50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel –
a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá
b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:
a) a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,
b) a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,
c) az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,
d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,
e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá
f) az „ablakos írógépek” elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,
b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet,
c) * képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is,
d) * képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.
3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:
a) látásromlást előidéző tényezők,
b) pszichés (mentális) megterhelés,
c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
4. § * (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
(2) Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.
5. § (1) * A munkáltató köteles – a külön jogszabályban * előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését
a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
b) ezt követően kétévenként,
c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
(2) * A munkavállaló – a külön jogszabály * szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.
(3) * Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.
(4) * Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:
a) a 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén,
b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia,
c) az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett.
(5) * Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.
6. § * Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
7. § Az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.
8. § (1) * A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során.
(2) * A képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
9. § * A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtását a fővárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság ellenőrzi.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti.
(2) *
(3) A 2001. január 1. napját követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek.
(4) A 2001. január 1. napját megelőzően létesített képernyős munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelő betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követő tizenharmadik hónap első napjától kell biztosítani, hogy ezen betűkészlet a képernyőn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.
(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.
1. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez *
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató megnevezése,
cégszerű bélyegzője
………………………………………………………………………
Beutalás képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra
(A foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki.)
A munkavállaló neve: ………………………………… Szül.: …… év …… hó …… nap ……
Lakcíme: ……………………………………………………………………………………………….
Munkaköre: ………………………………………. TAJ száma: ………………………………….
Tevékenység leírása, különös tekintettel az elvégzendő látási feladatokra (milyen távol helyezkedik el a monitor, a billentyűzet, kell-e nyomtatott szöveget is olvasni munka közben, kell-e egyidejűleg vagy gyors egymásutánban távolabb elhelyezkedő személyekkel kapcsolatot tartani stb.):
A szemészeti szakvizsgálatot indokoló látórendszeri panasz:
Napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használt:
igen nem
A vizsgálat oka: munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, időszakos, soron kívüli *
Kelt: …………., …… év …… hó …… napján
………………………………………………………………………..
foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosának aláírása, hiteles bélyegzője
P. H.
2. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez *
A képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltérések
– Presbyopia
– Akkomodációs zavarok
– Hypermetropia
– Állandó kontaktlencse viselése, 45 év felett
– Komfortos binokuláris látás hiánya
– Fiatalkori rejtett fénytörési hiba
3. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez *
A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei
1. BERENDEZÉSEK
1.1. Általános rendelkezés
A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.
1.2. Képernyő
a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.
b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia.
c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.
d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető.
e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.
f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
1.3. Billentyűzet
a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.
b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa.
c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében.
d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.
1.4. Munkaasztal vagy munkafelület
a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.
b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.
1.5. Munkaszék
a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét.
b) A szék magassága legyen könnyen állítható.
c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető.
d) * Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.
2. KÖRNYEZET
2.1. Térkövetelmények
A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.
2.2. Megvilágítás
a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.
b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.
2.3. Tükröződés és fényvisszaverődés
a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.
b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.
2.4. Zaj
A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.
2.5. Klíma
a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon.
b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől.
c) * A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani.
2.6. Sugárzás
Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.
3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT
A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:
a) a szoftver feleljen meg a feladatnak,
b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,
c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,
d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,
f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.
………………………………………………………………………
A szemüveg, mint munkáltatói juttatás adókezelése
A szem az egyik legfontosabb érzékszerveink közé tartozik, a látás képessége nélkül nem lennénk képesek elvégezni hétköznapi teendőinket és munkánkat sem. A munkáltató által biztosított vagy biztosítandó szemüvegek többfélék lehetnek és a juttatás a munkavégzés körülményeitől függően adóköteles vagy sem. Természetesen a szemüveg lehet dioptriás (egyfókuszú, bifokális, többfókuszú) vagy sem. Előbbihez szemész orvosi vizsgálat szükséges, utóbbihoz pedig nem. A szemüveg lehet: napszemüveg, nem napszemüveg, fényre sötétedő szemüveg, cserélhető lencsés dioptriás napszemüveg, sárga kontraszt kiemelő szemüveg, víztiszta zárt védőszemüveg stb.
Bizonyos munkakörülmények megkövetelik a munkavédelmi szemüveg használatát, ilyen például a hegesztés, vagy az olyan üzemek, ahol vegyi anyagokkal, vagy más fröccsenő, porzó anyagokkal dolgoznak, vagy búvár feladatokat kell ellátni. A hegesztés által keletkező szikrák, vagy más anyagok komoly veszélyt jelentenek a szemre, jelentős látáskárosodást okozhatnak. Mindemellett vannak olyan munkakörök, ahol a tisztánlátás/éleslátás erőteljesen megkövetelt például repülőgép alkatrészek gyártása. Ilyen esetben akár kéthetente történő szemész orvosi vizsgálat és dioptriás szemüveg viselése is szükséges lehet. A kritikus munkaköröknél tehát a védőszemüveg és a munkaszemüveg számtalan változata fordulhat elő. A munkavédelmi követelmények miatt ezeknek a szemüvegeknek a munkáltató általi biztosítása kötelező és adóztatási szempontból a nyújtásuk adó és járulékmentes. A társasági adóban a juttató munkáltatónál elismert költség. Az áfa köteles tevékenységhez használt munka (védő) szemüvegek előzetesen felszámított áfája a juttató munkáltatónál levonásába helyezhető.
Természetesen nem csak az ilyen egyértelmű veszélyek ellen kell védenünk a szemet, hanem az UV sugárzástól, vagy a monitor káros sugárzása ellen is.
A képernyő előtti munkához használt szemüveg
A munkáltató által biztosítandó szemüvegeket illetően még mindig vannak hiányosságok, bár már 1999. óta hatályos képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (továbbiakban: Rendelet).
A Rendelet 2. § c) pontja alapján a képernyős munkakör olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.
A „képernyő” elnevezés megtéveszthető lehet, hiszen képernyő a számítógép monitor, a laptop képernyője, egyéb megfigyeléshez használt eszközök képernyője, de még a számológép és a pénztárgép is rendelkezik képernyővel. A Rendelet értelmében természetesen nem minden eszközt kell képernyős eszköznek minősíteni. Például a számológép és a pénztárgép sem tartozik ezen eszközök közé.
A képernyős munkahellyel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy bizonyos esetben egyértelmű azok beminősítése (például adatrögzítő, biztonsági kamerát figyelő, könyvelő). Vannak azonban olyan határesetes munkakörök is, amelyek kapcsán nehéz beazonosítani a képernyő előtti munkavégzést. Az ilyen munkaköröknél nem árt kikérni a munkaegészségügyi szaktevékenységet folytató szakember véleményét.
Amennyiben megtörtént a munkakör képernyős munkakörnek történő minősítése, a munkáltató köteles a munkakörben történő foglalkozás megkezdése előtt, valamint a külön jogszabályban előírtakon túlmenően legalább kétévente a munkavállalót szem- és látásvizsgálatra küldeni.
A Rendelet hatálya kiterjed minden olyan szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt (nem feltétlenül számítógép) használ, továbbá arra a munkáltatóra, amely őt alkalmazza. Amennyiben a munkavállaló több jogviszonnyal rendelkezik, akkor a szemüveget annak kell biztosítania, ahol a 4 órás képernyő előtti munkavégzés megvalósul. Ha valaki két munkáltatónál egyenként legalább 4 órában végez képernyő előtti munkát, , akkor mindkét munkáltatónak van ilyen kötelezettsége.
Védőszemüveg biztosítása kapcsán a munkáltató által biztosítandó kétféle szemüvegről beszélhetünk: a monitor emberi szemet rongáló hatása ellen védő szemüveg valamint az éles látást biztosító szemüveg.
A monitor szemrontása ellen védő szemüveg
A monitorok káros sugárzását/rezgését kivédő szemüvegek védőeszköznek minősülnek. A szemüveg juttatás jogszabály által kötelező. A szemüveg a személyi jövedelemadót szabályozó 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes juttatásnak minősül. A szemüveg biztosításához szemész orvosi vizsgálatra nincs szükség. A beszerzést terhelő áfa levonásba helyezhető amennyiben a szemüveget áfa köteles tevékenységhez használják.
Az éleslátást biztosító szemüveg
A képernyős munkavégzés megkezdése előtt a munkavállalónak kötelező szemész orvosi vizsgálaton kell részt vennie, amelyet legalább kétévente meg kell ismételni. A vizsgálat költségei a munkáltatót terheli. Amennyiben a képernyős munka miatt panasza jelentkezik a munkavállalónak (például látásromlás), akkor a szemész orvosi vizsgálatot soron kívül el kell végezni.
A munkáltató köteles megtéríteni a képernyőhöz szükséges szemüveglencséket és az annak rendeltetésszerű használatához szükséges, legolcsóbb keret árát. Ezt a szemüveget az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja alapján adómentesen térítheti meg a munkáltató a munkavállaló részére, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a szemüveg védőeszköznek minősül. Az adómentes juttatás után járulékot sem kell fizetnie a munkáltatónak. Az éles látást biztosító egyfókuszú szemüveglencse dioptriafüggő, így az ára is változó. Ezért a kötelezően előírt szemüveg értéke összegszerűen sem a jogszabályban, sem pedig belső szabályzatban nem határozható meg. Ha a munkavállaló már használ szemüveget, és az a képernyő előtti munkavégzéshez is megfelelő, akkor a munkáltató kizárólag látásromlás esetén lesz köteles másik szemüveget biztosítani.
Nem tartozik az adómentes körbe, tehát adóztatandó:
- a kontaktlencse,
- a bifokális,
- a progresszív,
- a munkaprogresszív,a fényre sötétedő többfókuszú lencse, vagyis az olyan szemüveg, amelyet a munkavállaló a munkavégzéstől függetlenül is használ.
Az egyfókuszú lencsék megtérítése is adóköteles abban az esetben, ha az nem a monitor, éleslátását biztosítja például a munkavállaló élesen látja a monitort, de távolabbi pontra már nem lát élesen. Ez egyébként egy érdekes szabályozás, hiszen sok esetben nem csak a monitort, hanem az íróasztalon lévő írott anyagot, bizonylatot is élesen kell látni és sokszor ez sokszor egy egyfókuszú szemüveglencsével nem lehetséges.
Ha a munkáltató szabályzat alapján ezeket a szemüvegeket megtéríti, akkor az Szja tv. 70. §-a alá tartozó juttatás lesz. A szemüveg ára 1,18-szorosa után 15 százalék személy jövedelemadót és 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Amennyiben szabályzatban nem rögzített eseti térítésről van szó, akkor a szemüveg ára jogviszonyra tekintettel kapott jövedelemnek minősül.
A napszemüveg
Érdekes kérdést vet fel a napszemüveg megtérítésének adóztatása. Vannak olyan munkakörök, ahol védőeszköznek minősül a napszemüveg (példádul gépjárművezető). Ebben az esetben a napszemüveg juttatása adómentesen számolható el, ugyanis az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.8 pontja értelmében adómentesen adható a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszköz. Amennyiben a szabályok szerint történik a szemüveg juttatása, akkor az Áfa tv. 67. § (2) bekezdése alapján a juttató munkáltatónál az áfa levonásba helyezhető, annak ellenére is, hogy ingyenesen történik az ilyen szemüveg átadása a munkavállaló részére.
Egyéb esetben a napszemüveg juttatása szabályzatba foglaltak mellett 70.§ alá tartozó egyéb meghatározott juttatás, szabályzat nélkül a jogviszonyhoz kapcsolódó jövedelemként adóztatandó. Ebben az esetben az áfa levonása sem lehetséges a juttatónál.
* * *
