A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottságban követeli a béremelést az oktatásban dolgozók számára, továbbá óraszámuk, munkaterheik csökkentését. Egyértelművé tettük: az Emmi téved, mert a két oktatási szakszervezet nem vesz részt a parlamenti választási kampányban, évek óta ugyanazokért a követelésekért küzd. A kormány nem volt hajlandó dönteni, most viszont kénytelen lesz tárgyalni. Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában azt mondta: jövőre 10 százalékos emelést kaphatnak a pedagógusok.
október 1.
Nyomorúságos helyzet, önpusztító életmód a pedagógusoknál
Két végén égetik a gyertyát a pedagógusok, sokan meghallnak nem sokkal a nyugdíjba vonulásuk után – érzékeltette kilátástalan helyzetüket a PSZ alelnöke, Totyik Tamás a Spirit FM rádiónak. Jelezte: egy 10 éve pályán lévő tanító kevesebbet keres majd, ha jövőre 260 ezer lesz a garantált bérminimum. A PSZ ragaszkodik a kormány eredeti ígéretéhez: kössék a mindenkori, folyton növekvő minimálbérhez a fizetéseket.
Egyre több a lék a pedagógusok süllyedő hajóján
„Semmi mást nem követelünk, mint azt, hogy amit ez a kormány már egyszer megadott, adja nekünk vissza – fogalmazott a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás a 24.huportálnak arra reagálva, hogy Novák Katalin miniszter nemrég azt mondta: életszerűtlennek tartja, hogy alapjaiban változtassanak az életpályamodellen, vagyis a minimálbérhez kössék a fizetések számítási alapját, bár a béremelést ő is szükségesnek tartotta. A minimálbér idén 167 400 forint, vagyis 2015-től 2021 októberéig a kormány átlagosan 17 havi fizetést vett el minden pedagógustól. „A legnagyobb lék az alacsony fizetés és a sok munka. Ha ezen a kettőn nem változtat valahogy a kormány, a rendszer össze fog rogyni” – mondta.
https://24.hu/belfold/2021/10/01/pedagogus-eletpalyamodell-portfolio-tanarhiany-pedagogushiany/
Évtizedes tapasztalattal tanítókat suhint meg a szakmunkás minimálbér szele
Jövőre egy kormányzati elemzés szerint az oktatásban minden ötödik dolgozót érinteni fog a minimálbér vagy garantált bérminimum emelkedése, ha a legkisebb bérek 20%-kal nőnek – derült ki a Portfolio birtokába került számításból. Az elmúlt években olyan alacsony lett a kezdő alap- és mesterdiplomás pedagógusok bére, mint a garantált bérminimum, idén a több éves tapasztalattal rendelkezők bérét is elérte, a jövő évi minimálbér- és bérminimumemeléssel pedig már a 10-15 éves tapasztalattal rendelkező tanárok bére is a legkisebb kötelező bérre süllyedhet. Hogy jutottunk el idáig? – ezt elemzi a cikk.
október 2.
Az oktatás mostohagyerek, a kormány kihasználja a helyzetet
Szombathelyen járt a Pedagógusok Szakszervezete elnöke és fellebbentette a fátylat arról, mi folyik a közoktatásban. A látvány elég vérfagyasztó – írta a (szeptember 28-án tartott) megyei tanévnyitóról a nyugat.hu portál. Szabó Zsuzsa konkrét példákat említett az oktatásban dolgozók megalázó helyzetére, a tanárhiányra, a ki nem fizetett táppénzre. Palotás József szakértő a szakképzésben történt változásokról beszélt. A rendezvényen kitüntetéseket is átadtak.
https://www.nyugat.hu/cikk/tanarok_egymas_kozott_a_kormany_kihasznalja_hogy
október 3.
A kormány 2018 óta hiteget béremeléssel
Azonnali béremelést követel a Pedagógusok Szakszervezete a kormánytól, mert a hatalmas tanárhiány egyik oka éppen az alacsony bér. „A kormány 2018 óta hiteget bennünket. Mit mondott Gulyás Gergely? Belengetett valamit, amiről nem tudjuk, hogy mi, majd azt mondja, hogy a következő ciklusnak lesz a feladata, hát én meg azt mondom, hogy ezt nem. Már most szeptemberig visszamenőleg rendezni kell a pedagógus béreket, mert ez nem csak a pedagógusok béréről szól, hanem az ország jövőjéről” – nyilatkozta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az ATV híradójának.
október 4.
Fórum Nyíregyházán: a keserűség ellenére vannak eredmények
A közoktatás helyzetéről, a tanárhiányról, a kezdő pedagógusok béréről is szó volt a Pedagógusok Szakszervezete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete tanévnyitó fórumán. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a helyi lapnak elmondta: tavaly, a járvány kezdetén megállapodást kötöttek, hogy az oktatásban dolgozók közül senki sem veszíti el a munkahelyét, a megállapodás az óvodától a középiskolák dolgozóiig mindenkire vonatkozott. Ezt sikerként értékelte, de sorolta a követeléseket is.
https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-keseruseg-ellenere-vannak-eredmenyek-5444936/
Az oktatás lassan a gyermekmegőrzés szintjére süllyed a szakemberhiány miatt
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás a béremelés szükségességéről, a tanárhiány következményeiről beszélt az N1 TV Napi téma műsorának, jelezve az oktatás működőképességének határait. Szó volt a járvány terjedéséről is, miközben a kormány nem teszteli a diákokat. Az interjú 19 perc 25 másodpercnél kezdődik.
https://www.youtube.com/watch?v=cGAd2p0JEq8
Neubauer Tamás megyei elnök nem vállalja a Pedagógus II. minősítést, videója pörög a neten
„Nagyjából negyvenezer olyan pedagógus van most a pályán, aki még nem töltötte fel a portfólióját. Ebből a negyvenezerből huszonkétezerhez eljutott a videó híre, ebben biztos vagyok. Beszélnek róla a tantestületekben, ezt is pontosan tudom. (…) A közszolgálat a mai magyar társadalmi viszonyokban nem éri el az ingerküszöböt” – mondta a PSZ Győr-Moson-Sopron megyei elnöke a Telexnek.
https://telex.hu/interju/2021/10/04/pedagogushiany-visszahivtak-a-nyolcvanket-eves-tesitanart-is
Alig felvételiztek a diákok tanárképzésre
Idén az általános felvételi eljárásban kicsivel több mint 13 ezren felvételiztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 7316-an, a pótfelvételin kicsivel több mint 800-an jártak sikerrel, ennyien iratkozhatnak be az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- vagy éppen gyógypedagógusi szakjára. A korábbi években ennél jóval többen kezdték meg tanulmányaikat ezeken a szakokon, 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma: 2019-ben óvodapedagógiai képzésre például 1802-en, tanítóira 1030-an kerültek be.
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20211004_tanari_szakra_jelentkezok_szama
Felmondtak az óvónők a dunaalmási óvodában
Három óvónő és három dajka mondott fel a dunaalmási óvodában, miután az új intézményvezetés – állításuk szerint mondvacsinált indokokkal – kirúgta egyik kollégájukat. A Népszava úgy értesült, az oviban csak az intézményvezető, a helyettese, egy pedagógiai asszisztens és egy takarítónő maradt három csoportra, több mint 60 gyermekre. A szülők felháborodtak, az óvónők pártját fogva petícióban tiltakoztak az új óvodavezetés ellen.
https://nepszava.hu/3134002_felmondtak-az-ovonok-a-dunaalmasi-ovodaban-a-szulok-felhaborodtak
Most döbbennek rá az iskolákban az online oktatás okozta hiányosságokra
Az elit a magántanulást választotta, a diákok 20-28 százaléka, vagyis a legalacsonyabb jövedelmű családok gyermekei egyszerűen eltűntek a rendszerből. A távoktatásban hirtelen senki nem tudta, hogyan viselkedjen, a gyerek pedig először látta meg a tanár mögött a sebezhető embert. Ezek a törések érték a koronavírus-járvány alatt az iskolarendszert, amelyet valójában a tankötelezettség tart össze. Ez volt a lényege Setényi János oktatáskutató előadásának, amelyet a Határtalan tudás idei első, offline beszélgetésén tartott meg. Szerinte olyan kérdések merültek fel az oktatásban, amelyeknek a legtöbb esetben a tudáshoz és a tanuláshoz kevés kötődésük volt, inkább szervezési és infrastrukturális problémákat jelentettek.
október 5.
A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottságban követel béremelést, munkateher-csökkentést
A pedagógusok világnapján tartott sajtótájékoztatót a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete: közös sztrájkbizottságban fogalmazták meg aktualizált követeléseiket és folytatnak sztrájktárgyalásokat a kormány képviselőjével.
https://pedagogusok.hu/hirek/kozos-sztrajkbizottsagban-kovetel-beremelest-a-psz-es-a-pdsz/
A PSZ és a PDSZ sztrájkot hirdet, ha nem lesz béremelés
Sztrájkolni is készek – ezt mondják a két pedagógus szakszervezetnél. Azt akarják elérni, hogy ne csak a következő ciklusban, hanem minél hamarabb rendezze a tanárok bérét a kormány. Méghozzá nem egyszeri béremeléssel, hanem a fizetések mindenkori minimálbérhez kötésével. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az RTL híradónak azt mondta: szeptembertől visszamenőleg követelik a béremelést, különben mindenki elmenekül a pályáról. A családokért felelős miniszter azt mondta, lesz béremelés, annak mértékéről a kormány dönt majd.
https://rtl.hu/rtlklub/hirek/pedagogus-szakszervezet-sztrajk-munkabeszuntetes-beremeles
Közös sztrájkbizottságban folytatja a követelésekért folytatott harcot a PSZ és a PDSZ
A PSZ és a PDSZ négy pontból álló követelést nyújtott be a kormánynak: azonnali béremelést, a dolgozók munkaterheinek csökkentését is követelik. Szabó Zsuzsa elnök és Totyik Tamás alelnök külön is nyilatkozott az ATV híradójának. Az Emmi szerint a szakszervezetek beszálltak a parlamenti választási kampányba, „legalábbis erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról a DK mai közleménye alapján a Dobrev Klárával történő találkozón született döntés. (A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a közös sztrájkbizottság már tavaly megalakult, de a járvány miatt a szakszervezetek felfüggesztették annak működését.)
http://www.atv.hu/belfold/20211006-sztrajkbizottsagot-alakitanak-a-pedagogus-szakszervezetek
Összefogtak a pedagógus szakszervezetek, így rendeznék az oktatásban uralkodó áldatlan állapotokat
Egyesítette sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mert bár mindkét érdekképviselet évek óta kongatja a vészharangot az alacsony, elértéktelenedő bérek és az egyre fokozódó tanárhiány miatt, érdemi döntést nem hozott a kormány. Az összefogást közös sajtótájékoztatón jelentették be, ahol Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta: a sztrájkbizottságok egyesítéséről szóló levelet elküldték Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Közös sztrájkköveteléseket fogalmaztak meg a pedagógus szakszervezetek
Közös sztrájkköveteléseket fogalmazott meg a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – ezt a pedagógusok világnapján sajtótájékoztatón jelentették be. Elsősorban az alacsony béreket és a túlzott munkaterheket kifogásolják. Négy pontban fogalmazták meg legfontosabb követeléseit. Az első, hogy a pedagógus béreket 2021. szeptember 1-től újra a mindenkori minimálbérhez kössék. Követelik a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérének emelését, azt, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje ne haladja meg a 22 órát, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek hetente 40 óra helyett csak heti 35 órára legyenek beoszthatók, heti öt órát intézményen kívül regenerációval, felkészüléssel tölthessenek.
https://hang.hu/belfold/pedagogus-szakszervezetek-rendkivuli-sajtotajekoztatoja-131741
Béremelés nélkül az iskolák a gyermekmegőrzők szintjére süllyedhetnek
„Nagyon fontos lenne a mihamarabbi és jelentős béremelés, mert a mostani állapot nem más, mint az emberi erőforrás döbbenetes mértékű elpocsékolása” – így reagált az Indexnek a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás arra az OECD-statisztikára, amely mutatja, hogy más országokhoz képest milyen alacsonyak hazánkban a tanári fizetések.
https://index.hu/belfold/2021/10/05/iskola-psz-tanari-fizetes-oktatas/
Közös sztrájkbizottságban követel béremelést a PSZ és a PDSZ – A szakszervezetek nem szálltak be a választási kampányba
Többször kereste a PSZ az államtitkárságot, hogy tárgyaljanak a béremelésről, de az a válasz érkezett, hogy ez nem aktuális – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Szeged TV Téma c. műsorának. A sztrájkbizottság miatt most a kormánynak ki kell jelölnie a tárgyalópartnert. Azt a leghatározottabban cáfolta, hogy a szakszervezetek csatlakoztak volna a választási kampányhoz, hiszen a közös sztrájkbizottság már tavaly év elején megalakult, de munkáját a járvány miatt saját elhatározásból, hivatástudatból felfüggesztette. Ez a munka folytatódik, mert az oktatásban dolgozók egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek.
Önfényező minősítés: hogyan lehet mérni a pedagógiát?
Folyamatosan nő azok száma, akik látták Neubauer Tamás, a PSZ Győr-Moson-Sopron megyei elnöke videóját arról, hogy miért nem vállalja a Pedagógus II. minősítést, miért érzi azt megalázónak több évtizedes gyakorlattal és több diplomával. A Klubrádió Reggeli gyors műsorában azt mondta: a minősítés önfényező rendszer.
https://www.klubradio.hu/adasok/a-pedagogiat-hogyan-lehet-merni-121363
A 100 százalékos táppénz bonyodalmai
Sok oktatási dolgozó kálváriát járt a 100 százalékos táppénz miatt, ráadásul vannak, akik még meg sem kapták az ígéretek ellenére. Totyik Tamás alelnök úgy véli: bár oltottak is elkapták a delta variánst, félő, hogy nem lesz 100 százalékos táppénz. A Szeged TV híradójának nyilatkozott.
https://www.youtube.com/watch?v=2NbpPYjPCDM
Lassan elfogynak a pedagógusok a közoktatásból
Történetek arról, ki mért hagyta el a pályát. Életszagú történetek, amelyekből sokan magukra ismerhetnek.
https://www.evamagazin.hu/lassan-elfogynak-a-pedagogusok-a-kozoktatasbol-144387?utm_medium=hirkereso
Oltás az ország szélén
Civilek küzdenek azért, hogy az ország legszegényebb részein segítsék eloszlatni az álhíreket és legyűrni vakcinától való félelmet. A kezdeményezést a PSZ is aláírta.
https://nepszava.hu/3134004_oltas-az-orszag-szelen
október 6.
Határozottan visszautasítja a PSZ és a PDSZ az Emmi reagálását, miszerint a szakszervezetek beszálltak a választási kampányba
A két oktatási szakszervezet közleményben hívta fel az Emmi figyelmét arra a tényre, hogy a sztrájkbizottságok egyesítéséről már 2020 elején született döntés – nem pedig a Dobrev Klárával történt találkozón -, de a koronavírus-járvány miatt, hivatástudatból a PSZ és a PDSZ felfüggesztette a közös munkát. Arra a tényre is felhívtuk az Emmi figyelmét, hogy 2016 óta több országos tüntetés és országos sztrájk is volt, de sajnálatos módon a kormány mind ez ideig nem hozott döntést a bérek emeléséről. Közös közleményünk a honlapunkon.
https://pedagogusok.hu/hirek/hatarozottan-visszautasitja-a-psz-es-a-pdsz-az-emmi-reagalasat/
Ne fordulhasson elő többet, hogy diplomás pedagógus bérét ki kell egészíteni a garantált bérminimumra
A PSZ évek óta követeli az érdemi béremelést, már csak azért is, mert a minimálbér és a garantált bérminimum állandó emelése egyre romló helyzetbe hozta a pedagógusokat – erről is beszélt Totyik Tamás alelnök a Spirit FM rádiónak, amikor a közös sztrájkkövetelésekről volt szó. Jelezte azt is: a nevelést-oktatást segítők, továbbá a technikai dolgozók béremelésére is szükség van.
https://www.youtube.com/watch?v=mOHuB1WJtFg
Fórum Zalaegerszegen: közös sztrájkbizottságban követelünk béremelést, a munkaterhek csökkentését
Több mint 10 ezer dolgozó hiányzik az oktatásból, a bérek alacsonyak – erről is beszélt Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a Zalaegerszegi TV híradójának, amikor részt vett a PSZ Zala Megyei Szervezete tanévnyitóján. Jelezte: a PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottságban küzd a bérek emeléséért. Palotás József, a PSZ szakértője a szakképzés változásairól nyilatkozott.
https://www.youtube.com/watch?v=sH1Oq06VnEI
Szél Bernadett megkérdezte az Emmit a végzett pedagógusokról, de nincs adat
A képviselő megkérdezte Kásler Miklóst, hány végzett pedagógus lépett pályára tavaly és idén. A független országgyűlési képviselő közleménye szerint az Emmi mindössze annyi közölt: „nincsenek ilyen adataik”. „Sőt: nem kötelesek azokat előállítani”. A képviselő szerint az adatok eltitkolása csak egyet jelenthet: „azok egyre rosszabb képet mutatnak a hazai közoktatásról”.
október 7.
Az Emmi dobrevezéssel válaszolt a követelésekre
A Mérce felidézte a keddi sajtótájékoztatón elhangzott bejelentést a PSZ és a PDSZ közös sztrájkköveteléseiről, ismertette az Emmi reakcióját, a két szakszervezet erre adott közös nyilatkozatát: visszautasítjuk, hogy a PSZ és a PDSZ beszállt a választási kampányba.
Sereghajtó pedagógusfizetések Magyarországon
Most a diplomás átlagbér bruttó 360 ezer forint Magyarországon, míg egy pályakezdő pedagógus körülbelül bruttó 230 ezer forintra számíthat. Ahhoz, hogy vonzó legyen a pálya a fiataloknak, a fizetéseket a diplomás átlagbér legalább 80 százalékára fel kellene zárkóztatni. Ehhez 30-40 százalékos emelésre lenne szükség mielőbb – idézte Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét a cikk a HR portálnak adott korábbi nyilatkozata alapján. A Haszon az OECD-adatok alapján elemezte a kereseteket.
https://haszon.hu/megkeresni/munka/pedagogus-kereset
Meg lehet duplázni a pedagógusok fizetését, akkor sem fognak többet tanítani
Az Orbán-kormány számára nem tartozik a prioritások közé az oktatás problémáinak megoldása. Jól jellemzi a helyzetet, hogy még önálló oktatási minisztérium sincs, sőt, a közoktatást és a felsőoktatást két külön tárca irányítja. Miért nincs megoldás a tanárhiányra? Miért nem vonzó Magyarországon a tanári szakma? Ercse Kriszta oktatáskutatóval az Alfahír készített interjút. Az újságíró hivatkozott Totyik Tamás, a PSZ alelnöke korábbi kijelentésére, miszerint a szegényebb diákoknak csupán alig 10 százaléka kerül be a felsőoktatásba. Szóba került az is, amit a PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa mondott a tanárhiányról.
A sikeres országok sokat fektetnek oktatásba
Egy ország – ha nincsenek természeti erőforrásai – lényegében az oktatás révén tud gazdaggá válni. Magyarországon a hosszú távú tervezés helyett a konszenzushiány és a rövidlátó szemléletmód a fő akadálya annak, hogy az oktatásban nem történt komoly átalakítás. A pedagógusok megbecsültsége, fizetése sem ott van, ahol lennie kellene – véli Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. Szerinte nem jó megközelítés, hogy egy tanár kevesebbet keres, mint azok az emberek, akik nem a közért dolgoznak. A Hírklikk interjúja.
ITM: ösztöndíjprogram bővítése a pedagógusképzés támogatásáért
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatára az eddigieknél többen részesülhetnek a pedagógus utánpótlást támogató Klebelsberg képzési ösztöndíjban – jelentette be az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára. Schanda Tamás hozzátette: a Magyar Közlönyben közzétett rendeletmódosítás jelentősen megkönnyíti a részvételt a programban. Pályázatot a magyarországi felsőoktatásban, osztatlan tanárképzésben, gyógypedagógia vagy tanító alapképzésben tanuló, magyar anyanyelvű hallgatók nyújthatnak be. Az ösztöndíj összege félévente, a tanulmányi átlag függvényében 125-375 ezer forint lehet.
Pölöskei Gáborné: már nem kényszerűségből választják a szakképzést
A diákok 61 százaléka idén már szakképzésre jelentkezett az általános iskola után, és javul a szakképzésben résztvevő diákok teljesítménye is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára. Pölöskei Gáborné a technikusképzés újdonságairól és az alternatív tanulói utakról is beszélt.
16 ezerrel bővült az óvodai helyek száma 2010 óta
2010 óta 16 ezerrel bővült az óvodai helyek száma Magyarországon, és csaknem kétezer óvoda épült, bővült vagy újult meg – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós Szekszárdon.
https://hirado.hu/belfold/cikk/2021/10/07/soltesz-16-ezerrel-bovult-az-ovodai-helyek-szama-2010-ota
Október 7-e az állami gondoskodásban élő gyerekek napja
Kaotikus családi háttér, traumatizált gyerekkor, tanulási nehézségek, az állami gondozottak stigmája – ilyen terhekkel próbálnak előrehaladni az iskolarendszerben a nevelőszülőknél, lakásotthonban vagy gyermekotthonban élő tizenévesek, akiknek sokszor az ezer sebből vérző oktatási rendszer sem tudja megadni azt a figyelmet, amelyre szükségük lenne. Sokaknak mégis sikerül kitörni: van, aki ma már egyetemista, mások szakmát szereznek.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211007_allami_gondozott_gyerekek
Mire elég a médiakampány, ha a helyet drámai?
Csaknem 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban, további 140 ezer gyereket fenyeget a veszély, hogy bármikor kiemelhetik őket a családból. A gyerekek többsége bántalmazás, elhanyagolás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége, halála miatt kerül gyermekvédelmi gondoskodásba. Az esetek túlnyomó többségében az okok a családok szegénységével is összefüggenek. Az SOS Gyermekfalvak vezetősége a magyar média támogatását kérte, figyeljen a gyermekvédelemben élő gyerekekre.
https://index.hu/belfold/2021/10/07/ma-van-az-allami-gondoskodasban-elo-gyermekek-napja/
október 8.
Riasztó adatok: alig van pályakezdő tanár
A tavalyi, 2020/2021-es tanévben a köznevelési intézményekben elhelyezkedő, frissen végzett pályakezdő pedagógusok száma mintegy 2100 fő volt – közölte a Népszava megkeresésére az Emmi. A mostani tanévre vonatkozó adatgyűjtés még nem zárult le. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás lesújtónak nevezte a 2020/2021-es adatokat. A pályakezdő pedagógusok közül sokan – a PSZ számításai szerint mintegy harmaduk – már egy-két éven belül, még az első minősítő vizsga előtt elhagyja a pályát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy idén mintegy 2400 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. Szerinte elsősorban a megalázóan alacsony bérek – egy pályakezdő tanár körülbelül nettó 150 ezer forintot vihet haza -, valamint a munkaterhek növekedése tántorítja el a fiatalokat a pedagógusi pályától.
https://nepszava.hu/3134463_riaszto-adatok-alig-van-palyakezdo-tanar
Orbán Viktor: jövőre 10 százalékot kaphatnak a pedagógusok
Hitelből nem lehet bért emelni – mondta arra a kérdésre a kormányfő, hogy a pedagógusok bére mikor emelkedhet. A miniszterelnök arra nem lát esélyt, hogy a pedagógusok bérét még az idén emeljék. Jövőre viszont lehetséges, hogy 10 százalékos bérrendezést hajtanak végre és nagyobb emelés 2023-ban jöhet, hangzott el a Kossuth Rádióban.
Orbán: a pedagógusoknak igazuk van, hátrébb sorolódtak és infláció is volt
A miniszterelnök elismerte, hogy mások is „sorban állnak” béremelésért. A pedagógusok sztrájkfenyegetésével kapcsolatban kiemelte: a pedagógusoknak igazuk van, hiszen ők voltak az elsők a bérrendezéssel, azóta viszont a többi bér is emelkedett, hátrébb sorolódtak és infláció is volt. „Most úgy látom, hogy jövőre lehetséges egy 10 százalékos béremelés, majd 2023-ban egy komolyabb bérrendezés” – mondta.
A válogatás nem teljes körű!