A költségvetési törvény tervezetét tárgyalja az Országgyűlés, a PSZ aggódik, mert kevesebb jut az oktatásra. A szakszervezet a szakképzési törvény módosítása kapcsán is megfogalmazta kifogásait. Több szakember nyilatkozott a járvány mentális hatásairól. Véget értek az írásbeli érettségi vizsgák. Részletek a lapszemle cikkeiben.
május 25.
A PSZ szerint nem fogadható el a további központosítás a szakképzésben – közlemény
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) „üdvözli”, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium a (T/16204. számú) törvényjavaslattal elismeri a kapkodva, rohamtempóban, a társadalmi egyeztetés és a jogalkotás normáit felrúgva áterőltetett szakképzési törvény ismételt módosításának szükségességét. A PSZ számos fórumon előre jelezte, hogy a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete
- több ponton nincs összhangban a köznevelési és a felsőoktatási szabályozással
- számos esetben fogalmilag zavaros, és önmagán belül is koherencia-zavarokkal küzd
- míg esetenként értelmetlenül párhuzamos a köznevelési szabályozással, addig számos ponton hiányos
https://pedagogusok.hu/hirek/a-psz-szerint-nem-fogadhato-el-a-tovabbi-kozpontositas-a-szakkepzesben/
Kétszer annyi iskolapszichológus kellene, mint ahányan vannak
Sok helyen a pedagógusok, a hozzátartozók halálát is fel kellett dolgozniuk az iskolákba visszatérő gyerekeknek. A távoktatás is okozott problémákat, sokan válhattak internetfüggővé – jelezte az iskolapszichológusok megnövekedett feladatait Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az Inforádiónak 2021. május 21-én. Szerinte kétszer annyi iskolapszichológusra lenne szükség, mint ahányan most dolgoznak. Itt lehet meghallgatni:
https://www.youtube.com/watch?v=bwqUHLK3w70
A jövő évi költségvetésről nyilatkozott az alelnök az ATV Híradónak május 21-én
A híradós anyag 16.40 percnél hallgatható meg.
http://www.atv.hu/videok/video-20210521-atv-hirado-2021-05-21-18
Totyik Tamás alelnök nyilatkozott Révész Máriusz fideszes politikus nyilatkozata kapcsán az ATV Híradónak május 24-én
Az alelnök nem érti „ezt a kettős beszédet a kormány részéről”. Elmondta, a pedagógusok bérét még mindig a 2014-ben befagyasztott alapból, a 101 500 Ft-os minimálbér összegéből számolják. Most egy pályakezdő pedagógus körülbelül bruttó 230 ezer forintra számíthat. 2019 tavaszán egy egyszeri 30 százalékos béremelést jelentett be a szaktárca. Totyik azt mondta: ebből egy tíz százalékos bérpótlékot kaptak, ami „csak arra volt elég, hogy „a süllyedő hajón a léknek a nagyságát csökkentsék valamennyire”.
Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője a Partizán YouTube csatornán nyilatkozott
Révész azt mondta, hogy az oktatás színvonalának emelkedéséhez elengedhetetlen lenne a pedagógusok fizetésének emelése. „A tanári fizetések kimondottan alacsonyak Magyarországon”. Hozzátette, a szabad iskolaválasztás a diákok közötti különbségek növekedéséhez vezet. De ezt lehetetlen megtiltani Magyarországon. Arról is beszélt, hogy ennyire kaotikus iskolarendszer, mint ami nálunk van, nincsen máshol Európában.
„Változtass meg mindent, hogy a végén semmi ne változzon” – ez történt a szakképzéssel
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, arról beszélt: noha az ITM előszeretettel emlegeti, hány fiatal jelentkezett nyolcadik osztály után kilencedikbe, a reális összehasonlítás az lenne, hogy kilencedik osztályban hány diák kezdi meg a tanulmányait, hiszen ebbe beleszámítanának a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok tanulói is. Folyamatos változások közepette nehéz azt mondani bármiről, hogy egyre jobbá válna – jegyezte meg a PSZ alelnöke a szakképzést érintő reformkísérletek kapcsán. 2019 tavaszán a Szakképzés 4.0 névre hallgató stratégiát például azzal harangozták be, hogy „a szakgimnáziumi képzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”, noha 2020-ban végeztek az első olyan diákok, akik már ebben a rendszerben kezdték meg tanulmányaikat.
https://24.hu/belfold/2021/05/22/szakkepzes-technikum-szakgimnazium-osztondij-reformok/
Hiller István ízekre szedte az Orbán-kormány oktatási és kulturális költségvetését
Az Országgyűlés szocialista alelnöke néhány olyan tényre kívánta felhívni a figyelmet parlamenti felszólalásában, ami túlmutat a száraz adatokon, kimutatásokon, számokon. Arról a koncepcióról beszélt, amit a költségvetés tervezete képvisel. Példaként említette, a pedagógus életpálya tartósságát és hitelességét az adja meg, hogy a vetítési alap a mindenkori minimálbér. „Ez a költségvetés tartalmazza ezt az összeget?” – tette fel a kérdést a képviselő és a kínos választ egyúttal át is vállalta a kormánytagoktól. „Ezt az ígéretet úgy, ahogy volt, megszegték. A vetítési alap két éven át volt a minimálbér, aztán úgy kivették, ahogy csak van, ez az ígéret évek óta az átverés kategóriájában van, miközben úgy szerezték meg a pedagógusok támogatását, hogy úgy hitték /…/, a minimálbér folyamatos növekedésével a bérük is növekedni fog. Ezt az ígéretüket megszegték.”
Táboroztatás megalázóan alacsony bérért
Döbbenetesen alacsony órabérről adott számot az egyik pécsi általános iskola tanára, amikor arról írt a Facebookon, hogy a pedagógusok mennyi pénzért táboroztatják a diákokat az önkormányzat Balaton parti nyaralójában.
https://nepszava.hu/3120559_taboroztatas-megalazoan-alacsony-berert
Bezuhant a fiatal nyelvvizsgázók száma
A 14-19 éves korosztályban 25,2 százalékkal, a 20-24 évesek körében 30,8 százalékkal, a 25-29 évesek pedig már 42,8 százalékkal kevesebben mentek nyelvvizsgázni tavaly, mint 2019-ben – derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A vizsgákra összesen 86 ezren jelentkeztek tavaly, míg egy évvel korábban több mint 124 ezren. Ennek fényében nem meglepő, hogy sikeres nyelvvizsgákból is jóval kevesebb, mintegy 59 ezer lett, szemben a 2019-es 82,3 ezerrel.
https://nepszava.hu/3120660_bezuhant-a-fiatal-nyelvvizsgazok-szama
Romló szövegértéssel jár az online oktatás
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD tanulmánya szerint szignifikáns összefüggés van az iskolák bezárása és a diákok szövegértése között.
“A koronavírus a gyermekeket veszélyezteti a legkevésbé, ők sokkal ritkábban betegednek meg, a járványügyi szigorítások azonban rájuk vannak a legnagyobb hatással. Az iskolák nemcsak az oktatás színterei, nagyon fontos társadalmi közegnek is számítanak. A tanulás mindig társadalmi tapasztalattal is jár, tehát minél tovább maradnak ki belőle a diákok, minél kevesebbet találkoznak a tanáraikkal és a kortársaikkal, annál inkább veszélybe kerül a személyes jólétük. Ezt sokkal nehezebb helyreállítani, mint a tanulási lemaradásokat pótolni”
https://hu.euronews.com/2021/05/24/romlo-szovegertessel-jar-az-online-oktatas
Ebből nem lesz egyetemi „csoda”: a béremelés után is csak 190 ezer forintot keres majd egy fiatal oktató
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot.
https://eduline.hu/felsooktatas/20210524_felsooktatasi_beremeles
A Moderna beadja a kérelmét az EMA-hoz, hogy az iskolakezdésig beolthassák a kamaszokat
A Moderna június elején nyújtja be kérelmét. Úgy vélik, ha a 12-17 éves korosztályt sikerülne beoltani még az iskolaév kezdete előtt, augusztus végéig, hogy biztosan el lehetne kerülni a koronavírus negyedik hullámát Európában.
május 26.
Gosztonyi Gábor alelnök a Klubrádió A lényeg délben című műsorában a bérekről
Elmondta, a jövő évi költségvetési tervezet is azt mutatja 2022-ben sem rendezi a kormány a pedagógusbéreket. Hozzátette, a PSZ ugyanakkor azt nem szeretné, ha a rendezés jogilag hátrányosan érintené a pedagógusokat, ahogy az egészségügyben dolgozókkal is történt.
https://www.youtube.com/watch?v=SysWtV7MbNw
Titkolják, hogy az óvodák, iskolák újranyitása óta hányszor volt szükség járványügyi intézkedésre
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás is megerősítette, a járványügyi eljárásrendek az ő tapasztalataik szerint is még mindig “zavarosak”. Elmondta azt is, az iskolák megnyitása után rögtön három kollégájától is hallotta, hogy megfertőződtek, hiába kapták meg az első oltásukat. Totyik Tamás a kontaktkutatás hiányán túl azt is gondnak tartja, hogy a gyerekeket továbbra sem tesztelik rendszeresen. Úgy véli, tesztelés nélkül a nyári táborok megtartása is kockázatos lesz.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) több jelzés is érkezett például arról, hogy egy-egy diák megfertőződött, de hivatalos járványügyi intézkedés nem történt.
Oktatási Hivatal: szerdán tartják az iskolákban az országos kompetenciamérést
A mérés – a sajátos nevelési igényű tanulók egy szűk csoportját kivéve – minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulónak kötelező. Az idén 3036 iskola 3557 telephelyén több mint 278 ezer diák vesz részt a mérésben: a 6. évfolyamból 91 994-en, a 8. évfolyamból 98 511-en, a 10. évfolyamból pedig 87 801-en.
„Egy szemüvege volt az iskola 300 tanulójának” – a Máltai Szeretetszolgálat szűrőbuszának küldetése
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetésével, több mint tucatnyi civil szervezet közreműködésével 2019 februárjában kormányzati forrásokból nagyszabású, átfogó program indult, Felzárkózó Települések (röviden FeTe) néven, amelynek keretein belül sokszínű, sokrétű lépésekkel próbálják javítani az itt lakók sorsát. A Felzárkózó Települések nevű program a gyermekekre fókuszál, elsősorban arra teremt esélyt, hogy ők már ne szükségszerűen örököljék szüleik sorsát, hanem legyen lehetőségük más életet élni. Nem meglepő, hogy a program elemei között nem egy az oktatást támogatja, egészíti ki, a tanulást segítik a tanodák, a sport és zenei foglalkozások keretein belül. A Máltai Szeretetszolgálat által működtetett szűrőbuszon gyerekek a »felszállók«, a szervezet munkatársai szemészeti vizsgálatokat végeznek a járművön.
https://nlc.hu/csalad/20210525/maltai-szeretetszolgalat-szurobusz/
Kiderült: ilyen munkakörökben dolgoznának a legszívesebben a magyar diákok
A diákmunkák általában nem igényelnek magasszintű, specifikus képzettséget, a megbízások határozott időszakra szólnak és jellemzően szezonálisak, hiszen többnyire az iskolai szünetek alatt jut ideje a fiataloknak munkát vállalni.
Az elmúlt egy év alatt nagy változás ment végbe a legkeresettebb diákmunkákat illetően: míg 2020-ban a legtöbb diákmunkát a fizikai/segéd/betanított munka, szakmunka, adminisztráció kategóriában adták fel, az idei évre jelentősen változott a sorrend: az adminisztráció vette át a vezetést, miközben a fizikai munka visszaszorult a dobogó második fokára, harmadikként pedig megjelentek a mérnököket kereső hirdetések, amit az értékesítés, utána az IT programozás követ, és csak hatodik helyen áll a szakmunka.
május 27.
Iskolapszichológus: „A kamaszok szerint értelmetlen volt visszamenni egy hónapra”
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint minden intézményben iskolapszichológusra lenne szükség a járvány okozta traumák miatt. Kovács Gábor iskolapszichológus, tanácsadó szakpszichológus arról ír, hogy mennyire tértek vissza rossz bőrben a gyerekek a jelenléti oktatásba, vagy sem: Azt tapasztalom, hogy nem csak a diákoknak, hanem a pedagógusoknak is ugyanúgy vissza kell állniuk a régi „menetrendre”, – ami tőlük is hasonló alkalmazkodást kíván, mint a gyerekektől, – de a legtöbben már nagyon várták a jelenléti oktatást és a közösségben való munkát, hiszen a digitális oktatás kevesebb személyes visszajelzést tett lehetővé.
65 százalékos pedagógusbér-emelés kellene, hogy maradjanak tanárok az országban – véli a Nemzeti Pedagóguskar elnöke
Horváth Péter szerint kevesen választják a fiatalok közül a tanári pályát, és ezen nem segít, hogy a fizetések nem követték a minimálbér mozgását.
Kicsit fellélegezhetnek az érettségizők
Befejeződtek kedden az idei május-júniusi érettségi vizsgaidőszak írásbeli vizsgái – közölte az Oktatási Hivatal. Az írásbeli érettségit tizenhat napon át és 1159 helyszínen – az egészségvédelmi óvintézkedések betartásával – bonyolítottak le a vizsgaszervező intézmények. Az írásbeli vizsgák feladatlapjait és javítási-értékelési útmutatóit az Oktatási Hivatal, az előzetes ütemezésnek megfelelően, folyamatosan nyilvánosságra hozta honlapján; szerdán 8 órától valamennyi vizsgaanyag elérhető a felületen. Jelezték azt is, a kormány döntése értelmében azok az idén végzős érettségizők, akik önhibájukon kívül, például koronavírus-fertőzés miatt nem tudtak megjelenni az írásbeli vizsgákon, szóbeli vizsgát tehetnek. Az érettségi június 3. és 10. között az emelt szintű, majd június 14. és 25. között a középszintű szóbelikkel folytatódik a jogszabályban meghatározottak szerint.
https://infostart.hu/belfold/2021/05/26/kicsit-fellelegezhetnek-az-erettsegizok
Magyarországon tömegével végeznek nulla nyelvtudású mérnökök, állítja a szakértő
Papíron rengeteg órában tanulnak a magyar gyerekek idegen nyelveket, csak igen átgondolatlanul, állítja Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Némileg javul azért a helyzet. Döntően a fiatalabbak, a 30 év alattiak és különösen a még fiatalabbak nyelvtudása egyértelműen jobb a korábbi hazai állapotoknál. Ugyanakkor ez a folyamat a legtöbb európai országban is hasonlóan zajlik, hozzájuk képest a helyzetünk nem sokat változott, kitartóan a sereghajtók csoportjában vagyunk.
https://www.szabadeuropa.hu/a/nyelvtanulas-idegen-nyelv-nyelvtudas-rozgonyi/31272946.html
Kiterjesztik a diákhitelt a felnőttképzésre is
A képzési hiteleket a három hónapot meghaladó idejű felnőtt- és szakmai képzésekre, illetve részszakmára felkészítő szakmai oktatásra lehet igénybe venni. Ez nagy újdonság, mert rengeteg olyan felnőtt van, aki szívesen jelentkezne különböző átképzésekre vagy továbbképzésekre, de eddig ezt anyagi okokból nem tehette meg. A hiteleket a meglévő diákhitelekkel szinte azonos feltételekkel vezetik be a 18 és 55 év közötti korosztálynak.
https://24.hu/belfold/2021/05/27/diakhitel-felnottkepzes/
Kötelező iskolai klímaoktatást sürget az UNESCO
Jöhetnek a kötelező klímaórák az iskolákba, ha elfogadják az UNESCO-nak azt a javaslatát, amely 2025-től kötelezővé tenné a klímaváltozásról szóló oktatást. A Brookings Institution nevű amerikai think-tank egy friss elemzése szerint erre az oktatási reformra keresve sem lehetne jobb időpontot találni, mint a járvány utáni újraindulást. A kutatók szerint a járvány felszínre hozta a társadalmi egyenlőtlenségeket és rámutatott a társadalom és a gazdaság sebezhetőségére is, ahogy arra is, hogy a klímaváltozással egyre gyakoribbak lehetnek a hasonló események. A megoldást Knight-hoz hasonlóan először is az oktatás reformjában látják, majd alulról építkezve a gazdaság reformját vízionálják.
https://qubit.hu/2021/05/26/kotelezo-iskolai-klimaoktatast-surget-az-unesco
május 28.
Tovább központosítják a szakképzést
A szakképzési törvény parlamentnek benyújtott módosító javaslatában nemcsak kisebb-nagyobb pontosítások vannak, hanem lehetővé teszik a rendszer további központosítását, kézi vezérlését – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Gosztonyi Gábor a Népszava érdeklődésére elmondta, az egyik olyan módosítás, amit elfogadhatatlannak tartanak, az ágazati készségtanácsokat érinti, amelyeket a szakképzés teljes megújításának érdekében hoztak létre még 2019-ben. A törvényjavaslat egyértelműen mérsékli a készségtanácsok szerepét a döntéshozatalban, eszerint például a szakmajegyzékről, a kimeneti követelményekről, a tankönyvek kidolgozásáról és tartalmáról központilag születnek majd döntések, akár a tanácsok szakmai javaslatának figyelmen kívül hagyásával.
https://nepszava.hu/3121114_tovabb-kozpontositjak-a-szakkepzest
Adatszolgáltatás Abszurdisztánban – Gosztonyi Gábor alelnök írása
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2021 január végén néhány nagyon egyszerű, ám annál érdekesebb adatot szeretett volna megtudni. Levelünket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényre hivatkozva elküldtük a Magyar Államkincstárnak, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, a Klebelsberg Központnak, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak, valamint az összes tankerületnek és szakképzési centrumnak.
A jogszabályokra hivatkozva – a 90 nap után – újabb 45 nap haladékot kértek. Amikor ehhez a jogszabályra hivatkozva nem járultunk hozzá, egyszerűen megtagadták az adatszolgáltatást. A határidő lejárta után újból levelet írtunk minden nekünk nem válaszoló intézménynek, melyben felszólítottuk őket a válaszadásra, illetve annak nem teljesítése esetén bírósági pert helyeztünk kilátásba. „Nagy meglepetésünkre” erre a felhívásunkra már megkaptuk a válaszokat – mindenkitől.
https://nepszava.hu/3121135_adatszolgaltatas-abszurdisztanban
Az intézmények dönthessenek
A május 10-i teljes közoktatási nyitás után gócpontok nem alakultak ki az óvodákban és az iskolákban, de koronavírus-megbetegedéseket jelentettek, ezért a PSZ, ahogy 2020. augusztusa óta folyamatosan, továbbra is azt követeli, az intézményvezetők dönthessenek ilyen esetekben. A nyitás utáni helyzetről Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke nyilatkozott a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában 2021. május 27-én. Nehezményezte, hogy már hónapokkal ezelőtt teljesen megszűnt a tesztelés és a kontaktkutatás. Hangsúlyozta, a pedagógusok minden helyzetben szó nélkül helyettesítik társaikat.
https://www.youtube.com/watch?v=lHKQ6nkLXGs
Kompetenciamérés az iskolákban, elmaradtunk az OECD-átlagtól
Az országos kompetenciamérést a kétezres évek elejénindították, tehát most már több mint húszéves története van– utalt vissza a kezdetekre Halász Gábor oktatáskutató. Akkor Magyarország az elsők között volt az OECD-közösségben, amely egy olyan rendszert hozott létre, amelynek segítségével képet kapunk minden egyes magyarországi iskola teljesítményéről, és amennyiben úgy látjuk, hogy nem jól teljesít, be tudunk avatkozni. A szakember hozzátette, az egyedülálló, de bonyolult minőségbiztosítási eszközrendszer folyamatos fejlődésen ment keresztül, amíg a mai rendszer kialakult. Ennek köszönhetően jött létre az is, hogy a kétezres évek második felében egyéni tanulói azonosítót vezettünk be, amely lehetővé teszi nemcsak az iskolák értékelését, hanem akár egyes tanulók azonosítását, akikkel mondjuk előrehaladási tanulási problémák vannak, természetesen a megfelelő adatkezelési garanciák mellett.
https://index.hu/belfold/2021/05/27/kompetenciameres-zajlik-az-iskolakban/
Az iskolaorvosok is kapnak béremelést
Több ponton is módosult az egészségügyi jogszabály, melynek egyik legfontosabb eleme, hogy az iskolaorvosok is béremelést kapjanak – tájékoztatta az MTI-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Közölték: az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosításával erősödik az iskolaorvosok megbecsülése, ugyanis megvalósul a vállalkozási formában működő főállású iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvosok béremelése. Megbecsülésük a praxisközösségen kívül maradó háziorvosoknak, fogorvosoknak járó bértámogatás összegével egyezik meg, amire a kormány több mint 145 millió forintot biztosított.
A válogatás nem teljes körű!
