Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? Mikor járhat betegszabadság és táppénz?
A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket azzal kapcsolatban, hogy járvány idején mit kell tennie a munkáltatóknak.
Mit tehet a munkáltató?
- Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést, ha a munka jellege ezt megengedi és a technikai feltételek biztosítottak.
- Illetve szabadságra is küldheti a munkavállalókat, azonban egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben az Mt. szabadság kiadására vonatkozó szabályait nem mindig lehet betartani.
Melyek a szabadság kiadására vonatkozó szabályok?
Mt.
- A szabadság kiadása
- § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3) A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.
- § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
- a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
- b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
- c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(6) A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
- § (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.
- § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
Ki rendelhet el rendkívüli szünetet?
Köznevelési intézményben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
30.§ (5) bekezdés
Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,
- a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető,
- b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
- c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal
rendkívüli szünetet rendel el.
Szakképzési Intézményben
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.)
a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
- §
Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a szakképző intézmény működtetése nem lehetséges,
- a) a szakképző intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató,
- b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző, a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
- c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a szakképzési államigazgatási szerv rendkívüli szünetet rendel el.
Jár-e díjazás rendkívüli szünet elrendelése esetén?
A munkavállaló mentesülhet-e a munkavégzés alól – illetve a munkáltató köteles-e mentesíteni, és jár-e ilyen esetben munkabér -, ha nem tud munkát végezni például azért, mert az iskolát bezárják.
Betegszabadság, táppénz
- Ha az alkalmazottat már diagnosztizálták a betegséggel, vagy hozzátartozó ápolására szorul, a betegszabadságra és táppénzre jogosult.
- A hatósági elkülönítés – amit a tisztiorvos rendelkezése alapján a háziorvos állapíthat meg – szintén táppénzre jogosít,
- a munkáltató által elrendelt vagy önkéntes karantén esetén nincs táppénz
- Ameddig csak a fertőzés lehetősége, gyanúja áll fenn, addig nem jár sem betegszabadság, sem táppénz.
Illetmény, munkabér
Munkavégzés hiányában az Mt. alábbi rendelkezései nem adnak lehetőséget a díjazásra:
Mt.146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti
Mt.55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
- j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, …..
Az Mt.146. § (2) bekezdése azonban ez utóbbi esetben a munkáltató és a munkavállaló megállapodására bízza a díjazást.
(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg
díjazás.
Lehetséges Megoldás
Jogi álláspontom szerint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) következő szabályainak alkalmazása a legalkalmasabb.
Vhr.30. § (3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok…
A rendkívüli szünet – bár rendkívüli – de szünet, és tanítás nélküli munkanap is. E szabályok alkalmazásával az érintett pedagógusok illetményük, munkabérük kifizetésére jogosultak.
Az egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében azonban feltétlenül meg kell állapodni!
Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.
Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
Budapest, 2021.03.09.
Dr.Selmeciné dr. Csordás Mária
Munkajogász
Vezető jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró
