Intézmények kétségbeesetten keresnek őszre pedagógusokat, pedagógusok elszántan keresnek állást az oktatás falaitól messzire. A többiek kivárnak vagy nyugdíjba mennek, ha tehetik. Magyar valóság, felelősök nélkül. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdést hitelesítő két döntését, ezzel a PSZ-hez köthető kezdeményezést is.
július 14.
A Kúria által jóváhagyott két népszavazási kérdésünket megtámadták az Alkotmánybíróságon
A PSZ két vezetője által kezdeményezett népszavazási kérdés a diákok óraszámának csökkentéséről és a helyi tantervek rugalmasságáról, a tanulók igényeihez szabásáról szólna, de alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Kúria kérdést hitelesítő döntése ellen. A kormány fél, pedig a „csendes többség” egy népszavazáson kifejthetné véleményét – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az RTL híradónak.
https://rtl.hu/hirado/2023/07/14/oktatasi-nepszavazas-panasz
Sokaknál csak az utolsó csepp volt a státusztörvény
Tóth Tünde, a PSZ alelnöke az Átlátszónak küldött válaszában kiemelte: a hozzánk érkezett információk szerint eddig nagyjából kétezer pedagógus mondott már fel vagy kezdeményezte nyugdíjba vonulását, de egyes becslések szerint akár ötezren is elhagyhatják a pályát a státusztörvény miatt. A PSZ szerint a pedagógusok többsége eddig is kilátástalannak tartotta az oktatás helyzetét, a státusztörvény sokaknál már csak az utolsó csepp a pohárban. „Valódi oktatási reformot nem hoz az új törvény, sőt, a pályát egyre kevésbé teszi vonzóvá a fiatalok számára.”
Bojár Gábor: már nemcsak hanyagolják a matematikaoktatást, hanem rombolják
Magyarország megnyerhette volna a XXI. századot, nem a felzárkózó országok között kellene küzdenie, a leggazdagabbak közé kerülhetett volna, ha a magyar matematika nagy hagyományaira épít – mondta a Graphisoft alapítója arról, milyen kár éri az országot a természettudományos képzés elhanyagolásával.
A Momentum eltemette a magyar oktatást
A párt aktivistái egy koporsót helyeztek el a Széchenyi téri zöld területen, amelybe egy osztálynaplót, illetve a pedagógusok melletti tüntetések jelképévé vált kockás inget tettek.
https://www.ma.hu/belfold/390999/A_Momentum_eltemette_a_magyar_oktatast?place=srss
július 15.
Szakszervezetek nélkül nem lesz érdemi változás
Tóth Tünde fizikusként indult, amit fizikatanári pályára váltott. A fiatal pedagógus az országos tisztújítás után a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Mint mondta, „az első tanév munkavállalóként megélt tapasztalata alapján döntöttem el, hogyha a munkakörülményeimben és az oktatásban is érdemi változást szeretnék elérni, a diákjaim helyzetén is szeretnék javítani, ezt leghatékonyabban és igazán eredményesen akkor tehetem meg, ha belépek a szakszervezetbe, és igyekszem annak minél aktívabb tagja lenni.” A célja, hogy mindenkinek segítsen tudatos munkavállalóvá válni. A Hírklikk készített vele bemutatkozó interjút.
Jocó bácsi pedagógus is távozik
A státusztörvény elfogadása után távozik a közoktatásból a közösségi oldalakon is népszerű tanár. Nem tehet mást, ezt mondta. Ő is alkotóeleme annak, hogy „ez a gyerekeket megnyomorító rendszer” működik, hiszen egészen idáig vállalta a helyettesítéseket, „leplezte” a szülők előtt a rendszer problémáit, ennek pedig nem akar tovább részese lenni.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230714_felmondott_Joco_bacsi
Balatoni József lépésével távozásra biztatja pedagógustársait is:
https://telex.hu/belfold/2023/07/15/joco-bacsi-a-statusztorveny-alinda-felmondas-tanarok-pedagogusok
július 16.
A katedra nélküli tanítók búcsúja
Balatoni József (Jocó bácsi) búcsúján kívül még két pedagógus távozásáról ír a portál. Tóth Bence biológia-kémia szakos küzdött, ahogy tudott, az elmúlt hónapokban több akcióban vett részt. Idézet egy beszédéből: „Tudtad, hogy egy kezdő pedagógus a nettó órabéréből akár 20 deka vajat is vehet? Egyhavi fizetéséből pedig kijön 500 liter tej. Ezt a mennyiséget egy átlagos fejős tehén 20 nap alatt adja le. Éppen annyi idő alatt, amennyit én dolgozom érte. Így egyszerű a matek: egy tanár egyenlő egy tehén.” A státusztörvény megszavazása után döntött a távozás mellett. A cikkben olvasható Pilz Olivér nyílt levele is.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-katedra-nelkuli-tanitok-bucsuja/418588/
„Ezek a gyerekek nem akarnak másmilyenek lenni”
Magyarországon csaknem százezer sajátos nevelési igényű gyermek él, számuk az utóbbi években drasztikusan növekszik. Közülük sokaknak és családjaik számára a közoktatás horrorrá válik. Várólisták, vizsgálatok, elképesztő összegek, ezek mellé pedig megbélyegzés, támadások és az út végén az oktatási rendszer teljes csődje. Interjú Falvai Anett fejlesztő pedagógussal, aki általános iskolai tapasztalatainak köszönhetően a rendszer mindkét oldalát ismeri.
július 17.
„Szent Péter esernyője” – eső áztatta tüntetés
Szent Péter is a kormány mellett állt, hiszen elmosta az eső a pedagógustüntetést aznap, amikor elfogadta a parlament a státusztörvényt – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szerinte belefásultak a pedagógusok a tiltakozásba, és akik keresettek pl. a budapesti munkaerőpiacon, már elmentek az oktatásból, nem harcolnak tovább. Más tiltakozási módszerre, újfajta ellenállásra van szükség. Ha például a tanárok minden szabályt betartanak, akkor meg lehetne bénítani a közoktatást, és kiderülhetne, hogy a pedagógushiány milyen feszültségeket okozhat.
https://hirklikk.hu/klikktv/totyik-tamas-a-pedagogushiany-hatalmas-feszultsegeket-tud-okozni/1698
Az interjú írott változata:
Tanítanék: pályázat, akció, szolidaritás
Szolidaritási akció pályázatot hirdetett a Tanítanék Mozgalom. Ez azoknak szól, akik úgy érzik, ezekben a hónapokban több időt és energiát tudnak fordítani az oktatási mozgalomra. Minden ötletet maximum 200 ezer forinttal támogatnak. A sztrájkalapból a 2022-es és 2023-as tiltakozások idején több mint 2000 pedagógust támogattak. A Tanítanék online akciót is elindított: kérte a pedagógusokat, írják meg, hogy az iskolavezetés, a tankerület mivel fenyegetett vagy próbálta megakadályozni őket, hogy részt vegyenek a tiltakozó megmozdulásokban. Tanácsot is adott: mivel a munkavállaló felmondása esetén végkielégítés nem jár, anyagilag érdemes kivárni a szeptembert. Akkor kell majd (15. és 29. között) írásban nyilatkozni, hogy vállalja-e a státuszváltozást a pedagógus. Ekkor – ledolgozott évei függvényében – 1, 2 vagy 3 havi bérének megfelelő végkielégítésben részesülhet a távozó. Ha valaki elviselhetetlennek tartja a helyzetét, akkor mondjon fel most, ha talált már olyan új munkahelyet, amely jobban fizet, mint a pedagógusi munka.
https://hirklikk.hu/kozelet/tanitanek-palyazat-akcio-szolidaritas/418633
Nettó 77 ezer forintért keresnek konyhai kisegítőket egy óvodába, 8 órás munkaidőben
A minimálbér feléért, bruttó 116 ezer forintért keres konyhai kisegítőket napi 8 órában a kerekegyházi Bóbita Óvoda. Közfoglalkoztatottak lesznek, ezért ennyi a bér: nettó 77 ezer 140 forint, számolt be az RTL híradó. A riporter érdeklődött, hányan jelentkeztek az állásokra, az óvoda vezetője azonban nem kívánt nyilatkozni. A város polgármestere közölte, ennél több fizetést nem adhatnak, mert megszegnék a közmunkára vonatkozó kormányrendeletet.
https://rtl.hu/hirado/2023/07/17/116-ezer-nettoja-kozalkalmazott-konyhai-kisegito
Már a fiatalok is az oktatást tartják az egyik legsúlyosabb problémának
A 16-29 éves magyar fiatalokra fókuszál a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatása. „A 2000 óta négyévente megvalósuló nagymintás ifjúsági vizsgálatokban sohasem fordult még elő, hogy a fiatalok az oktatás helyzetét emeleték volna ki a legsúlyosabb problémák egyikeként. Az eredményeink azt jelzik, hogy a 16-29 évesek nagyon gyorsan és nagyon erőteljesen reagálnak a közéleti vitákra, különösen azért, mert a korosztály egy részét közvetlenül is érintik a közoktatásban zajló folyamatok. Mindamellett egyfajta általános bizonytalanság, céltalanság és reményvesztettség, azaz a jövővel kapcsolatos félelmek szintén kiolvashatók az elsődleges eredményekből.”
Kit és mit szorít ki a mesterséges intelligencia az oktatásban?
Radó Péter oktatáskutató szerint attól nem kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia (MI) kiszorítja az embert az oktatásból. „Másfelől azonban – mint szinte minden más szakmában, ahol nem várható, hogy a gépek lecserélik az embereket – eljön majd az a pillanat, amikor az MI használatára képes pedagógusok kiszorítják majd az erre nem képes pedagógusokat, ezért foglalkoznunk kell a dologgal. Már most is látszik, hogy az MI használata az oktatás számos területén kecsegtet komoly előnyökkel: megkönnyítheti az oktatási adminisztrációt, segítheti (nem helyettesíti!) a pedagógusok munkáját, és személyre szabottabbá, tehát hatékonyabbá teheti a tanulók tanulását. Nincs szó tehát a tanítás „automatizálásáról”, az MI-ben rejlő lehetőségek a tanítás és tanulás hatékonyságának javítását kell szolgálniuk.” Kétrészes cikk.
Mesterséges intelligencia az oktatásban
A mesterséges intelligencia alkalmazásának etikai kérdéseit elemzi cikke második részében Radó Péter oktatáskutató. „Míg Magyarországon minden szem a korábban csak a fegyveres testületeknél alkalmazott jogállást a közoktatásra is kiterjesztő, most elfogadott státusztörvényre tapad, szinte mindenhol máshol az oktatás szereplői a mesterséges intelligenciák terjedését próbálják megemészteni.”
július 18.
Miért veszítünk mindig?
A kormánnyal kritikus politikai/civil csoportosulások azért sikertelenek, mert nem végeznek kellően kiterjedt és mélyreható szervező munkát. Tárkányi Péter azt is írta: „Működőképes mozgalmak és civil csoportosulások vannak kialakulóban. A szakszervezeti mozgalomban még mindig vannak szívvel-lélekkel küzdő és érdemi sikereket elérő csapatok. Még vannak valódi értékeket képviselő, hiteles politikusok és civil szervezeti vezetők. És rengeteg-rengeteg ember elégedetlen a Fidesz rendszerével.” (…) „Nem túlzás állítani: a kormánykritikus csoportok építkezéséhez csaknem végtelen emberi erőforrás áll rendelkezésre. Akkor mégis miért veszítenek állandóan a kormánnyal kritikus civil mozgalmak és a politikai pártok? Azért, mert nem végeznek kellően kiterjedt és mélyreható szervező munkát.” (…) „Vagy vegyük a tanárok esetét. Az elmúlt két év tiltakozáshullámaiban a szakszervezetek egyetlen egyszer sem tartottak 1 naposnál hosszabb sztrájkot 15%-ot meghaladó részvétellel. Ez pedig nagyjából egyezik a tanári szakszervezetek lefedettségi arányával. A tanárok és az őket támogató csoportok egyetlen érdemi kényszerítő erővel bíró megmozdulást sem voltak képesek produkálni.”
https://merce.hu/2023/07/18/miert-veszitunk-mindig/
Nem nyilvános véleménycserére hívta Maruzsa Zoltán a civileket
A médianyilvános vitára való meghívást nem fogadta el, helyette nem nyilvános beszélgetésre hívta Maruzsa Zoltán államtitkár a civil szervezeteket – számolt be az Eduline-nak a Civil Közoktatási Platform. „Médiafelhajtásban én magam sem szoktam részt venni, és tisztában vagyok azzal is, hogy nem kértek tőlem sem most, sem eddig sosem időpontot, ennek ellenére azt fel tudom ajánlani, hogyha beszélni akarnak az oktatás Önök szerint megoldandó problémáiról, akkor én a közeljövőben fogadom Önöket a hivatalomban. A vélemények cseréje még senkinek nem vált a kárára” – írta az államtitkár. A miniszter „véleménycserére” szóló meghívását a civil szervezetek nem fogadták el, mert ha a vita nem lenne nyilvános, a minisztériumnak lehetősége lenne „a valóság megmásítására”. A CKP szerint Maruzsa Zoltán nem is megfelelő tárgyalópartner, ezt bizonyította a pedagógus szakszervezetekkel folytatott egyeztetés is.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230718_Maruzsa_Zoltan_CKP_nem_nyilvanos_egyeztetes
ETUCE: elfogadhatatlan a státusztörvény
Orbán Viktor miniszterelnöknek, Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek és az oktatásért felelős Pintér Sándor belügyminiszternek írt nyílt levélben vállal szolidaritást magyarországi tagszervezeteivel – a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ), a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (TDDSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ) – az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottsága (ETUCE) a státusztörvény elfogadása miatt. A nyílt levél – amelyet az ETUCE európai igazgatója, Susan Flocken írt alá – az oktatási területen dolgozók arculcsapásaként ír arról, hogy másfél éven át tanárok, diákok és szülők tüntettek, követeltek jobb fizetést és munkakörülményeket, hogy aztán a jogszabály egyik problémára se kínáljon megoldást. Az ETUCE elfogadhatatlannak tartja, hogy a PSZ-szel és a PDSZ-szel folytatott több hónapnyi tárgyalássorozat után az Orbán-kormány egy olyan törvényt fogadtatott el, amely súlyosbítja a helyzetet és még kevésbé teszi vonzóvá a tanári pályát Magyarországon.
https://nepszava.hu/3202278_etuce-szolidaritas-magyarorszag-oktatas-orban-kormany-nyilt-level
OH: sikeresen zárult az érettségi vizsgaidőszak
A középszintű szóbeli vizsgákkal sikeresen és eredményesen zárult a május-júniusi vizsgaidőszak: több mint 3000 bizottság előtt mintegy 110 ezren tettek érettségi vizsgát – közölte az Oktatási Hivatal (OH). Mind közép-, mind emelt szinten a kiemelt érettségi tárgyak szinte mindegyikében (magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, fizikából, kémiából, biológiából és informatikából) az elmúlt öt év átlagánál jobb eredményt értek el a vizsgázók.
https://hirklikk.hu/kozelet/oktatasi-hivatal-sikeresen-zarult-a-majus-juniusi-vizsgaidoszak/418676/
Nem csak a diák a felelős, ha megbukik, a szülő terhe, hogy átmenjen
Tüntetés, tiltakozás, sztrájk és élőlánc, megannyi követelés – ezek a fogalmak tartották lázban a közoktatásban dolgozó pedagógusok és diákok jelentős részét az elmúlt évben. Szakmai szervezetek sora jelezte sokszor elismételve, letétbe helyezett felmondási nyilatkozatokkal nyomatékosítva, hogy a kormány státusztörvény-tervezete ront a pedagógusok és az oktatás helyzetén is. Eközben az iskolaügy egyre süllyedő színvonala háttérbe szorult. A törvény átment a parlamenten, a diákok egy része nem a vizsgákon: javítóvizsgára matematikából, történelemből és magyarból készülnek legtöbben. Pánczél Róbert matematika szakos középiskolai tanár szerint a követelmény nagy, a tanárok szándékosan az érettségin elvártak fölé teszik az elvárásokat, hogy a diákoknak ne okozzanak gondot a vizsgák. Általánosban ugyanez megfigyelhető a középiskolai felvételinél.
https://nepszava.hu/3201937_oktatas-magyarorszag-javitovizsga
július 19.
„Kibírom már ezt a kis időt így is” – L. Ritók Nóra megpróbálta kideríteni, miért fulladt közönybe a tanárok között a tiltakozás
Az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatója és pedagógusa, L. Ritók Nóra Facebook-oldalán közölt írásában kereste az okokat, miért nem értek el sok tanárt a státusztörvény elleni tiltakozások. Szerinte a pedagógusok közül sokan nem is foglalkoznak vele. „Mindenkinek megvan a maga egyéni indoka, amiben széles a skála, egészségügyi problémák, családi helyzet, ápolásra szoruló szülő, a másodállás által elvont energia, kivárás, mert közel van a negyven éves korhatárhoz, hogy elmehessen nyugdíjba, no meg ott van a beágyazottság, a kis faluban felépített otthon, egzisztencia, ami kényelmet és biztonságot ad, és amit nem akar kockára tenni senki holmi lázongással…” Szerinte mára állandósult a közöny. „A szakmaiság már nem hordoz kihívást, a megélhetés igen, és ez átrendezte a pedagógiai attitűdöt. Mégis, azt érzem, nem a fizetés a legfőbb gond. Hanem mindaz, ami még vele van. Ami az iskolát másfajta munkahellyé tette, mint ami eddig volt. Olyanná, amiben a végrehajtás a fő vezérelv. Az igazodás.”
Megbecsült értékek – persze máshol, nem a közoktatásban
Túlhajszoltság, munkavállalói szegénység, központilag vezényelt negatív megítélés – hosszú évek óta sújtja mindez a pedagógusokat. Az 50 körüli, nem nagyvárosokban élő tanárok többsége azonban egzisztenciális kiszolgáltatottsága miatt inkább csendben tűr. A pályaelhagyóknak új munkahelyükön épp az lesz a „különleges készségük”, ami tanárként evidencia: például a teherbírás vagy a pedagógiai érzék. Az aHang oldalán hétfőig 5032 pedagógus jelezte, hogy a státusztörvény miatt elhagyja a pályát. Sokan vannak, akik kivárnak: megnézik, hogyan működik a törvény a gyakorlatban, és ha tényleg bevezetik azokat az elemeket, amelyek lehetőségként ott lapulnak a jogszabályban, akkor lépnek.
https://magyarnarancs.hu/belpol/megbecsult-ertekek-260371
Zebraszerda a hőségben is
„Továbbra is jelen vagyunk. Nyár van, meleg van. De kitartunk!” Ezt egy hete írták a Zebraszerda oldalára azok a civilek, akik a kezdeményezés aktív résztvevői. A cikk idézett egy gyorsjelentést is, amelyet Susánszky Pál szociológus mutatott be. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói online kérdőíves vizsgálatot végeztek pedagógusok körében. Kiderült, a pedagógusokra magas tiltakozási aktivitás volt jellemző az elmúlt egy évben és részvételi hajlandóságuk is magasnak mondható. Kétötödük (42 százalék) nem vett részt egyáltalán a tiltakozásokban, ugyanakkor majdnem háromötödük (58 százalék) igen. Egyharmaduk részese volt sztrájknak és körülbelül egytizedük polgári engedetlenségnek.
Átadták az egyházaknak az oktatási épületeket Makón, ezt ünnepelték
A kormány és a makói önkormányzat döntése értelmében – ünnepélyes keretek között – aláírták az egyházi fenntartású ingatlanok tulajdonba adásáról szóló szerződéseket. A Makó-Belvárosi Református Egyházközség a Kálvin téri református iskolára, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye a Szent Tamás Óvoda Zrínyi utcai épületére, a Szeged-Csanádi Római Katolikus Egyházmegye a Makói Katolikus Általános Iskola, a hozzá tartozó Vásárhelyi utcai tornaterem, illetve a Tulipán utcai Makói Katolikus Óvoda ingatlanára nyújtott be igényt. Erre egy jogszabály nyújtott lehetőséget. Az ingatlanok addig maradnak egyházi tulajdonban, amíg bennük oktatás folyik.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/atadtak-az-egyhazaknak-az-oktatasi-celu-epuleteket-makon
Körömben is közpénzmilliárdokból építhet iskolát a katolikus egyház
Új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. Nem az állami miskolci tankerület az építtető, ugyanis nem kapott erre pénzt, hanem az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak jó állapotban, ezért az egyház a felújítás és egy új létesítmény építéséről döntött. Ám nem saját pénzéből, hanem 3 milliárd forint állami támogatásból állhat neki a munkának.
július 20.
Több mint kétezren már beadták felmondásukat az elmúlt hónapokban a státusztörvény miatt
A Belügyminisztériumnak a pedagógusok korábbi évektől eltérő munkaerőpiaci mozgásáról nincs ismerete – közölte a Népszava megkeresésére a BM. Korábban a Klebelsberg Központtól is szerette volna megtudni a lap ugyanezt, de állítólag nincsenek ilyen adatai. Az aHang platform felmérésében több mint ötezer pedagógus jelezte: elhagyja a pályát a törvény bevezetése esetén. A Pedagógusok Szakszervezeténél is több mint háromezren jelezték, hogy erre készülnek. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke elmondta: több mint kétezren már be is adták felmondásukat az utóbbi hónapokban a státusztörvény miatt. – Ez a szám várhatóan növekedni fog, sokan ugyanis kivárnak szeptemberig, hogy kaphassanak valamennyi végkielégítést – fogalmazott. A munkáltatók tájékoztatni fogják a januárban esedékes jogviszonyváltásról a pedagógusokat, akik idén szeptember végéig nyilatkozhatnak, ezt elfogadják-e. Sokan tanév közben fogják elhagyni a pályát, és kétséges az ő pótlásuk.
https://nepszava.hu/3202484_statusztorveny-oktatas-pedagogusok-felmondas-pedagogusok-szakszervezete
Már több mint kétezren felmondtak a státusztörvény miatt
Erről Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke beszélt a Klubrádió A lényeg című műsorának. Szerinte sokan szeptember második felében döntenek, hogy elfogadják-e az új jogviszonyt, így ez a szám várhatóan nőni fog. Ezen a linken 1,30-nál kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-julius-20-csutortok-1200-34514
Nőhet még az oktatásból távozók száma
Nagy nehézséget okozhat a tanév elindítása, ősszel az is kérdés lehet, ki megy be egy-egy osztályba felügyelni – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az ATV híradónak.
https://www.atv.hu/videok/20230720/atv-hirado-20230720-17
Több ezer lehet azok száma, akik távoznak a státusztörvény miatt
Már több mint kétezer pedagógus mondott fel a státusztörvény miatt és még több ezren csatlakozhatnak hozzájuk a Pedagógusok Szakszervezete szerint. Akkora a baj, hogy matematika mellett történelem és magyar szakos tanárt is egyre nehezebb találni. Gosztonyi Gábor alelnök az RTL híradónak is nyilatkozott.
https://rtl.hu/hirado/2023/07/20/pedagogus-felmondas-statusztorveny
A PSZ szerint az Alkotmánybíróság is kiskorúnak tekinti az állampolgárt
Megdöbbent a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Alkotmánybíróság gyorsaságán: bár a testületnek 30 napja volt a népszavazási kérdések hitelesítése miatt beadott alkotmányjogi panasz elbírálására, néhány nap alatt döntött, megsemmisítve a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő döntését. Ezáltal az AB megsemmisítette magát a népszavazási kezdeményezést is, amit a Pedagógusok Szakszervezete sajnálattal vesz tudomásul. A PSZ szakértőkkel konzultál, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhat-e. A PSZ azon is megdöbbent, hogy az Alkotmánybíróság szintén kiskorúnak tekinti az állampolgárokat, már csak azért is, mert az alkotmánybírák lényegében ugyanazt az érvelést fogadták el, mint a Nemzeti Választási Bizottság tagjai. Vagyis szerintük az állampolgárok kellő szakmai ismeretek nélkül nem tudnak dönteni a diákok óraszámának csökkentéséről és a helyi tanterv szükségességéről. A PSZ szerint a kormány fél a „valódi” népszavazástól. Közlemény a honlapunkon.
Döntött az Alkotmánybíróság: nem lesz oktatási népszavazás
Először a 24.hu írta meg, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdést hitelesítő döntését. A Kúria végzéseiben elvi éllel mondta ki, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi vizsgálatánál a szavak általános jelentése alapján annak elsődleges értelmezéséből kell kiindulni, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott, társadalmi-gazdasági ismeretekkel rendelkező racionális választópolgár a mondat nyelvtani értelme szerint értheti (elsődleges jelentés elve). Az Alkotmánybíróság viszont azt állapította meg, hogy a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, kitágította az értelmezési kereteket, a népszavazási kérdés egyértelműségének tartalmi és idődimenzióját, ezért az alkotmányjogi panasszal megtámadott kúriai végzéseket megsemmisítette.
https://24.hu/belfold/2023/07/20/alkotmanybirosag-kuria-oktatas-nepszavazas/
Döntött az Alkotmánybíróság, nem lesz népszavazás az oktatásról
Elkeserítő, hogy ilyen szinten van Magyarországon a jogállamiság – nyilatkozta a Népszavának Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi döntését, amelyben a PSZ két népszavazásra bocsátott kérdését hitelesítették. Szomorú, hogy az AB is kiskorúnak tekinti az állampolgárokat – fogalmazott Gosztonyi Gábor. Szerinte a népszavazás „valódi nemzeti konzultáció” lehetett volna az oktatásról, ám úgy tűnik, a kormányzat fél ettől. A PSZ szakértőkkel még vizsgálja az AB-döntést, de nem kizárt, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak majd.
https://nepszava.hu/3202586_alkotmanybirosag-oktatas-nepszavazas-kerdes-elutasitas
Kiskorúnak tekinti az Alkotmánybíróság az állampolgárokat: elutasította a népszavazási kezdeményezést
Az kellemes meglepetés volt, hogy a Kúria az öt népszavazási kérdésből kettőt hitelesített, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria döntését, ezzel a népszavazási kezdeményezést is – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Klubrádió Megbeszéljük című műsorának. (A PSZ két vezetője magánszemélyként kezdeményezett márciusban népszavazást oktatási kérdésekben.) Az Alkotmánybíróság gyakorlatilag a Nemzeti Választási Bizottság érvrendszerét vette át: nem egyértelműek a kérdések, a választóknak nincs kellő ismeretük a megválaszoláshoz stb. A PSZ szakértőkkel konzultál, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhat-e az Alkotmánybíróság döntése után. Szó volt a felmondásokról is, a PSZ szerint több mint kétezren már felmondtak, de ez a szám még nőni fog. Ezen a linken 64.10-nél kezdődik a beszélgetés.
https://www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2023-julius-20-csutortok-1605-34524
Sokan kivárnak, szeptemberben nem fogadják majd el az új jogállást
A PSZ-hez eddig beérkezett információk alapján több mint kétezren már felmondtak, de a letétbe helyezett felmondások még nem léptek automatikusan életbe. Szeptember végéig kell nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a „jogviszonyfosztást”, így nőhet a távozók száma. Vagyis tanév közben okozhat majd nagy fejtörést, ki fog tanítani vagy egyáltalán vigyázni a diákokra – erről Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke nyilatkozott az ATV Egyenes Beszéd c. műsorának. Szó volt arról is, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria döntését, így meghiúsította a népszavazási kezdeményezést. A PSZ szakértőkkel konzultál, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhat-e.
https://www.atv.hu/musor/egyenes-beszed
Minden tizedik tankerület gazdálkodását pénzügyi felügyelet alá vonták
A pénzügyminiszter által kirendelt költségvetési felügyelő megelőző munkát végez, de akár fel is függesztheti a kifizetéseket. Radó Péter oktatáskutató szerint mindegyik tankerület kaphatna külső felügyeletet, az sem javítana a finanszírozás helyzetén. Szerinte a finanszírozási rendszer nem transzparens, nem is folyik benne költségvetési gazdálkodás, csak pénzosztogatás, a kifizetések prioritását pedig az határozza meg, hol kapcsolnák ki a szolgáltatást a tartozások miatt. „Nincs akkora apparátusa a tankerületeknek, hogy az összes iskola működéssel, pályázatokkal és minden hasonlóval kapcsolatos pénzügyi adminisztrációját megbízhatóan tudják végezni, ezért e tekintetben is csak tűzoltás folyik” – mondta.
Eltörölték a Pedagógus II. minősítés kötelező jellegét
Információk szerint az Oktatási Hivatal elkezdte kiküldeni az értesítéseket a 2024. évi Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárásra már jelentkezett tanároknak arról, hogy a státusztörvény július 15-én hatályba lépett 97. § (1) és (2) bekezdése alapján a Pedagógus II. fokozat elérése már nem kötelező. Aki mégis úgy dönt, hogy abban részt venne, újra nyilatkoznia kell a területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központnál. Aki nem erősíti meg szeptember 15-ig az Oktatási Hivatalnál, hogy részt akar venni a minősítési eljárásban, annak a korábbi jelentkezését másnap automatikusan törlik, ezt külön nem is kell kérnie.
https://24.hu/belfold/2023/07/20/hivatalos-eltoroltek-a-pedagogusok-kotelezo-minositeset/
A Belügyminisztérium közleménye az új belépőkről
A Belügyminisztérium tájékoztatást kért a tankerületi központoktól a 2023. június 19-től közalkalmazotti jogviszonyt létesített pedagógusok létszámáról. Az összesítés szerint az állami fenntartású köznevelési intézményekkel 1 989 fő létesített határozatlan vagy határozott idejű munkaviszonyt. A tárca az új munkavállalóknak sok sikert, eredményes nevelő, oktató munkát kíván. A tankerületek folyamatosan bírálják el a beérkezett nagyszámú pályázatokat.
https://hvg.hu/itthon/20230720_BM_kozalkalmazotti_jogviszonyt_letesitett_pedagogusok
július 21.
Totyik Tamás: az alfa generáció jövőjével játszanak
A mai magyar oktatásnak csak az egyik égető kérdése a pedagógushiány. Legalább ennyire fontos az is, hogy a rendszer meg tud-e felelni a rohamosan változó gazdasági és kulturális kihívásoknak – írta Totyik Tamás (a PSZ elnöke) a Népszavában megjelent cikkében. Elemzi, miért lenne szükség oktatási reformra, korszerű tudásra. Kitért a népszavazási kezdeményezésre is: „Gosztonyi Gáborral – magánszemélyként – 2023. március 14-én öt oktatást érintő kérdésben kezdeményeztünk népszavazást, de mindegyiket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Ezt követően felülvizsgálati kérelemmel fordultunk a Kúriához, amely június 28-án – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság döntését – hitelesítette két kérdésemet. Az egyik az óraszámcsökkentésről, a másik a helyi tantestület önállóságának növeléséről szól. A döntés ellen azonban valaki alkotmányjogi panaszt nyújtott be, ezt az Alkotmánybíróságnak 30 napon belül kellett volna elbírálnia. A testület azonban, látható sietséggel már tegnap közzétette verdiktjét: erről a két kérdésről sem lehet népszavazást kezdeményezni.”
https://nepszava.hu/3202395_az-alfa-generacio-jovojevel-jatszanak
A válogatás nem teljes körű!
