A TK Intézményei közötti „Áthelyezés” gyakorlatáról - Pedagógusok Szakszervezete

A TK Intézményei közötti „Áthelyezés” gyakorlatáról

Szakmai vélemény

a Tankerületi Központ Intézményei közötti „ Áthelyezés” gyakorlatáról.

 

  • A „Megállapodás intézmények közötti áthelyezésről közalkalmazotti jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyba” munkajogilag az alábbiak szerint több mint abszurd, megtévesztő, és értelmezhetetlen.
  • A Kjt. § (2) bekezdése értelmében:

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

  1. a) közös megegyezéssel;
  2. b) *  áthelyezéssel
  3. az e törvény, valamint
  4. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
  5. *  és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok

hatálya alá tartozó munkáltatók között;

  • Az áthelyezés tehát a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja, feltételeit a Kjt. § határozza meg:

(1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.  

(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.

(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el.

(4) *  A munkáltató fenntartója – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.

  • A Kinevezések többsége megfelel a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek, amennyiben azokat Munkáltatóként a Tankerületi Központ Igazgatói írják alá, és a munkavégzés helyét, – szervezeti egységként meghatározva – valamelyik Intézményben jelölik meg.
  • Az áthelyezésről kötött Megállapodásokat is első helyen az Átadó, és az Átvevő Munkáltató, nevezetesen az X. és az Y. Tankerületi Központ Igazgatója írja alá.
  • Megfelelő az áthelyezések előkészítése, az ÁLLÁSHELY BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM elnevezésű nyomtatvány és annak melléklete is, amelyet a munkavégzés helyének minősülő Intézmény Igazgatója ír alá.
  • A fentiekre figyelemmel azonban az azonos Munkáltató Intézményei, mint a munkavégzés helyei között – véleményem szerint – értelemszerűen Áthelyezésről nem, csak a Kinevezés módosításáról lehet szó.
  • A Megállapodásokban értelmezhetetlenek az ilyen kikötések:
  • „ áthelyezés közalkalmazotti jogviszonyból közalkalmazotti jogviszonyba”
  • „A közalkalmazott kinevezése az átvevő intézménynél határozott időre…szól”
  • „ A közalkalmazott áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az átvevő intézménynél töltötte volna el.
  • Túl az „abszurditáson” a legsúlyosabb hibák:
  • ha a kinevezés szerinti intézmény igazgatója az előkészítésben nem vett részt,
  • Nem készül az „ÁLLÁSHELY BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM” jellegű nyilatkozat sem, így az Átvevő és a Közalkalmazott egyeznek meg, és a Tankerületi Központ Igazgatója, mint Munkáltató annak ismerete nélkül „támogatja az Áthelyezést”, hogy a munkavégzés helye szerinti intézmény vezetője, mint Átadó meg tudja-e oldani a feladat ellátását a Munkavállaló nélkül.
  • Ha a munkavégzés helyének módosítása helyett, az „Áthelyezés” – határozatlan időre szóló kinevezés mellett – határozott időre szól.
  • Összegezve:
  • Ilyen esetekben a Kinevezés két, legfontosabb, kötelező tartalmi eleme módosul:
  • a tartama határozatlan időről, határozott időre annak megjelölése nélkül, hogy az megfelel-e a Kjt.21.§ írt rendelkezéseknek:
  1. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.  

(2) *  Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik –

  1. a) helyettesítés céljából, vagy
  2. b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására

létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.

(3) *  A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazott jogviszonyát érintő kérdés is meghatározható.

(4) * 

(5) *  A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

  • a munkavégzés helye.
  • Javasolom annak megfontolását, hogy a munkavégzés helyének változását az ilyen „virtuális” áthelyezések helyett minden esetben a kinevezés módosításával hajtsák végre.
  • azt megelőzően mindkét érintett intézmény vezetőjét írásban nyilatkoztassák:
  • Az „Átadót” arról, hogy a feladatot megfelelően el tudja-e láttatni a távozó Munkavállaló nélkül.
  • Az „Átvevőt” arról, hogy miért van szüksége a Munkavállalóra,

van-e megfelelő álláshelye.

Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.

Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

Budapest. 2021-02-01

Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
Munkajogász,
Jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró

Nincsenek termékek a kosárban.

X