Továbbra sem lehetünk nyugodtak a pedagógusok utánpótlása miatt: a nyugdíjba menőket és a pályaelhagyókat nem pótolják a pályakezdők, ráadásul az idei felsőfokú felvételi eredménye alapján nagyon kevesen akarnak szaktanárok lenni. Merre van előre, ha nem hátrafelé haladunk?
július 21.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdést hitelesítő döntését
Kiskorúnak nézi a választópolgárokat az Alkotmánybíróság a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint. Ezt azután nyilatkozata az RTL híradónak Gosztonyi Gábor alelnök, hogy a testület – a Kúria döntését felülbírálva – nem engedte át az oktatási népszavazás kérdéseit. A PSZ keresi a lehetőséget, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz forduljon.
https://rtl.hu/hirado/2023/07/21/tanarok-fizetese-tanarok-statusztorveny-nepszavazas-psz
Létrejön az Oktatási Országos Közös Akarat
A státusztörvény életbe lépése utáni teendőkről tartott stratégiai megbeszélést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Horányban. Szó volt arról is, hogy a Civil Bázis, az Egységes Diákfront és a PDSZ létrehozza az Oktatási Országos Közös Akaratot (OKA), az egymásra épülő politikai és szakmai együttműködés rendszerét. Nagy Erzsébet (PDSZ) beszámolt arról is, hogy a PSZ-szel közösen levelet írtak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak, követelve, hogy a végrehajtási rendeletet is egyeztessék a szakszervezettel. Eredetileg ezt ígérték, de most, hogy már készen is van, épp a szakszervezeteknek nem mutatták meg, viszont még nem hirdették ki. „Egyelőre egy állítólag 160 oldalas, ismét titkos dokumentum.”
https://hirklikk.hu/kozelet/bekemenyit-a-pedagogusok-demokratikus-szakszervezete/418821/
július 23.
Részletes adatok a létszámcsökkenésről
Az Oktatási Hivataltól részletes választ kapott a CKP közérdekű adatigénylésére. Ebből kiderül, hány pedagógus munkaviszonya szűnt meg a köznevelésben a 2020/21-es, a 2021/22-es és a 2022/23-as tanévben (a nyugdíjba vonulókat is beleértve). Két éve ez a szám mintegy 4300 fő volt, 2021/22-ben 4900. A 2022/23-as tanévben a felmondások száma június végéig kevesebb volt (mintegy fele), mint az előző években, ez részben annak tulajdonítható, hogy a munkaviszonyt a pedagógusok nyár végével szüntetik meg, részben azzal, hogy a státusztörvény miatt kedvezőbb, ha a munkaviszony a státuszváltáskor szűnik meg. Azt nem tudni, hogy a felmondottak közül hányan helyezkednek el újra pedagógus munkakörben – feltehetőleg kevesebben, mint korábban. Érdekes a pályakezdők száma is: a 4300, illetve 4900 fő csökkenéssel szemben ez 2200, illetve 1900 fő. Ezek a számok még akkor is megdöbbentően alacsonyak mind a korábbiakhoz, mind a pedagógusképzést elkezdőkhöz képest, ha hozzájuk adjuk a szakképzésben elhelyezkedett 4-500 főt.
https://ckpinfo.hu/2023/07/23/hany-pedagogus-lepett-ki-tavaly-es-iden-adatok/
Sírás, könnyek, felmondások
„Miután felmondtam, sokkal jobban érzem magam. Persze nem azt mondom, hogy nem jön rám a sírás, amiért hiányoznak a tanítványaim, és nem kattogok azon, hogy mi lesz velem. Hiszek abban, hogy ezt a döntést a néhány évvel későbbi önmagam megköszöni” – írta egy pályaelhagyó pedagógus a Miután felmondtam nevű blogon és Facebook-oldalon, amely idén január óta gyűjti a közoktatás helyzete és a siralmas tanárbérek miatt felmondó pedagógusok történeteit. (…) Hetekkel a törvény elfogadása és hónapokkal az első változat nyilvánosságra kerülése után a Pedagógusok Szakszervezete közölte a Népszavával: információik szerint mintegy kétezer pedagógus mondott fel az elmúlt hónapokban, és több mint háromezren jelezték szándékukat, amire a Belügyminisztérium azzal kontrázott, hogy „nincs ismerete a korábbi évektől eltérő munkaerőpiaci mozgásról”.
július 24.
Több mint kétezren már felmondtak, forró lesz az ősz
Becslések szerint több mint kétezer tanár mondott fel eddig nyáron a státusztörvény miatt, a PSZ szerint viszont szeptemberben lesz a második felmondási hullám, mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Szeged TV híradójának. Vannak ugyanis olyan pedagógusok, akik kivárnak.
Megalakult az Országos Közös Akarat – akciók várhatók ősszel
Szeptember 1-jére országos tanévnyitóval, szeptember 15-ére nagy budapesti tüntetéssel, szeptember 22-ére több városban demonstrációkkal készülnek a diák- és tanárszervezetek – hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az Egységes Diákfront (EDF) és a Civil Bázis Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján. Horgas Péter, a Civil Bázis képviselője azt is bejelentette: a PDSZ-szel és az EDF-fel új kezdeményezést indítanak Országos Közös Akarat (OKA) néven. A cél az, hogy a demokratikus erők összefogjanak, legyen konkrét ajánlatuk arról, hogy milyen országban szeretnének élni. Kezdetben az oktatás területén fogalmazzák meg a problémákat és megoldási javaslatokat, majd ezt kiterjesztenék az egészségügyre, a szociális szférára, a gazdasági területre. Várják további szervezetek csatlakozását is.
OKA: a végső cél a kormányváltás
„Kevesebb beszédre és több hídfoglalásra érdemes számítani” – ezt ígéri az őszi időszakra az Egységes Diákfront elnökségi tagja. Az EDF a Civil Bázissal és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével a Belügyminisztérium előtt tartott közös sajtótájékoztatóján jelentette be: szeptember elsejére országos tanévnyitót hirdetnek a Parlament elé, illetve szeptember 15-ére, a nemzetközi demokrácia napjára is tüntetést szerveznek. Lesz országjárás is. Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke elmondta: a végső cél „a rezsim megdöntése.”
Horgas Péter: nem mondhatunk le a nemzet jövőjéről, a gyermekekről
Nem húzható tovább, hogy meginduljon a konkrét és példát is mutató együttműködés a különböző szervezetek között. E gondolat jegyében mutatta be a Civil Bázis, az Egységes Diákfront (EDF) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Országos Közös Akaratot (OKA). Mint Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke elmondta: a szerveződéshez bárki csatlakozhat. Szeptember elsején a Kossuth téren országos tanévnyitót tartanak, amelyet különböző megmozdulások követnek.
A kormány számára az oktatás egyenlő a gyermekmegőrzéssel
Úgy tűnik, megpecsételődött Magyarország és a ma iskolába járó fiatalok jövője. A Fidesz oktatáspolitikája miatt a végzősök nemcsak Nyugat-Európában nem tudnak majd elhelyezkedni, hanem Ázsiában sem. (1. rész)
A Fidesz oktatáspolitikája bezárja a mobilitás kapuit
A Hírklikk cikke második részében emlékeztetett, milyen kedvezőtlen változások történtek 2010 óta. Felidézte: a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Totyik Tamás, a PSZ elnöke azt kérdezte: amikor pedagógusok a diplomás átlagkereset 58 százalékát kapják, 18 százalékos infláció van, valaki elhiszi, hogy egymillió forintos fizetés lesz, miközben az átlagfizetés 390 ezer forint? Arról is beszélt, hogy idén 5000 pedagógus megy nyugdíjba és ebben nincsenek benne azok, akik a „nők 40”-nel mennek el, a fiatalok pedig nem akarnak tanárok lenni. Szerinte titkolja a kormány a felmondási adartokat, a közszolgálati álláshelyek hirdetéseinek száma 1500-2000 fővel megugrott, és közben nem tudjuk, hogy mit nem engedtek meg sem hirdetni. Közben az intézményvezetők vészforgatókönyvekkel készülnek a következő tanévre.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-fidesz-oktataspolitikaja-bezarja-a-mobilitas-kapuit-2-resz/418965/
Pankotai Lili: a tanárok 70 százaléka nem a pályára való
A bosszútörvényként emlegetett jogszabállyal kapcsolatban a diák úgy nyilatkozott: a törvény bizonyos részeit kifejezetten a tüntető tanárok személyére, „kordában tartására” szabták, így például az átvezénylést, az oktatás kritizálásának tilalmát. Arra a felvetésre, hogy miért nem álltak a tanárok tömegesen a tüntető kollégáik mellé, az aktivista úgy felelt: szerinte ennek az az egyik oka, hogy felhígult a tanártársadalom – amiért egyébként nemcsak a mostani, hanem a rendszerváltás utáni összes kormányt hibáztatta -, nem vonzó a pálya a fiatalok számára, a tanárképzésből lehetetlen kibukni, a tanárok 70 százaléka ma nem a pályára való. A másik ok szerinte az: jelenleg Magyarországon egy átlagcsalád tagjainak problémáiba nem fér bele, hogy tüntetésen gondolkodjanak, mert azon jár az eszük, hogy hónap végén mit fognak enni.
július 25.
Ritók Nóra: a negatív attitűdök megmérgezik a tanárokat, akik egy idő után mutatják is a tüneteket
Elkeseredett és kétségbeesett az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója a státusztörvény elfogadása után. A kétségbeesés alapját a sokasodó iskolai álláshirdetések adják. Elkeseredését pedig az okozza, hogy bárhogyan is próbáltak az elmúlt hónapokban szakmai szempontokat beemelni a döntéshozókkal folytatott párbeszédbe, nem jártak sikerrel. Nem találták meg azokat az utakat, amelyek érdemleges változást hozhatnának. Még az sem sikerült, hogy megpróbálják megérteni a másik szempontjait is. Szerinte háttérbe szorultak a pedagóguspályát meghatározó alapvető célok, így a szabad, kritikai gondolkodásra nevelés és a gyermekközpontúság is.
https://24.hu/belfold/2023/07/25/l-ritok-nora-statusztorveny-oktatas-tiltakozas-pedagogusok/
Nem működik a közigállás portál
Már egy hete nem működik a Belügyminisztérium állásportálja, erősítette meg az oldalt üzemeltető cég. Az oldalon egyebek közt azt is lehetne böngészni, hogy egyes tanárokból mekkora a hiány.
Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete: elsorvad az óvónőképzés is?
Az óvodai nevelői képesítéssel az FDSZ szerint a kormány elsorvasztja a hazai óvodapedagógus-képzésben elért BA szintű képzést. A középfokú képzés a szakképzési ágazati irányításhoz tartozna és nem a köznevelési intézményekért is felelős Belügyminisztériumhoz. A két szint mellett kétféle irányítást is tartalmaz a felvázolt terv. A kormány megoldást próbál adni az óvodákban is mutatkozó nagyfokú pedagógushiányra. Erre a helyzetre egy átfogó, megnyugtató megoldást kell találni. Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése tovább súlyosbítja az eddigi helyzetet. A szakszervezet kéri, hogy a módosításokat minden esetben előzze meg szakmai és érdekvédelmi egyeztetés.
https://hungarianpress.hu/szakszervezet-elsorvad-az-ovonokepzes-is/
Jobban él a romániai pedagógus, mint a magyar
Tömegesen hagyják el a pályát a tanárok Magyarországon a státusztörvény hatására, a tanári szakra jelentkezők száma tovább csökkent. Míg a magyar pedagógusoknak nem sikerült az érdekérvényesítés, Romániában sikerrel járt a közel százezer sztrájkoló tanár. Egy erdélyi magyar egyetemi oktató, Rusu Szidónia osztotta meg tapasztalatait az Index stábjával: „Bukarestben 20 ezer pedagógus vonult utcára, míg országszerte 150 ezren sztrájkoltak, gyakorlatilag egy hónapig nem volt oktatás, pont az érettségi vizsgák előtt. A román törvények szerint sztrájk idején nem folyósítanak munkabért a munkabeszüntetésben részt vevő pedagógusok számára, ám az itteni tüntetés résztvevői ezt is bevállalták annak érdekében, hogy elérjék céljaikat, míg meglátásom szerint a magyarországi pedagógusok nagyon óvatosak, nincs akkora egység köztük a sztrájk tekintetében”.
július 26.
Lehetséges, hogy sok pedagógus szeptemberben dönt a távozás mellett
A pedagógusoknak szeptember második felében kell jelezniük, hogy elfogadják-e vagy sem az új jogállást, ezért elképzelhető, hogy sokan akkor döntenek a távozás mellett – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke a Heti TV Pirkadat című műsorának. Szerinte nemcsak az alacsony bér, hanem a sok munka is elriasztja az oktatásban dolgozókat, a pályakezdőket, ezért a PSZ továbbra is azért küzd, hogy alapvető változások legyenek az oktatásban. A tavaszi országjárás ősszel is folytatódik, már csak azért is, mert sok új belépője lett a PSZ-nek a személyes találkozások hatására.
https://www.youtube.com/watch?v=lbJVSbTTIJc
Mi lesz a gyerekekkel, a holnap munkavállalóival?
Túlélő hangulatban van a pedagógusok, az oktatásban dolgozók nagy része – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorának Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Ám ennek következménye van, a diákok isszák meg a levét, ráadásul egyes szakokról szinte teljesen eltűntek a pedagógusok. Szó volt arról is, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria népszavazási kérdéseket hitelesítő döntését, így megakadályozta az oktatási népszavazást, amelyet a PSZ két vezetője magánemberként kezdeményezett márciusban.
https://hirklikk.hu/klikktv/gosztonyi-gabor-mi-lesz-a-gyerekekkel-a-holnap-munkavallaloival/1709
Itt az írott változata:
https://hirklikk.hu/kozelet/gosztonyi-gabor-az-oktatas-tuske-a-kormany-korme-alatt/419108/
Már csak 3357 fiatal akar szaktanár lenni
A korábbi évekhez képest emelkedett idén a pedagógusképzésre jelentkezők száma is, összesen 18,7 ezren adták be jelentkezésüket valamilyen pedagógiai szakra. A legtöbb jelentkezőt (4667) az óvodapedagógus képzés vonzotta, ezt követi a gyógypedagógia szak 4502 jelentkezővel. Ugyanakkor szaktanárnak továbbra is kevesen jelentkeztek, összesen 3357-en. Például az ELTE Tanárképző Központba ötéves fizika-matek tanári szakra 34, biológia-fizika szakra három, fizika-kémia szakra pedig csupán egy fő jelentkezett. A Népszava a ponthatárok kihirdetése előtt felidézte: a 2022/2023-as tanévben mindössze 1884 volt az újonnan belépő pedagógusok száma a köznevelésben, miközben a Pedagógusok Szakszervezete adatai szerint idén kb. ötezer pedagógus mehet nyugdíjba.
https://nepszava.hu/3203143_egyetemi-ponthatarok-2023-elozetes
Rétvári Bence: Brüsszel 800 milliárd forinttal tartozik a pedagógusoknak
Ha végre nem tartják vissza tovább a Magyarországnak járó uniós forrásokat, másnaptól 561 ezer forintra emelkedik az átlagos pedagógusbér – mondta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az új életpályamodell vonzóbbá teheti a pedagóguspályát: „megteremti a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű béremelés alapját, bevezeti a pedagógusoknak a heti fix 24 tanóraszámot, illetve 46 napról 50 napra emeli a szabadság mértékét. Magyarországon messze jobb a tanár-diák arány, mint az EU-ban, és a pedagógusképzés továbbra is népszerű.” (…) „A felmondások számában nem volt érzékelhető semmilyen változás a korábbi évekhez képest sem a tanév végén, sem a nyári szünetben. Természetszerű, hogy a pedagógusok javarészt nyáron váltanak munkahelyet, és nem a tanév közben.”
A magyar diákok szövegértése minden várakozást alulmúlt
Fiatalok tömegei kerülnek ki úgy az iskolából, hogy valószínűleg felnőttként sem lesznek alkalmasak betanított munkán kívül bármi másra – mutatta ki a friss kompetenciamérés. A nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában – látszik, hogy a világjárvány alatti távoktatás is rányomta a bélyegét a teljesítményre, hiszen a digitális képességek eleve igen gyengék voltak. A tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet, nehéz elképzelni, hogy ők később hogyan tudnának betanított munkán kívül mást elvégezni. Matematikában is hasonló a helyzet, a természettudományokban viszont a nyolcadik és tizedik osztály között sokan behozzák a lemaradást.
Átalakíthatják a tanév rendjét a szakképző iskolákban
A 2023/2024-es tanévtől kezdődően a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével. Az új rendszer bevezetését a szakképzés jellegéből adódó eltérésekkel indokolja a minisztérium. A részletek még nem derültek ki.
https://hvg.hu/itthon/20230726_tanev_rendje_szakkepzes_iskola#rss
Módosítják a köznevelési törvényt az allergiás gyerekek miatt
Szeptembertől lép életbe a jogszabály-módosítás: az ételallergiás gyerekeknek az 1-es típusú diabéteszes gyerekekhez hasonló figyelmet kell kapniuk a köznevelési és közoktatási intézményekben. A szabályozásnak köszönhetően az óvodák és iskolák például nem utasíthatják el a súlyos ételallergiás gyerekeket, igaz, ezt már most sem tehetnék meg, számos esetben mégis ez történik.
július 27.
Kozmetikázott a statisztika a tanár-diák arányról, játék a számokkal
A magyar közoktatás speciális helyzetben van, szociális feladatokat vesz át, ráadásul ezt pedagógusok végzik, vagyis nem lehet összehasonlítani a nyugati országokéval a tanár-diák arányt – példákat is mondott Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Klubrádió A lényeg c. hírműsorának, reagálva Rétvári Bence államtitkár bejegyzésére. („Az EU-ban Magyarországon a 8. legjobb a tanár-diák arány”.) Ha olyan jó a helyzet, mint azt Rétvári Bence állítja, miért kért uniós pénzt a kormány a vidéki kis iskolák bezárására? – tette fel a kérdést a PSZ elnöke. Ezen a linken 5.25-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-julius-27-csutortok-1600-34664
A pedagógushiányt nem tudják pótolni az új hallgatók
Több jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre, mint tavaly vagy az elmúlt években, csakhogy Gulyás Gergely miniszter nem beszélt arról, hogy a képzés közben is lemorzsolódnak a hallgatók, ráadásul folyamatosan sokan mennek nyugdíjba – nyilatkozta Totyik Tamás, a PSZ elnöke az RTL híradónak.
https://rtl.hu/hirado/2023/07/27/felsooktatas-felveteli-ponthatar-kormanyinfo-szakszervezet
A felvett hallgatókkal nem lehet pótolni a pályaelhagyókat és a nyugdíjba készülőket
Nőtt a felsőoktatásba kerülők száma, de szaktanári képzésekre idén is nagyon kevesen mentek. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás nem osztozik az államtitkár optimizmusában, („van pedagógus-utánpótlás”) szerinte annyi hallgatóval, amennyit most osztatlan tanári szakra felvettek, továbbra sem lehet majd pótolni a pályaelhagyókat és a nyugdíjba vonulókat – különösen, hogy a felvettek közül nem mindenki fejezi be a képzést, és azok közül sem áll mindenki tanárnak, lediplomáznak. A PSZ elnöke a Népszavának is nyilatkozott. A szakszervezet adatai szerint idén mintegy ötezer, jövőre több mint 5400, 2025-ben pedig több mint 6 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
https://nepszava.hu/3203477_felsooktatas-felveteli-2023-magyarorszag-palyaelhagyok
PSZ: több ezren mennek idén nyugdíjba, nem pótolják őket a hallgatók
A jelentkezést már korábban le kellett adni pedagógusképzésre is, ezért a jelentkezők számában az időközben elfogadott státusztörvény még nem játszott nagy szerepet. Inkább majd a jövő évi adatokban lesz érezhető az akkor már éles törvény hatása – mondta a Szeretlek Magyarország portál kérdésére Tóth Tünde, a PSZ alelnöke. Jelezte azt is: idén is több ezren mennek nyugdíjba, őket nem pótolják a fiatalok, pályakezdők, a pedagógushallgatók, az utóbbiak a képzésben még le is morzsolódnak.
Az unió tartozik a tanároknak, a kormány számlát küldött Brüsszelbe
Magyarország teljesítette az igazságszolgáltatással kapcsolatos mérföldkövet, az úgynevezett feljogosító feltételt, ezt “készre jelentette”, így az Európai Unió hétéves költségvetéséből a kifizetéseknek nem lehet akadálya, mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter. Magyarország 238 millió euró értékben küldött számlákat Brüsszelbe a 2021 és 2027 közötti programozási időszak operatív programjaiból. A most kiküldött költségnyilatkozatnak a 85 százalékát, azaz 202 millió eurót kell finanszíroznia az Európai Uniónak. Az Európai Bizottságnak 90 napja van arra, hogy a feljogosító feltétel teljesítését igazolja és 60 napja van a költségnyilatkozat feldolgozására, az összeg átutalására. A költségnyilatkozatok jelentős része a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) Pluszból származó előzetes kifizetés, a kormány a kis- és közepes vállalkozások finanszírozását biztosította az előfinanszírozással. A miniszter úgy fogalmazott, ahogy megérkezik Brüsszelből az ehhez szükséges forrás, a tanárbéremelésre is sor kerülhet. Az Európai Bizottság 800 milliárd forinttal tartozik a magyar tanároknak – hangsúlyozta.
https://kormany.hu/hirek/mar-oktoberben-egyszamjegyu-lehet-az-inflacio
Hankó Balázs államtitkár szerint van pedagógus-utánpótlás
A felsőoktatásba felvettek száma 28 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, ez az elmúlt tíz év legmagasabb száma – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hankó Balázs elmondta: 34 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területre felvettek száma. A pedagógusképzésben a növekedés 67 százalékos, vagyis minden második felvett jelentkező a kiemelten preferált szakokra került be. 10 514 jelentkezőt vettek fel, ami az elmúlt hat év legjobbja „azaz van pedagógus-utánpótlás”. A tanárképzésben 29 százalékos a növekedés, mintegy 1500-an osztatlan tanárképzésre nyertek felvételt, emellett 57 százalékkal, közel kétezerre nőtt az úgynevezett rövid ciklusú tanárképzésre felvettek száma, akik más képzési területről jelentkeztek át tanárszakra. A tanítóképzésre felvettek száma 94 százalékkal nőtt, jelentős az emelkedés az óvodapedagógusi képzésben is.
Gulyás Gergely: biztos megélhetést nyújt a jövőben a pálya
„A pedagóguspályára sokan tekintenek úgy, mint ami a jövőben biztos megélhetést fog nyújtani” – mondta Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón. Jelezte: idén 10 514 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait valamilyen pedagógiai képzésen, ami az elmúlt hat év legmagasabb száma, de 29 százalékos emelkedés látható az osztatlan tanári szakokra felvett hallgatók adataiban is.
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20230727_felvetelizok_szama_Gulyas_Gergely_kormanyinfo
A Belügyminisztérium államtitkára szerint a tanár-diák arány is mutatja: meg kell becsülni a magyar oktatást
„Az EU-ban Magyarországon a 8. legjobb a tanár-diák arány: míg nálunk egy tanárra átlagosan 10,6 diák jut, addig az EU-ban 12,1. Nálunk tehát több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra, mint a legtöbb EU-s országban. A magyar oktatást megbecsülni kell, nem lebecsülni” – írta Rétvári Bence a sok trendi emojival teletűzött posztjában, amelyhez egy ábrát is csatol a kijelentéséről. Az adatok nem hamisak, de a statisztikát a kormányzattól nem szokatlan módon „elég optimistán” értékeli Rétvári államtitkár. A szám ugyanis átlagos csoportlétszámot mutat, azaz a városi 30-35 fős osztályok éppúgy benne vannak, mint a pár fős kisiskolai osztályok, továbbá azt is elfedi a statisztika, hogy Magyarországon a tanároknak kell elvégezni egy sor olyan feladatot (az ebédeltetéstől az uszodába kísérésig és a tengernyi adminisztrációig), amit máshol a pedagógiai asszisztensek és más kisegítő személyzet csinál.
Óvodákat szüntethetnek meg, csoportokat vonhatnak össze
Borbála 8 éve dolgozik óvodapedagógusként, szerinte a státusztörvény bosszúból született. Most ő is távozik, méltatlannak tartja, hogy egy 25 éves annyit keres, mint ő. A törvény megszünteti az előmeneteli rendszert, mondta az RTL Fókusz műsorának. A budaörsi Szilágyi Kittit azért gyötri a lelkiismerete, mert marad.
https://rtl.hu/fokusz/2023/07/27/ovonohiany-maragyorszagon-ovodapedagogus-tanarkepzes
Gulyás Gergely a roma származásúakkal magyarázta a problémákat
Komoly probléma van a nyolcadikos diákok szövegértési képességeivel, 2022-ben 40 százalékuk teljesített az alapszint alatt – a HVG szerint egyebek között ez derült ki az országos kompetenciafelmérés értékelése után. Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón azt mondta, hogy a legnagyobb problémák ott vannak, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas. Radó Péter oktatáskutató szerint viszont egy gyerek teljesítményére nem az etnikai, hanem a szociális háttér hat.
https://rtl.hu/hirado/2023/07/27/kompetenciameres-szovegertesi-nehezsegek
Civilek kérdezik: 12 év kormányzás után kinek a felelőssége az integráció, a szegregáció?
Tucatnyi civil szervezet közleményben reagált Gulyás Gergely kijelentésére, amelyben azt írják: egyetértenek azzal, hogy gond van a roma gyerekek oktatási integrációjával, és ez ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik. A roma tanulók oktatási sikertelenségében összpontosul a magyar közoktatás szinte minden problémája – állítják. Mint kifejtik, a roma diákok nagyrészt olyan kistelepüléseken élnek, ahol eleve nem tudnak hozzáférni minőségi oktatáshoz, és ezen települések iskoláiban szaktanárhiánnyal küzdenek, és felszereltségük is elmarad az elvárt szinttől. Vajon ez kinek a felelőssége? – teszik fel a kérdést, hozzátéve, hogy Magyarországon a világon szinte egyedülálló módon az iskola még növeli is a társadalmi különbségeket.
https://rtl.hu/belfold/2023/07/27/civilek-gulyas-gergely-roma-integracio-oktatas-felelosseg
Pályaelhagyóknak kínál állást egy építőanyag-forgalmazó nyíregyházi cég
„Pályaelhagyó tanárok figyelem!” – megszólítással kezdi állásajánlatát egy nyíregyházi építőanyag-forgalmazó cég, amely nem humornak szánta a hirdetést, azt szeretné, ha a tanárok náluk kamatoztatnák tudásukat. Egyébként már működik a Belügyminisztérium állásportálja.
Rekordszámú felvételiző jutott be a katolikus főiskola pedagógusképzéseire
Majdnem háromszor annyian kezdhetik meg tanulmányaikat az Apor Vilmos Katolikus Főiskola pedagógusképzésein idén ősszel, mint egy évvel korábban. A jelentkezők száma többéves rekordot döntött 2023-ban, a legnépszerűbb továbbra is az óvodapedagógus szak, sokan tanulnak tanítónak is. A felvételi szabályok változása – idén a legtöbb szakon már nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, eltörölték a központi minimumponthatárt is – elsősorban a levelezős képzésekre jelentkezőknek kedvezett, ennek ellenére a főiskola nappali tagozatos BA-szakjaira is két és félszer annyian kerültek be, mint egy évvel korábban. Mindez a fiatalok pedagóguspálya iránti bizalmát tekintve is reménykeltő, tette hozzá Gloviczki Zoltán rektor.
„Szeretem a hazámat, de tanár az nem lehetek”
Van olyan fiatal, akit nem hatottak meg az oktatásban ígért változások, így inkább agrármérnök lesz. Sok fiatalnak nincs is olyan ismerőse, akár tanár akar lenni. A 24.hu riportja a ponthatárokat kihirdető rendezvényen készült. A megkérdezettek kritizálták a státusztörvényt is. Más azt mondta: óvodapedagógus lesz, mert szereti a gyerekeket, a törvény nem érdekli.
https://24.hu/belfold/2023/07/27/pont-ott-parti-ponthatarok-2023-tanarszak-video/
Rövidebb lehet a nyári szünet
Megjelent a kormány rendelettervezete a közoktatási intézmények jövő évi oktatási rendjéről. A dokumentum tervezete szerint egy héttel tovább, június 21-ig kell majd iskolába járni. Az első tanítási nap a mostani nyári szünet után 2023. szeptember 1-je, péntek lesz, az első félév 2024. január 19-ig tarthat. Őszi szünet október 28-ától november 5-ig lehet, a téli szünet pedig ismét két hét lehet az ideihez hasonlóan. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap március 28-án lenne és április 8-ig tarthat.
július 28.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) határozottan elítéli és visszautasítja Gulyás Gergely miniszter kijelentéseit
A kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért, a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek felzárkóztatásáért, sőt, Magyarországon az iskola még növeli is a társadalmi különbségeket a diákok származásától függetlenül. Vagyis az „integrációs nehézségekért”, ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter említette a 2023. június 27-én tartott Kormányinfón, egyedül a kormány a felelős. A PSZ határozottan elítéli és visszautasítja a miniszternek a kompetenciamérés rossz eredményeiről tett kijelentését, miszerint „ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek”. A PSZ évek óta azt hangsúlyozza, hogy a felzárkóztatáshoz több pedagógiai asszisztensre, gyógypedagógusra és fejlesztő pedagógusra, szociális munkásra lenne szükség. Évek óta több pénzt kellett volna fordítani a roma származású gyermekek, diákok felzárkóztatására, nem utolsó sorban megbecsülni azokat az oktatásban dolgozókat, azokat a pedagógusokat, akik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak. Közlemény a honlapunkon:
A válogatás nem teljes körű!
