Az oktatási kormányzat kommunikációjával ellentétben egyre nagyobb gondot okoz a pedagógushiány, a Pedagógusok Szakszervezete számításokat végzett, amely szerint tizenkétezernél is több óvodapedagógus, tanár és oktató hiányzik a közoktatás rendszeréből. Az okok jól ismertek: az alacsony bérezés, a túlterheltség, az oktatást segítő kollégák hiánya. Az oktatás reformjáért már a diákok is erőteljesebben küzdenek, az ADOM Diákmozgalom 12 pontban foglalta össze javaslatait, amellyel a PSZ is egyetért. Nagy felháborodást váltott ki a szakmában a kormányzat azon döntése, hogy a 12 éven felüli diákok augusztus végi oltásának megszervezésében jelentős szerepet szánnak a pedagógusoknak.
augusztus 2.
Mostantól a tanárok dolga vakcinával beoltani a diákokat
Padlóra küldi a Fidesz a közoktatást? Milyen felelősség hárul a pedagógusokra a védőoltásokkal összefüggésben? Miért jelent menekülő útvonalat egy egyházi iskola? Az N1 tévé vendége volt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A 17 perces interjú itt hallgatható meg:
https://alfahir.hu/2021/08/01_0
Szülőként van még ideje dönteni az oltásról
A legújabb értesítés szerint az oltási igényeket augusztus második felétől mérik fel az iskolák, az oltás időpontja azonban változatlanul augusztus 30., illetve 31. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke elmondta, hogy az iskolavezetők és a tanárok jelenleg szabadságon vannak, de a módosított határidővel sem válik egyszerűbbé a kormányhivatalok által kiadott kérések teljesítése, hiszen sok család nyaral és az iskolai értesítéseket sem figyelik. Az alelnök felhívta arra is a figyelmet, hogy a szeptemberben kezdődő 9. évfolyamos osztályfőnökök még nem ismerik a tanulókat, így nem is tudják elérni a szülőket sem egészen az évnyitóig. Abban az esetben pedig, ha a 12–18 éves fiatalok nagy része jelentkezik oltásra – amit a szakszervezet is támogat – az káoszba fulladhat.
https://index.hu/belfold/2021/07/30/van-meg-idejuk-a-szuloknek-donteni-az-oltasrol/
Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért
2010 óta megfigyelhető az a folyamat, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatóknak csupán a negyede marad a pályán. Ez alapján megbecsülhető, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók létszáma és a 65. életévüket betöltő pedagógusok, oktatók létszáma alapján a következő 5 évben mekkora veszteséget fog elszenvedni a közoktatás. Azaz 5 év alatt a szakma várhatóan 22 000 főt el fog veszíteni, ami a legjobb esetben a jelenlegi oktatói, nevelői létszám 15%-át, legrosszabb esetben 25%-át is elérheti. A megdöbbentő adatok közlése mellett a cikk kitér arra, milyen lépéseket tehet a kormány. Totyik Tamás alelnök cikke a mérce.hu oldalon:
Diákok 12 pontja
Az ADOM Diákmozgalom oktatási minimumot meghatározó 12 pontjával egyetért a Pedagógusok Szakszervezete. Totyik Tamás az RTL Klub Híradójának kérdésére annyit tett hozzá: a 9 órai iskolakezdést csak a felsőbb évfolyamokon szabad bevezetni.
A riport 26.25 perctől hallgatható meg:
https://www.rtlmost.hu/hirado-p_7724/21-08-01-rtl-hirado-c_12885955
Oktatási reformjaikért indítanak aláírásgyűjtést diákok
Az ADOM Diákmozgalom (korábbi nevén: Független Diákparlament) július 31-től utcai és online aláírásgyűjtésbe kezd az általa megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett – olvasható a diákok közleményében. A javaslatok között szerepel a pedagógus-bérek növelése, a szabad tankönyvválasztás, az önálló oktatási minisztérium létrehozása, és a 9 órai iskolakezdés is. A reformjavaslatok legfőbb célja, hogy azokat a jövő évi országgyűlési választásokon induló összes (jelentősebb támogatottsággal bíró) jelölt közös oktatási minimumként elfogadja és aláírja. A szervezet oktatáspolitikai miniszterelnök-jelölti vitát is kezdeményez.
A sztrájktörvényről
A sztrájktörvény 2010-es módosításával szinte lehetetlenné vált a munkabeszüntetések megszervezése. A kormány számára azonban ez nem volt elegendő, a magyar légiirányítók tervezett sztrájkját egy rendelettel megtiltotta. A történtek kapcsán nyilatkozott Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az ATV híradónak július 30-án. Az összeállítás 4.01 perctől hallgatható meg:
http://www.atv.hu/videok/video-20210730-atv-hirado-2021-07-30
Az egészségügyi szakdolgozók demonstrációja kapcsán nyilatkozott Totyik Tamás az oktatás áldozatairól és a bérekről az ATV Híradónak július 31-én. Az összeállítás 05.20 perctől hallgatható meg:
http://www.atv.hu/videok/video-20210731-atv-hirado-este-2021-07-31
Hajnal Gabriella: Nagyon bízom benne, hogy végre visszaáll a rend
2022-től sokkal gyakorlatiasabbá és vonzóbbá válik a tanárképzés, a hallgatók már a tanulmányaik kezdetétől fogva minden tanévben kötelezően a terepen lesznek, és alaposabban felkészítik őket az infokommunikációs eszközök oktatásban való használatára – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az átalakítás formálódó részleteit Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ elnöke az interjúban beszélt az online oktatás sikereiről és nehézségeiről, a közelmúlt soha nem látott mértékű iskolafejlesztéseiről, de szóba került az is, miért sántít a baloldal a fenyegető tanárhiányról szóló vádaskodása.
Setényi János: a pedagóguspálya ma sem a fiúk, sem a lányok számára nem vonzó perspektíva
A 2010 utáni kormány a közoktatás területén mindent centralizált, viszont azt a hatalmas potenciált, amit egy ilyen informatikával is megtámasztható, központosított oktatási rendszer jelenthet a hátrányos helyzetű iskolák felzárkóztatására, nem használta ki kellőképpen. A pedagógushiány egyik oka az életpálya jelenlegi fenntarthatatlansága. A természettudományos oktatás pedig ahogy a nyugati világban mindenütt, így nálunk is felmorzsolódóban van.
Az egyetemek közel 40 százaléka foglalkoztat oktatókat fizetés nélkül, több száz tanár érintett
Az egyetemi oktatói fizetésekről, annak alacsony összegéről egyre több szó esik mostanában. Van azonban a kérdésnek egy másik aspektusa is: az alacsony keresetek mellett több felsőoktatási intézményben bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják, vagyis úgy, hogy nem kapnak fizetést munkájukért. A cikk készítői megkeresték az összes magyarországi egyetemet, hogy képet kapjanak arról, melyik intézményben milyen arányban fordul elő a jelenség, és arról is kértek adatokat, hogyan áll össze az egyes iskolák tanári kara. 28 egyetemtől érkezett érdemi válasz, az adatok alapján az egyetemek közel 40%-a foglalkoztat oktatókat ellentételezés nélkül.
augusztus 3.
A Klebelsberg Központ vezetője 3D nyomtatókat és humanoid robotokat ígér, miközben sok iskolában 2D nyomtató sincs
Hajnal Gabriella augusztus 2-i interjújára reflektált a Mércének Totyik Tamás alelnök. Szerinte a humanoid robot, a 3D nyomtató és a drón „mind szép és jó”, de kérdés, hogy az online oktatást segítették-e. Mert nem ezekre van szükség, hanem például az ingyenes internet hozzáférésre. „Mert adhatunk a gyereknek tabletet, de ha nincs internet, akkor az nem ér semmit.” Totyik szerint, ha a kormány valóban 2018-ra véghez vitte volna a szerinte egyébként jó Digitális Oktatási Stratégiát, akkor nem lett volna gond az online oktatással.
A Tabumentes Országmentés Egyesület az egészségügyi szakdolgozók július 31-i demonstrációjáról készült videójában nyilatkozik Gosztonyi Gábor alelnök.
https://www.youtube.com/watch?v=jnCkdoJs2Mk
augusztus 4.
Szükség van pedagógus utánpótlásra
A Klebelsberg Központ elnökének interjújára reagált Totyik Tamás a Spirit FM rádió Aktuál című reggeli műsorában augusztus 3-án. A fizetések kapcsán elmondta, az elmúlt tíz évben átlagosan 17 hónapot dolgozott ingyen a pedagógus, mert a bérek meghatározásában nem vették figyelembe a minimálbér növekedését. Ma 100 ezer forinttal keres kevesebbet egy pedagógus, mint más diplomás munkakörben dolgozó, ezért nem meglepő, ha többen egyéb területen vállalnak munkát.
https://soundcloud.com/spiritfmbp/aktual-ronai-egonnal-szukseg-van-pedagogus-utanpotlasra-20210803
Van vagy nincs tanárhiány?
Ezt a kérdést tette fel a műsorvezető a PSZ alelnökének a Klubrádió Esti gyors című műsorában augusztus 3-án. Totyik Tamás elmondta: a szakszervezet számításokat végzett, ez alapján állítja, hogy mintegy 12 ezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből. Az interjú 26.20 percnél hallgatható meg:
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2021-augusztus-03-kedd-1815-19016
Elkészültek a tanárok konzultációs plakátjai
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kipróbálta a plakátgenerátort és Facebook-oldalán közzé is tette saját nemzeti konzultációs plakátjait, amelyek szövegei egyértelmű reagálások Hajnal Gabriella Magyar Nemzetnek adott interjúra.
https://24.hu/kozelet/2021/08/03/elkeszultek-a-tanarok-nemzeti-konzultacios-plakatjai/
augusztus 5.
Jelentős pedagógushiánnyal indul az idei tanév is
A bérek miatt sem vonzó a tanári pálya, a kezdő fizetés nettó 170 ezer forint. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az idei tanév is úgy fog elkezdődni, hogy csaknem 12 ezer tanár hiányzik a közoktatásból – mondta a VG-nek Totyik Tamás, a szervezet alelnöke. A következő öt évben 22 ezer pedagógus tűnik el a rendszerből, ennyi a nyugdíjba vonulók és a pályára lépők közötti különbség. Idén 7100-an kezdik el a pedagógus szakok valamelyikét, tavaly 6400-an indultak, de hat évvel ezelőtt 15 ezer hallgatót vettek fel – tette hozzá a PSZ alelnöke.
„Hol a határ?” – Újabb szakszervezetek kérik számon a kormányt a légiirányítók sztrájkjának betiltása miatt
Négy szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Liga Szakszervezetek közös nyilatkozatban adott hangot aggodalmának amiatt, hogy a kormány július 27-én a veszélyhelyzetre hivatkozva rendeletben tiltotta meg a 100%-os állami tulajdonban álló HungaroControl Zrt. légiirányító dolgozóinak sztrájkját, akik 15%-os béremelést követeltek volna.
Könyvtárosokat is megfigyelhet az állam – az Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ a jogsértő törvénymódosítás miatt – a SZEF segíti munkájukat
Titkos megfigyelésnek vethetnek alá mások mellett könyvtárosokat és pedagógusokat is, miután egy januári törvénymódosítás a teljes közszférára kiterjesztette a korrupció megelőzését szolgáló megbízhatósági vizsgálat lehetőségét.
Ez túlzott, indokolatlan és jogilag nem igazolható beavatkozást jelent olyan emberek magánéletébe is, akik munkájuk során nem találkoznak ügyfelekkel, vagy nincs is olyan döntési jogkörük, amellyel valakit jogosulatlanul előnyben részesíthetnének.
Emiatt alkotmányjogi panaszt nyújt be a TASZ három, közszférában dolgozó ügyfelük képviseletében, akik munkaköre egyáltalán nem indokolhat megbízhatósági vizsgálatot.
Ebben az ügyben munkájukat a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma segíti.
Kézdi Gábor, az iskolai szegregáció és a romák elleni diszkrimináció kutatója nem félt a nehéz kérdésektől
A szegregáció márpedig káros. A cigány tanulók tanulmányi lemaradásáért nagyobbrészt a családi háttér, de kisebb részben az iskolai körülmények is felelősek. Ennek ellenére, de persze a közgazdasági magyarázattal összhangban, az iskolai szegregáció határozottan megnőtt a 90-es évek oktatási reformjai után, és 2011-re jóval magasabb lett, mint a rendszerváltás előtt. Manapság jóval kisebb eséllyel találkozik egy roma diák nem roma osztálytársakkal, mint harminc éve. A trend csak 2006 környékén tört meg, amikor a kormányzat intenzív deszegregációs politikát folytatott.
A fél tantestület távozott az egyik hajdúszoboszlói iskolából
Belső ellentétek miatt csaknem a tantestület fele felmondott a hajdúszoboszlói Gönczy Pál Református Sport- és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában – értesült több forrásból is a Cívishír. Egy neve elhallgatását kérő pedagógus elmondta: a 37 fős tanári gárdából összesen tizennyolcan kérték a munkaviszonyuk megszűntetését, volt, aki „hagyományos felmondással, mások közös megegyezéssel távoztak az iskolából. Azt ugyanakkor hangsúlyozták: döntésüknek nincs köze ahhoz, hogy az intézmény egy évvel ezelőtt a református egyház fenntartásába került – az iskola megváltozott hitvallásával nem volt problémájuk. Távozásuk okaként valamennyien az újonnan kinevezett igazgató, Kelemen Gabriella személyét nevezték meg.
A káros anyagok nincsenek elég hatékonyan kizárva az életünkből
Azt mondják, Magyarországon kitűnő minőségű az ivóvíz, ami csak addig igaz, amíg az a házakig eljut. Nem csak a régi házakban, de mind a mai napig iskolákban, óvodákban, bölcsődékben is vannak még ólomcsövek, és az ott folyó csapvízben jóval határérték fölött van az ólomszennyezés. Márpedig a folyamatosan alacsonyabb szintű ólommérgezésnek kitett gyerekek agyi kapacitásai romlanak. Ezért fontos lenne állami, városi programmal az ólomcsövek cseréje, ám erre sehol nincs költségvetés. És nem az ólom az egyetlen az idegrendszer fejlődését károsító anyag, amivel naponta találkozunk. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője azt mondja, biztos, hogy ezek a káros anyagok nincsenek elég hatékonyan kizárva az életünkből.
augusztus 6.
Sürgetnék az iskolások oltását
A PSZ szerint késői időpont a kormány által ajánlott augusztus 30-31-i iskolai oltás, mert a másnapi tanévkezdésre nem alakul ki védettség a gyerekeben – nyilatkozta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az RTL Klub Híradónak augusztus 5-én. A riport 15.08 perctől hallható:
https://www.rtlmost.hu/hirado-p_7724/21-08-05-rtl-hirado-c_12886705
A vegyes oktatás támogatására tett javaslatot az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt a magas színvonalú és befogadó alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulás, azaz a tanulási környezet és az eszközök ötvözésének támogatására. A formális oktatásban és képzésben a vegyes tanulás akkor valósul meg, ha az iskola, a tanár vagy a tanuló a tanulási folyamat során egynél több megközelítést alkalmaz: ez lehet az iskolai helyszínek és más fizikai környezet, például vállalatok, képzési központok, távoktatás, szabadtéri oktatás, kulturális helyszínek, illetve a különböző, digitális és nem digitális tanulási eszközök ötvözése. A tanulási környezetnek és az eszközöknek elérhetőnek kell lenniük a kisebbségi csoportok, a fogyatékossággal élő gyermekek és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokból származó tanulók számára. A környezet és az eszközök használata nem vezethet hátrányos megkülönböztetéshez vagy szegregációhoz.
Egyre többen választják a Református Hittudományi Egyetem pedagógusi képzését
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem tavaly szeptemberi tanévnyitóján 162 elsőéves hallgató tett fogadalmat. Így összesen csaknem 500 diák folytatta itt tanulmányait 2020-ban. Az idei évben azok közül a felsőoktatási intézmények közül, ahol van tanítóképzés, Budapest után a debreceni intézmény volt a legnépszerűbb a felvételizők körében.
Norvégiáig húzódó Soros-szálba kapaszkodva magyarázza a kormány 77 milliárd elvesztését
Iskolafelújításra, hátrányos helyzetű diákok ösztöndíjára, környezetvédelemre költhette volna a magyar kormány a Norvég Alaptól érkező milliárdos támogatásokat. Ehelyett inkább lemondott az egészről, nehogy a pénz öt százalékát egy olyan civil szervezet kezelje, ami mögött szerintük Soros György áll.
https://hvg.hu/itthon/20210805_Norveg_alap_tamogatas_Miniszterelnokseg?s=hk
Rusvai Miklós: az augusztus 20-i rendezvények kis kockázatúak, az iskolakezdés lesz a kritikus pont
Az augusztus 20-ai rendezvénysorozat kisebb kockázatú, önmagában nem indít el egy negyedik hullámot – jelentette ki Rusvai Miklós, aki szerint inkább az iskolakezdés lesz a kritikus időszak, illetve a nyaralásból hazatérők is veszélyt jelentenek. Szerbiában is javarészt ők kerülnek kórházba. Falus Ferenc korábbi tisztifőorvos szerint védettséghez és kötelező maszkviseléshez kellene kötni a részvételt a 20-i rendezvényeken.
A válogatás nem teljes körű!
