A tiltakozási hullám kezdetének, a PSZ és a PDSZ indította figyelmeztető sztrájknak az egy éves évfordulója közeleg. Soha nem volt arra példa a rendszerváltozás óta, hogy egy ágazat dolgozói egy teljes éven át küzdjenek jogos követeléseik teljesítéséért. Ez adhat erőt a folytatáshoz…
január 13.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány meghátrált, a szakszervezet csatlakozik a PDSZ által meghirdetett sztrájkhoz
Az ismét az éj leple alatt megjelent kormányrendelet azt sugallja, hogy a rendpárti belügyminisztert a polgári engedetlenkedő szentgotthárdi tanárok meghátrálásra kényszerítették. Ugyanis a tantestület nagy része, 29 pedagógus egységes kiállásával bebizonyította: nem lehet egy egész tantestületet kirúgni az amúgy is nagy pedagógushiány közepette. A PSZ csatlakozik a PDSZ által meghirdetett sztrájkhoz, ezt is jeleztük a közleményben.
A PSZ szerint a kormány meghátrált
A megjelent rendelet szerint lehetőség van arra, hogy csak a tanév végén rúgják ki a polgári engedetlenkedőket, vagyis tovább taníthatnak, hiszen akkora a tanárhiány – mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a Klubrádió Megbeszéljük c. műsorának. Utalt arra is, hogy a háborús veszélyhelyzetnek semmi köze az oktatásban dolgozók tiltakozásához, hiába hivatkozik erre a kormány. Bért kellene emelni és átalakítani az oktatást, nem pedig az éj leple alatt mismásolni. Szó volt arról is, hogy a PSZ csatlakozik a PDSZ által meghirdetett sztrájkhoz. A PSZ továbbra is azt képviseli, hogy a jogszerű sztrájkban való részvételből nem lehet baja a munkavállalónak.
https://www.klubradio.hu/adasok/psz-elnok-a-tanarok-nem-fognak-meghatralni-132114
A rendelet elismeri az óriási pedagógushiányt
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint a kormány célja megosztani és leszalámizni a pedagógusokat, ezért fontos az egységes kiállás. A megjelent rendelet ellentmondásairól is nyilatkozott a 444.hu portálnak.
Pánikreakció a rendelet
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a módosítás pánikreakció a minisztérium részéről a Szentgotthárdon történtekre. Gosztonyi Gábor alelnök szerint érthetetlen, hogy a kormány miért tolta ki a kirúgások határidejét a tanév végére. Ez álságos, hiszen már szinte mindegy, hogy a gyermeknek holnaputántól vagy szeptembertől nem lesz szaktanára – jelezte Gosztonyi Gábor az ATV híradónak.
Alapvető jogokat sért az új rendelet
Ez egy elvetemült pánikintézkedés – így reagált a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor arra a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletre, amellyel a kabinet egyszerűsítette a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok azonnali kirúgásának szabályait. Gosztonyi Gábor szerint a kormány lényegében elismerte a pedagógushiányt, az augusztusig tartó “mérlegelési” időszak ugyanis azt jelenti, hogy nem kell év közben kirúgni az engedetlenséggel tiltakozókat, végig dolgoztatják velük a tanévet, aztán majd nyáron szabadulnak meg tőlük. Ezzel az álságos módszerrel nem sokat segítenek magukon, egy szaktanárt nyáron is ugyanolyan nehéz lesz pótolni, mint tanév közben. A visszamenőleges hatály alapvető jogokat sért, a rendelet emellett diszkriminatív is, mert jogtalan előnyben részesíti a munkáltatókat a munkavállalókkal szemben.
https://nepszava.hu/3181884_orban-kormany-rendleet-rendkivuli-felmondas-tanar-magyarorszag
A NER tragikomikus önparódiája a rendelet
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke felháborítónak tartja, hogy már megint sunyi módon, éjszaka adtak ki rendeletet. Úgy véli: 29 bátor szentgotthárdi pedagógus valószínűleg megijesztette a kormányt. A rendeletben ugyanis elismerik, hogy pedagógushiány van. „Ráadásul a munkáltatót menti föl a hiányosságai alól, mert a szövegben az is benne van, ha a munkáltató később – akár augusztus 1-jéig – szerez tudomást arról, hogy engedetlenkedett valaki, akkor is elküldheti.” A PSZ alelnöke a Hírklikknek elmondta azt is, jogászaik megvizsgálják, hová lenne célszerű fordulni a rendelet miatt. A PSZ egyúttal megerősítette: csatlakozik a PDSZ által január 23-ától meghirdetett sztrájkhoz.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-ner-tragikomikus-onparodiaja-egy-uj-rendelet/409907
A szakszervezetek tovább szervezik akcióikat
Sem a PSZ, sem a PDSZ nem gondolja úgy, hogy az oktatásban leállt volna a tiltakozás. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Hírklikknek elmondta, folytatják a vidékjárást, mert a személyes találkozókon akaratlanul olyan réseket tudnak ütni a félelem falán, amelyeken átszivárog az információ.
https://hirklikk.hu/kozelet/a-szakszervezetek-tovabb-szervezik-akcioikat-az-oktatasban/409878/
BM: jelenséggé vált a politikai célú munkabeszüntetés az iskolákban
A köznevelésben a gyermekek, tanulók tanuláshoz való joga az első. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a köznevelési intézményben megkapja a törvények által előírt oktatást, nevelést, közölte a Belügyminisztérium a kiadott rendelet kapcsán. Az állam feladata, hogy a gyermekek tanuláshoz való jogát érvényesítse és biztosítsa az oktatás-nevelés zavartalanságát. Magyarországon a jogszerűen tervezett és végrehajtott – előre bejelentett, elégséges szolgáltatást biztosító – sztrájk és a munkaidőn kívül szervezett demonstráció a véleménynyilvánítás elfogadott, következmények nélküli formái. Egyes köznevelési intézményekben azonban jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, amely a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti.
Rétvári Bence: a pedagógusokat érintő rendeletmódosítás a gyermekek érdekéből indul ki
Az államtitkár a HírTV-nek azt mondta: a tiltakozásnak vannak törvényes formái, ilyen a demonstráció és a sztrájk. Régebben a bejelentés után egy hosszú procedúra után lehetett sztrájkolni, de ma öt nappal korábban elég bejelenteni a sztrájkot. Azonban vannak, akik mégsem ezt a törvényes módot választják. A kormány a gyermekek érdekéből indul ki – emelte ki Rétvári Bence, aki a rendeletmódosítás lényegéről elmondta: a munkáltatónak nem 15 napon belül kell döntést hoznia, hanem hosszabban mérlegelheti, hogy él-e a Munka törvénykönyve által biztosított lehetőségekkel (az azonnali kirúgással). A hosszabb mérlegelési idő elsősorban a gyermekek érdeke, hiszen a tanév a maga módján tovább tud menni, a tanárok is tudnak dolgozni.
január 14.
Teljes a reményvesztettség, két budapesti pedagógus is távozik
A minap a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium két tanára jelentette be távozását. Gábor Judit és Mihályi Fruzsina, az iskola angol, magyar és történelem tantárgyat oktató tanára 2023 februárjában fejezi be munkát. „Töretlenül hittük és reméltük, hogy a sztrájk, a polgári engedetlenség, a tüntetések, a flashmobok, a segélykiáltások végül valódi változást hozhatnak, és segíthetik egy olyan élhetőbb oktatási rendszer létrejöttét, melyben diák, tanár és szülő egyaránt boldog és elégedett lehet. Egy év küzdelem után azonban úgy látják, a közalkalmazotti jogviszonyról történő lemondás az egyetlen helyes válasz, mely az oktatási rendszer ellen elkövetett ámokfutásra adható” – írták a Facebookon.
https://hang.hu/belfold/teljes-a-remenyvesztettseg-ket-budapesti-tanar-bucsuszik-iskolajatol-150828
Jól kereső férjek tartják el a magyar oktatást
Gábor Judit, a XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium magyar-történelem szakos tanára az egész tavalyi évet végigtiltakozta. Bízott a változásban, erőt merített bátor kollégáiból, de év végére elfogyott az energiája és felmondott. Az volt számára az utolsó csepp, amikor Pintér Sándor meghívott több száz tanárt, hogy megdorgálja őket, mint a rossz gyerekeket.
Új rendelet: rendőrállami módszer vagy játék nyílt lapokkal?
Mi a célja annak a rendeletnek, amely lehetővé teszi, hogy a tankerületek csak nyáron rúgják ki a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat? Készül a Nagy Nyári Leszámolás, vagy Pintér elengedte a gyeplőt, és azt akarja mutatni, hogy a tiltakozás annyira felesleges, hogy még csak retorzió sem jár érte? A portál lehetséges forgatókönyveket elemez, felidézve a PSZ közleményét is.
január 15.
MASZSZ: vonja vissza a kormány a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló rendeletet!
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felszólítja a kormányt, sürgősen vonja vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló, „egyértelműen zsarolási és megfélemlítési céllal készült” új rendeletét. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke azt írta: ágazattól függetlenül minden szakszervezetet megdöbbent és „végtelenül felháborít a kormányrendelet, amely megengedi, hogy a munkáltató hónapokig pallosként lógassa a rendkívüli felmondás ódiumát az akár csak egyszer is nyíltan tiltakozó tanár feje felett”.
január 16.
Ha tantestületek összefognak, lehet eredmény: nem lehet egy egész tanári kart kirúgni, ezt bizonyítja a rendelet
Az oktatás átalakításáért küzdenek azok is, akik a sztrájkjog korlátozása miatt a polgári engedetlenséget választják, ilyen értelemben szakmapolitikai ügyért állnak ki. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Spirit FM Aktuál c. reggeli műsorának azt mondta: ha kisebb közösségek összefognak és közösen állnak ki, lehet eredményt elérni (lásd a szentgotthárdi példát): vagyis a kormány rájött, hogy nem lehet egy egész tantestületet kirúgni, ezért adta ki legújabb rendeletét. Kitért annak ellentmondásaira is, illetve jelezte: a PSZ is csatlakozik a január 23-ától meghirdetett sztrájkhoz. (Ezen a linken 1.04.50-nél kezdődik.)
https://www.youtube.com/watch?v=Tffd9pcoqUY
Az oktatás jövője, a jövő oktatása
Az iskolarendszer mély válságából aligha a tanításhoz saját bevallása szerint sem értő rendőrminiszter fogja kivezetni gyermekeinket, tanáraikat. Ők gyakran megosztó és megfélemlítő lépéseikkel csak a krízist menedzselik, de az új generációnak ennél sokkal többre van szüksége. Tanároknak, szülőknek, tudósoknak, minden felelős polgárnak együtt kell keresnie a megoldást. Tanár nélkül nincs jövő – de szabad, korszerű és minőségi oktatás nélkül nem lesznek jó iskolák, nem maradnak a pályán jó tanárok. A baj akkora, hogy mindenkinek tennie kell azért, hogy konszenzus alakuljon ki arról, miként juthatunk ki a válságból. A viszont.hu 110 kilométert gyalogolt a Tudásmenet résztvevőivel, ezalatt sokat beszélgettek arról, mit kell tenni, milyenek legyenek a jövő iskolái? A portál azzal tud segíteni, hogy teret ad a gondolatoknak. Elsőként Totyik Tamás, a PSZ alelnöke írását adta közre, várva a véleményeket.
https://www.viszont.hu/2023/01/16/totyik-tamas-az-oktatas-jovoje-a-jovo-oktatasa/
„Az emberi szónak, a törődésnek katartikus hatása van”
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója 2022 decemberében Gelsey Vilmos-díjat kapott. Intézménye a legjobb középiskolák rangsorában a katolikus fenntartásúak közül az első helyen végzett. A vele készült interjúban elmondta: minden tévhit ellenére az egyházi iskolai tanárok ugyanannyit keresnek, mint az állami fenntartású intézményekben. Vannak tények, amelyeket nem lehet vitatni. Meglehetősen öregedő a tanári társadalom, és az is tény, hogy bizonyos hiányszakokra már lasszóval sem lehet embert fogni. „Főleg fiatal tanárok jutnak el odáig néhány év után, hogy nem látják a kiutat. Nagy a leterhelés, magasak az óraszámok. (…) Én a Szent Imrében lehetőleg nem engedem a tanári óraszámokat heti 22 fölé. Látom, milyen sokat jelent néhány tanóra különbség is. Az európai statisztikákban a magyar óraszámok nagyon magasnak számítanak.”
január 17.
A szakszervezetek tagjaiknak kifizetik a sztrájk miatt kieső bért
Január 23-án kezdődik az újabb sztrájk, majd a tavalyi tiltakozási hullám elindulásának évfordulóján, január 31-én kiemelt sztrájknap lesz, hogy más ágazatok szakszervezetei is csatlakozhassanak. Szeretnénk, ha a társdadalom is kifejezné szolidaritását – erről Totyik Tamás, a PSZ alelnöke beszélt a Klubrádió hírműsorának.
https://www.klubradio.hu/hirek/a-jovo-heten-indul-az-uj-egyhetes-pedagogus-sztrajk-132181
Mit gondolnak az emberek az egyhetes sztrájkról?
Az Eduline olvasóinak nagy része határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, elég lesz-e a PDSZ január 23-tól meghirdetett egyhetes sztrájkja ahhoz, hogy bármit is elérjenek a kormánynál. Az egyik olvasó szerint az emberek a saját anyagi gondjaikkal vannak elfoglalva, mások úgy látják: akkor talán lenne eredménye az akciónak, ha egy héten keresztül egyik oktatási intézmény sem nyitna ki, a gyerekeket sem fogadnák az iskolákban. Van, aki szerint ebben az esetben akár három nap is elég lenne a változás eléréséhez, de akár már az is látható eredményeket hozhatna, ha nemcsak a szokásos „20 százalék állna be a sorba”.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230117_lesze_hatasa_az_ujabb_sztrajknak
Tízből legalább hat pedagógus szüntesse be a munkát
A Közép-budai Tankerület 33 általános iskolája és gimnáziuma közül 25-ben több mint 60 százalékos volt a részvételi arány a december 8-i országos sztrájknapon – számolt be róla a tankerület egyik pedagógusa. Az akcióban nemcsak pedagógusok, hanem huszonegy, az oktatást segítő munkatárs és egy technikai dolgozó is rész vett, sőt a Járdányi Pál Zeneiskola négy tanára is csatlakozott. Szeretnék meggyőzni a nem sztrájkolókat a tiltakozás fontosságáról, azt kívánják elérni, hogy az összes iskolában a pedagógusok legalább 60 százaléka szüntesse be a munkát.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230116_Kozepbudai_Tankerulet_polgari_engedetlenseg_60_szazalek
15 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók bére, de ennek egy részét teljesítményméréshez kötik
2023-ban legalább 15 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók fizetése, ezt decemberben jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Januártól 10 százalékkal, majd májustól visszamenőleg 5 százalékkal lesz magasabb a szakképzésben oktatók fizetése, sőt, „az uniós források megérkezésével” tovább emelkedhet a technikumokban, szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, más szakképző intézményekben tanítók bére. A Kréta felületéről is letölthető üzenetből most kiderült: a májusi béremelést már teljesítményhez kötik majd, vagyis nem mindenkinek emelkedik ugyanakkora mértékben a fizetése.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230117_szakkepzesben_oktatok_bere
Fizetős volt a próbaérettségi egy salgótarjáni gimnáziumban
A salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban a végzős diákok próbaérettségijét egy külsős cég szervezte, így a dolgozatok összeállításáért és kijavításáért a tanulóknak fejenként 4900 forintot kellett fizetniük. A tankerület vizsgálatot indít. Szerintük az intézménynek engedélye sem volt külső anyagi forrásokat bevonni. Mint a cég honlapjáról kiderül, nem egyedi esetről van szó, több iskolának is szervez hasonló fizetős próbavizsgákat. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: ha valakinek nincs pénze, hogyan tud gyakorolni a vizsgára?
https://telex.hu/belfold/2023/01/17/madach-probaerettsegi-fizeto-kulso-ceg-tankerulet-salgotarjan
Főként olyan általános iskolába vezényeltek iskolaőröket, ahol a diákok többsége roma
A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete szerint az iskolaőri program büntetésként és megfélemlítésként értékelhető, amelyet a cigány lakosság azért kénytelen elszenvedni, mert szót emelt a gyöngyöspatai szegregáció ellen. Nem tekinthető diszkriminatívnak az a folyamat, amikor arról döntenek, hogy mely intézményekbe vezényelnek iskolaőröket – az rtl.hu információi szerint ezt állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete azért kezdeményezett eljárást, mert szerinte diszkriminatív, hogy a program indulásakor elsősorban azokban az általános iskolákban teljesítettek szolgálatot az iskolaőrök, ahol túlnyomórészt romák tanultak.
A MASZSZ és a SZEF közös levele az Európai Szakszervezeti Szövetségnek
Közös levélben tájékoztatta a pedagógusok helyzetéről, a kormány legutóbbi, a tanárok rendkívüli elbocsátásáról hozott rendeletéről a 45 millió tagot képviselő Európai Szakszervezeti Szövetséget (ETUC – ESZSZ) a két legnagyobb konföderáció. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ezzel is segíti a pedagógusok küzdelmét. Azt remélik, hogy az ESZSZ a 39 csatlakozott ország nevében nemzetközi sajtóközleményben fogja elítélni a magyar kormánynak a hatalommal való visszaélését, a pedagógusok megfélemlítését, tiltakozó akciójuk letörését.
A Momentum megtudta a tankerületektől, hány nyugdíjas és diploma nélküli pedagógus dolgozik az oktatásban
A szeptember 1-i adatok szerint 1280 dolgozónak nincs pedagógusi végzettsége, 929-en hallgatóként tanítanak, 3602 nyugdíjast alkalmaznak.
https://www.facebook.com/tothendremomentum
január 18.
Évértékelő gálát szervez a Tanítanék január 31-ére
A PSZ és a PDSZ által közösen megtartott kétórás figyelmeztető sztrájk első évfordulójára, január 31-re a diákok ülősztrájkot, a két szakszervezet kiemelt sztrájknapot, a Tanítanék évértékelő gálát szervez. A műsort élőben közvetítik online, így mindenki számára elérhető lesz. A gálán a kulturális, tudományos és az üzleti élet meghatározó szereplői lépnek fel. A cikk arra is kitért: a PDSZ online fórumot tartott, hogy a szakképzésben dolgozók is csatlakozzanak a sztrájkhoz.
https://hirklikk.hu/kozelet/ket-szakszervezet-is-europahoz-fordult-az-oktatas-ugyeben/410097/
Más szakmákban dolgozókkal együtt zárnák le a sztrájkhetet a szakszervezetek
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szolidaritási akcióra hívja a szakszervezeteket, a civileket és az aktivistákat január 31-én, a pedagógusok gördülő sztrájkjának utolsó napján. A január 23-ától meghirdetett sztrájkhoz a PSZ is csatlakozott. Január 31-én lesz egy éve, hogy a sztrájkbizottság kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett.
https://merce.hu/2023/01/18/mas-szakmaban-dolgozokkal-egyutt-zarnak-le-a-sztrajkhetet-a-tanarok/
A szakképzésben is sztrájkra készülnek január 31-én
Komjáthy Anna, a PDSZ választmányi elnöke szerint ahogy a közoktatásban, a szakképzésben sem elég a kormány által megígért 10 százalékos emelés. Minimum 45 százalékos pluszt kérnek, továbbá azt, hogy azonos legyen az emelés a közoktatásban és a szakképzésben. A kétórás figyelmeztető akció csatlakozik a már korábban meghirdetett, a köznevelési intézményekben január 23-ától 31-ig tartó sztrájkhoz.
https://nepszava.hu/3182353_oktatas-sztrajk-szakkepzes-beremeles-pedagogusok
Egységes Diákfront: 2023-ban is tartsuk felszínen az oktatás ügyét
„Köszönjük mind a jelölést, mind a ránk érkezett voksokat a Magyar Hang – Év embere 2022 díj szavazásán, megtisztelő, hogy egy ilyen társaságban második helyezést értünk el. A legfontosabbak azonban itt nem mi vagyunk, hanem az az ügy, amiért 2022 márciusa óta dolgozunk és tüntetünk: ez az ügy a magyar oktatás ügye. (…) 2023-ban is tartsuk felszínen az oktatás ügyét, beszéljünk róla, menjünk ki a tüntetésekre, legyünk szolidárisak, gondolkodjunk ne csak magunk, hanem minden honfitársunk szemszögéből, álljunk ki a közös jövőnkért, mert ez jelenti a változás első lépcsőjét” – írta az Egységes Diákfront.
https://hang.hu/publicisztika/egyseges-diakfront-150571
Így változott vulkánná a magyar oktatás
Az oktatásban tiltakozási hullámot kiváló okokat gyűjtötte össze a cikk, felelevenítve: „A kormány bírósági beadványban nyilatkozott arról a miniszterelnöki ígéretről, hogy 2023-ban „átfogó” béremelés lesz az oktatásban – ezzel indokolta 2022-ben a sztrájk jogszerűtlenségét. Csakhogy a tanárok akkor és most sem csak a béreik rendezését követelték.”
https://168.hu/itthon/oktatas-tanartuntetes-elozmeny-sztrajk-okai-251727
20 éve még 20 ezerrel több pedagógus volt
Az előző tanévben 75 ezer alá csökkent az általános iskolákban alkalmazott pedagógusok száma, ami 2013 óta nem fordult elő – derült ki a KSH adataiból. Az óvodapedagógusok száma is 10 éves mélypontra került, ők kevesebb mint 31 ezren voltak. A 2021/22-es tanévben 165 787 pedagógus és oktató dolgozott a köznevelési intézményekben és a szakképző intézményekben, ami ugyan több, mint az előző tanévben volt, de 2015-ben például még több mint 171 ezren voltak. A növekedést összességében a szakképző iskolák és a technikumok létszámgyarapodása okozza. Elemzés, grafikonnal.
Siralmas bérek az ELTE-n
Majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt az egyetem vezetésének azt követelve, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nemcsak európai vagy közép-európai, hanem magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak. Míg 10 éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére (bruttó 277.200 ezer Ft) a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60%-a alá csökkent. A jelenlegi bértábla szerint az új minimálbérnél (bruttó 232 ezer forint) alacsonyabb a tanársegédi alapbér (ami bruttó 221 800 forint), míg az új garantált bérminimum (bruttó 296 ezer forint) még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb.
https://eduline.hu/felsooktatas/20230118_ELTEs_allasfoglalas_nagyon_alacsonyak_a_berek
https://eduline.hu/felsooktatas/20230119_felsooktatasi_berek_nagy_kulonbsegek
január 19.
Két újabb követelést fogalmazott meg a pedagógusok két szakszervezete
Két újabb sztrájkköveteléssel egészítette ki a meglévő négyet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak is megírtak. Ötödik követelésként azt kérték: a sztrájkjog helyreállítására helyezzék hatályon kívül a 2022. évi V. törvény 14. és 15. §- át, valamint a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítását. Hatodik pontként pedig a 4/2023. (I. 12.) Korm. rendelet visszavonását kérték, mert szerintük a kormány visszaélésszerűen alkalmazza a felhatalmazási törvényt. „Erre hivatkozva írta felül rendeletével a munka világát meghatározó törvényeket úgy, hogy azoknak semmi köze sincs a háborús veszélyhelyzethez, ráadásul visszamenőleges hatállyal hozott olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a rendelet hatálybalépése előtti cselekedetet is ez alapján szankcionálhatja a munkáltató, mégpedig a legsúlyosabb módon, a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével”.
Az összes szegedi gimnáziumban sztrájkolnak majd
Csatlakoztak a január 23-án kezdődő sztrájkhoz Szeged valamennyi gimnáziumából, így a Deákból, a Radnótiból, a Tömörkényből és a Ságváriból is tanárok – mondta a pedagógussztrájk helyi koordinálásával megbízott Milodánovics-Hegyi Adrienn, a Deák Ferenc Gimnázium tanára, a STEP – Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja és Egységes Szülői Frontjának tagja. A város gimnáziumaiban és általános iskoláiban nem lesz feltétlenül öt napos a sztrájk.
https://szeged.hu/cikk/pedagogussztrajk-minden-szegedi-gimnazium-csatlakozott
A szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola tanárainak kétharmada fog sztrájkolni kedden
A szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola 33 pedagógusának közös közleménye szerint csatlakoznak a meghirdetett országos sztrájkhoz 2023. január 24-én, kedden. Ez a 49 főből számítva 67 százalékos várható részvételi arányt jelent, ami hasonló az egy évvel ezelőttihez. A tervezett sztrájkról tájékoztatták az iskolavezetést is, a törvényi előírásoknak megfelelően a tanulók felügyeletét megoldják az iskolában.
https://www.nyugat.hu/cikk/zrinyi_sztrajk
Csóti Csaba: a szakszervezet nem parancsuralmi rendszer, itt valóban a tagok döntenek
„Mindenki a saját sorsának a kovácsa, amihez egy közös értékrend alapján segítséget tud nyújtani az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és az európai közösség is, de megoldani mindenkinek magának kell a saját problémáját” – nyilatkozta a Hírklikknek Csóti Csaba, a SZEF elnöke. Az európai munkavállalói jogok, a sztrájkjog szűkítése gyakorlatilag a pandémia berobbanása óta probléma az unióban is. Az, hogy a MASZSZ és a SZEF az Európai Szakszervezeti Szövetséghez fordult a magyar pedagógusok ügyében, lehetőség arra, hogy közösségi szinten jelenjen meg a hazai probléma is. A Hírklikk interjúja.
január 20.
Simkó Edit: „Üss vagy fuss, de ne tűrd tétlenül!”
Simkó Edit többdiplomás pedagógus január elején beadta felmondását. Elhagyja a pályát, hogy reményei szerint egyszer visszatérhessen. Részlet a vele készült interjúból: „Brunhilde Pomselnek van egy emlékirata, a Goebbels titkárnője voltam. Ott őszintén leírja, hogyan tudta a valóságot nem észrevéve kiszolgálni azt az egész undorító, ordas hazugságokkal és aljas gyilkosságokkal teli náci rendszert. Tehát, hogy hogyan tud egy amúgy jó lelkű, jó szándékú ember kollaboránssá válni. Megdöbbentő, hogy mennyire vak tud lenni az ember a saját élethelyzeteire.”
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/simko-edit-uss-vagy-fuss-de-ne-turd-tetlenul/
Meg kell tanulni közösségben gyakorolni demokratikus jogainkat
Van, aki szerint a pedagógusok ellenállása ügyében bejött a kormány kifárasztásos politikája, van, aki szerint csak most jön a java. A pedagógus szakszervezetek mindenesetre folytatják a küzdelmet. Január 23-tól országos sztrájkot hirdettek, a PDSZ január 31-re meghirdette a szolidaritás napját. A diákok ülősztrájkot terveznek erre a napra, a szülők közül is szervezkednek jónéhányan. Mégis, mintha múlóban lenne az ellenállás ereje. Karácsony Szilárd „szakszervezeti aktivistával” a Hírklikk készített interjút. Szerinte egyelőre a továbblépéshez szükséges felismerés hiányzik a tiltakozókból.
Az idei pótköltségvetés egyik vesztese az alapfokú oktatás
Az oktatási kiadások 28 százalékkal emelkednek 2022-höz képest, ám nagy a szórás a különböző iskolanemeknél: az alapfokú oktatásnál a tervezett inflációt alig meghaladó, 16 százalékos kiadás növekedéssel számol a kormány. A pedagógus béremelés kérdését a költségvetés indoklása annyiban érinti, hogy januárban 10 százalékkal emeltek egyes juttatásokat (hivatalosan ágazati szakmai bérpótlék), további emelésre csak az uniós pénzekből lesz lehetőség. A középfokú oktatásra fordított kiadások viszont 40 százalékkal emelkednek, míg felsőoktatásban 28 százalékos a növekmény.
https://nepszava.hu/3182491_koltsegvetes-orban-kormany-egeszsegugy-oktatas
Ezer sebből vérzik a középiskolai felvételi
Nem lehet előre tudni, milyenek a követelmények, és valójában az általános iskolák sem készítik fel rá a diákokat, így a hátrányos helyzetű gyerekek esélyt sem kapnak arra, hogy felvehessék a versenyt a többiekkel – mondja a középiskolai központi felvételiről az Eduline által megkérdezett oktatáskutató, Radó Péter. Január 21-én több mint 71 ezer diák vizsgázik magyarból és matematikából.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230120_kozepiskolai_felveteli_oktataskutato
Pert indít volt iskolája ellen Pankotai Lili, amiért megalázták
Pankotai Lili az október 23-ai tüntetésen több tízezer ember előtt beszélt a színpadon, utána többen bírálták trágár kifejezései miatt. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumból novemberben jött el, mert pszichológiai hadviselést folytattak ellene. Most Budapesten tanul, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG), azt mondja, itt megtapasztalta, hogyan kellene működnie egy iskolának. A TASZ-szal közösen pert indít volt iskolája ellen, amiért a véleménynyilvánítása miatt megalázták. Azt mondta: nem személyes bosszúról van szó, inkább példát akar mutatni mindenkinek, szerinte vissza kell tolni a határokat. Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője szerint a pernek óriási a szimbolikus jelentősége.
A válogatás nem teljes körű!
