„Lehetetlen küldetés”, hogy az igazgatók, az osztályfőnökök a nyár kellős közepén felmérjék, hány 12 éven felüli diák szeretne koronavírus elleni védőoltást augusztus 30-án és 31-én. Erről egyes iskolákat értesítettek, majd kaptak másik levelet is, amelyben korrigálták a feladatra megszabott időpontot. A PSZ ezt szóvá tette, ám „zavarkeltés” volt a hivatalos válasz. Szakszervezetünk szolidáris az egészségügyi szakdolgozók tiltakozó nagygyűlésével, amelyen tagjaink is képviselik a közös érdekeket.
július 23.
A pedagógusképzés átalakítási terve a kormány kultúrharcának része lehet
A tervek szerint a kormány úgy alakítaná át a pedagógusképzést, hogy a hallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv szellemében végezhetnék az egyetemek. A cikk idézte Totyik Tamás, a PSZ alelnöke Népszavának adott korábbi nyilatkozatát, miszerint a képzés „lebutítása”, a kimeneti követelmények könnyítése, vagyis az a terv, hogy a tanárképzést az alaptantervhez kötnék, valóban több tanári diplomás fiatalt jelenthet, de csak a minőség rovására. Ha a kormány tervei megvalósulnak, egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
https://24.hu/belfold/2021/07/23/pedagogus-felsooktatas-tanarkepzes-nat/
Ilyen a világon nincs, csak Magyarországon
„A világon sehol nincs olyan, hogy egy tanárnak csak annyit kelljen tudnia, mint a diákjainak. Ezt csak egészen durva szavakkal lehetne minősíteni” – mondta Nahalka István oktatáskutató. A pedagógusképzés egyik komoly problémája, hogy nem motiválja a hallgatókat sem a tanulásra, sem arra, hogy végzés után a tanári pályát válasszák. A pedagógusképzés módszerei jórészt ósdiak. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy tanítjuk a modern pedagógiát, de nem modern pedagógiával. A pedagógushallgatók negyede nem fejezi be a képzést, de a lényeges veszteség a diplomaszerzés után van. „Egy évben körülbelül hatezer pedagógus kapja meg a diplomáját. Háromezer ezek közül el sem kezdi a tanári pályát. Ez a valódi lemorzsolódás. Akik pedig mégis tanári pályára lépnek, azok közül sokan két-három év után hagyják ott a szakmát.”
https://www.szabadeuropa.hu/a/nahalka-istvan-oktatas-tanarkepzes-pedagogus/31373397.html
Minden képzési formában nőtt a felvételizők száma
Az alapképzésben, a mesterképzésben, az osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzésben is nőtt idén a felvételizők száma a tavalyihoz képest – mondta Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese. 2021-ben több mint százezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy tízezerrel többen, mint tavaly. A nagy tudományegyetemekre jelentkeztek a legtöbben: az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 14 571-en, a Debreceni Egyetemre 9 162-en, a Szegedi Tudományegyetemre 7 036-an.
https://hirado.hu/belfold/cikk/2021/07/23/minden-kepzesi-formaban-nott-a-felvetelizok-szama
július 24.
7315 pedagógushallgató kezdi meg tanulmányait ősztől
Pedagógusképzésre idén 13,1 ezren jelentkeztek, közülük 7315-en örülhetnek. Tavaly 6426-an kezdték meg tanulmányaikat pedagógusképzésben. 2019-ben 17,4 ezren adták be jelentkezésüket és majdnem 9 ezren tanulhattak tovább pedagógus szakon. A pedagógusképzésen belül osztatlan tanári képzésre 1720-an jutottak be idén.
Sikeres karrierutat kínál a megújult szakképzés is
A felsőoktatásból idén kimaradóknak is érdemes fontolóra venniük a szakmatanulás lehetőségeit – mondta Schanda Tamás. Az ITM miniszterhelyettese hozzátette: a fiatalok akkor hozhatnak jó döntést a jövőjükről, ha körültekintően tájékozódnak a megújult szakképzés kínálatáról. Aki mielőbb munkába állna, hamar jól fizető szakmát szerezhet. Az idei felvételin a tavalyinál mintegy ötödével többen, 22 ezren jelentkeztek szakképzésben szerzett végzettséggel első helyen alap- és osztatlan képzésekre vagy felsőoktatási szakképzésbe.
https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20210724-sikeres-karrierutakat-kinal-a-megujult-szakkepzes-is
Horváth Péter szerint nem kell félteni azokat, akik idén érettségiztek
A felsőoktatásban lesz idő a digitális oktatásban szerzett hiányosságok pótlására – mondta az érettségi eredményeiről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádióban. A történelem érettségi eredményein meglátszik, hogy elmaradtak a szóbeli vizsgák, ugyanis a diákok több mint fele hármast vagy annál rosszabb jegyet szerzett, derült ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Jobb lett az eredmény magyarból, angolból, németből és fizikából, stagnált matematikából, kicsit gyengébbre sikerült biológiából és kémiából. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke megjegyezte: a szóbelin sokan javítani tudtak volna az eredményeiken.
https://infostart.hu/belfold/2021/07/24/horvath-peter-nem-kell-felteni-az-iden-erettsegizoket
Schanda gyanú
„Elsőként – két éve – a Budapesti Corvinus Egyetem váltott alapítványi működésre, ám még ez az idő is kevés ahhoz, hogy sikerről vagy kudarcról lehessen beszélni. Az viszont már most látszik, hogy a jelentkezők számához képest jóval kevesebb hallgatót vettek fel, mint korábban, s nagyobb lett azoknak az aránya is, akiknek tandíjat kell fizetniük. Sokan tartottak attól, hogy a Corvinus a gazdagok elitegyeteme lesz, s ez szép lassan valósággá is válik. De Schanda Tamásnak ez nem gyanús. Mert éppen ez a cél.”
https://nepszava.hu/3127215_schanda-gyanu
A Corvinus nem azonosul az oktatók véleményével
Az oktatók véleménye nem a Corvinus véleménye – mondta a Népszava kérdésére Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke egy háttérbeszélgetésen. Arra a kérdésre felelte ezt, hogy az egyetem vezetése támogatja-e annak a 104 oktatónak a nyilatkozatát, amelyben elítélik a homofóbtörvényt, a szexuális kisebbségek stigmatizálását, a kirekesztést és a gyűlöletkeltést.
https://nepszava.hu/3127210_corvinus-elnok-az-oktatok-velemenye-nem-az-egyetem-velemenye
július 25.
Az örökbefogadók fehér bőrű csemetét szeretnének
Nincs statisztika arról, hány cigány gyerek van a gyermekvédelmi rendszerben, mert nem tartják nyilván a származási adatot. A roma gyerekek családba kerülési esélyei mégis alacsonyak: az örökbefogadásra váró szülők virágnyelven azért jelezhetik, hogy „fehér bőrű csemetét” szeretnének. Ilyenkor nem feltétlenül a személyes előítélet dolgozik a leendő szülőkben, inkább a romák társadalmi elutasítottsága miatt húzódoznak a cigány apróságoktól. Egy hét-nyolc éves gyermek, különösen, ha roma vagy beteg, szinte senkinek sem kell Magyarországon. Számukra inkább külföldön nyílik remény, Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban a 6-8 évesnél idősebb roma gyermekeket is szívesen örökbe fogadják. Ott kisebb az előítélet, a betegségekkel szemben is elfogadóbbak.
https://nepszava.hu/3127113_nem-a-cigany-gyerekektol-odzkodnak-a-mindennapi-bantasoktol-felnek
július 26.
A PSZ szolidáris az egészségügyi dolgozókkal, összefogásra szólít fel
„A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szolidaritásáról biztosítja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát, támogatja a 2021. július végére szervezett nagygyűlését, a bérek emeléséért folytatott küzdelmét. A szolidaritást az is indokolja, hogy a Pedagógusok Szakszervezete az oktatásban dolgozók megbecsüléséért, hivatásukhoz méltó bérekért küzd, ám az egészségügyhöz hasonlóan eredménytelenül.” (…) „A Pedagógusok Szakszervezete arra szólítja fel tagjait és szimpatizánsait, hogy 2021. július 31-én délelőtt vegyenek részt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nagygyűlésén! Nemcsak hinnünk kell az összefogásban, tennünk is kell érte! Ma ők, holnap mi…” Közlemény a honlapunkon.
https://pedagogusok.hu/hirek/a-psz-szolidaris-az-egeszsegugyi-dolgozokkal/
Vannak valódi kérdések, ha tényleg fontos lenne a gyermekvédelem
„Mindenkit kérdezek: normális az, hogy évi ötven orvosilag alátámasztott kérelem miatt népszavazást rendez Orbán Viktor, miközben százezreknek nem jut egészséges és/vagy nyugodt otthon, normális szoba a tanuláshoz, elég felkészült pedagógus, ha bajban van, akkor pszichológus, hogy ne kirekesztéssel, bántalmazással, megkülönböztetéssel induljon az élete? Nem, nem az.”
https://nepszava.hu/3127339_azt-olvasom
A Fidesz az elmúlt 11 évben nem védte meg a gyerekeket?
„Nemátalakító műtéthez eddig is kellett minisztériumi engedély, tehát a jelek szerint Orbán úgy látja, hogy az EMMI is meggyengült a buzilobbi nyomása alatt, és képtelen megvédeni a gyerekeket.”
Taroltak a magyar gimnazisták a nemzetközi diákolimpián
Egy arany-, két ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar csapat a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, az IPhO-n.
https://eduline.hu/kozoktatas/20210726_Nemzetkozi_Fizikai_Diakolimpia
Kiszivárogtató platform indul a pénz megmentésére
Már csak öt állami egyetem maradt az országban. A modellváltásban létrejövő „magánegyetemek” továbbra is költségvetési forrásból működnek. Az adófizetők pénzével a magánalapítvány azt csinál, amit csak akar. A szemünk előtt veszíti el a pénz „közpénz jellegét”. Azt viszont már csak az egyetemi oktatók és a kutatók látják majd, ha beindul a pénzszivattyú, és elkezdenek haveri cégek zsebébe vándorolni az összegek. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma az Átlátszó közös kiszivárogtató platformot indít, ahol az állami támogatások útját követnék az egyetemeken, a kutatási hálózatban.
július 27.
Maruzsa Zoltán: ősszel új nyelvoktató modul lesz
„Rendkívüli évünk volt, egy teljes tanévet kellett a járvány árnyékában megszerveznünk. Ezért nagy eredmény, hogy folyamatos volt az oktatás, egyetlen napra sem állt le a köznevelés rendszere. A középiskolák novembertől májusig hat hónapot töltöttek digitális munkarendben, az általános iskolák márciustól hat hetet, és persze eseti elrendeléseink is voltak egyes intézményekben, de működtünk” – mondta Maruzsa Zoltán államtitkár a Mandinernek. Jelezte: ősszel egy új nyelvoktató modul indul el, a magyar fejlesztés az iskolai idegennyelv-oktatást támogatja majd, részben mesterséges intelligencia bevetésével.
https://mandiner.hu/cikk/20210731_interju_maruzsa_zoltan_koznevelesi_allamtitkarral
Több diplomásra lenne szükség
Noha idén néhány ezerrel több hallgatót vettek fel egyetemre, mint egy évvel korábban – összesen 75,7 ezren jutottak be a felsőoktatásba -, az elsőéves egyetemisták száma a 2011-2013-as drasztikus, több mint 25 ezres visszaesés óta nem nőtt számottevően. Így továbbra is távol marad az ország az uniós céltól, hogy 2030-ra a fiatal diplomások aránya elérje a 45 százalékot. Abban, hogy kevés a fiatal diplomás, az is szerepet játszik, hogy sokan végül nem jutnak el a diplomáig. Az Oktatási Hivatal tanulmánya szerint az alapképzések szintjén a hallgatói tanulmányok több mint harmada (36-39 százalék) abszolutórium nélkül, vagyis lemorzsolódással zárul, és alig több mint a fele (52-53 százalék) jut el legalább az abszolutóriumig. Mindennek anyagi okai is vannak.
https://nepszava.hu/3127433_tobb-diplomasra-lenne-szukseg
„A pszichológusokat félelemben tartja az LMBTQ-lobbi”
„Netflix, Instagram, TikTok és Facebook – csak néhány azok közül a felületek közül, amelyek kontrollálatlan használata drasztikus hatással lehet a fiatalok szexuális fejlődésére. Az Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja megtörte a csendet azokban a témákban, amelyekről a szakma többsége idáig hallgatott vagy zömükben egyoldalú, ideológiailag behatárolt álláspontokat közvetített.” Cikksorozat a kormánypárti lapban.
https://magyarnemzet.hu/belfold/a-pszichologusokat-felelemben-tartja-az-lmbtq-lobbi-1-resz-10133690/
július 28.
Az iskolaigazgatókra bízták az oltás megszervezését
Augusztus 30-31-én kaphatnak koronavírus elleni védőoltást a 12-18 éves diákok, ezt pedig az iskoláknak a nyári szünet alatt maguknak kell megszervezniük – derült ki abból a Népszavához eljutott kormányhivatali levélből, amelyet az intézményvezetők kaptak. Augusztus 5-ig fel kell mérniük, hány fő igényelné az oltást. A levélről a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás azt mondta: sajnálatos, hogy az intézményvezetők, osztályfőnökök ismét a nyári szabadságuk alatt kaptak plusz munkát, ráadásul az oltás megszervezésével kapcsolatos feladatokat szűkös határidővel kell teljesíteniük. Nem érti, miért az iskolaigazgatókra hárítják a szervezés felelősségét, miért nem lehetett ezt a gyermekorvosi hálózaton keresztül megoldani.
https://nepszava.hu/3127551_az-iskolaigazgatokra-biztak-az-oltasszervezest
PSZ: a tanároknak komoly gondot okoz a diákok oltásának megszervezése
Az iskolaigazgatóknak kicsivel több mint két hetük van megszerezni több százezer szülői hozzájárulást, hogy augusztus végén be lehessen oltani a diákokat koronavírus ellen. „Nagyon komoly gondot okoz számunka az, hogy megint olyan feladatot adtak az oktatási rendszerben dolgozóknak, ami közegészségügyi feladat. Nem értjük azt, hogy miért nem a gyermekorvosi hálózaton keresztül történik meg az oltás megszervezése. És egyáltalán, az operatív törzs miért nem fordult a nyilvánossághoz, hogy a szülők készüljenek fel erre” – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az ATV híradónak. Szlávik János főorvos azt javasolja a szülőknek: ne várják meg augusztus végét az oltással, mert legalább két hét, amíg kialakul a védettség.
Nagy a fejetlenség, máris visszavonták az iskolai felmérést az oltásról
Mégsem kell a nyári szabadság alatt felmérniük az intézményvezetőknek, hogy iskoláikban mennyi diák igényelne koronavírus elleni védőoltást augusztus végén – értesült a Népszava. A felmérést későbbre tolták, ezt Horváth Péter iskolaigazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is megerősítette. Szerinte az eredeti tervek teljesen életszerűtlenek voltak, szinte teljesen kivitelezhetetlen lett volna a nyári szünet közepén bekérni több száz diák adatait egy-egy iskolában. Azt továbbra sem tartja jó ötletnek, hogy augusztus utolsó két napjára tervezik a diákok oltását, 31-én ugyanis a legtöbb intézményben tanévnyitókat is tartanak. Fájlalta, hogy a kormány nem egyeztetett erről az NPK-val. Közben az Emmi közleményt adott ki, de az ellentmondásos utasításokra nem adott magyarázatot. „A szervezés hatalmas és időigényes logisztikai feladat, számos szervezet együttműködésével, köztük a szakminisztériumok, a kormányhivatalok, az egészségügyi szolgáltatók mellett értelemszerűen a tankerületek és az iskolák közreműködésével valósul meg.” A minisztérium fontosnak tartotta megjegyezni: „A szakszervezet a baloldal politikai kampányához asszisztálva folyamatosan zavart kelt, így próbálja aláásni a gyerekek védelmét célzó oltási akciót.” Ezzel alighanem arra reagált, hogy a PSZ alelnöke, Totyik Tamás jelezte: az oltás megszervezése nem az intézményvezetők, osztályfőnökök dolga, ráadásul túl kevés időt adtak erre.
Horváth Péter: haladékot kaptak az iskolák
Mégsem kell augusztus elején felmérniük az iskoláknak, hogy a 12-18 éves diákok közül kik akarják beoltatni magukat a Pfizer vakcinájával – tudta meg az InfoRádió a Nemzeti Pedagógus Kar elnökétől. Horváth Péter elmondta: az intézmények a hónap közepéig kaptak haladékot, bár szerinte ezt a feladatot igazán jól csak szeptember elején tudnák elvégezni. Ő is megerősítette: érkezett levél hétfőn, majd egy másik, amelyben korrigáltak. „Szerintem az lett volna talán a legcélszerűbb, ha a honlapon való alapos tájékoztatás és figyelemfelhívás mellett az augusztus 31-i és szeptember 1-jei tanévnyitó ünnepségeken a diákok személyesen jelezhették volna ezt az igényüket. Az sokkal pontosabb felmérést tenne lehetővé, és akkor a következő hét elején pedig sor kerülhetne az oltásra”.
https://infostart.hu/belfold/2021/07/28/szunido-vegi-oltasi-kampany-varatlanul-haladekot-kaptak-az-iskolak
ITM: egyre vonzóbb a felsőoktatás
A felvételi idén több szempontból is sikeres volt, nemcsak azért, mert a jelentkezők háromnegyede bejutott a választott képzésre, ráadásul zömmel állami támogatású helyre, hanem azért is, mert a leendő egyetemisták többsége a legkorszerűbb struktúrát képviselő modellváltó egyetemeken tanulhat tovább szeptembertől. Schanda Tamás, az ITM államtitkára közölte, a felvettek 81 százaléka államilag finanszírozott, 19 százaléka pedig önköltséges képzésen tanulhat ősztől.
https://magyarnemzet.hu/belfold/egyre-vonzobb-a-felsooktatasunk-10138226/
Átalakítják a tanárképzést, Takaró Mihály felügyeletével
„Ha meg tudják csinálni, ha az egyetemekkel mindent lehet, a pedagógusokkal is mindent lehet, a szülők, „a magyar emberek” sem tiltakoznak, hát csinálják!”
https://hirklikk.hu/kozelet/atalakitjak-a-tanarkepzest-takaro-felugyeletevel/384834/
Nagymértékű adócsökkentés szükséges a minimálbér kigazdálkodásához
Megkezdődtek a háttértárgyalások a kormány és a munkaadók között a következő évekre szóló minimálbér és garantált bérminimum feltételeiről. A megbeszélésekbe a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is bevonták. Bár a kormányfő a nemzeti konzultáció eredményeitől tette függővé a minimálbér jövő évi emelését, minden esély megvan rá, hogy a legkisebb kötelező munkabér 2022-ben elérje a bruttó 200 ezer, a garantált bérminimum pedig a bruttó 260 ezer forintot. Ehhez azonban a kamara és a kormány is csökkenteni szeretné a vállalkozások terheit.
július 29.
A PSZ szerint nem a közoktatás feladata a diákok oltásának megszervezése
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Klubrádió Reggeli gyors műsorának jelezte: a nyári szünetben nem lehet minden szülőt elérni, hogy nyilatkozzon: kéri-e gyermekének az oltást augusztus 30-án és 31-én. Kifogásolta, hogy a kormány nem is folytat kampányt a 12 éven felüli diákok oltásának szükségességéről.
https://www.youtube.com/watch?v=uZ0JMwVrgIA
Fejetlenség, káosz az augusztus végi oltás körül
A „lehetetlen küldetés” kategóriájába tartozott volna, ha augusztus 5-ig tényleg össze kellett volna gyűjteni az iskolákban, kik szeretnének oltást a 12-18 év közötti diákok közül. Most kis haladékot kaptak az igazgatók. 4-500 ezer diákot kellene beoltani, ha mindenki szeretne oltást – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Spirit FM rádió Beszóló c. műsorának. Arra is kitért: 100-140 körül van a halálesetek száma az oktatásban, már csak ezért is fontos a PSZ számára, hogy biztonságban legyenek az iskolai közösségek. Ezen az oldalon érhető el az interjú:
https://soundcloud.com/spiritfmbp
Több száz szervezet csatlakozott az egészségügyi dolgozók nagygyűléséhez
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán azt mondta: konföderációk, más ágazatok is csatlakoztak az egészségügyi szakdolgozók rendezvényéhez, amelyet július 31-én tartanak Budapesten. A PSZ is szolidáris, tagjai a helyszínen képviselik a közös érdekeket. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az ATV Egyenes Beszéd c. műsorának jelezte: a kormánynak nem érdeke a közszolgáltatás megfelelő színvonalú működtetése, sőt, a közszféra nem jelent kellő szavazóbázist a kormánynak. A szombati rendezvényen megemlékeznek az egészségügy és az oktatás áldozatairól is, akik a koronavírus-járványban vesztették életüket.
Alacsony bérek és pedagógushiány az oktatásban
A Pedagógusok Szakszervezete évek óta követel valódi béremelést az oktatásban dolgozóknak, különben rövid időn belül nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. A fiataloknak a kevés fizetés és a sok munka miatt nem vonzó a pálya. A következő években több ezren mennek nyugdíjba, őket nem tudják pótolni a végzett hallgatók – válaszolta a 24.hu megkeresésére a PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor.
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/29/munkaerohiany-berek-berrobbanas-vendeglatas-pedagogusok/
Az iskolaigazgató nem utasíthatja el, ha a szülők otthon tartanák gyermeküket a járvány miatt
Jogszerűtlenül járt el az az iskolaigazgató, aki nem engedélyezte a szülők kérelmére, hogy gyermekük a járvány miatt igazoltan otthon maradhasson – erősítette meg a TASZ álláspontját az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman az érintett tankerület vezetőjét is felszólította arra, tegye elérhetővé a szülők számára, hogy a fertőzöttségi adatok ismeretében megfontolt döntést hozhassanak.
Pihent agyúak
A diákok oltásáról, az egymásnak ellentmondó intézkedésekről írta meg véleményét Juhász Dániel a Népszavában. „Nem csoda -az elmúlt években megszokhattuk már -, hogy sok pihent agyú ötlet épp nyáron pattan ki a fejükből. Az egyik legutóbbi, hogy az iskolák néhány nap alatt mérjék fel, mennyi diák akar oltást augusztus végén egy iskolai kampány keretében, és amennyire csak tudják, szervezzék is meg. Igen, most, a nyári szünet közepén, amikor szülő, gyerek, pedagógus a szabadságát tölti. Most úgyis van idejük.”
https://nepszava.hu/3127689_pihent-agyuak
Életszagú feladatok lesznek majd az új érettségin
A 2024-től átalakuló érettségin számos tantárgyból megjelenik a projektmunka, vagyis a hagyományos írásbeli és szóbeli feleletet a kísérletezés, a kutatás, a felfedezés és az alkotás váltja. Hamarosan jönnek a mintafeladatok. Alapvetően megmarad az érettségi vizsga kétszintű rendszere, a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik.
július 30.
Arányaiban nem változott az egyetemre felvettek száma
A hallgatói érdekképviselet szerint érdemi változást hozna, ha növelnék az intézményi kapacitást. Elemző cikk.
https://nepszava.hu/3127802_aranyaiban-nem-valtozott-az-egyetemre-felvettek-szama
Az EU nehezményezi, hogy a magyar kormány keveset akar költeni oktatásra uniós pénzből
Az Európai Bizottság attól fél, hogy a gigaberuházásokra kért pénzek egy része „elfolyik”, ezért sem örül annak, hogy az Orbán-kabinet nem fektet a humán szektorba. Egyebek között „azzal van baja a bizottságnak, hogy a magyar közoktatás szélsőségesen újratermeli a társadalmi különbségeket, magas a korai iskolaelhagyók, a szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, és ezek megoldására nem elég a 7 százalékos forrásallokáció”.
A válogatás nem teljes körű!
