Sokan értetlenül fogadták, miért követeli a PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága azt, hogy a pedagógusoknak ne legyen kötelező az oltás, miközben év elején mindkét szakszervezet a mielőbbi oltásért lobbizott, hiszen az iskolák járványgócok voltak. A heti lapszemlét azoknak is ajánljuk, akik nemcsak bírálni akarják a Pedagógusok Szakszervezetét, hanem érteni is az indokait.
november 5.
Nem sok idő van a sztrájkbizottsági tárgyalásokra, így is több ezer pedagógus hiányzik az alacsony bérek miatt
A kormány képviselője (november 3-án) erre a hétre tett ígéretet, hogy válaszol a pedagógus szakszervezetek új sztrájkkövetelésére, miszerint vonják vissza a kötelező oltásról szóló rendeletet – tisztázta a sajtóban elterjedt félreértést Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában. Gyalázatosnak, felháborítónak nevezte a 10 százalékos bérajánlatot, sehol Európában nem kell kiegészíteni a diplomás pedagógus bérét a garantált bérminimumra. Jelezte azt is: a pedagógusok példásan felvették az oltást, az államtitkár nyilatkozataiból azt tudjuk, több mint 90 százalékuk be van oltva. A szakszervezetek kötelessége, hogy kiálljanak azok mellett, akiket egy évre fizetés nélkül hagyna a kormány azért, mert nem akarják oltatni magukat. Ráadásul a kötelező oltás az állami iskolákban növelné az amúgy is aggasztó tanárhiányt.
http://www.atv.hu/videok/video-20211105-nincs-megallapodas-a-pedagogusberekrol
Valótlanságot állítva vádolja hazugsággal a PDSZ-t az Emmi
Visszautasítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Emberi Erőforrások minisztériuma (Emmi) közleményében megfogalmazott “hazugozást”, amelyben a szaktárca azt írta, a szakszervezet és a “velük szorosan összefonódó média” hamisan állították, hogy a kormány ígéretet tett az állami intézményekben előírt, koronavírus elleni oltásról szóló rendelkezés visszavonásáról. Csakhogy ilyen állítás nem hangzott el. Azt sem a PDSZ, sem a Népszava nem állította, hogy a kormány a rendeletek visszavonására tett ígéretet.
https://nepszava.hu/3137108_valotlansagot-allitva-vadolja-hazugsaggal-a-pdsz-t-az-emmi
Nem tudják az óraadó tanárok, rájuk vonatkozik-e a kötelező oltás vagy sem
Állami iskolában tanít, mégsem világos, hogy be kell oltatnia magát vagy sem – mondta egy óraadó az RTL Klub Híradójának. A pedagógus szerint nem egyértelmű, hogy a megbízási szerződéssel dolgozókra vonatkozik-e az oltási kötelezettség. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nem, mert nem közalkalmazottak, így csak szerződésmódosítással kötelezhetők az oltásra. Az Emmi azt írta: aki állami iskola foglalkoztatottja, annak be kell oltatnia magát.
https://hvg.hu/kkv/20211105_oraado_tanarok_kotelezo_oltas_koronavirus
„Ez nem magyartanítás, így képtelenség átörökíteni a nemzeti kultúrát!”
A magyartanításról a közvéleményt a kötelező olvasmányok ügye érdekli. Havonta-kéthavonta születik cikk a témában, ha pedig új tanterv jelenik meg, mindenki azt nézi, melyik író van benne és melyik nincs. Aztán kitör a világnézeti alapú név- és címháború. Csakhogy a magyartanítás (és azon belül az irodalomtanítás) fölött roskadozó problémahalmaz jóval több rétegű – véli Keisz Ágoston. A gyakorló gimnáziumi vezetőtanár szerint „a valódi kérdés az, miként vehetjük rá vonakodó utódainkat arra, hogy továbbvigyék irodalmi, anyanyelvi kultúránkat. A kilátások nem jók, a tantárgy új szabályozása inkább gátolja a tanárok kultúraközvetítő munkáját.”
Buszokkal vittek karcagi diákokat filmet nézni
Az Elk*rtuk karcagi vetítésére több helyi és környékbeli középiskolából érkeztek diákok, volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki hiányzott, igazolatlan órát kap. A filmvetítést intéző mozis vállalkozó és a tanárok szerint is a karcagi önkormányzat, illetve a művelődési központ állhatta a vetítés költségeit és a gyerekek buszoztatását. A polgármester cáfolta, hogy az önkormányzat fizetett volna a vetítésért. A tanárok közül többen nem tartják etikusnak, hogy kötelező volt a részvétel.
november 6.
A fenyegetőzés már elkezdődött
Nem engednek követeléseikből a pedagógus érdekképviseletek, ha nem lesz megegyezés a kormánnyal, akár egy “érzékeny időpontban” is sztrájkot hirdethetnek. A Népszava kérdéseire Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja válaszolt. Ami az állami intézményekben kötelező oltást illeti, Gosztonyi Gábor azt mondta: más szakszervezetek, önkormányzatok, kormánypárti településvezetők is szembe mennek ezzel a rendelkezéssel. Mivel a rendelet nemcsak az oktatásról szól, kénytelenek vagyunk a teljes visszavonást követelni. Ráadásul érdekvédelmi szervezetként nem mehetünk el amellett, hogy bármilyen ágazatban dolgozó munkavállalót megélhetési válságba sodorjon a kormány csak azért, mert másként gondolkodik az oltásról.
https://nepszava.hu/3137127_a-fenyegetozes-mar-elkezdodott
Arcpirító ajánlatot kaptak a tanárok: a szakmunkás bért sem adná meg nekik a kormány
Ugyanazon a napon állapodott meg a kormány a vállalatokkal a minimálbér és a garantált bérminimum csaknem 20%-os emeléséről, amikor 10%-os béremelést ajánlott a pedagógusoknak. Utóbbiak természetesen nem fogadták el az ajánlatot, hiszen számos pedagógusnak már most sem éri el a szakmunkás minimálbért a bértábla szerinti fizetése, jövőre pedig még többen, még jelentősebben maradnának el ettől. Mivel a diplomás oktatók a szakmunkásoknál is kevesebbet keresnének, egyre több tanárnál kellene alkalmazni a béremelési automatizmust, ami legalább a szakmunkás minimálbérre kiegészíti a jövedelmüket. A portfolio.hu azt is felidézte: pedagógusok havonta százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert bérük a 2014-es minimálbérhez (101.500 forint) van igazítva.
november 7.
Tatabánya cáfolja az óvodabezárást
„Hamis állítás terjed a sajtóban, nem kellett óvodát bezárni Tatabányán” – közölte a megyeszékhely Facebook-oldala, az óvodabezárással kapcsolatos nyilatkozatot ugyanis több sajtótermék átvette. A város oldala a polgármesteri hivatal információira hivatkozik, amikor azt írja: Tatabányán nem zártak be egyetlen óvodát sem. Bejegyzésük szerint több önkormányzati fenntartású óvodából érkezett jelzés 1-1 dolgozó megbetegedéséről.
Mezítláb az iskolába
Nagyon rossz véleménye van a mostani oktatáspolitikáról Törökné Retkes Franciska szegedi tanítónőnek, aki a napokban vette át vasdiplomáját a városházán. Szerinte a mai fiatalok elképzelni sem tudják, hogyan jártak iskolába, milyen körülmények között tanultak a háború előtt a diákok. Borzasztó, ami jelenleg folyik az iskolákban és az országban. Semmibe se veszik azt a várost, amelyiknek nem kormánypárti a vezetője. Az a szomorú, hogy a Fidesz mindig mindent meg tud magyarázni – mondta a vasdiplomás pedagógus.
november 8.
A november 10-re kitűzött tárgyalás elhalasztását kérte az Emmi a szakszervezetektől
A pedagógus szakszervezetek azt szeretnék, ha a kormány visszavonná az állami intézményekben elrendelt koronavírus elleni, kötelező védőoltásról szóló rendelkezést, ahogy azt is, hogy a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a munkáltatók határozzanak. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az indokokról is beszélt az ATV híradónak (a legfontosabb, miszerint az intézkedés növelné a tanárhiányt, nem hangzott el a híradóban, pedig jelezte.) Hangsúlyozta: a PSZ oltáspárti, ezt az is bizonyítja, hogy kormányzati nyilatkozat szerint a pedagógusok több mint 90 százalékát már beoltották. Az elhalasztás kéréséről a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet beszélt. A szakszervezetek levelet írtak a tárcának, hogy megtudják: a tárgyalás jövő hétre halasztásának oka az időhúzás, esetleg valami más.
Az Emmi szerint az iskolákban alig van járvány, a PSZ szerint egyre erősebben terjed
November 5-én az iskolák kevesebb mint két százalékát érintette tanügyi intézkedés, egy-egy osztályban rendkívüli szünet vagy tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelése – közölte a 24.hu kérdésére az Emmi. A hivatalos adatok bizakodásra adnak okot, de sajnos a napi tapasztalatunk az, hogy a járvány egyre erősebben terjed az oktatási intézményekben, és olyan pedagógusok is táppénzre kerülnek, akik már két oltást is felvettek – nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás felidézte: egy korábbi miniszteri utasítás szerint a 7. és 8. osztályosok esetében nem lehet távoktatást elrendelni, mert a 12 évesnél idősebbek olthatók, ez alapján az iskolák ezen évfolyamainál digitális munkarendet nem is írhatnak elő. Szerinte érthetetlen, hogy ha veszélyhelyzet van, miért szervezik a különböző iskolákba járó gyerekeket közös programokba (cirkusz, színház). Úgy tűnik, a kormány úgy döntött, ráengedi a vírust a társadalomra a nyájimmunitás eléréséhez – mondta az alelnök.
https://24.hu/belfold/2021/11/08/emmi-iskolak-jarvany-psz/
A győri óvodákban dolgozóknak kötelező az oltás
Elrendelte a koronavírus elleni kötelező oltást a győri önkormányzati intézményekben a polgármester. A városban összesen 37 önkormányzati tagóvoda működik, az ott dolgozó pedagógusokra és munkatársakra is vonatkozik az új szabály. Több városban nem tették kötelezővé az oltást.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211108_onkormanyzatok_kotelezo_oltas
Kötelező oltás: kockázatelemzést kell végezni
A munkaadó csak akkor kötelezheti az oltás felvételére a dolgozóit, ha a munkavégzés körülményei, az adott munkakörök és az ellátandó feladat ezt indokolja. Mráz Márta munkajogász szerint, ha távmunkára vagy otthoni munkavégzésre lehetőség van, a munkáltatónak ezt az opciót kell előnyben részesítenie. Szerinte a jogszabály alapján egyfajta kockázatelemzést kell végezni – erről az ATV Start műsorában beszélt.
http://www.atv.hu/belfold/20211108-szakember-a-kotelezo-oltasrol-kockazatelemzest-kell-vegezni
Mi a baj a tanárképzéssel? 1.
A tanárképzés átalakítása és általában a közoktatás megreformálása nemhogy szükséges, de egyenesen elengedhetetlen. Nem mindegy azonban, hogy erre hogyan kerül sor – írta Kerti Anna Emese az ELTE tanári szakán eltöltött évek után.
https://merce.hu/2021/11/08/mi-a-baj-a-tanarkepzessel/
Siralmas fizetésért dolgoznak a magyar tanárok, 42 év alatt juthatnak el a maximális bérig
Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország – ezekben az EU-s országokban a legalacsonyabb a kezdő tanárok bére. Ráadásul míg Magyarországon 42 évet kell dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot, Dániában és Izlandon 12-15 év munka után a maximális bért kapják a tanárok, tanítók.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211108_EU_kutatas_tanari_fizetes
Van iskola, amelyik lemondott ünnepséget a járvány miatt
Martfűn a József Attila Általános Iskola közölte honlapján: elmarad az intézmény fennállásnak 60. évfordulójára meghirdetett ünnepség a járvány miatt. A jászberényi moziban viszont megtartották a nemrég bemutatott fideszes propagandafilm, az Elk*rtuk vetítését. „Az utóbbi időben az ország népe megtapasztalhatta, hogy a vírus nem terjed állami ünnepi rendezvényen, vallási világkongresszuson, vadászati világkiállításon, ünnepi békemeneten, de most már azt is láthatjuk, ha célirányos állami szintű politikáról, fideszes pártérdekű propagandáról van szó, akkor filmvetítések alkalmával sem” – írta a lap.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/az-elkrtuk-vetitesen-nem-terjed-a-virus-243318
november 9.
November 18-án folytatódik a sztrájkbizottsági tárgyalás, kötelező oltás helyett legyen állandó tesztelést sürget a PSZ
A 10 százalékos bérajánlat elfogadhatatlan, megalázó, nemhogy segítene, hanem rontana a helyzeten – mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az Inforádió hírműsorának. Jelezte azt is: a PSZ oltáspárti, de nem fogja el, hogy különféleképp szabályozzák az állami és az egyházi/önkormányzati intézményekben dolgozók oltását. A kötelező oltásnak több veszélye is van: az egyik, hogy az állami intézményekben az oltatlanokat elküldik fizetés nélküli szabadságra, ezzel a diákok érdekei sérülnek, mert nem kapják meg azt a szintű oktatást, amire egyébként joguk lenne. A másik, hogy az elküldött tanárok jó eséllyel megjelenhetnek azokban az oktatási intézményekben, ahol egyház vagy alapítvány a fenntartó, hiszen ott nem kötelező az oltás, csak azzá tehető. Ezzel megindul egy elvándorlás a tanév közepén. A fizetés nélküli szabadság azért is előnytelen a munkavállalóknak, mert épp a járvány kellős közepén maradnak egészségügyi ellátás nélkül. Már csak ezért is kiáll a PSZ a munkavállalók mellett, mondta az elnök. A PSZ szerint rendszeresen tesztelni kell azokat, akik nincsenek beoltva.
https://infostart.hu/belfold/2021/11/09/psz-kotelezo-oltas-helyett-legyen-allando-teszteles
Több budapesti gimnáziumban újra kötelező a maszk és a lázmérés
Több fővárosi gimnáziumban és technikumban tették kötelezővé a maszkviselést, máshol újra mérik a diákok testhőmérsékletét. „Az iskolába érkezéstől a tanítás végéig (az épület elhagyásáig) újra kötelező maszkot viselni. Ez alól csak az étkezés jelent kivételt” – olvasható a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium oldalán. Mérik a diákok és a tanárok testhőmérsékletét, kötelező a kézfertőtlenítés, órák után fertőtlenítik a padokat és a tanári asztalt. Az 5-6. évfolyamosoktól azt kérik, hogy ha velük egy háztartásban élő személy fertőződik meg koronavírussal, tíz napig ne menjenek iskolába. A Than Károly Ökoiskola és Technikum is szigorított: az egész épületben kötelező maszkot viselni, újra bevezették a testhőmérséklet-mérést. Más példákat is említ a cikk.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211109_budapesti_gimnaziumok_maszkviseles
Annak, aki 4 hónapnál régebben kapta a második oltást, javasolják a harmadikat – a kormány oltási akciót hirdetett november 22-től
Az akcióhéten az oltatlanok kivételesen előzetes regisztráció nélkül is érkezhetnek az oltópontra. Regisztrációjukat a helyszínen végzik el és oltásuk érkezési sorrendben történik. A védőoltás után kialakuló védettség – minden vakcina esetében – néhány hónap elteltével gyengül, ezért a vírus elleni erősebb védelem érdekében minden 18 év feletti, már több mint 4 hónapja oltottnak javasolt a harmadik oltás felvétele.
Meghosszabbított határidővel még lehet jelentkezni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programba
november 15-ig várja a végzős pedagógus hallgatók jelentkezését a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program. A program célja és feltétele, hogy a képzésben résztvevők az oklevél megszerzése után köznevelési intézményekben helyezkedjenek el, ezért jelentős mértékű ösztöndíjat kapnak tanulmányaik ideje alatt. A 2021/2022. tanévi pályázati időszak 2021. október 18-án indult. A pályázatokat november-decemberben értékelik és bírálják el.
Radó Péter: mi legyen az egyházi iskolákkal?
Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak – írta Radó Péter oktatáskutató. „Az nem kétséges, hogy az egyházi iskolák újraállamosítása, a magániskolák arányának visszaszorítása nem járható út, ennek a politikai költségeit egyetlen párt sem vállalná fel. A megoldás tehát nem ez, hanem a jelenleg különböző kiváltságokkal rendelkező egyházi iskolák integrációja.”
Mennyivel érnek többet az államnak az egyházi iskolákba járó gyerekek?
Prőhle Gergely szerint valótlanság, hogy az egyházi iskolák támogatása többszöröse lenne az állami iskolákénak. Egy ilyen kijelentést nem lehet szó nélkül hagyni – mondta az ellenzéki miniszterelnök-jelölti vitára reagálva a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője és Lannert Judit oktatáskutató vitatja Prőhle Gergely érveit. Az, aki valóban kíváncsi lenne a különböző fenntartású intézmények költségforrásainak elosztására, könnyen falakba ütközhet, mert nincsenek transzparens adatok. Csupán tankerületenként készült egy könyvelés, és nem tudni, hogy egy gimnázium mennyit költ bérre, villanyszámlára, felújításokra, de az egyházak belső forrásfelhasználása sem átlátható.
https://jelen.media/kozelet/egyhazi-iskolakra-szallt-tamogatasok-2470
Január 18-ig kell kérni, ha a szülő még egy évig óvodában tartaná gyermekét
„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Indokolt esetben a gyermek a szülő kérelmére és az Oktatási Hivatal ezt támogató döntése alapján további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt” – írta az Oktatási Hivatal. A kérelmeket 2022. január 18-ig kell benyújtani, ha valaki ezt lekési, nem kérelmezheti, hogy gyermeke később kezdje el az általános iskolát (ez a határidő azokra a gyerekekre vonatkozik, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik évüket).
https://eduline.hu/kozoktatas/20211108_plusz_egy_ev_ovoda_OH_tajekoztato
Három óvodai dolgozót ítéltek el kényszeretetés miatt
Felfüggesztett börtönre és foglalkozástól eltiltásra ítélt a Székesfehérvári Törvényszék három óvodai dolgozót, aki erőszakkal próbált megetetni egy kisgyereket – tudatta a Fejér Megyei Főügyészség. A vádirat szerint az asztalnál ebédre váró kisgyerek kezét két vádlott lefogta, a harmadik pedig kanállal a szájába tette az ételt. A gyerek emiatt sírni kezdett, de az óvodai dolgozók a második kanál ételt is megpróbálták a szájába erőltetni. Csak akkor hagyták abba, amikor a tiltakozó, síró gyerek félrenyelt.
https://nepszava.hu/3137499_harom-ovodai-dolgozot-iteltek-el-kenyszeretetes-miatt
november 10.
Egységes szabályozás nélkül az igazgatók döntik el, hogyan kezelik a járványt
Ha egy diák megfertőződik, sokszor úgy járnak társai iskolába, mintha mi sem történt volna – ez is kiderül a Qubit cikkéből. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke azt mondta: egyelőre nincsenek újabb kormányzati utasítások arról, miként tudnák az intézményvezetők, a pedagógusok elejét venni annak, hogy iskolájuk fertőzési góccá váljon. Az utolsó intézkedést augusztus 25-én kapták az Emmiből, miszerint „a maszk viselését megtiltani nem lehet”, arról viszont nem szól a direktíva, hogy kötelezni lehet-e a diákokat rá. Előfordult, hogy szülők támadták meg egy intézményvezető maszkviselésre vonatkozó utasításait, így visszakoznia kellett.
Raktárost keresnek bruttó 473 forintért, míg egy tanár nettó 220 ezret kap
Áruházlánc raktárost és áruösszekészítőt keres, kezdésnek bruttó 473 ezer forintért – tette közzé Jocó bácsi a Facebookon. „Nekem nyolc év után, több diplomával, egyetemi végzettségű besorolással, osztályfőnökként (tehát a kategóriámat kimaxolva) jelenleg bruttó 330.890 forint a fizetésem (segítek, nettó 220.212 forint)”. Balatoni József jelezte azt is: a jövőre belengetett 10 százalékos emelés után – ami nem a teljes összegnek, csak az alapbérnek a 10%-a – fizetése talán eléri a bruttó 350 ezer forintot, azaz egy focista vagy egy politikus néhány napi bérét. Ha körbejárna egy autó, hogy tanárt keresnek, vajon ki mernék-e írni rá: a kezdő tanári bér bruttó 219.000 Ft? Vajon az emberek megrökönyödnének-e rajta? Vajon tömegek tolonganának egy ilyen hirdetés után az iskolák előtt, hogy ők itt akarnak dolgozni? – tette fel kérdéseit.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211110_joco_bacsi_fizetes
Rocksulik nyílnak az országban
A kormány által idén tavasszal elfogadott könnyűzenei stratégia alapján államilag támogatott kreatív házak jönnek létre, a könnyűzene oktatása egy módszertani központ felügyelete alá kerül – mondta Andrásik Remo, a Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkára. Egy konferencián elhangzott: rendszerezni kell az alapszintű tudást: hét szintet magában foglaló tananyagot terveznek. A terv tíz vidéki kreatív házról és egy budapesti könnyűzenei központról szólt. A debreceni, a ceglédi és a budapesti rocksuli, illetve a tatai Peron tehetségközpont már jelezte együttműködését.
https://alfahir.hu/2021/11/10/konnyuzene_oktatas_rocksulik_bajnai_zsolt_hangfoglalo_program
Ott terjed jobban a fertőzés, ahol alacsony az átoltottság
Magyarországon továbbra is a keleti, délkeleti országrészben a legerősebb a járvány. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az utóbbi egy héten a százezer főre vetített regisztrált fertőzésszám 932-re ugrott. Ez majdnem négyszerese a Komárom-Esztergom megyei adatnak, de több más dunántúli területhez képest is két-háromszoros.
https://hvg.hu/itthon/20211110_koronavirus_megyek_atoltottsag
„Nem tudok olyat, akinek a fogyatékossággal élő gyerekét ne érte volna bántalmazás”
Korábban az RTL híradó számolt be arról, hogy 15 éves kerekesszékes fiút vert meg osztálytársa egy pécsi középiskolában. A fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek bántalmazása egyáltalán nem ritka, sőt, egy 2017-es kutatás szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak. Szülők beszéltek a 444-hu portálnak arról, hogyan bántalmazta fogyatékossággal élő gyermeküket a tanáruk, óvónőjük vagy épp egy társuk.
Nem lesz pénz a dolgozók béremelésére, ha a kormány jövőre is elveszi az iparűzési adó felét az önkormányzatoktól
„Valószínűleg jövőre is fegyverként akarja használni az iparűzési adót a kormány, még nehezebb helyzetbe hozva az önkormányzatokat és végső soron minden magyar állampolgárt” – mondta Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke szerint abból, hogy ezt a javaslatot komolyan megtárgyalják a Belügyminisztériumban, látható, hogy az azt benyújtó „hozzá nem értő személy a kormány megrendelésére cselekedett.”
november 11.
Kötelező oltás helyett rendszeres tesztelést akar a PSZ
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága követelései között szerepel az is, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet a kötelező oltásról. Annak ellenére követeli ezt a két szakszervezet, hogy mindkettő oltáspárti, év elején sokat küzdött azért, hogy mielőbb oltsák az oktatásban dolgozókat, hiszen az intézményekben terjedt a koronavírus. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a covidoltas.info portálnak azt mondta: nem kívánnak engedni követeléseikből a jövő heti megbeszélésen sem, nem is értik, miért a tanárokat pécézte ki magának a kormány a kötelező oltással kapcsolatban, hisz, míg – a kormányzati kommunikáció szerint – a pedagógusoknál 90 százalék feletti az átoltottság, más ágazatokban 60 százalék. Ráadásul így is pedagógushiánnyal küzdenek az iskolák, a kötelező oltás tovább ronthat a tanárhiányon.
https://covidoltas.info/2021/11/11/kotelezo-oltas-helyett-rendszeres-tesztelest-akar-a-psz/
Aggódik a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is: nehéz lesz pótolni az oltást elutasító tanárokat
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke is aggodalmát fejezte ki az állami oktatási intézmények dolgozóinak kötelezően elrendelt koronavírus elleni védőoltása miatt. Horváth Péter a Népszavának azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy több iskolában lesznek olyan pedagógusok, akik annak ellenére sem fogják beoltatni magukat, ha emiatt fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Márpedig a mostani helyzetben akár egyetlen tanár elvesztése is komoly gondot okozhat. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága a sztrájkkövetelések közé is felvette a kötelező oltásról szóló rendeletek visszavonását, erről múlt hét szerdán egyeztettek először az Emmi képviselőjével, aki azt ígérte, a következő, november 10-ei tárgyaláson reagálnak a szakszervezetek új követelésére. Csakhogy időközben az Emmi a sztrájktárgyalások halasztását kérte, az újabb találkozó időpontja november 18-a. A szaktárca a lappal annyit közölt: az időpont módosításának technikai okai vannak. Ugyanakkor beszédes, hogy a következő egyeztetésre azt követően kerülhet sor, miután lejár az oltatlan munkavállalók tájékoztatására meghatározott november 15-ei határidő. Vagyis a kormány a további döntések előtt minden bizonnyal látni szeretné, milyen arányban lehetnek azok, akik a kötelezőség ellenére is elutasítják az oltást.
A jövő héten keddre kért a kormány adatokat az iskolákban dolgozók átoltottságáról
Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón jelezte, jövő keddre elkészül a felmérés arról, mekkora az átoltottság az iskolákban. Az oltás a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó tanároknak is kötelező, ennek jogi környezetét meg kell teremteni – fűzte hozzá. Azt is mondta, hogy január 1-jével lesz pedagógusbér-emelés, s ha a választóktól a következő ciklusra is bizalmat kapnak, kiemelt nagy feladat lehet a pedagógusbér-felzárkóztatás.
https://koronavirus.gov.hu/cikkek/gulyas-mindenkinek-javasoljuk-harmadik-oltast
Nem elég a nagyvárosokban küzdeni a negyedik hullám ellen, a PSZ is csatlakozott a nyílt levélhez
Szeptemberben más civil szervezetekkel közösen nyílt levélben kérte a TASZ a kormányt, hogy a hátrányos helyzetű emberekről se feledkezzen meg a járvány alatt. A Miniszterelnökség október közepén válaszolt, de számos javaslatra nem érkezett reakció. A járvány azóta drámaian romlott, így újabb nyílt levélben kérik a kormány célzott intézkedéseit. Mindkét nyílt levélhez csatlakozott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is.
https://ataszjelenti.444.hu/2021/11/11/nem-eleg-a-nagyvarosokban-kuzdeni-a-negyedik-hullam-ellen
A 10 százalékos béremelés jelzésértékű, hogy a tanárok élvezik a társadalmi és politikai bizalmat – A tanárhiányról és a bérekről tanácskoztak Debrecenben
Évente átlagosan hatezer pedagógus megy nyugdíjba, és csupán feleannyi hallgató van, aki az első minősítő vizsgája előtt áll. Emiatt olyan pedagógushiány alakulhat ki, ami komoly nehézségeket okozhat az oktatásban, hangzott el Debrecenben, a Nemzeti Pedagógus Kar fórumán. Jelenleg azt látjuk, hogy bár elég sokan jelentkeznek, már a képzésben jelentős a lemorzsolódás. A végzés után pedig további harminc százaléknyi pedagógus hagyja ott a pályát – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke elmondta: a tanárok januártól tíz százalékos béremelésre számíthatnak. Ez nyilvánvalóan nem megfelelő arra, hogy rendezze az ágazat dolgát, hanem jelzésértékű, hogy a pedagógustársadalom élvezi azt a fajta társadalmi és politikai bizalmat, amit a munkájával kiérdemelt – hangsúlyozta.
Átlagosan bruttó 377 ezer forintot kereshetnek a legnépszerűbb szakon végzett hallgatók
A diplomás pályakövetési rendszer (DPR) statisztikái alapján a gazdasági szakos hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetemen keresnek a legtöbbet (bruttó 462 ezer forint). A bölcsészképzéseken 284 ezer forint a bruttó átlagjövedelem, míg az informatikai karokon tanulók átlagosan bruttó 487 ezer forintot is kaphatnak (a BME hallgatói pedig 606 ezer forintot is).
https://eduline.hu/palyakezdes/20211111_palyakezdo_fizetesek_dpr
Csak az oltás nem elég a negyedik hullámban, a digitális oktatásra nem voltak felkészülve a szülők sem
Vírusellenes terápiára van szükség, ami az oltás mellett a maszkhasználatot, a kézmosást, a tesztelést és a gyógyszeres kezelést jelenti – derült ki az MTA konferenciáján. Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem neveléstudománnyal foglalkozó professzora egy kutatás eredményeit ismertette arról, milyen állapotban érte a koronavírus-járvány a kisiskolás gyerekeket nevelő családokat. Azt eddig is tudtuk, hogy szükség van a digitális műveltség és az eszközállomány fejlesztésére. Arra viszont oda kell figyelniük a kutatóknak, hogy rendkívül fontosak az olyan szülő-gyermek közös tevékenységek, mint a célképzés, a motiválás, a gazdagítás, különösen e tevékenységek transzferhatása miatt. „Fejlesztendő tehát a szülői gyermeknevelési műveltség” – emelte ki.
Akár két hónapon belül elkezdhetik az 5-11 évesek oltását
Bár a járvány negyedik hullámában a gyermekek sincsenek biztonságban, bizakodásra adhat okot, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) akár már az idén jóváhagyhatja az 5-11 éves korosztály beoltását a Pfizer/BioNTech vakcinákkal.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/11/mar-az-iden-elkezdhetik-az-5-11-evesek-oltasat
november 12.
Mi a baj a tanárképzéssel? 2.
Ezt a kérdést tette fel Kerti Anna Emese a Mérce korábbi cikkében. Hallgatóknak, oktatóknak és pályakezdő tanároknak is szeretnének szót adni a pedagógusképzés alapvető dilemmáival kapcsolatban. Elsőként Nahalka István oktatáskutatót kérdezték: milyen tanárképzésre lenne szükség ahhoz, hogy az iskola az emancipáció táptalaja lehessen. Szerinte nagyon valószínű, hogy leginkább anyagi okok miatt hagyják ott a képzést a pedagógusjelöltek. Egyébként pedig nem ördögtől való a tananyagok átalakítása, csak egészen más szempontból kéne csinálni. Sajnos még mindig előfordul, hogy korszerű pedagógiát nem korszerű pedagógiával akarunk tanítani.
A válogatás nem teljes körű!
