Totyik Tamás eddigi alelnök lesz júliustól a PSZ elnöke, így döntött a tisztújító kongresszus. Gosztonyi Gábor alelnökként folytatja, Tóth Tünde fiatal pedagógus pedig a PSZ másik alelnöke lesz. Szabó Zsuzsa eddigi elnök mandátuma június 30-án véget ér, ő nem indult újra ezért a tisztségért. Tehát megújult elnökség várja a státusztörvény parlamenti szavazását. Közben a Kúria hitelesített a két alelnök oktatási népszavazási kezdeményezéséből két kérdést.
június 23.
Még nagyobb tanárhiány jöhet
Az egyik fővárosi gimnázium a közösségi oldalon is keres tanárokat. Az elitiskolákhoz most jutott el a tanárhiány – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke (júliustól elnöke) az ATV híradónak, jelezve, hogy kisebb iskolák bezárására is lehet számítani. Ezen a linken 4 percnél kezdődik.
https://www.atv.hu/videok/20230623/atv-hirado-20230623-17
Nem az óvodai nevelők képzése a megoldás
Nem kell felsőfokú végzettség a jövőben ahhoz, hogy óvodapedagógusként dolgozzon valaki, elég lesz 5 éves technikum vagy érettségi után egy kétéves tanfolyam. Ez derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium által közzétett tervezetből. A PSZ szerint nem ez a megoldás a pedagógusok pótlására, hanem a béremelés és a munkakörülmények javítása – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Szeged TV híradójának. Ezen a linken 7 percnél kezdődik.
https://tv.szeged.hu/cikk/szegedi-hirado-2023-junius-23
Óvodai nevelőket képezne a kormány
A Pedagógusok Szakszervezete szerint konkrét információ nincs a képzésről; az sem tudható, milyen hatásköre lenne az óvodai nevelőknek. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor az Inforádiónak azt nyilatkozza: a PSZ arról sem kapott értesítést, hogy a javaslat megjelent a kormány honlapján. De a szakszervezet elküldi észrevételeit, mert a tervezet nemcsak az óvodapedagógusokról, hanem több változásról is szól.
Több mint százezer észrevétel érkezett a státusztörvényhez, de erről nem árulnak el semmit
A státusztörvény is mutatja: a kormány nem veszi komolyan a saját maga által vállalt törvényi előírásokat sem. A törvényjavaslat benyújtását a kormány szerint „minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése” előzte meg, mégse közlik, hogy az elvileg beérkezett 102 ezernél is több észrevételből miért csak 1500-at vizsgáltak érdemben, ahogy azt sem, mit fogadtak meg, mit nem és miért. Részletes véleményt küldött egyebek között a Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang Közösség, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Könyvtárostanárok Egyesülete, a Magyar Helsinki Bizottság, a Pedagógus Egység is.
Egyre súlyosabb bajt okoz a tanárhiány
2016 után rendkívüli módon nőtt a tanárhiány, a területi hiányok is megváltoztak a korábbiakhoz képest. Egy tanulmányban azt mutatta be Varga Júlia közgazdász, hogy míg korábban a települési rangsorban felfelé haladva egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-2020-ra minden mutató azt jelezte: Budapesten romlott legjobban a helyzet. Ábrák, grafikonok, elemzés.
„Azt látjuk, hogy egy közös darálóban vagyunk, és jövünk kifele, mint a fasírt”
„Európával közösen a magyar oktatásért” – ez volt a szlogenje annak a konferenciának, melyet a Momentum Mozgalom és a Holnap Magyarországa Egyesület hirdetett meg, hogy közösen áttekintsék a magyar közoktatás legfőbb problémáit és azok lehetséges megoldásait. A rendezvényen a párt politikusai mellett pedagógusok, diákok és szakértők is felszólaltak. Pilz Olivér (aki már letétbe helyezte le/felmondását) jelezte: sokan nem értik, miért vannak mentálisan leépülve a tanárok, de ha a heti 60 óra munkára gondolunk, aminek egy jelentős része ingyen van, és még amiért fizetnek, az sem elég alapvető dolgokra, akkor érthető: néhányan a jövőre gondolva miért sírják el magukat. Szerinte a NER valójában a Nemzetellenes Rombolás Rendszere. Egy diák számára kérdés, hogy a közoktatás romjaiból mit lehet építeni.
https://index.hu/belfold/2023/06/23/oktatas-valsag-momentum-mozgalom-tanarhiany-europai-unio/
Gosztonyi Gábort a SZEF alelnökévé választották
Sikeresen zárult a legnagyobb, közszolgáltatásban alkalmazottakat összefogó szakszervezeti konföderáció, a SZEF tisztújító kongresszusa. A küldöttek megerősítették pozíciójában Csóti Csaba elnököt, Szűcs Viktória és Szatmári Lajos alelnököket. Az elnökség tagjai közé választották Gosztonyi Gábort és Szabó Róbert Tamást.
https://szef.hu/2023/06/23/8332/
június 24.
Nagyotmondó versenyt hirdetett a kormány
A státusztörvény-tervezet/javaslat néhány pontját maga a kormány sem gondolta komolyan, ráadásul az unió is felemelte a hangját – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke (júliustól elnöke) a balmazújvárosi Daru TV-nek. Van visszalépés, de még mindig nem elegendő. A heti 24-ben meghatározott tanítási órák száma sem oldja meg a problémákat (erről kormánypárti módosítót nyújtottak be). Most is 16 ezer pedagógus hiányzik, ez a szám több ezerrel nőhet, ha a parlament elfogadja a státusztörvény-javaslatot. Jelezte: Balmazújvárosból akár Hortobágyra is átvezényelhetik a pedagógusokat, elfedve a tanárhiányt.
https://www.youtube.com/watch?v=sOWKsOFkSc0
június 25.
Gulyás Gergely nem rólunk mond ítéletet, hanem a tanárokról
„A jelenlegi hatalom szisztematikusan leépítette, kiüresítette a véleménynyilvánítás több formáját, így a petíciós jogot is” – jelentette ki az Indexnek Szalóki Viktor, az aHang kampányplatform hálózati koordinátora, aki a kancelláriaminiszter kijelentését is kommentálta. „Annyira vesszük komolyan, mint az aHangot” – így válaszolt Gulyás Gergely miniszter az Index kérdésére, amikor a Kormányinfón arról kérdezte az újságíró: a kormánypárti képviselők figyelembe veszik-e majd a szavazáskor, hogy az online felületen már csaknem ötezer pedagógus jelezte felmondását, ha az új jogállási törvényt elfogadják.
https://index.hu/belfold/2023/06/25/gulyas-gergely-kormanyinfo-ahang-oktatas-statusztorveny-peticio/
június 26.
A PSZ tiltakozik a szakképzésben tanulók újabb megrövidítése ellen
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) már 2020-ban előre jelezte, hogy a szakképzési törvény kapkodva összeállított, belső ellentmondásokkal és fogalmi zavarokkal teli végrehajtási rendelete állandó módosítást igényel majd. Idejében megkezdett érdemi párbeszéddel nagyon sok felesleges kitérő és az iskolákat sújtó többletteher megtakarítható lett volna. A PSZ tiltakozik amiatt, hogy a minap nyilvánosságra hozott módosítások is megrövidítik a szakképzésben tanulókat. Először a minimálbértől szakították el a tanulók ösztöndíját és munkaszerződéses bérét, ezúttal pedig az ösztöndíjra jogosultság időtartamát csökkentik a vizsgaidőszak végétől az azt megelőző utolsó tanítási napig. Közlemény a honlapunkon.
https://pedagogusok.hu/hirek/a-psz-tiltakozik-a-szakkepzesben-tanulok-ujabb-megroviditese-ellen/
Megrövidíti a kormány a szakképzésben tanulókat
Egy módosítás tervezete szerint az ösztöndíjra jogosultság idejét is csökkenteni akarják – mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a kiadott közlemény kapcsán a Klubrádió A lényeg c. hírműsorának. Ezen a linken 5.25-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/a-lenyeg-2023-junius-26-hetfo-1200-33968
Hídfoglalás Győrben – A PSZ kérdése: menni vagy maradni?
Mintegy háromszázan tüntettek a városháza előtt, majd foglalták el a Jedlik hidat Győrben. Az Egységes Diákfront Győr és a Szívügyünk Szentiván akciója amiatt is különleges volt, mert Győrben két különböző civil szervezet két külön ügyben még sosem fogott össze, hogy tiltakozzon. A PSZ megyei elnöke szerint a kormány vállalta a kisiskolák bezárást, az a mesterterv, hogy majd a tanárhiányra hivatkozik. Mindent megtesz a hatalom, hogy ne legyen szolidaritás, összefogás. Neubauer Tamás, a PSZ megyei elnöke érzelmes hangú beszédében úgy folytatta: a tanároknak két lehetőségük maradt, maradnak vagy felállnak. „Rongy embereknek nézik őket így is, úgy is. Ha mennek, akkor cserben hagyják az iskolájukat, ha maradnak, akkor nem a diákok érdekeit szolgálják, hanem az aljas rendszert. Pedig a rongy emberek azok, akik mindezt előidézték” – mondta.
https://telex.hu/belfold/2023/06/26/osszefogas-ket-ugyben-hidfoglalasos-civil-demonstracio-gyorben
A kormány hazudik és árkot ás
Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete Győr-Moson Sopron megyei elnöke is felszólalt a győri tüntetésen. Úgy látja: a kormány árkot akar ásni pedagógus és pedagógus közé. A kormány hazudik az iskolabezárásokról, túlterheltek a gyerekek, és silány tankönyveket kell használniuk. Felhívta a figyelmet, hogy míg a közoktatásra alig jut pénz, a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium milliárdokból gazdálkodhat. Emlékeztetett, hogy amikor a kormány legutóbb kiigazította a pedagógusok bértábláját, fél évig tűnt megfelelőnek a helyzet, azután kiderült, hogy továbbra is a 2014-es minimálbérhez kötik a béreket.
A Metropol közölte a helyreigazítást, amelyért a PSZ sajtópert indított a kormánypárti lap ellen
A Fővárosi Törvényszék első fokon meghozott, majd a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése után a Metropol közzétette a helyreigazítást. A tavaly novemberben, éppen a Kossuth téri tüntetésünk napján megjelent, PSZ-t lejárató cikkben öt pontot kifogásoltunk (a képviseletet a TASZ látta el), ezek közül egyet nyertünk meg, amely arra vonatkozott, hogy miről szólt a titoktartási nyilatkozat (vagyis nem arról, amit cikkében a Metropol állított).
Helyreigazítás »Wellness szállodában emelték meg a saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői – aztán elmentek tüntetni… – videó« című cikkünk miatt
A 2022. november 26. napján 08:46 órakor megjelent „Wellness szállodában emelték meg saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői – aztán elmentek tüntetni… – videó” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a szakszervezet vezetői szigorú titoktartást kértek egymástól a tekintetben, hogy a fizetésemelések megszavazására, valamint a sztrájk követelések megfogalmazására egy wellness szállodában került sor. A valóság ezzel szemben az, hogy a kongresszuson az időközi választások pótküldöttei írták alá azt a titoktartási nyilatkozatot, amelyet a teljes körű tisztújítás során megválasztott kongresszusi küldöttek a megválasztásukat követően írnak alá.”
https://metropol.hu/aktualis/2023/06/helyreigazitas-5
A CKP ellenzi az óvodai nevelői szakma bevezetését
„A képzési és kimeneti követelmények ismerete nélkül nem tudjuk, hogy pontosan mire képesít majd ez a szakma. Amennyiben az óvodapedagógus munkájának segítésére, akkor egy új szakma helyett javasoljuk az oktatási szakasszisztens szakma óvodai szakasszisztens szakirányának bevezetését. Nagyon jónak tartanánk, ha ebben a szakmában lehetséges lenne okleveles technikus képesítés megszerzése, és ezzel a felsőoktatási intézmények óvodapedagógus szakján a kreditbeszámítás. Amennyiben azonban az óvodai nevelő önálló nevelőmunkát végezhetne, és a szakma bevezetésének célja a felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok középfokú végzettségűekkel való helyettesítése lehetőségének biztosítása, azt szakmailag nagyon károsnak tartjuk. Nem lehet fél évszázaddal visszalépni az időben.”
június 27.
Mire készül az Európai Bizottság, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra?
A státusztörvény-javaslat jövő hétre tervezett parlamenti szavazása előtt ez az egyik legfontosabb kérdés – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke (júliustól elnöke) a Klubrádió Esti gyors c. műsorának. Az igazgatók vészforgatókönyveket készítenek szeptemberre, mert ha a parlament megszavazza a jogszabályt, több ezren távozhatnak, ez pedig azzal jár, hogy pl. csoportokat kell összevonni, vidéken kisebb intézményeket összevonni. Ezen a linken 11 percnél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2023-junius-27-kedd-1815-34002
Elégedett pedagógusokat keres a Szemlélek
Gulyás Gergely miniszter a minap arról beszélt, hogy a csendes többség szerint a státusztörvény teljesen korrekt. Ezért a Szemlélek felhívásában olyan tanárokat keres, akik elégedettek a parlament elé került javaslattal. „Hol vannak azok az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, akik szerint az új szabályozás valóban hozzájárul a magyar oktatás ügyének előmozdításához, szolgálja a gyerekek, a pedagógusok és a szülők érdekeit?” – kérdezi a portál.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230627_Elegedett_pedagogusokat_keres_a_Szemlelek
Van olyan szülő, aki éppen a státusztörvény miatt nem engedi gyermekét az állami oktatásba
„A státusztörvény lebegtetése, a társadalmunknak való beadagolása az iskolai nyílt napok környékén volt. Akkor határoztuk el, hogy nem megy a gyerekünk egy olyan rendszerbe, amely erősen lejtmenetbe kapcsolt. Szorongat az érzés, hogy semmit nem ér a szülő-diák összefogása, lehet tüntetni, énekelni, élőláncozni, aláírásokat gyűjteni a jövő nemzedékéért meg a pedagógustársadalomért. Ha már ők a sztrájk és a véleménynyilvánítás tilalmának bevezetésével nem állhatnak ki magukért. A kérdés az, hogy meglátni, meghallani ki fogja az emberek hangját?”
Lemondott Kisfaludy László helyettes államtitkár
Benyújtotta lemondását Kisfaludy László, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára – értesült a Magyar Hang. Az indok egyelőre nem ismert.
https://hang.hu/belfold/benyujtotta-a-lemondasat-a-koznevelesi-helyettes-allamtitkar-155587
június 28.
Tudatosan építik le a társadalmat
Nyíltan hirdeti a kormány, hogy az összeszerelő gyárak országa leszünk, ehhez viszont lebutított munkavállalói rétegre van szükség. Ezt pedig csak úgy lehet megoldani, ha az oktatás színvonalát még lejjebb visszük. A költségvetés nagyarányú pénzt von ki a köznevelésből, a hatalom pedig tudatosan leépíti a társadalmat. Az Orbán-kormány feltett szándéka, hogy egy felülről zárt társadalmi réteget hozzon létre – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének júliustól hivatalba lépő elnöke.
https://hirklikk.hu/klikktv/totyik-tamas-tudatosan-epitik-le-a-tarsadalmat/1674
A sztrájkbizottság soha nem kért heti 24 fix tanítási órát
A parlamenti szavazásra váró státusztörvény-javaslatról is nyilatkozott Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Heti TV Pirkadat című műsorának. Beszélt a kormánypárti módosítókról, amelyeket benyújtottak a javaslathoz. Jelezte azt is: a heti kötelező 24 tanítási órát a sztrájkbizottság nem követelte, helyette 22-őt akar, az azon felüli túlmunkát ki kell fizetni. Szó volt a szakképzésről is, a közleményünkről, amelyben a PSZ kifogásolta: ismét megrövidítenék a szakképzésben tanulókat.
https://www.youtube.com/watch?v=9mBREOsv5cM
Sok pedagógusnak csak érettségije van
A státusztörvény-javaslatnak több olyan pontja is van, amely hátrányosan érinti a pedagógusokat és a diákokat – közölte Totyik Tamás a Napi.hu podcastjában. A Pedagógusok Szakszervezete júliustól hivatalba lépő elnöke kiemelte: a törvényjavaslat egyebek között elveszi a lehetőséget a tantestületektől, hogy szavazhassanak éves munkatervükről. Kifogásolta a pedagógusok átvezényelhetőségét, a munkaterheket is. Ismét jelezte: a fizetéseknek radikálisan emelkednie kellene, hiszen az unióban Magyarországon a legalacsonyabb a tanárok fizetése a diplomás átlagbérhez képest.
https://www.napi.hu/video/statusztorveny-pedagogusok-totyik-tamas-iskolak-tanitas.773311.html
Teljes átláthatóság a szakképzésben: senki nem lát semmit
A szakképzésben nem lehet négy-öt évente teljesen másra helyezni a hangsúlyt – véli Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Pedig ilyesmi történik most is azzal, hogy öt- és kétéves „óvodai nevelő” képzést indítana a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban, ám keveset tudni a részletekről. A PSZ azonban nem csak amiatt tiltakozik, hogy a minap nyilvánosságra hozott módosítások megrövidítenék a szakképzésben tanulókat, ahogy a szakképző intézményeket is. Ahogy az alelnök mondta: a teljes átláthatóság az, hogy senki nem lát semmit. Gosztonyi Gábor a Hírklikknek nyilatkozott.
PSZ: megrövidítenék a szakképzésben tanulókat
A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy egy új módosítás miatt csökkenjen az ösztöndíjra jogosultság időtartama a szakképzésben. A szervezet szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor az Inforádiónak is azt nyilatkozta: a módosítás a szakképzési intézményeket is hátrányosan érintené.
https://infostart.hu/belfold/2023/06/28/psz-ket-honappal-megroviditenek-az-osztondijasokat
Ha az uniós pénz…
Az uniós forrásokkal kiegészülve a pedagógusok bére meghaladhatja a bruttó átlagkereset kétszeresét a következő években – állapította meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az új pedagóguséletpálya-modell a magyar kormány és az Európai Unió társfinanszírozásával valósulhatna meg, amennyiben megérkeznének az uniós források. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének megválasztott elnöke szerint a magyar közoktatás legnagyobb problémája nem az alacsony pedagógusbér, hanem az esélyegyenlőtlenség. A szakszervezeti vezető szerint már semmi nem múlik Brüsszelen, a kormányon áll, hogy megvalósítja-e az ígért emelést – ezt is felidézte cikkében az Index.
A jövő héten kedden szavaznak a státusztörvény-javaslatról
Háromnapos rendkívüli parlamenti ülésszakkal zárja a munkát a nyári szünet előtt az országgyűlés. A hvg.hu információi szerint a házbizottsági ülésre készített javaslat alapján hétfőn, kedden és pénteken ülésezne a törvényhozás, a heves ellenállást és tüntetés-sorozatot okozó, pedagógusokat érintő státusztörvényről kedden szavaznak.
https://hvg.hu/itthon/20230628_Satusztorveny_koltsegvetes_szavazas_parlament_NATObovites
Még két hétig lehetséges, hogy rendkívüli lemondással távozzanak a tanárok
Ha minden Pintér Sándor tervei szerint halad és július elején megszavazzák az új pedagóguséletpálya-modellről szóló törvényt, július 15-éig lesznek közalkalmazotti státuszban a tanárok. Azoknak, akik úgy döntenek, elhagyják a pályát, eddig az időpontig van lehetőségük, hogy úgynevezett rendkívüli lemondással éljenek, s túlóráik kifizetését bíróságon követeljék.
Képtelenség megfékezni a korai iskolaelhagyást, a pedagógusok jó része idős
2022-ben a diákok 12,4 százaléka végzettség nélkül hagyta el a közoktatást, ez emelkedés 2020-hoz képest – derült ki az elmúlt tanévet összegző adatsorból. Az ország 1746 településén 3573 iskolában folytatták tanulmányaikat az általános iskolások. Az elmúlt tanévben létszámuk a nappali oktatásban 715 ezer fő volt, csaknem 5 ezerrel kevesebb, mint az előző tanévben. Tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma is, létszámuk közel 60 ezer fő volt, ami az általános iskolások 8,3 százalékát jelentette, de a nyolcadik évfolyamban már minden tizedik gyerek SNI-s volt. Tavaly az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma majdnem 74 ezer fő volt, mintegy 800 fővel kevesebb, mint az előző évben. A 2022/2023-as tanévben az 50 éves vagy annál idősebb tanárok a pedagóguskar felét tették ki, a 30 évesnél fiatalabbakak aránya csupán 6,4 százalék volt.
Közzétette az Oktatási Hivatal a 2022-es kompetenciamérés eredményeit
Brassói Sándor, az OH elnöke közölte: a 2021-2022-es tanévben már teljesen digitálisan, a Tehetségkapu online felületén zajlottak a felmérések. Velkey Kristóf Gábor, a hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője a tavalyi kompetenciamérés eredményeiről elmondta: matematikából a 8. és 10 évfolyamon az előző évekhez hasonló eredményt értek el a diákok, 6. évfolyamon az átlageredmény jelentősen javult, szövegértésből a 8. és 10. évfolyamon romlás figyelhető meg, 6. évfolyamon pedig hasonló szinten vannak az eredmények, mint egy évvel korábban. Az eredmények változásában a koronavírus-járvány is jelentős szerepet játszhatott.
június 29.
Amint lehetséges, a PSZ megkezdi az aláírásgyűjtést az oktatási népszavazás kiírásához
A Kúria mind ez ideig két kérdést hitelesített a PSZ vezetői által kezdeményezett öt népszavazási kérdésből. Ha minden jogi akadály elhárul, a Pedagógusok Szakszervezete megkezdi az aláírások összegyűjtését. A PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (magánszemélyként) 2023. március 14-én öt kérdésben kezdeményezett népszavazást, de mindegyiket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Ezt követően felülvizsgálati kérelemmel fordultak a PSZ vezetői a Kúriához, amely 2023. június 28-án – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság döntését – hitelesített két kérdést. A Kúria végzése szerint a kérdések egyértelműek, nem tartoznak népszavazást tiltó tárgykörbe, a választópolgárt pedig „kompetensnek” kell tartani a kérdések megválaszolására. A PSZ bízik abban, hogy az ötpontos népszavazási kezdeményezés további három kérdését is hitelesíti a Kúria.
A jövő héten szavaz a parlament a státusztörvény-javaslatról, két népszavazási kérdést hitelesített a Kúria
A PSZ két alelnöke öt népszavazási kezdeményezéséből két kérdést már hitelesített a Kúria, megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság korábbi elutasító döntését – mondta az ATV Start/Szigorlat műsorának Totyik Tamás, a PSZ júliustól hivatalba lépő elnöke. Ha minden akadály elhárul, a szakszervezet mindenki támogatását elfogadja, aki segít a 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtésében. A műsorban szó volt a státusztörvény-javaslatról is, amelyről a jövő héten szavaz a parlament, és amelynek következményeként nem lesz minőségi oktatás. Lesz helyette pályaelhagyás, átvezénylés ide-oda, gyermekmegőrzés.
https://www.atv.hu/videok/20230629/a-jovo-heten-fogadhatja-el-a-statusztorvenyt-a-parlament
Két kérdést hitelesített a Kúria
A PSZ alelnökét, Totyik Tamást az ATV híradó idézte az ATV reggeli Start műsorából, ahol a Kúria által hitelesített két népszavazási kérdésről beszélt. Ezen a linken 3.50-nél kezdődik.
https://www.atv.hu/videok/20230629/atv-hirado-20230629-17
A PSZ bízik abban, hogy a többi kérdést is elfogadja a Kúria
Egyelőre még nem tudni, mi lesz a további három kérdés sorsa, hiszen a PSZ két alelnöke öt oktatási kérdésben kezdeményezett népszavazást – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Klubrádió Esti gyors c. műsorának. Szó volt a státusztörvény-javaslat jövő heti parlamenti szavazásáról is. Nevetségesnek tartotta azt a „könnyítést”, hogy napi 3 órát lehetne utazni, ha valakit átvezényelnek, miközben 8 óra a munkaidő. Ezen a linken 5.25-nél kezdődik.
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2023-junius-29-csutortok-1815-34058
Ha minden jogi akadály elhárul, lehet népszavazás az oktatásról
A Kúria két népszavazási kérdést hitelesített abból az ötből, amit a Pedagógusok Szakszervezete két alelnöke magánszemélyként nyújtott be. Ha minden jogi akadály elhárul, az érdekképviselet megkezdi az aláírások összegyűjtését – mondta az InfoRádiónak a PSZ alelnöke. Gosztonyi Gábor jelezte: az egyik hitelesített kérdés a diákok heti óraszámainak csökkentéséről, a másik arról szól, hogy a központi tantervtől 30 százalékban el lehessen térni a helyi tantervekben. Indokolta ezek fontosságát. A Kúria döntését bárki megtámadhatja, de ha nem él senki ezzel a lehetőséggel, megkezdődhet az aláírások gyűjtése.
https://infostart.hu/belfold/2023/06/29/megis-lehet-nepszavazas-az-oktatasrol
Csak akkor lehet áthelyezni a tanárokat, ha az oda-vissza út nem több három óránál
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága kormánypárti tagjainak javaslatára teljesítette a Belügyminisztérium ígéretét, némileg enyhítette a pedagógusok kötelező áthelyezésére vonatkozó részt: akkor lehet egy tanárt egy járáson belül a beleegyezése nélkül is a félév végéig más iskolába átirányítani, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező. Az nem derül ki a szövegből, hogy a három órába kizárólag az utazás ideje számít-e bele, vagy a következő buszra, vonatra történő esetleg többórás várakozás is.
https://hvg.hu/itthon/20230629_statusztorveny_torvenyalkotasi_bizottsag#rss
A diákok népszavazási kezdeményezését elutasította a Nemzeti Választási Bizottság
A Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesítette egyik kérdését sem azoknak a diákoknak, tanároknak, akik májusban adtak be népszavazási kezdeményezést az oktatást érintő problémák miatt. Az elutasítás indoka különböző volt. A cikk felidézte, hogy a PSZ két alelnökének két kérdését a Kúria hitelesítette.
https://telex.hu/belfold/2023/06/29/nepszavazas-diakok-nvi-kezdemenyezes-oktatas
Nahalka István szerint egy szó sem igaz abból, amit Rétvári Bence írt
Finoman fogalmazva is fura kormányfabulát tett közzé Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán arról, hogy a baloldal az új pedagógus életpálya kapcsán csak azt mondta el, mit nem akar, azt viszont nem, mit akar. Nahalka István oktatáskutatóval a Hírklikk megvizsgálta az államtitkár néhány állítását, az eredmény pedig: Rétvári hazudik. Ahogy az oktatáskutató mondta: „hát nem ért hozzá szegénykém. Vagy, nagyon is ért hozzá, tudja, hogy mit érdemes hazudni”.
A válogatás nem teljes körű!
