországon, ráadásul más mentalitású diákgenerációról van szó, ez mást módszert követelne a pedagógusoktól. Közben sarkunkban van már a mesterséges intelligencia. Szó volt arról is, hogy „a szuverenitásvédelem jegyében” továbbra is Brüsszeltől várja a magyar pedagógusok béremelését a magyar kormány.
Az összeírás is az átvezénylést készíti elő?
Nagy valószínűséggel azt készítik elő a tankerületek, hogy a pedagógushiány miatt a tanárokat átvezényelhetik (bizonyos távolságra), vagyis ugyanúgy átvezényelhetők lesznek, mint a rendvédelmi dolgozók – erről is nyilatkozott Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Heti TV Pirkadat c. műsorának. Szó volt a magyar diákok teljesítményéről, amelyet a legutóbbi PISA-felmérésen értek el. „Normális” körülményeket kellene teremteni az oktatásban, hogy jobb eredmények szülessenek, ráadásul a XXI. században nem is lexikális tudásra, hanem kompetenciákra, készségekre van szükség. Kitért arra is, hogy a PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság frissítette a sztrájkköveteléseket, kezdeményezve a sztrájkbizottsági tárgyalások újabb fordulóját, de az interjú időpontjáig válasz nem érkezett.
https://www.youtube.com/watch?v=nkdvHP_Ytpk
PSZ: a kormány ismét átverte a pedagógusokat
A nevelésügyi kormánybizottság létrehozásáról, egy valódi oktatási reform előkészítésének szükségességéről is nyilatkozott Totyik Tamás, a PSZ elnöke a frisshirek.hu portálnak. Azt is mondta, a kormány ismét nem teljesítette a pedagógusoknak tett ígéretét, nem csökkentette a bérkülönbségeket a diplomás átlagkeresetekhez viszonyítva, hanem még növelte is. Szuverenitásvédelmet emleget, de Brüsszeltől várja a magyar pedagógusok béremelését. „Előbb-utóbb eljön az idő, amikor fenyegetéssel és megfélemlítéssel már nem megy a kormány semmire. Kérdés, mikor lesz ez…” – mondta az elnök.
Hiába jelentkeznek többen pedagógusképzésre, egy részük lemorzsolódik, vagyis nem pótolják a nyugdíjba menőket
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az idén felvettek viszonylag magas számát az egyre alacsonyabb ponthatárok is magyarázzák. „Ha megfigyeljük az átlagpontszámokat a tanárképző intézményekben, akkor a két évvel ezelőtti pontszámok 80%-ával is felvételt lehetett nyerni.” A szakszervezet elnöke, Totyik Tamás elmondta, hogy valójában nem a felvett hallgatók száma a lényeges, hanem a pályakezdők száma, „ugyanis 2010 óta megfigyelhető az a folyamat, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatóknak csupán negyede marad a pályán.” Az Átlátszónak nyilatkozott az elnök.
Nem éri meg a gyakornokoknak feljebb minősülni, inkább elfelejtik beadni a portfoliót
Kevesebbet kereshet az a fiatal tanár, aki gyakornokból a Pedagógus I. kategóriába kerül. Az Oktatási Hivatal egyelőre annyit tesz, hogy jogszabályellenesen kitolja a beadási határidőt. A múlt héten sok pedagógus kapott emailt az Oktatási Hivataltól, amelyben az áll, hogy november 30-tól „egyedi elbírálás alapján” az e-portfolió felülete újból megnyílik nekik, január 31-ig lehetőségük van feltölteni a minősítéshez szükséges portfoliót. Ez a történet inkább arról szól, hogy az Oktatási Hivatal minden eszközzel igyekszik elfedni a tanárhiányt, és minél kisebb pénzből finanszírozni a béreket.
A 15 éves magyar diákok 26 százaléka funkcionális analfabéta
Matematikából a PISA-felmérés történetének legrosszabb magyar eredménye született, szövegértésből pedig a 15 évesek 26 százaléka nem képes egy egyszerű szöveg értelmezésére sem. A mérést háromévente végzik, azonban a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi – ami eredetileg 2021-ben lett volna – egy évvel későbbre, vagyis 2022-re tolódott. Ekkor írták meg a tesztet azok a 15 éves diákok, akik a 2020-as évtől kezdve országonként változó időtartamon keresztül, de zömében online, otthonról tanultak a koronavírus-járvány miatt. Ennek hatása pedig látszik is a nemzetközi eredményeken. Bár a természettudományos eredmények nem változtak túl jelentősen, a matematika OECD-átlaga a 2018-as eredményhez képest 15, a szövegértés pedig 10 ponttal esett vissza, ami azt jelenti, mintha szövegértésből egy félév, matematikából pedig háromnegyedév tanulása kiesett volna.
https://eduline.hu/kozoktatas/20231205_Pisa_2022_OECD_eredmenyek_matematika_es_magyar_visszaeses
A stagnálás is eredmény
A 2022-es PISA-felmérés számai nem mutatnak jelentős eltérést a 2018-as adatokhoz képest, a stagnálás pedig értékelhető eredményként is. Az már más kérdés, hogy az eddigi legjobb, 2009-es szinttől továbbra is jelentősen elmaradnak a mai magyar diákok képességei – fejtette ki a PISA-felmérés eredményeiről Nahalka István oktatáskutató.
https://hang.hu/belfold/pisa-felmeres-a-stagnalas-is-eredmeny-de-2009-tol-elmaradunk-159848
A nevelésügyi kormánybizottság egy abszurd tragikomédia újabb fejezete
Sem politikai, sem szakmai érvek nem támasztják alá a belügyminiszter bejelentését, hogy az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásához szükség lenne egy olyan nevelésügyi kormánybizottság létrehozására, amelynek vezetője a miniszterelnök lesz – vélik elemzők. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője reméli, ez nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor tollat ragad, és nekiáll megírni az új alaptantervet. Nahalka István oktatáskutató szerint rendkívül problematikus, ha a politikusok szakkérdésben elkezdenek okosakat mondani, hiszen nem tudnak, mert nem az ő szakmájuk.
december 7.
A mobiltelefon használata az iskolákban nem az állam dolga, ne is akarja szabályozni
Sikamlós talajra lépett Csák János, amikor a parlament népjóléti bizottságában arról beszélt: a Kulturális és Innovációs Minisztériumban „most dolgoznak azon, hogy brit mintára az osztálytermekbe beengedjük-e a mobiltelefonokat vagy ne”. Egyrészt, mert ez a magyar iskolákban már szabályozva van, másrészt az órákon való kreatív használata csak a diákok érdekét szolgálná. Sőt, az iskolákban ma már inkább a mesterséges intelligenciával kellene foglalkozni, hogy felkészítsék a gyerekeket, miképpen használják majd.
„Az állam fillérre ugyanúgy finanszírozza az egyházi és az állami iskolákat”
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hajdúdorogi Főegyházmegye debreceni görögkatolikus oktatási és képzési központja felújított épületének ünnepélyes megszentelésén azt mondta: gyakran az a vád éri a kormányt, hogy „ingatlanokat játszanak át” az egyházaknak, holott ez fordítva igaz: az emberek akarják egyházi iskolákba járatni a gyerekeiket, az egyház hajlandó átvenni és működtetni az intézményeket, a közfeladat-átvállalást pedig a kormány támogatja. Az állam fillérre ugyanúgy finanszírozza az egyházi és az állami iskolákat – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Új okostankönyvek érhetők el a Nemzeti Köznevelési Portálon
Az egyéni tanulási teljesítmény növelésére alkalmas, motiváló, személyre szabható digitális kiegészítő elemek fejlesztésével új okostankönyvek érhetők el decembertől a Nemzeti Köznevelési Portálon – közölte az Oktatási Hivatal.
december 8.
Ha az unió és a baloldal….
Hankó Balázs felsőoktatásért, szakképzésért is felelős államtitkár az Indexnek nyilatkozott egyebek mellett a pedagógushallgatókról, az elvándorlásról, a bérekről is. Idézet ebből: „Teljesen egyetértünk azzal, hogy a pedagógusok bérét jelentősen és átfogóan emelni kell. A cél, hogy a tanárok átlagbére elérje a 800 ezer forintot. 170 ezer pedagógus van. Ezt finanszírozni hatalmas kiadás a mostani háborús időkben, amikor egyszerre kell védenünk a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a gazdaságot, a nyugdíjakat, és a béreket. A kormány a költségvetés terhére 10 százalékos pedagógus béremelést tudott megelőlegezni idén, és januárban is meglesz a további 10 százalékos emelés a köznevelésben és a szakképzésben egyaránt. Ennél nagyobb béremelés akkor lehet, amikor Brüsszel végre utalja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Tegyük hozzá, hogy akár már most januártól is emelkedhetne nagyobb mértékben a pedagógusok bére, ha a magyar baloldali európai parlamenti képviselői havi 6 milliós fizetésért nem azzal lennének elfoglalva, hogy akadályozzák a hazánknak járó unió források kifizetését. Ha az Európai Unió az országjelentésekben bizonyos fejlesztéseket tűz ki célul, akkor teljesen jogos és releváns az, hogy az ehhez kapcsolódó forrásokat is biztosítsa.”
A válogatás nem teljes körű!
