A tiltakozások sikertelenségével, az intézményekben tapasztalható retorziókkal is magyarázható, hogy csak néhány akció maradt talpon. Nem szabad feladni, pedig a szakszervezetek működését is korlátozzák jövőre. Nincs más út, mint az összefogás, a tagszervezés.
november 24.
A diákok leterheltségén enyhíthetne egy eredményes népszavazás
Újra zöld utat adott a Kúria az oktatási népszavazás két kérdésének. A népszavazást kezdeményező Pedagógusok Szakszervezetét is meglepte döntés. Totyik Tamás elnök azt mondta, egyelőre kivárnak, hátha valaki ismét az Alkotmánybírósághoz fordul – a Szeged TV híradójának nyilatkozott a kiadott közleményünk alapján. Ezen a linken 8.40-nél kezdődik az összeállítás, amelyben ismertették azt is: a sztrájkbizottság a tárgyalások folytatását kezdeményezte.
Elég érettek vagyunk egy népszavazáshoz? A Kúria „kétigennel” felelt
A Kúria az Alkotmánybíróság elutasító döntése után ismét megvizsgálta a PSZ két vezetője által tavasszal kezdeményezett népszavazás két kérdését, és újra azt állapította meg, hogy a kérdések egyértelműek. Ezen döntést is meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon – erről is szó volt a Civil Rádió 117 perc c. műsorában, melynek Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke nyilatkozott. Beszélt a státusztörvény hatására távozott pedagógusok, oktatásban dolgozók számáról, jelezve: egy kolléga távozása is óriási veszteség a diákoknak. Kitért arra is, hogy a PSZ és a PDSZ alkotta sztrájkbizottság új követeléseket is megfogalmazott, erről levélben tájékoztatta az államtitkárt, szorgalmazva a tárgyalások újabb fordulóját.
PSZ: nincs érdemi indok, amely miatt ne lehetne népszavazást tartani
A Kúria döntése szerint egyértelműek a PSZ vezetőinek kérdései, így népszavazásra bocsátható két kérdés a heti óraszámok csökkentéséről és a tantervi szabadságról. Az érdekképviselet alelnöke, Gosztonyi Gábor az InfoRádiónak úgy fogalmazott: a Kúria végzésével meglepte a Pedagógusok Szakszervezetét a magyar közoktatás napjára. „Kimondták, hogy a két kérdést egy átlagosan tájékozott választópolgár is képes egyértelműen megválaszolni, úgyhogy nincs semmi olyan indok, ami miatt ne lehetne ezekben népszavazást tartani” – jelezte az alelnök.
Több ezer pedagógus távozása után új követeléseket fogalmazott meg a sztrájkbizottság
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkköveteléseket fogadott el, ezeket levélben elküldte a kormánynak. Azzal a szándékkal, hogy folytassák a korábban megszakadt és kiüresedett sztrájkegyeztetéseket, de az új követelésekről.
https://g7.hu/kozelet/20231124/tobb-ezer-tanar-tavozasa-utan-itt-vannak-az-uj-sztrajkkovetelesek/
november 25.
Az akciók célja, hogy felélesszék a reményt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Pedagógusok Szakszervezetével folytatja a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal. Levelet is írtak Maruzsa Zoltán államtitkárnak és közölték, ha ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, folytatják a sztrájkot. De a jogszabályi kiskapukat mindenképp ki fogják használni azért, hogy láthatóak legyenek a sztrájkok. Bevonják a szakképzésben dolgozókat is, akik tényleges sztrájkot tudnak tartani a munkahelyeiken. A PDSZ az Országos Közös Akarat tagjaként segít az Egységes Diákfrontnak az egymillió kitöltetlen nemzeti konzultációs ív begyűjtésében is. A Szülői Hang folyamatosan akcióban van, miként a Zebraszerda is. A Társaság a Szabadságjogokért videója „ne maradjunk csendben, ne higgyék azt, hogy mindent elfogadtunk” címen tekinthető meg a Youtube csatornán.
https://hirklikk.hu/kozelet/az-oktatasi-akciok-celja-hogy-felelesszek-a-remenyt/424527
Túl kevés az egyetemista Magyarországon
Az össznépességet tekintve Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőfokú oktatásban tanulók aránya Európában az elmúlt években – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrég frissített adataiból. A statisztikák a 2021-es adatokkal frissültek, ezek szerint ebben az évben hazánkban mindössze 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában, ennél alacsonyabb eredmények csak Romániában (2,93 százalék), Szlovákiában (2,59) és Luxemburgban (1,20 százalék) születtek.
https://nepszava.hu/3216624_egyetemi-hallgatok-magyarorszag-arany-europa
november 26.
„A hivatástudatunkkal élnek vissza, ami erkölcstelen”
Másodszor is tanárballagással hívták fel a figyelmet a közoktatás tarthatatlan helyzetére egyházi iskolák pedagógusai Budapesten. A tavaly novemberben megszervezett első ballagás óta nagyobb mértéket ölt a pályaelhagyás, ami nemcsak az állami, hanem az egyházi intézményeket is sújtja. Az eseményen körülbelül kétszázan vettek részt. Az első felszólaló egy pályakezdő pedagógus, Kakucs Katalin volt, aki a tanárballagás előtt felkereste volt egyetemi szaktársait, s kiderült: három évvel a diploma megszerzése után a történelem szakosok 40, az angol szakon végzetteknek mindössze 18 százaléka tanít, de még nekik is mintegy felük pályaelhagyáson gondolkodik. A második felszólaló Lakatos Máté volt, a tanárballagást szervező Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetségének elnöke, aki jelezte, hogy januárban kampányt indítanak: „tanárnak lenni jó, de nehéz”.
https://nepszava.hu/3216777_oktatas-egyhazi-iskolak-tanarballagas-palyakezdok
További:
https://24.hu/belfold/2023/11/27/tanarballagas2-0-oktatasugy-kereszteny-pedagogusok-tuntetes/#
A Qualitas Gimnázium igazgatója szerint a kormányhivatal döntése miatt 300 tanuló kerülhet utcára
A Fővárosi Kormányhivatal elutasította a Soroksárról elköltöztetett Qualitas Gimnázium működési engedélyének módosítását. Az iskola fenntartója szerint a Belügyminisztérium államtitkára, Maruzsa Zoltán nem támogatta a kérelmüket. „Az államtitkárság szerint azt már 2023. május 31-ig kellett volna előterjesztenünk, úgy, hogy a kiürítésünkre 2023. szeptember 12. napján
került sor” – írta levelében az iskola igazgatója, Ott Ferenc, aki szerint most csaknem 300 tanuló, köztük 70 végzős és több mint 20 pedagógus kerülhet önhibáján kívül az utcára.
november 27.
Félmilliárdot spórolnának a státusztörvény miatt távozó tanárok végkielégítésén
A státusztörvény miatt távozó mintegy kétezer pedagógus felét érintheti, hogy a tankerületek nem akarják kifizetni a nekik járó végkielégítést, csak a felét vagy a harmadát – mondta a Szabad Európának Nyitrai Károly ügyvéd, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megbízásából látja el tanárok jogi képviseletét. Itt nem hagyományos végkielégítésről van szó, hanem kifejezetten a pedagógusok mostani jogállásváltozásának idejére, erre az egy alkalomra megalkotott végkielégítésről, amely egyébként jóval szerényebb mértékű, mint ami korábban járt volna a tanároknak. Az ügyvéd szerint a tankerületek egyértelmű jogi érvet még nem tudtak mondani, miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak ilyen esetekben. A kifizetéseket követően lehet jogorvoslattal élni, ezért azt tervezik, hogy próbapert vagy próbapereket indítanak, és azok lezártát követően mindenkinek jogsegélyt nyújtanak, akit érint.
Keresztény pedagógus szervezet alakult
A második tanárballagáson mutatkozott be az újjáalakult Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége. Mikesy András, aki az előző ballagás szervezője volt, úgy véli, a keresztény, jobboldali hátterű pedagógusokat a szakszervezetek nem tudták megszólítani. – Mi nem elszívni akarjuk más szervezetek tagjait, sőt, bátorítjuk őket, hogy vállaljanak aktív szerepet a közös ügy érdekében abban a szervezetben, amelyhez csatlakoztak. Mivel a tavalyi tanárballagás meg tudott mozgatni olyan pedagógusokat, akiket a szakszervezeteknek nem sikerült, egyértelmű lett, hogy van létjogosultsága egy keresztény érdekképviseleti szerv beindításának. Azok számára, akik pártpolitikai háttérmachinációkat sejtve nem akartak az eddigi megmozdulásokhoz, pedagógus szervezetekhez csatlakozni, szeretnénk új lehetőséget kínálni. Mi ugyanis nagyon határozottan valljuk, hogy nem akarunk beleállni pártpolitikai kérdésekbe – fogalmazott Mikesy András, aki szerint szakmai céljaik nagyjából megegyeznek a többi szakszervezetével.
80 ezer forintra büntettek egy diákot a múzeumi akció miatt – gyűjtik az üres nemzeti konzultációs íveket
Perlaki-Borsos Noel, az EDF elnökségi tagja azt mondta, 80 ezer forintra bírságolta őt a rendőrség, miután társaival másfél hete akciózni ment a Néprajzi Múzeumba, ahol az intézmény elkordonozott egy melegeket ábrázoló fotót. Kiss Gergő, az Egységes Diákfront tagja a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a következő hetekben szeretnének összegyűjteni egymillió példányt a kormány nemrégiben kiküldött nemzeti konzultációs íveiből. Láthatóvá tennék, hogy egymillió ember „igenis az oktatást tartja Magyarországon az egyik legfontosabb kérdésnek, nem pedig a láthatatlan bajok kergetését a szekrényben”. Jelenleg aktivistákat toboroznak, már több mint 12 ezren jelentkeztek a feladatra. December 4-től leadópontokat nyitnak, ahol várják az üres íveket.
El a kezekkel a honvéd szakszervezetektől!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) döbbenten olvasta azt a Semjén Zsolt által benyújtott alaptörvény-módosítást, amely miniszteri rendeletekben kívánja rendezni a honvédek jogait és kötelezettségeit, valamint megtiltja a szakszervezetek működését a honvédelem területén. Az ÉSZT követeli a módosítás visszavonását, a szakszervezetek egyre erőteljesebb üldözésének megszüntetését, a munkavállalók jogainak helyreállítását.
https://szakszervezetek.hu/kozlemenyek/30800-el-a-kezekkel-a-honved-szakszervezetektol
november 28.
PSZ: béralku helyett bérdiktátumot kapnak a pedagógusok
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint amíg a kormány nem tudja rendezni az Európai Bizottsággal a jogállamiság kérdését, addig nem teszi bele a több mint 80 százalékos önrészt sem a pedagógusok bérrendezésébe. Totyik Tamás azt mondta az InfoRádiónak, hogy januárban csak 10 százalékos bértömeg-emelés várható. Közben több mint ötezer pedagógus hagyta el a pályát 2023 januárja és 2023 novembere között, miközben csupán 800-900 a pályakezdők száma. Szerinte mindez „a katasztrófa felé fogja sodorni a rendszert”.
https://infostart.hu/belfold/2023/11/28/psz-beralku-helyett-berdiktatumot-kapnak-a-pedagogusok
10 százalékot ígér a kormány jövőre is
Akár ékezik uniós pénz, akár nem, januártól 10 százalékkal emeli a kormány a pedagógusok bérét – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.
A kormány szerint sokan akadályozzák a tanárok fizetésemelését
A pedagógusok már rég megkaphatták volna a fizetésemelésüket, ha Dobrev Klára, Gyöngyösi Márton, Ujhelyi István, Donáth Anna, Cseh Katalin, Rónai Sándor, Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba nem a saját hazája ellen, nem a magyar pedagógusok ellen dolgozna – írta a Facebookon Rétvári Bence parlamenti államtitkár.
Már a zebraszerdás tüntetőkre is rászáll a rendőrség
A Zebraszerda Budapesten kezdeményezett akciójához több vidéki városban is csatlakoztak. Veszprémben általában a forgalmas helyszínen lévő Kossuth általános iskola előtt tartanak Zebraszerdát. Egy legutóbbi akción minden demonstrálót igazoltattak, erre eddig nem volt példa. A résztvevők szerint egy elektronikus “kütyűvel” pontosan beazonosítottak őket vagy az adataikat is rögzítették. Az igazoltatás okáról nem adtak tájékoztatást a rendőrök. A veszprémi demonstrálók úgy gondolják, a rendőségi akció célja feltehetően a megfélemlítés volt.
https://magyarnarancs.hu/belpol/mar-a-zebraszerdas-tuntetokre-is-raszall-a-rendorseg-263642
Zaklatás miatt öngyilkos diák, gázpisztollyal fenyegetőző iskolások
A magyar gyerekek 85%-a már legalább egyszer megtapasztalta az iskolai bántalmazást. Stáhly Katalin, a Hintalovon Alapítvány szakembere azt mondja, az online világ csak tovább ront a helyzeten, de vannak jól működő megoldások. Szerinte a sajtó egyáltalán nem ír meg minden esetet, néha fölkap egyet-egyet, de az valóban igaz, hogy az iskolai bántalmazás egyre többször fordul elő. A sajtó a legtöbbet a tragédiába torkolló esetekkel foglalkozik, miközben tudjuk, hogy az iskolai bántalmazás komoly, napi problémát jelent az iskolákban és más közösségekben is.
november 29.
Frissítettük a sztrájkköveteléseket
Miközben a sztrájkkövetelések továbbra is aktuálisak, a tiltakozó mozgalmak hullámai változóak – most a jogállásváltással van elfoglalva a pedagógustársadalom. A PSZ pedig azzal, hogy felkészüljön a jövő esztendőre, amikor a munkáltatók már nem vonhatják le a tagdíjat a szakszervezeti tagoktól. Csökkenni fog a taglétszám, de ez néhány év alatt visszaépíthető – erről Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Klubrádió Szolidaritás c. műsorának nyilatkozott. Jelezte: akkora a tanárhiány, hogy szinte fejvadászat indult a pedagógushallgatókért és a nyugdíjasokért. Közben az intézményekben megjelent az apátia a tiltakozó akciók sikertelensége és a retorziók miatt. Szó volt a népszavazási kezdeményezésről is. Ezen a linken 27.40-nél kezdődik a beszélgetés.
https://www.klubradio.hu/archivum/szolidaritas-2023-november-29-szerda-1400-37334
Megugrott az adósság, október végén már 1,6 milliárd forint volt a tankerületi központok lejárt tartozása
Október végén már 1,6 milliárd forint volt a tankerületi központok lejárt adóssága, ami több mint 300 millió forinttal haladta meg a szeptemberi tartozásaikat, derült ki a Magyar Államkincstár összesítéséből. A központi költségvetési intézmények tartozásállományát felsoroló listára ezúttal 38 tankerületi központ került fel a 60-ból, összes lejárt tartozásuk pontosan 1603 millió forint volt. A szeptemberre vonatkozó listán még 33 központ szerepelt, 1289 millió forint adóssággal, ami azt jelenti, hogy a tankerületek lejárt tartozásai egy hónap alatt mintegy 20 százalékkal növekedtek. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta, az állam rendszerint nem ad elegendő pénzt a tankerületi központok energiaszámláira, csak később kapnak valamilyen rezsikompenzációt. Miután a fűtési szezon október közepén elkezdődött, a tankerületek ilyen adósságai még biztosan növekedni fognak. Totyik Tamás azt is hozzátette, hogy a státusztörvény miatt az ősz folyamán felmondó tanárok végkielégítése és a felmentési időre járó összegek is további kiadásokat okozhattak a tankerületeknek.
https://nepszava.hu/3217056_oktatas-tankeruletek-iskolafenntartok-adossag-klebelsberg-kozpont
Nahalka István: a pénz nem játszik szerepet a középiskola kiválasztásánál
A középiskolába készülőknek jelentkezniük kell a központi írásbeli felvételire, és a szülőknek nem kis fejtörést okoz, hová írassák be gyermekeiket. Nahalka István oktatáskutató szerint azonban ez elsősorban a felső középosztályt foglalkoztatja. Az alapítványi és magániskolákba a kemény tandíjak ellenére csak viszonylag kevesen juthatnak be. Egy normál, az állam vagy egyház által fenntartott elitiskolában nem kerül többe az oktatás, mint bárhol máshol. A középiskolai rangsorokat pedig a tradicionális állami/egyházi gimnáziumok vezetik.
2000 plakáttal tiltakozik az Egységes Diákfront a művészet cenzúrázása ellen
Az Egységes Diákfront (EDF) Facebook-posztjában tette közzé, hogy 2000 plakátot helyeznek el tiltakozásuk jeléül, amiért a Néprajzi Múzeum kordonnal zárta el Claudia Andujar fotókiállításának egy képét a 18 év alatti látogatók elől.
Át kell alakítani a magyar oktatást, ha lépést akarunk tartani a világgal
Egy konferencián arról beszéltek a szakemberek, mit kellene változtatni ahhoz, hogy az oktatás tényleg a társadalmi fejlődést és az ország javát szolgálja. Az OTP Fáy Alapítvány és az Egyensúly Intézet rendezvényén külföldi és hazai szaktekintélyek nyújtottak betekintést abba, hogy a technológiai fejlődés és a globalizáció miként változtatja meg a munkaerőpiaci elvárásokat, ami hatással van az oktatás és tanulás céljaira.
https://nlc.hu/csalad/20231129/oktatas-jovo-konferencia/
A munkaerőpiac elvárásaihoz kell alakítani az oktatást
A diákokat olyan kompetenciákra és készségekre kell oktatni, amelyekkel a változó környezetben is meg tudják állni a helyüket – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára Budapesten.
november 30.
A PSZ szerint bukásra van ítélve a teljesítményértékelés
„Olyan sok tényező játszhat közre, hogy a világon sehol nem találták még ki azt, hogy a pedagógusok egyéni hozzáadott értékét miként lehet korrekt, összehasonlítható módon mérni. Hogyan gondolják mérni például egy énektanár hozzáadott értékét, ahol még kompetenciamérés sincs? Az eddig megismert tervek alapján nonszensz az egész, és várhatóan nagyon gyorsan meg is fog bukni” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Szabad Európának. A portál a Belügyminisztériumtól is érdeklődött, milyen indokok alapján gondolják jobbnak a tanárok egyéni teljesítménymérését, a korábbi tesztidőszakból milyen tapasztalatokat hasznosítanak a végleges szabályozáshoz. Válasz még nem érkezett.
https://www.szabadeuropa.hu/a/tanari-teljesitmenymeres/32679117.html
Nem kell még temetni az iskolát
El kellene felejteni, hogy az iskola pusztán azért van, hogy egy szakmára felkészítse a gyerekeket, helyette az oktatásnak arra kellene fókuszálni, hogy a mai gyerekek (minden gyerek!) jóllétben, boldogságban éljen. Magyarország ettől a gondolkodástól olyan távol van, mint a finn pedagógusképzés a hazaitól. Ott tízszeres a túljelentkezés, itt lasszóval sem találni tanárjelöltet. Az OTP Fáy Alapítvány és az Egyensúly Intézet által rendezett A jövő kompetenciái – A jövő oktatása című konferencia engedett bepillantást abba, miről kellene beszélni.
https://hvg.hu/elet/20231130_oktatas_finn_modell_jolet_konferencia?s=hk
Nem ment el az általa összehívott fórumra, kihangosított telefonon keresztül tájékoztatta a diákokat a Qualitas Gimnázium igazgatója
Tájékoztató fórumot hívott össze csütörtök délelőttre a Qualitas Gimnázium igazgatója, de hiába várták a diákok, nem ment el rá. Ez lehetett az iskolában az utolsó tanítási nap, mert miután elárverezték az iskola épületét, még nem újították meg a működési engedélyüket. A diákok többsége kétségbe van esve, mert egyelőre más iskolába nem veszik át őket. Gulyás Gergely miniszter szerint a kormány próbál segíteni nekik.
Túlteszünk az EU-átlagon számos oktatási mutatóban
Az uniós átlagnál is jobb mutatókat mondhat magáénak Magyarország, ami az átalakított oktatási rendszernek köszönhető – derült ki egy uniós oktatási jelentésből. A jó mutatók közé tartozik a felsőoktatásban végzettek kimagasló elhelyezkedési aránya, illetve a nemzetközi hallgatók létszámának növekedése. Pozitívan nyilatkoztak a kormány azon erőfeszítéseiről is, mint a lemorzsolódás csökkentése vagy a duális képzési helyek számának növeléséért tett intézkedések.
Leginkább a tudósokban és a tanárokban bíznak meg a magyarok, a politikusokban és a bankárokban kevésbé
Magyarország a harmadik legbizalmatlanabb ország annak a globális bizalmiindex-felmérésnek a tanúsága szerint, amelyet az általa 31 államban végzett közvélemény-kutatás alapján állított össze az Ipsos. Kiderült az is, hogy hazánkban minden szakma művelőjében kevésbé bíznak a világátlagnál, ez a szkeptikus hozzáállás a politikusokkal és a média képviselőivel szemben mutatkozik meg legélesebben. Magyarországon a tudósok kerültek az első helyre, utánuk következnek a tanárok, bennük bíznak leginkább.
https://nepszava.hu/3217312_ipsos-bizalom-magyarorszag-tudosok-tanarok-politikusok-ujsagirok
Felmérés mutatja a szabadságjog érvényesülését az EU-ban, Magyarország az utolsó helyen végzett
Bár Európa-szerte sokasodnak az aggasztó jelentések, az európai uniós tagállamok közül egyedül Magyarországon tapasztalható az akadémiai szabadság szisztematikus megsértése. Az oktatási és kutatási szabadság viszonylag hosszú ideje tartó leépülését hazánkon kívül még Ausztriában, Lengyelországban és Máltán mérték a kutatók.
https://nepszava.hu/3217220_oktatas-szabadsagjog-ervenyesulese-europai-unio-felmeres-magyarorszag
Kiss Balázs: nyugaton akkor is beleállnak az emberek a sztrájkba, ha nem szakszervezeti tagok, nem szidják, hanem támogatják a szakszervezeteket
15-20 évvel ezelőtt még komoly biztosítékok voltak egy munkavállaló számára, ezt 2012 óta folyamatosan verik szét – mondta a KlikkTV Szempontok című műsorában Kiss Balázs, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés kommunikációs munkatársa. „Nem működik a szociális-társadalmi párbeszéd sem a közszférában, az idén nem is ült össze az Országos Érdekegyeztető Tanács, ebből adódóan a szakszervezetek nem is tudják elmondani a munkáltatónak, jelen esetben az államnak a véleményüket.” Építik le folyamatosan a szakszervezeteket és amíg a munkavállalók nem értik meg, hogy miért van szükség rájuk, addig ez a kormány megy előre. „A nyugati munkavállalóknál is csökken a szakszervezeti tagok száma, de ha sztrájkot szerveznek, beleállnak az emberek akkor is, ha nem szakszervezeti tagok, nem szidják a szakszervezeteket, hanem tapsolnak nekik, egyetértenek velük és támogatják őket.”
december 1.
A fenntartó állítja, rezsipénzzel adósak a tankerületek, Gulyás Gergely meg nem is érti, hogyan halmozódhattak fel százmilliós tartozások
Néhány tankerület esetében egyes rezsiszámlákat még nem egyenlítettünk ki, ezek kompenzációját decemberben kapjuk meg – közölte a Klebelsberg Központ (KK), miután a Népszava megírta: a Magyar Államkincstár adatai szerint a tankerületi központok összes lejárt adóssága a szeptemberi 1,3 milliárd forintról októberre 1,6 milliárd forintra emelkedett, a 60-ból már 38 tankerületi központ szerepelt az államkincstár adóslistáján. Míg a KK nem érzékel nagy problémát, a Kormányinfón kiderült: a kormány komolyabban foglalkozik az üggyel. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Népszava kérdésére elmondta, tájékoztatást kértek a Belügyminisztériumtól annak tisztázására, ha a tankerületi központok finanszírozása egységesen történik, hogyan lehetséges az, hogy egyes tankerületekben 100 millió forint fölötti adósságok is felhalmozódtak, míg máshol ennél kevesebb vagy semennyi tartozás nincsen. A miniszter közölte, a kormány egy hónapon belül vár tájékoztatást a szaktárcától.
A válogatás nem teljes körű!
