A PSZ várja az újabb sztrájkbizottsági tárgyalást, amelyet 2021. november 3-án, 14 órától tűztek ki. A PDSZ-szel közösen megfogalmazott követeléseink nem változtak: ezek között szerepel a béremelés és az óraszámok, a munkaterhek csökkentése is. A követelések jogosságát indokolja az is, hogy jövőre nő a minimálbér és a garantált bérminimum, tovább növelve a feszültséget az oktatásban dolgozók körében is.
október 22.
PSZ: anyagi és erkölcsi megbecsülés is kell az oktatásban dolgozóknak
Az orvosok és a tudósok után még mindig a tanárokban bízunk a legjobban, ez derült ki az Ipsos nemzetközi felmérésből. A megkérdezettek 55 százaléka megbízik a tanárokban. A felmérésről Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Spirit FM rádiónak azt mondta: meglepte ez az eredmény, mert a digitális oktatás idején elég sok kritika érte a magyar pedagógusokat, ráadásul a kormányfő is meglovagolta a közhangulatot. Ami a béremelést illeti: a PSZ-PDSZ közös sztrájkbizottságban követel béremelést, nem fogadja el a jövő évi 10 százalékos emelést, amelyről a kormányfő beszélt. A két szakszervezet azonnali, érdemi béremelést követel: Totyik Tamás szerint az elvándorlás megállításához 60-70 százalékos emelés kellene.
https://www.youtube.com/watch?v=D9nvfVmwUuk
október 23.
Katasztrofális munkaerőhiány sújtja az oktatást is
Az oktatásban a betöltetlen álláshelyek száma évről évre nő. A nyugdíjba vonuló, elvándorló pedagógusok helyére nincs elegendő utánpótlás. Az egyetemről kikerülő friss diplomások jelentős részének nem vonzó a pálya, hiszen rengeteg anyagi lemondással jár és a társadalmi megbecsültsége is alacsony. Az egyetem elvégzése után a diplomások jelentős része más területen helyezkedik el. Ezen a problémán az sem segítene, hogy a sztrájkra készülő pedagógusok bérét a kormány jövőre 10%-kal emelné, hiszen ennél sokkal nagyobb a lemaradásuk. A szakszervezetek vissza is utasították a megalázó ajánlatot. Az ÉSZT közleménye alapján is készült a cikk.
október 24.
Az elvándorlás megállításához 60-70 százalékos béremelés kellene
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás szerint a 30 százalékos emelés arra elegendő, hogy a garantált bérminimumra felzárkóztassák a pályakezdő fiatalok bérét, az elvándorlás megállításához 60-70 százalékos emelés kellene – a Spirit FM rádióban tett kijelentésre építve készített összeállítást az ATV híradója. A DK szerint a kormány által felvett devizahitelből jutna a pedagógusok bérének emelésére is. Az MSZP úgy látja, a következő kormány 4 év alatt két lépcsőben képes lenne akár 65 százalékot is emelni.
A pedagógushiány miatt (is) omlik össze az oktatás
Már ma is jelentős tanárhiány van a közoktatásban, szakmai becslések szerint 12.000 tanárral van kevesebb, mint kellene, véli a Pedagógusok Szakszervezete. Az elkövetkező években pedig össze fog omlani a rendszer, hiszen sokan mennek nyugdíjba, a pályakezdők nem tudják pótolni őket. Totyik Tamással, a PSZ alelnökével beszélgetett Pogátsa Zoltán közgazdász.
Ésszel küzdenek az agresszió ellen Győrben
A krízishelyzetek kezelésére készítik fel a pedagógusokat Győrben, ahol 2019 decemberében egy diák késsel támadt rá a tanárnőjére. Ez az eset egyértelműen rávilágított arra, hogy az iskolai támadásokat nem szabad félvállról venni. A megelőzésről Dézsi Csaba Andrást, a város polgármesterét és a megkéselt tanárnő kolléganőjét kérdezte az Index. Tanárként megdöbbentő nap mint nap azt látni, hogy a képernyők előtt felnövő generáció hogyan kezeli a hús-vér helyzeteket. Sok diák hajlamos a depresszióra, érzelmei elfojtására, ami sajnos gyakran oda vezet, hogy önmagában vagy másban kárt tesz. Idáig nem szabad eljutni – mondta Gergó Veronika, aki relaxációs szakkört indított diákoknak.
https://index.hu/belfold/2021/10/24/gyor-keseles-pedagogus-trening-diakrelax/
október 25.
Eötvös Csoport: reformok nélkül 10-15 év múlva nem lesz pedagógus
A közoktatás jövőjéről tartott előadást a minap az Eötvös József Csoport rendezvényén Gyarmathy Éva és Filippov Gábor. A rendezvény a XXI. századi kihívásokra, a pedagógushiányra és utánpótlásképzésre, a finanszírozásra és egy gyermekközpontúbb oktatási rendszer szükségességére hívta fel a figyelmet. A problémákat és az oktatáspolitikai reformjavaslatokat az Egyensúly Intézet kutatása foglalta össze. Az előadás egyik fő üzenete, hogy az oktatás politikai érdekektől függetlenül mindannyiunk ügye, a legfontosabb befektetési terület.
Magyarországon kevés diák tanul több nyelvet
Romániában és Finnországban 90 százaléknál is magasabb a két vagy több idegen nyelvet tanulók aránya a 11-14 éves iskolások körében. Az EU-átlag 47,5 százalék, Magyarország 38,5 százalékkal a lista alsó harmadában található.
A tanárok kész óravázlatokat is letölthetnek
Az okos netezéshez elengedhetetlen tippekkel és a tudatos tartalomfogyasztást segítő tanácsokkal jelentkezik kampányában a Magyar Telekom és a Da Vinci. A tanároknak letölthető óravázlatok, a családoknak izgalmas kihívások is készültek.
október 26.
November 3-án lesz az újabb sztrájktárgyalás
A PSZ-PDSZ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti következő sztrájktárgyalási forduló november 3-án, szerdán 14 órától lesz – erről honlapunkon tájékoztattuk tagjainkat, a közvéleményt. Felidéztük követeléseinket is.
https://pedagogusok.hu/hirek/tajekoztatas-2/
Gosztonyi Gábor: a pedagógusok bérének emelése mellett a pálya presztízsét is növelni kell
Isten malmai is lassan őrölnek, hát még a kormányé, pontosabban az oktatási államtitkárságé, főleg, ha a megkezdett sztrájktárgyalásokról van szó közte és a szakszervezetek között. Hogyan állnak a tárgyalások? Szó szerint állnak – mondta a Hírklikk érdeklődésére Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Időhúzás folyik, pedig a béremelés is szükséges, de még az is kevés. A pedagóguspálya presztízsét is emelni kell, és már az is sokat számíthat, ha a kormány nem uszítaná a pedagógusok ellen a társadalmat, hanem belátná, hogy az oktatás valóban befektetés a jövőbe. A cikk felidézte a PSZ és a PDSZ sztrájkköveteléseit is (a kézirat leadásakor még nem volt ismert az újabb tárgyalás időpontja).
A társadalom ott ül az iskolapadban, kérdés, mit kezdünk vele
Paulo Freire brazil felnőttoktató Az elnyomottak pedagógiája című könyvében az iskola bankkoncepcióját kritizálja: eszerint a tanár letétbe helyezi a tanulónál a tudást, amelyet birtokol; a tanuló csupán tárolja, rendszerezi, visszaadja azt. Szerinte az oktatásból éppen a valódi felfedezés, a kritikus gondolkodás, az összefüggések keresése, a problémamegoldás, a párbeszéd hiányzik. Felteszi a kérdést: mi történik azokkal, akikhez az iskola nem a saját nyelvükön szól? Több pedagógiai tanulmányt is ismertet a cikk.
https://merce.hu/2021/10/26/a-tarsadalom-ott-ul-az-iskolapadban-kerdes-hogy-mit-kezdunk-vele/
Van olyan óvoda, ahol a csoport négyötöde hiányzik
A Pest megyei Gyömrőn a 26 fős csoportból 4-7 gyermek jár óvodába, de iskolai példákat is említett a portál a hiányzásokra: a koronavírus mellett a szezonális őszi betegségek is terjednek. Bár a gyömrői óvodákban egyelőre nincs covidos gyerek, az általános iskolákban egész osztályok kényszerültek karanténba. Most leginkább a 12 év alatti gyerekek vannak kitéve a fertőzésnek, mert ők nem kaphattak oltást a koronavírus ellen.
https://metropol.hu/aktualis/beteg-gyerek-koronavirus-ovoda-iskola-szulo-503651/
Hat év letöltendő a veronai baleset sofőrjének
Megszületett a jogerős döntés a tizenhét halálos áldozatot követelő, 2017-es veronai buszbaleset ügyében. Hat év letöltendő szabadságvesztést javasolt a vádhatóság a védelemnek, amelyet az elfogadott. Az ügyben elmarasztalt V. Jánosnak Olaszországban kell letöltenie büntetését.
október 27.
Sokan, mégis kevesen
A PSZ-PDSZ négy pontban foglalta össze legfőbb sztrájkköveteléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és munkaterheinek csökkentése is. Úgy tűnik, ez már a kormány szintjét is elérte, Orbán Viktor óvatosan 10 százalékos béremelés jövőbeni lehetőségét ígérte meg. Ez viszont biztosan nem lesz elég arra, hogy érdemben javítson a fő problémákon: az alacsony bérek mellett a szakma gyenge presztízsén és a magas munkaterhelésen. A pedagógusbérek lemaradása Magyarországon nem új, de annál súlyosabb gond: az OECD legfrissebb jelentése szerint a tanári fizetések – vásárlóerő-paritáson mérve – Magyarországon a legalacsonyabbak. Lannert Judit cikke a Magyar Narancsban jelent meg.
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/sokan-megis-kevesen-243001
Újra elindult Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program
A Klebelsberg Központ november 8-áig várja a pályázatokat a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programra. Ebben azok vehetnek részt, akik egységes, osztatlan tanárképzést, gyógypedagógia vagy tanító alapképzési szakon képzést nyújtó felsőoktatási intézménybe felvételt nyertek, illetve a pályázat benyújtásának időpontjában már tanulmányokat folytatnak. Az ösztöndíj összege 125.000 Ft, 250.000 Ft vagy 375.000 Ft/félév lehet, ez függ a tanulmányi eredménytől, illetve attól, hogy a hallgató melyik régióban kíván majd elhelyezkedni.
http://kk.gov.hu/iden-is-varjuk-a-hallgatokat-a-klebelsberg-kepzesi-osztondij-programba
Horváth Péter: 10 százalékos emeléstől nem lesz vonzó a pedagóguspálya
Az alsóbb évfolyamokon, az óvodákban jelen van a járvány, a következő időszakban több osztály kerülhet karanténba – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádió Aréna műsorának. Szó volt a tanárhiányról, amely nem egyszerre alakult ki és több tényező okozza. Ha csak a nyugdíjba vonulókat számoljuk és a pályakezdőket, ő is nagyon borúlátó. El kell érni, hogy a pályát minél kevesebben hagyják el, minél többen válasszák a képzést és az oktatásban helyezkedjenek el. Ami a PSZ-PDSZ sztrájkbizottsági követeléseit illeti: nem örült a kormányfő bejelentésének a jövő évi 10 százalékos emelésről, mert ez tovább rontja a pedagógusok helyzetét, hiszen nő a minimálbér és a garantált bérminimum is. Ettől nem lesz vonzóbb a pedagóguspálya, markánsabb fizetésemelésre lenne szükség.
https://infostart.hu/belfold/2021/10/29/nagyon-borulato-a-nemzeti-pedagogus-kar-elnoke
Több településen, oktatási intézményben szigorítottak a járvány miatt
A fertőzöttségi adatok miatt a baloldali vezetésű Kazincbarcikán október 25-től kötelezővé tették a maszkviselést pl. a Kazincbarcikai Összevont Óvodák tagintézményeiben. A gyermekeknek, az óvodai és bölcsődei dolgozóknak nem kell eltakarniuk a szájukat, mivel a maszkviselés a kicsik beszédfejlődését hátráltatná. Pápán kezdték meg a múlt héten a negyedik hullám első fertőtlenítését a vegyvédelmisek – adta hírül a honvedelem.hu. A koronavírus több száz iskolában volt jelen az őszi szünet előtt. A PDSZ-hez több jelzés is érkezett, ezek között nincs olyan iskola, ahol nem kapta el valaki a fertőzést, diákok, pedagógusok és más iskolai dolgozók egyaránt.
https://nepszava.hu/3136206_tucatnyi-telepulesen-terveznek-szigort
Járványkommunikációból elégtelenre vizsgázott a kormány
Szakértők a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia hasonló felhívásához csatlakozva kérik az önkormányzatokat, a munkahelyi vezetőket, a közösségi közlekedés, a kereskedelem, a szabadidős-, oktatási-, sport- és szórakoztató intézmények működtetőit: saját területükön tegyenek meg mindent, hogy általánossá váljon a maszkviselés. A kormánynak is lépni kell a terjedő járvány megfékezésére. Szakértők szerint be kell tiltani a tömegrendezvényeket, el kell rendelni a kötelező maszkviselést a boltokban, hivatalokban, a tömegközlekedési eszközökön.
https://nepszava.hu/3136199_jarvanykommunikaciobol-elegtelenre-vizsgazott-a-kormany
A tavalyi évet izzadságszagú megoldások jellemezték, de az innováció is
Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos úgy gondolja, izzadságszagú megoldásokkal teli, mégis innovációs időszak volt 2020 az oktatásban. Még háborúk idején sem állt le az egész oktatás, csak ott, ahol a frontok vonultak. A hozzá érkezett ügyek kapcsán kiemelte: tanárok, igazgatók azzal keresték, hogy nagyon sok gyerek nem jelentkezik be az online tanórára. Azt kérte, addig ne büntessék meg a nebulókat, amíg nem bizonyosodtak meg róla, hogy a család rendelkezik megfelelő technikai eszközökkel és a tanulók rendben vannak lelkileg is. A Spirit FM rádiónak nyilatkozott.
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat segít a járvány okozta tünetek kezelésében
Szeptember 6-án, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat kezdeményezésére indult el a karantén utáni konzultációs vonal, amelyet ingyen hívhat bárki, akinek tanácsra van szüksége. Az eddigi adatok szerint az iskolába járást veszélyeztető szorongásos tünetek, a szociális kapcsolatok beszűkülése, önértékelési, tanulástechnikai nehézségek és a felzárkózás segítése miatt tárcsázták a zöldszámot.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/10/szeptember-ota-hivhato-a-karanten-utani-konzultacios-vonal
Pedagógusgenerációkat köszöntöttek Szegeden
Díszdiplomás pedagógusokat köszöntött a város nevében Nagy Sándor alpolgármester Szegeden, a városháza dísztermében. Az idén összesen 154 olyan pedagógus kapott díszoklevelet, aki több mint fél évszázada vette át tanári diplomáját. Rendhagyó volt az idei ünneplés, mert tavaly a járvány miatt nem lehetett megtartani a rendezvényt, ezért most két év díszdiplomásait köszöntötték.
Szabad tankönyvválasztást, önálló oktatási minisztériumot is követel a PDSZ
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) eljuttatta elvárásait az összes pártnak a parlamenti választás előtt. Meghívta a pártok képviselőit egy beszélgetésre, ahol szeretnék megtudni: elvárásaikat tudják-e majd képviselni a következő kormány programjában. A cikk felidézte: a PSZ-PDSZ következő sztrájkbizottsági tárgyalása november 3-án lesz.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211027_PDSZ_kovetelesek
„Ez még hosszú menet lesz” – mikor kaphatják meg a helyettesítésért járó bért a tanárok?
A PDSZ-hez sok kérdés érkezett, miután a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának nem jogerős döntése alapján a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű. A feltett kérdésekre igyekezett válaszolni a szakszervezet.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211027_helyettesites_PDSZ_kerdesek_valaszok
Megszületett az alku a minimálbér, a garantált bérminimum emeléséről
Gyakorlatilag megszületett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum-ajánlás, az előbbi bruttó 200, az utóbbi 260 ezer forintra emelkedik januártól – nyilatkozta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése utána a Népszavának Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. A megállapodás technikai, ám az egyezség szövegezése a jövő hétre maradt, ezzel még lesz dolga tárgyalófeleknek. Palkovics László innováció miniszter a tárgyalások után kiadott közleményében arról írt, hogy béremelések „a dolgozók megbecsültségéről szólnak, a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése mellett”.
https://nepszava.hu/3136286_megszuletett-a-minimalberalku
október 28.
Az óvodák is szigorítanak
Egyre romlanak a járványügyi mutatók, így az iskolák és az egyetemek mellett az óvodák is elkezdtek szigorítani járványügyi szabályaikon. Két fővárosi fenntartású óvoda van Budapesten, ezekbe a szülők ezentúl csak maszkban léphetnek be – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet alpolgármester. A fővárosi operatív törzs tárgyalt arról, előírják-e a maszkviselést az intézményekben, ahogy azt több kerületi óvoda már megtette. Az új szabály egyelőre csak a gyerekeket kísérő szülőkre vonatkozik. Vidéki példákat is említett a cikk.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211027_ovoda_maszkviselet
Már több száz covid-árvának segített a Regőczi Alapítvány
Herczegh Anita kuratóriumi elnök elmondta, országjáró körutat szervezett, hogy találkozzon az állami, önkormányzati szervezetek munkatársaival, vezetőivel, a karitatív szervezetek képviselőivel, akik segítik a nehéz helyzetbe került családokat. Felidézte: az alapítványt azért hozták létre, hogy a covid-árvákat segítse. Ez körülbelül 600 családot, mintegy ezer gyermeket érint, ők elveszítették szüleiket a járványban.
A kormány évente 50 tehetséges diákot küldene a világ legjobb egyetemeire
Döntöttek egy olyan ösztöndíjprogram létrehozásáról, amely évente 50 tehetséges magyar diáknak tenné lehetővé, hogy a világ legjobb egyetemein tanuljon – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után. Az ösztöndíj nemcsak egy-egy szemeszter elvégzését teszi lehetővé, hanem a diploma megszerzéséig minden, külföldi tanulmányokkal kapcsolatos költséget állna, így pl. az egészségbiztosítást, az utazási és megélhetési költséget is.
Kiemelkedően rosszul keresnek a felsőoktatásban az oktatók, sokan ingyen dolgoznak!
Hazánkban az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Ezzel Magyarország egyértelműen a lista végén szerepel. Ráadásul az egyetemek csaknem 40 százaléka foglalkoztat oktatókat fizetés nélkül, több száz tanár érintett. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint helytelen bárkit is díjazás nélkül foglalkoztatni, etikailag aggályos, sőt, sérti a munkabér védelmével kapcsolatos elvárásokat. Ha a munkaadó nem fizet, nem is várhatja el, hogy munkatársa magas színvonalon végezze munkáját.
Semjén Zsolt: az állam köteles az egyházi intézményeket felújítani
Az állam feladata a vallás szabadságának biztosítása – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Sopronban, a Szent Orsolya Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Gimnázium 2,9 milliárd forintból (EU-s és magyar adózók pénzéből) felújított és korszerűsített épületegyüttesének megáldásán.
„Jelenleg egyik pártban sem látok olyan politikai szereplőt, aki értené az intézményesített szakszervezeti jogokat”
A Mérce arra kérte a SZEF elnökét, fejtse ki véleményét az ellenzék érdekképviseletekkel kapcsolatos stratégiájáról (is). A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Csóti Csaba szerint a béremelések ígérgetésénél jóval több kell ahhoz, hogy valódi változás történjen a munkavállalók számára a közszférában. A legaggasztóbb, hogy a legtöbb politikusnak fogalma sincs arról, miként működik a gyakorlatban a dolgozói érdekképviselet. A SZEF azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a miniszterelnök úgy jelentett be béremelést a pedagógusok, az ápolók, a bölcsődei, illetve a kulturális és szociális szférában dolgozók részére, hogy előtte az ágazati szervezetekkel nem egyeztetett. Azt is érdekesnek találja, hogy Orbán Viktor éppen azon a héten közölte mindezt a Kossuth Rádióban, amikor a PSZ és a PDSZ bejelentette közös sztrájkköveteléseit.
október 29.
Megjelentek a védelmi intézkedésekről szóló rendeletek, a munkáltatók előírhatják a kötelező oltást
A koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezésére a kormány újabb védelmi intézkedésekről döntött. November elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a polgármesterek dönthetnek. A Kormányinfón már bejelentett intézkedésekről szóló kormányrendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben, írta a koronavirus.gov.hu. Az államigazgatás, a közigazgatás, a honvédelem, a rendvédelem, a szociális ellátás, a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a kulturális intézmények zavartalan működése érdekében az állami szférában alkalmazottaknál elvárt a védőoltás felvétele. A még beoltatlan dolgozóknak a munkáltató 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére.
https://koronavirus.gov.hu/cikkek/megjelentek-vedelmi-intezkedesekrol-szolo-rendeletek
Önkormányzati óvodák dolgozóinak oltásáról a polgármester dönt
Az óvodapedagógusok jellemzően önkormányzati óvodákban dolgoznak -esetükben a polgármester dönt arról, kiknek írja elő a kötelező védőoltást. A koronavirus.gov.hu-n lévő tájékoztató egyértelművé teszi: a gyesen, gyeden lévő, illetve tartósan távollévő tanároknak, óvodapedagógusoknak, oktatóknak – akárcsak a versenyszférában és az állami szféra más területein – nem kötelező beoltatniuk magukat. Ahogy azoknak sem, akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy a védőoltás számukra „ellenjavalt”. Az egyházi és magániskolák tanárairól a munkáltató, vagyis az iskola fenntartója dönt.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211029_kotelezo_oltas_oktatas
PDSZ: a kötelezővé tehető oltás fokozhatja a tanárhiányt
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több alkalommal is arra buzdította a tanárokat, hogy vegyék fel a vakcinát, most több aggályt is megfogalmazott. „Úgy gondolom, hogy a kormány nem akart olyan népszerűtlen intézkedést hozni, hogy mindenki számára kötelezővé tegye az oltást, ezért ezt a felelősséget inkább rátolta a munkáltatókra. Ahhoz viszont, hogy a munkaadók észszerű és tudományosan megalapozott döntést hozhassanak, ismerni kellene az egyes munkakörökre, egyes területekre vonatkozó részletes járványügyi adatokat – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint az a kevés pedagógus, aki eddig nem oltatta be magát, akkor sem lesz hajlandó a vakcina felvételére, ha kötelező lesz. Jelezte: van ráció az intézkedés bevezetésében, ugyanis az elmúlt hetekben egyértelműen bebizonyosodott, azokban az iskolákban, ahol magasabb az átoltottság, a járvány kevésbé van jelen.
https://index.hu/belfold/2021/10/28/kotelezo-oltas-pedagogusok-oktatas/
A szakszervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a munkaadókra hárítja a kötelező oltást
A Magyar Szakszervezeti Szövetség közleményben utasította el, hogy a munkáltatók újabb erőfölényt szereztek a dolgozókkal szemben, amellyel visszaélve egy elbocsátási hullám is elindulhat. Ezért a konföderáció alelnöke, Székely Tamás kezdeményezte a Versenyszféra Konzultációs Fóruma rendkívüli ülésének összehívását. A közszférában dolgozókat képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) vezető Csóti Csaba előkészítetlen és megfontolások nélküli döntésnek tartja a bejelentést, a részletszabályokat várja, mert megélhetés nélkül nem lehet hagyni embereket. Úgy látja, a kötelező oltást a kormánynak kellene elrendelni, nem helyes, hogy ezt a felelősséget áttolja a munkáltatókra, az állami alkalmazottak kötelező oltásáról pedig egyeztetni kellett volna a munkavállalók szervezeteivel. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete elnöke, Boros Péterné szerint a munkáltatók nem rendelkezhetnek így a dolgozóik felett, nem hozhatják őket ilyen kényszerhelyzetbe.
https://nepszava.hu/3136456_kiszervezett-jarvanykezeles
A válogatás nem teljes körű!