Szóljanak a vészcsengők, a riasztók az iskolákban a szeptemberi tanévkezdésre! A kormány ellopta a diákok jövőjét! Milyen oktatás az, ahol tanárból pénztáros, manikűrös és sírásó lett? A Pedagógusok Szakszervezete tanévnyitó sajtótájékoztatóján megnyomta a vészcsengőt, hiszen a vészharangok eddigi kongatását nem hallotta meg a kormány.
augusztus 26.
A tanév íróasztalnál kitalált rendje nehezen illeszkedik a valósághoz
Idén először külön jelent meg a tanév rendje: egyet a BM, egyet a KIM adott ki. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke a Hírklikknek nyilatkozva azt mondta: a kormány ezzel is demonstrálni akarja a közoktatási rendszer leszalámizását. Mindkét rendelet (a köznevelési és szakképzési) túl későn jelent meg, ráadásul nehezen illeszkedik a valósághoz.
Értéktelen diplomák: alig több mint 200 ponttal is felvettek gyógypedagógus hallgatót
A kormány szerint rekordot döntött a felvettek száma a pedagógusképzésben is: idén 10 514-en tanulhatnak tovább valamilyen pedagógiai képzésen, míg tavaly csak 6453-an felvételiztek sikeresen. A legnépszerűbbnek a gyógypedagógia (2201 felvett hallgató), az óvodapedagógia (2095 felvett hallgató) és az ötéves osztatlan tanári képzések (1550 felvett hallgató) bizonyultak. A ponthatárok változóak, de összességében sehova sem kellett túl magas pontszám. A nappali, állami ösztöndíjas gyógypedagógia alapszaknál az ELTE-en húzták meg a legmagasabb ponthatárt (391 pont), a Szegedi Tudományegyetemen 355 pont, a Pécsi Tudományegyetemen 337 pont kellett. De, aki az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen akart gyógypedagógiát tanulni, annak 289 pontot, a Miskolci Egyetemen pedig csak 212 pontot kellett elérnie. Az osztatlan tanári szakokon voltak magasabb, 400 feletti ponthatárok is. De még itt is előfordult, hogy alacsonyabban húzták meg a ponthatárt: az ELTE magyar-történelem tanári szakhoz 304 pont is elegendő volt (tavaly 342 kellett), angol-földrajz szakon pedig 290 volt a minimum (egy éve 381). A Miskolci Egyetem magyar-történelem szakos tanári képzésére 240 ponttal is be lehetett kerülni a tavalyi 305 pont helyett. Az alacsony pontszámok, az alacsony minőségű képzés értéktelenebb diplomát jelent, a munkaerőpiac tisztában van azzal, melyik intézmény diplomája mennyit ér – mondta Polónyi István oktatáskutató.
https://nepszava.hu/3206569_egyetem-ponthatar-csokkentes-szinconal-diploma-ertek
augusztus 28.
A PSZ újabb nagy felmondási hullámra számít
Rétvári Bence államtitkár szerint nincs rendkívüli változás a tanárok létszámában. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke viszont úgy látja: a kormány intézkedései ellentétesek azzal, amit a tanárhiányról mond. Miért ragaszkodnak a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásához? Miért lehet képesítés nélkül tanítani, miért vadásznak az egyetemeken és a főiskolákon utolsó éves hallgatókra? – sorolta kérdéseit.
https://rtl.hu/hirado/2023/08/28/tanarhiany-iskola-pedagogus-felmondas-szakszervezet
Még hogy nincs tanárhiány…
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke 16 ezresre becsüli a pedagógushiányt, és azt is elmondta, hogy az utóbbi tíz évben a pedagógushallgatók mindössze ötöde maradt a szakmában két évvel az egyetem befejezése után. Ezzel az aránnyal számolva, a 2018-ban felvett 9288 pedagógusjelöltből 2023-ra mindössze 2-3 ezren maradnak azok, akik valóban elkezdenek tanítani. Már az előző tanévben országszerte minden ötödik általános iskolában tanítottak tanári képesítés nélkül, minden harmadikban pedig vannak olyan tanárok, akik nem a szakjuknak megfelelő tárgyakat oktatnak. A Hírklikknek nyilatkozott.
https://hirklikk.hu/kozelet/meg-hogy-nincs-tanarhiany/420490/
Öt vagy hetvenkettő?
A PSZ alelnöke, Tóth Tünde arról a vitáról közölt véleménycikket, hogy öt vagy 72 hallgatót vettek fel kémiatanári képzésre. A Népszavában megjelent cikkéből kitűnik, nem ez a valódi kérdés. „A korábban felvetett kérdésre az a válasz, hogy a 72 felvételt nyert kémiatanár és kémiatanár-jelölt láttán nem nyugodhatunk meg. Ezt a felvételi adatot hallva inkább el kellene gondolkodnunk azon, milyen hibákat vétettünk, amiért a felvételt nyertek száma mindössze 72. Azt pedig még inkább át kellene gondolnunk – sőt érdemi döntéseket kellene hoznunk -, hogy a 72-ből hogyan tudnánk 172-t, 272-t vagy akár 1072-t csinálni. Úgy tűnik, ez csak matematikailag egyszerű.”
https://nepszava.hu/3206382_ot-vagy-hetvenketto
Új tanév, új remény
Az Egységes Diákfront az Európai Parlament mintájára létrehozná saját szakmai műhelyét, ugyanúgy plenáris üléseket tartva, mint ahogyan azt anno az FDP tette. „Ez egy nagyon fontos előrelépés. Ha ez az elképzelés megvalósul, a civil szféra ismét rendelkezni fog egy olyan szervezettel, amely a képes a dühöt megzabolázni, és konstruktív, releváns szakmai javaslatokba ültetni át. Szerintem csak úgy van esély bármilyen változást elérni, ha először megfogalmazzuk a megteremteni kívánt alternatívát. Márpedig az Egységes Diákfront a jelenlegi állapot szerint éppen erre készül.” Szolga Bálint aktivista cikkében kitért az Országos Közös Akarat létrehozására is.
https://nepszava.hu/3206385_uj-tanev-uj-remeny
Semmi rendkívüli változás nem történt a tanárok létszámában…
Megérkeznek a tankönyvek az iskolákba, így rendben elkezdődhet az idei tanév – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence. A tanárok létszámában sem történt „semmi rendkívüli változás”.
https://nepszava.hu/3206790_retvari-bence-oktatas-tanarok-elmultnyolcev
Nem találtak idejében tanítót az alsóújlaki iskolában, a gyerekek szeptembertől másik településre járnak majd tanulni
Elkeseredett helyiek még a Facebookon is próbálták megmenteni a Vasvárhoz közeli Alsóújlak iskoláját, de a jelek szerint hiába. A faluban egyetlen pedagógus kellett volna, aki az összevont első-negyedik osztályban tanít, de hiába próbálkoztak, senkit sem tudtak odacsábítani. Az iskolát szüneteltetni kell, a gyerekek másik településre járnak majd tanulni.
Miközben a kormány 500 millióval támogatja a határon túli gyerekek iskolába jutását, itthon megszűnésre ítéli az iskolabusz-szolgáltatást
Tavaly Barna Károly, Szatymaz polgármestere tájékoztatta a településen élőket arról, hogy az iskolabusz szolgáltatást az üzemanyagárak emelkedése miatt kénytelen megszüntetni, erre az önként vállalt feladatra az állam nem biztosít pénzt. A Népszavának most azt mondta, ebben a tanévben sem indul újra a buszjárat, és biztos abban, hogy sok településnek okoz problémát a pénzhiány.
https://nepszava.hu/3206713_iskolabusz-onkormanyzat-magyarorszag-tamogatas
augusztus 29.
Státusztörvényből vizsgáztatta a belügy a tankerületi vezetőket úgy, hogy a részletszabályok még meg sem jelentek
Egy tanévnyitás előtti értekezleten eligazítást tartott a Belügyminisztérium (BM) az új pedagógus életpályatörvény alkalmazásáról. A tankerületi igazgatóknak egy kérdőíves felmérésben arról is számot kellett adniuk, mennyire ismerik az új jogszabály egyes rendelkezéseit. A BM megerősítette: a tankerületi vezetők a törvény, illetve az iskolai KRÉTA-rendszer alkalmazásának ismeretét vizsgáló, felelet-kiválasztós kérdésekre válaszoltak, felmérve, hogy a tankerületi igazgatók naprakész információkkal rendelkeznek-e a státusztörvénnyel összefüggő feladatokról (tájékoztatás, nyilatkozattétel, illetménymegállapítás, végkielégítés). A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta, a tankerületek vezetőinek szeptember 15-éig kell tájékoztatniuk az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat a foglalkoztatásukat érintő új szabályokról, de a státusztörvény végrehajtásáról szóló rendelet végleges verziója, amely a részletszabályokat tartalmazza, még nem jelent meg, ami több szempontból is megnehezíti a tanévkezdést. Jelezte: a státusztörvény heti 24 órában határozza meg a pedagógusok heti kötelező tanítási óráinak számát az eddig alkalmazott 22-26 órás felosztás helyett, így, ha valakinek 24 tanítási óránál többet kell tartania egy héten, azt túlóraként ki kell fizetni. A PSZ-hez érkezett visszajelzések szerint vannak olyan iskolák, ahol még heti 25-26 órában sem mernek beosztani pedagógusokat, mert a tankerületnél nem tudják, milyen keretük lesz a túlórák kifizetésére.
https://nepszava.hu/3206826_tankerulet-statusztorveny-belugyminiszterium-vizsga
Már most is a nyugdíjasok tartják életben az oktatást
A nyugdíjas tanárok és a mai digitális bennszülött diákok között óriási a szakadék, jelezte Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV híradónak. Felvetette: ha már olyan jó állapotban vannak a nyugdíjasok, hogy taníthatnak, netán a nyugdíjkorhatár felemelése a kormány célja? Szerinte a jelenlegi pedagógushiány egyértelműen a vidéki kis iskolák bezárásához vezethet.
Sokan kivárnak, nem akarnak üres kézzel távozni
Pontos szám nincs a távozók számáról, sokan kivárnak, hiszen szeptember második felében kell jelezni, ha valaki nem fogadja el az új státuszt – mondta a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor a Klubrádió A lényeg c. műsorának. Ezen a linken 1.05-nél kezdődik az oktatási összeállítás.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-augusztus-29-kedd-1200-35331
Egy fővárosi iskolában a fizikaoktatást állatorvosi végzettségű óraadóval kénytelenek ellátni
„Ha valóban nincs pedagógushiány, ahogy azt a Belügyminisztérium vezetői állítják, miért kerül sor csoportösszevonásokra, a napközis foglakozások pedagógiai asszisztensekkel történő ellátására, képesítés nélküli pedagógusok foglalkoztatására vagy a nyugdíjas óraadók nagy létszámban történő visszafoglalkoztatására?” – tette fel a kérdést Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke. A pedagógushiány miatt egyes intézmények kétségbeesett döntések meghozatalára is kényszerülnek. Például egy fővárosi iskolában a fizikaoktatást állatorvosi végzettségű óraadóval kénytelenek ellátni. Általános iskolákban nem ritka, hogy alsó tagozatos tanítók „feltanítanak” a felső tagozatra is, így tudja csak egy-egy intézmény megoldani a matematikaoktatást – tette hozzá az Én Budapestem portálnak nyilatkozva.
A hosszabb téli szünettel a fűtésszámlát a családokkal fizettetik meg
960 ezer tanuló számára kezdődik meg az új tanév, amely a hosszabb téli szünet miatt ezúttal egy héttel tovább, június 21-ig tart majd. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke nem ért egyet ezzel a módosítással, de a státusztörvény végrehajtási rendeletét is hiányolja. Gosztonyi Gábor a minap az Inforádiónak nyilatkozott.
https://infostart.hu/belfold/2023/08/29/960-ezer-diaknak-szol-a-csengo-penteken
Levél az államtitkárnak és a KK elnökének
Úgy kell elkezdeni az új tanévet, hogy a státusztörvény végrehajtási rendelete még mindig nem ismert. A tanárok a magasabb munkaterhelés és a tantárgyfelosztás miatt is aggódnak, ezért a PDSZ nyílt levelet küldött Maruzsa Zoltán államtitkárnak és Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ elnökének. A PDSZ példaként említi az államtitkárnak küldött nyílt levében: a pedagógusok olyan esetekről számolnak be, hogy tankerületi központi utasítás alapján a jövőben nem lehet 14 főnél kisebb csoportbontásban oktatni, így veszélybe kerülhet a nyelvoktatás is. Úgy kell elkészíteni a szeptembertől érvényes tantárgyfelosztást, hogy a státusztörvény végrehajtási rendelete csak 2024. január 1-jétől lép hatályba.
Újabb rendelettervezet jelent meg, amely főleg a pedagógusok szakmai ellenőrzését érinti
A szakmai ellenőrzésekkel kapcsolatos rendelet augusztus 23-án került a Belügyminisztérium honlapjára, 2023. augusztus 31-éig lehet véleményezni, és – egy rendelkezés kivételével – 2023. szeptember 1-jén már hatályba is lép. Az ellenőrzés részletes tartalmáról és menetéről nagyjából semmi nem tudható, mert azt a rendelet az Oktatási Hivatal (OH) hatáskörébe helyezi. Az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki és a BM hagyja jóvá.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230828_Alsos_tanar_tanitja_a_felsosoket
augusztus 30.
Az intézmények egymástól vadásszák el a pedagógusokat, nyugdíjasok próbálják pótolni a hiányt
Nagyra becsüli azokat a 70-80 éveseket, akik még vállalták a tanítást, miközben egy idős ember és az alfa generáció között óriási a szakadék – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Klubrádió Szolidaritás című műsorában. Nem tudjuk, hányan mondanak le szeptember második felében a közalkalmazotti jogviszonyukról, nem tudjuk, kit hová akarnak átvezényelni, nem jelent meg a státusztörvény végleges végrehajtási rendelete sem. Ráadásul aki elfogadja az új státuszt, nem tudhatja, mennyi lesz a bére, milyen előrelépési lehetőségei lesznek – hangzott el a műsorban, amelynek másik vendége Ravasz Ágnes volt a PDSZ képviseletében. Beszéltek a bérek okozta belső feszültségekről, a képesítés nélküli tanításról, annak következményeiről is. Totyik Tamás jelezte azt is: a tavaszi országjárás hatására nőtt a PSZ tagjainak száma.
https://www.klubradio.hu/archivum/szolidaritas-2023-augusztus-30-szerda-1400-35359
Zavaros és bizonytalan a tanévkezdés
A kormány becsapja a társadalmat, semmi nincs rendben, 78-79 éves matematikatanárokkal, 78 éves óvodapedagógusokkal tartja életben az oktatást – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Heti TV Pirkadat c. műsorában. Szerinte határozott reformlépések kellenek, sőt, akár válságterv is, olyan nagy bajban van az oktatás.
https://www.youtube.com/watch?v=dUQE-fu5VIM
A nyugdíjas pedagógusok tartják életben az oktatást
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás az ATV híradónak azt mondta: Kisteleken egy 79 éves matematika szakos tanár állt vissza tanítani, de tudomásuk van egy 78 éves óvodapedagógusról is. „Számunkra nagy kérdés, hogy ezek a kollégák hogyan fogják bírni, hogyan fognak az alfa generáció gyerekeihez viszonyulni” – fogalmazott, hozzátéve: a visszafoglalkoztatott nyugdíjasok száma 10 százalék felett van. Az Eduline kérdésére Totyik Tamás azt mondta, a hozzávetőleg 10 százalék a teljes állású pedagógusokra vonatkozik az óvodáktól a középiskolákig, a szakszolgálatokat is beleszámolva. Vagyis ez alapján mintegy 14 ezren lehetnek a nyugdíj mellett tanítók, írta a portál.
Rétvári Bence: Nem volt felmondási hullám, rendben kezdődhet a tanév
A korábbi évekhez hasonlóan idén is rendben fog elkezdődni a tanév a közoktatásban, bármit is állít a baloldal és sajtója – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a tanár-diák arányról, a pedagógusképzésről, az életpályatörvényről és a béremelésről is beszélt. Emlékeztetett: a szakszervezetek úgy mentek el szabadságra, hogy ötezer tanár fog az új pedagógus-életpályatörvény miatt felmondani a nyáron. Ehhez képest a közel 170 ezer főből alig pár százan szüntették meg a jogviszonyukat. Ez azt jelenti, hogy csak tizedszázalékokban mérhető a felmondók száma, miközben a pedagógusszakokra 67 százalékkal több hallgatót vettek fel, mint tavaly.
Kezdődik a tanítás, újra porondra lépnek az oktatás helyzetével elégedetlen tüntetők is
A legaktívabb szervezet, az Egységes Diákfront országos tanévnyitót szervez a Kossuth térre, ez felkészülés egy nagy tüntetésre. Miskolcon virrasztanak. A PDSZ arról adott hírt, hogy az ADOM Diákmozgalom és Helyi Civilek Szövetsége Miskolcon – innen indult januárban a PSZ által szervezett Tudásmenet is –, a Hősök terén tanévnyitó virrasztást tart szeptember elsején este 6 órától másnap reggel 6-ig.
augusztus 31.
Megjelentek a státusztörvény végrehajtási rendeletei
Megjelentek az új pedagógus életpálya törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek – közölte a Belügyminisztérium (BM) Azt írták: a törvény megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését, az ehhez szükséges forrás nagy részét a Magyarországnak járó uniós források kifizetése biztosítja majd. A rendelet rögzíti, hogy 2024. január 1-jétől a pályakezdő gyakornokok illetménye havi 440 000 forintra emelkedik, és ezt a szintet valamennyi pedagógus illetményének meg kell haladnia. A tanárok átlagbére 2025-re 800 ezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre nő, csökkennek adminisztratív terheik.
A kormány elvenné a tanárok kedvét attól, hogy bírósághoz forduljanak
Kihirdették a státusztörvény végrehajtási rendeletét, amely a korábbiakhoz képest néhány előnyös és hátrányos módosítást is tartalmaz a pedagógusokra nézve. A rendelet kevés, ugyanakkor fontos módosításokat tartalmaz a július végén megjelent tervezethez képest. A bérezés ügyében például egyértelművé tették, hogy a Pedagógus I. kategóriába tartozó tanárok fizetése sem lehet kevesebb havi bruttó 440 ezer forintnál (ami kedvezmények nélkül 292 ezer forintot jelent nettóban). A tervezetben ez az összeg csak a gyakornokok bérezésénél szerepelt, miközben a Pedagógus I. kategóriában dolgozók fizetésének alsó határát a státusztörvényben bruttó 410 ezer forintban állapították meg. Vagyis a rendeletben lényegében felülírták a törvényben meghatározott minimumösszeget. A pedagógus érdekképviseletek közbenjárására bekerült a rendeletbe az is, hogy a nevelés-oktatást segítő dolgozók, ha van középfokú iskolai végzettségük vagy szakképzettségük, a garantált bérminimumra jogosultak az alacsonyabb összegű minimálbér helyett. Ugyanakkor a pedagógus szakszervezetek hiába kérték, hogy a végrehajtási rendeletben határozzanak meg további részletszabályokat a pedagógusbérek megállapításával kapcsolatban, ilyenek végül nem jelentek meg. Bár a szakszervezetek kérték, a kormány nem változtatott azon, hogy 2024. május 31-étől pedagógus szakképzettséget vagy szakképesítést szerző pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha esküt tett.
https://nepszava.hu/3207143_statusztorveny-vegrehajtasi-rendelet-magyar-kozlony-oktatas-pedagogusok
Hiába ígérték az ellenkezőjét, a szakszervezetek tájékoztatása nélkül hirdették ki a bosszútörvény részleteit
A végleges dokumentumot a szakszervezetek is a Magyar Közlönyben láthatták először. A legfontosabb célokat nem sikerült elérniük, így azt, hogy ne kerüljön kihirdetésre egy új jogállási törvény, ami „a méltán rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvénél is hátrányosabb, amelyet a végrehajtásáról szóló rendelet sem tud kompenzálni”. Azonban a szakszervezet szerint, ha nincs egyeztetés, akkor a legdurvább rendelkezések benne maradtak volna a jogszabálytervezetben. Ilyen a hathavi próbaidő, a hathavi lemondási idő, a hónapokkal későbbi rendkívüli felmentés, de PDSZ szerint, ha nem jelezték volna, akkor nem számítana a jubileumi jutalomba a GYED és a GYES időszaka, nem járna a nevelést oktatást közvetlenül segítőknek az évi 50 munkanap szabadság. A PDSZ elemzését ismertette a Mérce.
Tanárhiány: a kormány ködösít
A kormány ködösítése miatt nehéz megmondani, hány pedagógus hiányzik, de ez a lényegen mit sem változtat. Az Eduline összegyűjtötte, tankerületenként és megyénként hány üres pedagógusállást hirdetnek közvetlenül a tanév kezdete előtt. Pest megyében és Budapesten találták a legtöbbet, de a nagy szórást mutatja, hogy valahol egy sincsen. Ám az oktatáskutató szerint ez a közvetlenül látható pedagógushiány csak a jéghegy csúcsa. A szakszervezetek régóta 16 ezres pedagógushiányt emlegetnek – amelyet a Pedagógusok Szakszervezeténél a kompetenciamérés adataiból számoltak ki –, a kormány ezt a számot falsnak tartja, de nem mond helyette másikat.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230829_Mutatjuk_melyik_tankeruletekben_a_legnagyobb_a_pedagogushiany
A hangosbeszélő vészjelzőjét nyomta meg a PSZ a tanévnyitó sajtótájékoztatón
A szeptemberi tanévkezdésre már nem elegendő a becsengetés, itt az ideje a vészjelzésnek: milyen oktatás az, ahol tanárból pénztáros, manikűrös, buszsofőr vagy sírásó lett? Jönnek helyettük a katonák, az állatorvosok, a nyugdíjasok – így vezette fel a problémákat Gosztonyi Gábor alelnök a tanévnyitó sajtótájékoztatón, amelyet 2023. augusztus 31-én tartottunk. A szakmai részletekről Totyik Tamás elnök, a természettudományos tanárok hiányának következményeiről Tóth Tünde alelnök beszélt. Jelezte azt is: a PSZ kampányt indított: hat szóban bárki leírhatja az oktatással kapcsolatos problémáját. Közvetítettük a Facebookon.
https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=1040286770338342
Vészcsengővel kezdte a tanévnyitó sajtótájékoztatót a PSZ
A kormány továbbra is Brüsszelre mutogat, de a béremelés ütemezéséről – ígérete ellenére – nem születetett meg a jogszabály. Hol van ez a törvény? – kérdezte a sajtótájékoztatón Totyik Tamás, a PSZ elnöke. Ezt is idézte tőle az ATV híradója. Elhangzott: műkörmös, sírásó, buszsofőr lett a pedagógusokból. Tóth Tünde alelnök arról beszélt, hogy a lemorzsolódás miatt a most felvett hallgatóknak csak töredéke kezdi majd a pályát 5 év múlva pl. kémiatanárként. Ezen a linken 7.40-nél kezdődik.
https://www.atv.hu/videok/20230831/atv-hirado-20230831-17
Megnyomta a PSZ a vészcsengőt
A Pedagógusok Szakszervezetének tanévnyitó sajtótájékoztatója fülsiketítő szirénával indult. „Az új tanévvel szintet kell lépni, ezért a becsengetéskor a vészcsengőt kell megnyomni szeptember 1-jétől az iskolákban, hiszen továbbra is hatalmas problémák vannak. Miközben műkörmösnek, sírásónak vagy pénztárosnak mennek el a pedagógusok, addig nyugdíjból hívják vissza a korábbi kollégákat, de lesznek pedagógus végzettség nélküli katonák, biológusok, fizikusok is a katedrán” – indította a tájékoztatót Gosztonyi Gábor. Totyik Tamás elnök azzal folytatta, hogy a PSZ elvégezte az előzetes számításokat: 5 év alatt várhatóan 21 980 főállású pedagógussal lesz kevesebb. Tóth Tünde alelnök a természettudományos tanárok hiányáról beszélt.Az egyre gyarapodó problémák miatt a PSZ közösségi kampányt indít „Mondd el hat szóban a problémád!” címmel. Ezeket a psz@pedagogusok e-mail címre várják.
https://mfor.hu/cikkek/oktatas/megnyomta-a-veszcsengot-a-psz.html
„Ilyen eredmény után még Kipcsakföldön is lemondanak”
22 ezer főállású pedagógussal lesz kevesebb öt év múlva, ha figyelembe vesszük, hogy mennyien mennek nyugdíjba és hogy csak minden ötödik pedagógushallgató marad hosszú távon a pályán – derült ki a Pedagógusok Szakszervezete kalkulációjából. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az évnyitó sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ekkora veszteséget „egy rendszer sem bír el”. A problémák a szakszervezet szerint az oktatás eredményességét is meghatározzák. A nyolcadikos tanulók 40 százaléka funkcionálisan analfabéta, az ilyen eredmény után még Kipcsakföldön is lemondanak – mondta Totyik Tamás, utalva a kompetenciamérés nemrég megjelent eredményeire. Tóth Tünde PSZ-alelnök elmondta: közösségi kampányt indítanak, amelyben szülők, diákok és pedagógusok hat szóban fogalmazhatják meg problémáikat.
https://hang.hu/belfold/szakszervezet-22-ezer-pedagogussal-kevesebb-lesz-ot-ev-mulva-157284
Vészcsengő a PSZ tanévnyitóján
Szóljanak a vészcsengők, a riasztók az iskolákban a szeptemberi tanévkezdésre! A kormány ellopta a diákok jövőjét! Milyen oktatás az, ahol tanárból pénztáros, manikűrös és sírásó lett?” – idézte a sajtótájékoztatóra kiküldött meghívót a Hírklikk, és ismertette az Elnökség tagjai által elmondottakat is. A PSZ a sajtótájékoztatón a megjelent újságírókkal ki is töltetett egy tesztet, amelyen egyebek között az a kérdés szerepelt: „Mi a bizonyítéka annak, hogy a kormány is tisztában van a pedagógushiánnyal? a. Semmi, hiszen a kormány szerint nincs pedagógushiány. b. Az új jogszabályok szerint pedagógus végzettség nélkül is lehet bárkit alkalmazni. c. Nem vezényelnek át senkit sehová, mindenki marad az út szélén.”
Meghekkelték az iskolaigazgatók a Belügyminisztérium mestertervét
Az oktatásügy idei nagy terve volt a pedagógusokra és intézményvezetőkre vonatkozó teljesítményértékelési rendszer (TÉR) bevezetése, ami idén januárban került nyilvánosságra, és hatalmas felháborodás kísérte. 30-40 iskolában kezdte meg a differenciált bérezést a terveik szerint lehetővé tevő pedagógus-teljesítményértékelés tesztjét a Belügyminisztérium. A Qubitnak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja azt mondta: „azóta nagy a hallgatás a minisztérium részéről, miután az igazgatók mindenkit közel a maximumra hoztak ki”. Totyik Tamás, a PSZ elnöke jelezte: miközben idén már a diplomás bér 62 százalékánál kéne tartaniuk a tanári béreknek, még mindig valahol az 58 százaléknál járunk. Ezen a 10 százalékos béremelés sem fog segíteni, mert azzal még a 60 százalékot sem fogjuk elérni”.
https://qubit.hu/2023/08/31/ed-meghekkeltek-az-iskolaigazgatok-a-belugyminiszterium-mestertervet
Felmondások, összevonások, tanárhiány, így indul a tanév
Eddig 3-4000 tanár mondhatott fel vagy tervezi a felmondást a státusztörvény miatt. Rajtuk kívül 2500-an érték el a 65 éves, nyugdíjba vonulási korhatárt, így 6-7000-rel kevesebb tanárral számolhatnak az iskolák vezetői, habár az kétségtelen, hogy párszázan érkeznek is majd az óvodákba és iskolákba új dolgozóként. Szeptember közepén már többet tudunk, a teljes kép inkább novemberre rajzoldóik ki, hány kollégánk megy majd el az oktatásból – vezette fel az idei tanévvel kapcsolatos várakozásait Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke,, aki a portfolio.hu portálnak nyilatkozott.
Nemzeti tanévnyitó: „a magyar oktatást megbecsülni kell, nem pedig lebecsülni”
Mostantól a pedagógusok nemcsak egyek lesznek a sokféle közalkalmazott közül, hanem ők lesznek a nagybetűs pedagógusok – hangsúlyozta Rétvári Bence a nemzeti tanévnyitón. Az államtitkár hozzátette: ez egy karakteres hivatás, önálló jogállással, önálló életpályával.
Horváth Péter szerint a státusztörvényben sok minden változott jó irányba
A pedagógusok helyzetéről, az új törvény hatásairól, a bérezésről és az ideális óraszámról is beszélt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. „Azt gondolom, hogy aki összehasonlítja a márciusi tervezetet és a júniusban elfogadott (státusz)törvényt, az láthatja, hogy volt eredménye az egyeztetéseknek. A legfontosabb dolgok, amelyek közalkalmazottként érintették a pedagógusokat és amelyek kifejezték azt, hogy bár a bérünk nem túlságosan magas, de járnak bizonyos értelemben a feladatelvégzésért kedvezmények, legyen ez akár a jubileumi jutalom, mint a hűség elismerése, a felmentési idő és még lehetne párat sorolni, sajnos kisebb léptékben, mint amennyire egyébként szerintem jó lenne, de benne maradtak. Miként a felmondási idő is. Nagyon sok minden változott jó irányba, ami korábban azért joggal okozott problémát a törvénytervezet olvasóinak.”
Lesújtó iskolai eredményekkel indul a tanév egy romló közoktatásban
A státusztörvény elfogadását követő első tanév indulását több szinten bizonytalanság hatja át. A G7 elemző cikke.
Tízből négy magyar nyolcadikos nem érte el az alapfokot sem szövegértésben
Az utolsó kompetenciamérés alapján igen komolyan bezuhant a magyar nyolcadikosok szövegértése, durván negyven százalékuk az alapszintet sem érte el. Tavaly először volt online a teszt, ezért más típusú problémák is közrejátszhattak az eredményekben.
https://www.szabadeuropa.hu/a/szovegertes-olvasas-oktatas-felmeres/32561018.html
Trencsényi László: az iskola legyen az értelmes dialógus színtere
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint a tudás elosztása helyett az iskolát világszerte az értelmes dialógus színterévé kell alakítani. Trencsényi Lászlóval arról beszélgetett a Hírklikk, joggal igyekszik-e egy-egy állam saját céljaira kihasználni a tudás átadását. Mint mondta, hamis hiedelem alapján, sok állam mindenhatónak gondolja magát, ennek megfelelően átigazítja a tanterveket, tankönyveket. Aztán jön egy új tudáskonstrukciójú állam, s – tán ugyanilyen naivan, elbizakodottan – megteszi ugyanezt. Így van, ahol a társadalmi struktúra „huncut” legitimációjának eszköze lett a társadalmi szelekciót érvényesítő, megvalósító iskolarendszer.
https://hirklikk.hu/kozelet/trencsenyi-laszlo-az-iskola-legyen-az-ertelmes-dialogus-szintere/420630/
szeptember 1.
Tanárhiány volt, van, lesz
Jelenleg csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szervezet tanévnyitó sajtótájékoztatóján. A hiányt az fedi el, hogy nagyjából 12 ezer nyugdíjas tanít, minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tart órát. A PSZ adatai szerint minden harmadik általános iskolában van olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat oktatja. A Telex összefoglaló cikkében is említette a PSZ-t.
Új tanév, régi viták
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor úgy véli, a tanév rendjének kései megjelenésével nehezebbé vált a tervezés, valamint a tanárok és intézmények felkészülése az új tanévre. Véleménye szerint nagyobbak az adminisztrációs kötelezettségek is, nem beszélve arról, hogy a megnövelt szünetek miatt hosszabb lesz a tanév, ami jövő nyáron az egyre gyakoribb és nehezebben elviselhető hőség miatt más problémákat is felvet majd. A PSZ elnöke, Totyik Tamás a KSH-ra hivatkozva, valamint az intézményvezetők kompetenciamérés kapcsán tett nyilatkozatai alapján úgy véli, több mint 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból.
A válogatás nem teljes körű!
