Iskolai nyári szünet: tomboló meleg vagy mindent elárasztó esőzés – az ilyen idő épp alkalmas arra, hogy számos, a pedagógusok és a diákok mindennapjait meghatározó jogszabálytervezetet bogarássza az érintett, és ossza meg véleményét néhány nap múlva az illetékessel. Az eredmény borítékolható. Pedig a napokban erre van lehetőség: a kormány a tanév rendjéről szóló rendeletének, majd a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény végrehajtási rendeletének tervezetét osztotta meg a nyilvánossággal. Mindeközben a honvédelem tantárgy oktatásához kapcsolódó rendelettervezetek is megjelentek a kormány honlapján. A társadalmi egyeztetésre ezúttal is nyolc napot kaptak a pedagógusok. A héten az is kiderült, hogy a még nyugdíjasként tanító pedagógusok augusztustól nem kapják meg a nyugdíjukat.
július 29.
A PSZ határozottan elítéli és visszautasítja Gulyás Gergely miniszter kijelentéseit – mivel tartozik a kormány azoknak a diákoknak, akik csak betanított munkára lesznek képesek?
A kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért, a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek felzárkóztatásáért, sőt, Magyarországon az iskola még növeli is a társadalmi különbségeket a diákok származásától függetlenül. Vagyis az „integrációs nehézségekért”, ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter említette a 2023. június 27-én tartott Kormányinfón, egyedül a kormány a felelős. A PSZ határozottan elítéli és visszautasítja a miniszternek a kompetenciamérés rossz eredményeiről tett kijelentését, miszerint „ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek”. A PSZ évek óta azt hangsúlyozza, hogy a felzárkóztatáshoz több pedagógiai asszisztensre, gyógypedagógusra és fejlesztő pedagógusra, szociális munkásra lenne szükség. Évek óta több pénzt kellett volna fordítani a roma származású gyermekek, diákok felzárkóztatására, nem utolsó sorban megbecsülni azokat az oktatásban dolgozókat, azokat a pedagógusokat, akik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak. A pénteken kiadott közlemény elérhető a honlapon is:
Hiteltelen a PSZ aggodalma, amely a béremelést akadályozó pártokkal fúj egy követ
A közlemény első része a Baloldal-Brüsszel tengelyben tévelyeg (ez a kormánypropaganda szokásos állandó eleme). „Ami pedig a Pedagógusok Szakszervezete által megfogalmazott kritikák valóságtartalmát illeti: Magyarországon minden tankerület esélyegyenlőségi intézkedési tervvel rendelkezik. A tervek végrehajtását a Kormány az EFOP program keretében több mint 10 milliárd Ft-tal támogatta. A beiskolázási körzetek kialakításakor évről évre fontos szempont a szegregáció kiküszöbölése. 2015-től kötelezővé tettük az óvodáztatást, a cigány gyerekek is teljes körű iskolai felkészítésben részesülnek. A tehetséges diákok felzárkózását elősegítendő országos hálózatként működtetjük az Arany János Programot, kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat biztosítunk. Tanodákat hoztunk létre, melyek az adott településeken délutáni foglalkozásokat, tanulási lehetőséget biztosítanak az arra rászorulóknak. Programot indítottunk a halmozott hátrányokkal küzdő cigány lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentése érdekében. A cigány fiatalok felsőoktatási részvételének erősítése érdekében létrehoztuk a roma szakkollégiumi rendszert. Az új pedagógus életpályatörvénynek és az arra alapozott pedagógus béremelési programnak éppen az az egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása javuljon. A törvény szerint a kedvezményezett és felzárkózó településeken, továbbá azokban az iskolákban, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya a 10%-ot meghaladja és felzárkóztató programot folytatnak, 20%-kal magasabb fizetést kapnak a pedagógusok.”
A PSZ szerint szinte biztosra vehető, hogy több mint 5000 pedagógus távozott
A státusztörvény parlamenti benyújtását követő hetekben sok pedagógus szüntette meg jogviszonyát, de a nagyobb felmondási hullám egyelőre elmaradt – tudta meg a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás ugyanakkor jelezte: a lemondással vagy közös megegyezéssel távozók számában nyilván nincsenek benne azok, akik nyugdíjazással hagyják el a köznevelést, az új jogviszonyt létesítettek számába viszont beleszámítják azokat is, akik a korábbi években mentek nyugdíjba, de most megbízási szerződéssel hívták őket vissza tanítani – ezt szorgalmazza is a kormány például azzal, hogy korlátlanná tették a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatásának lehetőségét. A PSZ elnöke úgy véli, azoknak a pedagógusoknak a többsége, akik a státusztörvény miatt tervezik a pályaelhagyást, kivárnak szeptemberig, ugyanis ekkor lesz lehetőségük arra, hogy csekély végkielégítéssel távozhassanak. Totyik Tamás szerint a június 1-je és július 20-a között lemondással vagy közös megegyezéssel távozó 455 pedagógus hiányát is megfogja érezni a rendszer, de azt is figyelembe kell venni, hogy sokan már a tanév végét sem várták meg, június előtt beadták felmondásukat vagy elérték a nyugdíjkorhatárt. A 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatokat a CKP kérte ki közérdekű adatigényléssel az Oktatási Hivataltól: a június 15-én zárult tanévben 4835 pedagógus jogviszonya szűnt meg összesen. A PSZ elnöke szerint ehhez még hozzá kell adni azok számát, akik július 20-áig felmondtak, így szinte biztosra vehető, hogy több mint ötezer pedagógus távozott.
Szeptembertől rövidebb idő alatt lehet tanári diplomát szerezni
Felgyorsítja a pedagógusok képzését a kormány, a megjelent kormányrendelet szerint szeptembertől egyes alapképzésekre építve már két és három féléves tanári mesterszak sikeres elvégzésével is lehet tanári diplomát szerezni. A felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint az eddigi négy féléves újabb tanári oklevelet adó mesterképzésnél – meghatározott tanárszakokon – a képzési idő három félévesre rövidül. Ilyen például matematikatanár, földrajztanár, biológiatanár, amelyből komoly hiány van az országban. Rövidül az alapképzésre épülő szakmai tanárképzés ideje is. A mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár, a szociális ismeretek tanára szakon a képzési idő 4 félévről 3 félévre változik azzal, hogy az előzetesen megszerzett szakképző intézményi munkatapasztalat elismerése alapján a tanulmányi idő 2 félév is lehet. Az óvodapedagógusok újabb oklevelet adó képzésben két év alatt szerezhetik meg az 1-4 osztály tanítói feladataira feljogosító tanítói szakképzettséget. Ez a módosítás a tárca szerint segítséget jelent az óvoda és iskola közötti váltásban a gyermekeknek.
július 30.
Porhintés Brüsszel tartozása, de a kormánypropaganda tartóoszlopa
A Hírklikk a PSZ tagjainak véleményét is ismertette arról a kormánypropagandáról, miszerint Brüsszel tartozik a magyarországi tanároknak 800 milliárddal. (Erről Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Rétvári Bence is beszélt.)
Turcsányi Ildikó tanár: „Én Magyarországon vagyok pedagógus, a magyar oktatási rendszernek vagyok a pedagógusa, magyar állami iskolában tanítok. Azt gondolom, hogy a magyar államnak kell gondoskodnia nem csak a pedagógusok béréről – köztük az enyémről –, hanem az oktatásról is. Az, hogy azt a pénzt, amiből az én béremet fedezni kéne, honnan szerzi be – lottózik, tőzsdézik, vagy az EU-tól –, engem nem érdekel, az az ő dolga, játssza le ő.” Mutasson már nekem a kormány még egy olyan szakmát, vagy hivatást, ahol külső segítségtől várják a csodát, azt, hogy felemelik a fizetést. Nincs még egy ilyen. Csak a pedagógusok. Miért? A pedagógusoké miért alábbvaló hivatás bármelyik másnál ebben az országban? Soha nem hallottam még egyetlen szakmáról sem, amelyiknek azt mondták volna, majd akkor kaptok fizetésemelést, ha Brüsszel megküldi a pénzt. Szerintem ez már nem külső ok miatt van így, ez már a kormányzat hibája.
Verba Magdolna óvodapedagógus: „Mutasson már nekem a kormány még egy olyan szakmát, vagy hivatást, ahol külső segítségtől várják a csodát, azt, hogy felemelik a fizetést. Nincs még egy ilyen. Csak a pedagógusok. Miért? A pedagógusoké miért alábbvaló hivatás bármelyik másnál ebben az országban? Soha nem hallottam még egyetlen szakmáról sem, amelyiknek azt mondták volna, majd akkor kaptok fizetésemelést, ha Brüsszel megküldi a pénzt. Szerintem ez már nem külső ok miatt van így, ez már a kormányzat hibája.”
A Hírklikk felidézte Totyik Tamás, a PSZ akkor még alelnökének június 18-án adott nyilatkozatát is: „Szeretnénk látni, hogy a kormány milyen írásbeli javaslatot tett le az Európai Bizottság elé a pedagógusok béremelésével kapcsolatban. Ismereteink szerint ugyanis 2021 februárja óta semmilyent.”
Sokan jelentkeznek óvodapedagógusnak, mégis nagy a hiány
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a nappali tagozatra jelentkezők száma is jócskán emelkedett. Az óvodapedagógus szak egyébként egy évtizede a tíz legnépszerűbb szak között volt, most kiszorult onnan, még mindig kedvelik. Az óvodákban és az iskolákban mégis létszámhiány van. Ennek oka lehet, hogy miután megszerzik a diplomájukat, nem egy óvodában vagy egy általános iskolában helyezkednek el. Gloviczki Zoltán rektor szerint ez inkább a tanárképzésre jellemző, ahol a lemorzsolódás magas, és a pályán maradás kritikusan alacsony. Az óvó- és tanítóképzésben nagyon alacsony a lemorzsolódás: az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán például szinte 100 százalékos a pályán maradás. A magyarázat az óriási generációs szakadék, mert az átlagéletkor 50 év fölött van a pályán, a nyugdíjba menőket szinte képtelenség ilyen ütemben pótolni.
Sok elsős bukott meg a többi évfolyam diákjaihoz képest
A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 94 342 gyermek járt első osztályba, az 5,2 százalékuk mintegy 4906 főt tesz ki, vagyis a június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban. Az adatokból az is kiderült, hogy az általános iskolában az évismétlők aránya idén is az első évfolyamon volt a legmagasabb, a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között volt. Az elsősök körében kimagasló bukási arány összefüggésbe hozható a kormány sokat vitatott, 2020 januárjától bevezetett intézkedésével, a hatévesek kötelező beiskolázásával is. Ez alól csak egy szigorított, bürokratikus eljárásban lehet felmentést kapni.
Diplomagyár
„Ahelyett, hogy nagyobb figyelmet és költségvetési támogatást adnának a közoktatásnak, tanszabadságot a pedagógusoknak, elősegítve azt, hogy mind több diák tehessen sikeres emelt szintű érettségit, inkább eltörölték az emelt szintű érettségi feltételét az egyetemi továbbtanulásnál. Ahelyett, hogy valódi, az általános iskolától az egyetemig tartó nyelvoktatási reformot dolgoznának ki annak érdekében, hogy a diákok többsége már a középiskola végén legalább középfokú, az egyetem végén pedig felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezhessen, inkább megszüntették a diplomához szükséges nyelvvizsgafeltételt is. Ahelyett, hogy a diákoknak minőségi oktatást biztosítanának, amivel felkészülhetnek a magasabb felvételi ponthatárok elérésére, inkább eltörölték a központi ponthatárokat, az egyetemekre kenve annak felelősségét, milyen előzetes tudással rendelkező hallgatókat vesznek fel. Mindez jól mutatja, az orbáni oktatáspolitika tudás- és műveltség-ellenességében nem változott semmi, sőt a közoktatás után már az egyetemi képzést is igyekeznek lebutítani. Papíron lehet, hogy több diplomás lesz, amivel majd lehet villogni a gaz Brüsszel előtt. De hogy mennyit ér majd a diploma, a kormányzatot egyáltalán nem érdekli.” Juhász Dániel cikke.
https://nepszava.hu/3203546_diplomagyar
július 31.
Nagyon megnehezítené a hosszabb téli és tavaszi szünet a pedagógusok munkáját
A téli és tavaszi hosszabb, a nyári szünet viszont rövidebb lenne a minap megjelent tervezet szerint. Egy tanár szerint a változtatás miatt összetorlódnának az érettségiztető pedagógusok vizsgák előtti napjai. Közben a kormány egyszerűsítené a tanárképzést, bizonyos szakokon rövidülne a képzési idő. Az oktatáskutató szerint ez a rendelet csak átmenetileg enyhítheti az ágazat problémáit. Az ATV híradó beszámolója.
A pedagógusok többsége nem az utcán tüntet, szépen csendben végzi munkáját
A pedagógusok többsége nem az utcán tüntet, hanem szépen végzi a munkáját és szolgálja a fiatalokat, fogalmazott a Széchenyi István Egyetem dékánja. Az elkötelezett, szakmáját megélő pedagógus a bérezésétől függetlenül lelkiismeretes teljesítményt nyújt,ugyanakkor a diplomás átlagbér legalább 100 százalékával kéne elismerni erőfeszítéseit, tette hozzá Pongrácz Attila. Azt is hangsúlyozta, a pedagógusnak méltónak kell lennie arra, hogy rá merjük bízni legféltettebb kincsünket, a gyermekünket.
augusztus 1.
„A tanárhiányt nem fogják megoldani, egyik helyről a másikra gördítik” – Csak tűzoltásnak jó a pedagógusképzés rövidítése
A Pedagógusok Szakszervezete szerint az Orbán-kormány önmagát csapja be.
„Csak az a probléma, hogy akkor az óvodapedagógus elmegy tanítónak, és akkor az óvodában keletkezik hiány. Tehát a hiányt nem fogják megoldani, csak egyik helyről a másik helyre átgördítik” – vélekedett Totyik Tamás, a PSZ elnöke.
https://nepszava.hu/3203749_pedagoguskepzes-oktatas-tanarhiany-atalakitas-szakszervezetek
Rapid tanárképzésekkel akarják csillapítani a brutális pedagógushiányt
Megy a vita a szeptemberben induló tanév rendjéről, ugyanakkor több ezer tanári, pedagógusi, óvodapedagógusi üres álláshely van fenn az ismét elérhető közszolgálati állásportálon. A hatalmas tanárhiányról egy tanulmány is készült, eszerint 2016-ban még a tartósan távol lévő tanárok 82 százalékát állandó helyettesítő pótolta, 2020-ban már csak 57 százalékukat.
„Egy ideális oktatási rendszerben nincs bukás, mert nincs rá szükség”
Tanítókat, oktatási szakértőket kérdeztek a sok bukás okairól.
Alapvető gond a tanító szerint, hogy a magyar iskolarendszer évtizedek óta nincs felkészítve arra, hogy zökkenőmentes legyen az óvodából az iskolába való átmenet. Az alsó tagozatban korábban nem volt osztályzás, a Fidesz visszavezette, de a megkérdezett tanár szerint szükségtelen például a készségtárgyakból (testnevelés, rajz, technika, ének) bármikor is osztályozni, nemcsak alsó tagozaton, hisz lehetetlen objektíven mérni, nem tudásról, hanem képességekről van szó.
A „funkcionális analfabetizmust” minden diktatúra kedveli
Azon, hogy a magyar gyerekek és felnőttek olvasása, szövegértése jobb legyen, csak egy, a jelenlegi irracionálissal pont ellentétes oktatáspolitika tudna segíteni – véli Trencsényi László. Az egyetemi oktató, pedagógiai kutató, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint azonban a Gutenberg-galaxist nem kell zárójelbe tennünk, pláne temetnünk mivel a képek értéséhez is, az olvasástudáshoz hasonló kompetenciák szükségesek.
Lassan a magyar nyolcadikosok fele funkcionális analfabétának tekinthető; a következmények beláthatatlanok
A szakemberek szerint azok nyolcadikosok vannak a képességek alapszintjének birtokában, akik a 0-tól induló, 8 fokozatú skálán legalább a 4. képességszintnek megfelelően tudnak teljesíteni. A tavaly megírt, idén kiértékelt teszteken matematikából és természettudományokból a nyolcadikosok mintegy 43 százaléka, szövegértésből az általános iskola végzős osztályába járók 40 százaléka nem érte el a 4. képességszintet. A kompetenciateszteken alulteljesítő gyerekek ráadásul nem valamiféle aranysztenderdhez képest mutatnak hiányosságokat. Az egyéni eredményeket a tesztet megírt gyerekek átlagához viszonyítják, ami azért fontos, mert az átlag maga is jelentős mértékű csökkenést mutat az előző évek átlageredményeihez képest. Vagyis az alulteljesítők aránya az egyébként is egyre romló átlaghoz képest bizonyult kiugróan magasnak.
Van, ahol azzal fenyegetik a távozó tanárokat, hogy soha többé nem taníthatnak
Számos olyan megkereséssel találkozik a TASZ, amiből az derül ki, hogy a munkáltatók a jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálják megnehezíteni azok dolgát, akik a státusztörvény miatt adnák be lemondásukat közalkalmazottként. A távozó pedagógusokat azzal is fenyegetik, hogy soha többé nem taníthatnak, pedig ennek nincs semmilyen jogi akadálya.
https://propeller.hu/itthon/3945055-van-ahol-azzal-fenyegetik-tavozo-tanarokat-hogy-soha
Válságban a hazai oktatás – összecsapott Kunhalmi Ágnes és az oktatási államtitkár az MCC Feszten!
A magyar oktatás múltjáról, jelenéről, jövőjéről ütköztette álláspontját az MSZP oktatáspolitikusa és a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára. A heves vitának talán egy olyan pontja volt, amelyben mindketten egyetértettek, mégpedig, hogy a jövő miatt aggódni kell.
augusztus 2.
Súlyos dolgot állít a PSZ a megbuktatott elsősök arányáról és a magas tanár-gólya arányról
Aki sehová nem jut be, de mindenképpen a felsőoktatásban szeretne tanulni, az a leszállított ponthatárok miatt pedagógusnak jelentkezett – a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint ez áll a pedagógushallgatók idei rekordszáma mögött. Gosztonyi Gábor szerint az évismétlő elsősök magas, 5 százalék fölötti arányát pedig a kötelező iskolakezdés elhibázott döntése okozza, a tanítók szakmai felelősségéről szó sem lehet.
A pedagógusképzésbe jelentkezők számáról, a felvételi ponthatárokról, az elsős tanulók nagyarányú bukásáról és a tanév rendjének módosításáról beszélt Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az Inforádiónak augusztus 1-jén.
Jövőre már esküt is kell tenniük a pedagógusoknak, tudásból viszont jóval kevesebbet várnak el tőlük
„A kormány a saját propagandájának is ellentmond azzal a végrehajtási rendelettervezettel, amely a pedagógusok életpályamodelljéről szóló törvényt pontosítja” – mondta az rtl.hu-nak a státusztörvény végrehajtásáról szóló tervezet első olvasata után Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Szerinte ugyanis a hétfőn este megjelent, 83 oldalas dokumentum leginkább arról árulkodik, hogy annyira kevés a pedagógus, hogy a jövőben „szinte bárkit” alkalmazhatnak majd tanárként.
Jövőre már esküt is kell tenniük a tanároknak, ha tanítani akarnak
Az, hogy pontosan mire kell majd esküdniük, nem derült ki a Pintér-féle belügy tervezetéből.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelet-tervezet hatásvizsgálati lapja szerint az új pedagógustörvény érdemben nem járul hozzá az ország versenyképességének javulásához. Szerinte a kormány részéről ez nyílt beismerése annak, hogy a státusztörvényt teljesen felesleges bevezetni.
https://nepszava.hu/3203939_oktatas-statusztorveny-pedagogus-eskutetel-tanitas
https://index.hu/belfold/2023/08/02/pedagogus-oktatas-tanar-statusztorveny/
Szubjektív lehet a pedagógusok teljesítményértékelése a státusztörvény végrehajtási rendelete alapján
Nyilvánosságra hozta a belügy a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetét. Ennek egy kacifántos mondatából az is kiderült, jövő júniustól a pedagógusoknak esküt is kell majd tenniük a tanításhoz, a százezres különbségeket ígérő teljesítménybérezés terén viszont nem igazán tisztult a kép. Közben péntekre egyeztetni hívta a tárca a szakszervezeteket és a pedagóguskart. „Számunkra elfogadhatatlan, hogy kitalálták az összevont tartós helyettesítés fogalmát, ami egyszerűen nonszensz” – fogalmaz Gosztonyi Gábor, hozzátéve, ez is újdonságként jelent meg, magában a státusztörvényben még nem szerepelt. Elmondása alapján ez azt jelenti, hogy ha egy tárgyat csoportbontásban tanítanak, akkor egy kieső kollégát csoportösszevonással helyettesíthetnek, ez esetben a pluszpénz felét kapja meg a tanár, hiszen nem külön órát tart a másik csoportnak.
Státusztörvény: péntekre egyeztetést hívott össze Maruzsa a szakszervezetekkel
Az új jogállás végrehajtási rendeletéről fognak tárgyalni, amelyben maradtak még homályos pontok.
Gosztonyi Gábor elmondása alapján a szabadságukról is visszatérve mennek Budapestre, hogy feltegyék kérdéseiket. A tervezet ugyanis számos homályos pontot tartalmaz a teljesítményértékeléssel, bérkülönbségekkel vagy éppen egy, a pedagógusoknak kötelezően bevezetni tervezett rejtélyes esküvel kapcsolatban.
Megjelent a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezete – januártól léphet életbe
Nyolcvanhárom oldalas dokumentumot augusztus 8-ig lehet véleményezni.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230801_Megjelent_a_statusztorveny_vegrehajtasi_tervezete
A politikai államtitkár a pedagógus-felvételiről
A rekordmagas pedagógusfelvételi adatok is mutatják, hogy a pedagóguspálya egyre vonzóbb a fiatalok számára; az új pedagóguséletpálya-törvény növelte a pedagógushivatás iránti érdeklődést, a pedagóguspályának nőtt a presztízse és a vonzereje – nyilatkozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek. Rétvári Bence kijelentette: “a baloldali pártok és a szakszervezetek lassan másfél éve folyamatosan igyekeznek minél több fiatalt lebeszélni arról, hogy a pedagóguspályát válasszák, az óvodákban, iskolákban dolgozókat pedig a pálya elhagyására biztatják. A baloldali pártok és szakszervezetek azt állították, hogy az új pedagóguséletpálya-törvény miatt kevesebb lesz a jelentkező a pedagóguspályára. A valóság pont ennek az ellenkezője lett. A kiemelkedően magas felvételi adatokkal a pedagógushallgatók adtak csattanós választ az új életpályatörvényt és az oktatási rendszert folyamatosan ócsárló baloldalnak”.
Dermesztően alacsony ponthatárok: így ürül ki a tanárképzés az egész országban
Ahogy arra számítani lehetett: a legtöbb tanári képzésre idén is be lehetett kerülni bőven 400 pont alatti eredménnyel. Főleg ott, ahol legalább az egyik szak természettudományos. Hogy ez miért a katasztrófa felé vezető, egyébként elég rövid út, s hogy miként térhetnénk le róla mégis: erről szól vendégszerzőnk cikke. Halmschlager Andrea sorra veszi azt is, micsoda tudatlanságról árulkodik, amit az iskola és a szaktanár szerepéről az átlagpolgár manapság gondol.
„Mozgalomszerűen hagyják el tanárok a pályát”
A közösségi médiában talált egymásra a Miután felmondtam blog két alapítója: két tanár, akik még a státusztörvény előtt hagyták ott a tanítást. Egyikük egy Borsod megyei, hátrányos helyzetű diákokat oktató szakképző iskolában volt fejlesztőpedagógus, míg a másik egy fővárosi két tannyelvű elitgimnáziumban tanított matematikát és kémiát. Közös bennük, hogy úgy érezték: élhetetlenné vált számukra a közoktatás. Sikoparija Lujza és Kovács Éva ma közösen gyűjti a pályaelhagyók beszámolóit.
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/utolso-csepp-mozgalomszeruen-hagyjak-el-tanarok-a-palyat-156389
augusztus 3.
Nem kertelt Gosztonyi Gábor: sárba tiporták a tanári pálya presztízsét
Péntekre újabb egyeztetésre hívta a pedagógus szakszervezeteket Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Nagy a felháborodás a státusztörvény végrehajtási rendelete miatt a pedagógusok körében, mondta a Napi.hu-nak a PSZ alelnöke. Hozzátette: most már bárki, bármilyen végzettséggel, bármit taníthat az iskolákban.
Gyarmathy Éva: a kisiskolákat legalább a hatodik osztályig meg kellene tartani
A lelkiek, a képességek és a lehetőségek egymást rontva egy életen át viszik rossz irányba azokat a gyereket, akik hat évesen a kötelező beiskolázás miatt éretlenül kerültek első osztályba – mondja Gyarmathy Éva, klinikai és egyetemi szakpszichológus. De nem csak ez a gond. A gyerekek éretlensége, és így a kudarcok is sokkal erősebbek a kisfalvakban. Ugyanakkor több olyan hely van, ahol azért nem buktathatják meg a gyerekeket, mert akkor nem lenne második osztály, és megszűnne az iskola. Szerinte a megoldás az lenne, ha a kisiskolákat összevont osztályok kialakításával legalább hatodikig megtartanák.
Gyarmathy Éva: ezer éve tudjuk, az ország felvirágoztatása az oktatással kezdődik 2. rész
augusztus 4.
Gosztonyi Gábor: a kormány nem hosszú távon gondolkodik, vagy óriási átvágásra készül
Azért megyünk el az egyeztetésre Maruzsa Zoltánnal, hogy föltegyük a kérdéseinket, és szembesítsük az államtitkárságot azzal, hogy amit kiadtak a kezükből, az megint egy óriási nagy katyvasz – szögezte le Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a pénteki találkozó előtt. Szerinte a kormány vagy megint nem hosszú távon gondolkodik, vagy ismét egy óriási átvágásnak néznek elébe a pedagógusok. Hozzátette: „azt tartjuk fontosnak, hogy a szemükbe nézhetünk, és elmondhatjuk, mennyire mocskos módon vágják át nem csak a pedagógusokat, de a teljes társadalmat.”
210 gyerek lőhet is majd a honvédelemórán
Két a honvédelmi oktatással kapcsolatos rendelettervezet jelent meg augusztus 3-án a kormány honlapján. A honvédelmi tárca a tervek szerint 210 tanulóval vágnak bele a honvédelmi tantárgy oktatásába, illetve hét, a tantárgyat oktató katonával számol.
https://24.hu/belfold/2023/08/03/honvedelem-oktatas-loveszet-kormany/
„Ostoba és káros” – öthavi nyugdíjat venne el az idős tanároktól a kormány
A PDSZ tiltakozik a jelenlegi jogszabály ellen, amelynek értelmében a nyugdíj mellett dolgozó pedagógusoktól augusztustól decemberig megvonják a nyugdíjukat.
Válaszolt a Belügyminisztérium: megvan, kik írják meg a pedagógusok esküjét
„Az eskü szövegéről nincs döntés, azt jogszabály nem fogja rögzíteni, megszövegezésére a Magyar Rektori Konferencia és a Nemzeti Pedagógus Kar kap felkérést” – írta az Eduline kérdésére a Belügyminisztérium.
Az oktatást is irányító tárca szerint míg a szakszervezetek a mereven szabályozott bérrendszereket követelik, ők tudatosan hagynak jelentős mozgásteret az iskolaigazgatóknak a teljesítménybérezésben.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230804_Valaszolt_a_belugy_ok_fogjak_irni_a_pedagogusok_eskujet
“Adminisztratív turbulenciát fog okozni az iskolákban” a rövidebb nyári szünet – állítja egy oktatáskutató
A rövidebb nyári szünet a pedagógusoknak fog többletterhet jelenteni, főként adminisztratív szempontból. A tanév szakmai zárása, a bizonyítványok írása, középiskolában az érettségiztetés, mind aktív pedagógiai időszakban fog zajlani, – mondta Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok, Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatója. Hozzátette: állandó probléma – ami a státusztörvény kapcsán is visszatér –, hogy a kontaktórák számában mérik a tanárok teljesítményét. Az alapján tehát hogy hány órát tanít, mennyi időt tölt az iskolában, meddig tart a nyári szünete, táboroztat-e. Mintha nem vennék figyelembe, hogy a minőségi oktatás biztosításához hozzátartozik a megfelelő felkészülés, a kellő szakmai tervezés és reflexió is.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230731_Nyari_szunet_tanev_rendje
A válogatás nem teljes körű!
