Alátámasztotta a hétköznapi tapasztalatot a PSZ és a 21 Kutatóközpont közös, reprezentatív felmérése: az igazoltan megfertőződött pedagógusoknak alig egyötöde kapta meg a 100 százalékos táppénzt. Az óvodákban, iskolákban dolgozók nem érzik magukat biztonságban a koronavírus-járványban. Az oltási kedv a kérdőívet kitöltők körében nagyobb, mint a társadalomban mért hajlandóság. Köszönet mindenkinek, aki részt vett a felmérésben és segítette munkánkat!
január 22.
Oltanák az érettségiztetőket?
„A legtitkosabb fiókokban vannak azok a jegyzeteim, hogy hogyan lehet visszajönni a korlátozásokból” – mondta Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában kérdésre válaszolva. A napokban döntenek arról, hogy az érettségizők esetében előrehozzák-e őket és tanáraikat az oltási rendben, illetve visszaengedik-e őket az iskolákba az érettségire való felkészülés érdekében.
Nem azokat kellene először oltani, akik digitálisan tanítanak
Először azokat az óvónőket és pedagógusokat kellene beoltani, akik óvodákban dolgoznak, iskolákban tanítanak, személyesen szakmai gyakorlatokat vezetnek – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az ATV híradónak. Szerinte többféle forgatókönyvet kellene kidolgoznia a kormánynak az érettségi megszervezésére.
http://www.atv.hu/videok/video-20210122-atv-hirado-2021-01-22-18
Felvételi, érettségi
A központi középiskolai írásbeli felvételi előtt Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Klubrádió Esti gyors c. műsorában jelezte: kérdés, mekkora hátrányuk van a tanulásban a diákoknak a koronavírus-járvány miatt, még akkor is, ha az általános iskolások tantermekben tanulnak. Ami pedig az érettségit illeti: a digitálisan tanuló végzősök személyes felkészítésére kiscsoportokban most is van lehetőség, behívásukról az igazgató dönthet.
https://www.youtube.com/watch?v=213aBc9Ia3s
Egyházi kézbe kerül a győrszentiváni Váci Mihály Általános Iskola?
A PSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete szerint minden lényeges változás előtt szükség van az érintettek véleményének figyelembevételére. A megyei elnök nyilatkozatban reagált az iskola esetleges egyházi kézbe kerülésének hírére, hangsúlyozva, kellő körültekintést vár a döntéshozóktól.
A fiatal tanárok a hetvenes években találják magukat, amikor tanítani kezdenek
Magyarország az egy tanárra jutó diákok száma alapján nemzetközi viszonylatban is jól áll, de a fiatal tanárok számát tekintve sereghajtó az unióban. Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója szerint ennek oka, hogy egyáltalán nem vonzó a pálya, kevesen járnak tanárképzésre, rengeteg a pályaelhagyó. Viszont azok, akik aktív tanítókká válnak, bekerülnek egy olyan rendszerbe, amely visszalöki őket a ‘70-es évekbe. Szerinte az egész szakma presztízsét, anyagi megbecsülését emelni kell. A magyar állam sok pénzt költ oktatásra, de rosszul használja fel.
https://168ora.hu/itthon/keljfeljancsi-tanarok-198896
január 23.
Tökéletes megoldás nincs az érettségire
Nem tudjuk, hogy a vírus mutációja milyen járványt okoz, s ez miként befolyásolja az érettségit, továbbá milyen mértékű lesz a pedagógusok átoltottsága – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Szeretlek Magyarország portálnak. Azt is javasolta: a kormánynak többféle javaslatot kellene kidolgoznia az érettségire, meg kellene hallgatnia a szakmai szervezetek aggodalmait.
Két és fél milliárd forint a tanodáknak
Ingyen tankönyv, digitális eszközök és akár havi negyvenezer forintos ösztöndíj – így támogatja a kormány a nehéz sorsú diákok esélyegyenlőségét az oktatásban. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában kiemelt szerepet játszó tanodák idén 2,4 milliárd forintos állami forrásból gazdálkodhatnak. Rétvári Bence államtitkár az LMP-s Hohn Krisztina képviselőnek írt erről.
Nem minden felvételizőnek kell emelt szintű érettségi
Tavaly óta valamennyi alap- és osztatlan szakon felvételi követelmény az emelt szintű érettségi, de vannak kivételek, például a művészeti képzések vagy az edzői szak – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese. Vanó Renáta az Educatio szakkiállításon hangsúlyozta: az emelt érettségi kritériuma kiváltható korábban megszerzett oklevelekkel is.
https://magyarnemzet.hu/belfold/nem-minden-felvetelizonek-kell-emelt-szintu-erettsegi-9269261/
Zökkenőmentes a Miskolci Egyetem modellváltása
A Miskolci Egyetem modellváltásának részeként megújul a campus, korszerűsítik a kollégiumokat – erről is beszélt Horváth Zita, az intézmény új rektora. Az átállással az oktatók több pénzt vihetnek haza, az intézmény tartalékokat képezhet költségvetésében.
https://magyarnemzet.hu/belfold/zokkenomentes-a-miskolci-egyetem-modellvaltasa-9266333/
január 24.
Az LMP szerint is mielőbb be kell oltani a pedagógusokat
Az egészségügyi és szociális dolgozók után a pedagógusoknak kellene megkapniuk a koronavírus elleni vakcinát – véli az LMP. Képviselője, Hohn Krisztina szerint sokan vannak közülük 60 év felett, vagyis eleve a veszélyeztetett korosztályba tartoznak. Ráadásul az érettségizőknek szükségük lenne a digitális tanulás helyett személyes oktatásra, hogy a vizsgára fel tudjanak készülni.
https://hang.hu/belfold/2021/01/24/lmp-minel-elobb-oltsak-be-a-pedagogusokat/
A digitális oktatás sem szakad el a tankönyvektől
Ami tavaly tavasszal történt, a szülők szerint nem is volt igazi digitális oktatás, nagyon kevés volt az online óra. Egyebek között ez derült ki egy kutatásból, amely diákokra, tanárokra és szülőkre is koncentrált.
Vannak diákok, akik nem tudnak bekapcsolódni a digitális oktatásba
Az ADOM diákmozgalom tavaszi felmérése szerint sok tanárnak és diáknak okozott gondot a technikai eszközök hiánya vagy elavultsága – mondta Sipos Ferenc Norbert, a mozgalom tagja. A szóbeli érettségi eltörlését javasolják.
https://alfahir.hu/2021/01/24/sipos_ferenc_norbert_oktatas_digitalis_tanrend_szfe
A nyolcadikosok halandzsaszöveges feladata hasonlít a kormányzati kommunikációhoz
„Az „Egy ronta vitlározott” kezdetű szöveg lényegét tekintve nem különbözik némely kormányzati megnyilatkozásoktól. Sőt, annyival jobb is azoknál, hogy semmilyen hátsó szándékot nem fedezhetünk fel benne, bár ami azt illeti, az, hogy a géres zebérek dengereltek, kicsit necces. (Lehet, hogy Soros mocskos mancsa már a szanda temerék közé is betette a lábát.) De még ez is elmegy, ahhoz képest pedig kifejezetten üdítő, amit a magukat felelősnek mondó illetők például a vakcinákkal kapcsolatban elővezetnek. Úgyhogy, nincs baj ezzel a feladattal, legalábbis, azokhoz a hadovákhoz képest, amelyeket komoly, hivatalos szövegként szoktak lenyomni a torkunkon.” Jegyzet a felvételi tesztről.
https://hirklikk.hu/kozelet/hos-cselentek-kenyereltek-az-erettsegizok-verhes-digajan/375998/
A betűtévesztők sokkot kaphattak
Alapvetően kevés idő jut a viszonylag nehéz feladatokra, egy részük nem is biztos, hogy a szükséges kompetenciákat méri – fejtette ki Jocó bácsi, illetve egy magyar szakos kollégája a Felelős Szülők Iskolája beszélgetésén az idei középiskolai felvételi tesztről.
január 25.
Jó lenne, ha a pedagógusok előrébb kerülnének az oltási tervben
A társadalomnak, a gazdaságnak is szüksége van arra, hogy az iskolák működjenek, ezért jó lenne mielőbb beoltani a pedagógusokat – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke az InfoRádió Aréna műsorában. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója szerint prioritás az érettségizők felkészítése. Hibrid oktatást vezetnének be: a kötelező érettségi tantárgyaknál felajánlanák a lehetőséget a személyes találkozásra. „Heti két nap terveznénk jelenléti oktatást, a többi napon pedig feldolgoznák a diákok ezeket az anyagokat.”
A végzős osztályokban a digitálist váltsa fel a jelenléti oktatás
A Nemzeti Ifjúsági Tanács azt javasolja, hogy a középiskolai végzős évfolyamon tanulók érettségi vizsgáinak sikeressége érdekében a digitális munkarendet váltsa fel a jelenléti oktatás a pedagógusok, a diákok egészségvédelmi szempontjainak maximális figyelembevételével.
https://24.hu/belfold/2021/01/25/koronavirus-erettsegi-digitalis-tanrend/
Februártól visszaengedné az érettségizőket a Mi Hazánk
A vendéglátóhelyek és az edzőtermek újranyitása mellett szeretnék elérni, hogy februártól az érettségire készülő évfolyamok térjenek vissza a tantermi oktatáshoz.
Felturbózzák a tanárok nyelvtudását
Ráerősít a kormány az iskolai nyelvoktatásra ebben az évben. Amellett, hogy az új kerettantervek élményszerűbbé varázsolják az idegennyelv-órákat, a járvány lecsengése után pedig végre beindulhatnak a diákok külföldi nyelvkurzusai, a tervek szerint 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. A nyelvtanároknak anyanyelvi területen biztosítanának szakmai fejlesztést.
https://magyarnemzet.hu/belfold/felturbozzak-a-tanarok-nyelvtudasat-9273230/
21 professzor szólalt fel a Debreceni Egyetem modellváltása ellen
A professzorok cáfolják a Debreceni Egyetem vezetésének állítását, miszerint intenzív egyeztetés történt az intézmény modellváltásáról. 21 professzor (ők az MTA doktorai is) úgy látja: az egyetem alapítványi tulajdonba adásáról szóló döntést az egyetemi nyilvánosság kizárásával, elhamarkodottan hozta meg az intézmény szenátusa.
https://merce.hu/2021/01/25/21-professzor-szolalt-fel-a-debreceni-egyetem-modellvaltasa-ellen/
Az Oktatói Hálózat szegedi tagozata nyílt levelet írt a Szegedi Tudományegyetem szenátorainak
Arra kérik az SZTE szenátorait, hogy szavazzanak az átalakulás ellen. Feltehetően szólnak gazdasági érvek az átszervezés mellett, de arra kérik a szenátust, hogy mérlegelje az érveket és az értékeket. „Megéri-e rövid távú gazdasági érdekek és hasznok nevében feláldozni az Egyetem önrendelkezési jogát? Mennyi pénzért érdemes eladni ezt a jogot? A következő évekre kilátásba helyezett többszáz milliárd forint és a megígért 2×15%-os béremelés elegendő összeg ehhez?”
http://eduline.hu/felsooktatas/20210125_szte_level
Az Orbán-rendszer utalni akarja a felsőoktatást
„Első pillantásra meghökkentőnek, derült égből villámcsapásnak tűnhet az Orbán-kormány legújabb törekvése, vagyis az állami egyetemek – köztük már a nagy vidéki tudományegyetemek – futószalagon történő átadása vagyonkezelő alapítványoknak. Ez együtt jár azzal, hogy a „magánosított” intézmények kuratóriumaiba fideszes politikusok vagy a kormánypárthoz lojális üzletemberek kerülnek. Ám ha áttekintjük az elmúlt tíz év, sőt az azt megelőző időszak történéseit, talán nem is lesz annyira meglepő a végkifejlet” – írta Juhász Dániel.
https://nepszava.hu/3107228_az-orban-rendszer-uralni-akarja-a-felsooktatast
Hátrányban vannak a nők a munkaerőpiacon
A nők között gyakoribb szakmákban diplomával együtt is jóval alacsonyabb az átlagjövedelem. A férfiak által dominált informatikában például 2,1-szer magasabbak a bérek, mint amennyit a pedagógusok kapnak. Az oktatásban, a szociális ellátásában és az egészségügyben voltak ugyan előrelépések az elmúlt években, de ezt nagyon kevésnek tartja Mészáros Melinda, a Liga elnöke. Szerinte szemléletváltásra lenne szükség, hogy végre értékként kezeljük azt, hogy olyan szolgáltatásokat veszünk igénybe mindannyian, amelyek nagyon fontosak a hétköznapjainkban.
https://infostart.hu/gazdasag/2021/01/25/hiaba-tobb-a-diplomas-no-hatranyban-vannak-a-munkaeropiacon
január 26.
PSZ-felmérés: a pedagógusok körében magasabb az oltási hajlandóság, mint a társadalomban
A pedagógusok körében magasabb az oltási hajlandóság, mint a társadalomban, 43 százalékuk biztosra ígéri, hogy beoltatja magát – egyebek mellett ez derült ki a reprezentatív felmérésből. Fényes Csongor, a 21 Kutatóközpont elemzője a PSZ sajtótájékoztatóján kiemelte: a pedagógusok biztonságérzete tavaly nagyon alacsony volt. Ősszel többen fertőződtek meg, mint tavasszal, a megkérdezettek mintegy 20 százaléka számolt be arról, hogy igazoltan elkapta a vírust. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke rámutatott: egyre több pedagógus jelzett kimerültséget és fáradtságot. A pedagógusok hetente átlagosan 55 óra felett teljesítenek, a járvány miatt megbetegedett kollégákat is helyettesíteni kell. A PSZ évek óta jelzi a kormánynak, hogy mennyire leterheltek a pedagógusok, közben alacsonyak a bérek. Továbbra is kéri a PSZ, hogy 100 ezer forinttal kompenzálják a pedagógusok költségeit a digitális oktatáshoz. Szorgalmazta, hogy a pedagógusok az oltási tervben kerüljenek előre. Galgóczi Eszter, a 21 Kutatóközpont elemzője ismertette: a tanév második félévében az oktatás formáját firtató kérdésre érkező válaszok azt mutatták, a pedagógusok megosztottak, de 56 százalékuk a hagyományos oktatást választaná. 55 százaléknak volt valamilyen informatikai problémája a digitális átállásnál. Fényes Csongor hozzátette: a pedagógusok 53 százaléka jelezte, hogy éppen elégséges volt a digitális kompetenciája. A digitális tanrendre való átállás leginkább az idősebb pedagógusoknak okozott gondot. Gyorsjelentés a PSZ honlapján.
https://pedagogusok.hu/hirek/a-megkerdezett-pedagogusok-csaknem-fele-beoltatna-magat/
Oltási hajlandóság, táppénz
Bár nagy a bizonytalanok aránya (36%), a megkérdezettek 43 százaléka beoltatná magát – ez is elhangzott a PSZ és a 21 Kutatóközpont felméréséről a Klubrádió Esti gyors c. műsorában. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke érdekességként jelezte: Budapesten és környékén a legmagasabb az oltási hajlandóság, az észak-alföldi régióban a legalacsonyabb. Szó volt a táppénzről: a reprezentatív felmérés is azt mutatja, kevesen kapták meg a 100 százalékos táppénzt.
Az igazoltan koronavírus-fertőzött tanárok alig ötöde kapta meg a 100 százalékos táppénzt
A PSZ közreműködésével, a 21 Kutatóközpont által készített reprezentatív felmérésből derültek ki a fertőzöttségi adatok, a táppénz mértéke. Az Emmi szerint a kutatás szűk kört érintett, a teljes táppénzt pedig mindenki megkapja, aki igényli. Az RTL híradója idézett a PSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakból.
https://rtl.hu/rtlklub/hirek/pedagogusok-100-szazalekos-tappenz-koronavirus
Gyászol egy vásárosnaményi általános iskola
Gyászol a Vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Január 5-én elhunyt Tajdi Éva Anna, az iskola matematika-kémia szakos tanára, a felső tagozat intézményvezető-helyettese. Negyven év tanítás után az idén készült nyugdíjba.
https://szabolcsihir.hu/szabolcs-szatmar-bereg/2021/01/gyaszol-egy-vasarosnamenyi-iskola
Akadémikusok is tiltakoznak az egyetemi átalakítások ellen
Az MTA elleni kormányzati támadás kivédésére létrejött Akadémiai Dolgozók Fóruma közölte: az átalakítás láthatóan nem vezet a felsőoktatás minőségének javulásához, pedig ez lett volna az alapítványi egyetemek létrehozásának egyik alapvető célja.
http://eduline.hu/felsooktatas/20210126_akademiai_dolgozok_foruma
Már 2012-ben is esélytelen volt bekerülni az első 200-ba, ma ez még inkább így van
Önmagában a fenntartóváltás biztosan nem eredményez majd jelentős javulást az egyetemek rangsorában – mondta a magyar felsőoktatás külföldi megítéléséről Fábri György egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője, akit a modellváltó egyetemekről is kérdezett az Eduline.
http://eduline.hu/felsooktatas/20210126_nemzetkozi_rangsortrendek
január 27.
Ki segített a digitális oktatásban? Oltani vagy sem?
A PSZ és a 21 Kutatóközpont minap ismertetett közös felméréséről nyilatkozott Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke, valamint Fényes Csongor elemző az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában. Néhány részlet bemutatására volt idő, de a PSZ elnöke arra a kérdésre, mit ajánlana a kormány figyelmébe, azt válaszolta: az egész elemzést, hiszen a számok önmagukért beszélnek, ráadásul a kutatás reprezentatív.
Az iskolák, óvodák harmada volt fertőzött karácsony előtt
Decemberben az összes óvodai és iskolai feladatellátási hely 37 százalékában volt szükség rendkívüli szünetre, digitális munkarendre koronavírusos megbetegedések miatt – derült ki az Emmi adataiból. Karácsony előtt legalább ötezer helyszínen kellett intézkedni. A PSZ alelnöke szerint a decemberi fertőzöttségi arány meglepően magas, különösen úgy, hogy a középiskolák novembertől áttértek távoktatásra. Totyik Tamás úgy vélte: nem meglepő, hogy az általános iskolákban fertőződött meg a legtöbb pedagógus. A reprezentatív felmérésből ugyanis kiderült: az általános iskolai tanárok 22 százaléka igazoltan elkapta a koronavírust az őszi hullámban. A tanárok 19 százalékának volt már pozitív tesztje, ez nagyjából 30 ezer pedagógus. Azt meglepőnek találta, hogy nem az idősebb tanárok voltak többen a fertőzöttek között, talán jobban vigyáztak magukra.
https://nepszava.hu/3107507_az-iskolak-ovodak-harmada-fertozott-volt-karacsony-elott
A folyamatosan növekvő minimálbér újabb feszültséget okoz az oktatásban
A Szeged Televízió Téma c. műsora foglalkozott a pedagógusok bérével. Megismételték a Pap Jánosné városi-járási titkárral készült rövid interjút, melyben jelezte: ez a pálya ki fog halni, hiszen nem becsülik meg a pedagógusokat. Tarnay Attila megyei elnök felidézte: a vetítési alapot 2014 végén befagyasztották az akkori minimálbéren, ugyanakkor a minimálbér minden évben emelkedett, a vetítési alap pedig nem. Az évek óta tartó bérfeszültség miatt sem vonzó a pálya, miközben sokan mennek nyugdíjba. Szó volt a PSZ felméréséről is, a pedagógusok mielőbbi oltásának szükségességéről.
https://www.youtube.com/watch?v=36rz_w2vGCA
Nem döntött a kormány, hogy az érettségizők visszamehetnek az iskolába?
Egyelőre nem hozott olyan döntést a kormány, hogy az érettségizők és tanáraik – soron kívüli beoltás után – visszamehetnének a tantermekbe – tájékoztatták az atv.hu-t kormányzati források. A hét elején a portál az Emmitől azt a választ kapta: „Az érettségire való felkészülés a digitális munkarendben is megoldható, ahogy ezt a 2020 tavaszi érettségi megmutatta, amelynek eredményei megfeleltek a korábbi évek átlagának. A felkészülést segíti, hogy a digitális munkarendben tanuló középiskolások számára lehetőség van egyéni, vagy kiscsoportos konzultációk szervezésére”. Hozzátették: ezzel együtt egyes tárgyakból még hatékonyabb lehet a felkészítés jelenléti formában.
Miért nem tesztelik az általános iskolásokat a karantén helyett?
„Miért nem tesztelik az általános iskolásokat, ahelyett, hogy automatikusan hatósági házi karanténba küldik őket?” – tette fel a kérdést Vadai Ágnes képviselő. Rétvári Bence államtitkártól konkrét választ nem kapott, viszont megtudhatta: azt, hogy ki kerül karanténba, a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönti el.
http://eduline.hu/kozoktatas/20210127_altalanos_iskolasok_tesztelese
Fiúk és lányok az iskolában és azon túl
Évismétlők és a tankötelezettség után lemorzsolódók, vagy a korai iskolaelhagyók arányában nincs jelentős különbség fiúk és lányok között – írta Radó Péter oktatáskutató. Tanulási pályákban viszont a különbség óriási: 2017-ben a fiúk csupán 27 százaléka, a lányok 41 százaléka tanult tovább gimnáziumban. A PISA-vizsgálatok két évtizede minden országban komoly különbségeket mutatnak a 15 éves lányok javára a szövegértési kompetenciákban, a fiúk előnye viszont természettudományos kompetenciákban általában a statisztikai hibahatáron belül mozog. A magyar közoktatásban jelenleg szinte minden tanuló mélyen saját lehetőségei alatt teljesít, de a fiúk különösen. Elemző cikk.
Megleckéztetett értelmiség
A tudományegyetemek orvosi karainak menekítése zajlik-e a kórházi központosítás elől, vagy a kormány vezetőinek hosszú távú politikai céljait szolgálja az egyetemek alapítványi fenntartásba adása? A válasz: mindkettő – írta Riba István.
https://hvg.hu/360/20210127_Megleckeztetett_ertelmiseg
Lesz Tokaj Egyetem?
A hírek szerint nemsokára pont kerül az elsősorban szőlészeket és borászokat képző Tokaj Egyetem megalapítására, amely a tervek szerint állami intézmény lesz Sárospatakon. A kormány 150 milliárd forintot irányzott elő rá. Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő korábban azt nyilatkozta, hogy az elképzelés megvalósítása a miniszterelnök szívügye is.
https://m.hvg.hu/360/20210127_Tokaj_szoleje
január 28.
Márciusig maradnak a korlátozások, a középiskolai digitális oktatás is
A védelmi intézkedéseket március 1-ig hosszabbították meg. Egyelőre marad az érettségizőknek is a digitális oktatás. De a kormány reméli, hogy az érettségik előtt ezen még tudnak változtatni – ezt az ATV kérdésére Gulyás Gergely miniszter mondta a Kormányinfón. Azaz nem kapnak soron kívül koronavírus elleni oltást, hogy visszatérhessenek a tantermekbe.
Az érettségizőknek szükségük van a személyes felkészítésre
Azok, akik tavasszal érettségiznek, már a harmadik félévüket kezdik online oktatásban. A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa az ATV Híradónak azt mondta: eredményes felkészülésükhöz, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségihez elengedhetetlen a személyes felkészítés, a kiscsoportos foglalkozás. 4 perc 18 másodpercnél kezdődik az összeállítás, amely a bejelentés kapcsán készült: márciusig marad a digitális oktatás a középiskolákban.
http://www.atv.hu/videok/video-20210128-atv-esti-hirado-2021-01-28
Sok szülő és diák tart attól, hogy az online oktatás nem lesz elég a sikeres érettségihez
Az érettségi előtt álló diákok több mint 80 százaléka tart attól, hogy a digitális munkarend nem biztosít elegendő felkészültséget az érettségire, a felvételihez – derült ki a Nemzeti Ifjúsági Tanács digitális oktatásról és az érettségiről készített országos online felméréséből.
Zűrzavar a végzősök oltása körül
A TASZ jogásza az oltás körüli zavarról is beszélt. „Ha a végzősöknek csak a felét sikerül beoltani, mire elérünk az érettségiig, az nagyon súlyos egyenlőtlenséget okozna. Az is súlyos következményeket vonna maga után, ha az oltás ugyan nem lenne kötelező, de az érettségin való részvételnek követelménye lenne. Ez a vizsgázók önrendelkezési jogát gyakorlatilag üressé tenné, hiszen lehetetlen választás elé kényszerülnek: ha nem oltatnak, nem is érettségizhetnek” – mondta Asbóth Márton.
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20210127_erettsegi_2021_bejelentes
Kevesebb képlet, több kísérlet a természettudományos órákon
Ösztönző instrukciókat adnak az aktív tanuláshoz a módosított Nemzeti alaptanterv alapján készült új természettudományos tankönyvek, amelyek átszabják a fizika-, biológia- és kémiaórák eddig megszokott menetét. A tankönyvszerzők szerint élményszerűvé, gyerekbaráttá vált a tananyag.
Megjelent a rendelet a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről
Február 1-től a minimálbér bruttó 167 400 forint, a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forint – olvasható a Magyar Közlönyben. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi bére nem lehet kevesebb 167 400 forintnál (kötelező minimálbér).
január 29.
Besült a szakképzés csodafegyvere
Több cég nem vagy csak részben tudja vállalni a szakmát tanuló diákok gyakorlati képzését, a szakképző iskoláknak maguknak kell ezt megoldaniuk. A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint a járvány és az egyre romló gazdasági helyzet miatt már tavaly tavasszal tartani lehetett attól, hogy egyre kevesebb tanulót tudnak majd fogadni a vállalatok. A szakképző intézményeknek ráadásul azzal is szembe kell nézniük, hogy miután a kormány évek óta a duális képzést erőltetni, az iskolai tanműhelyeket nem fejlesztették, sőt inkább hagyták lepusztulni. Mindemellett a járványügyi szabályokat is nehezebb lesz betartani, ha az eddiginél több diáknak kell iskolán belül megszervezni a gyakorlati képzését.
https://nepszava.hu/3107789_besult-a-szakkepzes-csodafegyvere
Van olyan középiskola, ahová 17-szeres a túljelentkezés
A HVG 2021-es középiskolai rangsora szerinti top tíz iskola sorrendje az alapján alakult ki, hogy a tavalyi felvételin mennyien jelentkeztek az adott intézményekbe, illetve hány helyet hirdettek meg összesen.
https://eduline.hu/kozoktatas/20210129_tuljelentkezes
A magyarországi egyetemek egyértelmű nyertesei a helyreállítási alapnak
Az egyetemek egyértelműen nyertesei lesznek az unió helyreállítási alapjának, a Magyarországnak juttatott 6000 milliárd forintból 1509 milliárdot ezen intézmények használhatnak fel fejlesztésekre 2021 és 2026 között a kormány döntésének köszönhetően – mondta az innovációs és technológiai miniszter.
A válogatás nem teljes körű!
