A kormány szerint a halott szakszervezet a jó szakszervezet. Milyen utat választunk?
augusztus 18.
Jó lenne már egy nyugodt tanévkezdés
Totyik Tamás, a PSZ elnöke, Tóth Tünde és Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Civil Rádió Végtelen c. műsorának nyilatkozott közösen. Beszéltek a nyáron megjelent törvényekről, rendeletekről és tervezetekről. A csaknem egy órás adásban szó volt arról is, hogy a kormány megváltoztatná a szakszervezeti tagdíj levonásának rendjét. Mint elhangzott, küzdünk ellene.
augusztus 19.
A kormány kifárasztaná a szakszervezeteket, de kitartunk
„A kormány szerint a halott szakszervezet a jó szakszervezet. Ám mi a létező szervezetben jobban hiszünk!” – szögezte le Gosztonyi Gábor a sokadik sztrájkbizottsági tárgyalás után. A PSZ alelnöke a Hírklikknek elmondta, a gond az, hogy a kormány képviselője csak a postás szerepét tölti be, nincs érdemi tárgyalás. A kormánynak az a célja, hogy kifárassza, „zárójelbe” tegye a szakszervezeteket, de „nem fáradnak”. Már azt is óriási eredménynek tekintik, hogy két éve a magyar belpolitika vezető híre, mi történt, illetve mi nem az oktatásban.
Maruzsa Zoltán: jöhetnek a béralkuk, a költségvetésben van fedezet a tanárok 10 százalékosnál nagyobb béremelésére
A tanév rendjéről a tárgyalások rövidesen lezárulnak, a rendelet a napokban megjelenik – nyilatkozta a Népszavának Maruzsa Zoltán államtitkár. „Az új pedagógus-életpályatörvény kijelöli a legfontosabb kereteket: jelentős béremelést, heti 24 óra tanítást, 10 hét szabadságot, teljesítményalapú bérezést biztosít a tanároknak. A törvényt követi a részletesebb végrehajtási rendelet, amelyről még nem zárultak le az egyeztetések a szakmai és az érdekvédelmi szervezetekkel, az összes nyitott kérdésen szeretnénk végig menni. Abban bízom, hogy a héten le tudjuk zárni a tárgyalásokat, a rendeletet pedig tanévkezdés előtt kihirdetjük.” Arról is beszélt, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együtt 165 ezer és 170 ezer között mozog, azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás. Az is látszik, hogy 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben, vagyis a tanulólétszám csökkenése sokkal jelentősebb volt, az egy tanárra jutó diákok száma pedig az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk.
https://nepszava.hu/3205730_oktatas-magyarorszag-tanev-tanar-beremeles-maruzsa-zoltan-interju
augusztus 20.
„Az a közeg, ahonnan eljöttem, megbetegített”
„Otthagytam a szívemet, hogy enni tudjak. Egyszer talán visszamegyek, de az csakis egy másik világban lehetséges”, írta egy pedagógus, aki multicégnél folytatja. Egy másik a sok hiábavaló sztrájkolás és engedetlenkedés után végül felmondott, és egy magániskolába igazolt. Van, aki majdnem nyugdíjasként vállalta a felmondás terhét, de azt mondja, nem tudott volna egyenes gerinccel tovább tanítani. „Az a közeg, ahonnan eljöttem, megbetegített” – mondta.
„A helyedben én is felmondtam volna”
Egy kétségbeesett anya nyílt levelet írt: az ő két gyereke is elvesztette az osztályfőnökét az oktatás borzalmas állapota miatt.
https://nlc.hu/csalad/20230818/tanito-iskola-nyilt-level/
augusztus 21.
Nem tudnak tervezni az igazgatók, mert nem jelent meg a tanév rendje
Másfél hét múlva kezdődik a tanítás, de az iskolaigazgatók még mindig nem tudják, hogyan tervezzék a tanévet, mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az InfoRádiónak azt mondta: nem okoz nagyobb zavart az erről szóló rendelet késése, mert augusztus 20-ig zárva vannak az iskolák. A PSZ elnöke szerint ez nem igaz, augusztus közepétől az igazgatók már tervezik az órarendet, a tantárgyfelosztást. Totyik Tamás az RTL híradónak nyilatkozott.
https://rtl.hu/hirado/2023/08/21/iskolai-szunetek-nem-tudni-semmit
A státusztörvénynek a tanárhiány eltakarása a célja
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tanárhiány miatt az oktatásban kialakult kedvezőtlen helyzetet tovább súlyosbította az, hogy a kormány még mindig nem tette közzé a tanév rendjét, ami időben tervezhetetlenné teszi az iskolai munkát. Totyik Tamás ugyanakkor azt is kifejtette az Inforádiónak, hogy szerinte a kormányt a szünetek átrendezésében egyetlenegy cél vezette: pénzt tudjon megtakarítani azáltal, hogy a téli időszakban a gyerekek minél tovább otthon legyenek és ne az iskolákat kelljen fűteni.
A PSZ alelnöke szerint az államtitkár érthetetlenül magabiztos
Már csak tizenhárom nap van az iskolakezdésig, de még nem tették hivatalossá a 2023/24-es tanév rendjét. Ez viszont Maruzsa Zoltán államtitkár szerint nem jelent problémát, hiszen szeptember elsején a tanítás mindenképpen elkezdődik. A tanárok szerint azonban nem csak ez a gond, az is bizonytalan, hányan maradnak végül az iskolákban. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Szeged TV híradójának azt mondta: a PSZ meglepődött az államtitkár magabiztosságán. Ezen a linken 3 percnél kezdődik.
A tanárhiány nem a baloldal ármánykodása
Még azt sem tudjuk, hogy szeptember elsején vagy negyedikén kezdődik a tanév – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorának. Ami a tanárhiányt illeti: nyilvános adatbázisból számolta ki a PSZ a 16 ezres hiányt, hiába mond mást az államtitkár. Parasztvakítás, ordenáré hazugságok – így jellemezte a kormány kommunikációját az alelnök. Ezen a linken 124.40-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2023-augusztus-21-hetfo-0705-35159
A héten jelenik meg az új tanév rendjéről szóló rendelet
A Pedagógusok Szakszervezete vezetője nemrég kritikusan szólalt fel azzal kapcsolatban, hogy két és fél héttel az iskolakezdés előtt még nem került be a Magyar Közlönybe a 2023/2024-es tanév rendje, csak a rendelettervezet ismert. Maruzsa Zoltán államtitkár azt mondta az InfoRádióban, hogy a napokban várható a jogszabály megjelenése. Azért késett ennyit, mert tavasszal törvénymódosítás történt, ami a tanév rendjének kereteit is megváltoztatta. Ez a törvény július 15-én lépett hatályba, „ezt követően tudjuk majd a napokban kiadni a következő tanév rendjét”. Az államtitkár szerint ezzel nem okoztak zavart, hiszen augusztus 20-ig az intézmények zárva tartanak.
Felrobbant a magyar közoktatás ketyegő bombája
Tény, hogy idén többen jelentkeztek tanárképzésre, mint tavaly. Ugyanakkor a teljes felvételiző létszámot tekintve még így sem éri el az egy százalékot a most tanári szakokra felvettek aránya. Ezen belül is sokkolóan alacsony a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusi pályára készülők száma. Jogos a kérdés: a gyerekeket ma ki tanítja, és ki fogja tanítani környezetismeretre, biológiára, földrajzra, fizikára és kémiára? Lannert Judit oktatáskutató úgy véli, az oktatás sajátossága, hogy viszonylag sok tantárggyal és ennek megfelelően rengeteg pedagógussal működik. A Magyar Tudományos Akadémia pedig jó ideig ellenezte is, hogy egy egységes, úgynevezett science/tudomány tantárgyba olvadjon egybe a biológia, a földrajz, a fizikai és a kémia.
https://www.napi.hu/belfold/termeszettudomanyos-tantargyak-tanar-hiany-iskola.776075.html
Tíz nappal a tanévkezdés előtt még nagyjából 1600 pedagógus álláshely betöltetlen
Legfrissebb adatok szerint mintegy 1600 pedagógus álláshelyre keresnek munkaerőt a várható tanévkezdés előtt tíz nappal. A 745 tanári álláshirdetésből 180-nál szerepelt a munkavégzés helyszíneként a főváros, vagyis a tanárok negyedét budapesti iskolákba keresik.
augusztus 22.
Öt-hatezer pedagógus távozhat az oktatásból
Korábban sokkal hamarabb megjelent a tanév rendje, a mostani késlekedés megnehezíti az igazgatók tervezését – nyilatkozta a Magyar Narancsnak Totyik Tamás, a PSZ elnöke. Több ezren már távoztak a pedagógusok közül, de szeptemberben is biztosan lesz egy újabb hullám, várhatóan összesen öt-hatezer pedagógus hagyja ott az oktatást.
https://magyarnarancs.hu/belpol/totyik-tamas-ot-hatezer-pedagogus-tavozhat-az-oktatasbol-261216
Pintér Sándor tárcája ugyan tagadja, de a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint országos tanárhiány van
Még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter is úgy gondolja, szerencsésebb lett volna, ha az korábban – például már május végén – megjelenik, hogy a tantestületeknek legyen elég idejük a felkészülésre. Az eddig megjelent tervezet szerint a következő tanév egy héttel tovább tart majd, miután hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet is. Horváth Péter azt is elmondta, a tanév rendje mellett még nem hirdették ki az új pedagógus életpálya törvény – ismertebb nevén státusztörvény – végrehajtási rendeletét sem, amelyre a július 15-én életbe lépett törvény számos ponton hivatkozik, például a betölthető státuszok esetében. Az NPK elnöke szerint a végrehajtási szabályokat célszerű lett volna a törvénnyel együtt életbe léptetni, hogy “apró bizonytalanságok” se legyenek a tanévkezdés előtt; például az intézményvezetők tudhassák, mennyi pedagógussal, nevelést-oktatást segítő munkatárssal számolhatnak. A helyzetet tovább bonyolítja a tanárhiány is. A baloldalisággal nehezen vádolható NPK elnöke szintén úgy véli, hogy országos pedagógushiány van.
Hosszabb tanév, hosszabb szünetek
Időközben megjelent a tanév rendjéről a rendelet: a megszokottnál tovább tart a tanév, cserébe viszont az évközi szünetek is hosszabbak lesznek. A 2023/24-es tanév első tanítási napja 2023. szeptember 1. (péntek), az utolsó tanítási napja 2024. június 21. (péntek) lesz.
„Harcra készülünk” – szeptember 1-től folytatják a tüntetéseket a diákok
„Harcra készülünk” – mondta az Egységes Diákfront egyik tagja azon az eseményen, melyet a Civil Bázissal és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével közösen tartottak. Bejelentették, hogy szeptember 1. után „folyamatosan jelen lesznek az utcán, és minden nap akciózni fognak”. Szeptember 1-jére országos tanévnyitóval, szeptember 15-ére nagy budapesti tüntetéssel, szeptember 22-ére pedig országszerte több városban demonstrációkkal készülnek a diák- és tanárszervezetek.
https://24.hu/belfold/2023/08/22/diaktuntetes-bejelentes-tompa-utca-pad/#
Az Orbán-kormánytól minden határon túli magyar gyermek 100 ezer forintot kap
A Kárpát-medencében 252 ezren tanulnak magyar nyelven magyar iskolában, és minden gyerek százezer forint támogatást kap évente a magyar államtól – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes abból az alkalomból, hogy a Rákóczi Szövetség üzemeltetésében szeptembertől az erdélyi szórványban 38 új iskolabusz segíti a gyerekek magyar iskolába járását a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvánnyal együttműködésben.
augusztus 23.
A kormány a szülőkkel fizetteti meg az energiát a téli szünetben (is)
A téli szünet hosszabb lesz, vagyis a kormány a szülőkre terheli az energiaköltségeket – ezt is nyilatkozta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Klubrádió Reggeli gyors c. műsorának. A pedagógushiányról jelezte: jóval többen mennek nyugdíjba, mint ahányan pályára álltak, így a visszafoglalkoztatott nyugdíjasok tartják életben az iskolákat, persze lesznek katonák is (utalt a honvédelmi oktatásra). Szóvá tette, hogy a kormány az uniós vállalását sem teljesíti a pedagógusok béremelésével kapcsolatban. Ezen a linken 76.55-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2023-augusztus-23-szerda-0600-35205
A kormány a rezsiköltségen spórol
A téli szünetet meghosszabbította a kormány, a szülőkkel akarja megfizettetni a magasabb gázárakat: a téli szünetben a szülőknek kell otthon fűteni – mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Klubrádió A lényeg c. műsorában, arra reagálva, hogy megjelent az új tanév rendje. Ezen a linken 4.30-nál kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-augusztus-23-szerda-1200-35211
„Az érettségi időszak meghosszabbítása nem nagy segítség, így is egyszerre kell érettségiztetni és tanórákat is tartani a középiskolákban”
Szeptember 1-je idén péntekre esik, így a diákoknak a jövő hét utolsó napján kell először iskolába menniük, miután a kormány (szakmai szervezetek kérése ellenére) nem módosított a tanévkezdés napján, derült ki a tanév rendjéről szóló rendeletből. A végső verzió több hetes csúszással jelent meg a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban azt javasolta, hogy például a több mint kéthetes téli szünet legyen rövidebb egy nappal, így a diákoknak nem pénteken, hanem szeptember 3-án, hétfőn kellett volna először iskolába menniük. Ez a kollégistáknak lett volna különösen kedvező, nekik ugyanis most kétszer kell utazniuk: pénteken az első tanítási napra vagy tanévnyitóra, majd vasárnap a kollégiumi beköltözéshez. Totyik Tamás a Népszavának nyilatkozva azt is elhibázott lépésnek tartotta, hogy a hosszabb tanév miatt az utolsó héten egybecsúszik a középfokú szóbeli érettségi vizsgák kezdete és a tanévzárás időszaka, ami megnövekedett munkaterhelést és szervezési nehézségeket is okozhat a tanároknak.
https://nepszava.hu/3206287_oktatas-tanev-rendelet-magyar-kozlony-totyik-tamas-psz
A PSZ szerint több baj is van az új tanév kihirdetett rendjével
Bő egy héttel az iskolakezdés előtt megjelent a tanév rendjéről szóló rendelet. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1-je, az utolsó 2024. június 21. Három hetes lesz a téli szünet. A Pedagógusok Szakszervezete már a tanév rendje nyilvánosságra hozásának csúszását is kifogásolta, de a tanítási idő felosztásával is elégedetlenek. Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke az InfoRádiónak azt is kiemelte: bár a státusztörvény júliusban életbe lépett, a végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg.
Konténerben sem férnek el a gyömrői iskolába járó gyerekek
Hiába kezdődik jövő héten a tanév, a gyömrői Fekete István Általános Iskolában két osztálynyi gyerek még nem tudja, hol fog tanulni. Évek óta több a diák, mint ahány hely van a tantermekben, ezért konténertermekben tanulnak a gyerekek. Újakat is kellett rendelni, de a szülők úgy tudják, hogy ezek csak szeptember végén érkeznek meg. Hogy addig mi lesz a gyerekek sorsa, azt egyelőre nem tudni.
Ki lesz Köbüki?
A Nemzeti Tehetség Program részeként Köbüki elnevezéssel új ösztöndíjat indítanak a tehetséggondozásban részt vevő középiskolai pedagógusoknak -közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára. A Köbüki ösztöndíj havi nettó 75 ezer forintot jelent azoknak, akik elnyerik. Az ösztöndíj tíz hónapon keresztül, szeptembertől augusztusig jár, a most kezdődő tanévben pedig több mint 1600 pedagógus részesülhet benne. Egy hónapig lehet jelentkezni.
augusztus 24.
A kormány el akarja hitetni a társadalommal, hogy nincs pedagógushiány – a tankerületvezetők dolgozatot írtak a státusztörvényből
Több mint 16 ezer pedagógus hiányzik – a PSZ elnöke, Totyik Tamás ezt a KSH adataiból, továbbá az intézményvezetők kompetenciamérés kapcsán tett nyilatkozata alapján számolta ki. Az elnök az ATV Egyenes Beszéd c. műsorának vendége volt. Ott is jelezte: az oktatásban dolgozók egy része tiltakozik, a másik része röghöz kötött. A kormányhoz/Fideszhez hűek akkor is tanítanának, ha kevesebb fizetést kapnának. Emlékeztetett: a kormány ígéretet tett az uniónak, hogy törvényben ütemezi a béremelést, de ezt az uniós vállalást sem teljesítette, ehelyett folyamatosan Brüsszelre mutogat. Érdekességként említette: a tankerületi vezetőknek (információk szerint) a miniszter eligazítást tartott, dolgozatot írtak, mit tudtak a státusztörvényről. Közben sok intézményvezetőt még nem tájékoztattak, hogy az elfogadott törvény szerint heti 24 óra a pedagógusok kötelező tanítási óráinak száma.
https://www.atv.hu/videok/20230824/egy-hettel-a-tanevkezdes-elott-is-komoly-a-tanarhiany
Bezár az alsújlaki iskola, de a PSZ szerint nem ez az egyetlen…
Felháborította az alsóújlakiakat, hogy ősztől bezár az iskolájuk. Ugyanakkor nem hisznek abban, hogy míg az ő álláshirdetésükre volt pedagógus jelentkező bőven, addig a tankerületére senki se „mozdult rá”. Úgy vélik, hogy a tankerület eleve be akarta zárni a kicsi, így drágán fenntartható iskolát, ezért is „vezényelték” át volt tanítójukat a tagiskolából a központiba. Aztán a pótlás már nem volt fontos a tankerületnek, mondják az újlakiak, hisz épp az volt a cél, hogy ne jelentkezzen hozzájuk tanító, mivel így könnyen indokolható a bezárás. Ezt a feltételezést erősíti Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke is. A Népszavának elmondta: a kormány 35 falusi iskola bezárására készül, erre a programra meg is pályáztak uniós támogatást. Az alsóújlaki iskola bezárása beleillik ebbe a tervbe. Hozzátette, hogy a költségvetés gyatra helyzete miatt próbál az iskolákon spórolni a kormány, a tankerületek számára már az iskolák áram- és fűtésdíjának kifizetése is komoly gondot okoz.
Pedagógushiány következményekkel: takarító, iskolaőr is vigyázhat a gyerekekre
Nehezen fog elindulni a tanév. Van iskola, ahol legalább találtak, ha nem is pedagógus végzettségű, de fizikus, biológus, kémikus szakembereket, akik majd megtartják a természettudományos órákat – ezt nyilatkozta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Pénzcentrumnak. Szeretnénk azt megérteni, hogy ha az oktatás irányítói szerint minden rendben van és valóban nincs tanárhiány, akkor miért van benne a státusztörvényben, hogy szakmai végzettség nélkül is lehet tanítani? Miért számítanak (ha nincs hiány) a nyugdíjasok visszafoglalkoztatására?
A fenyegetőzés, hogy több ezer pedagógus távozik majd, nem vált be
A tanév végével 505 pedagógus távozott lemondással és bár minden távozó kollégáért kár, de ebben az időszakban áramlanak be a frissen végzettek az egyetemről – erről beszélt Maruzsa Zoltán államtitkár a HírTV-ben. „Nem látunk eltérést az előző évek mintázata között, hogy hányan mennek ki és hányan jönnek be. Pontos adatot az októberi statisztikából tudok majd mondani, de az a fajta fenyegetőző jóslás, hogy több ezer ember hogyan távozik majd, ez nem vált be”. Hozzátéve: optimista, mert a tanév kezdete előtt sokan még gondolkodnak, hol vállalnak végül munkát és ilyenkor nagyobb számban érkeznek be óraadók.
Gulyás Gergely szerint nincs tanárhiány
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint összességében elegendő tanár van, ilyen értelemben nincs tanárhiány, de bizonyos szakokon nehéz tanárt találni, ilyenek a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek. Ezután elővette a kormány kedvenc érvelését: a gyermekek száma egyre csökken, míg a tanároké 2001 óta nem vagy alig mérséklődött. Ma több tanár jut 20-100 gyerekre, mint 10 vagy 20 éve, és csak egyes szaktárgyak oktatására nehezebb tanárt találni. Miközben Gulyás tagadja a tanárhiányt, érdemes megemlíteni, hogy még a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint is országos tanárhiány van.
https://hang.hu/belfold/nincs-tanarhiany-hangzott-el-a-kormanyinfon-157089
Gyorsabban fogynak a magyar diákok idehaza, mint a határon túl
Magyarországon jelentősen csökken a közoktatásban tanulók száma, aminek csak az egyik oka demográfiai. Ebbe az irányba hatott a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése, és nem segítettek a gyakori oktatási átszervezések sem. Míg az általános iskolákban nem meglepő módon a lakosságfogyásnak megfelelő itthon a visszaesés, a középfokú oktatásban a diákok száma mellett az oktatásban eltöltött idő is csökken, vagyis egyre többen hullanak ki az iskolarendszerből érdemi képzettség nélkül.
https://g7.hu/elet/20230824/gyorsabban-fogynak-a-magyar-diakok-idehaza-mint-a-hataron-tul/
Óvoda- és iskolafejlesztéseket állított le a kormány
Huszonnégy településen több mint kétszázhúsz tanterem, illetve óvodai csoportszoba, tanuszodák, tornatermek, amelyek több ezer gyerek számára javították volna a tanulási lehetőségeket – ezek is rajta vannak a kormány által egyik pillanatról a másikra megszüntetett beruházások listáján. Ráadásul – mint a Szabad Európa körkérdéséből kitűnik -, a kormány egyáltalán nem egyeztetett az érintett önkormányzatokkal, így azt sem tudják, valaha megépülnek-e, és ha igen, mikor a most „B listázott” óvodák, iskolák, tanuszodák.
augusztus 25.
A szakképzésben az utolsó tanítási nap június 14-e lesz
Csák János szakképzésért is felelős miniszter Magyar Közlönyben megjelent új rendelete szeptemberben lép életbe és 2024. augusztus 31-ig szól. Eszerint a szakképzésben rövidebb lesz a tanév, mint a köznevelésben.
A válogatás nem teljes körű!
